Sürgöny, 1861. május (1. évfolyam, 100-123. szám)
1861-05-16 / 112. szám
Első évi folyam. Kierkeastó-liivatal: Aldunasor 5. íz. 2-dik emelet. Kiadó hivatal: Rarátok-tere 7. szám, földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalben. barátok-tere 7. exám. foldinul. Vidéken bérventea levelekben, minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben Budapesten, házhoz hordva. ft kr . ft kr Effélévre 16 — Évnegyedre 4 60 Félévre 8 50 Egy hóra 2 — Vidékre, naponkint poétán ft kr. évre 19 — Évnegyedre 5 - 10 Egy hóra 8-Félévre HIVATALOS HESZ. e cg. kir. Apostoli Felsége f. évi máj. 6-ról kelt legfelsőbb határozatával Jelinek Almássy Istvánt a fennállott lőcsei urbéri törvényszék elnökét dijelengedés mellett — királyi tanácsosi czimmel legkegyelttesebben fölruházni méltóztatott. \E\HIIVATALOS KÉSZ. Bécs, május 14. L. Börzénk ma igen jókedvű volt: azt hiresztelték, hogy a horvátok minden bizonnyal fognak követeket küldeni a bir. tanácsba. Tegnapi levelemből láthatta ön, hogy e hit valósulása nem fog meglepni, de megvallom, az sem fogja várakozásomat túlhaladni, ha kedves börzénk ezúttal reményeit meghiúsítva látná, mert hallom, hogy a szombati felirati vita csakugyan nagyon kellemetlenül hatott a jelen volt horvátokra s különféle aggodalmakat gerjesztett bennük. Egyébiránt reméljük, hogy a börze mai magatartása által kiengesztelé az „ Allgemeine Zt." azon bécsi levelezőjét, ki epeszakadtáig tudott haragudni, mivel a papírok árjegyzéke a b. tanács megnyitását nem üdvözli a legkisebb hausse-val sem. A birodalmi tanács nemzeti táborában halk, de mint mondják, erélyes tevékenység uralkodik. Úgy látszik ugyanis, mintha sokan a német táborban is meghökkentek volna azon módon, melylyel a szombati ülésben a német többség a nemzeti kisebbséggel bánt, s hogy az autonómia eszméjét, melynek pedig a német tartományokban is sok pártfogója van, ily eljárás által veszélyeztetve látták. Ennélfogva a német követek egy része szövetkezési hajlamot tanusit a nemzetiek irányában, s be kell várnunk, lesz-e ennek s milyen eredménye. A lengyel követek nagy barátságot mutatnak, s nekik természetesen, sokkal kevésbé fájnak a szombati viták mint a varsói események. Lengyelország nagyon el van csüggedve. A varsói események kétségkívül azon czélból voltak rendezve, hogy a lengyelek megtudhassák, mennyiben számolhatnak Francziaország rokonszenveire, és ép oly kétségkívüli, hogy ezen kérdésre nagyon is lehangoló választ nyertek. Csehországban az autonómia eszméje mindig széles alapot nyer. Nevezetes e részben egy czikk, melyet a reichenbergi hirlap közöl és melynek a „Vaterland“ hasábjain helyt ad. A czikk minden sorából kitetszik, hogy nem valami kisvárosi journalista agyában szlllemlett. A többi közt ezeket mondja: „Jobb egyelőre a leglazább kötelékekkel beérnünk, mint újra az erőszak eszközeihez fognunk. Jaj Austriának, ha ismét vérrel akarja egyes részeit összeolvasztani! De azt kérdik: beérhetjük-e a laza kötelékekkel? Lehetséges lesz-e az annyi erélylyel feltámadott nemzetiségeket oly laza kötelékekkel együit tartani ? A kételyek jogosultak s még jogosultabbak volnának, ha Austria egységének biztosítékait egyedül a törvényekben s az alkotmányban kellene keresnünk. Mi ezen biztosítékokat inkább találjuk a dolgok természetében, ezen sajátságos birodalom alakulásában s történetében s végtére népeinek viszonyaiban. A legfelsőbb kapocs a felséges uralkodóház; ezen uralkodóik alatt éltek a népek századokig közös bajban, közös örömben; ez hatalmas tényező a népek gondolkodási s felfogási modorában. Ily nevezetes tényezőt képez a hadseregben való együttlét is, mely a népeket egymáshoz közelebb viszi. A