Sürgöny, 1861. augusztus (1. évfolyam, 175-199. szám)
1861-08-04 / 178. szám
Első évi folyam. 178. szám — 1861. Vasárnap augustus 4. h»terkesztél»iatal: Aldunasor 5. »*. ‘2-dik emel . I. kiadó-hivatal: Barátok-tere 7. szám, földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben, minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY EMőzetési árak austriai értékben. Budapesten, htzhos hordva. ft kr ft kr Egészévre 16 — Évnegyedre 4 60 Félévre 8 60 Egy hóra 2 — Vidékre,naponkint postán ft kr . fk Egészévre 19 — Évnegyedre 5 — Félévre 10 — Egy hóra 2 - HIVATALOS RÉSZ. A régibb államadósságnak, az 1818. márt. 21-ről s 1859. dec. 23-ról kelt legfelsőbb nyilparancsok következtében, f. évi aug. 1 én eszközlött 339. s 340 ikisorsolásánál, a 14. s 283. sz. sorozatok hozattak ki. A 14. sz. sorozat eredetileg 5 pc-es kamatlábú bankó-kötelezvényeket foglal magában, a 11,563 — 12,154. sz. ig bezárólag; — 978,599 ftnyi tökeöszletben ; a leszállított kamatláb szerint, 24,464 ft 58 V. krnyi kamatokkal; 8 az utólagosan besorozott 4 pc-es alsó-austriai házi kötelezvényeket, 1608 —1718. sz.-ig bezárólag, 148,533 ft 48 krnyi tökeöszletben, s a leszállított kamatláb szerint, 2970 ft 40 V4 krnyi kamatokkal. A 283. sz. sorozat 5 pc-es eredeti kamatlábú udvari kincstári kötelezvényeket foglal magában, 2427 —2750. sz.-ig bezárólag, 998,938 ft 32 krnyi tőkeészletben, s a leszállított kamatláb szerint 24,973 ft 27 V4 krnyi kamatokkal. Az ezen sorozatokban foglalt egyes számok külön jegyzékben, utólagosan fognak közzététetni. Az 1860. márt. 15-ki 5 pc-es sorsjáték kölcsön államkötelezvényei sorozatainak erre eszköz lött harmadik kisorsolásánál, a következő 45 sorozatszám mutatott ki: A kisorsolt 45 sorozat jegyzéke. A kisorsolt sorozatok számai: 64, 197, 251, 1430, 1606, 1869, 2419, 3572, 3828, 3919, 4725, 5430, 5863, 6000, 6594, 7195,8116,8340, 8837, 9154, 9459, 10,015, 10,094, 10,203, 10,253, 10,562, 11,504, 11,733, 12,048,12,115,12,515,13,969, 15,697, 16,006, 16,288,16,544,16,586, 16,868,17,031, 17,314, 18,112, 18,582, 19,357, 19,500, 19,780. Az államkötelezvények ezen sorozatokban foglalt nyerőszámainak kisorsolása f. évi nov. 2 án fog eszközöltetni. Az államadósság cs. k. igazgatóságától. «HIVATALOS RÉSZ. Bécs, aug. 2. L. A „Presse“ nagy ingerültséggel beszéli olvasóinak, hogy sajtó-pert, még pedig felségsértés miatt vetettek nyakába. Ami különösen fitt neki, az, hogy a bevádlott czikk a magyar ügyet tárgyalti. „Ugyan hitte volna-e valaki — így kiált fel e lap — hogy a „Presse“, a Pesten elégetett „Presse" a Schmerling-ministerium kormánya alatt, a magyar ügyben itt czikk miatt perbe fogattassék?“ A „Pressédnek ezen tudósítása nagy zajt ütött a városban s a lap nemcsak elvrokonainak, hanem elvileges elleneinek is rokonszenvével találkozik, mert a sajtóper olyasmi, mit az ember még leggonoszabb ellenének sem kíván. A komoly dolognak nevetséges oldala azonban azon csodálkozásá a lapnak, hogy Schmerling ministeriumaa őt, az elégettet, pörbe tudja fogni. Pedig a „Presse“ volt azon lap, mely leginkább magasztalta a ministériumot rendithetlen alkotmányhűsége és törvényszerűsége miatt, s most meg nem foghatja, hogy ezen törvényszerű ministérium oly rendithetlenül kezeli a fönnálló törvényt az ellen, kinek ezen szigor oly kimondhatlanul megtetszett. Vagy jó barátságból elnézést remélt-e a „Presse" ? Hát aztán mi az a „gleiches Recht für alle“, melyet e lap maga írt homlokára? Legfurcsább azonban a „ Pressé "-nek azon csodálkozása, hogy ő a magyar ügy miatt keveredett bajba. Várjon azt gondolta-e a „Presse“, hogy máson, s nem a magyar ügyön fognak legelőbb is megbotlani azon nagy szabadelvű bölcseink, kik annyi paradicsomi ártatlansággal haladnak „auf dem vorgezeichneten Wege?