Sporthirlap, 1924. március (15. évfolyam, 27-49. szám)

1924-03-11 / 35. szám

35. szám SPOPTHI&LAP 11. oldal Intézők, bírák, játékosok nyilatkoz­nak a vasárnapi mérkőzésekről. Schiller Gyula, VÁC—Törekvés meccs bírája: —A kiesés ellen küzdő VÁC lelkes já­tékával megérdemelte a két pontot. A győztes csapatban kiváló munkát végzett a védelem, de a csatársor is tetszést aratott szép és ötletes táma­dásaival. A Törekvés csapatában kínosan ha­tott Praha indolens, lazsáló játéka, amellyel a­­fiatal csapatnak egészen a kedvét szegte. Izsák Károly, az FTC helyettes intézője: — Az FTC csapata csak újra bebizo­nyította, hogy nem csüggedő lelkese­déssel küzd azért a nagy célért, amely mindenkor a szeme előtt lebegett — az FTC régi pozíciójának a vissza­szerzéséért. Ez a tüzes lelkesedés külö­nösen a meccs második félidejében je­lentkezett, amikor az UTE egy gól­­előnyét nemcsak behozták, hanem a győzelmet is magukhoz ragadták. Az FTC tipikus tavaszi csapat és ez most is meglátszik az eredményeiken. Ter­mészetesen további javulást várok a csapattól. Renner Ferenc, az UTE intézője: ■— A két szélsőbalunk váratlanul gyenge játékának tulajdonítom a ve­reséget. Schöffer dagadt lábbal állott ki. Ez volt tehát az oka gyenge szerep­lésének és nem az, hogy a szélsőbalt posztja nem felelt volna meg neki. Ő a meccs előtt elég fittnek érezte magát, ezért játszott is, de a mérkőzés alatt újból fájdalmakat érzett. Peics nagy hibát követett el, hogy Hégert teljesen szabadon hagyta. Peics azt gondolta hogy Héger amúgy sem fog sok vizet zavarni, de a mérkőzés azután az ellen­kezőjét igazolta. Báthory Ferenc, a KAC intézője: T­­­ovábbra is az ismert KAC lelkese­déssel fogunk dolgozni, mint eddig, noha számításainkban tegnap egy kis tusst kaptunk. A csapat ezúttal is "meg­tette a kötelességét és hogy mégsem­­ győzött, azt az UTSE odaadó­­­­­ká­nak tulajdonít­om­. Kétségtelenül, bal­­szerencsével is dolgoz­unk. Bízom a csapat további sikeres szereplésében. Laukó Antal, az UTSE intézője: — A csatársor ügyetlen játéka miatt nem nyertük meg a mérkőzést. Laukó ZIt. kitűnő játékával szemben a jobb­­szélső­, Laukó II. tehetetlenül vergő­dött a pályán. A második félidőben volt egy húszperces döntő fölényünk, amikor meg kellett volna pecsételni a győzelmet. Jövő heti mérkőzésünkre néhány előnyös változást fogunk tenni a csapaton. Bízom az elsőosztályban való bentmaradásunkban. Hertzka Pál, az MTK—63 FC meccs bírója: — Az MTK—»33»FC mérkőzésén egy sajnálatos tünet ragadta meg a figyel­memet, ami ugyan nemcsak ennek a két csapatnak, hanem az egész magyar futballgálának a hibája. A hiba pedig az, hogy a játékosok nem használják ki a testsúlyokat és a szabályok által megengedett rempliket. Annál is in­kább sajnálatos ez, mert a párisi ellen­feleink, de különösen a csehek és a spanyolok a legteljesebb mértékben kihasználják ezeket a megengedett esz­közöket. Nem azt akarom ezzel mon­dani, hogy a csapatok durva, mindent összetörő játékot produkáljanak, mert a durvaságokat én sem engedem meg, hanem igenis használjuk ki a testi erőt is. A szabályoknak helytelen értelme­zése már a közönségre is átragadt, így fordult elő a tegnapi meccsen is, hogy egyes összecsapásokból kifolyólag meg­ítélt szabadrúgásokat a közönség nagy­részt éppen az ellenkező irányba várta. Mert én nem a rempliket büntettem, hanem az azokat közvetlenül követő faultokat. Érdekes volt, hogy