magyar bejárhatja az egész világot, s véges végén még sem találand senkit, kivel jobban megtudna férni mint a némettel, s hogy ha ma mint az isten nyila tör ellenünk, holnap majd kijózanodik a mi józanságunkon s ismét jó s hír barátunk leend. Hasonlóképen áll a dolog a többi nemzetiségeknél is. Csak érintkeznének ezek a francziával vagy az angollal s majd megismernék, hogy ingerültségük a német ellen igazságtalan, s hogy ebben csakugyan semmi nemzeti uralmi szomj nincs. Egyébiránt ha egyes nemzetiségeink körültekintenek határaikon, végtére azt fogják találni, hogy mégis csak legjobb úgy maradnunk együtt, amint vagyunk." Bécsi lapok különféléket beszélnek le. Vay egésségi állapotáról, ürömmel jelentem, hogy a kanczellár úr tökéletesen felüdült, s tegnap óta hivatalában is rendesen megjelenik. Baja csak eleinte látszott komolyabbnak, minthogy itt jelenleg a typhus uralkodik és volt valaki, ki tréfás kárörömmel mondot „Lám, lám! báró Vay addig játszotta tűzzel, mig csakugyan megégette a körmét; a sok iskolabetegségből egyszerre valódi lett; tanulja meg a báró úr, hogy nem szabad a sorsot kisértetbe vinni!“ . . . Az illető urasig mindenesetre meg lehet győződve, hogy K. Vay itt sok mindenfélét tanul. Ő Felsége ma az alsóház tagjait elfogadni kegyeskedett. A csehek és lengyelek nemzeti öltönyükben jelentek meg. Ez megemlítésre méltó haladás, mert a trónbeszéd alkalmával a követeknek meg volt hagyva, hogy csak frakkban jelenjenek meg, és a cseheknek csakugyan ki kellett bújni „csamarájukból." Akkor természetesen az alsóház elnöke még császári királyi volt. Ő Felsége válaszában különös súlyt fektetett az egyes tartományok lehető legnagyobb önállóságára. A napi események közt megemlítésre méltó a „Fortschritt“ szerkesztőjének sajtópere. Az említett lap ugyanis a Berger-féle macskazenékről egy czikket közlött, melyben azt mondd, hogy az első macskazene a nép méltó indignatiójának kifejezése volt, hogy örülni kell azon erkölcsi erélynek, melynek tanujeleit a székváros népsége ezen tüntetések által adta, hogy azonban a macskazenének ismétlései a további estvéken külföldi küldönctök művei valának, hogy ezek ellen constablerként föllépni minden becsületes embernek kötelessége sat. A lap, melyben a czikk megjelent, délutáni órákban elkoboztatott s szerkesztője ma a törvényszék előtt állott A vád, mely ellene emelteték, az vala, hogy a szerző egy a törvények által tiltott cselekedetet jóvá hagyott s megdicsért. Heller ur azzal védé magát, hogy ő a népet le akard csillapítani, s hogy e végett szükséges volt a nép bizalmát azáltal nyerni meg, hogy neki egy kissé kedvére szólott. Hogy a macskazenéket szépiteni s Berger urat sérteni nem akarta, tanúsítják a czikknek külön-f féle részei s hogy ő végtére csak az erkölcsi mozgalmat, de nem az utczai kihágásokat dicsérte. A per tárgyalásban nevezetes volt a rendőrségnek nyilatkozata a „Fortschritt“ felett. A lap bűnei, melyek végett több Verwarnungot kapott volt, az elsőtől az utolsóig elősoroltattak, s ezen lajstrom végén az mondatott, hogy a lap jelleme demokratikus s föderalista, — nem tudom, sz utóbbi is a bűnök s vétkek közé soroltatott-e. Sem a védő, sem a vádió nem fejtett ki valami különös eszélyességet; az egyik a czikknek egyik, a másik a czikknek más részeire vuvatkozott tudatlanul. A védők egyike azon véleményt feszegeté, hogy a macskazenék nem is tartoznak a törvény által tiltott cselekedetek közé. Van ugyan egy törvény, mely szerint „minden rendő s őrellenes magatartás nyilvános helyeken, büntetésre méltó“, de ha a zajos nyilatkozatokat ezen törvény alá akarnák fogni, mond a védő, akkor azokat is meg kellett volna büntetni, kik május 