Sürgöny, 1865. március (5. évfolyam, 49-74. szám)
1865-03-22 / 67. szám
67. sz. Ötödik évi folyam. SÜRGÖNY Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Oy 8r Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el.___________ Magánhírdetések : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtiban Michen Ottó; Hamburg-Altenában Effalentein és Vogler; Hamburgban Tarkheim Jakab; Lipcsében Engler H., Higén és Fort uraknál. Buda-Pest, Szerda, márczius 22.1865. Előfizetési árak Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre...................20 írt.gész évre . . . . 18 írt. — kr. Félévre........................10 „ Félévre....................9 , — » Negyedévre ..... 5 „ Negyedévre . . . . 4 „ 50 „ Előfizetési felhívás „Sürgöny“ napilapra. A „Sürgöny“ Budán, a magyar kir. egyetem nyomdájában, eddigi alakja megtartásával jelenik meg. Előfizethetni a kiadó hivatalnál Budán, Pesten Győri Pál papirkereskedésében, barátok terén, a posta szomszédságában, hol magán- és hivatalos hirdetmények is felvétetnek, vidéken minden cs. k. postahivatalnál, bérmentes levelekben. A beküldött előfizetési pénzekről nyugtatványul és igazolásul a postatéritvény szolgál. Előfizetési árak: Vidékre naponkint küldve /1 évre . 15 ft. — Félévre ....................................... • 10 » Negyedévre........................................5 „ Egy hóra..............................................1 ft. 70 kr. Budapesten házhoz hordva K évTG...................................................13 ft. 50 kr. Félévre ...............................................9 » » Negyedévre.........................................4 „ 50 „ Egy hóra...............................................1 » 60 „ A „Sürgöny“ szerkesztősége és kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ. Orvosi jelentések Gzel a föherczegnö , cs. fensége egészségi állapotáról. Martius 19. reggeli 8 óra. Az éjjen át tartós álom. — A cs. föherczegnő állapota javult, a tüdőgyulladás kezdődő oszladozásban. Dr. Löschner m. k. Dr. Widerhofer m. k. Martius 19. estve 6 óra. A nap nyugodtan folyt le. A tüdőgyulladás osztódása előrehalad. Az átalános helyzet megnyugtató. Dr. Löschner m. k. Dr. Widerhofer m. k. Martius 20. reggeli 8 óra. Gizela főherczegnő ö és. fensége az éjjen át nyugodtan aludt. A tüdőlob oszladozása jobban előrehaladt. Az étvágy visszatér, a kedélyállapot derült. Dr. Löschner m. k. Dr. Widerhofer m. k. Orvosi jelentés. Croide föherczegnö ö cs. fensége a múlt éjjel igen nyugodtan aludt; a betegágy minden functiói szabályosak: az újszülött föherczegnö egészséges és erős. Lincz, mart. 19. 1865. Braun Gusztáv m. k. cs. k. tanár. A magyar kir. udv. kanczellária a nagy-szombathi kir. kerületi tábla kiadóját Csemez Jánost, ugyanott iktatóvá nevezte ki. A magyar kir. udv. kanczellária Morfin Józsefet, a pesti váltójeltörvényszék fogalmazóját, ugyanott második tanácsjegyzővé nevezte ki. Arad megye főispánja ezen megye főjegyzőjévé Philimon Miklós köz- és váltóügyvédet nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. A mátra vidéki barna kőszéntelepek. Eddig a dunántúli megyékben fekvő kőszéntelepeket ismertettük meg, lássuk most már a dunáninneni és a tiszavölgyi megyékben elszórt kőszéntelepeket. A Mátra hegység vidéke, vagyis inkább e hegységre támaszkodó hegyágazatok és dombvonalak