Sürgöny, 1863. május (3. évfolyam, 99-123. szám)
1863-05-01 / 99. szám
Felolvastatott végül Rima Szombat városa képviselőinek az egyesülethez intézett következő levele: „Tekintetes országos gazdasági egyesület! Midőn a t. egyesület azon törekvéséről, hogy a különböző földvegytitelű felső Magyarország számára is állíttassák országos gazdasági iskola — értesültünk , örömmel ragadták meg ez alkalmat, a tekintetes egyesület törekvését tehetségünkhez képest hazafmi készséggel elősegíteni. Sietünk a tekintetes egyesületet e tekintetben hozott határozatunkról értesíteni, egyszersmind a tekintetes egyesület e hed-ik napján tartandó gyűlésére megbízottunkat s városunk ügyvédét, teh. Dapsy Vilmos urat a végből kiküldeni, hogy ő a tekintetes egyesületnek a netán szükséglendő bővebb felvilágosításokat azonnal megadhassa. Városunk elhatározta, hogy kész, az építendő gazdasági iskolának illő helyiséget kimutatni, s azt az intézetnek ingyen felajánlani; kész, anyagban a maga által égettetni szokott tégla egy részét ingyen adni; kész, a mintagazdasághoz szükséges föld- és erdőbirtokot jutányos haszonbér mellett az intézetnek örök időkre biztosítani; szóval mindazt, mi tőle telik, az intézet felsegélésére megajánlani; e mellett a szomszéd birtokosoktól és helységek lakosaitól nyert biztosításnál fogva, reménységét fejezheti ki városunk az iránt, mikép ők az iskola kiépítéséhez részint az anyagok kiállításában, részint az anyagok befuvarozásában teljes készséggel meghozandják azon áldozatot, melyet a haza minden hű polgárától méltán megvár. Midőn közgyűlésünk e határozatáról a tekintetes egyesületet értesíteni sietünk és szerencséltetünk, meg vagyunk győződve a felöl, hogy a felső-Magyarország számára oly annyira szükséges országos gazdasági iskola helyéül városunkat fogja a tekintetes egyesület kijelölni, mit midőn kérünk, tisztelettel vagyunk az 1863. év ápril hó első napján tartott közgyűlésünkből, a tekintetes egyesületnek alázatos szolgái: Rimaszombat városa képviselői s ezek nevében : id. Ecseghy József polgármester, Újhelyi jegyző.“ Az igazg. választmány a nm. m. kir. helytartótanács leirata tartalmának fonalán : 1) Örömmel vette tudomásul a zala-somogymegyei gazd. egyesületek buzgó érdekeltségét a Keszthelyen állíttatni óhajtott gazdasági tanintézet iránt, s az ez ügyben kiküldött bizottmány megkereséséhez képest az országos gazdasági egyesület részéről teljes készséggel nyújt a valósítás sikeresítésére segédkezet az által, hogy a tervezett tanintézet gyakorlati gazdaságához szükséges földtér megnyerhetése végett az egyesület nevében felkéri a keszthelyi uradalom hazafias érzelmű tulajdonosát, m. gr. Festetics Tasziló tlek urat, úgyszintén köztiszteletben álló testvérét, gr. Festetics György ur m mgát; e megkereső levelek személyes átadásával — az ügy fejlődésének siettetése tekintetéből — az igazg. választmányi tagok közül m. gr. Festetics Ágoston és m. gr. Szapáry Antal urakat bízván meg. — Különben az igazg. választmány értesíteni fogja a zala-somogymegyei gazd. egyesületeket e lépésről, 8 jelentést teend egyszersmind a nm. m. kir. helytartótanácshoz is az ügy jelen állásáról, hogy annak továbbfejlesztésére