Sporthirlap, 1940. április (31. évfolyam, 25-32. szám)

1940-04-03 / 25. szám

1940 április 3. Turay és K­almár is megpróbálja már a játékot vasár­nap az Újpest-Hungária barátságos mérkőzésen Kedden délután, mialatt a válogat­ott­ csapat a hungária útti pálya város felé néző térfelében edzett, a kék-fehérek is edztek a pálya másik oldalán. Takács­­ Béla, a segédedző a válogatott csapat ügyeivel volt elfoglalva, ezért Sebes Gusztáv, a csapatkapitány vezette az edzést. A gyakorlatok, egész sorozatát végezték el a játékosok. Az edzésről csak a válogatott keret tagjai hiányoz­tak. Turay és Kalmár már együtt edzett a csapat többi tagjával. A vasárnapi mérkőzésen is részt fognak venni. A csapatkapitány róluk ezt mondja: ^—­­ Ferencváros ellen Csak akkor játszhatnak, ha már mérkőzésen is részt­vettek. Kalmár azonban valószínűleg csak egy félidőt fog játszani. ---------------♦-------------­ Az ifjúsági és helyszkbajnokság vasárnapi eredményei IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG I. osztály Északi csoport: III. ker. TVE—Test­vériség 2:1­ (1:1), UTE—UTSE 4:1 (2:1), Elektromos—TSC 4:0 (1:0), Vasas—M. Turul TE 2:1 (1:1), MPSO—BTK 8:1 (3:0). Keleti csoport: RSzKRT—MTK 5:2 12:1), DSE-BTC 3:1 (1:0), KSC—ZSE 5:3 (3:2),­­FTC—Csi. 7:0 (4:0). Törek­vés— BRSC —ÚTE, AlAVAOT-Postás 3:2 (0:1). Déli csoport: Cs. MOVE-BMTE 1:0 (0:0), MAFC— P­MTK 6:0 (3:0), Gold­­berger SE—Hungária 2:1 (0:1), WMTK— SAC 1:3 (2:1), FSC—Kelenföld elmaradt. II. Osztály Északi csoport: UTE II.-URAK 3:0 (1:0), M­FTK—UMTE 4:2 (2:1), WOSC— Főv Tkür 6:0 (1­:0), Juta—TLK 7:2 (2:1), PSC—ELK 4:0 (1:0), MSC—ZAC 2:0 (1 :0)­. Keleti csoport: KAC—SzRTC 7:0 (1:0), SzAC—SzFC 2:1­ (1:0), WMTK II.—Iris­­tex 4:0 (1:0), KMTE—P. Juta 5:1 (2:0), SzNSE—BVSC 1:1 (1:0). Béli csoport: M. Textil—E­TC 3:2 (2:0), PTSC-BTK elmaradt. MAVAfl II.— UTE 2:2 (1:0), ,,33''FC—Ganz 2:1 (1:0), M. Pásztó—KTC elmaradt. III. osztály Északi csoport: HAC—PMTK el­maradt. FATE— BTK 4:0 (2:0), P. Remény—NSC 5:0 (egy félidős), Har­­gita-VAC 5:1 (0:1). Keleti csoport: P­MTK II.—Köl. Ax­til (0:0), KSSE—MTK II. 5:2 (2:1). Tipográfia—TIJTC elmaradt, SzTE—K. Törekvés 3:0 (0:0). Félbeszakadt. Déli csoport: BEAC—BRFC 3:2 (2:0), Hungária II.—FSK 6:1 (4:0), Kelen­völgy—WMTK III. 3:1 (2:1). K­ÖNNYO­KBA­JNOKSÁG I. csoport: OFC—M. Textil 3:0 (3:0), MAFC-UTE 1:1 (1:0), FSC—Gamma 1:0 (1:0), Goldberger SE—133 FC 11:1 III. ker. TVE-BAC 7:0 (3:0). TI. Csoport: BMTE-RAC 4:1 (1:0), KAC II.—BTC elmaradt, PeMTK— Hungária 3:0 (0:0), P. Juta—BIK 4:1 *1:01, Cs. MOVE—WMTK 0:0. III. csoport: SzRTC—Fotex 2:0 (0:0), SxFC—S­­AC 2:1 (1:0), KAC— WSC 2:1 (1:0), WMTK II.—KMTE 1:0 (1:0), SzNSE—Szondy 3:2 (1:0), K. Törek­vés— SzTE 2:0 (1:0). IV. csoport: BSzKu­t—FVftK 5:0 d­:-0), FSE—SzFG II. 4:0 (1:0), MÁVAG—NJTC 3:0 (1:0), FTC—Ganz 3:1 (0:1), MTK— KTG 4:0 (5:(h. V. csoport: Törekvés—Köb. AG el­maradt. KSSE—BTC 7:0 (4:0), Köbn. FC-CSFI 1:1 (0:0). KTK-WMTK 111. 