1-én Schuselka ablakai alatt vivátoztak, sat. A per tárgyalása reggeli 9 órától estéli 8 óráig tartott s vége az lett, hogy Heller úr négy hónapi börtönre s 260 frtoyi pénzbírságra ítéltetett el. Az elitélt ügyét föllebbezte. TARCZA. Napi újdonságok. *A főrendek f. hó 14-kén gr. Károlyi Istvánnál értekezletre jöttek össze, melyben elhatározták, hogy üléseiket jövő kedden f. hó 21 kén kezdik meg, s az igazolási kérdések után a felirati vitához fognak. * Főpásztori ,stblilaenin. Várallyai Halik György bibornokérsek ö eminentiájának jubilaeuma Zágrábban f. hó 12-kén jön megünnepelve. Ő eminentiája közsajnálatra lábbal miatt akadályozva volt a díszszertartást személyesen végre hajtani s helyette Kralj prépost tartotta a nagy misét. A polg. és katonai hatóságokon kívül a bán ő excja is jelen volt, ki a roppant számmal látogatott mise után ő eminentiáját saját és az összes hatóságok nevében üdvözölte és gyöngélkedése fölött sajnálatát fejezte ki. Délben ő eminentiájánál nagy ebéd volt 280 terítékre, melyen azonban a házigazda ismét nem lehetett jelen. Áldomások ő eminentiájára és a pápára mondattak, amit zajos zsinók követtek. Az ünnep előestéjén a káptalantér és a lachis utcza házai ki voltak világítva, s a polgárság nagyszerű fáklyás menetet rendezett. c. Demidoff Kornélia grófnő, a muzeumkertben állítandó 10 pad költségeinek fedezésére szükséges 120 ftot adott. * A „Trombita“ cíimü lapot Kövér Lajos vette meg s ezentúl az ő szerkesztése alatt fog megjelenni. * A győri utczai zavargásról a „Fremdenblatt“-nak következő részleteket írnak : F. hó 12-én este 9 órakor nagy népcsoportozósk voltak a katonai fegyház előtt, s erőszakosan követelték az ugyanazon este katonai fedezet alatt behozott s elfogatott négy lovaskatona-szökevény szabadon bocsátását. Miután a tömeg az Őrt megtámadta, az őrség fegyverbe szólíttatott, s a nép és a katonaság közt dulakodásra került a dolog. Több katona részint megsebesült, részint megöletett. Erre az egész helyőrség kivonult és védelmezni kezdte a fegyházat, mely alkalommal többször lőtt a tömegre. Az elkeseredés azonban mindig nagyobb és nagyobb lett és a tömegek szaporodtak ; ennélfogva a közelfekvő lovasság is a helyszínére requi ráztatott, s heves küzdés után a nyugalom helyre lön állítva. A zavargás fél 10 órakor kezdődött s 12 óráig tartott. 13-án reggel Hat órakor a négy fegyencz két század gyalogság kíséretében a pályaudvarra s onnan a bécsi törzsi egy házba vitetett. — A mindkét részről sebesültek és elesettek száma igen tetemesnek mondatik. A zavar okáról ezt írják Győrből a nP. N.tr-nak .Mintegy 18-20 busiár a magyarországi események felöl hamisan értesittetvén, fegyverestől lovastól elszökött s jött Magyarország felé ; de Rábaköznél az őket üldöző dzsidásoktól utólérezvén, közülök négyen elfogattak s Győrbe vitettek, hot a nép, megtudva azok elfogatását, azoknak erőszakos kiszabadítását kísérlette meg. * Új német lap: Pozsonyban e czím alatt „Städtische Pralzburger Zeitung“ egy új lap fog megjelenni határozottan szabadelvű programmal, a egy szépirodalmi tartalmú vasárnapi melléklappal, Kvassay Ferencz szerkesztése alatt. Előfizetés június 1-től december végéig 8 frt 70 kr. u. é. * Császár Ő Felsége ma a déli vaspálya külön vonatával Triestbe utazik, honnan a császár Lloyd-gőzükön megy a császárné elé, s jövő szerdán ismét visszatér Bécsbe. Császárné Ő Felsége egyelőre Miramaréban marad, s csak később fog Bécsbe jönni. * Hildái orsz tébolyda. Azon hangok közt, melyek a Buda közelében országos tébolyda óriás épületének fönnakadása iránt hallatszanak, legnyomósabb az, mely azon véleményt fejezi ki, hogy az ott különösen Bécsből elrendelt s