szokott hazafias buzgalma szerint magas közbenjárásával szintén hatni kegyeskedjék. Ami pedig : k) a felső-magyarországi gazdasági tanintézet helyének kijelölését illeti, az igazg. választmány hálás elismeréssel értesült a nm. m. kir. helytartótanács ez érdembeni gondoskodásáról, mert valóban tekintve aKárpátok hegylánczolatának Mármarostól Pozsonyig TARCZA. Magyar tud. akadémia. (Vége.) A phil. törv. és történettudományi osztály ápr. 27-ki ülése. Nagy Márton után a titoknok felolvassa Horváth Cyril bírálatát Szalay István 1.1. „Elméleti lélektan“ czímű munkája fölött, melyből kiderül, hogy az nem felel meg ama kivánatoknak, melyek az Akadémiát kiadására ösztönözzék. Greguss Ágost mélyebb és részletesb bírálatba bocsátkozik, melyet felolvas. A dogmatismus és scepticismus elveinek fejtegetését előre bocsátva, az úgynevezett tényleges philosophiák közé sorozza a munkát, mely valódi ismeretet nem nyújthat s ellenmondással teljes. Van szerzőnek.két istene: a philosophia istene és a hit istene; az átalány istene a philosophia istene; a kijelentés istene a hit istene. Ezen több isten mellett van több világ. Az ember úgy viszonylik az átalányhoz, mint a bolygó a naphoz, de a nap ismét bolyg a maga napja körül, ez meg ismét a magáé körül és így tovább; így az ember bolygó az átalány körül, az átalány bolygó istenhez viszonyítva. Az átalány isten egyik eszméje, az ember az átalános egyik eszméje; következik utóljára végtelen absolut átalány, minden világ világa, minden átalány átalánya, maga a mindenség a Pantheismus. A lélek a test és szellem együtt- munkásságnak eredménye; alább az anyagnak és szellemnek szülője, tehát apa és fia, Ellenmondás. Nem a léleknek vannak gondolatai, hanem a gondolatok a lélek ; minél több gondolattal bír valaki, annál nagyobb, halhatatlanabb a lelke . Spinosa. Szerző három állományt ismer: én, tudat, öntudat. A lélek állaga az öntudat; a föld lelke az ember; az emberi nemzet lelke egyesek lelkének összege. Szerző halhatatlansága személytelen; mondja, hogy az öntudat megsemmisíthetlen; a meghaltak lelkei az élőkben laknak öntudatosan = Mesmer. Az emberi szellemben a tér negatív, az idő positiv; mindkettő valósággal csak az öntudatban van meg. A positivum=reale ; a negatívum = ideale ; = absurdumok. A gondolat szellem is, anyag is; álmodunk házakról, tehát a szellem létezik a térben; a félelem elsáppaszt, tehát a gondolat is létezik térben. Végül hatodik érzéket talált föl szerző, mely szerinte a szenvi érzék. Bírálót élesen bonczoló és világosan kutató elemzéséért szintén megéljenzi az Akadémia s határozatba megy, hogy ezen pantheistico-spinozistico-mezmericus dolgozat a szerzőnek visszaadatik. Az osztályülés összes üléssé alakulván, titoknak fölolvassa az archaeologiai bizottmánynak a C or v ina kincseinek megszerzésére vonatkozó véleményét, mely abban öszpontosul, hogy ha az illető konstantinápolyi könyvtárba való bejuthatás kieszközöltetett, az Akadémia által oda küldendő tudósok másoljanak le mindent, mi még vagy ezen tudományos intézetünk vagy Európa többi könyvtárában meg nincsen. Palugyay Imre munkát irt Horvátország és Slavonia régibb és helyesebb