4:1 (1:0). MTK—K. Törekvés II. el­maradt. KSC—Kelenvölgy 3:0 (1:0). VI. csoport: HAC—P. Remény 9:0 (3:0), ZSF—RÁC 4:1 (2:1), PSC—Hargita 1:0 (1:0). VII. csoport: Vasas—TLK 3:0 (2:0), TBC—HAC II. 7:0 (1:0), Com­pad­or— VÁC 7:0 (1:0), B. Magyarság—BVSC el­maradt, BTK II.—Juta 3:0 (1:0). VIII. csoport: Testvériség—VI. ker. SC 4:0 (3:0). .Főv. Thür—M. Turul TE el­maradt, Pannónia—BTK 3:0 (1:0), Elek­tromos— BTK 6:1 (3:1). IX. csoport: MSC—UMTE 3:0 (1:0), MFTR—HTSE 4:0 (2:0), WOSC—UVASC 11:1 (4:0). PMTK—Vízművek elmaradt, UTE—MPSC 3:0 (2:0). , ,n, , ■„ ■BSlQgM Rubint és Kiss M. Ernő dicsérete a román és jugoszláv sportsajtóban Vasárnap Bukarestben T­ubint Lajos, Belgrádban pedig Kiss M. Ernő vézezett Válogatott mérkőzést. A két fiatal magyar játékvezetőnek ez volt az első válogatott mérkőzése. Bizonyára nem érdektelen, hogy hogyan írnak róluk a román és jugoszláv lapok* íme: „Xovn«H’» (Zágráb): Rubint, a magyar játékvezető nagyon jól működött. Egyet­­len hibája, hogy gyakran félbeszakította a játékot, valószínű azonban, hogy ezzel akarta megakadályozni a játék eldurvu­lását. ..Tripal’* (Bukarest): Thibint Végig jól tartotta kézénén a mérkőzést. Nem tűrt kt! semmi szabálytalanságot. Klein és Pfützner után nagyon jó játékvezetőt ismertünk meg benne, akit szívesen látunk máskor is. Ugyanis a lap Kiss M. Ernőről­k­ént írja: A fiatal magyar játékvezető kitűnő­nek bizonyult. „Gasceta Snort^l!i!ö^,,* (tenkstrest): Kitű­nő játékvezető volt stabuilt. Igaz­ságosan, körültekintően, energikusan működött. Nem engedte befolyásoltatni magát. Szivesen látott Vendég­lést min­denkor a pályánkon. „Vreme^ (Belgrád)­­ Kiss M. Ernő energikus és tárgyilagos játékvezető volt. Ha követett is el néhány hibát, az az eredményre nem volt hatással. Tár­gyilagosan, erős kézzel vezette a mécs­eset, bár ítéletein látszott, hogy még nincs elég rutinja nemzetközi mérkőzé­sek vezetéséhez. ..Oureittus (Bukarest)Trübilit­e hibát­lan. O­PORTÉRMET­Ű JELVÉNYT kiatt MORZSÁNYI J. IV., Váczi­ u. 36. Telefon: 182-217 Toldi középcsatár is lehet Berlinben, nemcsak balösszekötő Serfőzőt és Tolcsit balösszekötőben és középen is kipróbálja a kapitány A beavatatlan szemlélő azt hinné, hogy a svájciak eleni nagy győze­lem után nem probléma a berlini magyar csapat összeállítása. Pedig hát alaposan téved, ha így vélekedik. Egész sereg kérdőjel mered a kapitány elé a berlini mérkőzés­sel kapcsolatban. Az egyik: Vájjon Rákócsdi és Sárosi úr jelenlegi beosztása nem teszi-e lehetetlenné, hogy a két játékos szabadságot kapjon a berlini útra? A másik: Vájjon Sárosi úr, ha meg is kapja a kiutazási engedélyt, vállalja-e a játékot . Sárosi lába ugyanis n­em volt egészen rendben a svájciak elleni meccsen sem s a meccsen még rosszab­bodott az álla­pota. v A harmadik kérdés: Ki legyen a balösszekötő 7 A negyedik: Nem kell-e a fiatal Stite helyett idegenben valami