Sporthirlap, 1925. november (16. évfolyam, 212-233. szám)
1925-11-24 / 229. szám
10 A dánok csak a rosszatsifulással értek el jobb eredményeket, mint a magyarok. A dán atlétika idei legjobb eredményei. Legutóbbi számunkban a svédországi munkatársunk Stockholmból küldött tudósításában hírt adott arról,hogy a svéd atlétakörök nincsenek megelégedve a svédeknek 1926. évi nemzetközi programjával és különösen kifogásolják a dánokkal már lekötött találkozást, amelyet nem tekintenek nagy sportértékűnek. Ha végigtekintünk a dánoknak az 1925. évben elért legjobb eredményein, akkor azt találjuk, hogy ha egyes számokban nem is értek el nagyeredményeket, több számban mégis elsőrangú teljesítményt tudnak felmutatni. A sprintben és a középtávfutásban az eredményeik messze alul maradnak az összes idei jobb eredmények alatt, de a hosszútávfutásban elért eredményeik elsőrangúak. Ha összehasonlítást teszünk a magyar és dán eredmények között, akkor megállapíthatjuk, hogy a SC0 méteren öt atlétánk van, aki jobb időt futott ki, mint a legjobb dán eredmény, a 200 méteren négy jobb eredményünk, van, a 400 méteren szintén négy jobb eredményt tudunk, felmutatni. Már a 800 méteren csak az egyetlen Barsi ■ért el nálunk jobb eredményt, 1500 méteren a dánoknak van két jobb ■eredménye a mienkénél. Az 5000 méteren a legjobb dán eredmény jóvalbelül van a mi Grossunk idei rekordjánál, tíz és húsz kilométeren szintén a dánok vannak előnyben velünk szemben, a maratoni futásban a dánoknak csak az első eredménye jobb Királynak Kassán elért eredményénél. A 4x100 méteren és az 1600 méteres stafétában sokkal jobb a mi eredményünk. Távol- és magasugrás, dán, továbbá a hármasugrásban szintén nekünk van több jobb eredményünk, de a rúdugrásban a dánokeredménye jobb, mert Karlovits csak a második dánt előzi meg egy centiméterrel. A diszkosz- és gerelydobásban jobb kézzel mi tudunk jobb eredményt felmutatni az idén. A dánoknak idén elért legjobb eredményei, amelyeknek alapján összehasonlítást tehetünk a magyar és a dán atlétika erőviszonya között, a következők : Futások. 100 méter : Leo Jörgensen (Sparta) 11.0 mp., Truelsen (AI) 11.0 mp., Schiang (AI) 11.1 mp., Johs. Niel-sen (Assia) 11.1 mp., Johs. Broek (Thisted) 11.1 mp., Erik Ramsby (AI) 11. 1 mp. 200 méter : G. Böggild (AI) 22.8 mp., E. Ramsby (AI) 22.9 mp., Truelsen (AI) 23.0 mp., Leo Jörgensen (Sparta) 23.0 mp. 400 méter : G. Böggild (AI) 51.0 mp., Lundgreen (KIF) 51.2 mp., J Eskeen (Esbjerg) 51.7 mp., Herman Larsen (KIF) 52.0 mp. 800 méter : Alb. Larsen (KIF)41 p. 58.8 mp., Herman Larsen (KIF) 21 p. 00.3 mp., S. Nielsen (Freigad) 2 p. 01.0 mp., E. Eskesen (Esbjerg) 2 p. 01.2 mp. ) 1500 méter : Alb. Larsen (KIF) 4 p. 03.6 mp., Julius Ebert (AIK) 4 p. 09.7 mp., Flauenskjold (Sparta) 4 p. 10.5 mp. *; I 5000 méter : A. J Petersen (AIK) (rek.) 15 p. 11.1 mp., J. Keilstrup (Vejle 15 p. 49.5 mp., Börge Andersen (1900) 15 p. 49.6 mp. 10.000 méter : Orla Berg (FIF) 33 p. 38.8 rep., H. Brockwoldt (Sparta) 34 p. 02.0 mp, L. Damra (AIK) 34 p. 16.4 mp. 20.000 méter : Aksel Jensen (Odense) 1 ó. 09 p. 05 mp., Helm Jensen (Aarhus) 1 ó. 11 p. 47 mp., Cari Heller (AIK) 1 ó. 11 p.56 mp. Maratoni futás : Aksel Jensen (OG) 2 ó. 33 p. 3S.0 mp., G. Bach (Sparta) 2 ó. 48 p. 26.8 mp., H. Nielsen (Hilleröd) 2 ó. 49 p. 4x100 m. staféta : AI 43 p. 8 