Sporthirlap, 1937. március (28. évfolyam, 18-25. szám)

1937-03-20 / 23. szám

6 sporthírlap SZOMBAT, 1937 MÁRCIUS 20. Vasárnap dől el a profiliga bajnoksága a SZÜRKETAXI-CSEPEL mérkőzésen A Csepel még remél, a Szürketaxi panaszkodik — A Sportsárlap tudósítójától — Rangadóra profiligában, az első helyezett Szürketaxi és a második helyezett Csepel között__ A Szürketaxi ugyan a vesztett pontok alapján öt ponttal vezet a Csepel előtt. A nyert pontok alap­ján héttel, mert egy meccsel töb­bet játszott. De erre azt mondják Csepelen: — Az Újpest is négy ponttal van lemaradva és mégis elismeri mindenki, hogy lehet még bajnok... Csepel dalol... A Csepel kézik­apus edzése na­gyon izgalmas volt ezen a héten. Az ellenfél egy kitűnő katonacsa­­pat, csupa jó klubjátékos a tagja. Végeredményben 8:5-re győz a Csepel. A nézők nagyjából meg vannak elé­gedve. A fiúk átvonulnak Gallowich­­csal és a vezetőséggel egy csepeli vendéglőbe. Itt nagy dolgok tör­ténnek. Az ismét megválasztott tb. el­nök, Micsinay Pál pékmester­­— a T­ö­rekvés-M­ic­s­in­a­y bátyja — fe­­jenkint tíz pengő rápénzt ígért múlt héten a fiúknak, ha a Vasast, amely ősszel egy pontot vett el tőlük, megverik. Megverték 7:2-re. Most Micsinay bácsi megtoldja a rápénzt egy „korlátlan” vacsorával. (A korlátlan azt jelenti, hogy az egyik védőjátékos például hét (7) markhapörköltet fogyasztott.) Vacsora után Takács csapatka­­tány megköszöni a fiúk nevében Micsinay bácsinak a vacsorát, meg a rápénzt. Azt mondja: — Amit a múltban hibáztunk, azt helyre akarjuk hozni. Aztán közkívánatra Czékli elnök beszél. Az elnök vasmunkás, ez a legmagasabb rang különben a tár­saságban, hiszen itt mindenki az. Az elnök azt mondja, hogy a Cse­pel az ősszel mindig ott hullatta el a pontokat, ahol nem lett volna sza­bad. De most sincs még semmi el­veszve, vannak még csodák. Meg kell zavarni a Taxi önbizalmát... A fiúk énekelnek. Ez Gallowich elve, a futball játék, kellemesen játszva, de sportszerűen kell rá készülni is, lelkileg is. Csak semmi nagyképűség ... A csepeli fiúk mind szépen énekelnek. Az edző is velük énekel... 11-kor bejönnek a vendéglőbe azok a játékosok, akik­ 3-tól 11-ig dolgoztak a gyárban. Egy kézfo­gásra, egy nótára ... Két nyilatkozatot kaptunk. Micsi­nay tiszteletbeli elnök ezt mondta: — Meg kell nyerni ezt a meccset! Ha ezt megnyerjük, nyílt a baj­­nokság! És Gallowich: — A bajnokság papíron lefutott­nak látszik. De aki ismeri a futballt, az tudja, hogy itt nincs lehetetlen. Minden egy narancshéjjal kezdődik. Adja Isten, hogy a Taxinak ez a meccs legyen a narancshéj... És a Taxi... Taxiék házatáján, a gépek biro­dalmában egyelőre problémákkal viaskodnak. — A csapatot csak vasárnap, a mérkőzés előtt állítjuk össze — közli Hlavicza János főtitkár. Igen, mert Kiszely pénteken még a sportszanatóriumban feküdt. A profiliga gólrekordere... Ha nem játszhat, Odry a balösszekötő. Mélesz játéka is bizonytalan a húzódása miatt. Neki Péteri- Pantocsik lesz a helyettese,, ha nem vállalhatná a játékot. A gépek mellett mindenütt a rangadóról beszélnek. — Nagyon megéreznék Kiszely hiányát — mondja a csapat egyik legjobb ismerője. — Hiszen ő a legeredményesebb csatárunk. A kis Takács az előkészítésben, a tisztára, játszásban, a forinthuszas passzok­­ban nagy. Ez persze nem jelenti azt, hogy ha helyzete van, azt nem szúrja rá mesterien ... A hangulatra nagyon rányomja a bélyegét a csapatösszeállítás