elnevezéséről, illetőleg az ismert téves névcseréről s azt az Akadémiának ajánlja. A könyvtári bizottság jelentése a szakrendszer fölállításáról a jelenleg külön kezelt három osztály egybeolvasztását javasolja oly módon, hogy a gróf Teleki család alapítványa czím alatt jelenleg külön álló könyvtár szintén az egészbe soroztassék; e könyvek azonban az Akadémia bélyege mellett az eddigi Telekiféle bélyeggel is láttassanak el; a köteles bála és kegyelet kifejezésére pedig a könyvtár ajtaja fölé márványtábla illesztessék olyan fölirattal, mely kitüntesse, hogy a gazdag könyvkincs alapját a gróf Teleki családnak köszöni az Akadémia. Elhatároztatott, hogy az alapítók élő örökösei megkérdeztessenek, s ha kifogásuk nincsen, a könyvtári bizottság javaslata értelmében fog felállíttatni a könyvtár. A javaslat 24 szakot számlál elő, a szükséges alosztályokkal. Balogh Pál indítványára határozatba ment, hogy ezentúl minden ajándékkönyvre följegyeztessék az adományozó neve. Benfey Tódor külföldi levag, köszönetét fejezi ki az Akadémiának, megválasztatásáért. (Hon.) Napi újdonságok. * Földhitelintézeti bizottmány Komárommegyében. A „Hon“ban olvassuk : Gbyczy Kálmán ur, Komáromba egybehiván Amtmann Jenő, Milkovics Zsigmond, Madarassy Mór, Ghyczy Ignácz, Ordódy Pál és Jókay Károlyt, előterjeszté a magyar földhitelintézet elnöke gr. Dessewffy Emil ur megkereső levelét, mely szerint ezen intézet komárom vidéki bizottmányának, a megkereső levélben kijelöltekből alakítására felkéretett, azon felszólítást intézte a jelen volt bizottmányi jelöltekhez , hogy az intézet komárom-vidéki bizottmányát szervezzék és alakítsák, egyszersmind jelenté, hogy t. Ghyczy Ignácz úr sajnálattal tudatja, miszerint gyakrabban hosszabb időre a megyéből hivatalos elfoglaltatásánál fogva távol lenni kénytelenittetvén, a bizottmányi tagságot el nem vállalhatja. A kijelöltek közül Amtmann Jenő, Milkovics Zsigmond, Madarassy Mór, Ordódy Pál és Jókay Károly jelen lévén, hazafiai kötelességüknek tekintették, az intézet bizottmányi tagjául kijelöltetést elfogadni, ugyanazért maguk közül elnöknek Madarassy Mór urat választották, t. Ghyczy Ignácz úr helyébe pedig bizottmányi tagul tatai lakos és birtokos Romszauer Ferencz urat ajánlják. Madarassy Mór úr akadályoztatása esetére az elnökséget Amtmann Jenő úr vendi. •Szegeden, április 19-én reggeli 9 órakor tartatott meg a városház nagyteremében főispáni helytartó önliga elnöklete alatt az általa 1) az alföldi vaspálya előmunkálatai költségei fedözéséhez való járulás, 2) a szegedi vízvezeték megváltásának kérdése végett egybehívott értekezlet. Hivatalos volt mintegy 180 előkelő polgár, de — főleg a második kérdés miatt igen számosan jelentek meg az alsóbb néposztályból is. — Elnök ő mltg a megnyitó beszédében melegen ajánlja elősegítését az alföldi pályavonalnak, melyet ő már egy 1846-ban közrebocsátott dolgozatában az országra és különösen Szegedre nézve nagy horderejűnek nyilvánított. Erre aztán megnyittatott az első aláírási iv, melyen még az értekezlet alatt szép összeg gyűlt egybe. Az aláírási ivek továbbköröztetését polgármester úr vállalta magára. A vízvezetéknek a város általi átvállalását a szegényebb