Sürgöny, 1862. október (2. évfolyam, 225-251. szám)
1862-10-18 / 240. szám
ki, mint ő akarja. Erre nézve mindenekelőtt engedelmes képviselőházra lenne szükség , ámde ezt az alkotmányszabta után előállítani, erre nem lehet reménye. Bismark úr tehát, ha igaz a „France“ és „Publicist“ állítása, a suffrage universell-t akarja mozgásba hozni, mégpedig azon approbált módon , mint Francziaországban; a ministerum ellenei azonban bebizonyíthatni remélik, hogy a poroszok nem francziák. Bécs, oct. 16. L. Változatosság hiányában csakugyan nem szenvedünk. Egyik nap Gissera, másnap Schindler úr mulattat bennünket. Schindler úr a centralista Don Quixottismus Sancho Pansája, a bíród, tanácsnak Peleskei Nótáriusa. Schindler ur azon szerencsétlen emberek közé tartozik, kiket másra szánt a természet, másra vitt a sors. Ha Schindler ur természetes hajlamait követi, akkor ma Scholznak dicsőséges utódát tisztelhetnek benne. De úgy akarta a sors, hogy ne külvárosi komikus, hanem bírod, tanácsos legyen. Annak idejében igen mulatságos dolgokat beszéltek arról, hogy Schindler úr mikép jutott a bírod, tanácsosok sorába s állíttatott, hogy megválasztatásán leginkább ő csodálkozott, ki megválasztatott s hogy ezen csodálkozásban senki sem osztozott nagyobb mértékben, mint az alsó-austriai tartománygyűlés, a ki megválasztotta. Azóta Schindler úr sok czifra dolgot vitt végbe, de a legnagyszerűbbet azonban a financzbizottmány tegnapi ülésében. Ugyanis a három kanczellárnak budgetje kerülvén tárgyalás alá, Schindler úr azon indítványt teszi, hogy a három kanczellárt a bizottmányba hívják meg. Ha a dolog oly egyszerű volna, alkalmasint az 1862-diki budget alkalmával megkísértették volna. De Schindler úrnak ilyesmi csekélység, a mellett pedig a budgettárgyalás oly komoly dolog, hogy egy kis mulatságos impromptu csak jól eshetik. Wenisch úr, ki a 62-diki budget alkalmával a kanczellárokat illetőleg igen becses tapasztalásokat szerzett, az indítvány ellen nyilatkozott s Schindler úr tapasztalta, miszerint mégis csak nem mindig igaz a német közmondás, hogy egy bolond tizet csinál. Indítványa megbukott, a bizottmánynak egy tagja sem szavazott mellette. Hasonló sors érte Wieser tudor úrnak (a német autonomisták feje)azon indítványát:ajánlja a bizottmány a háznak, hogy a Lajthán túli országok budgetjét tárgyalás nélkül iktassa a költségvetésbe. Olvasóink emlékeznek, hogy a német autonomisták az 1862-i budget alkalmával ugyanezen indítványt tették a házban, de csak csonka sikerrel. Az indítványt a legközelebbi alkalommal ismételni fogják s valószínűleg hasonló eredménynyel. A bizottmány mai ülésében az államminiszegettem a kandallóba, lefeküdtem, de igen nyugtalanul aludtam; — minden álmom a körül forgott: várjon a kandalló kéményén át nem jöhetne-e szobámba ily váratlan vendég. Talán egy pinte ale el kevesebbet ivom a szükségesnél, innen a nyugtalan álmok ? Napi újdonságok. *CsászáréFelséges. hó 16-án d. e. 10 órakor Ischlból Schönbrunnba megérkezett. ^Székesfehérvárról távirják P. Li-nak. Ma od 17-én délben találták itt fel a szt. István bazilika alapjait. * A szász egyetem feliratára a napokban várható a legfelsőbb elhatározás. *A dunáninneni helv. hitvallású superintendentia kerületi gyűlése itt Pesten f. hó 15 kén nyittatott meg. A superintendens úr imája után, gr. Ráday Gedeon főgondnok kezdé meg a tanácskozmányt, két tárgyra irányozván főkép az egybegyült egyházi és világi férfiak figyelmét, egyik a kér. pénztár alakítása, a másik a helv. hitv. iskolák szervezése. *Laukától egy mű jelent meg „Szellemi szikrák“ czím alatt, melyet a szerző „Nagy Fridrik szellemének“ ajánl. A „M. D.