Sürgöny, 1865. március (5. évfolyam, 49-74. szám)
1865-03-01 / 49. szám
Az angol-osztrák kereskedelmi szerződés ügyéhez. Londonból, febr. 25-ről Írják az új „Pressernek, hogy Anglia összes kereskedelmi kamaráinak képviselői összejöttek 24 én Londonban, s ezen alkalommal az Ausztriával kötendő kereskedelmi szerződés is szóba jött közöttük. Mindenekelőtt Akroyd ezredes köszönetet indítványozott szavaztatni Beaumont parliament tagnak, azon törekvéseiért, melyeket eddig e czélból kifejtett, s az indítványt egyhangúlag elfogadták. Beaumont röviden fejezé ki köszönetét az elismerésért. Forster megjegyzi, hogy már annak is megvan haszna, ami eddig történt e tárgyban. Reménye, hogy a kormány felhasználja Baumont ur tapasztalatait. Az elnök bizonyára nem fogja elmulasztani a gyűlés ezen reményét kifejezni lord Russel előtt. Beaumont ur teljes mértékben bírja az összes gyáriparosok bizalmát, akik érdekükben csapásnak tartanák, ha az új vámszabályzat iránt Bécscsel folytatott alkudozások a nevezett tisztelt parliamenti tag nélkül folytattatnának. Mr. Baines nagy reménynyel van eltelve az ausztriai birodalom jövője iránt. Gyáripara gyorsan halad előre, s csakhamar képes lesz más nemzetekével versenyezni. Gazdagsága gabonában, gyapjúban és borban kimeríthetlen. A vagyonosodásnak bőségesen megvannak eszközei, de ez eszközök, szabadelvű vámjegyzék hiányában, használatlanul hevernek. Ha az osztrák birodalom csak bensejét megnyitná a világnak, ugyanazon szerencsés eredményeket fogná tapasztalni, amelyeket Anglia a szabad kereskedés elfogadásának köszönhet. M. R i gney indítványozza egy külön bizottság választását, mely a kormány eljárását szemmel tartván, az Austria és Anglia közt kötendő kereskedelmi szerződés létrehozására intézett alkudozásokat és kellő lépéseket illetőleg a különböző kereskedelmi kamrákkal folytonos összeköttetésbe tegye magát. Ez indítványt egyhangúlag elfogadják. Ezután az elnök a külügyministériumtól tegnap vett következő levelet olvasá fel: „Az egyesült kereskedelmi kamarák elnökéhez. „Sir Lord Russel megbízott engemet, hogy önnel, az elnöklete alatti társulattal leendő közlés végett, tudassam a következő pontokat, melyeket ő felsége kormánya egy nemzetközi bizottság felállítására Bécsben javaslatba hozott. „1. Nemzetközi bizottság neveztessék ki angol és austriai tagokból, melynek feladata: a két ország kereskedelmi viszonyait és forgalmát vizsgálat alá venni, s ezáltal, ha lehetséges, mindkét ország kölcsönös érdekében alapot nyerni a forgalom könnyítésére s a vámtételek alábbszállítására. „2. E bizottság, az osztrák kereskedelmi minister vezetése alatt, áll három állandó angol tagból, akiket a britt kormány, és három austriai tagból, akiket az osztrák kormány nevez ki. Az osztrák kereskedelmi minister nevezi ki az elnököt, a főtitkárt, aki egyszersmind a jegyzőkönyveket viszi, s a pénzügyministerrel egyetértőleg egy hivatalnokot (employé), aki az osztrák vámtörvényhozásban és vámkezelésben járatos. „3. A bizottság technikus, kereskedelmi és iparos szakembereket vehet fel keblébe azon tárgyak