Sporthirlap, 1932. szeptember (23. évfolyam, 70-78. szám)

1932-09-01 / 70. szám

. ­i'V .v, WSUfOrfOK Budapest, XXIII. évfolyam, 70. szám, 1932 szeptember 1. Ara 20 fillér lőport| ,. ........................................... ■■■■■»■■■■■....................................... r a t u?**tSE ** ffela^flTTT?1' N Előfizetési árak: Belföldre egy negyedévre 5 pengő (egy hónapra 2 pengő) I Egyed szám­ára: Belföldön 20 fill. Ausztria B“ TáviratI■ eims portherláe "Budapes­t Ausztriába, Csehszlovákiába, Romániába és Jugoszláviába negyedévre 6 pengő, egyéb külföldre 7 pengő I Olaszok nyerték a profi és amatőr országúti világbajnokságot A Broskai nem bírta a saját túrairamát és utolsó mérkőzé­sén kikapott Har­lem válogatottjai­tól 4-1 3arányban Vasárnap azonban a Hungária ellen győzni akarnak a debreceniek .Szerdán este telefonon je­lentkezett a Sporthirlap hollan­diai tudósítója, Klein Ignác — aki a Bocskai túrájának előkészí­tésében is részt vett — s a követ­kező tudósítást adta le a Bocs­kai utolsó túramérkőzéséről­: Harlem, augusztus 31. A holland túra tizenkettedik mérkőzésén a Bocskai 4:3 (2:2) arányú vereséget szenvedett. El­lenfele Harlem város váloga­tottja volt, csupa friss, gyors és energikus játékos. Hatalmas volt a küzdelem, nagy játék folyt, a harlemiek erőteljes rúgásokkal dolgoztak, nagy iramot diktáltak és végül is a sok mérkőzéstől kissé kimerült Bocskai vereséget szenvedett. Kedden este 11 óra tájt ért véget a hágai mérkőzés, tehát a mai harlemi meccsig még a szo­kásos huszonnégy óra pihenő sem volt meg, közben egy kis utazás, nem beszélve a másik 11 mérkőzésről, amit alig két hete végig győzelmesen bonyolított le a debreceni csapat. És ez a tizen­kettedik meccs sem hoz kudar­cot, ha a Bocskai kapusa törté­netesen nem fog ki ilyen szeren­csétlenül rossz napot. A harlemi csapat nagyon len­dületesen kezdett és a Bocskai még nem melegedhetett bele, amikor a jobbszárnyak erőteljes ak­ciója áttöréssel és a holland jobbösszekötő védhető lövésé­vel végződött. (1:0). Erre rögtön nekilátott a Bocskai, szépen adogatott és Hevesi éles lövéssel egyenlí­tett. Utána nemsokára ismét a véde­lem gyengesége következik, a holland balszárny átszökik, az összekötőre nem ügyelnek s közelről elég gyengén sike­rült gólt lő. (2:1). Ez a három gól összesen két perc leforgása alatt esett. Ezután már nagyon belefekszik a debreceni együttes, bőven pe­regnek a támadások, több korner jelzi a fölényt és a félidő befeje­zése előtt pompás támadás in­dul: Hevesi, Vince, Teleki, majd a kiszöktetett Zilahi követke­zik, aki közelről éles, lapos gólt ragaszt. (2:2). A csapaton látszott, hogy hatá­rozottan jobb ellenfelénél, de a fáradtság jelei is mutatkoztak rajta. Vereség még­sem fenye­gette. Ám a szünet után, alig kezdenek a hollandok, amikor egy gyors támadásuk után mintegy 30 méterről lő a bal­szélső és Budai beengedi a könnyű lövést. (3:2). Egy percen belül a szerencse menti az újabb gólt, mert a hol­­land balösszekötő már egy lépésre jutott a kapunk elé és onnan lő elhirtelenkedve a Budai kapuja fölé. Innen kezdve nagyon változatos a mérkőzés, a hollandok is erőtel­jesen támadnak, bár a Bocskai van fölényben és nagyon igyek­szik gólokat lőni. A holland balszélsőnek sike­rül előbb és gyors lefutás után szép lövéssel megszerzi a negyedik gólt. (4:2). A Bocskai erre minden erejét megfeszíti és tényleg döntő fö­lénybe kerül. Teleki kiszökik, nagy helyzetbe kerül, amikor a védők ketten is gáncsolják, a bíró azonnal 11-est ítél, amit Remmer védhetetlenül behelyez. (4:3). Hiába a további igyekezet, újabb eredmény már nem születik. (Folytatása a 1-ik oldalon.) Az égiek nagy egyhónapos szü­net után szerdán délben némi esőt permeteztek Budapestre. Kicsiny­ke, vékonyka esőt, amely valame­lyest megáztatta a Millenáris tala­ját, csak a hőséget nem tudta még eltüntetni. Forró ez az augusztus, a kánikula nyomása még a földre szorítja a futballistát... Közönség persze alig akadt. Vagy ötszázan mentek ki a Nem­zeti—III. kerület mérkőzésre. Pe­dig volt a levegőben valami, hogy ez a mérkőzés