“ Egyébiránt meglehet, hogy a „Presse“ a magyar ügyön kívül még lát több bajt is. A birodalmi tanács utóbbi ülései ilynemű észlelésre tagadhatlanul feljogosíthatják a „Pressé"-t, mert ki mondhatja meg, hogy miként fordul meg a világ, ha legvadabb centralistáink is interpellációkban panaszt emelnek, hogy a kormány a februári alkotmány által megadott tartományi önkormányzást csonkítani engedi, és pedig oly dolgokban, melyeknél a német közmondás szerint a kedélyesség megszűnik, t. i. a pénz dolgában. A kormány ugyanis vonakodik a földtehermentesítési tőkéket az országos bizottmányoknak (melyek, mint tudva van, a tartománygyűléseket a közigazgatás bizonyos szakaiban állandóan képviselik) szabad és független kezelés végett átadni. Az illető bizottmányok demonstratiói sikertelenek maradván, Mühlfeld úr egy interpellatióban a kérdést a bíród, tanács elé hozta. Centralistáink ezen bős tettükkel nagyon kérkednek. „Lám, úgymond az „Ostdeutsche Post“, mi is autonomisták vagyunk, mi is féltékenyen őrizzük meg a tartományok jogait!“ Centralistáink továbbá, morális erejüket még inkább kiemelendők, fűnek fának beszélik, hogy Mühlfeld úr múlt kedden az államminister úr estvélyén megjelent ugyan, de hogy Schmerling úr feléje sem nézett, oly nehezen vette az interpellátiót, melynek bekövetkezéséről már értesítve való. Nem érzünk ugyan nagy hajlamot centralistáinknak ezen lépését túlbecsülni, de minden esetre érdekes a körülményt constatkozni, miszerint még nem minden gondolatjuk olvadt föl a minister eszmékben. A centralista urak ezen hősies elszántságára alkalmasint nem kevés befolyással volt azon valóságos Katzenjammer is, melyet a hűbéri törvény tárgyalása alatt és után éreztek. Egyrészt a jobboldali padok üressége, másrészt a körülmény, hogy csak a tárgyalás alatt vették észre a nagy tudományú svábhoni tanár urak, miszerint a tárgyat még sem ismerik elegendőképen, utóbb nagy kedvetlenséget idézett elő a baloldalon, úgy hogy végtére lehető legmolóbban s minden vitatás nélkül fogadták el tuczat számra a paragrafokat, mintha csak eleve volnának meggyőződve, hogy ez a törvényjavaslatból törvény úgy sem lesz soha, miután még a felsőházon is keresztül kell mennie. A legmulatságosabban mutatkozott centralistáink Katzenjammere az „Österreichische Zeitungéban, mely őszintén vallja meg, hogy mégis jobb lett volna a biroda tanácsnak az elvnek kimondására szorítkozni, a bonyodalmas törvénynek kidolgozását pedig a tartománygyűléseknek engedni át. Lassanként talán mégis csak megélik a birodalmi tanácsban is a józanabb felfogás! Nem is adoma, hanem valóságos tény, miszerint centralistáink a hűbéri törvény tárgyalásának s a szűnni nem akaró belsurlódásoknak következtében úgy beleuntak a Reichsrathba, hogy a jobboldali urakat megkeresték, legyenek oly szívesek, a kir. tanácsnak két hétre való elnapolását indítványozni. A baloldali urak ugyanis, kik annyi antik erélyt mutattak a világ előtt bábér tornyuk felépítésében, szégyellék ellankadásukat bevallani, s folyamodtak tehát azokhoz, kik kevesebb hőséggel vallottak eddig szerelmet a kir. tanácsnak. Smolka úr szívesen ígérte meg az esedezőknek, hogy kérvényük teljesítését