Sporthirlap, 1938. június (29. évfolyam, 42-50. szám)
1938-06-18 / 47. szám
rt m 's® Bukások tömege a pénteki salakpálya-edzésen Pénteken délután a BSzKRT sporttelepén edzést tartottak a vasárnapi salakverseny résztvevői. Huszonkét, részben salakpályára termett, részben inkább nem termett motor bőgött egész délután az atlétákhoz szokott BSzKRT-salakon. A külföldi vendég, a német Ehrlich, csak ma érkezik és egyedül fogja edzeni magát. Az első, ami feltűnik: a szokatlanul nagytömegű bukás. A versenyzők, akiknek gépe javarészt rendes szériamotor, nincsenek és nem is lehetnek tisztában a faraltatás lényegével, így egymásután mennek neki a homokzsákot helyettesítő szalmazsákoknak. Martinecz, aki vasárnap második helyet szerzett a pardubitzi salakversenyen, ugyanazon a helyen háromszor is bukik és kedvetlenül vágja oda gépét... • Komoly sebesült csak egy van: Hackermüller, a BSzKRT újoncversenyzője. Húszméteres versenykarrier után felbukott és a lábtartó a lábfejébe fúródott. Csúnyán vérzett szegény fiú. Egy barátja megjegyezte : — Miért nem marad a kapcsolónál?...• Zamecsnik! Ez az igazi. Acélorrú cipőjét dacosan vágja bele a porzó, örvénylő salakba, gépének fara úgy leng, mint a viharban lobogó zászló. Mint egy eleven ördög, úgy robog, villan, süvít „Zárni”, a kedvenc. A többiek még a nyomába sem jönnek. Csak bukdácsolnak. Ki a salakon, ki a szalmazsákon piheni ki a faraltatás fáradalmait. Még Szűcs is (akinek gépe kicsi ugyan, de annál lassúbb), nekirugaszkodik egy szalmazsáknak, ez azonban igen nagy állóképességről tesz tanúságot és így Szűcs kényszerül a földre. Egyetlen oldalkocsis látható az egész határban: Abt. Amikor berobban a pályára, mindenki félve húzódik félre. A kanyarban hajmeresztő dolgokat csinál. Első kereke vitustáncszerűen ugrál és első villa legyen a talpán, amelyik ezt a kormányzást görbülés nélkül kibírja. De végül is kibírta és csak a salak szenvedett...* A délután folyamán 37 bukást olvastunk meg. Budapesti kerületi rekord... SZOMBAT, 1938 JÚNIUS 18. SPORTHÍRLAP mint Szabó Miklós viharos szélben csak győzelemre ment Poriban pénteken 1500 méteren Kedden 5000 méteren indul Jonsson, Maki és Pekuri ellen .— A Sporthirlap telefonjelentése is vár a Helsinki-szállóban. Azonnal fölkerestem , miután megtudtam, hogy utazása remekül ment. Nagyobb baja nincs, csak éhes, azonnal rátereltem a szót a Johnsson-féle kívánságokra. Pori, június 17. Kedden reggel álmélkodva olvastam Helsinkiben a lapokat. Nem kisebb hír állt benne, mint az, hogy a rendőregylet Johnsson kívánságára a 3000 méteres versenyt átváltoztatja 5000-re. — Mit jelentsen ez? — kérdeztem telefonon Lamos egyleti igazgatótól. — Hiszen ismételt kérdéseimre mindig azt a választ kaptam, hogy 3000 méteren tartják meg a Johnsson—Szabó— Maki—Pekári versenyt? — Mi is ezen az állásponton voltunk mindezideig. Tegnap aztán jön Johnsson levele, melyben azt írja, hogy mégiscsak 5000 méteren akar indulni, noha közben már ő is a 3000 méter mellett foglalt, állást. Mi azonban távolról sem akarjuk Szabót „rászedni”, hanem felajánljuk neki, hogy fusson 1500 métert Sarkalna és a svéd Nilson ellen, aki tavaly úgyis megverte őket az 1500 méteren. Hiába vakartam a fejemet, sehogy sem tudtam, mit szóljak a dologhoz. No, de mit spekuláljunk a dolgon, megvárjuk Szabót , meglátjuk, mit szól hozzá Szabóra nem kellett sokáig várakoznunk. Fél 2-kor telefonál Sjösztedt, hogy Miklós megérkezett. Csütörtökön utaztunk Szabóval Helsinkiből át Poriba. Miklós még este edzést tartott a pályán és nagy bizalommal várta a mai versenyt. Sajnos, ma az idő egészen elromlott. — Nos, mi a véleménye? Akar 5000 métert futni? 