más, rutinosabb játékost beállítani? Ezekről a problémákról beszélget­tünk kedden délben vitéz Gönzery Dénes szövetségi kapitánnyal. Első kérdésünk ez volt: — Milyen megoldást tervez arra az esetre, ha Fák­ozdi és Sárosi úr nem kaphatna szabadságot? — Erre a lehetőségre egyelőre gondolni sem akarok ■— mondotta a kapitány. — Igaz ugyan, hogy a két játékos kiutazási engedélye még nincs rendben, de remélem, hogy idejében rendben lesz. Elképzel­hetetlennek tartom, hogy ilyen fon­tos nemzetközi mérkőzésre ne tudja az MLSz megszerezni számukra a szabadságot és a kiutazási engedélyt. — J és ha mégsem ... — Akkor sem jövök zavarba — Válaszu­k­ vitéz Ginzely. — A tarta­lékok között Mán helyettese mindkét játékosnak. I­áközili helyére Kis kerülne­k, Hungáriából. Sárosi dr helyére egyelőre nincs még megoldásom. Ez valószínüleg csak a szerdai edzés után lesz. Serfőző, O. Tóth és Toldi közb­, kerülne ki a középcsatár és a balösszekötő. — Lehet szó esetleg arról is, hogy Toldi középcsatárt játszik Berlin­ben? — kérdeztük. — Ha más megoldás nem kínál­kozik, akkor lehet. Ha Sárosi úr nem vállalja a játékot, akkor esetleg Toldi lesz a középcsatár. — Miből gondolja kapitány úr, hogy Sárosi esetleg nem vállalja? — Sárosi azt mondotta, hogy ha nem javul a gyulladás az Achilles­­undban, akkor kénytelen lesz lemon­dani a berlini útról. Én azonban azt hiszem,, hogy erre nem fog sor kerül­ni. Előreláthatólag mindenesetre Sárosi úi ezen a héten nem kap lab­dát, csupán mozogni fog labda nél­kül, tehát nem vesz részt a Válogatottak szerdai kétkapus edzőmérkőzé­­sén sem. — Ki lesz akkor szerdán a közép­csatár a MÁVAG ellen? —■ felváltva fog játszani ezen a helyen Toldi és Sörtösö. Toldit és Serfőzőt kipróbálom balösszekötőben is. Aztán majd meglátjuk, hogy mit csinálunk. — Megtörténhetik az is, hogy Sütő helyére is új ember kerül? — Miből gondolják ! — Kapitány úr kijelentette, hogy a csatársorban három ember helyén is változás lehetséges a svájciak elleni összeállításhoz képest. — Erre csak azt felelhetem, hogy Sütő helye pillanatnyilag biztos­nak látszik a berlini csapatban. Hogyan gondolt kapitány úr Toldira ? *— Egyszerű. A kemény, erős né­metek ellen nem indulhatok puha­­nyakkal, gyenge testalkatú embe­rekkel. Toldiról nagyon jó híreket kap­tam. Jó a formája és­­az erőnléte is. Nagy darab, jól megtermett ember, aki­nek van szíve küzdeni, kemény, rá­menős játékos, aki nem félti a lábát az összecsapásoktól. Mellette szól még az a körülmény is, hogy Sütő­nek a klubtársa­i vele jól megértik egymást. Akár összkötőt, akár kö­zépcsatárt fog játsani Toldi, Sütő megértő társa tesz. Mint hallam­:­­Toldi most lefogyott, tehát friss, fürge mozgást várhatok tőle. íme, ez volt a helyzet kedden dél­ben. OSZTÁLYOZÓKÖNYVONK Mégy 1-es a magyar csapatban : Király, Sárosi N­L, Balog, Pákozdi A fedezetsor volt a legjobb csapatrész, a csatársor a leggyengébb Budapesten