Sport-Világ, 1899. január-december (6. évfolyam, 1-48. szám)

1899-02-05 / 4. szám

■ VÍVÁS. A vívás hazánkban. Az olasz vívás, vagy a­mint azt Santelli nevezi, az »új vívás«, még­sem hatott hát oly varázserő­vel tespedő vívó életünkre, mint azt sokan jó­solták s magunk is hinni kénytelenek voltunk. Valamit ugyan lendített álmatag sportunkon, a­mennyiben egyszerre akár csak parancsszóra megszaporodtak vívótermeink s a tanítványok száma is tényleg emelkedett, — de az a nagy föllendülés, a melyet a vívás eme reformjától vártunk, s a mely közvetlenül a milleniumi nemzetközi vívó­verseny után tényleg mutatkozott — rövid időre —, csak puszta vágy maradt. A vívást nálunk most sem űzik oly nagy szám­mal sportsmenjeink, mint a­hogy azt eme mű­vészi testgyakorlat megérdemelné. Nem akarunk az olaszokra rámutatni, a­hol a vívás már annyira el van terjedve, hogy a szalonokba is bevitték, de csak Ausztriára mutatunk rá, mely ezen a téren felülmúl bennünket. Hova lettek vívó­versenyeink, az országos és nemzetközi vívó­akadémiák, a vívás fejlesztésének eme leghatha­­tósabb eszközei. Hiszen, ha minden évben egy bizonyos meghatározott, mondjuk ugyanazon idő­ben megismétlődő nagy országos vagy nemzet­közi versenyünk volna, mily sokan s mily am­­bíczióval készülnének rá egész éven át (mint a­hogy azt a millenium éve mutatta), mennyi új erő bukkanna föl, s mennyire fejlesztené ez a nemes sportot. Avagy talán azt hiszik vívó­sportunk intézői, hogy ama havonként, esetleg minden harmadhavonként rendezett kisebbsza­bású barátságos mérkőzések, melyeket a klubok egymásnak rendeznek, még csak távolról is pó­tolhatja kihatásaiban a komoly nagyszabású, a nagyvilág előtt lefolyó viadalokat ? Nos és azután hova marad mestereink versenye ? Mestereink még mindig fáznak az egymással való komoly és tömeges versenygéstől. Féltik nimbusukat, a­mely pedig tetemesen emelkedne az által, ha szakítva százados zárkózottságukkal, bátran ki­állanának egymással és külföldi kollégáikkal a pódiumra. Hol vannak ebben is az olaszok meg a francziák ! ott a professzionisták (e szó nálunk derogál) vezetnek s az amateurök csak második helyen vannak, míg nálunk amateurjeink még mindig mestereink fölött állanak. (Kevés a kivétel). No "de haladunk, haladunk, ha nem is a gyorsvonat­­sebességével, de mégis csak ké­pesek vagyunk fölmutatni eredményt a múlt évekhez képest. Ez eredmény leginkább a vívás­ban magában, annak művészibb módon való űzésében mutatkozik, a­mi feltétlenül az olasz iskola érdeme. Az észnélküli vagdalkozásnak és czéltalan tussolásnak gátját szabta ez az iskola, melynek szigorú, preczíz szabályai kényszer­zubbony gyanánt hatnak a vad ambózákra. Ez az új rendszer művészetté alakította át nálunk a vívást, élvezetet nyújtva annak, a­ki nézi, ha még oly laikus is. Ez a vívásnem a gyengébb­nek, a kezdőnek is teret enged, alkalmat nyújt arra, hogy fölléphessen, hogy valamit mutasson, mert a forma­­szépségeire legalább is annyi súlyt helyez, mint magára a vágások és védések korrektségére. No és ha azután oly mesterek oktatják azt, mint Santelli, Giroldini stb., a ma­gyarok közül pedig, hogy csak egyet említsünk, a nagy tehetségű Robelly (ez utóbbi különben variálja az olaszt a magyar vívással), akkor ugyancsak kár és vétek, hogy ifjúságunk nem fog hozzá tömegesebben annak tanulmányozásá­hoz. Távolról, sem akarjuk az eddig mondottak­kal az ú. n. magyar vívást ócsárolni. Hiszen