Sürgöny, 1864. május (4. évfolyam, 100-122. szám)

1864-05-05 / 103. szám

ajánlatoknál vétetik eszközlésbe, melyek a legkisebb árra szólnak.­­ 8. Ha a beérkezett ajánlatok egyike sem fogad­­tatik el, a legkisebb ár kijelölését tartalmazó boríték az ajánlat­tevők jelenlétében föl fog töretni s a legki­sebb ár közöltetni. 9. Mindegyik ajánlat­tevőnek a fölvállalandó kö­­telezvényelves ajánlat 10 pc.jét az állami központi pénztárnál le kelle fizetnie, s az ez iránt kiállított lefi­­zetési bizonyítványt saját ajánlatához mellékelnie. Oly ajánlatok, melyek nincsenek ellátva a lefize­­tési bizonyítványnyal, nem fogadtatnak el. Az ajánlati tárgyalás bezártával a lefizetési bi­zonyítványok visszaállatnak, azonban azon ajánlat­tevő biztosítéka visszatartatik, kinek ajánlata elfogadtatott. 10- A biztosíték állhat: austriai értékű­ ezüstpénzből, a kivált, austriai nemzet bank jegyeiben, a sóbányákra, részleges jelzálogi utalványokban, conv. pénzre vagy aust­. értékre s­zóló államadós­sági kötelezvényekből, a kivált, austriai nemzeti bank zálog­leveleiből, a Ferdinánd Császár éjszaki vasút elsőbbségi kö­telezvényei vagy részvényeiben, végre minden oly belföldi vállalat elsőbbségi kö­telezvényei vagy részvényeiben, melyek számára az austriai állam­igazgatóság bizonyos jövedelmet biz­tosít. Minden államadóssági kötelezvénynek, zálogle­vélnek, elsőségi kötelezvénynek s részvénynek az ah­hoz tartozó, még le nem járt szelvénynyel, illetőleg vé­­teljegygyel (Talon) s az illető ellenjegyzési jegygyel kell elláttatnia. A nem az átadóra szóló részvényeknek annak forgatmányával kell ellátva lenniök, kinek nevére van­nak kiállítva, i illetőleg az ajánlat tevő forgatmá­nyával. Ha valamely ajánlat tevő a biztosítékot az emlí­tetteken kívü­l még más értékpapírokban akarná leten­ni, erre nézve a pénzü­gyminiszer időleges beleegyezé­sét kell kieszközölni. 11. Államkötelezvények, záloglevelek, elsőségi kötelezvények és részvények biztosíték gyanánt 10 százlék­kal alább mint a bécsi börzei árfolyam 1864. május 10-dikérel árában, (elhagyván a töredékeket), a bankjegyek és részleges jelzálogi kötelezvények pedig összegük szerint 114 fttal 100 ezüst ftért számitva, fo­gadtatnak el. 12. Az ezüstben és bankjegyekben lefizetett biz­tosítéki összegek az átvevő számára a letétel napjától 1865. január 11 -éig 5% kamatoznak. Az előlegezve lefizetett részletekért, a részlet le­járata napjáig szintén 5% kamat adatik. 13. A befizetések következőképen teljesitendők : 10'% 1864. május 10 dikén. 20"/o­n június 20 dikán. 10% a Julius 21 dikén. 20%/o . október 4 dikén. 10°/0 n november 5-dikén. 20% r( deczember 9-dikén. 10%) 1865. január 11-dikén. A kölcsön elvállalói 1864. május 12 dikén írás­ban kötelesek a pénzügyministernek kinyilatkoztatni, az alábbi öt helyek melyikén, és mindenütt mennyit akarnak befizetni. 14. A befizetések teljesittethetnek : Amsterdamban ICO hollandi fttal 85 , ■~rk 0. é. krért, | | '| — Berlinben egy porosz tallérral 1 Wa#­­o. é. ftért, t to Majnai Frankfurtban 7 délnémet ft-\ § tál 6 o. é. ftért,­­ Londonban 1 font sterlinggel 10 o. é.l S cs'S ftért, 1 § * * 1 Párisban 100 frankkal 40’/2 p. é. 1 « m ® ftért. I Bécsben az állami központi pénztárnál ezüstpénz­­ben , azon esetekben, melyekben Bécsben a befizetés más neme kivántatnék, a pénzügyminiszer beleegye­zése volna kieszközlendő. 