Sporthirlap, 1935. november (26. évfolyam, 87-95. szám)
1935-11-20 / 92. szám
SZERDA, 1935 NOVEMBER 20.7 SPORTHÍRLAP SEC Háromtagú bizottság vizsgálja ki: KINEK VOLT IGAZA? Egy esős nap a Műjégen — A Sporthírlap tudósítójától — Csúnya, őszi este. A BKK -pályán alig egy pár lámpa világít, a melegedő zárva, a jégparton a szőnyeg cuppog a lépések alatt, a csatolók hazamentek, a ruhatárban árván merednek a fogasok, nem „ideális" korcsolyaidő a mai. Az esőben három árnyék imbolyog a vizes jégen. Az egyik lankadatlan szorgalommal figurákat rajzol a jégbe, a másik korcsolyázni tanul (most legalább kevesen látják), a harmadik száguldozik, csak úgy hasítja a vizet! Ez a harmadik: Kimmerling József, a tavalyi gyorskorcsolyázóbajnokság második helyezettje. Sapkában, pulloverben, hoki korcsolyaval. — Most délután vettem a korcsolyát, — mondja, — nem álltam meg, hogy ne próbáljam ki. Még ilyen esőben is... Szóval most már biztos, hogy a hosszú gyorskorcsolyát felcserélte a hokikorcsolyával. Minthogy szigorlatok előtt áll, nem akart kijárni idén a gyorskorcsolyázóedzésekre, amelyeket kora reggel tartanak meg. Amikor ezt a vezetőség megtudta, Kimmerling bérletét nem írta át mindennaposra. Ezért akart kilépni a BKE-ből. Az FTC-be, ugy-e? — Már letettem erről! Kint voltam az FTC-edzésóráján. Láttam, hogy a heti két órájukon nekem nem tudnak tanulási alkalmat adni, nem foglalkozhatnak velem. Én pedig meg akarok tanulni hokizni. Lator doktor úr megígérte, hogy a BKE hokicsapatába is bejuthatok, így hát maradok a BKE-ben, de hokista A bérlet-ügy? Szereztem más úton... Jót nevet hozzá. (Várjon miért?) Egy igazolási lapot tehát szét lehet tépni, az FTC visszaadja ezt az aláírt lapot Kimmerlingnek... De ebben a kis esetben benne van az egész magyar jéghokisport képe. A vendéglőben világosság. Felmenekülünk egy pohár forralt borra. Amilyen kihalt lent a jég, olyan élet van itt. Az asztaloknál összehajolva suttognak, sok a „fúrnivaló”, az utóbbi napokban torlódtak az események. Persze a műkorcsolyázókról van szó... Ez a szakosztály például most nem szervezkedik, nem levelez, nem tárgyal, nincs elnök. A Jármy—Szende affér megölte az életet. Mi is történt? A műkorcsolyázóknak meglehetősen nagy hely kell a gyakorláshoz, ezért a szakosztály vezetősége elhatározta, hogy esténként csak az olimpiai keret tagjai gyakorolhatnak. A múlt hét egyik napján Szende Andor, a sokszoros magyar bajnok, a „ketrec” állandó látogatója (aki azonban nem tagja az olimpiai keretnek) ismét lement korcsolyázni. Jármy Andor ny. altábornagy, a szakosztály elnöke odament hozzá és kiutasította onnan. Szende először meglepődött, de aztán annál hangosabban tört ki. Kínos szóváltás keletkezett, Szende csak később ment el, de másnap korán reggel megjelentek segédei Jármy lakásán, hogy lovagias elégtételt kérjenek. Az ügy még folyamatban van, azóta Jármy Andor nem jelent meg a szakosztályban. Hétfőn este tartott választmányi ülést a BKE, ezen kiderült: — Jármy Andor altábornagy úr lemondását kellene most tárgyalni” — kezdte az elnöklő Hunyadi Ferenc gróf. Ekkor tudták meg a tagok. A választmányi ülésről csak annyi szivárgott ki, hogy Hunyadi gróf javaslatára az ügyet levették a napirendről és háromtagú bizottságot (elnök: Császár Károly) küldtek ki gyors intézkedésre. Mert elnöke nélkül a műszakosztály nem mer működni... A választmányi ülés előtt titokban szülői értekezlet volt. Maga Hunyadi Ferenc gróf hivatta össze a fiatal műkorcsolyázók papáit és mamáit. Hogy mi történt ott, senki sem tud róla, mert a résztvevőknek becsületszóval kellett megfogadniuk, hogy egy szót sem beszélnek az ülésről. Még a gyerekeknek sem. A szakosztály egyik vezetője ezt mondta nekünk: —■ Még én sem mehettem be a szülői