Sürgöny, 1862. szeptember (2. évfolyam, 201-224. szám)

1862-09-21 / 217. szám

lamministert, hogy mely állást szánt neki Németországirányában; de azt tartja, hogy az államminister úrhoz intézendő interpellate egyszersmind a németaustriaiakhoz is szól, és erre a szabadelvű austriaiak nevében felel, nehogy ezek nemzeti törekvése azzal ugyanazonosíttassék, a mi Schmerlinger szavaiból következtetik. E felelet igy hangzik : „A szabadelvű német-anatriaiak, kiknek németsége nemcsak bizonytalan érzelem, hanem tiszta és szigoron meghatározott politikai gondolat, Németországgal valódi és szabad népjogosultságra alapított nemzeti egyesülést óhajtanak és erre természetes, történelmi , pozitív politikai jogosultsággal bírnak. Miután a német-austriaiak ezen egyesülést Németországgal óhajtják, önmaguknak s egészen eltekintve Austria nem német népeinek jogaitól, kell a februári alkotmány megfelelő revisióját óhajtaniuk, mert ezen alkotmány mostani alakjában s alkalmazásában ellentmond — s ezt nyomatékkal ismételjük — már az eddigi német szövetség alkotmányának is, és ezért mindig kirívóbb ellenmondásba kell jönnie Németország szervezése minden népjogi reformjával. A német austriaiak a februári alkotmány törvényes revisióját óhajtják, ami egyrészről lehetővé teszi, hogy Austria azon országai, melyek egy ezredév óta Austriához tartoznak, Németország nemzeti újjáalakulásával valódilag szerves összeköttetésbe lépjenek, és annak minden fejlődésében teljesen s egyenjogositva részesülhessenek, — továbbá oly revisióját a februári alkotmánynak, a mely másrészről Austria nem német népeinek a velők született s állam jogilag elismert szabadságot biztosítja, melynélfogva nemzetiségüket önállólag fenntarthatják és fejleszthetik. Az 1861. február 26-diki alkotmány ily revisiója által Austria feloszlása semmiesetre se fog előidéztetni, hanem ellenkezőleg a habsburgi monarchia régi történelmi lényege álluttatik ismét vissza. A februári alkotmány austriai elméleti probléma, de a habsburgi öszbirodalom évszázadok óta nagyszerűn s világtörténelmileg hatalmasan fennálló tény. A törekvés, a februári alkotmányt a régi történelmi viszonyok szerint módosítani, épen nem forradalmi, hanem ellenkezőleg, valódi conservatív. Azok, a kik ily revisiót óhajtanak s esdekelnek, a történelmi jog terén állnak, melyre az ellen mindenkor oly örömest s erélyesen hivatkozik. Ha most ezek épen az austriai monarchia constructiójának lényege tekintetéből feladják a jogtért, ha az örökölt , ünnepélyes szerződések, szent eskük által megalapított s a népek vérével megpecsételt jogviszonyokat felforgatják, ők hódolnak és nem mi veszedelmes uj theoriának; ők hatnak forradalmilag, nem pedig mi. Ha valahol érvényes azon állítás, mikép minden uralom csak akként tartathatik fenn, a mint alapíttatott, úgy ezen eset fordul elő a habsburgi uralmat illetőleg azon országokra nézve, melyek most az austriai birodalmat képezik. Mindenesetre a német állás volt az, melyen a habsburgi hatalom csodált és sokat irigyelt nagyságára jutott. A habsburgi ház német császári méltóságához ért, az uralomhoz azon országok fölött, melyek a mostani birodalom törzsét képezik. A tekintély és ezen állás befolyása által nyertek a habsburgi herczegek pompás királyságokat, melyek részint szintén régóta Németországhoz tartoztak, részint teljesen önálló nemzeti államokat képeztek. De Habsburg ünnepélyes, gyakran ismételt szerződések által az előbbi országoknak mindazt megadta, ami Németország mindig föderatív jelleme által biztosítva volt, és részéről a többi nemzeteknek a teljes nemzeti önállóságot biztosítá. Míg ezen