mtv, KIF 44 p, 8 mp.. Sparta 45 p. 0 mp. 4x400 ni. staféta: KIF 3 p. 30.8 mp., AI 3 p. 34.6 mp. 110 méteres gát: Lundgreen (KIF) 15 p. 0 mp., Sv. Hygum (1900) 16 p. 3 mp., Mogens Skeel (Ben Húg 16 p. 5 mp. 400 méteres gát: Louis Lundgreen (KF) 56 p. 2 mp. Ugrások. Távolugrás: Pahlm Jénsen (Horsens) 682 cm., Gravesen '(Al) 666 cm., Sv. Hygym (1900) 666 cm., Chr. Nielsen (Fremad) 665 cm. Magasugrás: Rich. Cbriftensen (Silkeborg) 182 cm., Gravesen (Al) 18? cm., Hell Hansen (AI) 180 cm., Wm. Douglas (Sparta) 180 cm. Hármasugrás: V. Jensen (Aalborg) 14 m. 27 cm., R. Christensen (Silkeborg) 14 m, 09 cm. Rúdugrás j Henry Petersen (KIF) 4 m. 0345 cm., A. Nicolaisen (KIF) 370 cm., L. Jörgensen (AIK) 360 cm. Dobások. Gegigdobás: Fritz Rasmussen (Faaborg) 57..03 m., Niels Möller (Horsens) ,54.34 m., Svend Gjörling (KIF) 54.25 m. Gerelydobás jobb- és balkézzel: F. Rasmussen (Faaborg) 96.81 m., Niels Möller (Horsens) 94.77 m., Knud Rasmussen (Sparta) 94.13 m. Diszkoszdobás: Cari Jensen (Ben Hur) 42.03 m., R. Vollmer (KIF) 40.81 m., Walther Jensen (KIF) 38.99 m. Diszkoszdobás jobb- és balkézzel: Cari Jensen (Ben Húr) 79.27 m., August Olsen (Horsens) 75.14 m., Ragnar Vollmer (KIF) 72.74 m. Súlydobás: F. Rasmussen (Faaborg) 12.78.5 m., M. Jörgensen (Thisted) 12.38 m., W. Jensen (KIF) 12.10 m- Súlydobás jobb- és balkézzel: F. Rasmussen (Faaborg) 23.77.5 m., August Olsen (Horsens) 22.45 m. Kalapácsdobás: Hagemeister (Ben Húr) 46.64 m., August Olsen (Horsens) 46.31 m., M. Jörgensen (Thisted) 44.20 m. Kődobás: Hagemeister (Ben Húr) 10.15 m. Vivőfelszerelések Torgiadék legolcsóbban Weinberger Jenő sportüzletében, Budapest, I V.,Magyar utca l.az. Telefon: József 154-61. SPORTHÍRLAP 1925 november 24., kedd Mivel foglalkozzanak télen az atléták ? — Körkérdés a magyar atléták tanítómestereihez. — III. Bója Béla az atléták téli musikájáról és az MTK atléták foglalkoztatásáról. Eddig két kiváló trénerünket, Vadas Ivánt, a MAC és Bodor Ödönt, az MTK trénerét szólaltattam meg abban a kérdésben, hogy mivel foglalkozzanak télen az atléták. A két tréner véleménye csaknem teljesen egyforma volt, miután mindaketten az állandó téli foglalkoztatásnak a hívei, mindketten legmegfelelőbbnek találják téli munkának a mezőn való futást, továbbá a tornát, amely főleg a törzsnek és a hasizmoknakfoglalkoztatására van alapítva. Most azonban a magyar atlétikában egy csaknem kezdő trénert szólaltatok meg: Bója Bélát, az MTE atlétáinak trénerét, aki körülbelül egyesztendei tapasztalattal rendelkezik.* Amikor azt mondom, hogy Bója ma még kezdő tréner, ezalatt nem a tudásbeli fogyatékosságot érteem, mert hiszen alighogy átvette az MTE atlétáknak trenírozását, máris számos MTE-atlétából hozott ki figyelemreméltó eredményt. Bója Bélában összpontosul minden tulajdonság, ami a kiváló trénereket jellemzi: a komolyság, az emberekkel való bánni tudás, a kiváló szervezőképesség. Az atléták szeretik, szívesen hallgatnak rá és igyekeznek a kedvében járni Ez pedig elégséges arra, hogy egy tréner a saját akarata szerint dolgoztassa atlétáit. Bója Béla is híve a téli munkának, azonban míg Vadas Iván és Bodor Ödön elégségesnek tartja futómunkának a mezőn való futását, addig ő a mezei futás mellett még a hegyes vidéken való futást is ajánlja, a tornán kívül pedig egy sereg játékot, amely megerőltetéssel