Sürgöny, 1864. június (4. évfolyam, 123-147. szám)

1864-06-10 / 131. szám

Negye­dik évi folyam. 131. sz. — 1804. Szeerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7 az. a. földszint. Kiadó hivatal: Barátok -tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­­hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál SÜRGÖNY Kifizetési árak austriai értékben. Fu­lapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 „ 50 „ Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 . HIVATALOS KÉSZ. ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi május 26-ról kelt legfelsőbb határozatával Tóth Imre éneklő-kano­noknak olvasó-kanonokká, kisfaludi Lipthay Endre őr-kanonoknak éneklő-kanonokká, K­e­m­p Mi­hály esztergomi székesegyházi főesperesnek őr-kano­nokká, s kisfaludi Lipthay Antal nyitrai főespe­resnek székesegyházi főesperessé lett fokozatos előlép­tetését az esztergomi érseki főkáptalannál legkegyel­mesebben helybenhagyni s az ezáltal megürült­­utolsó kanonoki állomásra M­é­s­z­á­r­o­s Imre főpapot s vad­kerti lelkészt legkegyelmesebben kinevezni méltóz­­tatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi május 25 től kelt legfelsőbb határozatával M­é­h­e­s Péter éneklő-kano­noknak olvasó-kanonokká, Heiller Károly őr-kano­noknak éneklő-kanonokká sb. Geramb Antal ka­nonoknak őr-kanonokká lett fokozatos előléptetését a pozsoni társas káptalannál legkegyelmesebben hely­benhagyni, s az ezáltal megürült utolsó kanonoki ál­lomásra ,M­i­k­s­i­k Imre esztergomi czimzetes kanono­kot s keresztúri lelkészt legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi május 2- ről kelt legfelsőbb határozatával a n.-váradi görög-kath. szé­keskáptalannál megürült két utolsó kanonoki állomás­ra, még pedig a canonicus scholasticus­i állomásra K­o­r­hány János n. váradi görög kath. esperest s lelkészt, consistoriumi tanácsost és zsinati examinatort,­­ a carthophilax-i vagy cano­nicus cancellariusi állomásra Nyisztor Vazul váradi esperest s lelkészt, ottani iskolai felügye­lőt s consistoriumi tanácsost legkegyelmesebben kine­vezni méltóztatott. A magas cs. kir. pénzügy-ministerium b. P­­­ein­­ker György pénzügyi fogalmazó-segédet II osz­tályu ideiglenes pénzügyi titkárrá a budai országos pénzügyigazgatósági osztálynál kinevezte. Zalamegye főispáni helytartója Pintér Pál Nagy-Kanizsa város törvényszéki tanácsosát Nagy- Kanizsa város kapitányává ; N­a­g­y Ignáczot ottani írnokká ; Wortschadló Gáspárt hattói, M­e­r­k­­­y Ferenczet csácsi és Hó­bor Györgyöt nemes-apáthi kerületi jegyzőkké ; végre P­a­t­y­i Ignácz és M­o­l­n­á­r Zsigmond gyakornokokat megyei tiszteletbeli esküd­tekké kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ A schleswig-holsteini hadjáratban sebe­sültek javára Zala megye főispáni helytar­tója, mint Göde Lajos szolgabiró által 5 ft 48 kr­nyi B Bogdán Lajos szolgabiró által 24 ft 43 krnyi rész­letben gy­ű­jtött könyöradományt, tehát egészben . . . . 29 ft 91 kr küldött be ismét hozzánk. Ekkorig befolyt .... 