meglepetést hoz. Hát a meglepetés meg is született, csak a meglepetésszerű játék ma­radt még el. Senki nem mondta volna, hogy ezek a csapatok, volta­képpen már a harmadik forduló-­­nál tartanak és vasárnap még fon­tos nemzetközi vállalkozásban is részesek lesznek. Nem ezt mutatta ez a mérkőzés. Leépítés, összehúzódzkodás, csu­pa megszorítás, az elszegényedett futball arcképe jelentkezik, még mielőtt a játék megindulna. Tessék csak végignézni a harcosok névso­rát. Szegény egyesület, szegény közönség, elszegényedett futball­­játék... Himmler Oszkár volt a bíró. Csupa jószándék, de nagy igyeke­zetben majdnem döntően avatko­zott az eredmény alakulásába. Sze­rencséje volt, hogy az a bizonyos eredmény amúgy is bekövetkezett. sík oldalon kézfeltartással pró­bál ofszájdot ítéltetni, de hiába, Gergely már előresik­­lott és vagy nyolc méterről a meglepett Zach hálójába fut a lapos, sarkos lövés. (1:0). Erre még inkább felélénkül a Nemzeti játéka, új támadások fut­nak, habár messze a tökéletesség­től. Horváth szökteti az üresen hagyott Gergelyt, ez lőne, amikor beleront Bíró, Kendsz, de egy pil­lanattal előbb Bihámy orszájbon volt! Utóbb Fenyvesi indul, de Belcsikkel nem bír megbirkózni. Új akciót indít nemsokára, most sikerül centereznie, Kármán ugrik, nagyon jó fejes, Zach egészen szemrevalóan védi elvetéssel. Az­tán egy hosszú és takaros Kármán­­lövés, de mi az a nagy formában lévő Vermesnek? Egymásután kö­vetkeznek a Nemzeti ellentámadá­sai, többször feltűnik Biró gyenge helyezkedése! Vagy húsz perc múlik, mire a kerületiek erőteljesebb és huzamo­sabb akcióiba foghatnak. Magyar indítja a szélsőjét, Dömötör erő­teljesen keresztben játszik, Blaskó „luftol” a kapu közelében, Fény-t vési roham­ a labda után, de rosszul érkezik, kisodorja. A Nemzeti jobbszéllsője azonnal válaszol, ma­gasan ível a centerezés, védő­­nincs a kapu előtt, Bihámy mégis kapásból lő, mikor kényelmesen is befejezhetné a nagy akciót­. Lutz diktatúrája kezd jelent­kezni. Viszi előre a csapatát. Szök­­tetése nagy helyzetbe hozza Kár­­mánit, Vermes parádés előrevetése akadályozhatja csak meg. Dömö­tör komért rúg, Beretvás megma­gyarázhatatlan kapkodással az égbe lő! Most határozottan olyan a mérkőzés képe, mintha a kerület­­iek volnának az urak. A 28. perc­ben Dinnyés szökik a Lutz labdá­jával, Blaskó folytatja az akciót, kifordul a tizenhatos sarkára, óriási keresztlövés, Vermes pedig nagyszerű robinzonáddal ragadja Gyenge játék mellett a meglepetésszerű eredményt­ hozott az idei első hétköz­napi ligamérkőzés Nemzeti­ III. kerület 2:1 (Isi) Gergely, Dinnyés és Bihámy voltak a gólszerzők A Nemzeti már az első fél­időben vezethetne, ha a bíró megadna egy jogos tizenegyest A csapatok így állottak fel: Nemzeti: Vermes — Flóra, Szendrő — Vadas, Búza, Bel­csik — Paczolay, Gergely, Hor­váth, Bihámy, Czétényi. III. kerület: Zach — Győry, Bíró — Beretvás, Lutz, Magyar — Fenyvesi, Blaskó, Dinnyés, Kármán, Dömötör. A Nemzetiek kezdenek és hosszú percekig a világon semmi sem történik. Az első másfél percben kilenc taccs esik egymásután, de mind ugyanazon a harmincméte­res oldaldarabon. A mezőnyben va­lamicskét jelentkezik a III. kerü­letiek túlsúlya, több semmi, Bihámy riad fel először álmodo­zásából , hirtelen szép labdát küld kifelé, Czétényi laposan centeren és Horváth futtában kapura lő, Zach kapus jó védést mutathat be. Ez a játék 6. percében történik és nyomában megindul végre a „mér­­kőzés". Dinnyés szemfüles labdájával Dömötör szökik, a bíró tévesen of­­szájhot fúj. Rögtön utána Bíró hozza zavarba a játékvezetőt, amennyiben a kitörő Horváth nya­kába ugrik, még jó, hogy közben Czétényi kapura lő, nem kell ítélni semmit. A Nemzeti játékában némi össz­hang jelentkezik. Vadas, Bihámy és Czétényi viszi az új támadást, a lövést azonban a balszélső rosz­­szul adja le, a kapus könnyen véd. A 9. percben ellentámadás, de Szendrő felszabadító rúgása jól fut, Gergely szökik, hirtelen üresre játsza Paczolayt, aki azonnal visszajátszik a közben ki­szökő Gergelyhez, Győry egye­dül van már hátul, ő is a má­

Next