jogviszony sértetlen maradt, a habsburgi uralom is mindig biztosított, hatalmas és dicső volt, míg ellenben a jogtér elhagyására irányzott kísérlet Habsburg hatalmát veszélyeztető, és ezen hatalom feloszlásának fenyegető lehetőségét egészen közelte hozá. Ez, mint a történelem buzdító bátorítása és óvó figyelmeztetése volna elismerendő. A Habsburg ház hatalmas marad s még hatalmasabbá leend, ha Németországnak adja, a mi Németországé, ha egyúttal nem német népeinek mindazt megengedi, a mit kivánuiok természeti s történelmi positiv joguk van. Ez mindenesetre nagyon komplikált uralomviszony, de gyakorlati kivihetősége hosszú századok által van igazolva, míg az új, és XIV-dik Lajos, meg a franczia forradalomtól kölcsönzött egyenlőségi s központosítási elméletek kivitele, miként ezt a múlt s jelen mutatja, egyátalában problematikus és nagyon veszedelmes. így válaszolunk az interpellatióra, mely az álamminister ur német ünnepély-beszéde alkalmából TARGZA. Napi újdonságok. * A m. k. udv. kanczellária a cs. k. pénzügyministeriummal egyetértve, kivételkép megengedte a magyar írói segélyegyletnek, hogy az engedélyezett sorsjátéknál a kibocsátott 100,000 sorsjegy számát még 20,000 sorsjegygyel szaporíttassa, és így összesen 120,000 sorsjegyet adhasson ki. Az egyesület még abban a kedvezményben is részesül, hogy az újabban kiadandó sorsjegyektől a 10"/o sorsjegyi járadék fele elengedtetik. Miről b. Eötvös József mint az egyleti bizottmány elnöke a város tanács utján értesittetett. — A magyar földhitel-intézet közgyűlése folyó hó 22-én a délelőtti 10 órakor fog a köztelken megtartatni. * Biztos tudomásunk szerint, írja a „P. N.“ — azon udv. kanczelláriai rendelet, mely a magyar földhitelintézetet illető legfelsőbb engedélyt tartalmazza, a megerősített alapszabályokkal együtt a helytartó tanácshoz leérkezett, melyek semmi lényeges módosítást sem szenvedtek, és mindazt magukban foglalják , mi az intézet hatásköre, belszerkezete, és különböző ügyletágaira nézve az alaprajz nyomán tervezve volt. Az alapítók sept. 22-iki gyűlésén ki fognak a szabályok hirdettetni. A magyar földhitelintézet ügyében a „ P. N. “ nem tartja fölöslegesnek kijelenteni, hogy azon körökben, melyek e tekintetben határozni jogosítvák, még eddig, tudtára, semmi combinatiók nem forognak fenn, csak egy dologra nézve köz az óhajtás, hogy t. i. az intézet elnöki székébe azon férfiút lehessen megnyerni, akinek e vállalat tervezésében és a legfelső engedély kieszközlésében is főlő része van, a kit ez állásra alapos pénzügyi tanulmányai is különösen ajánlanak, — t. i. gróf Dessewffy Emilt. Azt hisszük, a tisztelt gróf e részben engedni fog a közóhajtásnak, mely a miénkkel is találkozik. * Nm. Kunszt József kalocsai érsek ő exoja, minden köszhasznu hazai vállalat buzgó pártfogója, a magyar gőzhajó társulatra tz részvényt irt alá. * Grammonthy, franczia követ a bécsi udvarnál, néhány nap óta Pesten van és 17 kén gr. Coronini táborszernagy ő excljával Gödöllőre vadászatra ment. * Gróf Hunyady Kálmán, a szerb fejedelemnő testvére, oct. 7-dikén tartja esküvőjét Bécsben Bud-Schauenstein grófnővel. * A „K. K.“ azon szomorú hirt jelenti, hogy gróf Mikó Imre ősmga egyetlen fia Ádám f. hó 16 kán éjjel Linczben meghalt. Az említett lap bővebben igér szólni a mélyen fájlalt nagyreményű ifjúról. (Gr. Mikó Imre őnmga, mint tudjuk, mihelyt fiának aggasztó állapotáról értesült, azonnal elutazott Linczbe.) * A gőzhajó társulatra nézve a „P. N.-ban egy czikksorozat indult meg. Reméljük — teszi hozzá a „P. H.