pártjánál kieszközlendi, s ezen a coulissák mögötti egyezkedés egy kis vidor jelenetre adott alkalmat a mai gyűlésben, melyről ugyan kevés ember tudott valamit, de a melyen azok, kik értesitve valának, jóizót nevettek. A jelenet ez volt: Claudy, Rieger után legjelesebb tagja a csehpártnak, meg van bízva, tegyen indítványt a kir. tanács elnapolására. Az elnök úr s a baloldal erről értesítve van. A gyűlés vége felé, midőn az elnöknek a legközelebbi ülés napját kell meghatároznia, Hein az ilykép kezdi: A mi a legközelebbi gyűlést illeti, úgy hiszem, hogy miután a bizottmányoknak még sok dolguk van, s miután nincs a ház elé hozandó új munkálat, a legközelebbi ülést majd csak jövő kedden-----------vagy tetszik-e valamelyik tagnak e részben indítványt tenni ? Minden szem Claudy felé fordul, tőle várják a szabadító szót..........hasztalanul............ Claudy ülve marad; ajkai zárvák..........a baloldalon nyugtalanság támad..........mit jelent az ? . . . szavát szegi Claudy ? elfelejtette megbízatását? . . . Hein úr pártjának zavarát osztja. Ő azon meggyőződésben, hogy Claudy fogja a hoszabb időre való elnapolást indítványozni, mondotta a jövő keddet a legközelebbi ülés napjának, másrészről pártja elhatározta volt, hogy ne a baloldalról tétessék az elnapolás! indítvány. Nem. Ha tehát senkinek nincs ellenvetése, kimondom------------a baloldalon növekedő zaj, Claudynak integetnek, pisszegetnek rá, de a gonosz ember nem lát s nem hall, mintha márványává vagy legalább is centralistává vált volna. Olvasóink képzelhetik a baloldaliak boszankodását. Heiner azonban végtére is segített magán, tíz perczre felfüggesztette az ülést s igy adott megkínzott pártjának alkalmat, a jobboldaliakkal újra értekezni. Ez mégis történt s a szünet után Claudy megtette az indítványt, mely szerint a gyűlés e hó 12-dikéig elhalasztatott. Még egy érdekes részkecskét kell megemlítenenk. A mai gyűlésben Cupi tanár úr, ki a középiskolák számára való törvényt módosíttatni kívánja, ebbeli indítványát indokolta. Nagy kedélyesen rajzolta, mennyire terheli túl az oktatási törvény a zsenge fiatalságot s menynyi bajuk van a szegény gyermekeknek az érettségi vizsgálattal. Nagyon érdekes volt látni, mily tetszéssel fogadták különösen a ruthen papok ezen fejtegetéseket s midőn kérdezősködöm: vájjon miért örülnek a tisztelendő urak Cupr beszédének oly feltűnően, azon érdekes választ nyerem, hogy a ruthen papság a theologiai osztályra nézve régen megszüntette már TÁRCZA. Napi njilonságok. — Ő eminentiája Magyarország herczeg-primása és bibornok, a helybeli irgalmasnénék intézetében levő elemi leány-nevelő iskolákat meglátogatván, megelégedése jelent az ott ápolásban levő árvalánykák részére 100 ftot, és az ugyanott létező bölcsőde részére szinte 100 ftot adományozni méltóztatott. — Meghatott szivvel halljuk, miszerint ő eminentiája ismét megbetegedett s egéssége helyreállítása végett Esztergomba haza utazott. — Tanárválasztások. Tegnap ment végbe Pest városa közgyűlésén a főreáltanoda igazgatója s tanárainak megválasztatása. Az eredmény a következő : igazgatóul megválasztatott Nery Ferenczi; tanárokul: a történelem és földrajz tanárává Kudeka István; a német nyelv tanárává: 13 órai (Neumann) József volt bicskei lelkész; a természetrajz tanárává: Tóth Sámuel; a természettan tanárává: Hamar Leo ; a szabad közrajz tanárává : Szemlér Mihály; az építészet tanárává: Eiber Ferencz. — Arad városa képviselő testülete jul. 31 -i