bizonytalansága. Mit várnak a rangadótól? A főtitkár döntetlent tippel, de a legderűlátóbbak is csak kisgól­­arányú győzelmet várn­­k. Gyakran cseng a telefon. Szur­kolók érdeklődnek: — Még mindig a szanatóriumban van Kiszely ? — Sajnos, valószínűleg ott lesz vasárnap is... Érdekes véleményt hallottunk: — A A tavaszi profiligarangadót az a csapat fogja megnyerni, amelyik pillanatnyilag jobban fel­­találja magát és amelyik kondíció­­belileg jobban elő van készítve. — Na és milyen a Taxi kondí­ciója? — Hát__ A kétkapus edzésen közepesen játszottak. Nem eről­tették a dolgot__Győztek ... Persze a Csepel ellen másként lesz, ezt hangsúlyozzák. Tisztában vannak vele, hogy véglegesen csak itt dől el a profiliga 1936/37-es bajnok­sága. A kondíción dől el a dolog és a Szürketaxi most igazán jó kondí­cióban van. Csak azok a sérültek ne volnának... (g.) PROFILIGA-RANGADÓ Szürketaxi—Csepel Szőnyi­ út, II. Játékvezető: Antalics. SZÜRKETAXI: Sarkadi — Mosonyi, Aradi — Bodor, Kárpáti, Varga — Darázs, Takács II., Mélesz (Péteri), Kiszely (Odry), Kovács. CSEPEL: Barna — Sőtér, Takács — Seregi, Gere, Kupi — Szabó, Hegyes, Devecseri, Molnár, Kolontár. Tippünk: 2:2. IttSZIN­BDA A BSzKRT nyerte­­ a BSzKRt jubileumi kosárlabda kupa téli fordulóját — .4 Sporthírlap tudósítójától — Háromhetes küzdelem után be­fejezték kosárlabdásaink a BSzKRT jubileumi kupa téli fordulóját. A 25 éves működését ünneplő BSzKRT minden sportágban ren­dez jubileumi versenyt. A kosara­soknak jubileumi kupát írtak ki, amelyért két fordulóban, télen a teremben, nyáron szabadpályán küzdenek meg a csapatok. A péntek esti döntőre szépszámú közönség jött össze a BSzKRT tornacsarnokában. Soraikban ott láttuk Csaléry Dezső vezérigazgató­helyettest, a MASz részéről Szere­lemhegyi Jenő dr. ügyvezető al­­elnököt, Bodánszky Pál dr. al­­elnököt és a BSzKRT társszak­­osztályainak vezetőit, a többi egye­sületek képviselőit. Először a 3. helyért játszott a MAFC B) és a BSzKRT B). MAFC B)—BSzKRT B) 35:17 (16:15) Játékvezető: Dobozi. MAFC B): Takács, Katona — Eszéki — Mátyássy, Sidó. Csere: Pusztay. BSzKRT B): Gyöngyössy, Papp — Tar — Valient, Pász­­thóy. Csere: Jávor. Kosárdobók: Eszéki 20, Ta­kács 9, Mátyássy 10, Sidó 2, illetve Valient 5, Tar, Pászthay 4—4, Jávor, Papp 2—2. A mérkőzés elején a MAFC elhúz, 14:5-re vezet. Utána a villamosok feljönnek, kiegyenlí­tik a MAFC előnyét, sőt 15:14-re vezetnek. Eszéki kosarával végig MAFC-vezetéssel zárul a félidő, eredmény 16:15, a MAFC javára. Szünet után a műegyetemiek­nek kitűnően megy a játék, kü­lönösen Takács és Eszéki reme­kel. Sorban dobják a kosarakat és 33:15-ös veztéshez jutnak. A BSzKRT egyetlen kosarát ekkor dobja a II. félidőben Jávor. 33:17. Eszéki dobásával végződik a mér­kőzés. 35:17-re győz a MAFC és se­rzi meg a harmadik helyet. A döntő következik, a BSzKRT A­ és a MAC csapata között. A szigetiek lehangoltak. Kitűnő bedobójuk, Majzilk beteg, nem játsz­hat és ráadásul Lelkes, a védelem erőssége is harcképtelen. — Nagyon fáj a térdem a szerdai meccs óta, nem tudok játszani, — mondja. — Szamosi influenzás, de vállalja a játékot. A BSzKJRT-nál minden rendben, teljes csapattal tudnak kiállni. BSzKRT A)—MAC 23:16 (12:11) Játékvezető: Paku. BSzKRT A): Kardos, Péteri — Boldizsár — Velkey, Károlyi. MAC: Szamosi, Kozma — Rózsa — Bács, Szalay. Kosárdobók: Velkey 9, Boldizsár 6, Károlyi, Kardos 4—4, illetve Sza­mosi 6, Rózsa 5, Szalay 4, Kozma 1. Az első