nem jár, de több órán át szórakoztat és foglalkoztat. Bója Béla különben igen érdekes alapokra helyezi a tréning módszerét, amelyet a következőkben ismertetett: Futás hegyi tere ven. . . A Sporthírlapban figyelemmel olvastam Vadas Iván és Bodor Ödön tréner uraknak az atléták téli foglalkoztatására vonatkozó nyilatkozatát, amelyet én is teljes egészében elfogadok. Nálunk az atlétikában a téli hói napok teljesen szünetet jelentenek, amely szünet kiválóan alkalmas bizonyos kísérletek végrehajtására, így például én, amikor még aktív sportoló voltam, a téli szünetet rendszerint arra használtam fel, hogy lépés változ- tatással, vagy pedig más rendszerű légzéssel kísérletezzem, hogy — ha esetleg károsnak bizonyulna — ne történjen sportolásom rovására és alkalmam nyíljék a visszatérésre. — Egy ilyen kísérlet alkalmával jöttem rá, hogy a felső láb fejlődését sokkal jobban elősegíti a hegyi terepen való futás, mint az állandó sik terepen való futás és többszöri hegyi futás után az ember sokkal nagyobb kitartással rendelkezik a sik terepen. De más előnye is van a hegyi futásnak.. A hegyen sokkal tisztább és erősebb a levegő, a tüdő sokkal jobban fejlődik. A módszeremet nem tartom szentírásnak, de ajánlommindenkinek, próbálja meg. Elégségesnek tartom, ha hetenként egyszeri hegyen való futást veszünk fel a téli programba a mezei futások mellé. Előrebocsátom még, hogy a hegyifutásnak, szerintem, nem gyorsnak, hanem inkább lehetőleg lassúnak és hosszabbnak kell lennie. Az atléták együttes szórakozása — Nem tudom, hogy más egyesületben megvalósítható, ami nálunk, az MTE-ben. Tudniillik nálunk — úgy hiszem az atléták sokkal jobban összetartanak, sokkal barátibb viszonyban vannak, mint másutt. A MTE-ben az atléták nemcsak sportéletet, hanem baráti társaságot is élnek. Egyenként senki sem jár színházba vagy moziba, hanem hármincas vagy ötvenes csoportokban együt megyünk szórakozni. Ha elmegyünk például a moziba, ott négy-öt sör foglaltak el az MTK-atléták. — De másképpen is igyekszünk mélyíteni a társaséletet. Együtt kirándulunk, sokszor vagyunk ötvenen is. Ilyenkor mindig viszünk magunkkal labdákat és valahol kint a szabadban kézilabdajátékot játszunk órákon át. A társas kirándulásokra az atléták magukkal hoznák ideáljaikat, vagy húgukat, feleségüket, akik, mert jól érzik magukat, ráveszik az atlétáinkat, hogy a következő alkalommal is eljöjjenek. — Játszva sportolni — és azért elvepi• Az MTE mindenkor híres volt arról, hogy tömegedet mozgat meg. Ez a nagy társasélet nem mai keletű. Évek óta atlétizálnak, télen sportolnak, kirándulnak nálunk az atléták. És fel tudunk mutatni valamit, amit talán még egy klub nem mutat, fel Budapesten. Több mint 100 atléta és 50 leány tornázik nálunk Hogyan treníroznak a MTE atléták. Az MTK-ben egy kicsit nehéz a trenirozás, miután a sportolók legnagyobb nesze égés napon át el van foglalva. Nyáron, amikor világos van, legtöbben este 7 óra után jönnek ki a tréningre, míg most kissé nehezebb az ügy. De azért nem esünk kétségbe. Legtöbben 4 óra utálja, egyenesen a munkából kijönnek hetenként egyszer a Gelért-hegyre. Ott, amíg jó idő van, a szabadban levetkőznek és azután futtatok velük 5, 6 vagy 7 kilométer hosszúságú utat. Mindig lassan és egyittt futnak. Ezenkívül vasárnap délelőtt a Népligetben treníroznak az atléták, de