szerint, amelyekről épen szó van. S mindazon rendszabályokat használhatja a bizottság, melyeket értesítés nyerése végett szükségeseknek tart. „4. Az ezen bizottság által eszközölt eredmények alapján, a földmivelési és kereskedelmi ministérium, a pénz- és külügyi ministériumokkal együtt reendő megfontolás alá, van-e, és minő alap van a két állam közt kötendő kereskedelmi szerződés feletti alkudozások megkezdésére. „Meg kell még jegyeznem, hogy ő britt felségének kormánya e pontokat elfogadta. Vagyok stb. (P. N.) A. H. Layard“. Külföld, ANGOLORSZÁG. A „M. Post“ az éjszak-amerikai helyzetet tárgyalván, azt állítja, hogy a déliek hadműveletei a legutóbbi időkben nem koronáztattak ugyan siker által, azonban senki sem merné azt állítni, hogy a déliek legközelebb kénytelenek lesznek meghódolni. Még ha a szerencse ezentúl sem kedvezne is a délieknek, ezen tárgybani illetékes bírák meg vannak róla győződve, hogy a háború még több évig eltarthatna. Mindenesetre az unionista kormány számíthat arra, hogy a confoederatio sohasem fog csatlakozni az eléje kitűzött föltételekhez, mig csak lesz serege, melylyel harczolhasson s védhesse magát. FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ közli Napoleon „Julius Caesar történelmé“-nek előszavát, amely így hangzik : „A történelmi igazságnak nem kevésbé szentnek kellene lennie, mint a vallásnak. Ha a hit szabályai lelkünket ezen világ érdekei fölé emelik, a történelem oktatásai viszont a szép s jogosnak szeretőjét, s annak gyűlöletét gerjesztik föl bennünk, mi az emberiség haladását akadályozza. Ezen oktatások — hogy haszonvehetők lehessenek — bizonyos föltételeket kívánnak meg. Szükséges, hogy a tények szigorú pontossággal közöltessenek, hogy a politikai vagy társadalmi változások bölcselmileg taglaltassanak, hogy az államférfiak életére vonatkozó részletek piquans vonzalma ne fordítsa el a figyelmet azok politikai szerepétől, s ne feledtesse el velünk azok gondviselésszerű hivatását. Az író igen gyakran úgy tünteti föl előttünk a történelem különböző phasisait, mint önkéntes eseményeket, anélkül, hogy az előbbi tényekben nyomozná ki azok valódi eredetét s természetes leszármazását, ama festészhez hasonlólag, ki a természet eseményeit ábrázolván, csupán azok festői hatását veszi figyelembe, anélkül, hogy festményében azok tudományos bebizonyítását adhatná. A történetírónak többnek kell lennie a festésznél; neki, mint a földtudósnak, ki a földgömb tüneményeit fejti meg, föl kell fedeznie a társadalmak átalakulásának titkát. Már a történetírásban minő eszköz által lehet az igazsághoz eljutni? A logica szabályainak követése által. Először is bizonyosnak tarthatjuk, hogy a nagy hatás mindig nagy, és sohasem csekély oknak tulajdonítható , más szavakkal, valamely látszólag jelentéktelen esemény sohasem idéz elő fontos eredményeket, oly, már előbb létezett ok nélkül, mely megengedő, hogy ezen csekély esemény nagy hatást idézzen elő. A szikrából csak akkor lesz nagy tűzvész, ha az előre fölhalmozott gyúlékony anyagokra esik. Montesquieu ekkép erősíti meg ezen eszmét : „Nem a