Sürgöny, 1864. október (4. évfolyam, 224-249. szám)
1864-10-14 / 235. szám
szonyok megszüntetése az államkincstár nehéz áldozataival van egybekötve. 6. A birodalmi tanács államháztartási tanácskozásaiból (1863. nov. 25.) kitetszik, hogy a m. birodalmi tanács elhatározta : a) a kormány az államkincstárból a galicziai földtehermentesitési alapnak adott előlegek végszámolati kitisztázása, elismervényezése és visszafizetése ügyében a galicziai országgyűléssel magát érintkezésbe tevén, az eziránti alkalmas javaslatokat terjeszsze elő a birodalmi tanács jövő ülésezési szakában, helybenhagyás végett; b) a kormány foganatosítsa mentül előbb az erdélyi földtehermentesítési alapnál lévő 2.375,671 forintnyi kamatozó előleg visszafizetését és adjon a jövő ülésszakban eziránt, vagy pedig a visszafizetést hátráltató akadályok iránt felvilágosítást. Ott alkotmányos uton eszközlendő elismervényezésről és végszámolatról, — itt csak visszafizetésről van szó. Az országgyűlés részéről való elismerésről Erdélynél emlités sincs téve. Ott az államkincstárra nehezedő áldozatokról van szó,— itt a birodalom még legkevésbbé sem vett részt. (Vége köv.) Egyleti ügyek. A magyar földhitelintézet s a váltságügy. (Folyt.) III. A közvetítés tárgyai. Az érdekelt felek tájékozására, az eljárás könnyítése végett, jónak látta az intézet igazgatósága, a váltságkötelezettek társszerződésére nézve a következő mintát javaslatba hozni : Társszerződés. Mely az N. N. megyében helyzett N. N. község úrbéri váltságkötelezettjei között, az őket terhelő váltságszerződésnek a magyar földhitelintézet közvetitése által eszközlendő foganatositása végett, következőleg köttetett : 1- er. Hogy az N. N. volt földesurunkkal ... évi . . . . hó . . . napján kötött úrbéri váltságszerződésünknek (vagy az ... . kelt ítéletben megállapított úrbéri váltságkötelezettségünknek) a magyar földhitelintézettől hosszabb törlesztésre nyerendő kölcsön által könnyebben megfelelhessünk, alulírottak, mint N. N. község váltságkötelezettjei, egy társulattá alakulunk, amely feloszolhatatlan marad mindaddig, amíg a magyar földhitelintézettől eszközlendő kölcsön teljesen le nem törlesztetik. 2-or. Társulatunkat képviselni fogják a következő társtagok, úgymint:az 5 képviselő megnevezése.) 3-or. Ezen képviselőinket feljogosítjuk : a) volt földesurunkkal pótszerződésre lépni, amelyben úrbéri váltságtartozásunk összege mind a tőkére, mind a hátravaló kamatokra nézve, továbbá a volt földesurunk részére kibocsátandó magyar földhitelintézeti értékpapírok neme, s azok mennyisége, végre azon árfolyam, amely szerint volt földesurunk ezen értékpapírokat tőlünk elfogadni tartozik, véglegesen megállapíttassék; b) e pótszerződés alapján a telekkönyvi hatóságnál kieszközölni, hogy a magyar földhitelintézet részére lekötendő, s alább részletesen körülírandó jelzálogok, a nagyméltóságu magy. kir. udv. kanczelláriának 1864. évi julius 14-én 12.281. szám alatt kelt rendelete értelmében, egy külön nyilvántartási ivre átvezettessenek ; c) a magyar földhitelintézettel a kölcsönügyletet a társulat nevében megkötni; a kölcsönről kiállítandó kötelezvényt jogérvényesen aláírni, azt bekebleztetni; a kölcsönt felvenni, nyugtatványozni, vagy a volt földesúr részére utalványozni; az évi járadékokat tőlünk behajtani, kezelni és az intézethez beszolgáltatni; szóval : a kölcsönügylet létrehozása s a kölcsön szabályszerű törlesztése körül szükséges teendőket, a társulat nevében, megtenni. 