Sürgöny, 1862. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1862-05-16 / 113. szám
Második évi folyam. szerkesztő-hivatal: Barátók tere 7. sz. a. földszint. kiadó hivatal: Barátok tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok tere 7. szám, földszint Vidéken bérmentes levelekben , minden postahivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. ft kr ft kr Egészévre 16 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — Vidékre, naponkint postán ft kr , ft kr Egészévre 16 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. hó 14-én reggel Velenczéböl Bécsbe visszaérkezett. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi apr. 30-ról kelt legfelsőbb határozatával Troll Ferencz consistoriumi tanácsi ülnököt s egyházmegyei titkárt, czimzetes kanonokká a pécsi székes káptalannál, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Hirdetmény. A tekintetes királyi Ítélőtáblának, folyó 1862-ik évi május 12 én 455. számhoz kelt határozata nyomán, az ügyvédi vizsga letétele az alább megnevezett jelentkezőknek engedtetett meg, a kik közül meg fognak vizsgáltatni: 1862 ik évi junius 13-án és 14 én. Méhes Lajos, Szász László, Gebhardt Ferencz, Waymár Sándor, Kornis Ferencz, Dimitrievits György, Krascsenits Jenő, Bródy Sámuel, Hubay György, Lakatos Imre, Répássy Sándor, Nozdroviczky Ferencz, Glanzer Fényessy Zsigmond, Plech Ede, Zimmermann Károly, Boldizsár Sándor, Tüdős József, Vékey Sándor, Schmidt Ágoston, Páldly Gyula, Tóth Dániel, Gulyás Antal, Dóczy Tivadar, Gunda Ferencz, Klekner Alajos, Hanikovszky Emil, Kászonyi Antal, Joannovits Chariton, Cseh Lajos, Paál József, Mocsonoky József, Layer János, Biliczky György, Büttner Géza, Lacza Ferencz, Fischer Gyula, Feledy Ferencz, Körmendy Károly, Lengyel József, Barna Bertalan. 1862 ik évi június 20-án és 21-én. Sál Károly, Rogulics Sándor, Nagy Sándor, Pálya Andor, Edvi Illés Gyula, Malinák Ede, Szalay Imre, Farkas Ferencz, Ferenczy István, Szurovy László, Fónagy László, Czaupper István, Kropf András, Pongrácz Antal, Tóth Imre, Molnár Gedeon, Benigny Sándor, Bujanovics Sándor, Szőke János, Füzy Vincze, Schneider Károly, Pétery János, Kalas Károly, Széll György, Halik Tivadar, Jeney Károly, Kossuth Ádám, Sebetzky András, Gombár Tivadar, Kovács Endre, Keszler Antal, Kada Mihály, Kardossy Nándor, Pongrácz Sándor, Varga Flórián, Girtler Antal, Marianescu Athanáz, Gróf Zichy Jenő. Azon ügyvédjelöltek, akik részére már ezelőtt volt vizsgálati határidő kitűzve, de akkor alapos okoknál fogva megjelenni gátolva voltak, magukat a kívánt ügyvédi vizsga letétele végett a fentebb kitűzött vizsgálati határnapok előtt legalább 48 órával, a királyi kisebb kanczelláriában személyesen jelenthetik. Kelt Pesten 1862. máj. 14-én. IMEMHIVATALOS RÉSZ. Tájékozás. Már azzal akarák lapunkat megnyitni, hogy a bécsi lapokban semmi újság, mi minket közelebbről érdekelne; ámde a „Botschafter“ még egyszer burnótot hint orrunk alá, s nyugalmunkat azzal háborgatja, hogy a magyar országgyűlés egybehivatása , mégpedig nem igen távoli időbeni egybehivatása elhatározott dolog. Hallja, hogy a magyar országos költségvetésben egy hathavi országgyűlés költségei már be vannak számítva s ezek fedezésére négy és fél százalék fölvéve, a mi mindenesetre árnyoldala az örvendetes hirnek ; továbbá, hogy az országgyűlés egybehivatására tárnokmester mulhatlanul szükségeltetvén, — nem látjuk át, hogy miért épen azért, vagy miért csak azon oknál fogva? — de miután a b. Sennyey-féle combinatio nem sikerült, most