szerencse az“ — úgymond — ami a világ fölött uralkodik. Vannak oly — részint erkölcsi, részint physicai — általános okok, melyek mindegyik monarchiában működnek, azt fölemelik, fönntartják, vagy megbuktatják; minden esemény ezen okoknak van alávetve, s ha egy csata véletlene, azaz egy különös ok juttatá tönkre az államot, létezett oly általános ok, mely azt eszközli, hogy ezen államnak egyetlen csata által el kell e vesznie, szóval a fő folyamat minden külön eseményt magával ragad.“ Ha a rómaiak szinte ezer éven át mindig diadalmasan ásták ki a legkeményebb megpróbáltatásokat s legnagyobb veszélyeket, ez azért történt, mivel létezett egy oly általános ok, mely azokat ellenségeiknél mindig erősebbekké téve, s mely megengedő, hogy részleges vereségek s balesetek ne vonják maguk után birodalmuk bukását. Ha a rómaiak — miután a világnak egy, a szabadság által megalakult s nagyobbodó nép példáját adák, Caesar óta vakon látszottak a szolgaságba rohanni, ez azért történt, mivel létezett egy oly általános ok, mely a köztársaságot végzetszerűleg meggátja a hajdani intézményeinek tisztaságához visszatérésben, mivel egy munkában lévő társadalom új szükségei s érdekei más eszközöket kívántak kielégittetésük végett. Valamint a logica a fontos eseményekben kimutatja a parancsoló létokokat, szintúgy el kell ismerni mind valamely intézmény hosszas tartamában annak jósága bizonyítékát, mind valamely egyénnek századárai kétségbevonhatlan befolyásában lángeszének bizonyítékát. A föladat tehát azon éltető elem fölkeresésében áll, mely az intézmény erejét képező, valamint ama túluralkodó eszme kikeresésében, mely az egyén működését eszközlé. Ezen szabályt követve, kikerülendjük ama történetírók hibáit, kik a megelőző korok által ránk hagyott tényeket összegyűjtik, a nélkül, hogy azokat bölcseleti fontosságuk szerint rendeznék, ekkér dicsőitvén azt, mi kárhoztatást érdemel, s árnyban hagyván azt, mi világba helyzendő lenne. Nem a római szervezet részletes taglalata, hanem intézményei szellemének mély vizsgálata által foghatandjuk föl egy oly nagy birodalom tartósságát; épen igy valamely kitűnőbb férfiúnál is nem kisebbszerű tetteinek részletes előadása, hanem eljárása magasb rugóinak figyelmes nyomozása leplezendi el előttünk fölényének titkát. Midőn rendkívüli tények valamely kitűnő lángészt tanúsítnak, mi lehetne a józan értelemmel ellenkezőbb, mint annak a középszerűség minden szenvedélyét, s minden érzelmét tulajdonítni? Mi lehetne hamisabb eljárás, mint nem ismerni el ama kiváltságos lények kitűnőségét, melyek időről-időre föltűnnek a történelemben, mint a világító-tornyok, koruk sötétségét eloszlatva, s a jövőt földerítve ? Egyébiránt ezen kitűnőséget tagadni annyit tenne, mint megsérteni az emberiséget; azt képesnek hívén arra, hogy tartósan sünként tűrjön el oly uralmat, mely nem alapulna valódi nagyságon, s kétségbevonhatlan hasznosságon.Legyünk okszerűek, s ekkor igazságosak leszünk. Nagyon sok történetíró legkönnyebbnek találja a lángeszű férfiakat lealázni, mint nemes sugallat folytán azok magasságára emelkedni