4- et. A 2-dik pontban megnevezett képviselők, ha közülök egyik vagy másik elhalna, vagy a képviseletre alkalmatlanná válnék, annak helyét a váltságkötelezettek vagy azok örököseinek s illetőleg birtokutódainak sorából szavazattöbbség útján fogják betölteni ; egyszersmind pedig a maguk kebeléből kijelölnek különösen egy tagot, aki a magyar földhitelintézet tagságával járó jogokat a társulat nevében gyakorolja, s aki a társulatot az intézet irányában per- és végrehajtás esetében képviselje. 5- öt. A társulat tagjai a magyar földhitelintézet irányában egyetemleges felelősséget vállalnak magukra, s az intézetnek joga van fizetési hanyagság esetében a végrehajtást akár az összes társulat, akár pedig annak egyes tagjai ellen, továbbá a jelzálogul lekötött összes birtokra vagy annak egyes részeire intézni. Mindemellett azonban, a társulat képviselői kötelesek a kölcsönszerződés létrejötte után azonnal, az intézettől kölcsönvett tőkét, s annak szabályszerű járadékait a társulat egyes tagjaira kivetni azon arányban, amelyben ezek a váltságtőkéhez járulni tartoznak. Kötelesek továbbá az egyes tagok által történt befizetésekről folytonosan pontos kitüntetést vezetni, s a hanyag fizetőket a fizetési határnap elérkeztével a magyar földhitelintézetnél bejelenteni , hogy ez, amennyiben az intézet érdekei megengedik, a végrehajtást az összes társulat helyett, a hanyag tagok ellen intézhesse. 6- ot. A társulat kezelési költségeit a tagok szintén a fentebbi 5-ik pontban meghatározott arányban viselik. E költségek összegét a társulat évi közgyűlése állapítja meg, azok kivetését pedig az egyes tagokra a képviselők teljesítik. Részint a költségek fejében, részint pedig egy tartalékalap képezhetése végett, amely a társulatot egyes tagok fizetési mulasztásának káros következményei ellen megvédje : a társulat tagjai a magyar földhitelintézettől kölcsön veendő összeg után, annak szabályszerű járadékain felül, évenkint 1%-ot fognak a társulat pénztárába befizetni, mely alapnak a kezelési költségeket meghaladó része a magyar földhitelintézet fizetési utalványaiban lesz elhelyezendő. A társulat feloszlása után e tartalékalap maradványa vagy az egyes tagok közt aránylag felosztatik, vagy pedig a község czéljaira szolgálandó alapítványul fog felajánltatni. 7- er. A képviselők saját felelősségükre pénztárnokot választanak, akinek kötelessége az egyéni kivetés tábláit folytonosan nyilvántartani, s azok alapján az évi járadékok és kezelési költségek megfelelő részleteit, az intézet által kitűzendő határnap lejárta előtt egy héttel pontosan beszedni, s a behajtandó összegből az intézetet illető járadékokat, a netaláni hanyag fizetők jegyzékével együtt, a fizetési határnap előtt három nappal az intézet központi pénztárába beküldeni. 8- ot. Azon károkért, amelyeket a társulat egyes tagjai, fizetési hanyagságuk által a társulatnak okoznának, azok a társulat irányában felelősek, és a képviselők joga és kötelessége a károkra nézve szintúgy, mint az évi járadékok tekintetében is, sommás szóbeli eljárás útján, a felebbezés és minden egyéb perorvoslat kizárásával, a hanyag fizetők vagyonából elégtételt szerezni. 9- et. A társulat egyes tagjai, a kölcsönnek őket terhelő arányrészét, a szabályszerű törlesztési határidő lejárta előtt is lefizethetik. Ha egyik vagy másik tag, az őt terhelő arányrészt teljesen letörlesztő, a társulat képviselői ezt a magyar földhitelintézetnek tartoznak haladék nélkül bejelenteni, s egyszersmind pontosan kijelölni azon birtokrészeket, amelyek az intézet számára lekötött jelzálogokból az illető egyénnek tulajdonát képezik ; hogy az intézet, amennyiben a szabályszerű fedezet igényei megengedik, am a birtokrészeket a telekkönyvi bekeblezés alól feloldhassa. 