kilátást nyit e lap arra, hogy a volt tárnokmester ismét visszafoglalandja magas állását; végre állítja, hogy az erdélyi országgyűlés összehivatásáról is sűrűn beszélnek. Mi mindegyekre most sem mondhatunk semmit; a búrnótnak nincs hatása, ereje már elpárolgott a régi használatban. Azon várakozás, hogy a birodalmi tanács legközelebbi ülésében a concordatum ügye nagy hévvel fog szőnyegre rántatni, nem teljesült; a freistadti kérvény elintéztetett, minden nagyobb kitérés nélkül a vallásedictumra. A közönség nagy feszültséggel nézett e tárgyalás elé, azonban a ház nagy többsége még ezúttal is tartózkodott az egyházi jog kényes kérdéséhez nyúlni. Ennek folytán tüstént az első szónok közvetítő indítványt tön, s a freistadti kérvényt a ministeriumnak figyelmes méltánylás végett kiváná fölterjesztetni, mig a bizottmány azt pártolólag akará ajánltatni. Azonban még e közvetítő indítványt is fölöslegessé tévé Lasser minister úr nyilatkozata, ki kijelenté, miszerint a járási hivatalok utasítva vannak, hogy a kérdés alatti végrehajtással nem kell sietniök. E nyilatkozatra a bizottmány is módositá indítványát s a kérvényt csak egyszerűen fölterjesztetni kérte, mi el is fogadtatott. Ekként a zivatar elvonult s csak egy pár utólagos szónoklati villámlás kárpótolá a kiváncsi karzatot. Napóleon bg. Nápolyba érkezett, mily indok vezetett oda, még mindig nem bizonyos; az azonban épen nem titok, hogy Nápoly és Páris közt folyvást alkudozások folynak, mik a hg küldetésével szoros összefüggésben vannak. Biztatnak azzal is, hogy a franczia kománynak ez iránybani czélzatait nem sokáig borítja már a titok leple, s legközelebb manifestum fog megjelenni, mely a császár titkos eszméit egész világosságban föltárandja. Várjunk tehát egy kissé. A kérdéses ügy nagy érettsége s közel eldőlésének egyik jeléül szolgálhat az is, hogy Eugenia császárné, kinek Olaszország elleni ellenszenve egy idő óta hallgatott, most ismét élénken fejezi ki rokonszenvét II. Ferencz iránt; a női szív nyugtalansága elárulja a válságot; továbbá jel az is, hogy Ratazzi Londonba utazásról gondolkozik, hogy köszönetet mondjon a britt kabinet eddigi magatartásért s talán a jövő köszönetét is biztosítsa a jövő magatartásért. A hesseni ügyben semmi új, a német szövetség kormányai most természetesen csak ezzel foglalkoznak . Berlinben még kételkednek, várjon Austria valóban karöltve fog-e Poroszországgal járni; a bécsi lapoknak azonban erre nézve semmi kételyük, csak azt veszik zokon, hogy Poroszország a kezdeményezést kezéhez ránta. Egyéb különös említésre méltót nem nyújtanak ma a külügyek; lehetetlen azonban a „K. Z.“ brüsseli levelezésének azon nevezetes pesti hitét nem említenünk, mely szerint itt nálunk f. hó 6-án a színházban (vegye magára , amelyikben történt) nagyszerű demonstrate fordult elő. Egy új vígjátékban, mint mondja, a darab egy személye photograph albumot lapozva, megnevezi a benne előforduló arczképeket; s midőn Victor Emanuel nevét kimondá, a közönségviharos éljenrivalgásba tört ki, az egész fölkeltés talán még most is áll, s most is tapsol, így tájékoznak külföldön mi rólunk! Politikai tényezőink mérlegezése. Hazánk közjogi állapota az 1848-ik évi események s az ezeket követett politikai hullámzások folytán fájdalom, oly bonyodalmakba jutott, melyekből kibontakozhatni kétségkívül forró óhajtása minden hazafinak. Az okozat hazánk zilált állapotában nyíltan fekszik ugyan előttünk, ámde azon ok, mely végelemzésben okozó, (causa causans) rejtettebb, pedig a baj