Sürgöny, 1862. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1862-05-04 / 103. szám
Második évi folyam. r»*erke8ztö hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. kiadó hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben , minden postahivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. ft kr ft kr Egészévre 16 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — Vidékre, naponkint postán ft kr , ft kr Egészévre 16 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — NEMHIVATALOS KÉSZ. Tájékozás. A birodalmi tanács számára sem következhetnek egymásután a kellemes napok, a máj. 1-jéhez hasonlók , a húsvéti szünet természetes következménye volt, hogy második ülésében inkább formai ügyekkel kelle foglalkoznia. Ezt előérezve meglehetős gyöngén is látogaták azt a tanácsos urak, bárha akadt minden párt árnyalatból. Nem is nyújtott a második ülés semmi különös érdeket, bárha a ministériumnak három interpellatióra kelle felelnie. Ezek közöl azonban csak egy kelthetett volna nagyobb érdekeltséget, miután az a franczia-porosz kereskedelmi szerződésre vonatkozott. A házat ez interpellatióra azonnal általános csend is fogta el; mindenki leste a kereskedelmi ministernek ezen fontos tárgyra nézve adandó nyilatkozatát. E nyilatkozat meg is történt, de mint a lapokból kiveszszük, csupán általános phrasisból állott, mely nem csak Németországban nem fog figyelmet gerjeszteni, de sőt a házban is csak a csalódás érzetét hagyá hátra. Kissé jobban fölélénkíté a házat Mühlfeldnek az esküdtszékek iránti ismételt indítványa. A szabadelvű többségnek ez másik kedvezménye, s attól teljességgel nem tágít. Ma sem történt ugyan egyéb, minthogy a ház napirendre tért át, mert el van ismerve, hogy annak helye csak akkor lesz, ha a fenyítő perrendtartás egyszer revideálva lesz; mindamellett remélik, hogy a követi háznak az indokolásban kifejezett azon várakozása, miszerint a kormány a jövő ülésszakban az esküdtszékekre nézve törvényjavaslatot fog előterjeszteni, nem maradand hatás nélkül. A pénzügyi bizottmány III. osztálya is folytatta munkálatait, és pedig ismét heves viták közt. Folyvást módosításokkal vesződnek, habár azok nem épen lényegesek is. Valószínűleg ezen körülménynek tulajdonítandó, hogy, mint hírlik, a pénzügyministérium s a bankigazgatóság közt új alkudozás indíttatott meg. Az „Ind. beige“ is örömét fejezi ki, hogy végre megmenekszik a Goyon-Lavalette ügy unalmas verzióinak följegyezgetésétől, mert, mint mondja, most már elhatározott dolog, hogy ezen viszály Lavalette értelmében el van döntve. Ezt máj. 1-jén jelenti, de rögtön utána jött ama másik tudósítás, hogy se Lavalette nem megy vissza állomására, se Goyon tök nem marad ott, hanem Nielúgy megy Rómába. Tehát ismét új versió. Azonban még nem jöhetünk tisztába ennek jelentősségével, s már ismét megrezdül a távsodrony, jelentvén, miszerint a római kérdés megoldása oly közel van, hogy a pápa már előkészületeket tesz elutazására. A tudósítások ily rohamos volta mellett legjobb lesz bevárnunk, vájjon az események is oly rohanók lesznek el Törökországból naponkint gyászosabb hirek érkeznek. A bielopoljei vereségnek már nagyon kitűnnek következményei, mert mig a török sereg mindinkább veszti bátorságát s maga a fővezér is csügged s erélyét fogyni érzi , addig a fölkelés mindinkább terjed s már Albánia több pontjain is győzelmesen felütötte fejét. Montenegróban a török ultimátum figyelembe sem vétetett s bár békülékeny, de teljesen kitérő válasz adatott reá. Csak akkor Jön Miklós fejedelem hajlandóbb az alkudozásra, midőn Herczegovina autonómiájának ajánlatáról hallott , azonban a baj az, hogy a porta ígéreteinek többé nem