Sport-Világ, 1899. január-december (6. évfolyam, 1-48. szám)
1899-02-05 / 4. szám
■ VÍVÁS. A vívás hazánkban. Az olasz vívás, vagy amint azt Santelli nevezi, az »új vívás«, mégsem hatott hát oly varázserővel tespedő vívó életünkre, mint azt sokan jósolták s magunk is hinni kénytelenek voltunk. Valamit ugyan lendített álmatag sportunkon, amennyiben egyszerre akár csak parancsszóra megszaporodtak vívótermeink s a tanítványok száma is tényleg emelkedett, — de az a nagy föllendülés, a melyet a vívás eme reformjától vártunk, s a mely közvetlenül a milleniumi nemzetközi vívóverseny után tényleg mutatkozott — rövid időre —, csak puszta vágy maradt. A vívást nálunk most sem űzik oly nagy számmal sportsmenjeink, mint ahogy azt eme művészi testgyakorlat megérdemelné. Nem akarunk az olaszokra rámutatni, ahol a vívás már annyira el van terjedve, hogy a szalonokba is bevitték, de csak Ausztriára mutatunk rá, mely ezen a téren felülmúl bennünket. Hova lettek vívóversenyeink, az országos és nemzetközi vívóakadémiák, a vívás fejlesztésének eme leghathatósabb eszközei. Hiszen, ha minden évben egy bizonyos meghatározott, mondjuk ugyanazon időben megismétlődő nagy országos vagy nemzetközi versenyünk volna, mily sokan s mily ambíczióval készülnének rá egész éven át (mint ahogy azt a millenium éve mutatta), mennyi új erő bukkanna föl, s mennyire fejlesztené ez a nemes sportot. Avagy talán azt hiszik vívósportunk intézői, hogy ama havonként, esetleg minden harmadhavonként rendezett kisebbszabású barátságos mérkőzések, melyeket a klubok egymásnak rendeznek, még csak távolról is pótolhatja kihatásaiban a komoly nagyszabású, a nagyvilág előtt lefolyó viadalokat ? Nos és azután hova marad mestereink versenye ? Mestereink még mindig fáznak az egymással való komoly és tömeges versenygéstől. Féltik nimbusukat, amely pedig tetemesen emelkedne az által, ha szakítva százados zárkózottságukkal, bátran kiállanának egymással és külföldi kollégáikkal a pódiumra. Hol vannak ebben is az olaszok meg a francziák ! ott a professzionisták (e szó nálunk derogál) vezetnek s az amateurök csak második helyen vannak, míg nálunk amateurjeink még mindig mestereink fölött állanak. (Kevés a kivétel). No "de haladunk, haladunk, ha nem is a gyorsvonatsebességével, de mégis csak képesek vagyunk fölmutatni eredményt a múlt évekhez képest. Ez eredmény leginkább a vívásban magában, annak művészibb módon való űzésében mutatkozik, ami feltétlenül az olasz iskola érdeme. Az észnélküli vagdalkozásnak és czéltalan tussolásnak gátját szabta ez az iskola, melynek szigorú, preczíz szabályai kényszerzubbony gyanánt hatnak a vad ambózákra. Ez az új rendszer művészetté alakította át nálunk a vívást, élvezetet nyújtva annak, aki nézi, ha még oly laikus is. Ez a vívásnem a gyengébbnek, a kezdőnek is teret enged, alkalmat nyújt arra, hogy fölléphessen, hogy valamit mutasson, mert a formaszépségeire legalább is annyi súlyt helyez, mint magára a vágások és védések korrektségére. No és ha azután oly mesterek oktatják azt, mint Santelli, Giroldini stb., a magyarok közül pedig, hogy csak egyet említsünk, a nagy tehetségű Robelly (ez utóbbi különben variálja az olaszt a magyar vívással), akkor ugyancsak kár és vétek, hogy ifjúságunk nem fog hozzá tömegesebben annak tanulmányozásához. Távolról, sem akarjuk az eddig mondottakkal az ú. n. magyar vívást ócsárolni. Hiszen