Nádori László (szerk.): Sportlexikon L-Z (Budapest, 1986)

M

megjelenő szellemi kiválóságokat és művészeket győzteseknek kijáró tiszte­let övezte, de versenyeket nem rendez­tek részükre.) Pierre de Coubertinnek a NOB 1906-os párizsi kongresszusán előterjesztett javaslatára vették fel a ~-et az olimpiai játékok műsorára. El­ső ízben az 1912-es olimpián rendeztek szellemi vetélkedőket. Kezdetben öt művészeti ágban (építészet, szobrászat, festészet, zene, irodalom), a nagykö­zönség előtt még ismeretlen művekkel lehetett versenyre kelni. Végül nem váltotta be azt a várakozást, hogy a művészetek megjelenése új színt hoz a játékok életébe. A közönség szinte kizá­rólag a sportversenyek iránt érdeklő­dött. Az érdektelenség, a sok tisztázat­lan kérdés (pl. a művészek amatőr stá­tusa), valamint a játékok méreteinek gyors növekedése következtében a ren­dezők vállára nehezedő terhek végül oda vezettek, hogy a NOB 1949. évi római ülésén a művészeti vetélkedőket levették a játékok műsoráról.­­ A­z­en pályázó magyar résztvevők közül Mező Ferenc az antik játékok történetét megörökítő könyvével aranyérmet nyert 1928-ban. Hajós Alf­réd (egyes források szerint Lauber De­zsővel közösen készített) stadiontervét 1924-ben, Manno Miltiades bronz­szobrát 1936-ban ezüstéremmel jutal­mazták. Földes Éva az 1948-as olimpi­án Az ifjúság forrása c. munkájával har­madik helyezést szerzett az epikai mű­vek kategóriájában. Myron:­­*Myron

Next