hisznek. Ehhez csatlakozik azon másik baj, hogy a portának mindig jobban ürül a pénztára s a napot is ki lehetne számitni, mikor vándorol ki az angol kölcsön utolsó piasztere. Ily körülmények közt mindig valószínűbbé válik, hogy a hatalmak mégis előbb utóbb kénytelenek lesznek ezen üstökös állapotba beleavatkozni. Mi történendik ekkor ? senki sem tudná megmondani. Egyelőre a nyugati hatalmak az amerikai polgárháborúnak szándékoznak véget vetni; az anyagi károk s fenyegető munkás-inség hatalmasan parancsolja ezt. Francziaország czélja főleg az lenne: a hadfolytató feleknek Anglia és Francziaország választott bíróságát ajánlani. Párisban bizonyosnak lárták, hogy a dél azt elfogadandja, hogy az éjszak mit mondana ezen Monroe tanával homlokegyenest ellenkező beavatkozáshoz, még nem tudni. Ha Mercier követnek délen mulatását még egy pár győzelem kísérné, ez lenne kétségtelenül a legjobb felelet. A mai tudósítások szerint Mexicóban nemsokára ismét megkezdődnek az ellenségeskedések. Juarez elnök meghatalmazottjai oly követeléseket emeltek volna, hogy az értekezleteket félbe kelle szakítani. Állítják, hogy Lorencez Iék azonnal megindul Mexikó felé, mihelyt az erősítések máj. 1-jén vagy 2-án megérkeznek. Pest, május 3. A „Donau Zeitung“ által fölidézett polémiánk a jelenkor történetének egyik apró, de jellemző mozzanatát képezvén, a „P. N.“ is tudomást ven arról, s szívesen elismerjük részrehajlatlan eljárását. De egy kitételét nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül. Ugyanis a csodálkozás némi jelével mondván el, hogy mi ellenészrevétel nélkül közlök a „D. Zig“ legutóbbi ellenünk intézett czikkét, hozzáteszi: „mennyi különböző módja van a népszerűség- s előfizetésszerzésnek.“ A „P. N.“-nak igaza van, azt sejtetvén, hogy hasonló megtámadások centralisticus lapok részéről, lapunk népszerűvé tételét mozdítják elő. De mindamellett, hogy a népszerűség soha meg nem vetendő eszköz a czélra, józan politikus szemében, — mégis nem annak kedvéért közlők ama czikkét válasz nélkül, hanem mivel annak egész tartalma s modora olyan volt, hogy a választ reá méltóságunk alattinak, s annyiból is fölöslegesnek tartók, mert olvasóink politikai belátásánál fogva ahhoz nem kellett commentár. Tiltakozunk azonban azon indok ellen, melyet a „P. N.“ rólunk föltesz, az „előfizetésszerzés" vágya ellen; — úgy hisszük, másfél évi működésnk közben még nem adtunk alkalmat azon gyanúra,hogy az „előfizetés-szerzés“nek legcsekélyebb engedményt is képesek lennénk tenni, meggyőződésünkből legkevesebbet is áldozni. Ha az előfizetés-szerzés volna czélunk, higgye el a „P. N.“, tudtuk volna mi is annak idején azon foganatos modort utánozni, mely némely lapnak előfizetéseket bőven szerzett. E czél elérésére a mi csekély talentumunknál sokkal csekélyebb is elegendő. Ahhoz boszorkányság sem kell, csak közönséges mesterkélés. Ha oly vádak és insinuatiók ellenében, milyekkel a centralista lapok tudvalevő czikkeik eláraszták e hazának loyális conservativ szellemű köreit, föllépünk, teszsük ezt azért, nehogy a közönség általuk azon balhiedelemre vezettessék, mintha az eféle félhivatalos színben álló lapok czikkei ő Felsége kormányának nézeteit tükröznék vissza; teszszük azért, mert tudjuk, hogy az oly tapintatlan, vagy épen számított czikkek hatása: hazánkban a közhangulatot nyugtalanítani , ingerelni, s a kiegyenlítés híveinek állását nehezíteni. A mi eddigi állásunk közvetítő, és azért az, mert a kiegyenlítésben még mindig bízunk, sőt jobban bizunk mint valaha. Ellene fordulunk tehát minden, bármely oldalról jövő tulzásnak, melytől a kiegyenlítés sikerét féltjük, ámbár annak tiszta tudatával bírunk, hogy ily közvetítő állás, ha