7 fokos, esős, szeles időben futott, 1200 néző előtt. — A véleményem az, hogy Johnsson valahogy nem kíván ellenem kiállni a 3000 méteren. Még nem felejtette el, hogy tavaly alaposan meg kellett izzadnia Stockholmban, noha az otthoni viszonyok neki sokkal kedvezőbbek voltak. De téved, ha azt hiszi, hogy én lemondok a megtiszteltetésről Utóvégre is tavaly én vertem meg őt 5000 méteren, nem pedig megfordítva. Azután pedig tavalyi eredményem kereken négy másodperccel jobb, mint az övé. Nem tudom, miért vágyakozik annyira az 5000-re. Ha revánsra éhes, állok eléje. Meg vagyok győződve arról, hogy ötezren most is fel tudom venni ellene a versenyt. Van egyheti időm, ezalatt itt a finn csöndben és nyugodtságban, ebben az isteni klímában alaposan belejövök a futásba. Aztán jöhet ellenem akárki. Nagyobb baj nem lehet, mint hogy 14:30 alatti magyar rekorddal elvesztem minden idők legnagyobb 5000 méteres versenyét. Ezért pedig talán otthon sem fognak megharagudni. A MASz bizonyára nem fogja zokon venni, ha új rekordot futok s azt sem, hogy főpróbát tartok a finn-magyar 5000 méterére mégpedig a tett színhelyén. Szabó averseny után ezt mondta: Azt jól tudom, hogy Pesten sohasem volt nagy hiány tamáskodókban, ha Szabó Miklós a finnek ellen indult. Most ezeknek csak azt üzenem, emlékezzenek tavalyi versenyeimre. Nem kongatták-e a vészharangot fejem fölött, mikor először a 3000, majd az 5000-es versenyre jöttem ? Copyright by Sporthirlap Felhasználás és átvétel kivonatosan is tilos! — Mégis, mi az érzése, hányadik lehet ezen a nagy találkozón? — Ha jól megy, akkor első, ha rosszul, akkor harmadik. Nagyon rosszul kell menni, ha Maki, Johnsson és Pekuri közül egyiket sem tudnám legyőzni. Ahogy kiléptem a finn partra, mintha egészen más világba léptem volna: a távfutók paradicsomába. Itt az emberek természete, az időjárás s az egész természet, minden a távfutók számára van teremtve. Budapesten az utóbbi időkben fullasztó kánikulában kellett versenyeznem és gyakorolnom. Csoda-e tehát, hogy Lehtinenék és Virtanenék nem bírták. Miért akarják csodálni tehát, hogy én nem bírtam a 2000 után a második nap füllesztő, viharos versenyében a 3000 métert? A versenyrendezők is tehetnének egyszer egy tanulmányi utazást Finnországban. Akkor legalább megtanulnák, hogy kánikula idején nem szabad korán, a legsikkasztóbb időben rendezni a versenyeket, hanem várni kell, míg kissé csillapul a hőség. A tarpáskodóknak még csak annyit, hogy itt Finnországban normális időjárásban nem olyan emberfölötti dolog futni, mint Magyarországon a fullasztó hőségben. Szabó kedden délután rögtön kiment a régi atlétikai pályára s kétszer 3000 métert futott, közben 20 percig céldinasztikázott. Este az olimpiai gyúró lelkiismeretes munkája után úgy érezte magát, mintha kicserélték volna. Mikor az 1500 méterre sor került, olyan viharos szél dühöngött, hogy Szabó — okulva az előzőleg 5000 méteren futott dán Siefert esetén — nem erőltette az iramot és 1500 m: 1. Szabó Miklós 4:07.2, 2. Hjelt 4:07.4, 3. Strömbeck 4:17, 4. Luhoti 4:20.2. — Szabó óvatosan, 63-mal kezdett, 2:08 volt a 800 métere, 2:52 az 1000-e. A 3:20-as 1200 méternél annyira erős volt a szél, hogy majdnem feladata. Hjelt tavaly 3:58-at futott! 5000 m: 1. Pilispanell 15:07.2, 2. Siefert dán 15:20.4, 3. Lehtovirta. Siefert 3000 méterig (8:55) óriási iramot diktált, de teljesen elkészült és a végén Piispanen lehajrázta. Siefert a verseny után rosszul lett és Szabónak főleg ez vette el a kedvét az időrejutástól. Gerelyvezés: 1. Nikkanen 69.12, 2. Palonen 67. 