“ úgy találja, hogy ezen ajánlat inkább élez mint kegyelet, amit nem csak azért nem engedhetünk meg, mivel az rész élez volna, mi ellen derék humoristánkat védelmeznünk illik, hanem azért is, mivel a tény valóságával ellenkezik. Lanka műve elé csakugyan komoly kegyelettel tűzte amaz ajánlatot, mit már maga azon tény is bizonyít, hogy munkájának egy példányát a berlini királyi könyvtárnak megküldötte. * Launer és Stolpnál megjelent: „A vérpad titkai“, a hét nemzedéken keresztül Páriéban hóhéroskodott Samson család emlékirataiból, magyarul Erdődtől. I. füzet. Drastikus, hátborsóztató, de sok érdekes történeti adatot magában foglaló olvasmány. A czimlapon látható a Samson család ominosus czimere, egy repedt harang, mely a névből csinált szójátékra vonatkozik : „Sansson“ (hang nélkül). * Az első számú hordár becsületességével nevet vívott ki magának. Ez egyén a múlt hét folytán az „Oroszlán“ gyógyszertár közelében esti 10 órakor egy 500 arannyal töltött erszényt talált, s nem volt szorgosabb teendője, mint az erszény tulajdonosát fölkeresni, kinek azt, miután föltalálta, haladéktalanul kézbesítő. A becsületes egyén neve Rácz Antal, s hűsége jutalmául 5 darab aranyat kapott. * A fővárosban napirenden levő bukások a vidéken is tetemesen megingatták a hitelt. Már Debreczenből is jelentik, hogy az ottani első kereskedők egyike K. . . . Zsigmond fizetéseit fölfüggesztő. * Tegnap nyittatott meg a magyar gazdaszszonyok kiállítása a köztelken. Beléptidij 10 kr. A kiállitmányok egy része kisorsoltatván, egy sorsjegy ára szintén 10 kr. * A „P. L." ellenzi azon tervet, hogy a városligetnek a rondeau jobb oldalától a régi arénáig terjedő telkei nyári lakók számára elárvereztessenek. Ezúttal emlékezetbe hozza, hogy gr. Batthyányi bibornok- prímás a jelenlegi városligetet oly föltét alatt ajánló oda a városnak, hogy az nyilvános mulató hely maradjon s abból semmi el ne adassék, ellenkező esetben a városliget újra a gr. Batthyányi család birtokába megy át. * A városi tanács Privorszky kávésnak azon kérvényére, hogy a színház téren álló kioszkját téli kávécsarnokká alakíthassa át, azon okból, mivel ilyeténkép a kioszk állandósitása által a nevezett kávés két személyi jogot élvezne, mi az iparrendszabály ellen volna, tagadólag felelt. * Belgiumban Gallast és Leys híres festők visszautasították a bárói czimet. * Bécsben a karinthiai utczában levő úgynevezett „József császár kávéház“ ugyanazon házban, melyben Mátyás király lakott, 100 évi fenállása után megszűnik. * Sárváron — mint egy magánlevélből szívesek voltak velünk közölni — f. hó 20-án és 21 én a bordeaux i herczeg tiszteletére nagy vadászat fog tartatni, melyben ő fensége a parmai herczeg is részt veend. Pestről magyar főuraiak közöl is várnak vendéget. * A cs. k. evang. theologiai fakultás Bécsben az 1861. ápril 8-ki legmagasb patens kibocsátása évnapjának ünnepére legelőbb használta a tudorrá előléptetés jogát és Császár Ő Felsége jóváhagyásával négy evangélikus theologust diszite föl a tudori méltósággal honoris causa. E négy úr közt van a sárospataki evang. theologiai tanintézet tanára Szeremes Gábor és Kuzmány Károly bécsi superintendens. * Az „Ung. Nachrichten“-ben olvassuk : A