sorsú néposztály terheinek enyhítése végett 200 tekintélyes polgár ajánló folyamodásilag a t. tanácsnak. S már épen az ügy érdemleges tárgyalásába akart az értekezlet bocsátkozni, midőn a vízvezeték magántulajdonosa, egy az ülés tartama alatt átadott irat szerint kijelenti, hogy a vízvezetéket a városnak átengedni nem lévén szándéka, e részbeni szerződéséhez kíván továbbra is ragaszkodni. (F.) * Az Unio-dalárda ez idei első kirándulása május 17-kén a Margitszigetre lesz. * A Margitsziget úgy látszik, az idén élénkebb látogatásra készül. A vendégek ellátására két vas kioszk épül. * A „W. Zig“ esti lapjában olvassuk . Értesittetünk, hogy Langiewitz egy rendőrbiztos és a szükséges őrség kíséretében Tischnowitzból Csehországba a Josephstadti várba szállíttatott. * A lembergi metropolita Joachimowicz ápril 29-kén reggel nyálkaszélhűdésben meghalt. * Meyerbeer Berlinben veszélyesen beteg; a maestro most lépte át 70-ik évét, de művei még mindig egésségesek és fiatalok. * Székely-pogácsa. A jóizű magyaros sütemények kedvelőit figyelmeztetjük, hogy egy idő óta egy nálunk még eddigelé ismeretlen sütemény vonja magára a figyelmet, mely egy Pesten lakó erdélyi derék magyar gazdasszony kezeiből kerül a piaczra. Ez az úgynevezett székely-pogácsa, eredeti alakjában és ízletes tulajdonságaival. Ajánljuk pesti háztartásaink figyelmébe. Kapható különféle árakon, Pesten , Kurz József úr fűszerkereskedésében,kigyó utczában a párisi csarnok átellenében.) Smiedt József ur füszerkereskedésében , (uri-utcza és baráttér sarkán) és Molnár János ur füszerkereskedésében, (a városháztéren). Megrendelések posta utján is pontosan teljesittetnek. * Biharmegye Rév helységéből Írják a „P. N.“-nak, hogy az ottani erdőben közelebbről két leány füvet, gyökeret szedvén, egy kőszirtes helyen egyiknek haja a vadszeder indáiban megakadt; haját bontogatva, a földre nézett, s ime, ott egy tört köszirt felett, domboldalban néhány darab aranyat látott csillámlani, melyeket fölszedvén, társával megosztá. Az eseménynek hire futamodván, a falubeliek közül többen kimentek, s az illető helyen ásni kezdettek, csakugyan találtak is vagy 22 darab aranyat és több értékes csattot. Az aranyok Szent László képére vannak verve, s többnyire Miksa és Rudolf királyéi 1563, 1567, 1570, 1593, 1594. és 1597-ből. A további ásásokat f. hó 24-én a földesuraság letiltotta, maga akarván azt rendszeresen folytatni a nemzeti múzeum érdekében. * A magyarországi műegylet által 1863-ik év ápril 30-kán délelőtti 10 órakor rendezett sorshúzás alkalmával nyertek : Schwarz József Debreczenben nyerte Pape E. Berlinben Dessaui tájképét, értéke 500 ft. — Polányi Károly Pesten, nyerte : Markó Ferencz, Pesten. Tájképét, értéke 400 ft. — Beck József Pesten, nyerte : Jansen J., Düsseldorfban. Tájrészét a Rénuson, értéke 300 ft. — Dresdai müegylet, nyerte : Zimmermann J. S., Münchenben. Játszó gyermekeket, értéke 300 ft. — Dolinger János Pécsett, nyerte : Hansch Antal, Bécsben. Wiesbachhorn, Tiroli Pinzgauban. Nyeremény a regensburgi müegylettől, értéke 300 forint. — Gróf Andrássy Manó Pesten, nyerte : Mecklenburg Lajos, Münchenben. Részlet Piazettánál Velenczében, értéke 220 