200 m: 1. Tammisto 23.1, 2. Lindberg 23.7. Távolugrás: 1. Nieminen 680, 2. Lidberg 651. 100 m: 1. Tuomisto 55 mp. Magasugrás: 1. Airisto 175. 110 m gát (alacsony gát): 1. Lintunen 15.7 mp. — Jó formában vagyok, de nem akartam megkockáztatni, hogy kikészítsen a szél és ezért Siefert példáján okulva, csak győzelemre mentem. Majd kedden 5000 méteren lehet eredményre jutni. Holnap reggel utazunk vissza Helsinkibe. S. K. csak győzelemre ment. A BEAC vasárnap délután országos atlétikai versenyt rendez. A verseny műsorán nagyrészt kizárásos számok szerepelnek, de igen izgalmasnak ígérkezik a 400 méteres síkfutás (Gorkei, Vadas) és a 800 méteres síkfutás (Harsányi, Istenes dr., Czeglényi). A verseny pontosan 4 órakor kezdődik a BEAC-pályán. TESTVÉRISÉG—MRTSE 52.4? A pestvidéki kerület egyesületi párosversenyeinek során csütörtökön bonyolították le a Testvériség— MOVE Rákosligeti TSE közötti viadalt. Eredmények: 100 m: 1. Tasnádi R 11.5, 2. Barcza R 11.7, 3. Nagy T. Magasugrás: 1. Bocskai R 165, 2. Bokréta R 160, 3. Peczeházi T 160. 400 m: 1. Maurer T 55.3, 2. Lőrincz R 55.7, 3. Kolonits T. Súlydobás: 1. Csendom R 10.71, 2. Nagy T 10.69, 3. Lenti T 10.02. 1500 m: 1. Rakoncai T 4:30.4, 2. Katona T 4:36.8, 3. Balogh R 4:57.6. Távolugrás: 1. Tasnádi R 611, 2. Nagy T 569, 3. Bányai T 556. 3000 m: 1. Farkas T 9:08.4, 2. Gergely T 10:01, 3. Varga R. Diszkoszvetés: 1. Remecz R 44.64, 2. Bányai T 34.08, 3. Bocskai R 29.95. 800 m: 1. Tárnoki (Leben) T 2:07.8, 2. Zsóka T 2:09, 3. Hári R 2:14.8. Svédstaféta: Testvériség 2:11.4, 2. Rákosliget 2:12.2 mp. ELMARAD a vasárnapra tervezett Bécs—Budapest motorcsónakverseny. Helyette július 10-én rendez a BMYC Győr és Budapest között meghívásos nemzeti versenyt. Ezzel kapcsolatban Győrött július 9-én sebességi verseny is lesz. KOSEMBRI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG BSzKRT—TFSC 31:23 (21:13). Vezette: Dobozi. Kemény küzdelem. Kosárdobó: Boldizsár (16), Mátyási (7), Velkei (6), Kardos (2), illetve Gimesi (15), Zombori (4), Szittner (2), Hepp dr. (2). íszes Kemény vízben elpuhul az úszó, Huegeréknek tetszett a műugrómedence, kilőtte az ötödik gólt és egyéb apróságok az új napi úszóversenyről — A Sporthírlap tudósítójától —A szerda-csütörtöki versenynyel megindult az idei úszóévad. Noha az időjárás nem kedvezett a versenyeknek, néhány igen jó eredmény akadt, így elsősorban a vendég dán úszóhölgyek tettek ki magukért. Biztatók a csütörtöki 200-as eredmények is. Nagyon szép küzdelmet vívtak legjobb gyorsúszóink, s ha nem olyan merevítő a víz, mindegyiknek az eredménye 1,2 másodperccel jobb lett volna. A legjobban mellúszóink kezdtek: Fábián ugyanannyit úszott, mint a hét elején Párisban a világrekorder Cartonnet (2:55.2), százon pedig az újpesti Engel — akinek ez volt az első idei rajtja — 1:13.1-es (stafétában 1:13.8-as) jó időt ért el. Vízipólózóink a két napon 16 gólt dobtak a csehszlovákoknak, ez mindennél többet mond. Az időeredményeket — mint már említettük — nagyban befolyásolta a hűvös, szeles idő, amelyben megmerevedtek az izmok. Azonkívül úszóinknak a hosszú szünet után kissé szokatlan is volt még a nyíltvízi versenyzés. Általában elégedettek lehetünk az eredményekkel, természetes azonban, hogy az EB-ig még sokat kell javulnia mindenkinek._ CSÜTÖRTÖKÖN valamivel barátságosabb volt az idő, mint szerdán. Az úszók, akik előző nap még valósággal rettegtek a víztől és az utolsó pillanatig magukon tartották a melegítőruhát, csütörtökön már be-bemerészkedtek a vízbe akkor is, amikor nem az ő számuk következett. Gróf Deci volt a legbátrabb, még egy 1500-as „edzésre” is vállalkozott. Sőt