Sporthirlap, 1925. november (16. évfolyam, 212-233. szám)

1925-11-24 / 229. szám

10 A dánok csak a rosszatsi­­fulással­ értek el jobb eredmé­nyeket, mint a magyarok. A dán atlétika idei legjobb ered­­ményei. Legutóbbi számunkban a svédor­szági munkatársunk Stockholmból küldött tudósításában hírt adott arról,­­hogy a svéd atlétakörök­ nincsenek megelégedve a svédeknek 1926. évi nemzetközi programjával és különösen kifogásolják a dánokkal már lekötött találkozást, amelyet nem tekintenek nagy sportértékűnek. Ha végigtekintünk a dánoknak az 1925. évben elért legjobb eredmé­nyein, akkor azt találjuk, hogy ha egyes számokban nem is értek el nagy­­eredményeket, több számban mégis elsőrangú teljesítményt tudnak fel­mutatni. A sprintben és a közép­távfutásban az eredményeik messze alul marad­nak az összes idei jobb eredmények alatt, de a hosszútávfutásban elért ered­ményeik elsőrangúak. Ha összehasonlítást teszünk a ma­gyar és dán eredmények k­özött, akkor megállapíthatjuk, hogy a SC0 méteren öt atlétánk van, aki jobb időt futott ki, mint a legjobb dán eredmény, a 200 méteren négy jobb eredményünk, van, a 400 méteren szintén négy jobb eredményt tudunk, felmutatni. Már a 800 méteren csak az egyetlen Barsi ■ért el nálunk jobb eredményt, 1500 méteren a dánoknak­ van két jobb ■eredménye a mienkénél. Az 5000 mé­teren a legjobb dán eredmény jóval­­belül van a mi Grossunk idei rekord­jánál, tíz és húsz kilométeren szin­tén a dánok vannak előnyben velünk szemben, a maratoni futásban a dá­noknak csak az első eredménye jobb Királynak Kassán elért eredményé­nél. A 4x100­ méteren és az 1600 mé­teres stafétában sokkal jobb a mi eredményünk. Távol- és magasugrás, dán, továbbá a hármasugrásban szin­tén nekünk van több jobb eredmé­nyünk, de a rúdugrásban a dánok­­eredménye jobb, mert Karlovits csak a második dánt előzi meg egy centi­méterrel. A diszkosz- és gerelydobásban jobb kézzel mi tudunk jobb eredményt fel­mutatni az idén. A dánoknak idén elért legjobb ered­ményei, amelyeknek alapján össze­hasonlítást tehetünk a magyar és a dán atlétika erőviszonya között, a következők : Futások. 100 méter : Leo Jörgensen (Sparta)­­ 11.0 mp., Truelsen (AI) 11.0 mp., Schiang (AI) 11.1 mp., Johs. Niel-­­­sen (Assia) 11.1 mp., Johs. Broek (Thisted) 11.1 mp., Erik Ramsby (AI) 11­­. 1 mp. 200 méter : G. Böggild (AI) 22.8 mp., E. Ramsby (AI) 22.9 mp., Truelsen­ (AI) 23.0 mp., Leo Jör­gensen (Sparta) 23.0 mp. 400 méter : G. Böggild (AI) 51.0­­ mp., Lundgreen (KIF) 51.2 mp., J Eskeen (Esbjerg) 51.7 mp., Her­­­­man Larsen (KIF) 52.0 mp.­­ 800 méter : Alb. Larsen (KIF)4­­1 p. 58.8 mp., Herman Larsen (KIF) 2­1 p. 00.3 mp., S. Nielsen (Freigad) 2 p. 01.0 mp., E. Eskesen (Esbjerg) 2 p. 01.2 mp. ) 1500 méter : Alb. Larsen (KIF) 4 p. 03.6 mp., Julius Ebert (AIK) 4 p. 09.7 mp., Flauenskjold (Sparta) 4 p. 10.5­­ mp. *; I 5000 méter : A. J Petersen (AIK)­­ (rek.) 15 p. 11.1 m­p., J. Keilstrup (Vejle 15 p. 49.5 mp., Börge Ander­­­­sen (1900) 15 p. 49.6 mp. 10.000 méter : Orla Berg (FIF) 33 p.­­ 38.8 rep., H. Brockwoldt (Sparta) 34 p. 02.0 mp, L. Damra (AIK)­­ 34 p. 16.4 mp.­­ 20.000 méter : Aksel Jensen (Oden­­se) 1 ó. 09 p. 05 mp., Helm­ Jensen (Aarhus) 1 ó. 11 p. 47 mp., Cari Hel­­ler (AIK) 1 ó. 11 p.