1608 „ 54 % „ és 8 darab arany, tehát beérkezett hozzánk összesen 1638 ft 451/1 kr és 8 darab arany. Az Ínségben szenvedők segélyezésére a magyar kir. helytartótanácshoz beérkezett könyöradományok újabb jegyzéke. IX. Pius pápa ő szentségétől 1000 ft s a Bécsben székelő pápai nunciustól 100 ft. Veszprémmegye segélyző bizottmányától 22 ft 20 kr. A főultságu magyar kir. udvari kanczelláriától 625 ft mint a gróf Haller 12-ik huszár-ezredbeli tisztek ne­jei által rendezett sorsjáték eredménye, azzal, hogy ezen összeg a Jászkun-kerületek hatóságának az ottani ínségesek segélyezésére juttattassék, mi a pénz beér­keztekor azonnal eszközöltetett. Nagyszombat sz. kir. város segélyző bizottmányától 30 ft 20 kr mint termesztmények eladási ára és 689 ft 70 kr adományok. Ezekhez járultak : a nagyszombati kir. kerületi táb­lai tisztviselők 37 ft 20 kr, a város által felajánlott 600 ftnak befizetett fele 250 ft, a városi tisztviselők 61 ft 50 kr, a gymnasiumban tartott dalárda-elő­adás jövedelmezett 125 ft, a helybeli kereskedők gyűj­teménye 96 ft, az iparos fiatalság szini előadása jöve­delmezett 20 ft, összesen 619 ft 90 kr. Pest szabad kir. város segélyző bizottmányától 3500 ft. Beszterczebánya sz. kir. város polgármesterétől 14 ft 70 kr mint a városi színházban f. évi april 21-én az ínségesek segélyzésére és a városi kórház javára ren­dezett előadásnak féljövedelme. Veszprémmegye tiszti karától és pedig : Győröcskey György első alispán . 30 fr — kr. Ferenczy Tamás másod „ . . 21 „ — „ Tóth Kálmán 2-ed aljegyzőtől . . 9 „ — „ Barcza Gábor tiszt. „ . 7 „ 50 „ Ferenczy Dávid főispáni titkár . . 2 „ — „ Bossányi József első alügyész . . 12 „ — „ Szentgály László pénztárnok . . . 5 „ — „ Udvardy József főszámvevő . . . 5 „ — „ Kupricz Sándor törvényszéki t­.lnök . 25 „ — „ Kovács Lajos „ „ 5 „ — „ Kutassy János „ „ 3 „ — „ Komáromy Dániel „ „ 3 „ — „ Berky Károly „ „­­ 3 „ — „ Zombat­­István telekkönyvi igazgató 1 5 „ — „ Czerbák Károly pápai főszolgabíró 15 „ — „ Mányoky László devecseri „ 15 „ •— „ Rada Antal zirczi „ 15 „ — „ Miklós Károly mezőföldi szolgabíró 10 „ — „ Biró Sándor palotai „ 12 „ — „ Lampert Sándor nagyvásonyi „ 8 „ — „ Burghardt Lipót pápai „ 12 „ — „ Csoknyai János „­­ 12 „ — „ Biró István s.-vásárhelyi „ 12 „ — „ Semadam József cseszneki „ 12 „ — „ Saly József veszprémjárási esküdt 2 „ — „ Farkas Ferencz utbiztos . . . . 6 „ — ,, mely 374 ftot tevő adományok Veszprémmegye főis­­páni helytartója által 26 ittal pótoltatván, beérkezett összesen 400 ft. Idősb báró Rudics Józseftől Bács-Bodrogh törvénye­sen egyesült vármegyék volt főispánjától 1001 ft 87'/* kr mint 1861. évi február 6-tól September 25-ig, azaz 7 hónapig és 25 napig tartott működési idejére évi 1575 ftban megállapított tisztelet díjából eső részlet, azzal, hogy ezen összeg a nevezett vármegyék ínségi alapjának szolgáltassák ki, mi azonnal megtörtént. Sárosmegye segélyző bizottmányától 490 ft 58 kr mint termesztménybeliek eladási ára. Gömör megye segélyző bizottmányától 137 ft 49 kr mint termesztménybeliek eladási ára. Ugyanattól 2 ft 50 kr szintén mint termesztmények eladási ára Zalamegye segélyző bizottmányától 27 ft 35 kr mint termesztmények eladási ára. Továbbá 327 ft 55 kr mint könyöradományok Ezekben foglaltatik : Boles György kapornaki fő­szolgabírónak 18 ft 32 kr, Foky István perlaki plébá­nosnak 50 ft 57 kr, Matyasovszky Vincze