15. A 10. §. értelmében értékpapírokban letett biztosítéknak legkésőbb 1865 jan. 11-kén ki kell cserél­tetnie azon készpénz-összegért, melynek fejében az el­fogadtatott. Ha ezen időpont már elmúlt, a nélkül, hogy a 18. §-ban feltételezett eset bekövetkezett volna, a pénz­ügyigazgatás fel van jogosítva, ezen biztosítékul letett értékpapírokat bü­iteszerűleg elárusíttatni. Az ily eláru­sítás következtében bejött összeg az utolsó részlet­fizetés kiegyenlítésére fog fordíttatni. A­mennyiben azonban a mondott összeg az átvételi árnak 10%-ját nem éri el, a vállalkozó erről értesíttetni fog, hogy legfeljebb nyolc­ nap alatt ezen értesittetés után a 10%-ból még hiányzó összeget letegye, ellenkező esetben ezen ren­­delkezhetővé válandó adóssági összeg a 18. §-ban elő­írt eljárás alá fog esni. 16. A teljesítendő befizetésekről ideiglenes nyug­ták fognak kiszolgáltatni. Az időpont, melytől kezdve a teljesen befiz­etett összegről szóló ideiglenes nyugták visszavétele mellett az államadóssági kötvények az azokkal járó szelvények­­kel a befizetési helyeken kia­datni fognak — utólagosan fog közzététetni. 17. Ha egy ideiglenes jegyre a teljes befizetés nem történt meg 1864 nov. 1 je előtt, úgy az 1864 nov. 1-ig esedékes­­­amatok összege a következő részletfi­zetésekbe számittathatik be, a minek folytán azonban az erre vonatkozó államadóssági kötvények az 1864 nov. 1-jén esedékes szelvények nélkül adatnak ki. 18. Ha valamely részlet a 13. §-ban megszabott határidő alatt nem fizettetik be, ez esetben a biztosíték a kincstár számára elvesz,­­ ezáltal az átvállalónak a kölcsönbeni részvétéből származó minden igénye és kötelezettsége elenyészik és a pénzügyigazgatás fenn­tartja magának, az ezáltal rendelkezhetővé válandó államadóssági kötvényeket máskép kiadni. 19. Oly ajánlatok, melyek a fenntebbi föltételek­től eltérnek, nem vétetnek figyelembe. Bécs, 1864. május 2. Pi e­n . r. m. k. cs. kir. pénzügyminister. Lóvonatu vasút Pest és Uj-Pest között. Előhaladt korunk előnyeihez tartozik, hogy min­denütt, hol a czélszerű javítás szüksége erősebben nyil­vánul, az erre szükséges eszközöket az érdekeltek köre előteremti. A rendelkezésre álló eszközök és a kitűzött czél közötti viszony határozza ugyan meg az ellenkező ne­hézségek mérvét, de ha egyszer megfogamzott az esz­me, valósítása időkérdés marad csupán. Mindazok előtt, kik Pest és Új­pest között akár kedvtelésből,akár ügyeikben gyakrabban közlekedtek, világos jön, hogy e vonalon a forgalom könnyítése nem csupán kényelmi tekintetben kívánatos, hanem az er­re c­élzó vállalat jövedelmezési szempontból is életké­pesnek és jutalmasnak bizonyulna. A társaskocsik forgalmi kimutatása teljesen iga­zolja e föltevést. A 30.000 forintot meghaladó összes jövedelem ezen csak 10 mérföldnyi vonalon pedig a szakértő előtt is biztos alapul szolgál tökélyesebb fuva­rozási eszköz létesítésére. E megfontolásból származott a Pest és Új-Pest közt létesítendő lóvonatú vasút eszméje. Ha czéljának teljesen meg akar felelni, a város központjából kell­ kiindulnia ; elhelyezésére legfllőbb iránynak mutatkozott a széles országút, váczi­ út, meg­hosszabbítással a Vácznak vezető országúton. E szerint tisztán helyi viszonyok befolyása alatt keletkezett e lóvonatú vasút terve, melyhez hasonlók Amerikában régóta vannak, s újabb időben nálunk is mindinkább keletkeznek és virágzanak. Általában arra valók, hogy a közönséges utakon könnyebb, olcsóbb és gyorsabb közlekedést létesítse­nek a nélkül, hogy a közönséges járműveknek legke­vésbé hátrányul szolgálnának. Nagy