percekben már 7:2-re ve­zet a BSzKRT, a szigetiek tartalé­kos csapata erősen küzd és 7:6-ra javít. Károlyi kitűnő játékával: 11:7, de a MAC ismét feljön. Fél­idő 12:11. Szünet után elhúz a BSzKRT, 22:11. A MAC védekező taktikával játszik, mégis eredményes, 2­2:15 lesz az eredmény. Kemény lesz a küzdelem, sok a szabaddobás. Végül is 23:16-ra győz megérdemelten a villamosok csapata. NYILATKOZATOK: Csaléry K. vezérigazgató: Még nem láttam kosárlabdát, örvendetesen meglepett ez a rendkívül gyors, mégis fair játék. Király István BSzKRT: Ment már jobban is a csapatnak. Rózsa MAC: Tartalékosan is szé­pen tartottuk magunkat, a BSzKRT megérdemelten győzött. KRITIKA A döntő két mérkőzése is iga­zolta: érdemes volt kiírni a Ju­bileumi Kupát. A téli és a tava­szi forduló közti szünetet hasz­nosan töltötték el játékosaink. A legtárgyilagosabb szemlélő is megállapíthatta a péntek esti mérkőzések alapján: nagy fejlődé­sen mentek át kosárlabdásaink. Sokkal kevesebb szabálytalanságot láthatunk játék közben, mint az elmúlt időkben. De taktikáiban is nagy a haladás. A játékosok közül a győztes BSzKRT-ban különösen Károlyi és Velkey mutatta a legtöbbet. Le­­rohanásaik és az akciók befejezése szinte tökéletes. A szigetieknél a tartalékos csapat elsősorban arra törekedett, hogy ne kapjon túl sok kosarat. Mégis maradt erejük a kosárdobásra is. A védekezésben Kozma, a dobásoknál Szamosi és Rózsa jeleskedett. A „kis döntőben” elsőrangú tel­jesítményt mutatott Takács. Az est legjobbja volt! De Eszéki is kitűnően és főleg eredményesen játszott. A BSzKRT B­ csapatában Valient szép játékát kell kiemel­nünk. A JUBILEUMI KUPA TÉLI FORDULÓJÁNAK VÉGEREDMÉNYE: 1. BSzKRT A) 8 pont, 2. MAC 6 p, 3. MAFC B) 4 p, 4. BSzKRT B) 2 pont. A MOTESz pénteken délután rendezte első ifjú­sági jelvényszerző tornászversenyét, amelyen két intézet, a Kereskedelmi Akadémia és a dr. Bajuszné leány­gimnázium növendékei indultak ös­­­szesen 63-an. Vas jel­vényt szerzett 60 tanuló. A jelvényeket buzdító beszéd kíséretében dr. Gorka Antal­­né adta át. A verseny a Himnusz­­szal ért véget. ÖKÖLVÍVÁS A MÖSz péntek esti tanácsülésén elfo­gadták a magyar bajnokságok április 7., 9., 11. időpontját és a juniorverseny április 1., 2, 3. és 4-én való lebonyolítását. A MÖSz-kupára vonatkozóan azzal a megszorítással éltek, hogy a csapatbajnokság első négy helye­zettjének csapatában csak azok a versenyzők indulhatnak, akik a csapatbajnokságokon nem vettek részt. Ismertették a milánói EB utazási kedvezményeit s hozzá­járult a tanács az edzőkollégium tanulmányi utazási költségeinek fedezéséhez. Az északkeleti kerület székhelyét Nyíregyházáról Miskolcra­ helyezték át, a bírói vétójog visszaállításáról szóló javaslatot elvetették. Felállí­tották a magyar bajn­okságokon in­dulók keretét. VÍVÁS A TERSZTYÁNSZKY-EMLÉK­VERSENY (OLASZ—MAGYAR TALÁLKOZÓ) megrendezése mellett döntött vég­legesen a vívószövetség tanácsa. Eszerint április 9-én a Városi Szín­házban mégis csak sor kerül a nagy érdeklődéssel várt mérkőzésre. A tanácsülésen Szilaveczky Lajos dr. ügyvezető elnök beszámolt a vívók egyiptomi portyájáról, Doros György dr. pedig a FIE (nemzetközi vívó­szövetség) brüsszeli kongresszusán hozott határozatokról, versenyszabály­módosításokról . A HOKISPORT SZERELMESE (ÉLETKÉP) Braun Ernő fogalom. Braun Ernő az, aki gyephoki egyesüle­teket szokott alapítani. * Rövidesen talán a moziban is élvezhetjük a reklámot: „GYENGE