lenti szom­bathelyi ispánnak 1 ft 20 kr, Svagel Tamás muraközi főszolgbírónak 134 ft 40 kr gyűjteménye, a zalaeger­­szegi műkedvelők által rendezett 3-ik előadásból tiszta jövedelem pedig volt 123 ft. Végre 5370 ft 5 kr, 88 darab arany, 2 darab 2 ftos ezüst tallér, 3 darab ezüst forintos, 2 db */h ezüst fo­rintos és 3 db ezüst huszas mint gróf Batthyányi Zsig­­mondné s­zületett Erdődy Janka grófnő által folyó évi május 9 -én Keszthelyen rendezett gazdasszonyi kiál­lítás, sorsjáték és lóversenynek tiszta jövedelme azzal, hogy ezen, az arany és ezüst pénzeknek beváltása folyt k4V -i­g JVbv ftáS segíísík Toron­tál megy­ében­­ Akács községnek .... 393 ft — kr. Összesen : 5858 ft 76 kr. jutattassék mi a tisztelt grófnő kívánságához képest a pénz beérkeztekor rögtön eszközöltetett, a mi iránt a nyugták megküldetni fognak. Breznóbánya sz kir. város segélyző bizottmá­nyától 54 ft 21 kr. Ebben foglaltatik 35 ft 12 kr mint műkedvelők által rendezett színi előadás jövedelme és 19 ft 9 kr mint Stubenfoll E. mihalovai vasgyár elöljá­rójának gyűjteménye. Somogy megye segélyző bizottmányától 57 ft 75 ft mint termesztménybeliek eladási ára, 10 ft mint a szi­getvári járásban történt s felajánlott megvesztegetési kísérlet és 203 ft 2 darab arany mint Roboz Ist­án ál­tal Kaposvárott f­é. május 15 kén rendezett népünnep tiszta jövedelme, összesen 270 ft 75 kr s 2 db arany. A bécsi cs. kir. helytartóság által küldött hibás egy forintos bankjegy a maradványok értéke­l­éjéig a szabadalmazott cs. kir. austriai bank igazgatósága által beváltatván, nyeretett 80 kr. 850 frank aranyban és 53 db arany tőzsdeszerű eladásából befolyt 680 ft 38 kr. Egy arany és egy ezüst karperceznek a pesti k. zálogházban nyilvános árverésen eladásából befolyt 10 ft 50 kr. A lembergi cs. kir. helytartóságtól 206 ft 53 kr azzal, hogy ezen összegben 175 ft 3 kr mint Kovács Péter földbecslési felszólamlási cs. kir. biztos által Sta­­nislau váro°ában gyűjtött adományok foglaltatnak, melyek a gyűjtő kívánsága szerint Csanádmegyének juttatandók, mi már szintén eszközöltetett. A cs. kir. államminiszterimtól 5 ft 47 l/t kr mint Ra­denzheim kraini községnek adománya. A budweisi cs. kir. járáshivataltól 2 ft 10 kr. A velenczei cs. kir. helytartóságtól 3 ft 61 kr, 77 ft 35 kr aranyban és ezüstben s 2%­lat régi rézpénz. A bécsi cs. kir. helytartóságtól 4192 ft 32 kr mint Bécs városának és Tulla cs. kir. járáshivatalnak gyüj­­teményei. A linczi cs. kir. helytartóságtól 1 ft mint Vöklabruk község adománya. A főméltóságu magyar kir. udvari kanczelláriától 4 ft 35 kr, 40 db 10 frankos arany és egy 2 ft 30 kr értékű szelvény, mint Stier F. würtembergi lakos s uradalmi tanácsnok gyűjteménye. A laibachi cs. kir. országos kormánytól 2 ft 30 kr. A bécsi cs. kir. helytartóságtól 73 ft 53 kr. A zágrábi kir. helytartótanácstól 1100 ft 87­/16 kr. Ebben foglaltatik 6 ft 50 kr a kőrösmegyei Novima­­roff járáshivatalnak, 43 ft 90 kr varasdmegyei Ivanecz járáshivatalnak, 23 ft 83 kr pozsegamegyei Bekter járáshivatalnak , 45 ft zágrábmegyei Jaska járáshiva­talnak, 6 ft zágrábmegyei Pokupsko járáshivatalnak, 409 ft 90 kr Eszék sz. kir. városnak gyűjteménye, 500 ft mint ezen város által házipénztárából