forint. — Kanócz István Budán , nyerte : Reimer György, Berlinben. Lépcsőjelenet, értéke 200 forint. Schindler József Pesten, nyerte : Hansch Antal, Bécsben. Déli pihenés a Duxerferner hegyen. Nyeremény a salzburgi műegylettől. Értéke 180 frt. — Borowsky Pál, Verbász, nyerte : Ebert Károly, Münchenben. A Chiemtónál, esti tájképét, értéke 170 frt. — Majthényi Alajos, Pesten, nyerte : Than Mór, Pesten. Stella, római leányát, értéke 160 frt. — Hidegh Ignácz, Szabadkán, nyerte : Hansch Antal, Bécsben. Parasztházak Tirolban, értéke 150 ft. — Basch Manó, Becskerek, nyerte : Heckel Ágoston, Münchenben. A foltozó varga, értéke 150 ft. — Schiller Gyula, Pesten, nyerte : Mezei József, Munkácson. Tiszavölgyi részlet Marmarosban , értéke 150 ft. — Hegedűs József, N.Kanizsa, nyerte : Rollmann R., Düsseldorfban. Havasi tájkép Bajorországból, ért. 150 ft.—Kaiser J. E. Pesten, nyerte : Mali Keresztély,Münchenben. Falu-részlet Tirolból, ért. 130 ft. Kratochwill F. Temesvárott, nyerte : Till János, Bécsben. Halász gyermekeket, értéke 130 ft. — Scheiber Vilmos V.Palotán, nyerte : Heinrich Ede, Pesten. Családjára várakozó római paraszt, értéke 120 ft. — Gróf Andrássy Manó Pesten, nyerte : Brodszky Sándor, Pesten. Erdő részlet, értéke 100 ft. — Backo Lajos Galgóczon, nyerte : Lariss Hermina, Bécsben. Ligeti tájképét, értéke 100 ft. — Bory György Szoládon, nyerte : Steuerwald V., Quedlinburgban. Halberstadti boldogasszony templomának belső udvara, értéke 100 ft. — Karácsony Sándor Nagy- Váradon, nyerte : Lariss Hermina, Bécsben. Tájrész Boden-tó mellett, ért. 90 ft. — Lukács Sándor N. Váradon, nyerte: Heilmayer, Müchenben.Éjjeli tájképét, ért. 80 ft.— — Huber Károly, Pesten, nyerte: Mácsik Mária, Budán. Női tanulmányfő, ért. 80 ft. — Krausz L. Pécsett, nyerte : Metzner A., Berlinben. Tájkép Felső Bajorországból, ért. 80 ft. — Muhér Mátyás Pesten, nyerte : Than Móricz, Pesten. Tanulmányfő, ért. 80 ft. — Dély Ferencz Gyöngyösön, nyerte: Stademan A., Münchenben. Téli est, ért. 80 ft. — Gorove Constantin Pesten, nyerte : Ligeti Antal, Pesten. Részlet a longaczi pusztáról, ért. 75 ft. — Ferenczy Ede Diósdon, nyerte : Ligeti Antal, Pesten. Részlet a lenguezi pusztáról, ért. 65 ft. — Harsinyi Pál Pesten, nyerte : Haan Antal, B.Csabán. Romok Segni mellett, ért. 60 ft. — Králik Samu Pesten, nyerte : Garay Kamilla, Pesten Eszményi tájkép, ért. 50 ft. — Gömöry Julia Pesten, nyerte: Haunold Károly, Bécsben. Tájrész Mönchsbergből Salzburg mellett, ért. 50 ft. — 6 cs. kir. Felsége Carolina Augusta özvegy Császárné Bécsben, nyerte: Lotz Károly, Pesten. Életkép, ért. 50 ft. — Zsigmondy Pál Pesten, nyerte: Weber Ede, Bécsben. Reggeli tájkép, ért. 50 ft. való kiterjedését, az igazg. választmány úgy van meggyőződve, hogy hazánk ezen fontos s nagy kiterjedésű részének eltérő helyi viszonyaihoz képest voltaképen legalább 2—3 gazdasági , erdészeti tanintézetre volna szüksége, miért is annál jobban megfontolandónak véli, hogy — jelen körülmények szerint csak egy ily tanintézet felállítására lehet vén reménység — ennek helye minél alkalmasabban választassék meg. Épen ez okból örömmel látta az igazg. választmány a felvidéki gazd. tanintézet