kereskedelmi banknál a főtitkári állomás Vidéki úr elbocsáttatása óta ideiglenesen Szartory úr által láttatik el. ♦Mi (szombaton) az „Izraelita magyar egyletben“ esti 6 órakor felolvasás rendeztetik. A felolvasók : Rosenberg Izidor, Tender Pál és Fenyvessy Adolf urak. * A széntéren fölállított húsvágó-sátor példájára a Hermina, István és szénatéren is lesznek hasonló bódék, hol a húst jutányosabban fogják mérni mint a mészárszékekben, — azaz csak addig jutányosabban, mig a concurrentia itt is hasonló árakat nem idéz elő. * A magyar egyetemi alapítvány birtokai 186% közigazgatási évben 143,615 ftot jövedelmeztek, ellenben a gazdasági és más kiadások 101,094 ftra mentek, úgy hogy a kiadások levonása után 42,521 ft. tiszta jövedelem marad, miből 15,088 ft. az erdőmivelés és 27,433 ft. a többi gazdaságból eredt jövedelmekre esik. Felette örvendetes, hogy az államkincstár azon igényei, melyek a magyar alapítványokra, nevezetesen a vallás-, tanulmány- és egyetemi alapra az utolsó évtizeden keresztül szolgáltatott többféle segélyösszegek iránt a legújabb időkig támasztottak, most már végkép kielégítvék és lehetővé lett az említett alap igazi állását pontosan constatírozni, így e czélra a magas kincstárnak összesen készpénzül 274,404 ft. és állami kötvényekben 2,850,920 ft. fizettetett vissza, miből az egyetemi alapot 41,681 ft. illeti mint készpénzfizetés az értékpapírokbani megtérítés aránylagos része mellett; minélfogva kitűnik, hogy az egyetemi alapnak járó 1,350,746 ft. (pengő pénzben) földtehermentesítési összeg folyóvá tétele maholnap bizonyosan várható, miután az államkincstár követelései azelőtti évek előlegeiből kiegyenlítetteknek tekinthetők. *Az államvaspályatársaság hivatalnoka Maasburg Vilmos úr (prágai születésű) f. hó 15-kén este 8 órakor a Lloyd épület előtt eszmélet nélküli állapotban találtatott. Rögtön kocsira tették, de még az útban a Rókuskórház felé meghalt. * B. Pongrácz Zsigmond Beczkón életkora 78- dik évében meghalálozott. A szegények valódi jeltevőjöket vesztették el benne. * Az austriai dunahajózás az al Dunán 1861-ben — mint a galaczi cs. k. consulatus jelentéséből kitűnik, igen jövedelmezőnek bizonyult be. Egészben 146 austriai vitorlahajó 46,382 és 130 austriai gőzös 61,515 tonna teherrel ment át a szalina torkolatokon. Csupán a görög lobogó forgalma volt erősebb 19, 7 pet ellenében 30 pet, a többié mind csekély. A legnagyobb rész a gőzhajózást illeti, miután a két nagy austriai társaság , a Lloyd és a dunagőzhajózási társaság, melyek 1856 óta a Messageries imperiales és 1859 óta az orosz gőzhajózásból eredt vetélkedést minden erejök felhasználásával győzelmesen kiállják. Az austriai gőzösök fentebbi száma által előidézett forgalom az átalános hajóközlekedésnek 64 petjét teszi, és 79 petjét a vízi terheknek, nem számítva azon 323 austriai schleppet és propellert, melyek a szulina öbölben 185,000 mérő gabnával rakodtak s így az e czikkbeni öszforgalom 65 perjét szállítmányozták. * Bécsi lapokban olvassuk, hogy Metternich herczeg pfalzi uradalmában egy egészen fehér nyulat lőtt, melyet mint ritkaságot königswarti múzeumába szállíttatott. * John Curtis a hires angol zoológus, a többi közt a 16 kötetre menő s 800 aczélmetszettel ellátott „British Entomology“ czimű jeles munka kiadója f. hó 6-kán Islingtonban (London) 70-ik évében meghalt. * Borbándon M.-Vásárhely vidékén a helv. hitv. templom tornyára órát alkalmaztak. Készítője 300 oftért egy m.