a K. erős és rámenős játékot produkáló Oláht és Lenkeyt egyszer sem kellett szabadrúgással büntetnem. Máhr Gusztáv, a BTC intézője: — A mérkőzés elején a Zugló túlerős játéka miatt elvesztettem reményemet a mérkőzés megnyerésére. Ennek a ke­mény játéknak Horváth III és Tic­ovszky esett áldozatul. Horváth III azonban sérülése ellenére is hősiesen végigküzdötte a mérkőzést és így si­került megérdemelt győzelmet arat­nunk. Kovács Mátyás, a Zugló VII. ker. intézője: —Seresik már az ötödik percben meg­sérült és igy eleve le kellett mondanom a meccs megnyeréséről. Ha azonban csak kis szerencsénk van, a döntetlen eredményt sikerült volna biztosíta­nunk. A jövőre nézve kedvező kilátá­saink vannak, amennyiben Zvolenszky hazatérését minden pillanatban vár­juk. Az ő részvétele hatalmas erősödé­sét jelentené a csapatnak. Sperkó Lajos, a III. ker. TVE intézője­­: — Nagyszer­ű győzelmünk annak tu­lajdonítható, hogy a csapat minden tagja teljes tudását és lelkesedését vitte a küzdelembe. Sikerünknek egyedül ez volt a titka. Megvolt a csapatnak a szükséges előtréningje is és így min­denki teljes tudását nyújthatta. Hogy győzelmünk ilyen nagy gólarányú volt, azt annak is tulajdonítom, hogy igen gyorsan sikerült eredményt elérnünk. Faragó Lajos, a »33s FC intézője: — Eleve azzal a tudattal mentünk a küzdelembe, hogy az MTK legalább egy klasszissal áll felettünk. Számítva azonban a »33a FC nagyszerű védel­mére, titokban bíztam a­ döntetlen eredményben. Ezt sikerült is volna elérnünk, ha a határtalan balszerencse nem üldözte volna csapatunkat. A teg­napi játék után bízom a csapatomban. Kiss Tivadar, az FTC—UTE meccs bírója: — Az FTC nagy lelkesedésével s azzal nyert, hogy mindvégig meg az o­ta ön­uralmát. Szerintem az döntötte el a mérkőzés sorsát, hogy mikor miei s­rülten kivitték, az UTE biztosra vette a győzelmet és könnyelműbben lát­ta . Azonban az FTC határtalan lelkesedéssel megérdemelten a maga javára döntötte el a küzdelmet. A mérkőzésen két tizenegyest rekla­máltak, de egyiket sem ítélhettem meg. Az elsőnél Kelemen nagy rössel szaladt egy labdára, de a lövés pillanatában Fogl II. szabályosan megtámadta. A lövés a kapura ment, tehát tizenegyest nem ítélhettem, mert a szabályok­­sze­rint ezzel csak a jó helyzetben levő támadó játékost büntetném. Különben is Fogl belépése nem volt szabálytalan. A másik esetben a nagyobb fizikumú Fogl természetszerűleg elnyomta a gyengébb és kíméletesen játszó Pata­kit, amiért szintén nem adhattam tizenegyest. A megítélt tizenegyes két­ségkívül megérdemelt volt, mert ott lábbetevés és hátulról való ellökés történt. Schreiber Mátyás, a­­ Vasasok­ intézője: — Újra csak azt mondhatom, hogy a vasárnapi talajon való futballozás nem sport, hanem emberkínzás. Tudtommal az MLSz még amatőr szövetség, amatőr játékosoktól pedig nem lehet meg­kívánni, hogy ilyen talajon sportol­janak. A Határ­ utcai pálya talaja még­­a múlt heti FTC pálya talajánál is sok­kal rosszabb volt. Ezen a talajon pedig a stílusos Vasasok nem tudnak játszani. Ha még egyszer ilyen pályán kell ját­szanunk, a Vasas csapat egyszerűen meg fog halni. A délelőtti szövetségi díj meccset nem játszották le a pálya rossz talaja miatt, az előzőlig megtar­ott TTC—Te'-’r­ség mérkőzést p­'dig Vértes bíró csak presztízs kérdésből vezette le, mert a múlt héten ő alkal­masnak ítélte az FTC pályát. A csapat nagy gólarányú vereségét elsősorban a