föl, behatva azok nagyszerű terveibe, így Caesart illetőleg, ahelyett, hogy Rómát a polgárháborúk által széttépve, a gazdagság által megromolva, hajdani intézményét lábbal taposva, hatalmas népek, a góthok, germánok s párthusok által fenyegetve, — akkér tüntetnék föl előttünk, mint a mely nem képes magát föntartani, egy erősebb, állandóbb s jogosabb központi hatalom nélkül, a helyett, — mondom — hogy ezen hű képét rajzolnák, Caesart úgy tüntetik föl előttünk, mint a ki már fiatal korától fogva a főhatalomra törekszik. Ha Syllának ellentáll, ha Ciceróval meghasonlásba jön, ha Pompejussal szövetkezik, ez amaz előrelátó ravaszság hatásából történik, mely mindent kitalált, hogy mindent szolgaságra juttasson ; ha Galliába rohan be, ezt azért teszi, hogy rablás által gazdagságot, vagy tervei iránt buzgó katonákat szerezzen; ha a tengeren átkel, hogy a római sasokat egy ismeretlenbe oly tartományba vigye el, melynek meghódítása megszilárditandja Galliát, ezt ama gyöngyök fölkeresése végett teszi, miket N.-Britannia tengerein létezni hittek. Ha — miután az Alpeseken túl legyőzte Olaszország rettentő ellenségeit , — expeditiót tervez a párthusok ellen Crassus vereségének megboszulása végett, ez — némely történetírók szerint — azért történt, mivel a tevékenységsszhangzott természetével, s mivel hadjáratok alatt egészsége jobb volt, ha a senatustól hálával fogad kl egy babérkoszorút, s azt büszkeséggel viseli, ezt kopasz fejének elrejtése végett teszi; végre ha orozva meggyilkoltatott azok által, kiket jótéteményeivel halmozott el, ez azért történt, mivel királylyá akarta magát tenni; mintha ő kortársai, valamint az utókor előtt is nem lett volna nagyobb minden királynál. Sveton s Plutarch óta ily nyomor magyarázatokat szeretnek adni a legnemesebb dolgoknak is. De minő jelről lehet megismerni valamely férfiú nagyságát ? Eszméinek uralkodásáról, midőn elvei s rendszere diadalmaskodnak halála, vagy veresége daczára. Nemde abban áll a lángész sajátsága, hogy túléli a megsemmisülést, s hogy uralmát a jövő nemzedékekre is kiterjeszti. Caesar eltűnik, s befolyása még túluralkodóbb, mint éltében. Ellenfele, Cicero kénytelen így kiáltani föl : „Caesarnak minden tette, iratai, szavai, ígéretei, eszméi nagyobb erővel bírnak halála után, mintha még élne.“ Századokon át elég volt a világnak azt mondani, hogy az volt Caesar akarata, hogy a világ engedelmeskedjék. A fölebb mondottak eléggé kimutatják ama czélt, melyet én ezen történelem megírásában magam elé tűztem. Ezen czél annak bebizonyítása, hogy midőn a gondviselés oly férfiakat állít elő, mint Caesar, II. Károly, Napoleon, ezt azért teszi, hogy a népeknek kijelölje az általuk követendő utat, hogy lángeszük pecsétjével jelöljön meg egy uj korszakot s hogy néhány év alatt végezze be több századok művét. Boldogok a népek, melyek azokat fölfogják s követik ! — jaj azoknak, melyek azokat félreismerik s harczolnak ellenük ! Ezek úgy tesznek, mint a zsidók: keresztre feszitik Messiásukat; azok vakok s vétkesek; vakok, mivel nem látják át, hogy erőfeszítéseik nem képesek fölfüggeszteni