hazánkban a leggazdagabb barna kőszéntelepeket rejtik méhekben. Az úgynevezett Bükkhegység Mátrától északra Borsod megyében, továbbá a Mátra ágazatai nyugatról Heves megyében, s még inkább a Nógrádmegyében elterülő Cserhát erdős dombvonalak rakják barna kőszéntelepekkel. E telepek nagyobb részt már aknáztatnak,ha nem lehető kiterjedésben is, s több csoportokban vannak művelés alatt. E csoportok közt legnevezetesebb az, mely Nógrádmegyében a „Szent István“ czimü köszénbányatársulat által kezdett miveltetni, mely társulat a pest-losonczi vaspályatársulattal összeolvadván, jelenleg a birtokában lévő gazdag köszénbányák is az említett vaspálya tulajdonaivá lettek. Ennek birtoka tehát az egyesülés következtében 14,800 holdat foglal magában, s kiterjed Salgó-Tarján, Zagyva, Pálfalva, Kazárd nógrád megyei helységek határaira, s a bennrejlő kőszéntelepek 16 különböző ponton rendes aknázás útján hozatnak napfényre. E csoport kőszéngazdagsága 1400 millió mázsára becsültetik. A telep vastagsága 6—10' közt változik. A kőszén tiszta és fénylő, csigásan tördelve, s mész, kova és kevés kén részek által vegyítve. Belértékét a többi mátravidéki kőszenekhez hasonlítva alább fogjuk előadni. Ara egy mázsa kőszénnek helyben a bányánál 12 kr., Pesten 45 krajczárért árultatik. Eddig leginkább Pestre, Losonczra s Egerbe történt az eladás; a környéken, mint iparilag szegény, ellenben erdőkben gazdag vidéken nagyon kevés fogyott el. A pest-losonczi vaspályatársulat programmja szerint jövendőben évenkint 5,000,000 mázsa kőszén lenne termelendő. Ezt a mennyiséget Spitzer úr, az államvaspályatársulat kereskedelmi ügynöke, munkájában lehetlennek tartja, főleg azért, mert minőségi tekintetben a Szent István bányatársulat kőszene nem mérkőzhetik az oraviczai és steierdorfi kőszénnel, s aztán az államvaspályatársulat is, kinek birtokában vannak az említett híres bánsági kőszénbányák, szerinte bizonyosan nem fogná megengedni, hogy a pest-losonczi vaspályatár- I sulat által a főpiaczról, Pestről, leszoríttassék. Mi azonban azt hiszszük, hogy a fenn kitett 5 millió mázsának termelése nem lehetetlenség, miután maga a vaspálya is sokat vesz igénybe, s e mellett Pesten eddig is nagy mértékben versenyezett a szent-istváni kőszén az oraviczaival, mert tetemesen olcsóbb volt, pedig szállítása, vaspálya nem létében, felette sokba került, mi a pest-losonczi vaspálya megnyíltával egészen meg fog változni. A Sz.-István-bányatársulat bányái után következnek a Bükkhegységben elterülő kőszéntelepek. Borsod megyében a diósgyőri koronajószágon lévő széntelep nagyszerű szerepre játszik hivatva lenni, miután ezen, a mivelés alatt álló széntelepek közt eddigelé kelethez legközelebb s Miskolczhoz mint vasúti állomáshoz csak egy órányira eső bányamű mintegy utalva van arra, hogy a Tisza felső völgyét égő ásványnyal lássa el. Nagyobb kizsákmányolását csak a miskolczi pályaudvarig való szállításnak nehézségei gátolják, miért is itt egy összekötő szárny-vaspálya nagyon szükséges lenne. Azonban a diósgyőri széntermelés már most is örvendetes fejlődést mutat, miután 1861-ben csak 40,000, a reá következő évben pedig 70,000 mázsa termeltetett. Innen északra van az edelényi széntelep, mely az ottani répaczukorgyár számára szolgáltatja a szükséges tüzelőszert. Keletre és nyugotra pedig szintén Borsod