-szeredai székely atyafi volt, kit művészetére a természet tanított. Mondják, hogy a székelyföldön számos ily naturalista találtatik. * A „Kék“ hirli : Múlt vasárnap I. G. ur fiatal szép neje múlt ki váratlan halállal. A nő fogfájásban szenvedett; az elhivatott műtök a foghúzás fájdalmai könnyítésére choloroforumot használtak. Egy fogát szerencsésen kivették, de a nő a másikat is fájlalta; s midőn kivonatára a műtétet ismételni akarták, a második adag altatás erejét nem állta ki, meghalt.A Szent István társulat f. hé 9-én tartó mélt. s főtiszt. Danielik János cz. püspök s társulati alelnök ur elnöksége alatt választmányi gyűlését, melyben a múlt gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után következő nevezetesebb tárgyak fordultak elő : 1. Vitái Alajos kir. táblai ülnök előadó véleményét a „Jellemvonások IX. Pius életéből“ czimű s általa megbírált mű felett, némi nyelvészeti módosítással kiadásra ajánltatott. 2. Felolvastatván Bartakovics Béla egri érsek őamlsága az egri nyomdának bérlet-átengedése érdemében a társulathoz ennek kérelme folytán intézett válaszirata, a választmány örömmel értesült, miszerint ő a méltósága az egri érseki könyvnyomdát, járulni kívánván azon nemes czél előmozdításához, melyet a Szent István társulat tűzött ki magának, a katholicismus érdekeinek buzgó felkarolásához, a jelen bérlet időszakán túl még hat évre a társulat használatára átengedi azon feltételek alatt, melyekkel azt eddig bírta. Hálás köszönetét e nagylelkű kegyességért a választmány levél által fogja tolmácsolni. Ezek kapcsán jelenti elnök úr, hogy a jótékonyságban kifogyhatatlan egri érseki excellentiája a társulatnak 1000 forintot adományozott a szent- * íráshoz megkivántatott papír szükségletek fedezésére meghatva a jótékonyságok sokaságától, melylyel a társulat kegy éltetik különösen föpásztoraink által, indítványozza hogy az ily jótevők arczképei a társulat számára levezessenek, hogy a gyűlésterem falait díszítsék, élénk hátára serkentetvén irántok ez által is mindaz, ki a társulat teremeibe lép. Az indítvány közhelyesléssel fogadtatván, annak kivitele az évi költségvetés alkalmára tétetett át. 3. Ugyan ő nagyméltósága kegyeskedik tudatni a társulattal Mester István sziráki plébános halálát, ki a társulat alapitó tagja lévén, végrendeletében kijelenti, miszerint a Szent István társulatnál két, száz-száz forintos alapítványa lévén, azok egyikét a sajóvámosi, másikát a sziráki parochiák könyvtárának hagyományozza olykép, hogy az azok után járó könyvilletményeket folytonosan kapják az illető könyvtárak. Tisztelettel tudomásul vétetett. 4. Ranolder János veszprémi püspök önméltóságának felolvasott válasziratából kitűnt, miszerint a tiszteleti tagság érdemében székhelyére s annak környékére nézve intézkedni méltóztatott, s egyszersmind örömét fejezi ki a felett, hogy a társulat üdvös működése a nemzet minden osztálya s rétegei közt meleg részvétnek és pártfogásnak örvend. A főpásztori kegyes intézkedés a legnagyobb hálaköszönettel fogadtatott. 