Ozsváth András (szerk.): Honvéd program 1979. A Budapesti Honvéd Sport Egyesület műsorfüzete (Budapest, 1979)

Nagy György: Egészséges légkörben!

Az egyesületek bajnoki pontver­senyét hosszú évek óta a Bp. Hon­véd nyeri. Megnyerte 1978-ban is, 1005 ponttal a 712.5 pontos Csepel előtt. És ebből a nagyszerű átlagból nem nőtt ki egyetlen olyan verseny­ző, aki az év legnagyobb viadalán, a prágai Európa-bajnokságon si­kert ért volna el. Kilenc olimpiai kerettagunk közül hárman voltak ott Prágában - Katona, Sátori és Mo­hácsi Éva - s pont nélkül tértek haza. A fölényes pont­győzelem ellenére elég ellentmondásos a hazai statisz­tika is: 1977-hez viszonyítva eggyel nőtt a nemzetközi minősítésű atlé­táink száma, hárommal az aranyjel­vényeseké (22-25), de tizenötről nyolcra csökkent az I. osztályú atlé­táink létszáma. Az 1978-as év nem alapozta tehát meg az 1979-es terveket. Az olim­piai kerethez tartozókon kívül is vannak olyan versenyzőink, akiktől már 1979-ben előrelépést várunk. Vagy legalább biztató eredménye­ket. Ha nem is 1980-ra, de 1984- re... Augusztus 17—19. IFJÚSÁGI EB - LENGYELORSZÁG Március 2-5. Baráti Hadseregek mezei futóbajnoksága - Bulgária Június 16—17. Budapest Nagydíj Július 10-11. Utánpótlás OB 21—29. „A" kategóriás szakosztályok minősítő versenye 26-29. Moszkvai Szpartakiád Augusztus 19-20. Országos Bajnokság NAGY GYÖRGY szakosztályvezető : LÉGKÖRBEN! Az a­t­léti­ka­i szakosztály vezetői szé­kében az elmúlt években alig-alig me­legedett meg valaki. Senki sem tudott olyan hangulatot, légkört teremteni, amelyben lehet­­ alkotni. Nagy György 1978 nyarán vette át a szak­osztály vezetését. Nyugodalmas, biztos állást hagyott ott egyszerűen azért, mert szereti a Honvédet, ahol hosszú éveken át sportolt, s az atlétikát, amelyben si­kereit elérte. Nem ,,zsákbamacskaként” adták át neki a pozíciót, ismerte a szakosztályban uralkodó helyzetet. - 1978-ban több olyan edző elment tő­lünk, akiket ma is sajnálok, s több, akik­től mi váltunk meg, mert nem fogadták el az új rendet. A fiatalabb edzőket pe­dig igyekszünk a helyükre tenni - mondta a szakosztályvezető. — Min­denki végezze a saját feladatát; aki a sportiskolában dolgozik, az neveljen ott utánpótlást, s a jobbakkal foglal­kozzanak a szakosított edzők. Ez nem visszaszorítása a tehetség kibontako­zásának; aki eredményeivel bizonyítja, hogy képes magasabb szintű munkára, az a szakosztályon belül tovább léphet. De fegyelem, rendszer nélkül nem le­het eredményes munkát végezni. A régi edzők helyébe nagyon nehéz megfe­lelő új embereket találni, éppen ezért nagy öröm számunkra, hogy már el is kezdte a nevelői munkát két volt sok­szoros válogatottunk, Milassin Lóránt és Cziffra Zoltán. Nagyon sokat várunk tőlük is. - Terveink között szerepel, hogy az eddiginél sokkal szorosabb és gyümöl­csözőbb kapcsolatot létesítsünk a ta­gozatos iskolák és az egyesület között. Jobban patronáljuk őket, s akkor - utánpótlással - ők is gazdagabban fi­zetnek... • Ha a közeljövőt nézzük, nem ép­pen rózsás a helyzetünk. Azt hiszem, néhány olyan versenyzőnktől is meg kell válnunk, akik hoznak ugyan ered­ményeket, de magatartásukkal bom­lasztóan hatnak a szakosztály egészére. Bízom azonban abban, hogy néhány felnőtt versenyzőnk megtorpanása csak átmeneti volt. Gondolok itt Csipán Bor­bálára, a szülés után újra kezdő Pau­­lányi Magdára, Tóth Évára, aztán Papp Máriára, Könye Irmára, Katonára, Mi­­lassinnéra, hogy csak néhány nevet említsek. És bízom abban, hogy a meg­változott munkakörülmények között, egy egészségesebb légkörben jelenlegi 15— 16 éveseink is gyorsabban válogatottá ernel. Bajnai Teréz Néhány felnőtt versenyzőnk megtorpanása csak átmeneti volt. Katona Gábor számára a nagy lehetőségek éve kö­vetkezik

Next