a jónak végleges diadalát; vétkesek, mivel csupán késleltetik a haladást, megakasztván annak gyors s termékeny alkalmazását. Valóban, sem Caesar megöletése, sem a szentilonai fogság nem voltak képesek menthetlenül elveszteni két népügyet, melyeket oly szövetség döntött meg, mely a szabadság álcrája alá rejtőzött. — Brutus, Caesar meggyilkolása által a polgárháború iszonyait idézte fel Rómára; nem akadályozhatta Augustus uralmát, de igenis lehetővé tette , hogy Nero és Caligula létezzék. Napóleon száműzetése, melyre Európa megesküdött, nem akadályozhatta a császárság feltámasztását, s mégis távol vagyunk még a megoldott nagy kérdésektől, a megnyugtatott szenvedélyektől s a császárság által a népeknek adott törvényes kielégitéstől. Ily módon tehát naponta teljesül 1815 óta I. Napóleon jövendölése : „Mennyi küzdelem, vér, s mily hosszú évsor fog még kivántatni, mig megvalósul azon jólét, melyben az emberiséget részesíteni törekedtem. Tuilleriák palotája, mártius 4. 1862. Napoleon.“ A „Patrie“ szerint Párisban márt. 1-jén nemzetközi értekezletek fognak megnyittatni, a távirdai szabályzatok átvizsgálása végett. Az összes európai államok képviselve lesznek ezen értekezleteken, s azok elvileg már elfogadták az egyforma díjt, mi a közönségnek érdekében állandó s egyszersmind tetemes egyszerűsítést eszközlend a nemzetközi számadások szabályzásában. OLASZORSZÁG. Turinból f. hó 26-ról jelentik, hogy a király amnestia-rendeletet irt alá, a turini ese A pesti áni- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei. Kedd, febr. 28. 1865. Pozsonyi mérős mázsánkint bánáti fontos 2.55—2.90 3. 4—3.33. tiszai *g„ fontos 2.55—3.—, 3. 4—3.45. Basa (feherm. ), font 2.45—2.75. 2.92—3.20. bácskai •/„ font. 2.75—2.85. 3.24—3.13. mohácsi »«*■ ' f. 1.65—1.85. 2.12—2.31. serfőzö-árpa f. 2.20-2.40. 3.14--3.33. pabrak-árpa %, f. 1.10—1.20. 1.67—1.72. Bab •%, fontos 1.10—1.25. 2.44—2.50. Tengeri öreg s/„ fontos 1.35—1.45. 1.78—1.84. Bab *r„ fontos 4.20—4.30, 4.83—4.88. Helen 1.50-1.75. 10 sz.10.60. 1 sz.9.60—13.60.2 sz. 8.50—9.60.3 „ 8.—8.60. 4 „ 6.80.— . 5 „ 5.50— . (S „4.20— korpái.—1.60. Iisztsöpredék 2.40. Olajmagyar káposzta-repeze 5 ft erősen kináltatott. 1 luczerni magyar 32—32, ft, „ franczia 42—48 szíriai vörös —42 „ * " Olajpogácsa repeze len IP es tv. készít. 33/,— ■ „ vidéki —30/ ft1 (szerb — — ft. magy., légen szárított 26—27 ft. bánáti, erdélyi helybeli tábla 31—32 füstölt 31—32 T. „ l1862 ki hordóban 7—7y, ft. Tftr»k-Mtl*a 11863ki b _* ft. Gubaci I. 12—. IL 9—9’/,. m. 8—8y, kr. 1 magyar fehér 14—15 ft. békés 13 Ramnika—14 ft, kék házi hamu 10 4—11)^. Esiradéki Disznózsír filliria 14—15y, ft. fehér 32-34 ft. A személyszállító-gőzösök járatai Pest és Győr, továbbá Pest, Mohács, Zimony és Orsova, valamint Zimony és Sziszek között szombaton febr. 4. megkezdetnek s további rendelkezésig következőleg folytattalak. A Banán, Pesten felül. Pestről Győrbe : minden páratlan számú másodnapon, és igy febr. 5., 7., 9-kén stb. 7 órakor reggel. Győrből Pestre: hétfőn febr. 6-tól kezdve minden páros számú másodnapon, és igy febr. 