5. Felolvastatott bibornokhgprímási eminentiájának levele, melyben értesiteni méltóztatik a társulatot, miszerint az eperjesi görög katholikus püspök ő méltósága általa felhivatott, hogy a tan egyformaságának tekintetéből saját megyéjében az elemi iskolák használatára a Deharbe féle katekizmust, úgyszintén a Roder féle bibliát írná elő , minek folytán ez utóbbinak ruthen fordítását fent tisztelt püspök úr neki fel is terjeszté, hogy az a Szent István társulathoz kiadás végett áttétessék, mit ő eminentiája kegyesen eszközöltetett is. G. Victorin József budavizi városi káplán levele, melyben a hozzáintézett felhívás következtében egy a tótajkuak számára kiadandó kath. lap szerkesztése érdemében kijelenti, miszerint egészségi állapota s más, őt már kötelező irodalmi vállalatok tekintetéből a szerkesztést el nem vállalhatja, tudomásul vétetett. 7. Olvastatott Kozma Károly hittudor és tanár levele, mely „Liturgica Sacra Catholica" jeles művének második kiadását felajánlja. A választmány az ajánlatot a legnagyobb elismeréssel fogadó, ismervén a mű jelességét, azonban kiadását későbbre kénytelen halasztani. 8. Egry Lajos a Minkay Jánosnak „A szentségek szentsége“ czimű s a társulathoz beadott müve szabályszerű bírálatra kiadatott. Nemkülönben Nagy József által irt „Erkölcsi költemények“ czimű dolgozata is. 9. A társulati igazgató bemutatá a választmánynak a Szent István társulat által legközelebb sajtó alól kikerült kiadványokat, minek: „Cantu Caesar“ hetedik,kötet, VIII. és IX. korszak ; „Szent István társulat naptára 1863. évre; “ valamint az „Egyetemes Magyar Encyclopaedia" II. kötetének már kész 50 ivét; nem különben jelentés létetett, hogy a „ Szentirás“ nyomatása szakadatlanul haladván, az a nagy gyűlésre mint kész mű (első 50 iv) mutattathatik be. 10. Végre az ügynöki jelentésből kitűnt, hogy a társulat tagjainak száma folyó évi augusztus szeptember hóban alapitó (Markovics János apát s kanonok Veszprémben) s 13 rendes taggal szaporodott. * Tegnapi rovatunkba tévedésből csúszott be Wallendorf szepességi k. bányaváros német neve — Olaszfalu helyett. Iter úr is jelen volt, a magyar s erdélyi dolgok állapotáról felvilágosításokat adandó. Ez ülés a szerkesztőség figyelmét amúgy sem fogván kikerülni, elégnek tartom egyszerű megemlítését. * *) Birodalmi tanács. A fiananezválasztmány oct. 16-ki ülésében érdekes politikai vitatkozások történtek. A három kanczellária költségvetése forogván szóban, Wieser, az osztrák autonomisták egyike indítványt tön, hogy a bizottmány ne is tárgyalja a három kanczellária költségvetését, hanem egyszerűen fogadja el azt 1863 ra úgy, mint a kormány előterjesztette, mert, úgymond, ez eljárást a magyar kiegyezkedési párt megelégedéssel veendi. Dr. Schindler ellenben, tagadván, hogy Magyarországban ily párt léteznék, kívánta a kanczelláriák költségvetéseit is tüzetesen tárgyaltatni, s hogy e végre mind a három kanczellár a bizottmány előtt megjelenni keressék fel. Szavazásra kerülvén a dolog, mind Weser, mind Schindler indítványa elvettetett, s e helyett határozatba ment az ülést elnapolni, s Schmerling államminiszter urat felkérni, hogy a bizottmányban jelenjék meg. Államminiszter úr csakugyan megjelenvén, Schindler interpellálta őt, hogy igaz-e, mit a hírlapok ismételve jelentettek, mintha a kormány és némely magyar pártfőnökök közt alkudozások folynának, melyek az alkotmánykérdésre vonatkoznak, s ez alkudozások minő természetűek ? E felszólításra Schmerling úr részletesen és kimeritőleg válaszolt, mely válasznak tartalma körülbelöl ez : Minden hír, mi a kormány és némely magyar pártfönökök közt történt alkudozásokról elterjedt — merőben alaptalan. Ő Felségének kormánya változatlanul a februári alkotmány terén áll. Azon számtalan programotok közül, melyek a Lajtán túl