megyében Lászlófalu, Tardona, Kazincz és Kaza helységek határaiban terjedelmes telepzetek tárattak fel, melyek nagyrészben felső vidékbeli vasiparosok birtokába kerültek. Már régebben mivelés alatt állanak aczenteri, várkonyi (egri káptalané), ózdi, czépányi, árnéi snádasdi (mindarima-murányi társulaté), melyek szabályszerű bányászkodás mellett 1862-ben már közel fél millió mázsa szenet szolgáltattak, jobbára az ózdi vasművek részére. Egertől keletre még a szász-coburgi uradalomban a tardi bánya áll művelés alatt, de csak felette szerény termeléssel. Egyébiránt Borsod megyében még a tapolczai apátság birtokán, továbbá Heves megyében Bátor, Dorogháza és Bátony községek határaiban is vannak kőszéntelepek, melyek a pestlosonczi vasút megnyíltával, s ha még a pest-miskolczi vaspálya is létesülne, szép jövendőre tarthatnak számot. Nógrád megyében pedig a keleti részen az említett bányákon kívül még Karancskesziben, Füleken, Sós-Hartyánban vannak művelés alatti kőszéntelepek. Ugyan a megyének nyugati oldalán Balassa- Gyarmat körül szintén találtatnak széntelepek, de ezek inkább a felső magyarországi, vagyis kárpátaljai széntelepekhez Boroztatván, ezekről később fogunk értekezni. Mi az említett kőszenek belértékét illeti, azt e következő párhuzamból legjobban megítélhetjük. Egy öt lágyfa értékének: A füleki kőszénből . . 9.,mázsa felel meg Salgó-Tarjániból . 11., 55 j) 5) Zagyvárból . . . . 11., 55 r. 55 Karancs keszibő 1 . . 13.2 55 55 Sós-Hartyániból . . 14.0 71 55 55 Diós-Győriből . . . 14.61 75? 55 Dorogháziból . . . 15.3 10 55 55 Edelényiből . . . . 15.2 n 55 55 Ebből láthatjuk, hogy a mátravidéki kőszén minőségét illetőleg hasonló az esztergommegyei kőszenek- i hez, sőt egynémelyik még jóval felülhaladja azt. A bánsági sem sokkal múlja felül a mátrai kőszenet, mivel ebből a legjobb fülekiből egy öl fára 9.6, a bánsági steierdorfiból pedig 8.2, s a resiczaiból 7.,e mázsa kőszén esik. Birodalmi tanács. Az urak házának 10-ik ülése. Elnök : Auersperg Károly hg. A ministerek padján jelen vannak: Mecséry, Plener, Nádasdy, Dessary, ministeri tanácsos. A 11 hani gróf jelen nem létét menteti. A napirend első tárgya az erdélyi személyadó leszállításának részletes megvitatása. Jelentéstevő Rosenfeld báró. Ezen törvény czime, s annak §§-ai vita nélkül elfogadtatnak. A napirend második tárgya az urakháza pénzügyi bizottmányának jelentése az 1864. máj. 2-ki ezüstkölcsön reductióját illetőleg. Jelentéstevő Rothschild b. #1§.A bizottmány ezen indítványt teszi. Ezen törvényjavaslat a képviselők háza által meghatározott szerkezetben fogadtassák el. A törvényjavaslat második és harmadik olvasásban vita nélkül elfogadtatik. A napirend harmadik tárgya az államadósságellenőrségi bizottmány nyilatkozatai, határozatai és indítványainak harmadik felolvasása. Mindnyájan majd egyhangúlag elfogadtatnak. A napirend negyedik tárgya: a bizottmány jelentése az égetett szeszes folyadékok megadóztatásáról. Jelentéstevő L a r i s c h gr. A bizottmány egy törvényjavaslatot terjeszt elő, mely szerint az adótétel fokonkint 6-ról 5 krra leszállítandó s kivitelkor az adók, nehezékenkint 6% hozzászámolásával, visszatérítendők. Mint ez ellen szólók az átalános vitára következők vannak feljegyezve : Romasskan b. és Jablonowszky hg. Jelentéstevő végül hozzáteszi, hogy a határozatok