10- et. A társulat képviselői s az általuk választott pénztárnok, eljárásukról az évenként május hó első vasárnapján tartandó társulati közgyűlésben számolni tartoznak. Netaláni visszaélésük esetében a közgyűlés a szükséges intézkedésekről gondoskodik, s egy vagy több meghatalmazottat nevez, akik a társulat számára a törvényes orvoslatot érvényesítsék. Azonban a társulat és a képviselők vagy a társulati pénztárnok közt fennforgó viszálya volt földesúr, vagy a magyar földhitelintézet jogait, s a társulatnak a képviselők által azok irányában elvállalt kötelezettségeit nem érintheti, hanem a társulat netalánt kártalanítási keresete csak a képviselők s a pénztárnok ellen intézhető. (Folyt. köv.) tekintélyek által bebizonyított tény van kimutatva, miként nagyobb városokban a halálozások egyenes viszonyban állanak a lakosság által fogyasztott víz minőségéhez, s az e részben Londonban tett tapasztalások következőleg közöltétnek : „Londonban — úgymond az emlékirat — a parlament határozata folytán közzétett hivatalos jelentés nyíltan bevallá, hogy egy városi kerületben, hol 1853— 54-ben 3476 lakó a cholerának lett áldozata, fölötte valószínűleg ezeknek kétharmada megkíméltetett volna, ha víz dolgában csak annyira is jól lett volna ellátva, mint a szomszédos kerület ; míg másrészt az 1848—49-ki ragály még számosabb áldozataiból, mind a két kerületben hasonlag legalább azoknak két harmada lett volna megmenthető, ha az új vízvezetéki bill néhány évvel korábban megy keresztül. Mióta Londonban a baj gyökerét egész terjedelmében felismerték, mióta ott azon meggyőződésre jutottak, hogy a cholera nem oly betegség, melyet gyógyszerekkel lehetne orvosolni, hanem, hogy e bajnak csak czélszerű berendezések által kell elejét venni, azóta ott hathatós segédeszközök alkalmazásában többé nem is késtek. A vízvezetéki magántársulatok, heves ellenzésük daczára, további javítások eszközölhetéséig arra szoríttattak, hogy merítőgépeiket a folyó felső részére helyezzék el, mire 1852-től egész 1856-ig 22,830,000 ft. költetett. A levezető csatornák tökéletesittettek s a vízvezeték által tisztittattak. A mocsok lefolyásának eszközlésére s a Themse tisztántartására az eddig kiadott 30 millió forinton kívül a Board of Works inditványára további 30 millió engedélyeztetett. Ezen erőfejtések a legjobb sikerrel koronázvák. A halálozások száma feltűnőleg csökkent, s London, rendkívüli nagysága dacára is, rövid időn a világ legegészségesebb városai közé fog soroztathatni.“ Végül Összehasonlítás tekintetéből szabadjon még Bécs, Páris és London halálozási statistikájából következő adatokat felemlíteni: Bécsben 1862-ben minden 28 lakóra esett egy-egy halálozás, Párisban minden 38 s Londonban minden 40 lakóra egy. Ha most már Pest városának e részbeni viszonyait veszszük szemügyre, nem lehet azokból aggodalom nélkül megtudnunk, hogy itt 1864. évben már 23 lakosra esett egy halálozás, s hogy ez arány a korábbi években csak akként változott, hogy még a legkedvezőbb esztendőben is csak 27 lakóra, a legkedvezőtlenebben pedig már 19 lakóra esett egy-egy halálozás. Tehát Pest egészségi tekintetben valóban igen sok kívánnivalót hagy, s ennélfogva a vízvezeték sürgetése, eltekintve annak sokoldalú egyéb előnyeitől, már egyedül egészségügyi szempontból is teljesen igazolt. legf meghatalmazás folytán több kitűnő birodalmi építtészt megbízott, hogy az építési tervek a költségvetések kidolgozásánál részt vegyenek. A birodalmi tanács két háza számára külön épületek vannak tervben