a­kinek eszébe jut egy Balogh Bódog, ez az uni­kum magyar vívó, az kalapot emel a régi rend­szer előtt is s kénytelen bevallani azt, hogy ez az iskola is jó, ha vannak képzett tanítványai. Azonban mi csak tartsunk már most ki az olasz iskola mellett s a magyarból vegyük át azt, a­mi abból az olaszban is használható. S ez főleg a nyugodt, higgadt viselkedés, bármily gyors moz­gás közepette is. Ezt tették jelesebb erőink is, mint Iványi, Pórteleky, Tasnády, Robelly, Vay, Halász, Arlow, Benyovics stb., kik az olasz vívást is elsajátítva, azt mintegy kiegészítették a ma­gyarral. S ez helyesen van így. Új generácziónk azonban teljesen az olasz vívásnak szentelte magát, nem is reflektálva semmiben sem a régi rendszerre, mit határozottan helytelenítünk. Nem ártana, ha Iványi és társai példáját követve, a régi rendszerből is tanulnának valamit, akkor igen sokszor elmaradna a czéltalan bakkecske­­szerű ugrándozás s­ felváltaná azt a bár olasz­­módra való mozgás, de átitatva mintegy nyuga­lommal és czélzatos biztonsággal. Szívleljék meg ezt ifjú vívóink, mert ez csak javukra fog válni. Azok pedig, a­kiknek kezei­ben van a vívás sportjának irányítása letétemé­­nyezve, gondoskodjanak buzdító, erőket fejlesztő versenyek rendezéséről; a milleniumi évben szép fejlődésnek indult versenyügyet ne hagyják el­aludni, mert csak a verseny lesz képes a vívást arra a nívóra emelni, melyen athletikánk áll, mely minden kétséget kizárólag csak a komoly és nagyszabású versenyeknek köszönheti mai magas színvonalát. Ha pedig versenyek mellőzése által elaludni hagyjuk az ügyet, akkor hiába való mindenféle rendszer, a fejlődés meg­­ fog akadni. Verseny nélkül nincsen sport. Vívó­versenyek nélkül melegházi növény fog maradni nálunk a vívás. 1899. 4. sz. SPORT-VILÁG Football-ruházat **■ Weiner M­átyás-nai Szerkesztői üzenetek. Versenyző. Igen, de természetesen az év végén. Szent-gernyei Horváth Lajos vivómester vívóiskolája Kossuth Lajos-utcza 18. Sem. (Újvilág-utcza sarkán). Díjmentesen adja vívótermét lovagias ügyek el­intézésére. A könyök kardvivási (úgynevezett olasz) rendszer kizárólagosan első Úttörő mestere Magyar­­országban. Oktatás karddal és vízőrrel. Tandíj ára: különóra személyenként 30 frt, társasóra személyen­ként 10 frt havonta, mely 6 hóra kötelező. Telefon 63—75. Egyleti tagok­ figyelmébe. .. 'liberty filar* ez­eti mírbutor- és épület-asztalosmester Budapest, VII, Damjanich-utcza 21. Készít mindennemű műbutorokat stílszerűen rajz szerint legjobb kivitelben. —•*­ Egyleti tagok árkedvezményben részesülnek. ---- - --•-------------------------------------------------------------------------------------—--------------------------------------—♦ Sportegyleti tagok figyelmébe! Hungária mechanikai gőzmosóda. Budapest, YN­L, Bezerédj-utcza 6. szám. Kerepesi-út és Népszínház-utcza között. Ingek, gallérok, kézelők, sima ruhák, kelengyék, pipereczikkek, függönytisztítás. Szállítás háztól házig ingyen. Háznál mosott fehérneműért vasalása jutányosan eszközöltetnek. Színes, fehér függönyök a megrendelés szerint készíttetnek el. 7. oldal. HÓ- ÉS JÉGSPORT. B­UDAPESTI 1­ORCSOLYAZO- JE­GYLET. Alakult 1869-ben. Elnök : Busbach Péter ; igazgató : Zsigmondy Géza; h. igazgató: Szentgyörgyi Imre; pénztáros: Benke Gyula; ellenőr: Preusz Gusztáv; titkár: dr. Liedemann Frigyes; szer­táros : Szandtner Béla. Sportbizottság elnöke : Szentgyörgyi Imre ; tagjai : Földváry