azt komolyan akarjuk betölteni, előfizetés-szerzésre ép oly kevéssé alkalmas, mint bizonyos körök hathatós kegyének megnyerésére. K. A. TARCZA Ismét valami a Pesten levő s lehető ivóvízről és kutakról. ír. (Vége.) Úgy látszik, Pest városának tisztelt tanácsa egy a Dunából táplálandó nagyszerű vízvezetéket szándékozik létesíteni. Adjon Isten e dicső vállalathoz általános lelkesedést, szilárd akaratot, szakértő férfiakat és ami mindenek felett szükséges, elegendő költséget! Azonban amint az egész nagyszerű tervezetnek az idei „Pesti Napló“ 90—3656 száma alatt közlött előleges főbb vonalaiból sejteni lehet, igen igen sok költségbe kerül ez. De ha szerencsésen sikerül, a legnagyobb költség is kamatostól meg lesz nyerve. Másutt is sok milliomokba kerültek az ilyen vízvezetések, azonban ha más nem állott ellen, ahol lelkesen akarták, hogy legyen , ott lett. Minda mellett, hogy az ő szakértői befolyásukkal bizonyosan közreműködendő t. er. Tormay Károly pestvárosi főorvos és Szumrák Pál városi főmérnök — nem különben a megbízott Schamorzil János cs. kir. mérnök és Preusz Mór vegytanár, köztiszteletben álló uraknak már csak hivatalos állásaik is nagyon kezeskednek az elő-és utómunkálatok véghezvitelére nézve; nem lehetetlen, hogy a nagyobb feladatú utómunkálatok, egy vagy más okból, mégis kisebbszerű vízvezeték létesítésére fordíttatnak, vagy talán — mit Isten ne adjon ! — el is maradnak. Azért jó lenne, a már csak én általam is megpendített, mások által pedig netalán czélszerűebbekkel szaporítandó terveket, ha a tisztelt bizottmány szakértői vizsgálata s megbírálása alá venni szíveskednék. Ha Rómában egyszerre egyidejülegesen több és többféle vízvezetések lehettek , valójában — miután most a mechanica és chymia óriási elöhaladást tett — itt Pesten is, a város különböző részeiben lehetnének tiszta alvizű kutak és pedig mind ásottak, mind — ha kivántatnék — futottak ; lehetnének részint forrásvizeket, részint a Duna filtrírozott levét vezető csatornák, csövek s felfogó medenczék (Bassin), végre lehetnének a leginkább javalthatandó ártézi kutak is. Ezeknek, vagy csak egyik, vagy másik tervnek is létesíthetése tekintetéből óhajtanám én a geologok s hydraulák felszólítását is ; sőt ha külföldön találkoznék ilyen egyén, még azt is fel- és megkeresendőnek tartanám. Ilyen ügyes egyén ez érdemben — mint közelebbi czikkemben említem — Abbe Richard franczia pap, ki Afrikában is járván, nemcsak hazájában, hanem a világ más és több részeiben, jelesen Németországban és most nemrégiben Brünnben is szerencsés volt új forrásokat felfedezni. Abbe Richard, — amint a bécsi vízvezetéknél levő gépész, Henrik Károly mondja, — most a f. é. május hóban Bécsben is megforduland. Vajha hozzánk meghivatnék, hogy így onnan ide is eljönne. Különös , hogy ő előtte egy másik franczia pap, Abbe Paramelle is hasonló forrás-felfedezési tulajdonsággal bírt. Afrikában kutatás végett közönségesen úgy keresik a földben rejlő vizet, hogy a kereső lefekszik és pedig hassal fekszik le a földre, s erősen néz a földre lefelé és ha az ö e részben már gyakorlott éles szeme valamely földbeli gyenge kigőzölgést vesz észre, ott alkalmasint sikerül az ásás. De nálunk e próba siker nélkül maradna. Itt alkalmasint a tél szolgálhatna némi jeladásul azon helyre nézve, a hol t. i. a földben rejlő viz felpárolgása az irányában levő hólepelben netalán egy kis olvadást idézne elő. — Néha a nedvesség különböző mértéke vezet akképen czélra, hogy az ember tenyerével a nyirkos földet megilleti, és ha a forrás közel van, hideg időben a nedvesség kevésbé hideg, meleg időben pedig kűsebb, mint a távolabbi nedves föld. De ide a kéznek igen finom tapintata