városokban külö­nös c­éljuk, hogy mindazok, kiket a magas szállásbér a belvárosokból elűz, csekély árért és meghatározott menetekben a távol elővárosokból a központra szállít­tassanak. A­merikában e vasutak előnyeit rég elismerték. Az unió legnagyobb városainak utczáit terjedelmes hálószat szeli keresztüil-kasul, lovaktól, öszvérektől von­tatva, naponkint nyernek terjedelemben és kiterjedés­ben. A közelükben fekvő telkek ára tetemesen felszö­kött , mellettük számos lakház épült s igy a városok terjedését is nagyban előmozdították. A csekély vitelbér, a menet kellemessége kényel­mes kocsikban, a közlekedés gyorsasága és pontossága csakhamar megnyerte a közönség rokonszenvét e for­galmi eszköz számára. A lóvonatú vasutak előnyei ál­talában azon méres­en nyilvánultak, hogy már a kisebb amerikai városok sem nélkülözhetik. E mellett az illető társaságok jó üzletet csinálnak. Általában 9—16%-ot jövedelmeznek az amerikai lóvo­natu vasutak, mit a forgalmi eszközök rendkívüli hasz­nálatának lehetőségéből,valamint az intézmények nagy egyszerűségéből könnyű kimagyarázni. Az amerikai lóvonatu vasutak forgalmi eredmé­nyei egyszersmind megmutatják, a nagy városok bel­­forgalma mily roppant fokozatra képes, mihelyt csekély vitelbérrel pontosság és kényelem párosulnak. Phila­de­lhia és Brooklyn útvonalai 500,0­0 lakos mellett, egy év alatt 21 millió utast szállítottak ; e szerint min­den egyes lakos 42-szer ment e vonalakon. A 130,000 lelket számláló Bostonban 6,300,000 volt egy évben az utasok száma, és így 47 menet esik egy lakóra. E mér­vet használva, a Budapesten létesítendő útvonalnak, 150,000 lévén a lakosok száma, 6,000,000 utast kellene évenkint szállítnia. Németországban a nürnberg-fürthi lóvonatu vas­út 15—20% osztalékot jövedelmezett. Londonban legközelebb lóvonatu vasúttársaság (Tramwey company) alakult, mely Németalföldön léte­­sítene hasonló vasutakat. A tőke 200,000 font, 20,000 darab tízfontos részvényekben. Az első vonal Haagtól Scheveningenig van tervezve ; a hasznot 15'% al szá­mítják föl. Bécsben Möller A. F. Hamburgból, valamint Schaeck-Jaquet és társa léptek föl engedélykérőkül lóvonatú vasutakra. Elvben kimondták az elfogadható­ságot. Egyelőre a schönbrunni vonal tűzetett ki kísér­leti vasutat. A pest-újpesti lóvonatú vasút feladata, hogy ren­des személy- és fuvarforgalmat létesítsen a nevezett két hely között, mérsékelt vitelbér mellett. A tervezett vonal a szénatéren a két oroszlánnál indul meg, az ország- és vác­i út közepén haladva, az államvasút indóházánál a töltés közelében áttér a vá­czi országút bal felére, s ugyanazon irányban folytatja futását az új­pesti Wagner féle teleknél fekvő végpont­jáig, a téli kikötő zártöltése közelében. Összes hosszúsága 4,796,13 bécsi él. Legnagyobb kanyarulatai, az illető kitérőknél, 120 bécsi lábnyiak.­­ Legnagyobb esése, tekintve a szándékolt feltöltést, a kis sörcsarnoknál 1 , 78. Eszerint két jó ló képes egy 80 mázsás szekeret teljes súlyában, azaz 34 egyénnel terhelve , s 10 mértföldnyi sebességgel, 1 óra alatt, vagy két teherkocsit, 1 órát számítva egy mértföldre, vontatni. A személykocsik egy 6 egyénnek és két 8 egyén­nek való coupéet tartalmaznak, s a gyorsfuvar számára szükséges helyet. Azonkívül 12 külső ülés van rajtuk alkalmazva Minden kocsi el van látva erős csavar­­dörz­zsel, melyet a kocsis vagy conducteur kezel, s mely a kocsit csaknem egy pillanat alatt megállít­hatja. A tulajdonképi