hozzánk s épitési viszonyainkhoz idegen épitési vezetés megszűnjék s mielőbb a budai helytartóságé által váltassák föl. Miután még ez idők szerint magyar épitési igazgatóság vagy építési hatóság nem létezik, de egy ilyet nem sokára fel kell állítani, a legczélszerűbb leendőne, ott két alkalmas magánmérnököt alkalmazni, kik további rendelkezésig a pesti és budai városi építész hivatal bizottmányának ellenőrsége alatt fognának állani. Ily módon az említett munkálatokat az építés minden legkisebb fennakadása nélkül, a részlettervek szerint sokkal pontosabban, gyorsabban, nemzeti tulajdonunk kettős gyámkodása nélkül, lehetne foganatosítani. E kérdés a jelen országgyűlés figyelmét is megérdemelné, már csak azért is, nehogy az eddigi terjedelmes építmény, mely egy millió százötvenötezer forintba kerül, a télen át fedél nélkül hagyatva megrongáltassék. A tervek érdemes készítője Zettl Lajos császári királyi mérnök a belügyministeriumban , mint művész azért épen úgy mint ennekelőtte minden három hóban megtekinthetné az építést és a részmunkák építését saját eszméje nyomán intézhetné. Hogy az építés tavasz óta gyorsabban nem halad, és a feladat, mely az építési érre a kézműveseknek kiszabatott, nem csak félig meddig teljesítteték, sőt most már egészen fenn is akadt, már csak azért is baj, miután ez által az intézet emberiségi czéljától vonatik el, és az illető kézművesek a munkaszünet s a költséges előkészületek által igen nagy kárt szenvednek. Miután a kivetett költségek mint tudjuk , folyóvá tétettek, miért késlekednek annyira a továbbépítéssel, s a már hat hó óta kész és ellenőrség alatt tett munkákat ,miért nem fizetik ki? — Ily panaszok is hallatszanak. — S to c k i n g e r Marton h. ügyvédnek a m. k. helytartótanács megengedte nevét Tőkey-re változtathatni. A magyar tuti. akadémia mathematikai és természettudományi osztályainak május 13 dikai ülésében Szabó József a magyarítás gyakorlati jelentőségéről a természettudományokban értekezett. — Mikor a magyar nyelvet nagyobb öntudattal és szorgalommal mivelni , egyszersmind a tudományokat hazai irodalmunkba átültetni kezdék, sokan azon elvet állították fel, hogy irodalmunkból lehetőleg minden idegen szót kiküszöbölni s minden tudomány számára teljes magyar műnyelvet kell készíteni. A szigorú purismus legott számos követőre talált. De mennél inkább foglalkoztak a specialitásokkal, annál jobban kezdék a felállított elv gyakorlati alkalmazásának nehézségeit érezni; azon nehézségek oly leverőleg hatottak, hogy sokan az ellenkező lussigba csaptak át s a purismusnak minden tekintetben ellenségeivé lettek. Az ellentét irodalmunkban még mai napiglan megvan. Szabó József igen szakavatott és alapos értekezésével a két ellenfél között közvetitést akar létrehozni. Mikor a természettudományi műszak magyarításáról van szó, szükség a kifejezéstant vagyis terminológiát a nevezéktantól vagyis nomenclatúrától megkülönböztetni. A terminológiát illetőleg általában véve nemcsak tanácsos, de szükséges is az idegen kifejezéseket magyarítani, és pedig nem csak egyes szókat, de néha egész mondatokat és fordulatokat is. Kell, hogy természeti tárgyak leírásában nyelvünk szabatos, gördülékeny legyen s a finomabb árnyalatokat is világosan kifejezhesse. A kifejezések ma- • gyaritásának két része van, egyik a szófeészités, másik magának a nyelvnek mivelése, simítása, szabatossá tétele. A jó szó gyakran úgy jön mint a jó ötlet, azért néha sem szaktudósnak is sikerül jó szót alkotni, de a feladat másik részét csak az igazi tudósok fogják sikeresen megadhatni. 