Nádori László (szerk.): Sportlexikon L-Z (Budapest, 1986)
M
megjelenő szellemi kiválóságokat és művészeket győzteseknek kijáró tisztelet övezte, de versenyeket nem rendeztek részükre.) Pierre de Coubertinnek a NOB 1906-os párizsi kongresszusán előterjesztett javaslatára vették fel a ~-et az olimpiai játékok műsorára. Első ízben az 1912-es olimpián rendeztek szellemi vetélkedőket. Kezdetben öt művészeti ágban (építészet, szobrászat, festészet, zene, irodalom), a nagyközönség előtt még ismeretlen művekkel lehetett versenyre kelni. Végül nem váltotta be azt a várakozást, hogy a művészetek megjelenése új színt hoz a játékok életébe. A közönség szinte kizárólag a sportversenyek iránt érdeklődött. Az érdektelenség, a sok tisztázatlan kérdés (pl. a művészek amatőr státusa), valamint a játékok méreteinek gyors növekedése következtében a rendezők vállára nehezedő terhek végül oda vezettek, hogy a NOB 1949. évi római ülésén a művészeti vetélkedőket levették a játékok műsoráról. Azen pályázó magyar résztvevők közül Mező Ferenc az antik játékok történetét megörökítő könyvével aranyérmet nyert 1928-ban. Hajós Alfréd (egyes források szerint Lauber Dezsővel közösen készített) stadiontervét 1924-ben, Manno Miltiades bronzszobrát 1936-ban ezüstéremmel jutalmazták. Földes Éva az 1948-as olimpián Az ifjúság forrása c. munkájával harmadik helyezést szerzett az epikai művek kategóriájában. Myron:*Myron