Lévai György - Pálmai József - Puskás Csaba (szerk.): Rába Vasas ETO. Az alakulástól - napjainkig (Győr, 1981)
Az ETO elnökei
„A sport az sport, a politika, az politika — mondták sokszor az elmúlt időben. Én azonban azt tartottam, s tartom ma is, hogy régen sem, ma sem lehet ezt a két dolgot különválasztani" — mondja Gyuri bácsi. Még tanuló volt, amikor 1910-ben szervezte a Győri Munkás Testedző Egyesületet. A szépen gyarapodó egyesület szemet szúrt az akkori vezetésnek és így lettek Győri Törekvés. Nem sok idő kellett ahhoz, hogy rájöjjenek, csak a cégtábla lett új, a tartalom a régi. És ismét nevet kellett változtatniok. Győr belvárosát úgy hívták, hogy Ferenc Ferdinánd város. A Ferdinándot elhagyták és így lettek: FTC. Végül 1919-ben fuzionáltak az ETO-val. Sorsdöntő volt, hogy tudnak-e találni valakit az intézői feladatokra. Gyuri bácsira esett a választás, és nem kevesebb, mint 10 évig töltötte be ezt a tisztséget. Ezt követően volt alelnök, klubkapitány — a szakosztályban ez volt a legmagasabb tisztség — és elnök, melynek idejét csak évtizedben lehet mérni. Gyuri bácsitól tudjuk, hogy klubkapitány korában a régi Király utca és Czuczor Gergely utca sarkán volt a klubház, melynek megnyitójára eljött Gallovich szövetségi kapitány is. A nyilas időkben Gyuri bácsinak távozni kellett az egyesületből. Mint régi szociáldemokratát, nem szívesen látták. A felszabadulás után azonban ismét elnöknek hívták. Tanúságként érdemes felidézni a Szabad Győr demokratikus napilap 1945. május 14. hétfői számát, amelyben a következő olvasható: „új vezetőséget választott az ETO! Csütörtökön délután tartotta meg az ETO rendkívüli közgyűlését, melynek célja a régi tisztikar leváltása, illetve felmentése volt. Maróti elnök számolt be az elmúlt sportév eseményeiről, majd az alant közölt új tisztikar megválasztása után Zámolyi György elnök, Udvaros István társelnök, Csiffáry Mátyás ügyvezető elnök és Bányai György főpénztáros vázolták a jövőre vonatkozó terveket ..." Az már a legutóbbi idők krónikájához tartozik, hogy 1974-ben meghívást kapott az ETO közgyűlésére, melyen az egyesület örökös tagságával tüntették ki. Az egyesületi vezetés és a játékosok szívből remélik, hogy még sok-sok sporteseményt megtisztel jelenlétével. 142 Az ETO elnökei A II. világháború által megsemmisített dokumentumok hiányában nem könnyű dolog 75 év távlatából pontosítani az ETO legfelsőbb vezetését személy szerint. Köztudomású, hogy a labdarúgás az 1898-ban alakult, mint a Magyar Waggon és Gépgyár „Egyetértés Dal és Társaskör" egyik alosztálya volt, a Társaskör Torna Osztálya. „Dalban összhang, tiszta érzés, a szívekben egyetértés" — ez volt a dalkör jelmondata. A szakosztály vezetője az alelnökök között kapott helyet. 1938. január 12-én vált azután ki a szakosztály és lett önálló egyesület. Az egyesületi vezetők alábbi felsorolásánál — főleg a kezdő években sok a bizonytalansági tényező — de az biztos, hogy akiket felsorolunk, azoknak nagy szerep jutott az egyesület alakításában, irányításában. 1904—1916: ügyvezető elnök: Breuer Sándor az elnöki címet Barcza Arnold főmérnök, majd igazgató töltötte be. 1917—1938: ügyvezető elnök: Csiffáry Mátyás 1938—1940: ügyvezető elnök: Szőnyi László Szabó Gyula: elnök 1940—1945: Papszt Vilmos: elnök Ebben az időszakban nagy számban voltak a díszelnökök, társelnökök, egyéb tisztségviselők és még többen a választmányi tagok. Közreműködésüket, tevékenységüket nagy elismeréssel kell utólag is értékelni, de felsorolásuk nem lehetne teljes, így esetleg csak későbbi kutatások tűzhetnek majd ilyen célt maguk elé.