a végén egészen tűrhető időt úszott. A közönség szempontjából nem volt túlságosan izgalmas az 1500-as verseny. Egy úr a tizedik hossz táján meg is jegyezte a tribünön: — Legalább rendeznék meg közben a diszkoszvetést... HUEGER és társnői szemmel láthatóan nem erőlködtek egy számban sem. Nevetgéltek, osztogatták az autogramot, fényképeztették magukat, közben valamelyik beugrott a vízbe, megnyert egy számot s kezdődött elölről az egész. Végül ezt is megunták s valami jobb szórakozás után néztek. A kis Sörensen fölfedezte a műugrómedencét, mire Ragnhilddal egyetemben lelkesen odavágtattak. — Ugrani fognak! — kiáltotta valaki fölvillanyozva. A közönség fölállt, nyújtogatta a nyakát mindenki a torony felé. Nem ugrottak. A verseny végéig fogócskáztak. Svendsen irigykedve nézett arrafelé. Neki még egy száma hátra volt... HÁTON nagyon imponált Hoeger. Tiszta Kiefer-stílusa van. Egészen mélyen feleszik a vízben. — Más belefulladna, — állapították meg a szakértők. — Neki ez csak fürdő. Időre fürdik... — „KEMÉNY” A VÍZ, — panaszkodott csaknem valamennyi úszó. Valóban, a hideg időjárás megérződött a vízen is. — Merev lettem és erőtlen, — mentegetőzött Csik is a 200 után. Körösi tréfásan megfenyegette a vizet: — Leszel te még puhább is! IZGALMASsÁ akkor vált igazán a verseny, amikor kihirdettéka svédmagyar állását. — Az első félidő 22. percében Svédország 1:0-ra vezet. Mindenki elsápadt, sóhajok és morajok szálldostak a levegőben. Harsányi Vera, aki egyébként is a keserűség élő szobraként ténfergett a medence körül, erre a hírre még komorabb lett: — Még ez is... —csóválta a fejét.. De aztán jött az újabb hír: 3:1-re vezetünk! Olyan tapsvihar tört ki, hogy csak úgy zengett a környék. Ettől kezdve mindenki Párisra figyelt. Végre hosszú, feszült várakozás után jött a nagy megnyugtatás: — Sas beadását Sárosi befejelte. 5:1! Cseh Matyi, aki szintén kinn volt a versenyen, elégedetten bólintott: — Most már hamar benn lesz az ötödik is. Mindig az első négy megy csak nehezen ... NEMSOKÁRA benn is volt az ötödik is. Valamivel előbb éppen az FTC dobta a REAC-nak az ötödik gólt. Egy úr odaszaladt a zsűriasztalhoz: — Ugye Török lőtte az ötödiket? — Ugyan! Zsengellér! ... B K.m ........ ■ Bródy György ma Olaszországba utazik Négy hónapig „kiadó”* a vízipólóválogatottban a kapus helye Szerdán ünnepelte 75. válogatottságát Bródy György, a III. ker. TVE kiváló kapusa. Ebben az évadban azonban — sajnos — ez volt itthon az első s egyben utolsó játéka. Ma, szombaton, négyhónapos tartózkodásra Olaszországba utazik. — Saját kérésemre helyeztek át hivatalom római kirendeltségéhez — mondja Bródy. — Egyelőre úgy fest a helyzet, hogy négy hónapig maradok Olaszországban. Lehetséges azonban az is, hogy valamivel hosszabb ideig leszek kinn. Edzéseimet azért nem hagyom abba s ha időm megengedi, szeretnék néhány mérkőzést is játszani valamelyik olasz csapatban. Arra egyáltalán nem gondolok, hogy végérvényesen visszavonuljak s ha szükség lesz rám, jövőre is örömmel állok klubom és a szövetség rendelkezésére. A III. ker. TVE-ben Marcis I lesz Bródy utóda a kapuban. A válogatott csapatban már többen pályáznak a helyére. A két Mezei, Kutasi, stb. Eggyel több a gondja Ivády dr szövetségi kapitánynak... itrai A III. 6. KARDCSAPATBAJNOKSÁGOT vasárnap vívják a Műegyetemen. A csapatbajnokságon mindössze három egyesület indít csapatot: a Ganz TE, Wesselényi VC és a VÁC. A bajnokság valószínű győztese a VÁC csapata. 7 r SYJBWSKI A HUNGÁRIA HC gyephoki csapata Űrnapján a Kickers Würzburg csapatától 3:0 (2:0) arányú vereséget szenvedett. A csapat már haza is érkezett.