­­56 mp. Maratoni futás : Aksel Jensen (OG) 2 ó. 33 p. 3S.0 mp., G. Bach (Sparta) 2 ó. 48 p. 26.8 mp., H. Nielsen (Hille­­röd) 2 ó. 49 p. 4x100 m. staféta : AI 43 p. 8 mtv, KIF 44 p, 8 mp.. Sparta 45 p. 0 mp. 4x400 ni. staféta: KIF 3 p. 30.8 mp., AI 3 p. 34.6 mp. 110 méteres gát: Lundgreen (KIF) 15 p. 0 mp., Sv. Hygum (1900) 16 p. 3 mp., Mogens Skeel (Ben Húg 16 p. 5 mp. 400 méteres gát: Louis Lundgreen (KF) 56 p. 2 mp. Ugrások. Távolugrás: Pahlm Jénsen (Hor­sens) 682 cm., Gravesen '(Al) 666 cm., Sv. Hygym (1900) 666 cm., Chr. Niel­sen (Fremad) 665 cm. Magasugrás: Rich. Cbriftensen (Silkeborg) 182 cm., Gravesen (Al) 18? cm., Hell Hansen (AI) 180 cm., Wm. Douglas (Sparta) 180 cm. Hármasugrás: V. Jensen (Aalborg) 14 m. 27 cm., R. Christensen (Silke­borg) 14 m, 09 cm. Rúdugrás j Henry Petersen (KIF) 4 m. 0345 cm., A. Nicolaisen (KIF) 370 cm., L. Jörgensen (AIK) 360 cm. Dobások. Gegigdobás: Fritz Rasmussen (Faa­­­borg) 57..03 m., Niels Möller (Horsens) ,54.34 m., Svend Gjörling (KIF) 54.25 m. Gerelydobás jobb- és balkézzel: F. Rasmussen (Faabo­rg) 96.81 m., Niels Möller (Horsens) 94.77 m., Knud Rasmussen (Sparta) 94.13 m. Diszkoszdobás: Cari Jensen (Ben Hur) 42.03 m., R. Vollmer (KIF) 40.81 m., Walther Jensen (KIF) 38.99 m. Diszkoszdobás jobb- és balkézzel: Cari Jensen (Ben Húr) 79.27 m., August Olsen (Horsens) 75.14 m., Ragnar Vollmer (KIF) 72.74 m. Súlydobás: F. Rasmussen (Faaborg) 12.78.5 m., M. Jörgensen (Thisted) 12.38 m., W. Jensen (KIF) 12.10 m- Súlydobás jobb- és balkézzel: F. Rasmussen (Faaborg) 23.77.5 m., August Olsen (Horsens) 22.45 m. Kalapácsdobás: Hagemeister (Ben Húr) 46.64 m., August Olsen (Hor­sens) 46.31 m., M. Jörgensen (Thisted) 44.20 m.­­ Kődobás: Hagemeister (Ben Húr) 10.15 m. V­ivőfelszerelések Torgiad­­ék legolcsóbban Weinberger Jenő sportü­zletében, Budapest, I V.,Ma­gyar­ utca l.az. Telefon: József 154-61. SPORTHÍRLAP 1925 november 24., kedd Mivel foglalkozzanak télen az atléták ? — Körkérdés a magyar atléták tanítómestereihez. — III. Bója Béla az atléták téli mu­sikájáról és az MTK atléták foglalkoztatásáról. Eddig két kiváló trénerünket, Va­das Ivánt, a MAC és Bodor Ödönt,­­ az MTK trénerét szólaltattam meg abban a kérdésben, hogy mivel fog­lalkozzanak télen az atléták. A két tréner véleménye csaknem teljesen egyforma volt, miután­ mindaketten az állandó téli foglalkoztatásnak a hívei, mindketten legmegfelelőbbnek találják téli munkának a mezőn való futást, továbbá a tornát, amely főleg a törzsnek és a hasizmoknak­­foglal­koztatására van alapítva. Most azonban a magyar atlétiká­ban egy csaknem kezdő trénert szó­laltatok meg: Bója Bélát, az MTE­­ atlétáinak trénerét, aki körülbelül egy­­­esztendei tapasztalattal rendelkezik.* Amikor azt mondom, hogy Bója ma még kezdő tréner, ezalatt nem a tu­dásbeli fogyatékosságot érteem, mert hiszen alighogy átvette az MTE atlé­táknak trenírozását, máris számos MTE-atlétából hozott ki figyelemre­méltó eredményt. Bója Bélában összpontosul minden tulajdonság, ami a kiváló trénereket jellemzi: a komolyság, az emberekkel való bánni tudás, a kiváló szervező­­képesség. Az atléták szeretik, szívesen hallgatnak rá és igyekeznek a kedvé­ben járni Ez pedig elégséges arra, hogy egy tréner a saját akarata szerint dolgoztassa atlétáit. Bója Béla is híve a téli munkának, azonban míg Vadas Iván és Bodor Ödön elégségesnek tartja futómunká­nak a mezőn való futását, addig ő a mezei futás mellett még a hegyes vidéken való futást is ajánlja, a tornán kívül pedig egy sereg játé­kot, amely