ésedig az urak háza a népkert előtti épület-csoportozaton, a képviselőház pedig az Erzsébet-híd s a hadmérnöki igazgatóság új háza közötti épület-csoportozatban építtetnék. Az építés már jövő tavaszkor megkezdetnék. Az alsó-dunai rakpart építése szépen halad. A belső fal alapzatának betonirozása már megkezdetett. A töltésezés is gyorsan folyik, miután e czélra a guar hosszában elnyúló főrecipiens építése bő és olcsó anyagot szolgáltat, melynek előállítása a vállalkozót nem terhelvén, a házipénztár részére tetemes költség fog megtakarittatni. * A hangversenyek kora megindul: közelebb Reményi zenditi meg a nemzeti színpadon varázshegedűjét s az első alkalommal növendéke Plotényi a zongorán fogja őt kisérni, másodízben pedig együtt * játszanak egy nagy kettőst. — 24-kére Herczka Zsigmond zongoraművészt várják ide, ki jelenleg Bécsben ad hangversenyeket. Herczka szintén hazánkfia s a mi több — jól zongorázik. * A komlóbeli magyar daltársulathoz a népszínháznak ismét egy tagja ment át, t. i. a zsidók ügyes személyesítője Virág. A daltársulat, mely ellen eleinte a színpadi egyének közt nagy volt az előítélet, elénekelheti most : Hej háj nem bánom, nekem is van virágom. A népszínháztól tehát már 4 tag szerepel a Komlóban : Vasvári, Szűcs, Vincze és Virág. * Csallóköz vízszabályzó társulata f. évi őszi közgyűlését f. hó 6-án tartó Nagy-Megyeren. Az ülés elnöke Waldstein János gróf megnyitóbeszédében előadta a csatorna- és töltésépítés ez évi vívmányait, és javasolta, hogy szükséges a nagy-megyeri és ekécsi határokon Komárom megye széléig vezetett csatornáknak Pozsony megyébe átvitele s ott továbbfolytatása, továbbá több zsilip szükségéről tett jelentést. A gyűlés végeztével az elnöklő gróf ebédet adott, melyen indítványba jött, hogy az eddigi Csallóköz elnevezés helyett a Mátyás korában használatban állt Aranykert elnevezés alapján Aranyköz nevet kapjon a sziget. Az indítványt tetszéssel fogadták s a megyék küldöttségei nyilvániták, hogy az elnevezést hivatalos eljárásaikban használni és terjeszteni fogják. “A „nemzetikor“ ez évi rendes közgyűlését oct. 26-án délután 3 órakor, s folytatólag a következő napokon fogja megtartani, tárgyai lesznek: az igazgatók és választmányi tagok megválasztása, a jövő kézévi költségvetés megállapítása, a számadások megvizsgálása, a más, a társulat érdekében teendő rendelkezések. Választmányi határozatból közli Sutter Ferencz titkár. “Pozsonban lóversenyegylet van alakul lóban. A főrendű urakhoz most már a polgárság is csatlakozott ezen évenkint tartandó versenyek létesítésére. A polgárdíj egyelőre 500 fuban van meghatározva, s az első nagy lóverseny jövő évi áprilisban tartatnék meg. A lóversenynyel még más jövedelmes mulatságok is kapcsoltatnának össze, s úgy akarják, hogy az egész legalább 8 napon át tartson. Az Ur 7 napot szánt munkára, tehát nyolcz nap mulatságra mégis egy kissé sok lesz. Ha jól tudjuk, a német „Vogelwiesek“ is csak 3 napig tartanak. * A solti vadászegylet f. hó 26-án Dunavecsén agarászversenyt rendez. * Megjelent: „Törvényczikkek az Árpádok és vegyes királyok korából“, átmagyarítá Borsos Márton ügyvéd. I. rész. I. füzet. E mű továbbfolytatását szerző következőleg jelenti a közönségnek : „Előfizetési felhivás „Magyarország Törvénytára“ (corpus juris hungarici) latinból átmagyaritva, Szent István korától 1830-dikig, két kötetben, tizives füzetenként, hatheti időközzel, nagy 8-ad rétben, éles nyomattal, végül czélszerü betüsorozatos tartalommal, és a t. ez. előfizetők neveivel fog megjelenni. Az első füzet saját költségemen már megjelent. Az egész munka mintegy 20—22 füzetre terjedend. Aláirtnál az első kötet I. Leopold királyig kéziratban sajtó alá készen áll. Egy füzetnek leszállított ára, szétküldés nélkül : 80 kr. o. é. — Tudom : merész vállalkozás! Tudom , hogy ez nem egy egyénnek, hanem társulatnak volna feladata! Tudom , hogy munkám szigorú ítészet alá fog vétetni! Azonban könnyebb lévén becsmérleni, mint létrehozni, az leend egyetlen védelmem : „Mutattassék fel jobb!