akinek eszébe jut egy Balogh Bódog, ez az unikum magyar vívó, az kalapot emel a régi rendszer előtt is s kénytelen bevallani azt, hogy ez az iskola is jó, ha vannak képzett tanítványai. Azonban mi csak tartsunk már most ki az olasz iskola mellett s a magyarból vegyük át azt, ami abból az olaszban is használható. S ez főleg a nyugodt, higgadt viselkedés, bármily gyors mozgás közepette is. Ezt tették jelesebb erőink is, mint Iványi, Pórteleky, Tasnády, Robelly, Vay, Halász, Arlow, Benyovics stb., kik az olasz vívást is elsajátítva, azt mintegy kiegészítették a magyarral. S ez helyesen van így. Új generácziónk azonban teljesen az olasz vívásnak szentelte magát, nem is reflektálva semmiben sem a régi rendszerre, mit határozottan helytelenítünk. Nem ártana, ha Iványi és társai példáját követve, a régi rendszerből is tanulnának valamit, akkor igen sokszor elmaradna a czéltalan bakkecskeszerű ugrándozás s felváltaná azt a bár olaszmódra való mozgás, de átitatva mintegy nyugalommal és czélzatos biztonsággal. Szívleljék meg ezt ifjú vívóink, mert ez csak javukra fog válni. Azok pedig, akiknek kezeiben van a vívás sportjának irányítása letéteményezve, gondoskodjanak buzdító, erőket fejlesztő versenyek rendezéséről; a milleniumi évben szép fejlődésnek indult versenyügyet ne hagyják elaludni, mert csak a verseny lesz képes a vívást arra a nívóra emelni, melyen athletikánk áll, mely minden kétséget kizárólag csak a komoly és nagyszabású versenyeknek köszönheti mai magas színvonalát. Ha pedig versenyek mellőzése által elaludni hagyjuk az ügyet, akkor hiába való mindenféle rendszer, a fejlődés meg fog akadni. Verseny nélkül nincsen sport. Vívóversenyek nélkül melegházi növény fog maradni nálunk a vívás. 1899. 4. sz. SPORT-VILÁG Football-ruházat **■ Weiner Mátyás-nai Szerkesztői üzenetek. Versenyző. Igen, de természetesen az év végén. Szent-gernyei Horváth Lajos vivómester vívóiskolája Kossuth Lajos-utcza 18. Sem. (Újvilág-utcza sarkán). Díjmentesen adja vívótermét lovagias ügyek elintézésére. A könyök kardvivási (úgynevezett olasz) rendszer kizárólagosan első Úttörő mestere Magyarországban. Oktatás karddal és vízőrrel. Tandíj ára: különóra személyenként 30 frt, társasóra személyenként 10 frt havonta, mely 6 hóra kötelező. Telefon 63—75. Egyleti tagok figyelmébe. .. 'liberty filar* ezeti mírbutor- és épület-asztalosmester Budapest, VII, Damjanich-utcza 21. Készít mindennemű műbutorokat stílszerűen rajz szerint legjobb kivitelben. —•* Egyleti tagok árkedvezményben részesülnek. ---- - --•-------------------------------------------------------------------------------------—--------------------------------------—♦ Sportegyleti tagok figyelmébe! Hungária mechanikai gőzmosóda. Budapest, YNL, Bezerédj-utcza 6. szám. Kerepesi-út és Népszínház-utcza között. Ingek, gallérok, kézelők, sima ruhák, kelengyék, pipereczikkek, függönytisztítás. Szállítás háztól házig ingyen. Háznál mosott fehérneműért vasalása jutányosan eszközöltetnek. Színes, fehér függönyök a megrendelés szerint készíttetnek el. 7. oldal. HÓ- ÉS JÉGSPORT. BUDAPESTI 1ORCSOLYAZO- JEGYLET. Alakult 1869-ben. Elnök : Busbach Péter ; igazgató : Zsigmondy Géza; h. igazgató: Szentgyörgyi Imre; pénztáros: Benke Gyula; ellenőr: Preusz Gusztáv; titkár: dr. Liedemann Frigyes; szertáros : Szandtner Béla. Sportbizottság elnöke : Szentgyörgyi Imre ; tagjai : Földváry