orvoslása végett — a mi czél — ezt szükség kutatnunk. Mennyi része legyen e bonyodalmak előidézésében az európai eseményeknek, a véletlen és körülmények találkozásának, a kínálkozott alkalom hatásainak, s átalában a gyarló emberi lélek működéseinek egyrészt, — másrészt pedig talán magának a kormány intézkedéseinek is , — itt kutatni és nyomozni nem akarhatom; hanem azt igen : várjon mi magunk, mint alkotmányos jogokat gyakorló honpolgárok, s ekkér mint a törvényhozás tényezői, vagyunk-e hazánk jelen politikai bonyodalmainak szinte okozói, s ha igen, miben s mi által? És én — ha a higgadt és elfogulatlan szemlélődés, figyelmes érlelés és gondos elemzés szülte meggyőződést kimondani nem bűn, sőt honfiúi kötelesség, — nem tartózkodom kimondani , hogy bonyodalmaink előidézéséhez jó mértékben járultunk magunk is, amennyiben ezen bonyodalmak oka : helyzetünk tévfelfogásában, erkölcsi és anyagi erőnk túlbecsülésében, s polgári bátorság hiányában is rejlik. Igenis, a tettleges helyzet távfelfogása bajaink s bonyodalmaink egyik fő oka, s e tévfelfogás a hazafiak azon véleményében találja alapját és táplálékát, mely szerint azt hiszik, hogy a magyar haza oly társadalmat képez Európa terén, melynek ügye és sorsa csupán a nemzet akaratától függ kizrólag és egyedül; pedig bár a magyar állam társadalmi végczéljaihoz képest talán kívánatos volna, hogy ez voltaképen igy is legyen, de azért ez nem így van; nem, mert a magyar nemzet akkor, midőn a fejedelmi jogokat oly dynastiára ruházta, mely más nemzetekés államoknak is feje, — bármily megszorításokat iktatott állami önállása fenntartásául törvénykönyvébe, bármi biztosítékokat igyekezett is e végre az inaugurate diplomák és fejedelmi eskükben szerezni, bármennyire lenne is kijelentve, hogy a magyar és fejedelme kormánya alatt álló egyébb nemzetek és államok kötte létező kapcsolat csak személyi, végre bármiként legyen körülvonalazva törvénykönyvünkben az állami dualismus , tagadni mégis alig lest, hogy a fejedelmi jogoknak oly dynastiája lett nullázásával, mely más nemzetek és államok feje is egyszersmind, tettleg oly viszonyba lépett nemzetünk, mely nem engedheti, hogy az ugyanazon egy fejedelem kormánya alatt lévő államok és nemzetek az ugyanazon egy fejedelem általi képviselet mellett annyiféle irányokat követhessenek a politika végnyilatkozványaiban, kivált kifelé, ahány nemzet és állam feje az ugyanazon fejedelem. Már ha a fejedelem személye által egyesített nemzetek és államok egymás ellen hadat nem viselhetnek, hadviselés esetében pedig egy testet képeznek, szinte arra mutat, hogy tettleg oly szövetségben élnek, mely a fejedelem személye által egyesített államokat a társadalom kormányzata végszálaiban mintegy solidaritásba hozta. Szóval — ki nem jelentve bár, de a fejedelmi jogoknak ily dynastiára lett ruházása által a centralisatiónak egy oly nemét és részletét fogadta el tettleg a nemzet, melyet törvénykönyve nem ismer ugyan, s amelynek körvonalazását a nemzet, ekkorig ki is kerülhette, de amely a fejedelem személye ugyanazonsága miatt tettleg mégis létezik, s mely, hogy a fejedelem közvetlen tanácsában az adott körülmények között ne létezzék, szinte lehetetlen. S ez tény, melynek törvényszerűségét magyar közjogi szempontból, törvény és szerződésekből merített okoskodásokkal elméletileg ostromolni lehet ugyan, de a tény lételét ignorálni nem. A valódi és tettleges helyzet tehát az, hogy a magyar nemzet egy több államok és nemzetek fejedelme kormánypálczája alá lett önkénytes vetése