a kiegyezkedési ügyben megjelentek, egyetlenegy Bines, mely csak közelről is megoldotta volna a problémát: a monarchia egységét egy becsületes alkotmányos kormányzattal összehangzásba hozni. A február 26-ai alkotmány tehát, nem is említve azt, hogy államügyünknek egyedüli törvényes alapja, czélszerűségi szempontból is egyedüli és legjobb út a probléma megoldására. — E válaszszal, mennyiben ez a februári alkotmányra vonatkozott, Schindler nagyon megelégedvén, még csak azt akarta tolni, hogy a főkanczellárok az országaikat illető költségvetések tárgyalásánál miért nem jelennek meg a bizottmány és birodalmi tanács üléseiben ? A felelet erre, mondá államminiszer úr, már a császári üzenetben megvan, mely felhatalmazta ugyan a relihszathot a költségvetést egész birodalomra megszavazni,de kikötötte, hogy a lajtántúli országokra nézve a végrehajtás a 13. §. alapján történjék. Ez azonban nem áll útjában annak, hogy a birodalmi tanács a szükséges felvilágosításokat megkapja. Hiszen ő maga szerencsés volt a jelen nem lehető minisztertársait pótolni, sőt a minisztereknek jogukban van magukat az ülésekben biztosok által is képviseltetni. Litvinovicz püspök erre megjegyzi, hogy államminiszter úr úgy nyilatkozott, miszerint ő Felségének egész kormánya egy véleményben van, tehát óhajtaná tudni, hogy a magyar főkanczellárt is ide lehet-e érteni, s van-e valami alapja a közte és az államminiszter úr közt előfordult hirszerinti egyenetlenségeknek ? Mire Schmerling úr válaszoló: *) A hírod, tanács rovatában olvasható. Szerk. hogy a császár összes minisztereinek csak egy politikájuk van, s ez a császári urak politikája. Végre Schindler úr az erdélyi ügyeket is szőnyegre hozván, államminiszter úr dicsérőleg kiemelte gr. Nádasdy kanczellár buzgóságát és hét alkotmányos érzületét. Felemlítette, hogy Erdélyben a megyei bizottmányok azért hivattak össze, hogy az ország véleményét kitudni lehessen. Véleménye szerint a reichsrath jövő évi ülésében az erdélyi képviselők megjelenendnek. Erre az erdélyi országgyűlésre kívánt 100.000 ft vita nélkül elfogadtatott. Eperjes város közönségének fölirata. Csász. kir. Apostoli Felség 1 Legkegyelmesebb Asszonyunk ! Midőn két évvel ezelőtt Felséged gyengélkedő egésségének aggasztó hite a földgömbünkön elhatott, keservesen megdöbbentőleg érintett bennünket is, hanem hitünkben ingathatlanul; mert tudtuk, hogy a népek érző lelkéiből fakadt imaszerü fohászok s óhajtások előtt a kérlelhetlen végzet is meghajlik. És íme milliók esdeklésére a végbetlen örök szent erő üdítő malasztjainak forrása felnyílván, a hatalmas Isten Felségedet, felséges családjának, s felségedben a népeknek legkegyelmesebb Uralkodónéját s Asszonyát visszaadta. E csodaszerü isteni végzet okozta, az égbeliek szeplőtlen érzelmeivel azonos örömünket, meginghatlan és rendithetlen jobbágyi hódolatunk és hűségünk örök zálogául nagy birodalma népeinek hű érzelmeivel egy keretbe fonva Felséged trónja zsámolyához jobbágyi alázatossággal tesszük le, s a királyok királyát naponkénti imákkal kérvén, hogy Felségedet e földön igen-igen sokáig megtartani kegyeskedjék. Kelt Eperjes sz. kir- városában, 1862. évi September 20-kán tartatott teljes tanács-ülésből — maradván Cs. kir. Apostoli Felségednek jobbágyi hódolattal Eperjes sz. kir. város közönsége nevében Fuhrmann Andor s. k. polgármester. A magyar írók segélyegylete. Az e hó 11-én gr. Károlyi István ő méltósága elnöklete