közgyűlésében elhatározó, hogy az országbírói értekezlet munkálatát mint ideiglenes segédeszközt igazságügyünk szabályozására, elfogadja. Kijelenté, hogy annak szabványait nem tekinti ugyan alkotmányos uton keletkezett törvényeknek, de hogy azt statutarium jogánál fogva, „minden oetrogrozás nélkül“ statútum gyanánt elismeri, mely szerint aug. 1-jétől kezdve igazságügyét rendezendi. — Nemzeti képviselőink sorát ismét megrita itt a halár. Bakalovich Konstantin torontáli zsombolyi országgyűlési képviselő jul. 31. Hatzfeld melletti jószágán, hová magánügyei rendezése végett néhány napra szabadsággal elutazott, meghalt. Béke porain. — A tudomány barátait érdekelni fogja Londonban tartózkodó jeles hazánfia Elefánti tudományos búvárkodásának nagy figyelmet nyert egyik eredménye; értjük a költök felbontása körül tett kísérletét. — Ferrers cambridgei tanár s a „Mathematical Montthy“ szerkesztője felszólította tisztelt hazánkfiát, közölné vele, ha nem is az általános képleteket, legalább azok számtani alkalmazását. Elifánti 14 különböző köböt (mind egész szám), küldött neki, melyek fölbontvák 3, 4, 5, . . . 14 egész köbökre. Hogy a kérdésben forgó munka mineműségéről kellő fogalma legyen a mathematikusnak, megemlítjük, miként Euler formulája 3 3 3 3 a + x + y + * a nemrég elhunyt B i n e t módosítványával e téren eddigelé egyedül áll, ahogy (tudtunkra legalább) az adott egész számú négy,öt,köbnek szintén egész számú köbre fölbontása mindekkorig általánosságban megoldva nem létezik. Úgy értesültünk, hogy ha akadémiánk mai. osztálya kedvesen veendi, Elefánti szívesen közölne koronként egyetmást akár a számelmélet, akár a trigonometria köréből. (m. 8.) — Megjelent és szerkesztőségünkhöz is behirrdetett: „Magyarország családai, czimerekkel és leszármazási táblákkal,“ irta Nagy Iván. Ez a 10-dik kötet 1-ső és 2-ik füzete. Tartalma terjed Mednyánszky családtól Molnárig, a a híresebb hazai családok közül a Medveczky, Melczer, Mérei, Meskó, Mészáros, Moszéna, Meszlény, Migazzi, Mikes, Mikó családok tetthno történeteit foglalja magában.— Megjelent s beküldetett továbbá: „Az egri kath. nagygymnasium XI. évi programmja, az 1860—61-ki tanévre.“ E Programm szerint ez évben ott 446 tanuló volt bejegyezve. Bizonyitványt 423 kapott. Ezek közül nemzetiségre nézve : magyar 400; német 6; szláv 17. Az ifjúság száma ezen kitünően vezetett gymnásiumban ez évben 4 - el szaporodott. — „A sz.j kir. pécsvárosi teljes alreáltanoda 4-ik értesitvénye“ az 1860—61. tanévben. A tanuló ifjúság összes száma 104.« Nemzetiségre nézve: magyar 75; német 26; szláv 3. — s végre „A pécsi kath. minta főelemi tanoda s a vele egybekapcsolt kath. tanitóképezde és a „Miasszonyunkról czimzett pécsi nőzárda 4 osztálya leánytanodájának 2-dik értesitvénye az 1860—1. tanévre.“ — A pesti kegyes rendi nagygynmasium tudósítványa szerint az idei tanév végén a tanulók száma volt 594 ; ezek közül érettségi vizsgálatra megjelent 43; érettnek találtatott: 38. Ezen tudósítványt bevezeti a következő értekezés: A régiek véleménye a föld és ég alakjáról, Herodot szerint Szepesi Imre tanártól. — Szász Károly rajzmester és szobrász, és Horváth Gyula kiadó társa, Nagy Kanizsa városának és tájának kiválóbb pontjait és nevezetesebb épületeit keretbe alkalmazható képekben négyfüzetes vállalatban kiadják. A négy füzet előfizetési ára 2 ft, színezve 2 ft 50 kr. Beküldési határidő Szász Károly czim alatt, Nagy-Kanizsára aug. 15-e. — Kaptuk az Aradon megjelenő „Alföld“ politikai napilap első számát. A szerkesztő ügyes tollal irt bevezetésében mindent ígér, mit olvasói kívánhatnak. A lap ára 5 hónapra 6 ft 25 kr., két hónapra 2 ft 80 kr. — Több lengyel birodalmi tanácsos mulat fővárosunkban. Mindenütt, hol megjelennek, kiváló figyelem és előzékenység tárgyai. Amint a múlt esték egyikén a „Liciniusnál“ megjelentek, az ügyes barna fiúk azonnal ráhúzták, hogy „Busul a lengyel !