vonaltervezetet illetőleg, az egész vonalon, a mennyiben a város utczáin vonul át, vasföl­építés javasoltatott, mely folyó láb szerint 25 fontot nyom. A töltésen és a váczi országúton a sínek az ál­lampálya profiljához hasonlón, 3" magasságúak lesz­nek, melyek súlya 9 font egy folyó lábra. A terv sze­rint kőkoczka-alapon nyugszanak, s kénnel töltött kő­csavarok által köttetnek egybe szilárdan. Magas építményeket inditványoztattak : az indó­­ház Új-Pesten, lóistálókkal s egyéb szükséges helyisé­gekkel, valamint az őrházak megkivántató számmal. I. Az egész kiállítás összes költségei e szerint a következők: összesen : 183263 ft 99 kr. N­­ Biztos adatok szerint jelenleg társaskocsikon, bérszekereken, Pest és Új-Pest közt átlagosan napon­kint 570, tehát évenként 205.000 személy utazik. Megfontolva azonban, hogy a tervezett vonal tu­lajdonképi forgalmi minőségében, a két nevezett hely közötti egyenes forgalmán túl, a város több megállapo­dási pontján, minek a szénatér, Zrínyi kávéház, szén­tér, lipótvárosi templom s az államvaspályafő, a tár­saskocsik szolgálatát is átv­­endi, — emellett, a tapasztalat szerint, a szabadba rándu­lás kifejlődését is figyelembe véve, mihelyt erre olcsó és kényelmes eszközök állanak a közönség rendelke­zésére, — bizonyosan indokoltnak tekinthető azon föltevés, hogy a remélhető évi személyforgalomra nézve a fen­­nebbi szám megkétszerezve vétessék föl, tehát 400,000 utas számíttassák. Ezek a külön kocsi-osztályok szerint következő­leg számíthatók: Az I. kocsioszt. 50,000 egyén 2oknál 10,000 ft. A II. „ 150,000 „15 „ 22,500 „ A III. „ 200,000 „ 10 „ 20,000 „ Összesen 52,500 frt. Gyorsfuvar és kisebb málha évenkint 2000 frt. Ipartelepekben Új-Pesten s az odáig vezető úton találunk : egy parafin-, két szesz- és három spodium­­gyárat, nyolcz bőrgyárat, nyolcz lisztraktárt, hat fűt­­szerkereskedést, három fakereskedést, az ördögmalmot és az angyalmezei sörházat. Ezek évi átlagban külde­nek és kapnak. Összesen 467,000 mázsa. Kerekszámmal 400,000 mázsa fu­­vartehert 5 krjával .... 20,000 forint. Az összes évi jövedelem e szerint 74,500 „ III. Az évi forgalmi költségek következőleg tűn­nek elő: 1. Vontatási szolgálat . . . 22,693 ft 40 kr. 2. Pályaföntartás .... 6547 „ 43 „ 3. Anyagföntartás . . . 2140 „ — „ 4. Forgalmi szolgálat . . . 11,050 „ — „ 5. Általános igazgatási költségek 4000 „ — „ Összesen 46,731 ft 83 „ Ehhez a 200,000 ftos tőke 5°/0 kamattai ....................................... 10,000 „ — „ Összesen 56,731 ft 83 kr. Kerekszámmal tehát a jövedelem 74,500 „ — „ A kiadás.......................... 56,500 „ — „ Tehát a tiszta jövedelem . . 18,000 ft — kr, mi a 200,000 ftnyi alaptőkének 9%-val egyenlő. Mindenkinek, ki fővárosunk viszonyait ismeri, meg kell engednie, hogy az előadás a dolgok józan föl­fogásán alapul. A fenebb kimutatott remélhető jövede­lem e szerint annál szebb eredményt ígér, miután a vállalattól a magasabb és közérdek, fővárosunk to­vábbi fejlődését illetőleg meg nem tagadható. A­ki csak általánosan ismeri a bajokat, melyek­nek Pest lakói nyáron át ki vannak téve, nem fogja túlzónak tartani azon állítást, hogy minden a szabadba rándulást könnyítő intézmény oly szükséglet, mely nél­kül Pest a mai fővárosok színvonalán meg sem állhat. Ezáltal magasabb jelentőséget nyer a vállalat, s egyszersmind biztos kilátást a kiterjeszkedésre s jöven­dő nagyobb elágazásra. Az eszélyes eljárás egyelőre bevárja az első kí­sérlet