alatt tartott választmányi évnegyedes ülésben az újonnan engedélyezett 20.000 dr. sorsjegy kérdése, pénztárnoki jelentés és segélyezési ügyek képezték a tanácskozás több tárgyait. A választmány, az alap növekedéséhez képest, folyvást nagyobb mértékben gyakorolja a segélyezést. Alig van már oly özvegy és árva, ki, ha a szabályok értelmében képesítve van reá, segélyezésben ne részesülne. S nem csak folyamodásokra történnek segélyezések, a nemes szivü elnökök és választmányi tagok maguk tesznek indítványt oly személyekre nézve, kiknek állapotáról közvetve vagy közvetlen biztos tudomásuk van. Az újonnan engedélyezett 20.000 dr. sorsjegy kibocsátását nem rendelte el a választmány, részint azért, mert a húzás határnapját visszavonhatlanul ígérte megtartani, mit az új sorsjegyek kiállítása és eladai hatása majdnem lehetlenné tesz, részint pedig azért, mert a már kibocsátott sorsjegyeknél többet eladhatni, a jelen körülmények közt, nincs biztos reménye. A felolvasott pénztárnoki jelentés is itt következik : Jelentése a magyar írók segélyegylete pénztárnokának az 1862-ik év 3-ik negyedéről. Tekintetes bizottmány ! Van szerencsém benyújtani a magyar írók segély-egylete pénztár-forgalmának kimutatását ezen folyó 1862-ik év harmadik negyedéről. Ezen számadási kivonat kimutatja, hogy ezen harmadik negyedévi bevétel, a második negyedévről átesett ....................................... pénztár-maradványnyal . Kiadatván pedig az egylet czéljainak megfelelőleg a számadás részletes kimutatása szerint . 1464 - 70 melyet levonva a bevételből, tesz az egylet pénztár-állapota a jelen harmadik negyedév bezárásával . Megvan pedig valósággal ezen összeg a számadás részletes kimutatása szerint: a) értékes kamatozó papírokban . . . 6695 ft 31 kr. b) takarékpénztári könyvecskében . . . 13,838 ft 8 kr. c) segélyezési kölcsön-okmányokban . . 750 ft 79 kr. tehát összesen Ezen 21,839 ft 18 krnyi pénztári készlet az alapítványi és közpénztár között ekkér oszlik meg: a) Alapítványi pénztár: Az alapítványi pénztár a második negyedév végével, be nem számításával a 12.000 ft ezüst készletnek, tett....................................... Ezen harmadik negyedben pedig a mellékelt számadási kivonatok szerint, befizettetett tehát a harmadik negyedév végéig befizetett alapítványi tőkék összege tesz . • . . . . b) A közpénztár. A közpénztári maradvány tett a második negyedév végével . Ezen harmadik negyedévben a mellékelt kimutatások szerint befolyt 4,478 „ 9 „ 1,492 „ 40 „ tehát tett a közpénztár bevétele . 5,970 „ 49 „ melyből levonva az egylet czéljaira tett kiadásokat, mi . . . . 1,464 „ 70 maradt közpénztári vagyon ezen harmadik negyedév végével . . . 4,505 „ 79 „ Megvan pedig ezen készpénzmaradvány : a) tak.-pénztári könyvekben . 3200 ft — kr. b) segélyzési kölcsön - okmányokban ....................................... 350 „ — „ c) pénztári készletben . . 555 „ 79 „ tehát összesen 4505 ft 79 kr. Ezekből kitűnik: 1) Hogy a befizetett alapítványok sértetlenül megvannak, és kamatozó állapotban tartatnak. 2) Hogy a közpénztár vagyona a segélyezettek járulékai, továbbá a befektetések és kezelési költségek fedezésén felül tesz ezen harmadik negyedév bezártá-val: — 4505 frt 79 krt, melyből levonván a fennebbi számtételbe tett 750 frt segélyezési kölcsönt, még min 19,471 ft 48 kr, 23,303 ft 88 kr. 21,839 ft 18 krt 21,839 ft 18 kr. 14,993 ft 39 krt 2,340 „ - „ 17,333 ft 39 krt