“ Tegnapelőtt délben Károlyi Ede grófot látogatták meg s több előkelő hazánkfiá- val találkoztak ez alkalommal. — Az eperjesi ev. ker. collegium, több tanintézetei- vel i. é. sept. 15 én megnyitandó jogi akadémia pub 1i- j co-politikai tanszékének betöltésére ezennel csődöt hirdet. Az ezen állomást — melyhez 1000 o. é. frt évi fizetés és heti 18 tanóra van kötve — elnyerni óhajtók ezen- J nel felkéretnek, folyamodásukat a szükséges bizonyitványokkal f. évi augustus 20-ig a collegium felügyelőségének beküldeni. Joób Vendel, h. felügyelő. — Zsidó-Kravall. Prága, jul. 30-án tetemes utczai zavarok szinhelye volt. Oka a következő vala: Egyik vendéglő háziszolgáját az utczán megállitá egy zsi- . dónő s megkérdé tőle, hogy nem akarna-e valamit venni. A szolga gúnyos feleletére szóbeli csetepaté támadt, mely nem sokára ütlegezéssé fajult. A zsidók megrohanták a háziszolgát, s különösen bizonyos ... használta legjob■ ban öklét. Ezt el is fogta a rendőrség, s az óvárosházban levő tanácsházba kisérte. A szolga orvosi felügyelet alatt haza vitetett, s a házbeliek ápolására bízatott. Ekkor azonban villámsebességgel azon hír terjedt el, hogy a szolgát a zsidók agyonütötték. Majd azt beszélték, hogy két keresztény üttetett agyon. A nép gyűlni kezdett, körülvette az óvárosi tanácsházat, hol az elfogatott zsidó volt bebörtönözve. Itt azonban csendzavarás nem történt. Másként állt a dolog a Józsefvárosban, az ütlegelés színhelyén. A nép megragadta az alkalmat, hogy a zsidók elleni gyűlöletét kifejezhesse. Bejárták az utczákat, s bedobálták a zsidók ablakait. A rendőrségnek elég dolga volt, több helyen szintén megdobáltatott, s a kőlhajigálókat bekísérte. Az éj közeledtével a lárma mindig nagyobb lön. Később egy osztály vadász-katonaság is kivonult; az utczai gyerkőczék fütyölve szélyedtek el, midőn hozzájok ért, de a mint odább vonult, ismét összecsoportosodtak. Csak a tiz óra után beállt eső szélveszté el a népet. Összesen 14 személyt fogtak el, kik közül némelyek fekete sétabotok és feltűnő nagyságú rézgombokkal voltak ellátva. Erős őrjáratok vonultak át egész éjjel a Józsefváros utczáin. A budai florráth-kert feldarabolása már aunyira komoly határozat, hogy a város gazdasági osztálya már az egyes házhelyek elárverezésének határnapját (aug. 22-ét) is kitűzi. Úgy látszik tehát, hogy már is ténynyel állunk szemközt; módosítani azt többé alig lehet, csak majd — megbánni. — Nyilatkozat. Több oldalróli tudakozódás következtében indíttatva érzi magát az alálírt felügyelőség köztudomásra hozni, hogy a múlt évben megkezdett a ezentúl minden évben megtartani szándékolt „nyilvános aggtelki haradla ünnepély“ folyó évben kivételesen több kedvezőtlen körülmények — de leginkább a jelenleg Gömör megyében is dúló erőszakos katonai executio miatt — nem fog megtartani. Kelt Aggtelken, jul. 26-án 1861. Az aggteleki barlang felügyelősége. " chisegi vizsgalatul,----------------------—--------a kormánynak kijelentette volt, hogy az illető ifjak közt nincs egy is, ki az érettségi vizsgálatban