szükséges, hogy az alig észrevehető különbséget felfoghassa, megérezhesse. Az ily kigőzölgés némi lehellése a földnek. Természet- és földtanilag meg van az már mutatva, hogy a föld kilehellése szüli a vízforrásokat is. Curtius (Libri IV.) említ a hammoni Jupiter temploma mellett egy forrást, mely nappal hideg, éjjel meleg. Est apud Ammonia fanum fons luce diurna Frigidus , at calidus nocturno tempore fertur. Lucretius de Rerum natura Libri VI. v. 848 et 849. A kutviznek nyárbani hidegebb voltát, igy a földben rejlő nedvnek mind ilyenkori hidegebbségét, mind kigőzölgését ugyancsak Lucretius (Libri VI. v. 840—844) így írja le : Frigidior porro in puteis aestate fit humor: Rarescit quia terra calore, et semina si qua Forte vaporis habet, propere dimittit in auras. Quo magis est igitur tellus adjecta calore : Hoc fit frigidior, qui in terra est abditus humor. Sokszor a föld nedves felülete, a nem messze rejlő forrástól, szebb és melegebb napokban annyira felszárad, hogy csak épen a forráshoz közelebb eső részecske marad nedvesen, ahonnan ott netalán zöldebb pázsitfoltok, vagy vízinövények — mint fűz (salix), sás (rarex), komócsin (phleum), gyapu (eriophorum), ecsetpázsit (alopecurus), nád (arundo), káka (scirpus), szittyó (juncus), poszirom (Iris) stb. avagy a lefordított üvegharang belsején nedvbuborékok mutatkoznak. De ezek egyike sem mindenkor bizonyos kalauz a forrástalálásra. Ide nagy geológiai ismeret szükséges. Miként az értelmes és gyakorlott orvos az ő betegének külső jeleiből találja ki, hogy hol rejlik a baj, így az ügyes és tapasztalt geológis, természet- és földtani búvárkodásaiból szerzett ismereteinél fogva lehet képes, bár nem egész bizonyossággal, de mégis némi sejtelmi kép, a föld gyomrábani víz létét és hollétét kimutatni vagy kifürkészni. Ha pedig ily geologra nem lehetne találnunk , kísértsük meg az artézi kútfúrást és pedig elsőben itt a városban, azután a budai hegyeken, kőbányán és más, felénk lejtő vidékeken. A városbani megkisértéstől ugyan alkalmasint visszatartóztat az Orczyházban báró Orczy László által, 1831 ben kezdve, két év s néhány hó alatt, tizölnyire tétetett fúrásnak nem sikerülése. Ugye, ha egy helyen nem sikerül, sikerülhet más ponton. Az sem tesz semmit, hogy Pest laposságban fekszik, mert Frankhonban Artois környéke még nagyobb síkság, úgy hogy közelében semmi hegyek, sőt halmok sincsenek. Pest mellett pedig a nagy Duna — melynek szintúgy megvan a maga hatása — azon túl pedig a sok és magas hegycsoportozatok. Úgy, hogy egy jól talált fúrás ezekből táplált eret nyithat. — A rendes kutásás sem sikerül mindig, azért mégsem hagyunk fel a további próbával. A schönbrunni kertben legfelsőbb parancs folytán ugró kutat akartak fúrni, de mindenütt híjában , holott a szomszéd henczendorfi határban több ily kutak léteznek, így Bécs Alser külvárosbeli egyik kertben 336 lábnyi fúrásra sem jött viz , azonban kevéssel odább, e helytől csak 25 öl távolságra már 17 lábnyi mélységű fúrás után, gazdagvizű jó forrásra találtak. Bécs vidéke igen szerencsés e tekintetben. Jelen század eleje óta néhány külvárosai, igy Henczendorf, Altmannsdorf, Meidling, Argersdorf , Erla, Liessing, Inzersdorf és Felső Döbling több házai s kertjei számos ily szökőkutakkal vannak ellátva. Ez a felsődöblingi fúrt kút igen nevezetes. Ezt Westerhauner nevű házbirtokos és postamester, az urakutczájában 182. sz. a. levő házi kertjében ásatta és furatta 1835-ben. Miután t. i. 6 ölnyire Znjában létetett az ásatás, sőt a 15 ölnyire történt hozzájutás is eredménytelen jön, az építőmester, S hhöga abba kívánta hagyatni, gondolván, hogy itt forrásra nem találandnak ; Westerhauser azonban a további