Tibor, dr. Liedemann Frigyes, Lukovits István, dr. Minich Jenő, dr. Perger Ferencz, Szandtner Béla. Az egylet hivatalos helyisége október 1 -től a jégpálya megnyitásáig V., Erzsébet-tér 10 szám alatt, azontúl pedig a városligeti nagy esetleg kis jégpályán van, a szerint, hogy melyik jégpályán lehet korcsolyázni. Beiratási díj 10 frt, tagsági díj 6 frt, ha azonban az évdíjas tag tagsági jegyét deczember 16-ig kiváltani elmulasztja, újabb beiratási díjat tartozik fizetni. A felvételre egy törzstag (részvényes) ajánlása szükséges és a felvétel iránt a választmány határoz. § A gyorskorcsolyázás világbajnoksága ma kerül döntésre Berlinben. § A Budapesti Korcsolyázó Egylet nemzetközi versenyei jövő vasárnap (február 12-én) lesznek Budapesten. § A műkorcsolyázás világbajnoksága jövő vasárnap (február 12-én) lesz Bécsben. § Salchow és Hügel, Berlin város nagydíjáért küzdendő, Berlinbe utaztak és onnan a világbajnokságra visszajönnek Bécsbe. § Panschin, akinek Oroszországot kellett volna a műkorcsolyázás világbajnokságában képviselni, Bécsben időzött február 2-ig, de miután a verseny jég hiányában újból elhalasztatott, hazautazott. A mai berlini korcsolyaversenyeken a világbajnokságban résztvesznek Estländer (Finnország), Greve (Hollandia), Edgington (Anglia), Oestlund (Svédország), Krjukow és Vollenweider (Oroszország), a műkorcsolyázásban pedig Salchow (Stockholm), Fellner (Bécs), Panschin (Szt.-Pétervár) és Gordan (Berlin). A Salchowról a bécsi korcsolyázók csodálatoskép jó véleménynyel vannak, erre mutat legalább ama körülmény, hogy a Davosból visszaérkezett Fellnernél némely gyakorlataira nézve haladást konstatálnak és ezt a haladást annak tulajdonítják, hogy Salchowtól tanulta. Annál meglepőbb a bécsi korcsolyázók eme hangulata, mert a svéd-norvég műkorcsolyázókkal mindig hadilábon állottak, amely ellenszenv Grenander két sokat vitatott győzelménél nyilatkozott meg legerősebben. a Jövő évre halasztott bajnokságok. Az osztrák korcsolyázó-szövetség nem halasztgatja a versenyeket egyik hétről a másikra, hanem radikálisan orvosolja a jéghiány okozta bajt azzal, hogy értesítette az osztrák szövetségi bajnokságok rendezésével megbízott innsbrucki és klagenfurti egyleteket, hogy a bajnokságok elhalasztatnak jövő esztendőre. Mindkét egylet belenyugodott a szövetség rendelkezésébe, daczára annak, hogy az utóbbi napokban beállott fagy némi reménynyel kecsegtetett. • IRODALOM. »A Képes Levelező-Lap.« Ily czím alatt jelenik meg f. év márczius elsejével egy havi folyóirat, melylyel a mindjobban terjedő Képes levelező-lap gyűjtési sport kedvelőinek egy rég óhajtott kívánsága teljesül. — Hazánkban még nincs a gyűjtőknek szaklapjuk, mely előmozdíthatná az egymásközti érintkezést. — A »Képes Levelező-Lap« czélja a gyűjtőket egymáshoz közelebb hozni, a csereviszonyt elősegíteni, az újonnan megjelent levelezőlapokat felsorolni s a gyűjtőknek mindenben segédkezni. A lap első számát, mely a teljes programmot közli a kiadóhivatal, hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények is intézendők, Klökner Péter udvari könyvkereskedése Székesfehérvárott bárkinek ingyen megküldi, a ki azt egy képes levelezőlapon kéri. — A lap előfizetési ára 1899. évre 1 forint. ilV . SZERKESZTI ÉS KIADJA : A „SPORT-VI LÁG“-TÁRSASÁG. Képviseli Iszer Károly. FlAW rm ..kiHírtwnKTert ajánl Sigmund József, Budapest, Ill., Városház-utcza.