A TÜDEJE? KI­MARADT A CSAPATBÓL? BE­SZÉLJEN BRAUNNAL, A TAR­TALÉKCSAPATBAN BIZTO­SAN JÁTSZIK.” * A helyzet ugyanis az, hogy nincs még egy gyephold játékos Magyarországon, aki annyi egye­sületet megjárt volna, mint fent­­említett Braun Ernő. Mi az, hogy megjárt?! Ő maga alapítja azo­kat. A közhit szerint: ha kima­rad egy csapatból, akkor megsér­tődik, kilép az egyesületből és új klubot alapít, amelyben termé­szetesen ő biztosan játszik! * Találkoztunk vele tegnap: — Mi újság a Széchenyi dázé­­ban? — kérdeztük tőle. Braun megsértődve néz ránk: — Én nem vagyok annak az egyesületnek a tagja! — Mióta? — Uram, már több hóna­pja. Itj egyesületem a Szent István HC, remek csapat, jeles játéko­sokkal.* (Más is mondja.) * Egy darabig együtt megyünk. — Miért alapította ezt az egyesületet? — Összevesztem a Széchenyi HC-ban a Beregivel, a másik ala­pítóval. Nem szeretem azt, ha én akarok vinni valahova játékost, legtöbbször barátaimat, akkor vál­­asztmányosdit játszanak. Bará­taim kedvéért feláldozom magam. Inkább én is kilépek az egyesü­letből és alapítunk egy új csapa­tot.* A „Forradalom a méhkasban" című oktatófilm jut eszünkbe. Braun Ernő megsértődik, össze­súg híveivel és otthagyja a kast, avagy a klubházat. * De folytassuk csak. — Szóval nem azért alapít, mert nem engedik játszani? ■— Dehogy! (Egy pillanatra ellép a fához, hogy lekopogja a következőket: — ...még mindig elhokizga­tok... Harmincon alig van túl. ■* Régebben jeles gátfutó volt az MTK-ban és a BSK-ben. 200 gáton indult nagyon sokszor, míg aztán kedvet kapott a gyephoki­­záshoz. Kezdte az AHC-ban, folytatta az FTC-ben, BHC-ban, majd megalapította a Széchenyi István HC-t, most pedig a Szent István HC-t. — Ezeknek az egyesületeknek tagja voltam — mondja­ — De barátságos mérkőzéseken az egyetlen MAC kivételével már ■mindegyik magyar gyephoki­­csapatban játszottam. * Nem kerülhetjük el az anyagi kérdéseket sem. — És... ha nem tartja túl­ságosan indiszkrét kérdésnek: mennyit fizet rá a gyephokira? A klubalapításra? — Nem sokat. Hiszen felszere­lést más egyesületben is magam­nak kellene vásárolnom. Ami kiadódom van, az talán nyomtat­­vány­okra megy el. Kétf­illéres bélyeggel, nagyságos, méltóságos, tekintetes, szívesen látjuk b. családjával együtt alapító, ismerkedési estünkre. Aztán hozzá a teremhez ... Jönnek a meghívottak b. családtagokkal és ott a teremben, a kávéház, vagy vendéglő különtermében meg­tartjuk ii toborzást. Az és át tehetséges, az talán gyephokizó lesz. Mások fizető és pártoló tagok...* A Széchenyi 80 pengőjébe került, a Szent István HC csak 15-be. (Ilyen kulisszatitkokat tudunk meg.)* Búcsúzunk. Csak még ennyit­: — Melyik egyesületére leg­büszkébb? — Természetesen az újra! A SzIHC­ re! Nézze, milyen szen­­zációs jelvényünk van! Ránéz a kabáthajtókára. El­­komorodik. A gomblyukban a jel­vénynek nyoma sincs. Lázas ijedtséggel megnézi a kabátot kívülről és belülről, alulról és felülről. A kiskabátot, a mellényt, a sálat. A jelvény nincs sehol sem. — Borzasztó!... — suttogja. — Ellopták...• Nem lehetetlen, hogy az el­vesztett jelvény miatt reggelre másik gyephokiegyesületet kreál. • Hát ez Braun Ernő, a gyep­­hokisport szerelmese. Még néhány ilyen ember kellene és akkor Magyarország gyephokicsapata a legközelebbi olimpián ... talán még a vígaszdíjért is játsz­hatna­... VEGYES HÍREK TENISZ DE STEFANI KAIRÓBAN megverte Crammot. Eredmény: 7:5, 5:7, 13:11 volt. TORNA

Next