eredményét, s később oda is ki fog terjeszkedni, hol jelenben az új és szokatlantéli idegenkedés útját állják. A pesti légszeszvilágító társulat évenként 200,000 mázsa szenet hozat az államvasuti pályafőtől. Egy ké­sőbbi elágazás a kerepesi utón át, mindkét rész elő­nyére válnék, föltéve, hogy az államvasút megrakott szekerei közvetlenül a közlekedő vonalra vizetnének, s az átrakodás kellemetlenségei elkerültetnének. Innen a losonczi vasút megnyílásával, az ennek indókázához való csatlakozás is könnyen kivihető leend. Ezen előrelátásból már az első vonalnál is a nagy vasutak sinegyenköre alkalmaztatott. S ha majd e forgalmi mód tulajdonságait a hosz­­szabb tapasztalás jobban megismerteti, nem lesz-e le­hetséges, egy szárnyat a lánczhídon keresztül, az alag­­úton át a budai pályafőhöz, s onnét a zugligetbe ve­zetni? Az alapítók az első kísérleti vonal építési és for­galmi engedélye mellett, mindenesetre előjogot kérenk-1. al építésre . 2. fölépítésre . 3. magas építményekre 4. jelzők .... 5. forgalmi eszközök . 3191 ft 90 kr. 110202 „ 29 „ 38249 „ 80 „ 420 „­­ „ 31200 „ — „ Kőszenet ................................. 56,800 mázsát. Nyersterményt.......................... 85,640 „ Készített árut .......................... 76,400 „ Szemes gabonát.......................... 93,000 „ Szeszt ....................................... 17,000 „ Lisztet és korpát .... 43,400 „ Sót és hüvelyes veteményt . . 19,900 „ Élesztőt....................................... 3000 „ Fűszerárut................................. 2400 „ Épületfát ................................. 4000 „ Timárcserjét .......................... 8000 „ Szállítanak ezenkívül: Bort............................................. 5000 „ Trágyát Új-Pestre .... 3000 „ Kikötőjeget Pestre .... 50,000 „ Napi újdonságok. — A tegnapi bécsi lapok azon állítása, mintha gr. Zichy Hermann fökanczellár ur ö excja tegnapra váratott volna vissza Bécs­­be, egy szerkesztőségünkhöz érkezett magán­­távirat szerint alaptalan. ö excja csak e hó 12-dikén érkezik vissza a birodalmi székvá­rosba. * Gr. A­p­p­o­n­y­i György r excja és H­a­a­s Mihály szathmári püspök­ö­nmga folyó hó 3-dikán Bécsből Pestre érkeztek , utóbbi a buda­kanizsai vaspályával tovább utazván. * A nemzeti muzeum ügyeinek rendbe­hozásával megbízott országos bizottmány felsőbb helyről felszólíttatott, hogy miután a kormány az ezen nemzeti in­tézet részére kívánt 150.000 ftnyi subventiót jelenleg egész mérvben nem teheti folyóvá, terjeszsze fel a leg­égetőbb szükségeket, melyeknek orvoslása halasztást nem szenvedhet. A „P. H.“ szerint a bizottmány ehhez képest abban állapodott meg, hogy mindenekelőtt az épület tete­jének kijavítása kívántatik, mivel hogy ez oly állapotban van, hogy a felső teremnek boltozatain itt-ott már az esők nyomai mutatkoztak olykor ; továbbá, hogy köz­ olvasóte­rem rendeztessék be, hogy a közönség a könyvtárnak leg­alább már rendezve lévő részét (a 60,000 kötetes Szé­­chenyi-könyvtárt), s az egészen rendezett kézirattárt (mint­egy 10—12,000 db) használhassa. * A franczia cs. tudományos akadémiában Chapey­­ron helyére Napóleon császárt emlegetik jelöltül a me­chanikai szakosztályba, s pedig azon előzménynyel, hogy nagybátyja is ugyanezen széket foglalá el egykor az aka­démiában. * A bécsi művésztestület a Gablenz-alapra kitűnő műdarabokból sorsjátékot rendez , melyhez maguk a sorsjegyek is egy műtárgyat képezendnek. Ezen sorsje­gyek t. i. a schleswig-holsteini