6., 8., 10-kén stb. 7.. órakor reggel. Pesten alul. Pestről Mohácsra: szerdán és szombaton 7 órakor reggel. Pestről Eszék-, Zimony- és Orsovára: szerdán 7 órakor, reggel. Zimonyból Orsovára: pénteken d. u. Mohácsról Pestre: kedden és pénteken 3 órakor d. u. Zimonyból Pestre: hétfőn 10 órakor délelőtt. Orsoviról, Zimony- és Pestre : vasárnap reggel. A Száván, Zimonyból Sziszekre : csütörtökön délelőtt. Sziszekről Zimonyba: hétfőn délelőtt. A személyszállító-gőzösök megérkezése Pesten. Győrből: minden piros szám a másodnapon délután. Mohácsról: szerdán és szombaton délután. Zimony és Ormáról: szerdán d. u. Héce-Ballác. Bécs, indul 7 ór. 45 p. r. - 8 ó. este. Pozsony, ind. 10 ó. 34 p. r. - 10.49 p. e. Ér.-Újvár ind. 1 ó. 20 p. r. — 1.48 p. és. Pest, megérk. 4 ó. 37 p. d. u. — 5.27 reg. Pest, indul 5.35 perez. d. u. — 6.25 reg. Czegléd, ind. 8 ó. 9 perce este—9.7 reg. Szeged, indul 12.17 p. d. e. —3.50 d. a. Temesvár, ind. 5.30 reg. érk. 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel. Baziás Béce Baziás, indul 5 ó. 45 p. d. a. Temesvár, ind. 10.32 éj. — 5.19 reggel Szeged, indul 2.25 reggel — 12.15 d. e. Czegléd, indul 6.29 reggel — 6.31 este. Pest, érkezik 8.45 reggel — 8.37 este Pest, indul 9.55 reggel — 9.30 este. Ér.Ujvár, ind. 1.50 d. e. - - 1.3 reggel. Pozsony, ind. 4.45 d. u. — 4.3 reggel Bice, érk. 5.33 d. u. — 6 óra reggel. Buda-Triesi. Buda, ind. 6. 30 p. r. — 5.15 d. u. Fehérvár, ind. 8.43 r. — érk. 7.20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. u. — érk. 10.10 e. Pragerhof, 5 ó. 2. p. d. u. — érk. 5.8 r. Laibach, 2.11 éjjel. Triest, érk. 8.15 reggel Triest Badz. Triest, ind. 6 ó. 45 p. d. u. Laibach, ind. 12.57 éjjel. Pragerhof ind. 9.30 r. — érk. 10.55. Kanizsa, ind. 1.19 d. u. érk. 5.42 reg. Fehérvár, ind. 5 ór. 59 e. — 7.10 reg. Buda, érk. 8.3 este. — 9.14 d. u. fehérvár •Bére. Fehérvár, ind. 10 inkor reggel. Uj-Szőny, ind. 1 ór. 80 d. u. Bécs, érk. 1 ór, este. Bécsifehérvár. Bécs, ind. 7 ó. 45 p. reggel. Uj-Szőny, ind. 2.10 d. u. Fehérvár, érk. 5 ó. 45 p. este. Ciegléd«lllikolei>HMM> Várad. Czegléd, ind. 9 ó. 27 p. reggel Szolnok, ind. 10.37 reggel P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. 3. d. n. Tokaj, ind. 5.25 p. d. u. Miskolcz, ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.58 d. n. Várad, érk. 4.38 d. u. Czegléd-Arad, Czegléd, ind. 9 ó. 47 p. raggal. Szolnok, ind. 11.19 d. e. M.-Tur, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 3.21 d. u. Arad, érk. 5.37 d. u. Kasza-Miskolcz, Várait- Czegléd. Kassa, ind. 5 ó. reggel. Miskolcz, ind. 7.33 raggal. Tokaj, ind. 9.35 d. u. Debreczen, ind. 12.12 d. e. P.-Ladány, ind. 1.45 d. n. Szolnok, ind. 4.44 d. u. Czegléd, érk. 5.41 d. n. Várad, ind. 10 ó. 6 p. reggel, P.-Ladány, ind. 13.48 d. e. Czegléd, érk. 5.41 d. o. Arad-Czegléd, Arad, ind. 96. 50 p. d. a. Csaba, ind. 12.6 d. a. M.-Tur, Ind. 2.33 d. u. Szolnok, Ind. 4.22 d. o. Czegléd, érk. 5.53 d. u. Kizlvégi menetek a vaspályán. Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. Befizetett Seszeg. Zár árfolyam pénz Az adott-vett értékek, pénznemek megnevezése. Bank töri. kamat I. Révények. Kereskedelmi bank. . . Iparbank ...... Pesti takarékpénztár . . Budai takarékpénztár . Óbudai takarékpénztár Pesti hengermalom . . . Pannónia gőzmalom . . Kereskedelmi épület . . Lánczhíd ...... Alagút.............................. Magyar biztosító társulat. Pannónia kölcsönbiztosítótársulat ......................... Balatoni gőzhajózás . . Sz.-Istváni kőszénbánya . Losonczi vasút .... Pozsony- Nagyszombati . T. kibocsátvány . . . TI. kibocsátvány . . . Mátrai kux ..... Pesti légszesz .... II. záloglevelek. Földhitelint ... 50,% . jövedékjegy 6llI.Földtehermt.kftk Magyar............................. Temesi............................. florvát............................... erdélyi........................... IV. Pénznemek. Ob. koronás arany 0b. értékarany . 0b. körarany . . Napoleond’or. . ' Bgol Sooverelgu 500 200 63 40 500 1000 210 525 105 300 200 157, 100 200 210 210 50 100 74.50 73.25 75.25 72.25 700 228 1020 440 1020 1270 350 370 62 730 86ys 80.50 97/,.— 75.50 74.25 76.25 73.25 15.45 5 31 y, 5.31 y, 9.01 11.35 Osztrák ezüst. . „ „ szelvény.. Szövetségi tallér. . .. V. Váltók » hóra. Augsburg p. 2V, 100frt. Frankfurt. . . . 100 Hamburg. . . . top 5i London, sterling . 10 Páris frank . 100 Sorsjegyek a bécsi tőzsdén. 1839-ki búzás jun. 1. 1854-ki . jun. 2. 1860-ki „ febr.V Hitelint. „ apr. 1. Dunagözhaj. hu*. jul. 1. Triesti 100 ft „ jun. 1. , 50 ft . jan. 2. Budai köles. „ jun.15. Eszterházy „ jun.15. Salm „ jan.15. Pálffy mart.15. Clary „ jan.31. St. Genois „ febr. 1. Wmdiscligrätz „ dec. 1. Waldstein „ jul.15. Keglevich ,május 1. Como-jegyek „ jan. 2. A bécsi börze távirati sürgönye. 5% Metalliques . . Nemzeti ...... 1860. sorsjegy . . Bankrészvény. . . Hitelintézeti részv. London ...... Ezüst.................. Arany ....... 71.50 79. 93.45 800.-187.80 112.50 111.35 5.33 Zárárfolyam pénz 111.50 111.50 1.67 94.20 94.30 84 20 112.10 44.65 163.-90.-95.-125.-87.75 110.— 48.25 28.— 114.— 30.25 30.-29.50 29.50 18.— 19.— 15.— 17.50 Bortíai vörös 28-30 a „ , nyers 19-------ft. " csepegtetett 18 — ft. trozsnyói 112—115 ft. slavoniai — — ken 40 kr. névérték, ,, Szalonna ményekre vonatkozólag. A király ama napon megjelent a Corsón, s lelkesedéssel fogadtatott. NÉMETORSZÁG. Mint Rendsburgból folyó hó 26-ról jelentik, a schleswig-holsteini egyletek küldöttjeinek gyűlése al. hó 14-ről kelt kiéli indítványokat, még pedig az 1-sk czikket változatlanul, s a 2-ik czikket ezen szerkezetben fogadta el: „Ezért a herczegre s a tartományi képviseletre bízzuk , hogy Poroszországgal a Németország érdekében kötendő államszerződéseket megkösse.