értekezletre, nekem sem mondták meg, miért kellett összehívni. De én sejtem. A kisgyerekek között olyan gyűlölködés, bajtársiatlanság ütötte fel a fejét, hogy már meg kellett mozdulni. Nem ellenfelet, hanem ellenséget látnak egymásban a csöpségek. Hát bizony... De az intrikaáradat nem a gyermekektől indul ki. Úgy látszik, ez a véleménye a BKE-nek is, amikor a szülőket hívta be ... Beszélni kell azután a párokról is. Kezdünk rosszul állni. Szollás dr. és Rotter Emília visszavonult, Dilinger összeveszett Galló Lucyval, azt pedig a legoptimistább jeges sem remélheti, hogy a külföldön még nem eléggé ismert Balázs dr.—Tusák Éva, a kezdő Kertész Ferenc—Imrédy Magda, vagy a még nem kiforrott Szekrényessy-testvérek közül akármelyik pár a siker reményével indulna az olimpián. Legfőbb ideje, hogy Szollásékat meggyőzzék és ők belássák, hogy idén is szükség van indulásukra. Dillingerék pedig haladéktalanul beüljenek ki. (Amire Dillinger pánikszerű gyorsasággal hajlandó.) Igaz, hogy Galló Lucy kijelentette: — Mással már régen világbajnok lennék! De hol az a más? Hát ilyen egy esős nap a jégen. V. J. TENISZ Vasárnapra feltétlenül elkészül a fedettpálya Reggeli terepszemle a ligeti teniszcsarnokban *Tiffz -i — A Sporthírlap tudósítójától — Zuhog az eső, a köztisztasági hivatal képviselője unottan sepregeti össze a Stefánia-úton a sárgult faleveleket, pedig nem zavarják azok most senki sétáját. Kinek is van kedve ilyen esős reggelen a ligetben sétálni? Még ha korcsolyázni lehetne a műjégen. De az is víz alatt van. Ha ugyan van a víz alatt jég ... De mi is jégről beszélünk, mikor a tenisz miatt jöttünk ki a ligetbe is. Fedettpályaszemlére. Mert hogy az olaszok meghívták a magyar csapatot fedett pályamérkőzésre s Gábori és Szigeti készülni is szeretne erre. De hol?! Az Iparcsarnok táján kubikosok vezetnek nyomra. Vöröses földdel teli targoncákkal éppen befordulnak a fedett pályára. Azaz egyelőre csak a „fedett csarnokba”. Gyorsan követjük őket. Ami először feltűnik, milyen nagy ez a csarnok — üresen ! Azért nem kell megijedni, nem egészen üres. Az egyik felében már útkaparékkal vegyes vörös salakbuckákkal van teli a betűpadló, a másik felében a deszkatadlót most szedik fel az ácsok. Letagadhatatlan jele mindez annak, hogy készül Budapest egyetlen fedettpályája. Dörner László, akit a teniszszövetség a fedettpálya vezetésével bízott meg, sürgeti a munkásokat. Egészen rekedt. — Suttogó bariton leszek minden estére, — mondja, — annyit kell veszekednem. Mert a munkának menni kell! Vasárnp itt már játék kell, hogy legyen! November 15-től adta ki a város a teniszszövetségnek a csarnokot, de csak 15-ike után kezdték el kiköltöztet- ni az Egészségügyi Kiállítást. Remélem, csütörtökre mindent elhordanak. Most már a villany is rendben van, úgyhogy a késő éjjeli órákig dolgozhatunk. Ez örvendetes hír. Félő volt ugyanis, hogy az Elektromos Művek a régi tartozások miatt nem fog áramot adni. — Ez a BSE ügye, — mondja Dörner, — a teniszszövetséget nem lehet felelőssé tenni a régi bérlő tartozásáért. Áramot tehát kapunk. Szétnézünk az öltözőhelyiségek környékén. Nagyobbítani nem lehetett, mert nincs hely. Azért van új helyiség. Egy elhanyagolt helyiségből társalgót létesítettek. Mellette iroda. Hát ez is valami. A régi büfféhelyiség is rendben. Minden frissen festve, készen várja a férfi- és hölgyjátékosokat. Dömötör beszámol az újításokról: — Ijj ponyvákat rakunk fel a pályák között, mennyezettől a talajig. A terem két végén levő falat sötétzöldre festettük, legyen jó háttér. A munka tehát javában folyik. Csak egy kis türelem még, játékos hölgyek és urak és készen lesz a budapesti fedettpálya is. Ccc! — Vasárnap okvetlenül lehet játszani. Gábori és Szigeti még öt kiadós edzést tarthat pénteki elutazásukig, — mondja búcsúzóul Dörner. Viszontlátásra vasárnap a megnyitón ! BIBKÍZÍI Csütörtök este kijelölik a birkózók olimpiai keretét is — A Sporthírlap tudósítójától — Az a háromtagú bizottság, amelyet a birkózószövetség tanácsa az olimpiai előkészületek irányítására kért fel, ezer a héten kezdi meg munkáját. Mindjárt a legnehezebb dologgal: az olimpiai keret kijelölésével! — Csütörtökön este jelöljük ki a keretet, — mondta a bizottság egyik tagja.