hadseregekből mindenféle ábrákat tartalmaznak. * Meyerbeer: A táviró tegnapelőtt jelenté e nagy zenemester elhunytát. Beer (Meyer Jakab), kit rendesen Giacomo Meyerbeer­nek neveztek, 1794 ben született, Berlinben, s fia volt az ott elhalálozott izraelita bankár Beer-nek. Első tanítói voltak a zongorajátékban Lauska F. cseh és Zelter a hangszerzésben, melyből magasb ta­nulmányait később Darmstadtban Vogler apátnál szerze meg egyszerre Weberrel, az Oberon és a Bűvös vadász szer­zőjével. A nyilvánosság elé legelőbb mint zongorász lé­pett, s oly fényes sikerrel, hogy minden társát túlszár­nyalással fenyegette, és még magának a híres Hummelnek is veszélyes vetélytársa látszott benne fejlődni. De csak­hamar kizárólag a zeneszerzésre adta magát. Még Vog­­lernél tanult, midőn „Isten és természet“ czímű cantate­­ját szerző és később „Jephta“ komoly operáját írta, mely műveiről Weber, a tanulótárs, későbbi eltérő irányát fáj­lalva, a legmelegebb elismeréssel nyilatkozott. E daljáték Münchenben jött színre ; azonban, mint egy utána követ­kező komikai operájának (A két kalifa), mely Stutt­gartban és Bécsben került színpadra, kevés sikere volt. Tehetséget és tanulmányt mind a kettő bizonyított. A fiatal mozgékony mester úgy hitte, hogy más ösvényt kell választania és a követendő irányra nézve nem sokáig volt kétségben. Rossini vitte előtte a fényes lobogót, melyet ő mostantól nagyobb szerencsével követett. Az új olasz érzéki báj és szép hangzás által csábító modorban, mely kiválólag a külső érzéshez fordul és az énekeseknek te­temes részt enged a szerencsés sikerben, Olaszország külön­böző színpadai számára egymás után írta „Romilda e Con­­stanza“ (1818),„Semirami de riconnosciuta“ (1819),„Emma di Resburgo“,(182­­), „Margherita d'Anjou (1822), „Estile di Granada“ (1823) s „Crociata“ (1825­) czímű operákat, melyek közöl csupán az utóbbi vívott ki tetemes­­ sikert. A színpadon egyik sem tarta fenn magát és B. maga is kény­telen volt elismerni, hogy még most sem találta meg a kedvező tért. Végre hosszú várakozás után 1830-ban „Ördög Robert''-jével lépett föl, melyhez Scribe-től vá­­laszta a szöveget. E daljátékban minden elem megvolt, a­mely valaha operának sikert biztosíthatott. A színpadi ha­tás számára a diszítvények fényén kívül minden színpadi eszköz igénybe vétetett itt, minőt a színpad története még nem ismert, és a zene sem maradt hátra minden eszközei felhasználásában. Az összes hangszert erők kitűnő ügyes­­­­­éggel alkalmaztattak e műben, és szellemdús számítással és leleményes tapintattal használtattak fel Következő operája a „Hugenották“ (1836) lényére és irányára néz­­­­ve egészen azon nemhez tartozik, mint „Ördög Robert“je, de az anyag, kiállítás és a zene tekintetében, a­mennyire lehetett, ez még tovább haladt. Csak most, ezen művével sikerült Meyerbeernek Németországban szilárd alapot nyernie és szülővárosa Berlin is tetszéssel fordult feléje. A körülmények annyira javára változtak, hogy a berlini művészeti akadémia tagjává és a király 1842 ben főzene­igazgatóvá nevezte ki őt. Ugyanez évben a király óhaj­tására egy hazafias daljátékot írt, a „Sziléziai tábort,“ mely gyengébb drámai művei közé tartozik, és csupán a berliniek hazafias szelleme és Lind Jenny közreműkö­dése által volt képes nagy tetszést aratni. Magas­ művé­szi jelentőségűek voltak ellenben a testvére (M. Beer) „Struensee“ szomorújátékához 18­45-ben szerzett nyitány, induló, tánczok, melodrámai