utoljára félévvel ezelőtt játszottak nemzetek közötti válogatott mérkőzést: szeptember 24-én­ a németeket győztük le, nem várt — 5:1-es gólarányú — fölénnyel. Most, félév után, a svájciak elleni mérkőzés előtt sokban hasonlított a helyzet az őszihez, ősszel is féltettük egy kicsit válogatott csapatunkat, most pedig egyenesen aggódva vártuk a világbajnok­­verő, m­ásfél év óta veretlen helvét együt­test. A mérkőzés nagy meglepetést ho­zott: az újoncokkal megtűzdelt magyar tizenegy ,meglepő fölénnyel intézte el a már-már csodacsapattá kikiáltott svájci válogatottat. Nyugodtan mondhatjuk: teljes kla­sszisk­ülönbség volt a két együttes között a javunkra. Éppen ezért nem szabad túlságosan nagyra lennünk a vasárnapi 3:0-ás ered­ménnyel. Úgy látszik, a svájci együttes tagjai tényleg nem is látták egymást a mérkőzést megelőző hetekben s jóformán egyetlen közös edzést sem tartottak. A hosszú utazás is alaposan kifárasztotta az amúgy is eléggé hossz erőben lévő piros­­fehér csapat játékosait (a játékosok leg­nagyobb része katonai szolgálatot telje­sít) s így a magyar csapat bizony várat­lanul gyenge ellenfelet, kapott. Jellemző a svájciak arr, sportszerű felfogására, hogy a mérkőzés után egyetlen vezetőjük, vagy játékosuk a fenti körülményeket nem hozta fel kifogásnak, hanem szó nél­kül elismerte, hogy a magyar csapat job­ban játszott. Mindkét csapat az úgynevezett olasz rendszert játszotta. A magyar fedezetek tökéletesen­ játszották szerepüket, a sváj­ciak valamivel rosszabbul, bár a­ két szél­­sőfedezet teljesítménye nem sokkal ma­radt­ el Királyétól és Balogétól. A ma­gyar közvetlen­­ védelemnek evsie óta nem akadt ilyen kevés dolga, mint ezen a mérkőzésen. A Csatársorban csak a jobbszárny játéka elégített k­i, a baloldal jóval gyengébben működött. A svájci védelem mentette a menthetőt, a csatársor viszont nem sok vizet zavart. A két szélső gyors, technikáé, de gyorsasá­gukat­ nem tudták megmutatni. A svájci felsőháznas egészen gyengén játszott. Csikósnak csak két komoly labdája volt, de látszott rajta, hogy jó formában van. A két hátvéd közül Pákozdi határo­zottan jobb volt, mint Biró. A fedezet­sor legjobbja az újonc Király. Élvezet volt nézni okos, erőtől duzzadó játékát. Balog és Sárosi III. is egészen nagyot játszott. Általában: ilyen jó fedezetsort már régen lát­tunk együtt magyar pályán! A csatárról bán Kincses gyors volt, csak­ néha rosszul helyezkedik. Sütő rengeteg munkát vállalt, nem csoda, hogy az utolsó negyedórát már nem bírta. Sárosi dr. két gólt szerzett, ne­m még nyugod­tan lőhetett volna hár­mat, ha valamivel gyorsa­bb. Dudás lett, de rosszul. Nem tudta igazolni a kapitány különös bizalmát. A jó fedezet nem okvetlenül jó csatár. Kalocsai nem játszott valami jól, de alig kapott használható labdákat. (Berlinben remélhetőleg sokkal több lab­dát kap mind a két szélsőnk. Ebben az esetben mindketten jobban fognak ját­szani.) A