felajánlott összeg és 23 ft 50 kr mint ugyancsak Eszék sz. kir. városban f. évi január 5 én tartott szinielőadásnak fél jövedelme. A zárai cs. kir. helytartóságtól 2 ft 78 kr. mikhez hozzáadván az eddigi 622,899 ft 82% krt, 100 darab aranyat, 230 frankot aranyban, 1 frankot és 50 centi­met s hat darab 5 talléros porosz bankjegyet, tekin­tettel arra, hogy a f. évi april 24 én 30,732. számú hir­detményben huszonhárom darab aranynak, 207 ft 71­­/2 kr ezüstnek, 3525 franknak aranyban, öt darab 100 frankos franczia bankjegynek, öt font sterlinges bank­jegynek, 7 shilling 5 pencének, 17 lat régi rézpénz­nek, 17 db régi réz krajczárnak és 24 ft 21 kr olasz rézpénznek tőzsdeszerű eladási ára 2297 forint 54 krajcrár helyett 4297 ft 54 krral tétetett ki, és az innen szárma­ztt 2000 forintnyi többlet a 35,217. és 37,678-dik számú hirdetm­ényekbe is átvétetett, to­vábbá, hogy a 37,678. számú hirdetményben említett s a Gablenz-féle alapítvány­nak át­dott 50 ft levonásba nem vétetett, mely két tétel levonása után az eddigi könyöradományok összege helyesebben 622,899 frt 82% krt tesz, bejött összesen : 644,15'/ ft 43 kr, 190 db arany, 77 ft 35 kr aranyban és ezüstben, 2 db 2 ftos ezüst tallér, 3 db 1 ft 65, 2 db ’/­ ftos s 3 db huszas ezüstben, 630 frank aranyban, 1 frank s 50 centime, hat darab 5 talléros porosz bankjegy, egy 2 ft 30 kr névértékű szelvény és 12'/1 lat régi rézpénz. A magyarorsz­gi földbirtokok értéke. III. Hogy a kataszteri becslés ellen indokolva lehet kifogást tenni, már mondottuk. Ugyanis a kataszteri felmérések igen fon­tosak ugyan, de annyival több kifogás van a ka­taszteri becslések ellen, így például a földrészleteknek jövedelme művelési ágak (szántóföld, rét vagy erdő, stb.) szerint, a földtalaj természetes alkatrészeinek figyelembe vételével számittatik ki. E jövede­lemből aztán a miveltetési költségek úgy, amint azon vidéken szokásosak, levonatván, s a föld­termékek ára az ottani piaczok szerint felszá­mittatván, végre megállapittatik a kérdéses föld-egybe e becslési mód szerint csupán a föld természeti tulajdonságára lévén tekintet, a mivel a birtokosnak nagyobb vagy kisebb szor­galma, ipara, ügyessége, szakértelmisége a szá­vallásból egészen kimaradván, a földtiszta jöve­delméül nem az mondatik ki a mi valóság­gal létezik, hanem az, a­mi lehetne, vagyis tulajdonképen az egész jövedelmi becs­lés képzeleti és nem valóságos Továbbá a kataszteri becslésnek azon előny­nyel kellene bírnia, hogy állandó legyen, holott ez szerfelett is változó. így például a tiszta jöve­delem kiszámításánál a nyers jövedelemből a mivelési költségek (cseléd- és napszámbér, stb.) levonandók, holott épen e költségeket a folyto­nosan emelkedő intenzív népesség, továbbá a gazdasági gépek használata nagyon módosítják, s így ezek épen oly változók, mint változnak a termékek árai csak egy vasútvonal felállítása által is. Azért lehetetlen az austriai örökös német­­szláv tartományokban divatozó kataszteri jöve­delembecslés biztosságát elismerni, midőn e becslésnél a termékek ára még az 1824-ik év­ről vagyon felvéve. A mondottakból világos, hogy az austriai örökös tartományokban a földbirtokoknak a kataszteri becslés után felvett tiszta