egyhangúlag hozattak, s hogy a pénzügyminiszer úr a bizottmányban azon kijelentést tette , miszerint a cs. kormány nincs azon helyzetben, hogy még ezen ülésszak alatt az ezen iparágat illető törvényjavaslatot előterjessze. Romasskan b. nem állhatja meg, hogy ki ne mondja, hogy ő a terményadóra nézve nem ért egyet. Három éves tapasztalására utalva megmutatja, hogy a terményadó nem tartható fen. A finánczorgánumoknak a felállított készülékeket lejebb kellene srófolniok, s egyezségre kellene lépniök. Most az úgynevezett javított készülék (Apparat) el van rendelve, de ő azt hiszi, hogy még ez sem fogja a pénzügyigazgatóságnak a pálinkaadóból azon eszközöket kezébe szolgáltatni, melyeket a ház a terményadó megszavazásakor tekintetbe vett, mert a pénzügyi közegek a gyanúnak s kisértésnek nagyon is ki vannak téve. Igaz ugyan, hogy a czefreadó nagyon terhelő. Hanem a terményadó által az égető az esőről nem az eresz alá, hanem a zuhany alá jut. A tapasztalás, ami a várt meggazdálkodásokat illeti, s az egyszerű ellenőrséget stb. egészen ellenkezőjét tüntette fel annak, amit akkoriban tőle vártak. Szónok hivatalos számokat idéz: Napi újdonságok. * Ö cs. k. Apostoli Felsége f. hó 20-kán délelőtt magán-audientiákat adni méltóztatott. * Bibornok-hg-primás ő eminentiája a nagyhétbeni templomi ájtatosságokra a ferenczrendiek főnökét Piry Cyril atyát hivta meg Esztergomba. * Lembergben lengyel és német nyelven következő hirdetmény adatott ki : H ir de t mé ny. F. é. mart. 6-ki legmagasb elhatározás folytán rendeltetik . 1) 1865. ápril 18-kától kezdve az ostromállapot Galiczia királyságban, Krakóval, megszüntetik és e napon az ostromállapot végrehajtása s kezelése végett tett kivételes rendszabályok erőn kívül helyeztetnek. 2) Az 1865. ápril 18-kán a katonai törvényszékeknél magánszemélyek ellen még függőben lévő vizsgálatok az illetékes polgári törvényszékek által veendők át; ellenben az e nap előtt a katonai törvényszékek által magánegyének ellen már netán hozott ítéletek elleni fellebbezések a fentebbi katonai törvényszékek illetékességének tartatnak fenn. Lemberg, mart. 20. 1865. Cs. k. helytartó és parancsnokló tábornok: B. Paumgartten Ferenczs. k.“ * A magyar akadémia f. hó 19-kén tartott ülésében olvastatott fel a jelentés a száz aranyos Telekijutalomra pályázott szomorújátékok és tragédiákról. A jutalmat ismét Szigligeti nyerte. Koszorúzott darabja czímét a lapok különfélekép adják. Az egyik „Bűn és bünhödés“nek nevezi, a másik „Fény árnyainak“ (mi Bényei „Fekete csillagai“t juttatja eszünkbe), a harmadik „Fény sugaradnak mondja. No már mennyi lesz benne a bűnből, mennyi a fényből — színpadi előadatása kideritendi. — Pályázati jelentés. A m. tud. akadémia tegnapelőtt, f. hó 20-án tartott összes ülésében a gr. Teleki-jutalomra ez idén versenyzett XVII. szomorujáték iránt felolvastatván a bíráló küldöttség véleménye , ez a kitűzött jutalmat a X. számmal jegyzett, „A fény árnyai“ ezimü és „Derűre ború“ jeligés pályamunkának ajánlá ítéltetni; egyszersmind a VI. sz. alatti „Herodes“ ezimü és Shakespeareből vett jeligéjű, íiört, szomorújátékot dicsérettel emelte ki. E szerint az akadémia „A fény árnyai“ czimű pályamunkának a 100 db aranyból álló jutalmat kiadatni rendelte. Felbontatván az illető jeligés levél, abból Szigligeti Ede neve tűnt ki; a többi