“ illő útbaigazítást adand azon kiskorú és szűkkörű felfogásnak, mely Széchenyink egyik legüdvösb teremtményét, a dunagőzhajó-társulatot az olcsó népszerűség árában csak amúgy bolondmiskásan fitymálja, mintha ez intézetnek Magyarország kárát vallotta volna. Képzeljük azt nem létezőnek, ugyan mi volna a Duna most egyéb, mint halasztó ? Mikor Széchenyi házról házra koldult a részvények aláírásáért, senkinek sem kellett. És most kígyót békát kiáltanak az idegen capitalistákra, kik a nagyszerű vállalatot 30 év előtt létrehozták. *A népszínház művezető igazgatója bérletet hirdet 1862. évi oct. 1 -től mártius végéig minden előadásra : Páholy 300 ft., körszék 50 ft., zártszék 40 ft., földszint 25 ft., karzati zártszék 25 ft. Az illető hirdetmény szerint, hogy a népszínház fennállhasson, életkérdésül szükséges 16 páholy, 80 földszinti zártszék, 12 körszék, 20 földszinti állóhely, 20 karzati zártszék félévig terjedő és egyszerre történendő kibérlése. E félévi bérlet sikerétől függ, hogy a budai színészet rendszeresen működhetik- e tovább is, vagy ellenkező esetben az igazgató kénytelen lesz a népszínház személyzetét két részre osztva november hótól egy vidéki városban is játszatni. Az e végből kibocsátott előfizetési íveken és a színház pénztári irodájában September 28 ig lehet bérleni * Vas Gereben „Életunt ember“ czimű új regényéből Rátsi Mór bizományában az első kötet már megjelent. *Uj könyvek. Heckenast Gusztáv könyvkiadásában megjelentek : „Ismerettár“ VI. és VII. kötet. Ára egy kötetnek 1 ft. „Asbóth emlékiratai“ III. kötet. Ára 3 ft. * Bécsben dr. A. Hoffmann Leimgrube Engelsgasse 7. s. a. „Wiener Post“ czim alatt megjelenő litographiai lapjának példányát küldte be megemlítés végett. Megtörtént. * Zilahon a protestáns új iskolaépület f. hó 7-én szenteltetett fel Ez ünnepély alkalmából az iskolai gondnokok egyike, b. Wesselényi Farkas nagy ebédet adott az egybegyült vendégeknek. * Azon eredményeket tekintetbe véve, melyeket dr. Porges Lajos, magán gyermek-gyógyintézet tulaj, donos, intézetének fönállása óta minden kétségen felül emelt, a magyar kir. helytartótanács a fent említett magánintézetnek nyilvános gyermek-gyógyintézetté átalakítását határozta el és annak vezetését az eziránt kiadott utasítások szigorú megtartása mellett továbbra is a nevezett orvos úr kezében hagyta. * Pozsonban az átalános szüret October 5 -én veszi kezdetét. *A pestbudai orvosok társulata cet. 14 én d. u. 5 órakor tartja évi közgyűlését, melyben a társulat vezetői újra választatnak és az új tagok fölvétele eszközöltetik. * A budai országúton a Kálmán féle házban a budai nőegylet pártfogása alatt egy bölcsöde nyittatik meg. Óhajtanák, hogy e bölcsődéknek a városi külső telkeken is czélszerű fiókintézetet állíttatnának föl. Csak minap is szemünkkel láttuk, hogy a svábhegyre vezető kocsiúton az útkészitők egyik kunyhójában, míg az ajtó kívülről lakattal volt bereteszelve, belülről a vasrostélyt s ablakon 3—4 apró gyermek kandikált ki az útra, kik munkájokra ment szüleik által egész napra magukra hagyatva maradtak a szobában. Mily könnyen történhetik ily módon, hogy e gyermekek egy véletlen szerencsétlenség áldozatai legyenek. * A Luczenbacher testvérek által építendő negyedik új gőzhajó Pest és Ó-Buda közt fog közlekedni, s „Budapest“ nevet kap. * A Széchenyi sétány mint mondtuk, csakugyan bécsi práterré készül magát kinőni. Mint halljuk, ismét több kérvény adatott be a tanácshoz engedély iránt, hogy itt mutatvány-bódék állíttathassanak fel. A majom színház melynek folyvást nagy közönsége van, november elején ismét szétbontatik. * Az útközbeni ismeretségek mily veszélyessé válhatnak néha, bizonyítja a következő eset : Egy kisbéri kereskedő — beszéli a „L." — f. hó 12-kén a vaspályával Székes Fehérvárra utazott. Moórig egyedül ült a kocsiban ; ott egy úr szállt be hozzá, ki azonnal élénk beszélgetésbe eredt vele, melyből kitűnt, hogy ő állítólag szeszüzlettel foglalatoskodik. Igen melegen ajánlá mindenféle léljeit útitársa figyelmébe, és igen előzékenynek mutatkozott a különféle italokból kóstolót adni neki. Különösen dicsérte kitűnő slivoviczáját, melyből a kisbéri kereskedő egy pohárkával ki is hörpentett. Csakhamar mély álom szállta meg az italtól, úgy hogy csak akkor ébredt föl, midőn a budai pályaudvarba érkeztek. Itt csodálkozással vette észre, hogy jóval tovább jött, mint utjának czélja leendett, de még jobban meglepte az, hogy zsebébe a Székesfehérvárig érvényes menetjegy helyett egy másikat csempésztek, mely Budáig szólt. Egyszersmind észrevette, hogy tárczája a benne volt 950 fttal együtt eltűnt — ekkor világos jön előtte, hogy egy merész gaztett áldozata lett. A tőle elorzott menetjegygyel gaz utitársa Székesfehérvárott szállt ki. * Az angolok az „English Mercury“ t tartják a legidősb európai lapnak, mely 1588-ban alapittatott. E dicsőséget most egy másik vállalat akarja elvitatni. A Librinél tartott könyvárverezésnél t. i. egy hírlap czímére bukkantak a sorjegyzékben, melynek czime : „Neue Zeytung aus Hispanien und Italien, Mense Februario 1544.“ * Nápolyban egy számüzetési sorjegyzék adatott ki, melynek czimerét egy tőr és egy revolver képezi. Azután következnek Lamarmora, Cialdini , Ratazzi Pallavicini és Brignone nevei, kik a „nyilvános boszú“ kiszemelt áldozatainak nyilváníttatnak. Nápolyban mostanában alig van egy nap, hol egyremásra 50 befogatás ne történnék. Már eddig számuk az ostromállapot kihirdetése óta 500-nál több. — Turinban 13-ról 14-re éjjel két egyént súlyosan megtöröztek. * A londoni világkiállítás bezáratása november 1-re halasztatott. Austria nem német népeinek szószólói által a német austriaiakhoz intéztetett. A magyarországi reáltanodák, vili. Előadván a reáltanodák tantárgyainak beosztását és a tanárok közti felosztását, azon kérdés támad: bele fognak-e a tanárok ily felosztásba egyezni ? Előre mondhatom, hogy ha csupán az egyes tanároktól fog az elhatározás függni, úgy az én tervem halva született. De ha a tanárok az alsóbb osztályokban az oktatást alárendelik a vallásos nevelésnek, ha a kisebbség önkényt aláveti magát a tantárgyak felosztásánál a többség kivonatának; ha végre a felsőbb tanügyi hatóságok az igazgatóknak utasításul adják az osztályrendszer megközelítésére a törekvést az alsóbb osztályok számára , úgy bizton hiszem, hogy közlött tervem életet nyereni és az oktatásügy nevelési oldala, a tudomány kára nélkül, emelkedni fog. Azt már a VI. czikkben kimutatom, hogy a tanárok tervem kivitelére képesek, tehát a tehetség nem hiányzik , az akarat pedig meglesz, mihelyt a tanügyi hatóságok nyilatkoznak. Hiszen a reáltanodák többnyire úgy keletkeztek, hogy elsőbben egy vagy két osztály nyittatott meg. Ekkor 2—3 tanár szépen meg tudott osztozkodni a tantárgyakon. Évről évre szaporittatván az osztályok, a tanárok az uj collegákkal ismét megosztoztak. Tehát, ha pár év előtt a tanárok képesek voltak 3—4 tantárgyat is kezelni, most már nem lennének képesek? Amint végre a reáltanoda három- vagy hatosztályúvá kiegészíttetett, a tanárok definitíve megtarták az előbb elfoglalt tantárgyakat annyira, hogy ha egy tanszék megürült, az új tanár mindig elődének tantárgyait örökölte. Most már a nm. m. kir. helytartótanács a tanárok kinevezési okmányában ki szokta tétetni : „Ön ezen és ezen tantárgyra tanárrá kineveztetik, de a tanoda körülményeihez képest tartozik ön más tantárgyakat is átvállalni, ha erre az igazgató önt képesnek ítéli“. Ily kinevezési kikötések minden vonakodást megszüntetnek. Az „Org. Entwurf“ a tantárgyak felosztását illetőleg így szól: „95. §. 