“ Tudom , hogy változtak az idők; időkkel a körülmények, és a körülményekkel a nemzetnek leghűebb társa a „szükség“ lett! De tudom azt is, hogy e nemzet alkotmányához folyvást forró ragaszkodással viseltetik!! — E dicső magyar nemzetnek büszke önérzetére és méltányosságára támaszkodva tehát, hiszem , hogy e rendkívüli kitartást igénylő munkát elfogadandja és felkarolandja. — Midőn tehát a fenséges „haza“ t. ez. egyházi és világi főrendeit, lelkészeit és nemeseit, sz. kir. városait, az 1848. óta alkotmányos jogokkal felruházott mezővárosait, községeit és a lakosság értelmeséteit saját érdekükben e munkám felkarolására egész tisztelettel felhívom : szigorú kötelezettséggel fogom e munka még hátralévő részét mindaddig folytatni , mig a legutolsó latin szót átmagyaritva lebandoztam. — Előfizetési feltételek : Egy tiz éves füzetnek ára elvitetve : 80 kr. postán küldve : 1 ft o. é. Előfizethetni Monoron az alábirtnál és Pesten Borsos József festész és fényképész fiamnál, országút, ó füvészkert 42. sz. alatt. — Az előfizetés iránt pedig, mivel az első füzet már megjelent, a t. ez. előfizető urak vagy községek úgy intézkedjenek ,hogy annak kijelentése mellett : maguk veendik át ? vagy postán küldessék ? az első és második füzetre vagy 1 ft 60 kr, vagy 2 ft küldendő egyszerre. Megkapván pedig a második füzetet, a harmadik, és így folytatva a többi füzetekre, mindenkor egyenként szíveskedjenek a füzet illetőségét előlegezve beküldeni. — A czimek és nevek tisztán, olvashatólag írva, bérmentesen küldendők. Minden tiz példányra egy ingyenpéldány ajánltatik az előfizetést szerző uraknak.— Kelt Monoron, October hóban, 1864. Borsos Márton, ügyvéd, monori birtokos.“ * A budai népszínház, melyen még nem nyert senki, nem kerülhette ki, hogy iparlovagok nyerészkedési tárgya ne legyen. Bizonyos egyén fölhasználva ez intézet segélyre szorult helyzetét, aláírási ívet készített, melynek elhordozásával egy nemzeti színházi alárendelt egyént bízott meg. Az ivre természetesen egy pár csalogató nevet írt, hogy annál kevésbé vonhassák ki magukat a megkeresettek a fizetés alól. Ezen iv végre eljutott a belga bankhoz is, s miután ettől szép összegecskét vártak, nagyobb buzdítás kedvéért gr. Sz. levele is elő lett mutatva, melyben a bankot az ügy pártolására szólítja fel. Természetesen e levél is hamis volt. A bank egyik tagja mindjárt tudakozódott a grófnál a levél hitelessége iránt s igy sült ki, hogy az koholmány s az egész gyűjtögetés csalárdságon alapszik. Az ivet széthordozó, szolgát letartóztatták, s ez most ki fogja adni, kitől kapta a megbízást s kinek kézbesitette a már begyűjtött, mint állitják, csinos összegre menő adományokat. * Zilahy Károly sírja fölé a pesti kerepesi temetőben tegnap állíttatott fel a sírkő, melyet családja emelt neki. Hátrahagyott műveiből két kötet az elhunyt öcscse Zilahy Imre által összeállítva már sajtó alá adatott. * A bécsi Singspielhalle tulajdonosa Fürster megvette a Beleznay-circust 3000 néhány forintért, s abban társulatával előadásokat szándékozik adni november közepétől fogva. * A triesti Armonia-színház, pénztára javára már