által — bár talán nem czélozva — több nemzetek és államokkal oly kapcsolat és szövetségbe jutott, melynek folytán a külön nemzetek és államok autonómiája épen maradhatása mellett egymásnak subordinálva nincsenek ugyan, de a fejedelem közössge szülte érdekek köteles támogatása miatt coordinálva csakugyan vannak, s lesznek is mindaddig, a mig ezen kapcsolat és szövetség szülte pragmatica sanctió érvénye és hatálya fönnállását kölcsönös érdekben mind a korára mind a nemzet olybőn s oly forrón óhajtja. A valódi és tettleges helyzet az, hogy a centralisatiónak azon neme és részlete, melyet a fejedelmi személy oszthatlan egysége erkölcsi, és physicai törvények alapján postulál, tettleg csakugyan létezik, s a pragmatica sanctió hatályának tartama alatt gyakorlatilag létezni is fog TÁRCZA. Napi újdonságok. * Kecskeméthy Aurél műve „Vázlatok egy év történetéből“ (1860. October huszadikától 1862 octoberig) megjelent; 15 nagy nyolczadiv. ára 2 ft. o. é. Kapható Rirth Mórnál, s általa minden könyvkereskedésben. Tartalma történeti szemle e mozgalmas év eseményei fölött, mely bírálat alá vonja az octoberi diplomán kezdve a megyei s országgyűlési mozzanatok s tények egész sorát, — az országgyűlés és megyék feloszlatásáig. * A magyar jelzálog bank Ügye — mint a „P. L.“nak Bécsből írják — a közelebbi napokban már oly előmenetet teendett, hogy elhatározó előterjesztésül Császár Ő Felsége elé juthat. A pontozatok formulázása, melyek a tudvalevő értekezletben, hol a magyar gazdasági egylet küldöttsége is részt vett, megállapíttattak és a vállalatnak minden tekintetben kedvezők, a pénzügyministérium kezéből a legkielégítőbb módon került ki. Az okmányok az alatt még a kereskedelmi és igazságügyministériumhoz is elküldettek. A kereskedelmi ministérium hasonlókép kedvező szavazatot adott, és jelenleg az okmányok az igazságügyministériumnál vannak, melytől szintén jó alapon lehet kielégítő erdményt várni. Ő Felségénél nem lehet nehézségektől tartani. A császár ez ügyet mint tudva van, elvben már rég jóváhagyta, ide mutatnak azon szavai is, melyeket a magyar gazdaegylet küldöttségéhez intézni méltóztatott; minélfogva alapos remény van, hogy ő Felsége az udv. kanczellária javaslataira legmagasb szentesítését adandja. * A bibornok hű prímás ő eminentiája itt mutatásáról a „P. H.“ még a következő sorokat irja : A fömagasságu bibornok-érsek a hitszilárditás művét az ország szivében befejezvén, s az élőket főpásztori tanításai és áldásaiban részesítvén, az Urban elnyugodtakra is kiterjesztő atyai figyelmét; ugyanis tegnap délesti órákban a köztemetőt meglátogatta, hogy az ott összegyűlt városi tanács és temetői bizottság tagjaival a temető rendezése iránt kifejtett erélyes munkálkodást megtekintse, s a kath. halottaknak szerzetesek általi beszenteléses végnyughelyükhezi kíséretének, az összes kath. népességtől annyira sürgetett és igy égető kérdése felett a helyszínén tanácskozzék ; és ime épen kegyes megérkezése pillanatában rokon nők és végtisztelgők számos gyászkisérete mellett két hajlottat hoztak, őket a végnyugalom helyére teendők, a főmagasságú bibornok nagy lelke sugalmából a kápolnában azonnal kellő szertartási ruhát öltvén, a jelenlevők nagy megindulása és épülésére mind a két előtte ismeretlen hivének tetemét e homok tengerben a sirig elkísérni, ott beszentelni s a többi hívek hantjai felett főpásztori áldását elimádkozni kegyeskedett. E magasztos tény és főpásztori gondoskodás után nem is kételkedünk, hogy a temetőbizottmánynak indítványa, mely