— A keret huszonnyolc tagból fog állni s munkája teljesen különálló lesz a jelenleg is dolgozó keret munkájától. A háromtagú bizottság feladata lesz az is, hogy a hónap végén kijelölje azt a csapatot, amely Svédországba megy portyázni. KESÍKVÍK 20.000 kerékpárt lopnak el évente Budapesten A kerékpáros szövetség közbelép, de a kereskedők érthetetlen módon gáncsoskodnak — A Sporthírlap tudósítójától — Budapest legszomorúbb tere a Teleki-tér. Egy város szemétdombja, a szegénység, a bűn és az okkáziós profit Kaliforniája. ■ Esik az eső. Háttérben a temető. És mint egy expresszionista kép: bódé-koporsók terpednek itt és reneszszánsz festmény, ampír bútor, gépalkatrészek, öreg mosdók, esernyők, gumicsövek, rádiólámpák, mintha mindegyiknek hangja volna, ezerszínű hang, ami kiált, hogy kínálja magát. , És itt áll egy ember éppen, az utca partján, fonnyadt, szomorú csibész, kerékpárjára támaszkodva. Körülnéz s mikor a rendőr elsétál, kétségbeesve rikkancskodik: — Ez a gép eladó, ez a gép eladó! — Hogy ez a masina? A fiú megrezzen, rémület ül a szemében. Aztán hirtelen mondja: — Ötven pengő!!! Ez a gép lopott holmi. (Látni a kölyök arcán, a szemében.) Budapesten 1935-ben közel húszezer gépet loptak el az utcákról. A rendőrség tehetetlen. S a károsultak nem vásárolnak kerékpárt többé. A kerékpárlopás ragálya egyre terjed. S a ragály fészke: a Teleki-tér és Újpest. A gomböntő műhelyben Budapest alvilágának szervezett bandája iparszerűen foglalkozik a kerékpárlopással. Vannak amatőr tolvajok is, de ezekre hamar lecsap a törvény keze. A nagyüzem azonban szisztematikusan dolgozik. Titkos műhelyei vannak. Állítólag Újpesten és Pestszenterzsébeten. Az ellopott gépek először ezekbe a műhelyekbe kerülnek. Eltüntetik a vázba égetett számokat, kicserélik a kerekeket, a tömlőket, a kormányt, — és nincs az a szakértő, aki ráismerne ennek a biciklinek kendőzetlen képére, mikor az az orgazda piacra kerül, így tűnnek el a versenyzők gépei is. Idén több mint száz mesterműve a kisiparnak. És nem lehet semmit sem tenni. Panasz az utcán Abban az országban, ahol nincsen virágzó kerékpáros közlekedés, nem lehet a sport sem fejlett. Nálunk a kerékpáros közlekedéstől főképpen (!) a gombamód elszaporodó kerékpártolvajlások tartják vissza a közönséget. Egy kifőzés tulajdonosával beszélgetünk, aki húsz kerékpárost foglalkoztat: — Uram, — panaszolja — idén húsz gépemet lopták el. Ezért fizetek én rá, pedig nagyszerűen megélnék különben. . A Huszár utcában van a legrégibb magyar kerékpáros kisiparos műhelye. Elkeseredve mondja: ■— Hiába legjobb a magyar kézimunkával készült kerékpár a világon, senki sem vesz már gépet nálunk, ötven pengőért lopott biciklit vesz mindenki a zsibajon s ha ez így megy, tovább, lehúzhatjuk a redőnyt. Hogy micsoda raffinált taktikával dolgoznak ezek a kerékpártolvajok, arra igen érdekes esetet mondott el egy másik kerékpáros iparos: — A közelmúltban egy jólöltözött fiatalember állított be hozzám. Kerékpárt akart nekem eladni. Elmondta, hogy megszorult és gyorsan pénzre volna szüksége. S hogy igazolja, hogy a gépe nem lopott jószág, számlát mutatott fel. A biciklit megvásároltam s még aznap eladtam egy zuglói péknek. Egy hét múlva már a rendőrség előtt álltunk