helye iránt versenyző buzgalmat, midőn e ezérra egyrészről hírlapi felszólalás folytán Sáros megyében Eperjes városa emeltetik ki, másrészről az ülésen jelen voltak közül Lónyay Menyhért úr a Szepességet, Ivánka Imre úr pedig Selmeczet ajánlja az egyesület figyelmébe. A Szepesség mellett az ottani hazafias érzelmű s egyaránt jeles iparos és földmivelő lakosságra történt hivatkozás; Selmeczet illetőleg ismét, az ottan már fennálló bányászerdészeti akadémia s az e város tőszomszédságában fekvő szent-antali.majorság előnyössége hozatott fel, melyet birtokosától, herczeg Coburg ő fenségétől talán sikerülhetne az intézet számára megnyerni. Szóba jött Trencsén megye is,sőt Gömörből, a Kárpát hegylánczolatnak mintegy központjából, Rimaszombat városa lelkes képviselői, az egyesülethez intézett levelükben, s az ülésre megjelent küldöttjük,t. Dapsy Vilmos úr által szóval is átalában formulázott igen szép ajánlattal nyilatkoztatják ki egy gazdasági és erdészeti tanintézet állítására hozzájárulásukat. A hazafias részvét és érdekeltség ezen nyilvánulásait mint megannyi örvendetes jelenség gyanánt vette az igazg. választmány a felvidéki gazd tanintézet mielőbbi életbelépésére; az intézet minél alkalmasabb helyiségének megválaszthatására azonban szabad tért óhajtván hagyni, ezúttal a következőkben állapodott meg : a) Rimaszombat városa lelkes képviselőinek, valamint az ülés színe előtt küldöttjének, Dapsy Vilmos úrnak szóval kifejezte, úgy külön levélben is ki fogja fejezni az egyesület hazafias meleg köszönetét azon példás áldozatkészségért, melylyel a felvidéki gazdasági oktatásra oly szükséges tanintézet felállítását önkényt, minden felszólítás nélkül, tisztán a honpolgári kötelesség érzetétől vezéreltetve, lehetővé tenni ajánlkoznak. Hogy azonban e hazafias ajánlkozást az egyesület, a felvidékre tervezett gazd. tanintézet helyének végleges meghatározásánál teljes érdeme szerint a nm. m. kir. helytartótanács előtt érvényesíthesse, kebeléből és tagjai közül m. gróf Serényi László és t. Peterdy Gábor urakat felkéri és megbízza a végett, hogy a helyszínére menve, s Rimaszombat városa elöljárói és képviselőivel értekezve, kellő figyelemmel a felvidéki gazdaságok kisebb terjedelmére és a fenyves erdészet ottani fontosságára, kimentő tudomást, illetőleg egyezkedési alapokat szerezzenek a tanintézet számára szánt földtér minőségéről, s a tett ajánlat részletes foganatosításának tüzetes feltételeiről b) Az igazg. választmány az egyesület részéről lépéseket fog tenni annak megtudása iránt, várjon a szent-antali gazdaságot Selmecz mellett mily feltételek alatt lehetne herczeg Coburg ő fenségétől a szándéklott gazda tanintézet számára megnyerni ? A többi, javaslatba hozott helyekre nézve pedig, miután ezeket illetőleg az egyesület még most senkivel nem léphet egyenes érintkezésbe, az illetők részéről a netán teendő ajánlatokat bevárja. c) Mindezekről értesíteni fogja az egyesület a nm. m. kir. helytartó-tanácsot, azon tiszteletteljes kérelem kijelentése mellett, hogy a megkezdett értekezletek befejezésére április végéig számítani nem lehetvén, méltóztassék a felvidéki tanintézet helyiségének végleges kijelölésére a