“ SPANYOLORSZÁG. A királynő nemeslelkű elhatározásai az egész országban igen jó hatást tettek. Mindenütt ajánlatok intézkednek a kormányhoz, a közkincstár segélyzése végett. Az „Epoca“ fölbátorítja ezen mozgalmat, s azt mondja, hogy a spanyol népnek nemzeti s önkéntes aláírás nyitása által kellene háláját bebizonyítnia. Ekkép H. Izabella alattvalói királynőjüknek bebizonyítnák, hogy az általa adott nemes hazafiasság példája folytán érzik , mikép szükséges önként bizonyos áldozatokat hozniuk az állam érdekeinek. A „Noticias“ szerint a pénzügyminister f. hó 24-én a követkamrában oly 300 millió reálnyi kölcsön fölvételét akarta indítványozni, mely csupán azon adózóktól fogva kivántatni, kik 600 reálnál több évi adót fizetnek. A „Patrie“ levelezői szerint a st. domingóiak Izabella királynőhöz kérvényt szándékoznak intézni, teljes függetlenségük elismerése iránt. Mint a „Francéinak Madridból írják, a spanyol kormány köszönetét fejezé ki a franczia kabinetnek azért, hogy közbenjárásával elősegíti a Peruvali viszály kiegyenlítését. Táviratok, Bécs, febr. 28 A „Presse“ írja: Pénzügyi körökben az hallatszik, hogy a ministérium a pénzügyibizottmány csütörtöki ülésében tudtul adandja a kiadásokbani levonási összeget, de az egyes szakokon belüli leszállításokat nem közlendi. Berlin, febr. 28. A mai „Bürz. Zt.“-nak egy bécsi távirata szerint, febr. 27-én este a berlini vámértekezleten austriai meghatalmazottól azon távirati tudósítás érkezett Bécsbe, miszerint az ugyanazon napi értekezletben a kölcsönös tarifa-engedmények iránt az alkudozások szerencsésen bevégeztettek, s még csak a szerződés paraphírozására van szükség, hogy azok formaszerűleg befejezésre juttassanak. Berlin, febr. 27. Hágából azon tudósítás érkezett, hogy Anna, hollandi anyakirályné, Pál orosz császár leánya, súlyosan megbetegült. Ma a „Nordd. Alig. Zig“ Debrauz lovagnak a „Memor. dipl.“ legutóbbi számában foglalt közléseiből látja, hogy az austriai követ, Metternich herczeg összeköttetésben áll ama lappal, mely az austriai-porosz szövetség szétbontását igyekszik előidézni, s az austriai-franczia szövetséget buzgón védelmezi. Az austriai követ oly politikát mozdít elő, mely az austriai kabinetnek nyilvánult politikájával a legnyíltabb ellenmondásban áll. „Mi most csak azt akarjuk kérdezni,“ — úgymond az idézett lap — „hogy mit tenne hasonló esetben az austriai kormány ?“ Páris , febr. 27. A „Débats” azt állítja, hogy a római kormány egy csendőrlisztet küldött Civita Vecchiába, Lamarmora tábornok befogatása végett, midőn ez utóbbi visszautaztában egy óráig ott mulatott. (?) Humbert herczeg 19-én Nápolyban Lamarmorán kivül L e s s e p s-et is meghívta reggelire. Hirszerint Lamarmora a királyt Nápolyba követendő A spanyol királynő példája az országban utánzásra talál; azt beszélik, hogy a grandok 60 milliónyi kölcsönt akarnak elvállalni; a spanyol congressus jelentékeny töredéke nem helyesli a koronás javak eladását, egy, a kamrák által ez iránt helybenhagyott törvény nélkül. Hírszerint „Caesar élete“ márt. 6-án mindenütt árultatni fog a könyvárus-boltokban. Mendel Páriába érkezett, hogy csütörtökön személyesen védje magát, Pereire elleni ügyében. Dinavizállás. Pest, február 28. 3" 1'" 0 fölött. Színházi előadás mártius 1-én. Nemzeti színház. Általános bérszünettel : A magyar gazdasszonyok egylete javára szavalati, zenészeti és ének-akadémiai 2 szakaszban. Kezdete 7 órakor. Pestvárosi színház. A normanap miatt zárva. Budai városi színház. Hasonlóképen. Felelős szerkesztő : Bulyovszky Gyula.