megerőltetéssel nem jár, de több órán át szórakoztat és foglalkoz­tat. Bója Béla különben igen érdekes alapokra helyezi a tréning módszerét, amelyet a következőkben ismertetett: Futás hegyi tere ven. . . A Sporthírlapban figyelemmel olvastam Vadas Iván és Bodor Ödön tréner uraknak az atléták téli foglal­koztatására vonatkozó nyilatkozatát, amelyet én is teljes egészében elfoga­dok. Nálunk az atlétikában a téli hói napok teljesen szünetet jelentenek, amely szünet kiválóan alkalmas bizo­nyos kísérletek végrehajtására, így pél­dául én, am­ikor még aktív sportoló voltam­, a téli szünetet rendszerint arra használtam fel, hogy lépés változ-­ tatással, vagy pe­dig más rendszerű légzéssel kísérletezzem, hogy — ha esetleg károsnak bizonyulna — ne tör­ténjen sportolásom rovására és alkal­mam nyíljék a visszatérésre. — Egy ilyen kísérlet alkalmával jöttem rá, hogy a felső láb fejlődését sokkal job­ban elősegíti a hegyi terepen való futás, mint az állandó sik terepen való futás és többszöri hegyi futás után az ember sokkal nagyobb kitartással rendelkezik a sik terepen. De más előnye is van a hegyi futásnak.. A hegyen sokkal tisz­tább és erősebb a l­evegő, a tüdő sok­kal jobban fejlődik. A módszeremet nem tartom­ szentírásnak, de ajánlom­­mindenkinek, próbálja meg. Elégsé­gesnek tartom, ha hetenként egyszeri hegyen való futást veszünk fel a téli programba a mezei futások mellé. Előrebocsátom még, hogy a hegyi­futásnak, szerintem, nem gyorsnak, hanem inkább lehetőleg lassúnak és hosszabbnak kell lennie. Az atléták együttes szórakozása — Nem tudom, hogy más egyesü­letben megvalósítható, ami nálunk, az MTE-ben. Tudniillik nálunk — úgy hiszem az atléták sokkal job­ban összetartanak, sokkal barátibb vi­szonyban vannak, mint másutt. A MTE-ben az atléták nemcsak sport­életet, hanem baráti társaságot is él­nek. Egyenként senki sem jár szín­­házba vagy moziba, hanem hármin­cas vagy ötvenes csoportokban együt megyünk szórakozni. Ha elmegyünk például a moziba, ott négy-öt sör foglal­tak el az MTK-atléták. — De másképpen is igyekszünk mélyíteni a társaséletet. Együtt ki­rándulunk, sokszor vagyunk ötvenen is. Ilyenkor mindig viszünk magunk­­kal labdáka­t és valahol kint a sza­badban kézi­labdajátékot játszunk órákon át. A társas kirándulásokra az atléták magukkal hoznák ideáljaikat, vagy húgukat, feleségüket, akik, mert jól érzik magukat, ráveszik az atlétáinkat, hogy a következő alkalommal is el­jöjjenek. — Játszva sportolni — és az­ért elvepi• Az MTE mindenkor híres volt arról, hogy tömegedet mozgat meg. Ez­ a nagy társasélet nem mai keletű. Évek óta atlétizálnak, télen sportol­nak, kirándulnak nálunk az atléták. És fel tudunk mutatni valamit, amit­ talán még egy klub nem mutat, fel Budapesten. Több mint 100 atléta és 50 leány tornázik nálunk Hogyan treníroznak a MTE atléták.­ ­ Az MTK-ben egy kicsit nehéz a trenirozás, miután a sportolók leg­nagyobb nesze égés­ napon át el van foglalva. Nyáron, amikor világos van, legtöbben este 7 óra után jönnek ki a tréningre, míg most kissé nehezebb az ügy. De azért nem esünk kétségbe. Legtöbben 4 óra utálja, egyenesen a munkából kijönnek hetenként egyszer a Gelért-hegyre. Ott, amíg jó idő van, a szabadban levetkőznek és azután futtatok velük 5, 6 vagy 7 kilométer hosszúságú utat. Mindig lassan és egyittt futnak. Ezenkívül vasárnap délelőtt a Népligetben treníroznak az atléták, de