megállhatna. Ilonát országgyűlés. Julius 30-ki ülés. Felolvastatik azon előterjesztvény, mely által ő Felsége azon régi jog viszszaadására kéretik, mely szerint a protomedikust az országgyűlés nevezheti ki. Néhány változtatással jóvá hagyatik. Szarcsevics az újonnan kinevezett al-országkapitányt felszólíttatni akarja, hogy esküjét az országgyűlés előtt mielőbb tegye le. A bán reméli, hogy ez 14 nap alatt megtörténend. Jakicsnak abbeli javaslata, hogy Boszniában Bihacsban konsuli ügynökség állíttassák, felolvastatván, elfogadtatik. C u c nics a központi választmány kisebbségének javaslatát védi a Reichsrathba menetelt illetőleg; ez garantirozza ősi alkotmányos jogainkat, s minden népnek alkalmat nyújt közös érdekeik, (a kereskedelem, pénzügy, külviszonyok stb.) fölött közösen tanácskozni. Hauik bibornok e tárgyban hosszabb beszédet tart. — A törvényhozótestület — az országgyűlés — mindig ment legyen minden szenvedélyességtöl, s csak a haza javát tartsa szemei előtt; ne ereszkedjék oly kivihetlen dolgokba, melyek minden esetben pia desideria gyanánt tekintendők, mindig tekintettel legyen az idők viszonyaira és körülményeire. Vannak emberek, akik azt hiszik, hogy a Magyarországgali egyesülés által az adóterhek ismét oly csekélylyé lealvadnak, mint minek azelőtt valának. Szónok fejtegeti, miként volt Austria a viszonyok által oda kényszerítve, hogy a hadsereget oly magas lábon tartsa, ami az adók fölemelésének fő oka volt. A robot stb. megszüntetése által lehetővé tétetett a fööldmivelőnek magán segíteni és többet fizetni; a köztünk és az örökös tartományok közti vámvonal eltörlése által országunk terményeinek ára fölébb ment. Ha magát engedjük Bécset kormányozni , ismét az absolutizmus veszélyének teszsüük ki magunkat. A többi osztrák tartományok jelenleg alkotmányosan rendezvék, a saját szabadon választott országgyűléssel bírnak. Mi magunkban — bármint óhajtaná szónok is — nem állhatunk fenn, sőt maga a sokkal nagyobb Magyarország sem állhatna fönn Austria nélkül. — (? ?!! Szerk.) Az összbirodalomhozi viszonynak radikál megdöntése a nagyhatalmak beavatkozása és vérontás nélkül lehetett em Mi a Reichsrarkban való részvétel mellett is megtarthatjuk teljes önállóságunkat, megyéinket, egyéb helyhatóságainkat, felelős országgyűléseinket. Szövetségre mindenesetre szükségünk van, de ezt talán Magyarország törvényhozásiban keressük-e? Ha Magyarország 1848 ki törvényeivel ma föl nem hagy, vagy azokat meg nem változtatja, ha saját ministériumot kap , akkor a mi önállóságunknak vége, mert akkor nem lenne többé joga a bánnak a végvidékeken parancsnokolni; a pénzügyben Kossuth-féle intézkedéseknek lennénk alávetve; épen ez állana a belügyeket, kereskedelmet stb. illetőleg. Némelyek azt hiszik, hogy ezeken lehetne segíteni, ha a magyar ministérium mellé a mi országunkból két három államférfin állíttatnék; szónok tagadja ezt, mivel eme férfiak — lennének bármily nagy hazafiak — mégsem használhatnának hazájuknak. A Magyarország törvényhozásávali összeköttetést továbbá ellentétben állana régi történetünkkel, boldogult bánunk Jellacsics jelszavával a 1848-as országgyűlésünkkel, mely az öszbirodalom integritása, az egy közös ministerium, és a Bécsben tartandó közbirodalmi képviseletbe való belépése mellett, következőleg minden dualizmus ellen nyilatkozott. Ettől nemzetünk következetlenség nélkül el nem térhet. Nem marad tehát számunkra hátra más, minthogy közvetlenül ő Felségéhez forduljunk; erre nézve