fúrástól el nem állott és midőn ujjabb 4 ölnyi mélységre fúrtak, oly erővel rontott ki a viz, hogy a munkásoknak is félre kellett vonulniok. A viz tudniillik magasságra nézve a föld színe felett 27 lábnyinál is feljebb és igy a forrás fenekétől 177 lábnyira ugrott; bőségre nézve pedig egy perez alatt elsőben 5, utóbb a száraz nyári időkben 4, és igy egy órában 240, avagy naponként 5760 akó tiszta jó egésséges ivóvizet adott és jelenleg is ad. A kiásás és körülfalazás öle 17 pengő forint lévén, 6 ölért járt 102 forint. A fúrás és csövekkeli megbérlelés öléért 4 pl. és így 15 ölért 60 forint, a mélyebben tett 4 öl fúrásért 5 forintjával 20 forint fizettetett a kutmesternek , úgy hogy más egyéb apró költségeket is ide tudva, az egész kút csak 200, azaz kétszáz pengő forintba került. E kút azonban nem csak ivásra és más ház körüli használatra — hanem a malmot hajtó — de kikiszáradni szokott döblingi patak gazdagítására is szolgáltat vizet. — Erlangen mellett, a brucki vízmalomnál is egy artézi kút szerencsésen furatott. December 19 -én 1833 kezdtek hozzá ; 161 lábnyi mélységben már az első viz jött a fúróba; 370 láb mélységnél a második viz 4 lábnyira jött fel a föld felett. Azonban ezzel még meg nem elégedve tovább folytaták a munkát, s 442 láb mélységben felszökő vizre találtak, mely a fúró 4 hüvelyk átmérőjű felső nyílásánál 38 lábnyira, 2 hüvelyk átmérőjűnél pedig 70 lábnyira szökött fel a föld felett. — így 1834 körül Eupatoriában, 60 ölnyire a tengertől, egy artézi kutat fúrtak, mely 432 lábnyi mélységből vizét 4 lábnyi magasságra lövelli ; 361 lábnyi mélységre csiga mészben (Mergel) dolgoztak, azután szürke agyagban s vékony mész rétegekben, utoljára csigákkal elegy homokban. A költség 24,000 rubelre ment, mert a kemény mészkőben fúrás sok örőködést kivánt és sok igazítást okozott a szerszámokban. A kút szabad téren áll, s a hajósoknak is szolgáltathat vizet. Tourban egy oly artézi kutat fúrtak, mely öt ló erejével biró vizet lövell elő. Az ily gazdag kutak czélszerű használatával új korszakot lehet az ipar és szorgalom mezején elővarázsolni. Ily kutak fúrása Francziaországban már 1671-ben Cassini Demeter által vitetett be. Vaux - a kertben, Bondy utczában 1780- ban, egy 120 láb mélységű kutat fúrtak; midőn az utolsó homokkő terület átlyukasztatott, a viz a földszin felett magasra szökkent, később lassan kint alászállott, s azóta mindig a földszinnel egyenlő magasságban áll. A francziák Algírbais vittek magukkal kútfúrókat, hogy táborozáskor vízszükséget ne lássanak. Angliában ily kutak jelenleg számtalan mennyiségben találtatnak , és az éjszakamerikai Egyesült Államokban most mindenütt, mind közköltségen, mind vállalkozó társaságok és magánosok érdekében készíttetnek. — Montgomery tartományban, Éjszak-Amerikában, F a i 1 i n g nevű mechanicus, 1831 körül oly földfárót talált föl, mely által azon munkát, melynek kivitelére előbb több évek kivántattak volna, most kevés hetek alatt elvégezhetni. Ezen műszernek segítségével csak egy ember és egy ló kívántatik a legkeményebb szikla átfúrására, és a viz szerzésére kivántató költségek oly csekélyek arány szerint, hogy minden gazda csináltathat egy szökőkutat magának, ha t. i. a fúrás kellő helyre irányoztatik. A kisérlő fúrásoknál — a mint egy 1838-ban megjelent tudós értekezés tartja — gyakran ásványokat is találnak, melyeknek még nagyobb becsük van, mint a keresett víznek. A siker — úgymond — hogy forrásvizet hoznak fel a napfényre. Angliában oly bizonyos, hogy a fúró emberek alkaleveleiket következő feltételre szokták alapítani : Ha nem találtatik viz, tehát az, kinek számára a kút furatik, semmit sem fizet. De ha vizre akadnak, tehát