jövedelmei vagy igen magasra vagy igen alacsonyra ütnek ki, a szerint, a­mint a becslésbe be nem folyó kö­rülmények azóta változtak, s a való jövedelmet e becslések csak kevés esetekben érik el,mely­­nélfogva az e becslésekre alapított adókulcsot is kifogás­ nélkülinek épen nem mondhatjuk. Azonban e tekintetben a dolog nálunk ma­gyaroknál sem áll sokkal jobb lábon, mert a földbirtokok tiszta jövedelmének kiszámítása ellen mi is sok kifogást tehetünk. Magyarországban a kataszteri rendszer sohasem uralkodott, s azért itt sem kataszteri felmérés, sem becslés nem történt. 1848 előtt a nemesek adót nem fizettek, a parasztok pedig fizettek ugyan adót, de nem földjeik után. S bár az 1828-ks országgyűlés határozatából minden vármegyében működtek úgynevezett országos bizottságok, melyeknek az adó helyesebb fel­osztása végett a jobbágyok kezein lévő földeket kellett volna összeírni és megbecsülni; de e munkálatok oly hiányosak, s ezek készakarva úgy készíttettek, hogy az adózás alapjául ne vétethessenek, valamint nem is vétettek soha. 1848-ban az adózási kötelesség nemesre és parasztra egyformán kiterjesztetvén, a forra­dalom után a kormány fö­l­da­d­ó-p­ro­v­i­so­ri­u­m­o­t hozott be, mely szerint a magyaror­szági összes földbirtokok összeirattak, területek és tiszta jövedelmek adóbiztosok és Földbecslők által megbecsültetett. Azonban mindenütt, hol a föld tiszta jöve­delmét az adózási kulcs kidolgozása végett igye­keztek megállapítani, azt mutatá a tapasztalás, hogy a legnagyobb egyenetlenségek állottak elő. Mert az állam-pénzügy érdeke egyenes el­lentétben állott az illetők érdekeivel, s így nem csoda, hogy hazánkban is úgy, mint más na­gyobb terjedelmű államokban, a földadó végett tett munkálat nagy hiányokban szenved. Ugyanis 1850-ben a nagyobb birtokosok az általuk törvényteleneknek tartott adóhiva­talokkal érintkezésbe se akartak jönni, és így saját érdekükben az adó provisorium tárgyában kiadott pátens egyes paragraphusait elmulasz­­ták felhasználni, miért is az egész földjövede­­lem-becslés inkább a hivatalnokok tetszésétől függött; a parasztok pedig mintegy ösztönsze­­rűleg mindenütt kevesebb jövedelmet vallottak be, mi azonban a földbecslők részéről ritkán fo­gadtatott el. Tehát a tiszta jövedelem kiszámítása mind a volt nemesi, mind a volt úrbéri, vagyis paraszt­birtokokon, végeredményben az adóbiztosságok jóakaratára lett bízva. Tudjuk, hogy a pénzügy­­miniszérium Bécsből határozá meg a száztelit, mit mivelési költség fejében lehet a különböző viszonyok közt beszámítani. Tudjuk, hogy Bécs­ben számíták ki, mennyi adót várnak egyes köz­­igazgatási kerületekül, tehát mennyire kelletett az adóbiztosságoknak a tiszta jövedelmet emelni. Egyébiránt az egyes mivelési ágak területe iránti adatok meglehetősen alaposaknak mond­hatók. Ezek ugyanis felmérések és felülvizsgá­­latok által állapíttattak meg, s ha egyes helye­ken sikerült is az adózóknak a kevesebb adó­val rótt mivelési ágakat a magasabban adózot­­tak rovására nevelni, a különbségek nagy ösz­­vegekre nem mennek. Az adó-provisorium be­hozatala óta leginkább a legelők mennyisége­­,mikroa modikdtett és a szántóföldeké növeked­­h­etett, mi leginkább a utyiosztályok