sokan vannak, akik az egész vasárnapot távol a fővárostól, kint a szabadban töltik. Hetenként többször is eljárnak atlétáink a tornára. — Az MTK-atléták közül néhányan ma is, a holt szezon ellenére, kiváló formában vannak, így például Huszárt ma képesnek tartom a 3000 méteres ifjúsági rekord kifutására, Grempsbergert pedig, azt hiszem, kevesen vernék meg Budapesten. Sok mindent beszél még Bója Béla. Magáról például elmondotta, hogy írógép-műszerész, egy kis műhelye, van, amelynek jövedelméből megél és ezért az MTE-nél, mint amatőr tréner működik. Nem kell neki fizetés, ingyen csinálja minden dolgát, szeretettel, meggyőződéssel, lelkesedéssel . Mert hát olyan kellemes dolog MTE-istának lenni. K. L. KERÉKPÁR Tízezer dollár egy startért. Goullet Alfréd, a legkiválóbb amerikai hatnapos versenyző, starthoz áll a legközelebbi newyorki hatnapos versenyben. Goullet startjáért tízezer dollárt (mintegy hétszázmillió koronát) kap és azt is megengedték neki, hogy partnerét maga jelölje ki. ITK szerint Goullet a november 28-án kezdődő versenybe Mac Namara-t választja partneréül. Girardengo tervei. A genti hatnapos versenyben kitűnően szerepelt Girardengo, aki tudvalévően Olaszország professzionátus országúti bajnoka, a verseny után hajóra szállt és Newyorkba utazott, ahol szintén a hatnapos versenyben vesz részt. Girardengo a newyorki verseny után, eredeti terveitől eltérően, nem van részt a brüsszeli hatnapos verseidben,, hanem visszatér hazájába s január 3-án, és 10-én a milánói télipálya versenyein áll starthoz. Milánóból Girardengo Berlinbe utazik, ahol ugyancsak a hatnapos versenyben száll nyeregbe, majd néhány hetes tengerparti pihenő után megkezdi országúti tréningjét. A Milano—San Remo verseny után starthozáll a párisi hatnapost versenyben és 1926. végén a, kiváló olasz bajnok végleg átpártol a pályaversenyzéshez. Boiocchi győzelme. A nyár folyami Budapesten járt kiváló olasz■Uitőr sprintbajnok, Boiocchi legutóbb Bromiban állt starthoz és a fontfő versenyben 35 ponttal győzött detta (21 pont), Magnani (19 pont) és Scolatti (5 pont) előtt. Bírós-óssíks A BAK junior birkózóversenye. A dicsőséges múltra visszatekinthető BAK reorganizált birkózó-szakosztálya november 28-án és 29-én rendezi országos junior-versenyét, amelynek nevezési határidejét a szövetség szerdáig, november el6ig meghosszabbította. A nagy sikert ígérő verseny, amelyen a teljes juniorgárda indul,a Bulyovszky utcai főreál (Bulyovszkyutca 20) tornatermében lesz. A Postás Sport Egylet nem akarja ebben az évben megrendezni az Orosz Miklós Vándordíjas versenyt. Orosz Miklós dr., a Postások nagyhírű bajnok birkózója három évvel azelőtt vándordíjat alapított, amelyet junior birkózóversenyeken elért győzelmekkel védenek az egyesületek. Első évben a Törekvés, azután az SITE, legutóbb pedig a MAC védte a vándordíját. Ebben az évben a Postások, bizonyos körülményekre való tekintettel, a versenyt nem óhajtották megrendezni és annak a jövő év januárjában való kiírására kértek az MBSz-től engedélyt. A birkózószakosztály hétfő este tartott ülésén tárgyalta a Postások kérését, amelyet annál kevésbbé tart teljesíthetőnek, mert minden vándordíjas versenynek alapfeltétele, hogy évenként kiírják, másrészt pedig a Postások egyáltalában nem jelöltek meg olyan okot,amely a halasztást indokolná."