2. Jeder ordentliche Lehrer muss befähigt und bereit sein, mehr als einen Gegenstand zu lehren“. 96. §. 2. „Es ist für thätig« Lehrer in der Regel wünschenswerth und geisterfrisehend, wenn die Vertheilung der Lehrgegenstände nicht durch eine lange Reihe von Jahren unverändert bleibt, sondern innerhalb des Kreises ihrer Befähigung wechselt.“ 3. „Die Vertheilung der Lehrgegenstände liegt in der Befugniss und Pflicht des Direktors“. Tehát e tekintetben a régebbi normálok sem képeznek akadályokat, sőt létezik egy ministeri rendelet, mely kiköti, hogy ha lehetséges, a gymnasium első osztályában legfölebb 3 tanár foglalkozzék. A latin nyelv iránt még némi magyarázattal tartozom. A reáltanodában a latin nyelv két okból taníttatik: először, hogy a tanuló, ki magát a reáltantárgyakban bővebben kiképezni kívánja, de mégis a latin nyelvet is óhajtaná megtanulni, ne kénytelenittessék egyedül e végett gymnasiumba járni; másodszor, hogy a tanuló a reáltanodából a gymnasiumba idővesztés nélkül átléphessen. A gymnasium első és második osztályában a latin nyelv alaktana, a III. és IV. osztályban a szókötés taníttatik. Tehát a reáltanodában két tanfolyamnak kell lennie, s a tanulók mindegyikben két évig maradnának (a jelesebbek és felső osztályok kivételével.) így a reál tanulók, miután a többi tantárgyakban hamarább haladnak mint a gymnasisták, az első reálosztály bevégzése után bátran fölléphetnének a gymnasiumi II. osztályba, a II. reálból a III. gymnasiumiba, és így tovább. Amennyiben a latin nyelvből talán gyöngébbek lennének mint a gymnasiumi tanulók, annyiban erősebben állnának a többi tantárgyakból, és a latin nyelvi gyöngeséget csakhamar kipótolhatnák a gymnasiumi pálya folytatása alatt. Ellenben a gymnasiumi tanulók előbbre vannak a latin nyelvben, de hátrább a többi tantárgyakban a reáltanulóknál. Ha tehát a gymnasiumi tanuló reáltanodába átlép, hol a latin nyelv csak rendkívüli tantárgy, az I. osztályból csak az I. reálosztályba, a II. ból all.ba és igy tovább léphet be. Ezen eljárás igen természetes, és ezzel nincsenek a gymnasiumok megsértve , mert a reáltanoda hat osztályban tanítja azt, mit a gymnasium (a latin és görög nyelven kívül) 8 év alatt végez, és így a tanuló, ha a gymnasiumból a reáltanodába átlép, hét év alatt végzi be a középtanodát 8 év helyett. Mind a gymnasiumi mind a reáltanuló tartozik egy feltételt az átlépés előtt teljesíteni; a reáltanuló tanulja rendkivülileg a latin nyelvet, a gymnasiumi pedig a rajzolást. Ezen feltétel teljesítése nélkül az átlépés csak az első osztályba történhetik. Sz. Kecskemét város közönségének felirata. Császári királyi Apostoli Felség Legkegyelmesebb Asszonyunk! Valamint benső örömmel tölté el hű kebleinket, midőn császári királyi Apostoli Felségedet, mint hazánk legkegyesebb édes anyját, ezelőtt öt évekkel virágzó egészségben láthatván, a legmélyebb jobbágyi hódolatunkat örömkiáltásaink közt bemutathatni szerencsések valánk , úgy mély szomorúsággal lepte el bus sziveinket cs. kir. Apostoli Felségednek későbben közbejött huzamos gyengélkedése. A mindenható Isten meghallgató szomorúságunk közt hozzája fölbocsátott buzgó imáinkat, visszaállitá hazánk édes anyjának egészségét, visszaadó fiai köz lelki örömünket, mely bennünket folytonosan ösztönöz, imáinkat soha meg nem szüntetni, hogy cs. kir. Apóst, Felségedet és Felséges családját az isteni gondviselés