behozatalá­nak túl­­donítható. Továbbá a folyók szabályo­zása és a védgátak készítésénél fogva tetemes terület, mi a nádasok és improductiv területek sorában jön elő, jelenben mint legelő, szántó- és kaszálóföld használtatván, ezen mivelési ágak­hoz tartozik. Azon táblázat, mely kimutatja, hogy a szán­tással mi­vett terek minő terményekkel vettetnek be, ha nagyban a valóságot meg is közelíti, még­is az előbb említetteknél hiányosabb, miután a termények évenként változnak, tehát azok minő­ségét constatírozni nehezebb, és az illető táblá­zat csak a bemondások alapján készülhetett. Az érdeklett ügyvezetők igyekeztek mindenütt azon termények nemeit, melyek több tiszta jö­vedelmet adnak, kevesíteni, s a kevésbbé jöve­delmezőket nevelni. Innen van például, hogy a zabot minden kalászos növények közt legna­gyobb területtel látjuk feljegyezve. Általában az adó-provisorium munkálata sok hiányban szenved, miről még jobban meg­győződhetünk, ha e munkálat eredményét szá­mokkal is megismertetjük. Magyarország mivelés alatt álló területe 3217 osztrák □ mérföldre számíttatott, a ter­méketlen terület pedig 427 □ mérföldre tétetett, mely szerint elhagyván a mértföldet ki nem tevő holdak számát, az ország összes területe 3644 osztrák □ mértföldben állapíttatott meg. A művelés alatt álló katasztrális holdak száma 31,626,343 holdat tett, éspedig az egyes mivelési ágak kiterjedése katasztrális holdak­ban imigy következik . A tiszta jövedelem pedig az egyes mivelé­si ágak közt következőleg számíttatott ki : Szántóföld tiszta jöve­delme egy holdtól . . 4 ft 33 kr osztr.­é. A mivelés alatt álló földek összes jövedel­me végre 97,387,651 forintban állapíttatván meg, világos, hogy egyre-másra véve, erdőt, le­gelőt, szántóföldet együttértve, minden mivelés alatt álló hold föld tiszta jövedelme átmérőleg 3 forint 4 krajczárra becsültetett. Hogy e tiszta jövedelem egyes vidékeken sok, megláthatnék abból, ha az ország különböz Forster György mezőföldi „ 5 „ — „ Unger Manó palotai „ 9 „ — „ Czvek Ferencz u.-vásonyi „ 2 „ — „­­Szily Imre pápai „ 7 „ 50 „ Nagy József „ „ 7 „ 50 „ Téglásy Miklós „ „ 7 „ 50 „ Szelestey Lajos „ „ 7 „ 50 „ Riegenbach Alajos „ „ 7 „ 50 „ Német Ferencz „ „ 7 „ 50 „ Nagy Imre „ „ 7 „ 50 „ Mészáros Mihály „ „ 7­ „ 50 „ Német Imre „ „ 7 „ 50 „ Rök János megyei első főorvos . . 10 „ — „ Madara György másod „ . 6 „ — „ Bauman József járási orvos . . . 6 „ — „ Kutrovich József kiadó . . . . 3 „ — „ Józsefháza „ .... 430 „ — „ Imretelek „ .... 257 „ — „ Majdán „ . . . . 819 „ 31 „ Rábé „ .... 457 „ 70 „ Verbicza „ .... 607 „ 25 „ Kis-Bikács „ .... 705 „ 25 „ Nagy-Bikács „ .... 489 „ 25 „ Heves megyebeli Török -Szent-Mik­­lós községnek .... 400 „ — „ Mezőtúr „ . . . . 400 „ — „ Fegyvernek „ .... 200 „ — „ Nagy-Kunságbeli Karczag községnek 300 „— „ Túrkeve községnek ..... 200 „ — „ Kisújszállás „ .... 200 „ — „ Szántóföld 12,653,359 hold Kaszáló és kert 4,440,048 „ Szőlő 504,776 „ Legelő 4,380,910 „ Erdő 8,417,788 „ Nádas 328,356 „ Kaszálóé és kerté . . 3 „ 46 „ „ „ Szőlőé......................10 „ 57 „ „ „ Legelőé...................... 2 w 6 „ „ „ Erdőé . • , » ^2 ,, » n Nádasé.....................2 „ 14 „ „ „ Péntek június 10

Next