coquettirozni akart a napi politika jelszavaival és színre is hozott egy darabot, melynek czíme „Róma és Florencz“, hanem minden számítása daczára kudarczot vallott. Az új darab semmi vonzerőt nem gyakorolt. * A Kaposvárról Mérőre vezető új kocsiút Kaposfőig engedélyeztetvén, építésére a kaposvári gőzmalom jelenlegi építője Sonheid Ferencz úr vállalkozott. * A somogyi gazdasági egylet a Kanizsán nyomatott „Zala-somogyi közlönyt“ választó közegének. ■“Segesvárról írják, hogy a közel Székelyföldről néhány nap óta nagy munkáscsapatok vonulnak ott keresztül a vasúti építkezésekhez Alsó-Maros felé. Mint mondják, ezen vonzerőt a 80 kv napszám biztosítása gyakorolja. Mindenesetre igen becsületes díj, ha meggondoljuk, hogy Tirolban az insbruck-botzeni—csaknem embererőt felülmúló pályamunkáknál a távolabbról odagyűjtött olaszok alig mennek naponkint 60 krra. Napi újdonságok. “A birodalmi tanács két háza számára állítandó épületek tárgyában az államinister Külföld. FRANCZIAORSZÁG. Mint a „Pr.“-nek Párisból f. hó 12-től távírják, egy dán diplomata, — rendkívüli teljhatalommal ellátva — Bismarkhoz fog utazni. Az Austria irányában ellenséges indulatu lapok azt állítják, hogy La Ronciére Velenczéből az ottani népnek Austriátóli idegenkedését tanúsító számos okiratokat kapott, s küldött Párisba. (?) A „Constitutionnel“ azon hírekre vonatkozólag, mintha Austria az egyezmény miatt nyugtalanságot érezne, azt állítja, hogy ez utóbbi csupán Rómára vonatkozik, s az Olaszország többi részébeni helyzetet legkevésbé sem változtatja meg. Szerinte Velenczében kétségkívül izgatottság támadhat, a bizottmányok kiáltványokat adhatnak ki, svéd- s dác-szövetségről, s tavaszszal kitörendő háborúról beszélhetnek, azonban ezen ügyállás nem oly új ügyállás, mely iránt az egyezmény lenne felelős. Minden értelmes egyénnek föl kell fognia, hogy Francziaországnak nincs kedve a római kérdést a velenczei kérdés által még bonyolultabbá tenni, s a félsziget éjszaki részében tűzvészt idézni elő, ha ugyanazt délen eloltani igyekszik. Némely lapok azt állíják, hogy Metzben több erődök fognak építtetni, s ezen ténynek a jelen körülményekből következtetett politikai fontosságot tulajdonítottak. Most a „Patrie" kijelenti, hogy ezen építés csak tervben van, s egy oly, jelenleg tanulmányszerű általános erődítési rendszerrel áll összefüggésben, melynek czélja lenne, a francziaországi várak rendszerét az új tüzérséggel öszhangzásba hozni. Ha ezen rendszer elfogadtatik, az nem csak Metzben, hanem az öszszes határszéli s parti erődítményeknél is alkalmaztatni fog. Ugyanezen lap szerint még semmi sincs elhatározva az iránt, hogy váljon Sándor császár elkisérendi-e a császárnét Nizzába. A császárnénak oda megérkezése semmi esetre sem fog f. hó 21-kén túl halasztatni. Mint állítják, Nizzában ez alkalommal semmi ünnepély sem leend. A császárné — ki az orvosok tanácsára megy ama városba lakni — ott igen visszavonultan óhajt élni. Az algíri lapok következő sürgönyöket közölnek: A Lacroix-hadoszlop sept. 30-kán Temet-Errhinél, sect. 2-kán Dermolnél megverte a bou-saadai kerületbeli föllázadt uled-nayl-okat, az uled-madhi-kat, s az aumalei kerületbeli hadjutalékokat. Az ellenség veszteségét 150 holtra s 200 sebesültre teszik; 44 holttest a harcztéren hagyatott. A fölkelés főnökének zászlaja a 3-dik ezredbeli spahik által elvétetett; a francziák 13 holtat s 16 sebesültet vesztettek. J u s suf tábornoknak 3-kan kelle Dzselfába érkeznie. Oran tartományban Si Lala, Si Mohamed ben Ramza nagybátyja, 1500 lovas s 800 gyalog élén El-Beida közelében, sept. 30-kán megtámadá Joivet tábornokot, de tetemes veszteséggel visszaveretett. A francziák 86 holtat vesztettek. Si-Lala délfelé vonult vissza. OLASZORSZÁG: A „Diritto“ f. hó 8-ról jelenti, hogy több Turinban jelenlévő különböző tartományokbeli ellenzéki követek időről-időre üléseket tartanak a Ca r ignan-palota egyik termében, hogy a közönség figyelmét jelenleg igénybevevő fontos kérdések iránt értekezzenek, s azt állítják, hogy köztük oly vélemény kezd uralkodni, mely ellene van a franczia-olasz egyezménynek.