akkor előre tett egyezés szerint a kifurott lyuk mélységéhez s a belőle kibugygyanó viz mennyiségéhez képest fizet , mi mellett még azon körülmény is tekintetbe jó, vájjon a viz a föld színe fölé ugrik e vagy sem ? Angliában az ilyen kutaknak nagyobb része a vizet több vagy kevesebb menynyiségben a földszin fölé hajtja s azok is, melyekben a viz nem szökik fel egészen a földszinig, azért igen bő fizetők, úgy hogy a legmunkásabb szivattyú sem képes azokat kimeríteni, vizek pedig szintoly jósága mint amazoké. Artézi kutakat kis térbelyen nagy számmal is lehet tetszés szerint furatni, a nélkül, hogy az által egymást gyengítenék, s igy kedvező körülmények közt 103. szám — 1807. Vasárnap május 4 Lapszemle. A „Vaterland“ „Leleplezések az austriai pénzügy fölött“ a következő czikket közöl: „Mint a „Wiener Zeitung“ jelenti, Aryonnál Párisban a közelebbi napokban „Ausztria pénzügyi helyzete és Plener úr finanszterve“ czim alatt új röpirat fog megjelenni franczia nyelven Debvauxtól. Szerző e kis iratot mint kivonatot jelöli meg a czimlapon, „a magyar válság megoldása" czimű nagyobb munkából. A mű két főrészre oszlik; az elsőben bebizonyitni igyekszik szerző, mikép az October 20-diki és február 26 diki pátensek távol attól, hogy a magyar alkotmányjogot megrövidítsék , Magyarország alkotmányos jogait inkább lényegesen kiterjeszték s szélesbítették. A második részben a politikai ildomosság, és mindkét részre nézve egyaránt szükséges s hasznos kibékülés nézpontjából, a Magyarországnak adandó bizonyos engedményekről szól, melyek teljességüket — természetesen — a magyarok részérőli megfelelő ellenengedményekben fognák feltalálni, és e mellett — ezt mondja szóról szóra a hivatalos lap, s csaknem úgy látszik, mintha a „Donau Zeitung“-gal polemizálna — jó hatású ellentétben ezen problémának theoretico doctrinar elbánásmódjával, mely a csomót még összébb fűzi, ahelyett, hogy megoldaná, mindenütt a gyakorlatilag keresztülvihetőt tartandják szem előtt. (Úgy látszik, a „Wiener Zig“nak is terhére van már bizonyos félhivatalos lapok viselete, melyek a magyar kérdésre vonatkozólag mindig és ugyanazon jelszót (az alkotmány verwirkolását) hangoztatják.) Szerző a gyakorlati kivihetőség ugyanazon mértékét Plener úr financz-tervére is alkalmazza, és Austria pénzügyi helyzetét a három főelem szerint vizsgálja, melyekben az egész kérdés feloldatik, s melyek a budget egyensúlya, a nemzeti bank újjászervezése s az agró mellőzése. Anélkül, hogy a helyzet nehézségét leplezgetné vagy kicsinylené, arra emlékeztet, mikép azt a mostani pénzügyminister örökségül vévé át, és hogy az igazság kötelessége, neki a jogjótéteményeket erkölcsi értelemben s egész terjedelemben megadni. Továbbá azt mondja : mikép a baj absolut orvoslása oly mozzanatoktól függ, melyek a pénzügyminiszer teendői, sőt átalában az austriai kormány hatalomkörén kívül esnek , megmutatja, miszerint a gyökeres orvosszerek alkalmazása oly gyönge szervezetre mint minő az austriai pénzügyé, azon katasztrófát, melyet minden áron kerülni kellene, még közelebb hozná; — végre Plener úr pénzügyi tervének részletezésébe bocsátkozik. Szerző ezután azt állítja : mikép Austria pénzügyi helyzete iránt a külföld bizalma visszatért s ezt e következő, még eddig kevéssé ismert adattal bizonyítja, melynek hitelességéről kezeskedik. A jelen amerikai válság kezdetén a franczia bank az angol bankhoz fordult 50 millió frank kölcsön végett; Nagybritannia kereskedelmére és iparára azonban az éjszakamerikai események annyira hatottak, hogy ezen kívánatnak nem tehetett eleget. Ekkor Germing gróf azon segélyre emlékezett, melyben a bécsi bank az amerikai bank- és kereskedelmi válság idején