szerint a megholt kath. hivek fennebb emlitett temetői végeltakaritása, mely a kath. vallás szellemében gyökerezvén, senkinek vallásos érzületét nem sértheti, s azért a külön hitfelekezetek közötti üdvös békét soha meg nem háboríthatja, a tekint. városi tanács által legközelebb oly alakban fog a főmagasságu bibornok érsek elé terjesztetni, mely az ő főpásztori teljhatalmából kifolyó intézkedéseit a lelkiekben mindenkép tisztelvén és elismervén, egyrészről a kath. hivek óhajtása és sürgetésének kielégítését, másrészről a kívülről még most is ide vágyakozók reményeinek végképeni megszüntetését eredményzendi. — Ha a fömagasságu bibornok-érsek atyai gondoskodása és szeretete hasonló készség- és szeretettel találkozik, úgy minden meg van nyerve ! * Ranolder János veszprémi püspök exclja f. hó 10-én indult Rómába. 7-én fogadta a ft. káptalannak, papságnak, a helybeli katonaság és megyei hatóságnak szerencse-kivánó bucsutisztelgését. Nagy fontosságú útjáról irja a „K.“ körlevélben értesité a megyei clerust, melyet imára szólit fel, ő is imádkozandó érette az apostolok fejedelmének sírjánál. * Tegnap említettük, hogy a budai zugligetbe vezető kocsiút a Laszlovszky majorig junius elsejétől fogva naponként gondosan fog öntöztetni. Az iszonyú porral szemközt, mely az idejutást gyalog és kocsin, equipageon és omnibuson oly kellemetlenné tette, igen örvendetes hir ez, de még örvendetesebb, hogy az egész nem hir csupán, hanem valóságos tény, mely csakugyan életbe lép. Azon vidék ház- és kert tulajdonosai, a Lipót-mezőbelieket is ideértve, készeknek nyilatkoztak Buda városát e czélra évenkint 2000 fttal gyámolítani. Mi az öntözés költségeinek fedezését illeti, a ki- és bejáró omnibusok minden egyes vendégüktől 1 krt, minden bérkocsi vagy magán kocsi pedig 5 krt tartozik fizetni. A közönség bizonyosan örömmel üdvözlendi ez intézkedést, mely nélkül azon szép helyek élvezete a tüdőknek valóságos veszélyével volt megvásárolva. * A „P. N.“ úgy értesül, hogy Reményi különböző fontos okok miatt a prágai „Hlahol“ dalegylet ünnepélyére, mely ott 17-kén tartatik, s melyre mint közelebb említők, meghivatott, nem fog elmenni. * Kövér Lajos Paul de Koch modorban egy regényt fejezett be, mely „Harcsa család“ czímet visel. * Kubinyi Ferencz tudós hazánkfia és régiségbúvár társai, írja a „H. 8.“ már megérkeztek Stambulba különböző viszontagságok mellett, melyek közé tartozik a vasúton utazóknak a vagon mellett való vízgázolása, a török birodalom fővárosában az illetékes magasabb helyekről biztosíttattak a seráll könyvtárában teendő kutatások engedélye fölül. *B. Kemény Zsigmond „Zord idő“ czímű legújabb történeti regénye megjelent, három, azaz tulajdonképen négy kötet, miután a nagy terjedelmű harmadik kötet két részre osztatott két külön boríték alatt. Történeti ideje e regénynek Isabella királyné változatos, érdekes és szomorúan szép korszakára esik, s a királynőn kívül a nagy Verbőczy, Török Bálint, Petrovics, György fráter (Martinuzzi), Frangepán Orbán stb. nevezetes történeti alakok is szerepelnek benne. Ára a négy kötetnek 4 ft. kapható a kiadó Pfeifer Ferdinándnál. * c. A városi mérnöki hivatal Friesz Ferencz mérnök-segéd által városligetünknek egy új, nagy mérvű térrajzát készítteté el, s az már megjelent. E végből a városliget egész területe újra fölméretett és kitűnt, hogy az 319,151 négyszögöl vagyis közel 200 hold kiterjedéssel bir. * c. A pestvárosi hatóság azon tervvel foglalkozik, hogy az erdősoron a szegény ápolda közelében egy lovassági