8 e tekintetben még sok a teendőnk, bíró nyeljünk még igen messze van azon tökéletességtől, mellyel pl. franezia nyelv bir. Értekező tehát a terminológiára nézve i pirismus barátja, de nem lehet annak szószólója a nonenclaturára nézve. Igen döntő okokkal bizonyította be, hogy a természettudományok nomenclaturájának magyarítása se nem kívánatos, se nem czélszerű, s hogy gyakorlatilag ki sem volna vihető. A rendszerek folyton változnak, a rendszerekkel együtt pedig rendesen a nomenclatúra is változik; ha tehát le is fordítanék az ezer mej ezer elnevezést, ezzel még nem érnénk czért, mert a rendszer keletkeztével az új nomenclaturát ismét fordítanunk kellene, így például a crystallographiában jelenleg valami négy különböző rendszer divatok, tehát négyféle nomenclaturára kellene magyar szókat gyártanunk ; az ásványtanban már valami 20-féle rendszer merült fel, dp. Mohs nomenclaturája egészen más, mint Naumanné. Épen úgy változik a vegytan somén claturája is, tehát ott sem boldogulhatnánk a magyarítással. A tudósok nem ok nélkül használják a latin görög nyelvből vett műszókat, mert így világ- vagy közműnyelvet teremtettek, mely egyik nemzetnek sem sajáta, s melyet minden nemzetben megérthet, úgy hogy a tudományos könyveket minden nehézség nélkül idegen nyelven is olvashatja. Másutt is próbálták a terminológiát átfordítani , igy Beudant az alsóbb iskolák számára irt ásványtanában franczia műszókat használt; Vaiger Ottó a vegytani műszókat fordította németre stb. és ezen kísérletek sehol sem találtak viszhangra. A nomenclatura magyarításában tehát bizonyos határokat kell szabnunk ; a közönséges tárgyakat nevezzük el magyarul, s használjuk a nép ajkán élő szókat is, de az átalános érdeklésen túl fekvő tárgyaknál tartsuk meg a közműnyelv elnevezéseit. Minden idegen szót csakugyan sohasem fogunk kiküszöbölni, élünk folyvást idegen szókkal a közbeszédben, a szépirodalomban s minden tudományban. Pedig ha csakugyan feltétlen purismus kellene, a legközönségesebb tárgyak nevezeteinek magyarítása sokkal kívánatosabb volna mint a természettudományok körében előforduló ezer meg ezer tárgy neveinek fordítása. Ez körülbelül Szabó értekezésének tartalma. Nendtvich annak folytán kijelenté,hogy Szabó nézeteiben tökéletesen osztozik, a egyszersmind óhajtását fejezé ki, vajha mindnyájan, kik a természettudományi irodalomban működnek, azon elveket követnék. Kovács Gyula, Gönczy Pál, Frivaldszky Imre s mások is Szabó nézeteihez csatlakoztak, s a titkár indítványozó, hogy az értekezést a természettudományi és nyelvészeti osztályok külön tárgyalás alá vegyék, miszerint azután jelentést tevén az akadémiának, ez közgyülésileg magáéivé tehesse az értekező nézeteit s erről határozatot hozhasson. Az indítvány elfogadtatott. A másik bejelentve volt értekezés az idő kifogyta miatt a jövő ülésre maradt. Györy Sándor a természettudományi és mathematicai osztályok értesítőjének szerkesztője előadá az okokat, melyek miatt az értesítő nem jelenhetik meg oly gyorsan, mint kívánatos volna. Végül az újabb adakozások jelentettek be: az akadémia tőkéjéhez 3524, palotájára 1336 ft, a Széchenyi emlékre I-itlő frt I gyűlt be. Az akadémia számára tett adakozások közül I csak Zenta városáét említjük meg, mely 3150 hot ,toki- I bee a WOO ftot a házra adott. Bunfalvy oa 112. szám — 1861. Csütörtök, május 16. A birodalmi tanács válaszfelirati javaslata. Cs. I. Apostoli Felség! A loyalitás és hazafiság egyenlő érzetétől áthatva, mint az az országgyűlések kebeléből a nép érzelme valódi kinyomataként nyilatkozott, közeledik a birodalmi tanács képviselőháza, Felségednek tiszteletteljesen köszönetet mondani a bizalomért, melyet Felséged mutatott midőn az összes monarchia átalakításának nagy munkájában közreműködni engedte. Örömmel Üdvözöljük