zene és karok. Rég várt „Próféta“ operája végre 1849 ben adatott először Páris­ban és azóta Európa minden nagyobb színpadán megfor­dult. A „sziléziai tábor“ ból később „Éjszak csillaga“ ope­rája lett. Párisban 1860-ban adták először „Dinorah“ czimű dalművét. Meyerbeer évek előtt befejezé már „Afri­kai nő“ czímű operáját. Azonban a szerző ennek mind szö­vegét, mind czimét megváltoztatta. Sőt úgy hírlik, hogy két befejezett operája maradt volna hátra. Való-e ? meglá­­tandjuk. * Gebhard Lajos kir. tanácsos és nyugalmazott egyetemi tanár 1814. május elsején nyerte el az orvostu­­dori diszrangot, és ennélfogva most május 1-én ülte fél­százados jubilaeumát, mely alkalomból az orvosi fakul­tás őt díszoklevéllel tisztelte meg, melynek átadásánál az orvosi tanári testületnek majdnem minden tagja jelen volt. A megtisztelt köszönetét fejezte ki és mint az „Ungari­sche Nachrichtenében olvassuk, megjegyzé, miszerint a május 1814-ben is ép oly rideg idővel állt be, mint most, sőt 5- és 7-kén hó esett, mely a szőllő­ venyegének és gab­­navetésnek tetemes kárt okozott s következése a bőr - és gabnaárak jelentékeny felszökkenése volt. *Gyász jelenté­s: Hrabovszky János­­né, szül. Grosschmidt Luiza saját, úgy Lujza, János, Julia és Valéria gyermekei, valamint rokonai nevében elkesere­dett szívvel tudatja forrón szeretett elfelejthetetlen férjé­nek , illetőleg édes atyjoknak, hrabovai Hra­bovszky János, kir. hétszemélynöknek f. hó 3-a élete 48-ik, és boldog házassága 11 ik évében hosszas szenve­dés és a halotti szentségek ájtatos fölvétele után májsor­vadásban történt gyászos elhunytát. Elhalt tetemei (Bu­dán Víziváros, ötpacsirta-utcza 541. sz. a.) f. hó 5 én d. u. 4’/1 órakor fognak ünnepélyesen beszenteltetni és a vízi­városi sirkertben örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szentmise-áldozat pedig pénteken, f. hó 6 -án reggeli 10 órakor a Sz.­Anna vizivárosi plébánia templomban fog tartatni. • * A cs. kir. szab. tiszavidéki vasút üzlet­bevételeiről beküldeni szokott kimutatásból látjuk, hogy az emlitett vonalon f. évi april havában az utasok száma 36,418 volt, bevétel a személyszállításért 85,216 ft 15 kr, ez és az áruk szállításáért együtt 225,694 ft 1 kr, mig a múlt év ugyane havában csak 191,079 ft 76 kr volt. F. é. január 1-től mártius végéig a bevétel tesz ösz­­szesen 590,021 ft 78 krt. * Váczon dr. Utt­m­a­n­n Frigyest választották meg az ottani izraelita község rabbijává. — Nyilvános köszönet. A kassai mümalmi társulat által az abaujmegyei szükölködök felsegélésére 100 ft osztrák ért, adományoztatván, s ezen összeg az alálirt központi bizottmánynak felhasználás végett átadat­ván, ezen nemeskeblü jótétemény, az ínségesek nevében, hálás köszönet nyilvánítása mellett, ezennel köztudomásra hozatik. Kelt Kassán, az abaujmegyei inségse­gélyzó köz­ponti bizottmánynak 1864-dik évi april 29-kén tartott üléséből. * A svábhegy tegnap hajnalra — miután előtte való éjjel hó esett — egészen téli alakjában mutatta be magát a házsor által még el nem zárt dunaparti nézőknek. — Cs. János homokbödögei lakos, ki, mint tegnap jelentettük, az ösmeretes pápai rablógyilkosságot elkö­vette, a veszprémi katonai rögtönítélő bíróság ítélete foly­tán f. évi apr. 30-án kötél által kivégeztetett. * Bécsben f. hó 3-kán 9 és 10 óra közt nagy égihá­­boru volt mennydörgéssel s villámmal, mely később erős jéggel végződött. Ritka természeti tünemény ily hideg májusi napokban.

Next