határidőt meghosszabbítani. Az alföldi vasut központi bizottmánya ápril 27-én ülést tartván, felolvastatott az alföldi vasút előmunkálataira adott legfelsőbb engedély, melyben a vállalkozók figyelmeztetnek egyszersmind, hogy az alföldi vasút a cs. kir. hadügyminisztérium kijelentése szerint katonai célokra csak akkor bírna teljes értékkel, ha az a Duna áthidalásával Eszékig folytattatnék, és ugyanott az odáig tervezett vaspályákkal hozatnék kapcsolatba. Lehetséges, hogy ez esetben az alföldi vasút vállalkozói részére a Dunahíd építésének költségei a Schaumburg-Lippel herczeg és vállalati társaival létesítendő egyezség által felére lennének szállíthatók, miután ez utóbbi vállalkozóknak az eszék újvidéki vasútvonal kiépítése alkalmából a Dunán szintén hidat kellene építeniök. A Dunahíd építési költségeinek felosztására egyébként további kisegítő mód a déli vasúttársaság azon kötelezettségében fekszik, mely szerint a sopronkanizsai vonal kiépítése után az esetre, ha a bánsági vaspályáktól egy szárnyvonal a bal-dunapart valamely pontjáig, Eszék és Vukovár között vezettetnék, szintén egy vaspályát Kanizsáról Eszéken át az említett pontig vezetni, s egy ottani hídépítés költségeit fele részben viselni tartozik. Miután az előmunkálatok Csaba és Szeged közt, már a núlt évben nyert engedély alapján, folyamatban vannak, határoztatok: a) Hogy a nagyvárad-csabai vonal előmunkálataira nézve az elnökség a szerződést a mérnökkel kösse meg, s et egyszersmind bízza meg, a Csabáról Békésre vezető szárnyvonal tervének elkészítésével. b) Mielőtt a Szabadkáról a Dunáig vezetendő vonal előmunkálatai megindíttathatnak , a legfelsőbb rendelvényben kifejtett tekinteteknél fogva szükséges lévén, hogy az alföldi vasút bizottmánya magát érintkezésbe tegye a déli vasút társasággal, valamint a Schaumburg-Lippei herczeg vállalatával: e két társulat fog felkéretni egy értekezlet tartására, többnemű közös érdekek földerítése végett. Fenyitó törvényszéki eljárás. Pest Pilis és Solt te megyék központi törvényszékén E. Ede ráczkevei kereskedő elleni csalással párosuit vagyonátruházási ügyben. (Folytatás.) K. Nándor jogtudor, köz és váltó ügyvéd, 24 éves, r. k., nőtlen, büntelen előéletű, hamis kötvények kiállításában bűnös, és a csalás bűntényében bűnrészes. Indokok: a) Be van bizonyítva, de vádlott maga sem tagadja, hogy 1862. nov. 24 kén Ráczkeve tanácsa előtt 3 kötvényt perlett be, melyek egyike St. Ignáczé volt, 4000 ftról szólott, s kelt 1862. május 15-én, lejárt 1862. nov. 20-kán, másika St. Móriczé volt, 3000 ftról szólott, s kelt 1862. február 8-ról, lejárt 1862. nov. 1-jén; harmadik E. Ignáczé volt, 3000 firól szólott, s kelt a nyomozás szerint 1862. május hóban, lejárt 1862. november 24-kén — e kötvény egyikére nézve . b) Beismeri vádlott, hogy midőn 1862. november 23 kán megjelent Ráczkeviben, ott találta E. Ignácz ercsi kereskedőt is, ki felhozá, hogy neki is van egy váltó-követelése, s kérte, hogy azt is perelné be, nehogy veszélyezve legyen; erre ő kijelentvén, hogy a váltó- követeléssel el fogna Ráczkeve tanácsától utasittatni, a jelen volt rokonok kérésére, hogy a váltóra egy kötelezőt lehetne czélszerű kiállítni