svájciak csapatában Ballabio néhány nehéz helyzetet mentett helyenként bra­vúrosan. A két hátvéd jó, a két szélső­fedezet is, Andreoli szürke. A csatársor­ról semmi jót nem lehet mondani. Az öreg Abegglen például még jól érti a lab­dakezelést, de lassúságban felvehetni a versenyt a „légjoba formában lévő"­ Kar­dossal. Dicséretet e dérnél mindkét Csapit Ufi­ sportszerű játéka. Meg kell dicsérnünk a közönséget is. Sportszerűen biztatták a magyar csapatot, nem ve­t bekiabálás, sértegetés, ha válat melyik játékosnak va­lami nem sikerült. Végeredményben: örülünk a pompás győzelemnek, de a német fővárosban job­ban kell játszanunk, ha onnan is haza akarjuk hozni a „két pontot“... . Osztályzataink: Csikós ___SU, Ballabló 2 Pákozdi 1 Mirelit 2 Bíró I. 2 Lehmann 3 Király 1 Sprin­ger 2 Sárosi UT,_______­_ Andrecli 3 "Balog I. 1 Bichsel 2 Kincses 2 Bickel 3 Sütő 2 Abegglén III. 4 Sárosi dr. ——3, Monnard 4 ,uunas 4 Amado 4 Kalocsai 3 Rebi Gy. 3 A FERENCVÁROS keddi edzése után játékosértekezlet volt. Ma, szerdán a Forinyák­ utcában két­­hajós edzés lesz* Magyarország 23 Svájc 31 Miért nem Kolláth ? Két váromány a szolnoki köz­­csatárról Nem akarjuk most a szövetségi kapitány ténykedését khrángatni. Tá­vol áll tőlünk az a gondolat is, hogy ezt. vagy azt a játékost ajánlgas­­suk a csapatba. Pusztán a kíváncsiság ösztökélt bennünket, ho­gy meg­tudjuk, mi is van a szolnoki Kolláth-tal? Vajjon mi az oka, hogy a kapitány egyáltalán nem gondolt rá, holott a legnagyobb gondot a magyar-svájci előtt is körülbelül a középcsatár kérdése okozta és a berlini német-magyar előtt szinte változatlan a helyzet. Hallottunk olyan véleményt, hogy a kapitány a bukaresti román-magyar után olyasfélét mondott, hogy: „Soha többé Kálhith!“ Kolláthtal kapcsolatban két kérdést tettünk fel. Ginzerytől ezt kér­deztük: * — Gondolt-e, Kotlátkra s ha nem, miért nem. Romhányi Ferencnek, a Szolnoki MÁV intézőjének pedig ezt a kér­dést adtuk fel: Milyen formában van Kolláthi Im­e a feleletek: . Vitéz Ginzely: ,i­em gondoltam Kolláthra. Elé­gedetlen vagyok vele a múlt kap­csán. Túlságosan meddő a játéka. Mostanában is ezt a véleményt kap­tam róla. Értesülésem szerint nincs is jó formában és az erőnlétével is bajok vannak. Ugyanezt a hírt kap­tam Szántóról is. A két szolnoki fiú ezért nem jött számításba. De talán legközelebb már más lesz a hely­zet..." „Kolláth teljesen egészséges. Erőn B­éta ellen semmi kifogás nem emel­­h­ét­. A legjobb erőnlétnek örvend. Formája is kielégítő volt a­ leg­­utóbbi meccseinken, sőt nyugodt lelkiismerettel azt is mondani mer­ném, hogy jó formában játszott. Roppant nagy kedvvel és igyekezet­tel dolgozott az­ edzéseken. Nem ér­tem, honnan kapott olyan rossz vé­leményt róla a szövetségi kapitány Romhányi. Nincs lakodalom a mi utcánkban és­­ ne is legyen! Gondolatok a magyar-svá­i után és a német-magyar előtt Megboldogult Meiss Hugó, az osztrák