jeligés levél szabályszerüleg megsemmisittetvén. Pesten, 1865. márt. 21. Arany János, titoknok. A Teleki-dijjal jutalmazott pályaműről „A fény árnyai“ — szerzője Szigligeti Eduard — a bíráló bizottság következő indokolt véleményt terjesztett az akadémia elé : „A fény árnyai“ czimű szomorujáték tárgya napjaink életéből van merítve s mélyen belenyúl mai társadalmi viszonyaink fájós részeibe. Egy születésére s vagyonilag előkelő fiatal magyar birtokos, egy könynyelmü, fegyelmezetlen, szenvedélyes jellem, nagy vígan, fényben és pompában éli világát Párisban nejével együtt, a ki egy elszegényedett család, franczia marquisne, s a ki nevét s fényes rangját hozta cserébe férje gazdagságáért. Míg a férj milliói tartanak, addig nincs baj ; a nő boldog e fényben és pompában, mely életének egyedüli czélját képezi, de jőnek a leverő hírek. A pazarlás következményei hamarább beállanak, mint képzelték volna s a dolgok odáig fejlődnek, hogy nem marad más hátra, mint a világvárost s annak zajos életét elhagyni, s a franczia menyecskével — bár akarata ellenére — Pestre, sőt még innen is tovább, egy magyar falu ezernyi kényelmetlenségei közé költözni. Amint e viszonyok változnak és a felhők tornyosulnak, szintoly arányban nő és fejlődik az idegen légkört megszokni nem tudó nő démoni jelleme, mi azután mindkét félre nézve szomorú katastróffal, a darab két fő alakjának teljes megsemmisülésével végződik. A nem kölcsönös igazi vonzalmon, hanem külső érdekeken alapuló házassági viszony erőszakos szétrobbanása méltóan fejezi be az érdeket folyvást ébren tartó művet. Dióhéjban előadva ez a darab lefolyása, melynek alapeszméje, mint látjuk, nem újdonsága által lep meg, s az érdem csak az eszme feldolgozásában kereshető. E mű szerzője nem jár fellengző régiókban, sem az ihlettség fokai nem oly magasak nála, hogy benne egy rendkívüli tehetség lappangását sejtenék; de azzal vigasztalhatja magát, hogy művének nincsenek is oly nagy tévedései és hibái, mint p. o. „Herodes“-nek. „A fény árnyai“, (czimének látszólagos logikátlansága mellett is) ügyes kéz által rendezett, valódi szinpadi otthonossággal jelenetezett s kikerekített drámai mű, mely külső-belső viszonyaiban a mai idők bélyegét s különösen a mai franczia drámai iskola hatásának nyomait viseli magán. Ha nem oly magas benne a költői ihlettség, mint talán kívánni lehetne, még e részben is a mai kor szüleményének tekinthető. Az igaz, hogy mind elől jönnek benne a legprózaibb drámai eszközök: adósság, váltó, csőd, bukás, őrültség, öngyilkosság stb., de fájdalom, nem ezek-e a mai társadalmi élet tragikai eseményeinek főtényezői ? A kérdés itt csak az lehet: vájjon ez ingredientiák az életből híven vannak-e átvéve s ügyesen, drámailag felhasználva ? S e kérdésre is kedvezőleg hangzik válaszunk. E szűkebb keret közé szorított szomorujáték az ő egységes szerkezetével, gyors drámai menetével, egyes jeleneteinek megrázó hatásával s az egyes alakok kidomborodó jellemrajzával mintegy előre látszik biztosítani a színi előadás sikerét. S a bizottság e darabban látja legszerencsésebben elérve azt, ami a gr. Teleki-féle pályázati szabályokban feltételül van kitűzve, hogy a belérték mellett a színszerűség is tekintetbe vétessék. Mennyiben gazdagodik e mű által az irodalom ? e kérdésre is bátran elmondhatjuk azt, hogy e mü drámairodalmunk