sokan vannak, akik az egész vasárnapot távol a fővárostól, kint a szabadban töltik. Hetenként többször is eljárnak atlétáink a tor­nára. — Az MTK-atléták közül néhányan ma is, a holt szezon ellenére, kiváló formában vannak, így például Hu­szárt ma képesnek tartom a 3000 mé­teres ifjúsági rekord kifutására, Grempsbergert pedig, azt hiszem, ke­vesen vernék meg Budapesten. Sok mindent beszél még Bója Béla. Magáról például elmondotta, hogy írógép-műszerész, egy kis műhelye, van, amelynek jöved­elméből megél és ezért az MTE-nél, mint amatőr tréner működik. Nem kell neki fizetés, in­gyen csinálja minden dolgát, szeretet­tel, meggyőződéssel, lelkesedéssel . Mert hát olyan kellemes dolog MTE-istának lenni. K. L. KERÉKPÁR Tízezer dollár egy startért. Goullet Alfréd, a legkiválóbb amerikai hat­napos versenyző, starthoz áll a leg­közelebbi newyorki hatnapos verseny­ben. Goullet startjáért tízezer dollárt (mintegy hétszázmillió koronát) kap és azt is megengedték neki, hogy part­­nerét maga jelölje ki. ITK­ szerint Goullet a november 28-án kezdődő versenybe Mac Namara-t választja partneréül. Girardengo tervei. A genti hatnapos versenyben kitűnően szerepelt Girar­­dengo, aki tudvalévően Olaszország professzionátus országúti bajnoka, a verseny után hajóra szállt és New­­yorkba utazott, ahol szintén a hat­napos versenyben vesz részt. Girar­dengo a newyorki verseny után, ere­deti terveitől eltérően, nem va­n részt a brüsszeli hatnapos verseidben,, ha­nem visszatér hazájába s január 3-án, és 10-én a milánói télipálya versenyein áll starthoz. Milánóból Girardengo Berlinbe utazik, ahol ugyancsak a hatnapos versenyben száll nyeregbe, majd néh­ány hetes tengerparti pihenő után megkezdi országúti tréningjét. A Milano—San­ Remo verseny után starthoz­­áll a párisi hatnapost versenyben és 1926. végén a, kiváló olasz bajnok végleg átpártol a pálya­­versenyzéshez. Boiocchi győzelme. A nyár folya­mi­ Budapesten járt kiváló olasz­­■Uitőr sprintbajnok, Boiocchi leg­utóbb Brom­iban állt starthoz és a fon­tfő versenyben 35 ponttal győzött d­etta (21 pont), Magnani (19 pont) és­ Scolatti (5 pont) előtt. Bírós-óssíks A BAK junior birkózóversenye. A dicsőséges múltra visszatekinthető BAK reorganizált birkózó-szakosz­tálya november 28-án és 29-én ren­­dezi országos junior-versenyét, amely­nek nevezési határidejét a szövetség szerdáig, november el6­ig meghosszabbí­totta. A nagy sikert ígérő verseny, amelyen a teljes juniorgárda indul,a Bulyovszky­ utcai főreál (Bulyovszky­­utca 20) tornatermében lesz. A Postás Sport Egylet nem akarja ebben az évben megrendezni az Orosz Mikló­s Vándordíjas versenyt. Orosz Miklós dr., a Postások nagyhírű baj­nok birkózója három évvel azelőtt ván­dordíjat alapított, amelyet junior bir­kózóversenyeken elért győzelmekkel védenek az egyesületek. Első évben a Törekvés, azután az SITE, legutóbb pedig a MAC védte a vándordíját. Ebben az évben a Postások, bizonyos körülményekre való tekintettel, a ver­senyt nem óhajtották megrendezni és annak a jövő év januárjában való ki­írására kértek az MBSz-től engedélyt. A birkózószakosztály hétfő este tar­tott ülésén tárgyalta a Postások kéré­sét, am­elyet annál kevésbbé tart telje­síthetőnek, mert minden vándordíjas versenynek alapfeltétele, hogy évenként kiírják, másrészt pedig a Postások egyáltalában nem jelöltek meg olyan okot,­amely a halasztást indokolná."

Next