Wundermannsshaft nagy­hírű kapitánya mondott annak idején valami olyast, hogy a magyaroknál csak két eset lehetséges: győzelem után lakodalmat ülnek, vereség után pedig halotti tort. Hála Istennek, azóta­ egy kicsit nálunk is megvál­tozott a világ. Legyőztük a nagyhírű svájci csapatot, rajtuk keresztül sokat enyhítettünk a magyar-olasz találkozók fájó sebein és­­ mégsem ülünk lakodalmat. Csak kevesen vannak, akik nem látták a hibákat, a többség tisztában van vele, hogy na­gy fölényünk és nagy győzelmünk ellenére sincs okunk az elbizako­dottságra, nem mehetünk Berlinbe nagy mellénnyel. Még messze va­gyunk a magyar cspd­acsapattól... • Ilyen váratlanul fölényes győze­lem után mindig reszketve kell gon­dolnunk a következő mérkőzésre még akkor is, ha a csapat valóban kitűnő, ha nincs semmi probléma körülötte, ha nincs is gyenge pont­­ja. Természetünkben rejlő tulajdon­ság, hogy hajlamosak vagyunk az elbizakodottságra — akkor is, ha erre semmi, vagy igen kevés okunk van. Nem lehetetlen, hogy a svájci csapat vereségében nagy­­ része van annak is, hogy túlságosam biztosak voltak a dolguk iátt, nem ia álmod­tak arról, hogy ki is kaphatnak a magyaroktól. Világért se menjünk Berlinbe ilyen gondolattal. Gondol­junk arra, hogy a Csapat körül nem­ minden fenékig tejfel. Vannak hi­bák. Vannak megoldatlan problémák , na feledjük el azt sem, hogy­­ a német válogatott is legyőzte az ola­szokat.* Berlin előtt a fejünkben motosz­kálnak az őszi emlékek. Itthon fö­lényesen vertük a nagy német vá­logatottat 5:1-re, aztán a bécsiek alaposan elporoltak bennünket — nemcsak Bécsben, itthon is. Nincs biztos mérkőzés... Sőt­ A berlini né­met-magyar egész biztosan sokkal nehezebb meccs lesz, mint a magyar­­svájci volt. Főleg éppen azért, mert győztünk Svájc ellen... Sok hibát, felsőre Itakt már a ma­gyar-svájciról, egy-kettő azonban még mindig akad. Szélsőink például azzal mentegetőznek, hogy nagyon lefogták őket. Hogyne fogták volna le őket, amikor szinte állandóan csak a partvonalon mozogtak? Ha nem is mondjuk azt, hogy a balszélső a jobbszélen tünedezzék fel, de ne is ragadjon a vonalra. Változtassa a a helyét! Akkor könnyebben lerázza magáról a fedezetét. Ugyanez áll a középcsatárra is. Semmivel sem le­het jobban zavarba hozni a védőket, mint az állandó mozgással és a foly­tonos helyvált­ozással. „ Nem vallottunk szégyent fiatal­jainkkal. Király remekelt, Sütő be­vált, Pákozdi sem tekinthető öreg válogatott rókának s ő is brillíro­zott. Kincses, Sárosi III., sőt S­alo­­csay is nyugodtan nevezhető fiatal­nak. Újból felmerült a fiatalítás kér­dése. Úgy látszik, nem kell nagyon félni 32 ifjúságtól. A kis Sütő egy évvel ezelőtt talán még legfeljebb arról ábrándozott Angyalföldön, hogy hátha sik­erül bejutnia valame­lyik jobb cégcsapatba vagy NBB- csapatba. És mégsem égett le a vá­logatottban sem.