Tibor, dr. Liedemann Frigyes, Lukovits István, dr. Minich Jenő, dr. Perger Ferencz, Szandtner Béla. Az egylet hivatalos helyisége október 1 -től a jégpálya megnyitásáig V., Erzsébet-tér 10 szám alatt, azontúl pedig a városligeti nagy esetleg kis jégpályán van, a szerint, hogy melyik jégpályán lehet korcsolyázni. Beiratási díj 10 frt, tagsági díj 6 frt, ha azonban az évdíjas tag tagsági jegyét deczember 16-ig kiváltani elmulasztja, újabb beiratási díjat tartozik fizetni. A felvételre egy törzstag (részvényes) ajánlása szükséges és a felvétel iránt a választmány határoz. § A gyorskorcsolyázás világbajnoksága ma kerül döntésre Berlinben. § A Budapesti Korcsolyázó­ Egylet nem­zetközi versenyei jövő vasárnap (február 12-én) lesznek Budapesten. § A műkorcsolyázás világbajnoksága jövő vasárnap (február 12-én) lesz Bécsben. § Salchow és Hügel, Berlin város nagy­díjáért kü­zdendő, Berlinbe utaztak és onnan a világbajnokságra visszajönnek Bécsbe. § Panschin, a­kinek Oroszországot kellett volna a műkorcsolyázás világbajnokságában kép­viselni, Bécsben időzött február 2-ig, de miután a verseny jég hiányában újból elhalasztatott, hazautazott.­­ A mai berlini korcsolyaversenyeken a világbajnokságban résztvesznek Estländer (Finn­ország), Greve­ (Hollandia), Edgington­ (Anglia), Oestlund (Svédország), Krjukow és Vollenweider (Oroszország), a műkorcsolyázásban pedig Sal­chow (Stockholm), Fellner (Bécs), Panschin (Szt.-Pétervár) és Gordan (Berlin). A Salchowról a bécsi korcsolyázók csodá­latoskép jó véleménynyel vannak, erre mutat legalább ama körülmény, hogy a Davosból vissza­érkezett Fellnernél némely gyakorlataira nézve haladást konstatálnak és ezt a haladást annak tulajdonítják, hogy Salchowtól tanulta. Annál meglepőbb a bécsi korcsolyázók eme hangulata, mert a svéd-norvég műkorcsolyázókkal mindig hadi­lábon állottak, a­mely ellenszenv Grenander két sokat vitatott győzelménél nyilatkozott meg legerősebben. a Jövő évre halasztott bajnokságok. Az osztrák korcsolyázó-szövetség nem halasztgatja a versenyeket egyik hétről a másikra, hanem radi­kálisan orvosolja a jéghiány okozta bajt azzal, hogy értesítette az osztrák szövetségi bajnokságok rendezésével megbízott innsbrucki és klagenfurti egyleteket, hogy a bajnokságok elhalasztatnak jövő esztendőre. Mindkét egylet belenyugodott a szövetség rendelkezésébe, daczára annak, hogy az utóbbi napokban beállott fagy némi reménynyel kecsegtetett. • IRODALOM. »A Képes Levelező-Lap.« Ily czím alatt jelenik meg f. év márczius­ elsejével egy havi folyóirat, melylyel a mindjobban terjedő Képes levelező-lap gyűjtési sport kedvelőinek egy rég óhajtott kívánsága teljesül. — Hazánkban még nincs a gyűjtőknek szaklapjuk, mely előmozdít­hatná az egymásközti érintkezést. — A »Képes Levelező-Lap« czélja a gyűjtőket egymáshoz közelebb hozni, a csereviszonyt elősegíteni, az újonnan megjelent levelező­lapokat felsorolni s a gyűjtőknek mindenben segédkezni. A lap első számát, mely a teljes programmot közli a kiadó­­hivatal, hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények is intézendők, Klökner Péter ud­vari könyvkereskedése Székesfehérvárott bárkinek ingyen megküldi, a ki azt egy képes levelező­lapon kéri. — A lap előfizetési ára 1899. évre 1 forint. ilV . SZERKESZTI ÉS KIADJA : A „SPOR­T-V­I L­Á­G“-TÁRSASÁG. Képviseli Iszer Károly. F­­lAW rm ..kiHírtwnKTert ajánl Sigmund József, Budapest, Ill., Városház-utcza.

Next