és annak alapján befedést tenni, vádlott a kezébe jött váltóra is, mely állítólag tökéletesen volt kiállítva, periratokat készített, a kötvényt hozzá ő írta, és hogy E. Ede a helyszínén nem volt, ennek nevét mint adósét ő írta alá a kötvénynek és pedig némileg az írást utánozva. E kötvényt azután, mely, mint fennebb érintetett, már nov. 21-ki lejárattal volt, november 24-én kora reggel különböző helyen N. János és T. Sándor ráczkevei lakosokkal előttemeztette. E cselekmény, mert jóhiszemű hitelezők megrontására vitetett véghez, nem az 1723 . 11. alá eső, de csalási bűntény. Hogy vádlott nem csak ezen, de a St. Ignácz s Mór-féle kötvényt is maga gyártotta, tanúsitják : a) St. Sándor abbeli vallomása, hogy tőle 1862. nov. 23-án vasárnap délben 12 órakor St. Ignácz két kötvényre szóló blanquettet kért, melyre állítólag két lejárt váltóbeli követelés 7—8 ezer forintig fog íratni egy ráczkevei adós ellen, és St. ügyvéd két ily blanquettet adott is, az összeg, hitelező neve, úgy a keleti aláírás kitöltetlen hagyatásával. b) St. Ignácz beismerte, hogy ő ezen Sz. ügyvédtől nyert kötvény blanquettákat K. Nándorral töltette ki, illetőleg tisztáztatta le, s az akkor, nov. 23-án Fehérváron levő E. Edével aláíratta. Miután rögtön kocsira ülve Ráczkevibe utazott vádlottal, hol a tanács előtt a vagyon-átruházás e kötvények alapján megtörtént. c) Vádlott maga is beismerte, hogy a Sz.-féle kötvényeken Sz. Sándor írását ismerte fel, igy a kötvények eredeti származása s ugyanazonossága felett semmi kétség. d) Azon körülmény, hogy K. Nándor e kötvényeket — jóllehet beperlés után a bíróságtól visszakapta, felmutatni nem akarja, s hogy kezei közül azokat Sz. Ignácz kezébe visszabocsátotta volna, legkisebb körülmények sem igazolják, őt mint a kötvények — bűnjelek — megsemmisítőit tüntetik fel. e Vádlott beismerte, hogy az átvett kötvényekre csak biztosítást eszközölni volt hivatva, de annak sem látta helyét, mert a biztosításhoz a veszély kimutatása szükséges, veszély pedig kimutatva nem volt, de Sz. Ignácz azon biztatására, hogy a ráczkevi törvényszék nem ragaszkodik a formákhoz, a kötvényeket és megbízatást elfogadta. Ezen beismerése is arra mutat, hogy mélyen be volt avatva az ügybe. f) Vádlott beismeri, hogy Sz. Ignácz az után említi, hogy az ügyet lehető leggyorsabban B. ülnök fogja befejezni, és ezzel s ennek utasításaival élve oly hitelezőket sietett kijátszani, kik már kereseti s biztosítási joggal bírtak. g) Ellene szól azon körülmény, hogy a perlet alkalmával a tanácsról kötvénymásolatok adására volt felszólítva, de nem adott, és ez is azt igazolja, miszerint a kötvényeket ő gyártván, mint ephemeridákat meg is semmizé. h) Beperlésnél is a keresetlevelek mellett kötvényeket be nem mutatott, csak a tárgyalásnál, azt is oly rögtönözve, hogy a tanácsbeliek közül kevesen vehették szemügyre, kivéve B. ülnököt, ki azonban a mélyebb beavatkozást tagadja. i) K. többi védelmei is alaptalanok; igy, hogy ő a ráczkevei tanácsbelieknek feltárta, miszerint E. Ignácz követelése váltón alapul, a tanácsbeliek összes tagjai által valótlanságnak nyilváníttatott. Meghatalmazásait vagyonátruházások eszközlésére nem jogosították.