­ Nem egyszerű dolog a fiatalitás, kétségtelenül bizonyos kockázat jár vele, mint minden kísérlettel, de el kell kezdeni valahol s jobb előbb, mint később. Élénken mutatja ezt az olaszok példája. Ha ha­ayarabb keresik Meazza és Ferrari utódját, akkor már talán meg is találták volna és akkor talán nem szenved­tek volna vereséget Zürichben és Berlinben.­ Érdekes kísérlet lett volna Szuhai a magyar válogatott csatársor kö­zepén. Megtört volna az elv, hogy csak NB-játékos kerülhet be a vá­logatottba. Igaz, nem tudtuk, hogy ilyen gyengék lesznek a svájciak, de most már, hogy láttuk őket, nyu­­godtan mondhatjuk: Szuhaival is legyőztük volna őket körülbelül, ilyen arányban. A védelem és a fe­dezetsorunk nem lett volna rosszabb akkor Sem, ha Szuhai játszik. Sá­ros­­di összekötőből is megrúghatta volna a két gólját, nemkülönben Sütő is. Talán Szuhainak is sikerült volna egy-kettő és ha nem is sike­rült volna, gazdagabbak lettünk volna egy tapasztalattal.­­ Ha már a fiataloknál tartunk, még egyet kell mondanunk: csínján kell velük bánnunk. Senki sem vet­­het a szemére a kapitánynak sem­mit, ha például alaposan megfon­tolja, hogy idegenben játszandó mérkőzésen beállítson-e rutintalan fiatalt. Aió ha már beállította egy­szer, akkor csínján tegye ki. Sütő karrierjére bizonyára nagy hatással volt a beállítása, lehetséges viszont, hogy Szuhai és mások további pá­lyafutását károsan befolyásolta a velük lefolyt „kiteszem-beteszem" játék. Ám, ha már ki is teszem azt a fiatalt a csapatból, mondjuk ezt meg neki szépen, hogy enyhítsük a fájdalmát. Ne az újságokból tudja meg, hogy tegnap még válogatott volt s ma már nem az. * Az MLSz-t meg kell dicsérnünk, hogy volt bátorsága leszállítani a helyárakat. A labdarúgás nem élhet közönség nélkül s ha azt akarjuk, hogy minél több néző legyen kint a pályákon, akkor nem elegendő jó sportot nyújtani, nem elegendő a jó hírverés sem. Tekintetbe kell venni a közönség zsebét is. Az okos bety­­árpolitika máris meghozta gyümöl­csét, de méginkább meg fogja hozni a jövőben.• És még egy körülményről kell megemlékeznünk: a magyar-svájci meccset a tizenegy magyar fiú olyan vágy ak­arással, lelkesedéssel, el­szántság­gal harcolta végig, aminit régen láttunk magyar csapattól. Ez az új szellem, amelynek kialakításá­ban nem kis része van az új MLSZ- nek, örvendetes és megnyugtató jel. Ha Berlinben is ilyen akarással fog játszani a magyar csapat, akkor “ nagy baj nem lehet... MIKLÓSI MÁR MA MEGKEZDI AZ EDZÉST! A Taxisok házatárárt nagy sz öröm, mert vasárnap már megjelent a pályán az alig két hete operált Miklósi. Sőt jelentkezett is Takács edzőnél, hogy játszani akar. Szerdán el is kezdi az edzést a szintén felgyógyult, Aradival és Szabó II.-Vel együtt. A csapaterősítésről Takács edző A következőket mondotta: — Nem elégszünk meg az eddigi erősí­téssel. Miében törekvésünk az NB-ben maradás. Minden előttünk levő csapat (Szolnok, Haladás) szerzett már pontot, most rajtunk a sor.

Next