mi az emelkedett alapelveket, melyeket Felséged alapjául jelent ki a nagy munkának, melynek a mindenható segélyével a népek áldásává, a birodalom jóllétévé és a császár dicsőségévé kell válnia. A szabad intézmények, melyek alatt egyenjogositva állanak már most a birodalom minden nemzetiségei, s minden állampolgárnak egyenlőnek kell lenni, s testvéri összetartás kötelékeit meg fogják szilárdítani a népképviseletnek a törvényhozásban! részvéte, ezen köteléket megállja és a szabadságnak a kor szelleme és a népek szükségei szerinti kifejtése erőt kölcsönzend neki a viharok között győzelmesen megállani. Megbecsüthetlen értékű előttünk az, hogy Felséged a birodalom államjogi alakítását az egyes királyságok és tartományok lehetőleg kiterjesztett önállóságának s azon egységnek alapjára fektetni akarja, melyet a birodalom hatalmi állása követel. Mi Felségeddel együtt elismerjük, hogy ezen átalakítás biztosítva s megerősítve csak úgy van, ha az a jog és méltányosság után egyes királyságok s tartományok múltjaira tekintettel, egyenlő gondoskodással minden nemzetre, egyenlő kifejtéssel a birodalom minden részére nézve nyílt és szabadevű pottikával vitetik keresztül, mint ez a népek szükségévé, s a szükségesség követelésévé vált. A tartományi képviselet fontosságáról meggyőződvén, azon reményünkét fejezzük ki, hogy az egyes országok elnapolt gyűléseinek közelebbi folytatása lényeges javítását eszközlendi a hazai belállapotoknak. A birodalomnak adott alkotmányszerű formák kiképezése, s azoknak tökélyesítése oly intézmények által, melyek másutt már haszonnal állanak fönn, valamint a tartományi szervezések korszerű továbbképzése, lehetővé teendik oly törvények alkotását, melyek minden nép és ország szükségeinek s kívánalmainak megfelelendnek s szorosabbra vonandják a hűség és ragaszkodás ama kötelékét, mely a népeket Felséged szentelt személyéhez köti, s melyek végre minden osztrák törzsre nézve jogos büszkeség tárgyává teendik az egy egységes hatalmas államhozi tartozást. Mi nem ismerjük félre Felséged által kimutatott kézségeit a föladatnak, melyek fölmerülnek, de mi is tápláljuk a reményt, hogy az alkotmányszerű szabadság biztosítása, s a terelmesség szelleme, a viszonyos méltányosság s békülékenység által a népeknek az osztrák sas védelme alatti testvéries egy.Ottléte kezességre találand. A népek ugyanazon szellemben fogják igazolni a Felséged által betiltök helyzeti bizodalmát, mely őket a már adott vagy fölébresztett intézmények sikeres kifejtésére és erősítésére közremunkálás végett meghívta. Felségeddel reméljük és várjuk mi, hogy a Magyar-, Horvát- s Tótországok, valamint az Erdély nagyfejedelemség képviseltetésének kérdése nemsokára kedvezőleg fog megoldatni. A déli és kárpátmelléki nemes néptestvépeknek velük született hűsége fejedelmük iránt, több százados egyhttlétüünk Felséged uralkodó házából származott fejedelmek alatt, visszaemlékezés a fájdalmak és örömök testvéri közösségére a jó és rész napokban, az ezerszeresen összeszövődött érdekek, a sokszor tanúsított nagylelkűséges áldozatkészsége a birodalom kelei részén élő nemes törzseknek, azon reményt nyújtják nekttnk, hogy ők is megemlékezvén azon áldozatokról, melyeket a nyugati népfajok hoztak az ő föszrhaditásukra az idegen uralom alól, a Felséged által fölmutatott helyes ismerete mellett a helyzetnek, az előnyöknek, s az összállam szabadságszerű (‘freiheitlich) alapján létesítendő összes képviseltetés félreismerhetlen szükségességének, velünk együtt fognak közreműködni az egységes nagy , osztrák birodalom tovább építésében. Valósuljon hosszas ideig Felséged reménye a béke fenntartását illetőleg. A földművelés, ipar, keres-