pályának, másrészt Kut­­rucz kapus lehetetlen indiszpozíciójá­­nak tulajdonítom. Száraz talajon ismét meg fogjuk mutatni, hogy mit tudunk. Halmos Dezső, az MT­I­ titkára: — Az MTK gólképtelenségét főleg annak tulajdonítom, hogy a 1­ 33. FC tömörült erélyes védelmével szemben nem lehetett gólhelyzetet előkészíteni. A csatársor akcióit nagy balszerencse is kísérte. Egyébként is helytelen tak­tikát követtünk, amikor nem adtunk alkalmat ellenfelünknek a támadásokra és így azt értük el, hogy az egész »33» FC a 16-os vonalon belül tömörült. A csapat tagjainak kondíciója ki­elégítő, ami abban is megnyilvánul, hogy végig könnyedén játszottunk. Gr­ősz Marcell, a VÁC intézője: — A csapat a se Gy­őzni, vagy meghalni jelszóval ment a küzdelembe. Hatal­mas lelkesedéssel sikerült is megszerez­nünk a győzelmet. Singer újbóli sze­replésével védelmünk annyira megerő­södött, hogy az egész csapat sokkal nagyobb önbizalommal vehette fel a harcot. Ez a győzelmünk erőt ad to­vábbi mérkőzéseinkre, hogy a veszélyes zónából mielőbb kikerülte­ssünk. Jeszmás József, az UTE center csatára. — A mérkőzést azért vesztettük el, mert a hatfsor, amely az első félidőben még pompásan állta az iramot, a má­sodik félidőben teljesen összeroppant. Betegségem miatt én sem tudtam for­mámat kijátszani és csak a mérkőzés döntő jellege miatt öltöztem dresszbe, Schaffer is betegen állt ki, ami szintén nagy hatással volt a csapat játékára. ­ kisegyesü­letek Spartszlapja. Ez a rovat a futballsport mos­toha gyermekeié, a kisegyesületeké. Csak érdekszférájuk, talán még a taglétszámuk kicsiny az úgyneve­zett ős Egyesületeknek­), az ambí­ciójuk, a lelkesedésük, a sport iránt való rajongásuk azonban elegendő volna a »nagyegyesületi­« keretek­nek a betöltésére is. A kisegyesüle­­tekben rejlik a magyar futballsport jövőjének a forrása s Mózes csoda­vesszőjére sincsen szükség, hogy a forrásból üdítő ital fakasztassék. Csak egy kis szeretet, megértés és tisztánlátás kell hozzá, hogy a kis­­egyesületek szerepükhöz, érdemeik­hez és jelentőségükhöz méltóan megbecsültessenek. A kisegyesületek Sporthirlapjá­­ba­n helyet kap minden mozzanat, amely az egyesületeknek az életé­ben történik s­ főképpen tárgya­lásra kerülnek azok az események, amelyeknek a kimerítő méltatása elől a vasárnapnak nagy­ eseménye elvonják a teret a lap hasábjain. III. osztály, Ki­­p­ott-moport. A bajnoki lista élén az elmúlt héten még négy tiszta ponttal vezető KTE veresége ismét nyílttá tette az elsőség kérdését, miután a csiváló ETSC és BRSC vasárnapi győzelme folytán fel­zárkózott a bajnokaspiráns KTE mögé. A három vezető csapat mögött csu­pán a FIÁK tartja erősen pozícióját, míg a többi helyezésért, illetőleg az egységes harmadosztályban való benn­maradást jelentő hetedik helyért hatal­mas küzdelem várható a Főv, TE, Wekerletelep, Máv, Fór, Vasutas, MTE, FT­C, Droguzsza és BSE között. A csoport közepén tömörült csapatok végleges helyezése teljesen bizonyta­lan, miután az ötödik és tizenkettedik helyezett között mindössze hat pont különbözet van­. Egyedül a lista végén kullogó Vasclub helyzete látszik re­ménytelennek. Vasárnapi eredmények: MÁV—KTE 3:2 (1: 1) Wekerle­­telep. Bíró: Klein Árpád. MÁV: Klein—Klavora, Horváth— Nagy, Purzer, Freisz—Vági, Ivanics, Madarász, Ruff 1, Ruff II. KTE: Guth—Meiszter II, Nell— Liptay, Obendorfer, Pruha—Meiszter 1, Péterffy, Konyor, Lengyel, Zimmer­­mann. A csoport