laktanyát építtessen, melyben az időnkint itt szállásoló katonai tüzérség fog elhelyeztetni. * Skopal úr kávéházát az ur-utczai Libasinczkyféle házban Boz Károly vette át, s teljes megújítása után, mialatt az pár napra zárva marad, jó czigányzene mellett meg fogja nyitni. * Nemzeti színpadunkon tegnapelőtt adták Soupper és Treumann urak operettjét a „Nőnöveldét“, ámbár ez nálunk oly eredeti kiosztással történt, hogy a férfi szerepeket is hölgyek adták, az előadás mégis egészben igen kielégítőleg sikerült. A férfi szerepeknek hölgyek által játszása azon jóval bit ezúttal, hogy a frivol szöveget kissé enyhítette, de másrészt a komikai oldal ez által sokat vesztett, bár mind Bognár Vilma k. a., mind Némethiné asszony, kik közöl az első egy fiatal jogászt, utóbbi ennek inasát játszta, mindent elkövettek, hogy igazi férfiaknak látszassanak. Az operette zenéje könyvségben és dallamosságban nem éri utól Offenbachot, de másrészt zenei tekintetben igen nagy gonddal és hellyel közzel maradandó becsesel van dolgozva; a karénekek és ensemble-ok kiváltkép jók és igen tetszenek. Sőt a „grande valse“ melyre énekesnők és tánczosnők con amore tánczoltak, zajosan ismétlésre is kéretett. Tegnap ugyanez operettet adták. * Miután a városligetben a kertész eddigi lakása a kis korcsmából a régi arénakorcsmába tétetik át, a város a nevezett kisebb vendégházat két részre akarja osztani és ott két vendéglőt szerelni föl. A ligetben felállított uj áruhelyek e napokban fognak haszonbérbe adatni. — Helyi eset. Tegnap délelőtt a vár. Rókus kórházba T. B. 27 éves pinezér hullája hozatott be, — a szerencsétlen gyógyithatlan tüdőkórban szenvedvén, kétségbeesésből torkát átmetszé. c. Bátya, Bogyiszló, Dusnok, Foktő, Kalocsa, Ordas, Duna-Pataj, Szt Benedek és Úszód községek Pest, Pilis és Solt megyében a solti főszolgabirói hivatal útján egyenként külön-külön köszönő leveleket intéztek a pesti polgerérlövész társulathoz a nevezett helységeknek az idei árvíz alkalmából juttatott emberbaráti segélyéért és gyámolításáért. * Bécsi lapok jelentették, hogy az itteni Károlykaszárnyából megugrott hírhedt bankjegy-hamisító Nagy Lajos kézrekerült. Erről az itteni hatóságok és hivatalok, melyeknek e tény mindenesetre tudomásokra adatott volna, egyátalában nem tudnak semmit. c. A közönség érdekéből minden nagy városban újságlapok útján nevezik meg azon bérkocsik és más közkocsik kocsisait, akik hatóságilag megfenyíttettek vagy birságra ítéltettek. Hasonló rovatot nyitunk mi is, midőn köztudomásra juttatjuk, hogy az utóbbi napokban a városi kapitányság útján a 40, 56, 94 és 145. számú bérkocsisok vigyázatlan hajtás, vitel-megtagadás és a megszabott menetdíj áthágása miatt részint testi, részint pénzbüntetésre ítéltettek. * c. Egy Bajorországból Érdre, Buda közelében, bevándorolt iskolamester kőnyomat segélyével nagy mennyiségű hamis tzkrajezárosokat gyártott. A hatóságnak végre sikerült az egész gépezetet elkobozni és a hamisítót fogságra tétetni, honnan azonban elillant. A martonvásári szolgabirói hivatal, hol a jó bajor kedvesével fogva volt, nyomába jött, hogy a szökevények Pesten tartózkodnak. Múlt szerdán Martonvásárról egy csendbiztos érkezett ide, ki a városkapitányságtól nyert assistentiával a bankjegyhamisítót kedvesével együtt a József külváros József utczájában felfedezte és elfogta. Mindkettőt visszavitték Martonvásárra. Székesfehérvárit mint mondják 8 egyén van fogva, kik e tizkrajczárosok hamisításában részeseknek látszanak. 113. szám — 1862. Péntek május 16.