“ A cselekvő pártnak egyik nápolyi főnöke, Ricciardi legközelebb a „Patrie“ ministeriális laphoz, a Nápolyban tartatott legutóbbi meeting tárgyában következő levelet intézett : „Nápoly, sept. 29. 1864. Szerkesztő ur! Mindazon politikai barátom nevében, kik a tegnapi népgyülésben résztvettek, tiltakoznom kell azon, ön lapjában foglalt állítás ellen, „hogy az összes szónokok helyeselték a franczia egyezményt.“ Hogy az ellenkezőt bebizonyítsam, közlöm önnel, hogy mit mondtam ama gyűlésben : „Én ezen szerződésben három igen fájdalmas tényt láttam : 1) a pápa világi hatalmának elismerését; 2) a Rómáróli lemondást; 3) Velencze cserbenhagyását.“ A „Pr.“-nek Turinból jelentik, hogy az új pénzügyminister az állam javak eladásához ragaszkodik. Visconti-Venestas Pepoli a legutóbbi napokban Milanóban igen jól fogadtattak. Mint mondják, az olasz kormány legközelebb amnestia-rendeletet fog kiadni, az aspromontei lázadók számára. Ezen amnestiánál fogva az elítéltek legnagyobb részének az egész büntetés elengedtetnék, s némelyeket illetőleg a büntetés tetemesen leszállíttatnék. A „Patrie“ szerint jelenleg az olasz társadalom alsóbb köreiben egy, a franczia s olasz kormányok ellen intézett oly forradalmi pamphlet kering, melyet Mazzininak tulajdonítnak, de amelyet e lap koholmánynak tart. Ellenben e lap is valódinak tartja Mazzininak az „Unita italiana“-hoz intézett következő tartalmú levelét: „Ne ringassuk magunkat illusiókban. Az egyezmény lemond Rómáról. A főváros áthelyezése megpecsételi az egyezményt. Az olaszok e tekintetben illusióban élhetnek, ha tetszik, de nem tagadhatják az idegen sugallatnak engedelmeskedés tényét. Tisztelet Turinnak, mely tökéletesen fölfogta Olaszország jogát!“ A „Giorn di Roma“ jelenti, hogy f. hó 5-kén indult el Rómából Mexicóba Megia , damaszkusi érsek, ki a sz. szék nunciusává neveztetett ki a mexicói cs. kormányhoz. NÉMETORSZÁG. Mint a „Pr.“-nek Hamburgból távirják, az orosz trónörököst Kielből, s a walesi herczeget s nejét Lübeckb . 1 f. hó 12-kére várták oda. A „H. N.“-nek egy, állítólag biztos kútfőből eredt flensburgi levele szerint, a Jütlandban állomásozó austriai csapatok f. hó 9-kén parancsot kaptak, Ulm és Rastattbai visszavonulás iránt, hol azoknak kellene a kizárólagos helyőrséget képezniök, míg Rendsburgban kizárólag porosz helyőrség maradna. A schleswig-holsteini sereg kiképzése végett már porosz oktatók vannak kijelölve. Jachmann porosz admirál Kielben téli lakást bérelt ki. Mint a „Pr.“-nek Brémából f. hó H-ról távírják, Bécsből kelt legújabb parancs szerint, 12-én az összes, még ott maradt austriai hadihajóknak haza kelle indulniok, egyedül a „Miksa császár“ pánczélos-fregat kivételével. Cuxhavenből jelentik, hogy a „Salamis“ angol aviso-gőzös f. hó 11-én az Elben fölfelé menve ott haladt el, gyaníthatólag a walesi herczegnek Glückstadtból elszállítása végett. DÁNIA Miklós orosz trónörökös f. hó 11-én este, a rendes vonattal Korsörbe utazott el. A koronaherczeg a pályaudvarig kisérte őt el. A walesi herczeg még 8 napig Kopenhágában maradand.