teljes egészségben, boldogságban és megelégedésben, édes hazánk boldogitására, igen sokáig éltesse. Leborulva esedezünk, hogy ezen hű ragaszkodásunkból eredeti hálaérzeteink kijelentését született kegyessége szerint elfogadni legkegyelmesebben méltóztassék. Kik egyébiránt cs. kir. legmagasabb kegyeibe ajánlottak, alattvalói hódolatunk és Iitségünk kijelentése mellett öröklünk. Kecskeméten sept. 6-án 1862. cs. kir. Apost. Felséged legalázatosabb alattvalói és hű jobbágyai, Kecskemét város közönsége, Csányi János, s. k. polgárnagy. Kőszeg város közönségének fölirata. Császári királyi Apostoli Felség 1 Legkegyelmesebb Urunk 1 A népek millióinak örömrivalgásai között, melyekkel Ő Felsége a Császárné, legkegyelmesebb Királynénk s Honanyánknak súlyos betegségében szerencsés felüdülése, s legmagasb szerette családja és hit alattvalóinak körébeni oly óhajtva várt megérkezte üdvözöltetett, csak gyenge elhangzó szózat ugyan a legmélyebb hódolattal s alázattal alálirt városi közönség hason, bár a sziv legmélyéből eredt örömüdvözlete, ismerve mindazonáltal Felségednek azon magasztos, valóban fejedelmi tulajdonát, melynél fogva jobbágyai legutolsóbbikának szava is kegyelmes meghallgatás és méltánylásra talál : bátrak vagyunk mi is azon legalázatosabb nyilatkozattal járulni Felséged magas trónja elé, hogy zajosabb, fényesebb örömkifejezések igen, de bensőbbek, forróbbak alig nyilvánulhattak e szerencsés, a birodalom összes népeit boldogító esemény felett, mint bár csekély s szerény, de legmagasb uralkodó házához mindenkor a legtántoríthatlanabb hűséggel ragaszkodott városi közönségünkben, valamint forróbb, buzgóbb imák alig repültek az ég urához Felséges Királynénk s Asszonyunk drága egésségének helyreállítása s fognak ezután is felfelé szállani annak folytonos virulása iránt, mint ezen, Felséges királynéjához imádattal határos szeretettel ragaszkodó hű városi lakosság ajkairól. — Vajha soha se borítsa többé a jelenleg az ég kegyelméből szerencsésen elvonulthoz hasonló vészfelhőzelséged családi boldogságának tiszta egét, hogy magasztos szive kívánalmához képest háborutlanul s osztatlanul egyedül népei jóléte s boldogságának előmozdítására szentelhesse drága perczeit ! Vajha engedje a mindenható, hogy Felségeddel egyetemben a földi lét lehető leghosszabb idejéig a legvirágzóbb egészségnek és mi által sem zavart ragyogó családi boldogságnak örvendhessen Felséges Királynénk s Asszonyunk, hogy Felségedet népboldogitó magasztos munkálatában folyton szende őrangyal kint lebeghesse körül és segéde, támasza lehessen. Fentebbi legalázatosabb örömüdvözlete mellett ezen szívből fakadt üdv-kivánalmat is fogadja Felséged kegyelmesen legalázatosabb s legmagasb fejedelmi kegyelmébe legmélyebb hódolattal ajánlott örökké hű jobbágyainak. Kelt 1862. évi augustus hó 2- án tartott közgyűléséből Kőszeg szabad királyi város közönségének. Stranzl János, s. k. polgármester. — Ullmann Sándor, s. k. hit. főjegyző. Debreczen város közönségének fölirata. Felséges Császár és Apostoli Király Legkegyelmesebb Urunk! A mily leverő bánat és ellenállhatatlan fájdalom fogta el sziveinket akkor, midőn Felséges Császárnénk és Királynénknak az összes alattvalók szivében közrészvétet gerjesztő betegeskedésének hite e hon határait átszárnyaló, ép oly felemelő és kimondhatatlan örömnek árja fakadt kebleinkben azon boldogító hit hallatára, hogy Felséges királynénk és kegyelmes Honanyánk az egek Urától előbbeni, reánk áldást hozó egésségét visszanyerte. Midőn mi az egek urának ezen üdvet adó kegyelméért alattvalói buzgó hálával áldozunk, s a Mindenható kifogyhatatlan áldásának — Felséges Császárunk és királyunkkal, úgy Felséges királyi asszonyunkkal a legdusabb mértékben leendő közléséért szent áhítattal könyörgünk, ugyanakkor fogadja el Felséged kegyelmesen Felséges hitvese nevében e város közönségének leghívebb alattvalói szívből fakadó s a legnemesebb érzelmeket tolmácsoló hódolat teljes örömének nyilvánítását, melylyel legmagasabb trónjához közeledői bátorkodunk, s mely azon szent óhajtásban öszpontosul, hogy Felséges Császárunk és Apostoli királyunk honatyai örömének s boldogságának osztályrészesét, s e hazának védangyalát . Felséges Császárnénk és királynénkat lelki fensőségben és testileg diszlő erőben a mindenség nagy ura — ki a birodalomnak s e hazának legszentebb örömét visszaadta — a legvégső időkig tartsa meg, s leggazdagabb trásaival időről időre kegyelmesen árassza el. Kelt Debreczenben 1862 dik évi augustus 29 dik napján tartott tanácsülésből. Felséges Császárunk és Apostoli királyunk legalázatosabb szolgái, tántoríthatatlan hit alattvalói, cz. kir. Debreczen város közönsége nevében. Szigethi Szőllösy János polgármester. Az erdélyi megyei bizottmányok. A „K. Közl.“ 133. számában egy kormányközi közlemény jelent meg, mely a legközelebb egybegyülendő megyebizottmányok magatartásának kíván irányt adni. A kormányközi közlemény igy hangzott: „Úgy értesültünk, hogy a megyék, vidékek és székelyszékek most alakult bizottmányainak némely tagjai a bizottmányi gyűlések megnyitása alkalmával, ezen bizottmányok törvényessége ellenében egy tiltakozást szándékoznak beadni s egyszersmind egy feliratot indítványozni, melyben a megyék municipális autonómiájának helyreállítását fogják kérni, megjegyezvén egyszersmind azt, miszerint ha az újonnan alakult bizottmányok szervezete elleni tiltakozás és felirat beadása elfogadhatnék, azon esetben az illető bizottmányi tagok a bizottmány tárgyalásaiban részt vennének, ellen esetben pedig a tiltakozás és feliratnak megfelelő határozat kimondása mellett a gyűlést odahagynák. Ha csakugyan szándékában áll a bizottmányok egyes vagy több tagjainak a bizottmányi gyűlések megnyitása alkalmával a fennirt módon fellépni, úgy nem tartjuk feleslegesnek, ha e kérdésben nézetünket mi is kifejezzük. Miután a megyék, vidékek és székelyszékek belszervezése körül 1848-ig fennállott intézmények (179% ki törvényezik a XII. art.) a jobbágysági viszony és a nemesség kiváltságai eltörlése, a görög nem egyesült vallás egyenjogosultsága, s a nép minden osztályaira kiterjesztett egyforma polgári jogok és kötelmek következtében tettleg alkalmazhatatlanokká, s jövendőre nézve kivihetetlenekké váltak: a kormány nem csak törvényesen jogosítva, hanem annak szent kötelessége is volt, ott, hol az ezelőtti törvényes intézményekben tettleges hiányok léteznek, ezeket alkotmányos úton hozandó törvények létesítéséig is ideiglenes intézmények által kiegészíteni, s addig is, míg az érdekelt törvény alkotmányos úton létrejöhetne, a megyék, vidékek és székelyszékek belképviseletét szervezni kívánván, az eddigi nem jogosult néposztálynak is a közgyűlésekbeni részvételre megfelelő utat nyitni. Amint tehát a képviseleti bizottmánybani belépésre közvetlen jogosult azon politikai jogok terjedelmét ismeri, melyek gyakorlatára hivatik s szabad választásában áll ezen jogait élvezni vagy nem élvezni épen úgy függ tetszésétől azon jogosultaknak is, választási jogaikat használni vagy mellőzni, a kik választott képviselők által közvetített részesedésre avattattak . Ha a bizottmánybani részvételre közvetlen jogosult a bizottmányba belépett, magától érthetőleg más vagy kiterjedtebb jogok élvezetére nem számíthat.