első és tizedik helyezettjé­nek általunk nyíltnak jelzett küzdelme a nagy' lelkesedéssel játszó'MÁV meg­érdemelt győzelmét hozta. Az első fél­idő váltakozó támadásai közben Ko­nyor szerzi meg a KTE vezető gólját, amit Rulf II révén a MÁV nemsokára kiegyenlít. A második félidő S-ik percében újból a KTE szerzi meg a vezetést Zvanisz­­­mann révén, aki Klavora súlyos hibáját­­ kihasználva, szép kiszökését eredmé­nyesen fejezi be. A 21-ik percben Iva­ni­cs kornerét Vági átugorja, s a véde­lem tétovázását kihasználó Madarász védhetetlenü­l kiegyenlít. A deprimált KTE léleknélküli játékával szemben a MÁV hatalmas finisbe kezd, s a 32-ik percben Ivanics megszerzi csapatának a győzelmet, s a KTE első vereségét megpecsételő gólt. A győztes csapatból kivált az ön­­feláldozó kapus Klein, valamint Pur­zer, is a Vági-Ivanics jobbszárny, vi­szont igen gyengén játszott a Klavora — Horváth hátvédpár. A KTE legjobb embere Zimmermann volt, illetve­ csak Nell árult el biztató formát, míg Praha durvaságaival igyekezett észrevétetni magát. ETSC—Ferencvárosi Vasutas 1 : 0 (0 : 0) Wekerletelep. — Bíró : Lap­­sánszky Károly. ETSC : Leivander — Polákovics, Konka—Turza, Komáromi, Claudin­­ger—Bruda, Luck II., Klovács, Pentz, Hlavicsek, Fer. Vasutas: Komlóssy—Csapó, Fogl I.­—Béres, Fogl II., Kiss—Tar­ner, Bánki, Schneider, Varga,­­Molnár. A favorit ETSC győzelmét sokáig kétessé tette a Vasutasok elszánt védel­me. Bár az ETSC végig jobb volt ellenfelénél, a Komlóssy, Csapó, Fogl I, közvetlen védelem a nagyszerű Fogl II- től támogatva, minden támadást visz­­szavert. Az ETSC kitűnő védelme előtt a hatfsor gyengén működött s a magára hagyott csatárlánc — ellenére Klovács mesteri irányításának — képtelen volt megbirkózni az ellenfél nagyszerű vé­delmével. A Fer, Vasutas támadósorának akciói tervszerűtlen csapkodásban me­rültek ki, mégis több gólhelyzet adó­dott, amiket azonban a Vasutas csatá­rok kihasználatlanul, hagytak. A csa­társorban egyedül a nagytechnikájú Schneider nyújtott elfogadhatót, de kellő megértés hiányában eredményt­­ sem érhetett el. A mérkőzés nagy részében hullámzó mezőnyjáték folyik, a döntő gól a második félidő 15-ik percében esett, olyan módon, hogy a támadást vezető Klovács Csapóval­­összeütközött, mind­ketten a földre estek s a labdát meg­kaparintó Pentz védhetetlen gólt lőtt. B­RSC—Wekerl­­th­f 3:1 (1:1). We­­kerletelepen. Bíró: Haas Marcell. BRSC: Ritzntayer— Szabó, Reit­­­zam — Taksás N­., Csizlinszky, Kletzl — Schmidte, Taksás I., Dumpft, Gu­­gyela, Sohr. Wekerletelep: Muhoráy— Plaveczky, Ehrlich — Aranyossy,­­Mráz I., Bognár — Borsos, Szabó, Nagy, Mátéffy, Császár. Biztos győzelmet aratott a BRSC a saját otthonában játszó régi rivális felett. Bár a mérkőzés első félidejében inkább a nappal és enyhe széll­­­házban játszó Wekerletelep volt fölényben, né­misodik félidőt, domináló BRSC évé- HI 83 Hl 1 ff Bp Rít­.-EK A. aus Sffljjj A ve encei. aee.vsrpeci Ne­mekezi kiallitások arany. -fél 53 SS lka -Wl Irt Z-,,li & J 3) - m*. rak­ira, ! go csiba beszerzési orrés TX.ÜZIKA Fi *rtn»*i •» Orsiid Vrir-el k.tüut*lvs. KH gnorUalote, Budapest. Er.seUMcinit 33 (Sóval Orf m.) SK *■ ZEMSUSZ kekkekben. pH nEfaEfOw: 0Qgggr 118-a i._____ N­ ' "r 1 i ....mi........................ -r ■amniaiii nm --ímrtiwiMr-im-rrmir-'-------------- -■■r.-Trrzmi^^r,':w:jr}vztv^vrrr^^^n:-en»i-nnmni' a&ru**ujs'í-zmsflnM*oSm;,«ata&wtw-j:jmimrc,

Next