mindhárman. Kisült, hogy a gép lopott volt s a számla hamisított. Az MKSz közbelép Ezen a bajon segíteni kell! Rendeleti úton meg kellene tiltani, hogy használt alkatrészeket, vagy akár egész kerékpárokat utcán vásárolni lehessen. Az MKSz, mint a magyar kerékpársport legfőbb őre, a beadványok egész sorozatával ostromolta a rendőrséget és a belügyminisztériumot s úgy látszik, hogy ez az akció most sikerre vezet. Az MKSz javaslata szerint minden kerékpár a váz min- den részében számmal látandó el s : ez a szám egyúttal a rendőrség és , illetve az MKSz által kibocsátandó tulajdoni- és személyazonossági lapon is szerepelne. A használt gépeket csak hatóság által ellenőrzött központokban lehetne áruba bocsátani, ami egyet jelentene a zugkereskedelem teljes kiirtásával. A személyazonossági és tulajdoni lapok kiváltása rendeleti úton kötelezővé tétetnék s ez a lap egyúttal géplopás elleni biztosítási kötvényként is szerepelne. A belügyminisztérium a rendőrséggel és az MKSZ-szel karöltve igen beható tárgyalásokat folytatott a kérdés megvitatása tekintetében és illetékes körök szerint a fent ismertetett javaslat néhány módosítással rövidesen rendeletté válik. A kerékpárkereskedők titakoznak A kerékpárkereskedők egyesülete legutóbbi ülésén behatóan foglalkozott ezzel a rendelettervezettel. És csodák csodájára: ahelyett, hogy a dolgok ilyeténképpen való alakulásának támogatóan sietett volna elébe, ellenakciót kezdett, hogy a fent vázolt javaslatot elbuktassa. A nagykereskedőknek ez az eljárása érthetetlen és a legnagyobb megdöbbenést váltotta ki azokból, akik a kerékpárközlekedést, de főképpen a kerékpársport ügyeit a szívükön hímálják. Sehol a világon nem akadunk olyat kerékpár-nagykereskedőkre, mint nálünk. Ezek a cégek, némely kivétellel, a szó szoros értelemben ellenségei a kerékpársportnak, annak a sportnak, mely őket zsírosra táplálja. Hinni akarjuk azonban, hogy az illetékesek és az építők nem a szűk horizontú üzleti profit ijedt megmozdulását veszik figyelembe, amikor e rendelet létét vagy nemlétét eldöntik. Tenni kell valamit a kerékpárlopások kiirtására és ezt a dzsungelt csak rendeleti úton lehet szabályozni. UniU HUl — NEM RENDEZHETJÜK MEG az 1936-os világbajnokságokat! — jelentette ki határozottan Wilcsek Andor szövetségi kapitány. — Nem pedig azért, mert nincs megfelelő helyiségünk és nem kockáztathatunk 20.000 pengőt. Két hónap alatt nem lehet kellőképpen előkészíteni a versenyt. Az egyik francia újság akarta megrendezni a versenyt. De Montague elnök szerint ez szabályellenes. Mert a világbajnokságot vagy szövetség, vagy pedig tagegyesület rendezhet. PLAKETTET VERETETT a DSC a diadalmasan végződött Magyarország—Világválogatott mérkőzés emlékére. Szellemes megoldásban emlékeztet arra, hogy ez a kis Magyarország 9:3-ra verte a világot, a plaketten a föktgömböt. A DSC nagy munkájának ésáldozatkészségének egyik legújabb megnyilvánulása a díszes plakett, amelyet a klub az asztalitenisz érdekében kifejtett propagandájának szolgálatába állított. Reméljük, hogy az egyesület, a világhírű magyar asztaliteniszt jelentő egyesület munkájának meglesz a gyümölcse és az asztalitenisz világbajnoka próféta lesz — saját hazájában is. DSC—PESTÚJHELYI SC 19:1 A mérkőzést a csapatbajnoki küzdelmek során játszották Pestújhelyen. Az egyetlen PSC-győzelem: Antal győzött Bródy ellen. Szeddsziái üzenetek Nagy Mihály, Hunvásárhely. Megrendelheti a BT budapesti központjában, de saját kerületének székhelyén is. Egy igaz magyar. A Himnusz-ügyben írt véleményét a magunk részéről is helyeseljük. Közöljük önnel, hogy az OTT vette kezébe a Himnusz-ügyet és gondoskodni fog új, megfelelő lemezekről. Reméljük, ez nem tart majd olyan sokáig, mint amilyen soká a svájci himnusz tartott.