mai színvonalán áll, ámbár kétségtelenül a színpadnak lesz benne nagyobb nyeresége. A színi hatás kiszámítása ugyan igen csalékony alapokon nyugszik s e tárgyú jövendölgetések már gyakran vallottak kudarcot, mindazáltal valószínűnek tartom, hogy „A fény árnyai“ előadása után a részrehajlatlan kritika szava körülbelül így fog hangzani: „E mű a modern iskola és világnézet kifolyása, a mai kor és felfogás gyermeke, annak jó és rész tulajdonaival együtt. Már csak változatosság tekintetéből is jól tette ez idén az akadémia, hogy a sok históriai kísérlet után végre az élet tragikumára is átvitte a figyelmet. A jelen mű szerzője a kisebb gének ügyes mestere; a nagy talentum erőteljes vonásai hiányoznak ugyan nála, de van kifogástalan, szabályos technikája, phrasis nélküli, egyszerű, átlátszó stylje, élénk menetű dialógusa, a szenvedélyesebb helyeken emelkedettebb hangja, s átalában igénybe van véve e darabban a drámaírás művészetének minden hatásos, apró mesterfogása. A komoly kritika visszautasítja ugyan az ily apró mesterkedéseket, de a siker előtt szemet nem hunyhat, sőt azt elismerni s méltányolni kénytelen.“ Utána a „Herodes“ czimü történeti tragoedia emeltetett ki dicsérettel s szinpadi előadásra is alkalmasnak nyilváníttatott. * Folyó hó 20-án a phil., törv. és történettudományi osztályok szakgyűlésében a titkári közleményekből a következőket emeli ki a P. H.: A Fiorenczben május hava folytán tartandó Dante-jubilaeum bizottmányának titkárától az akadémia titkárához érkezett levél tartalma előadatván, határoztatok, hogy az akadémia az Olaszországban időző Lukács Móricz hazánkfiát s akadémiai tagot fel fogja kárai, hogy legyen szives az akadémiát Fiorenczben képviselni. A Dante-jubilaeum alkalmával Fiorenczben album adatván ki, melybe magyar közlemények is kévetvén , az akadémia Aranynak Danteről irt szép költeményét a florenczi ünnepélyen való kiosztásra külön kinyomatja, ezt az album számára is elküldi s az akadémiai tagok általában felszólittatnak, hogy a kinek kedve van, írna az album számára, így Tody Ferencz a magyar Dante-irodalomról küld ismertetést. Az akadémiai könyvküldemények szóba hozatván, a titkár felolvassa, hogy az akadémiai kiadványokból mennyi kelt el 1862-ben s 1863-ban. A magyar tudományosságra nézve e kimutatás nem épen hízelgő. Az egy év alatt egy-egy kiadványból elkelt példányok maximuma 82, leginkább csak 10—20 pl. talált vevőre, vannak oly kiadványok is, melyekből egy sem kelt el. A külföldi tagoknak járó könyvkiadványok meg fognak szoríttatni. Az elnök, gr. Dessewffy Emil , maga az akadémiának palotájába való átköltözését ,illetőleg a következőket adja elő: Az akadémiának, szerződés szerint, a mostani helyiségeket, melyeket 30 év óta birt, Sz. György napja előtt egy hónappal, tehát legközelebb kell elhagynia. A könyvtár, mely most közhasználatra fog megnyittatni, már az új épületben van. Az ülési termek azonban még nincsenek fölszerelve, s így a zavar elkerülésére legczélszerűbb teend, ha az akadémia húsvét utánig szünetelne s ekkor üléseit palotájában fogná megnyitni. Ez elfogadtatván, az akadémia legközelebbi heti ülése ápr. 24-én tartatik az akadémiai palotában. A palota tüzetes beosztására, valamint a házirend megállapítására külön bizottmány kéretett fel. A Pest városa által felvenni szándékolt kölcsönre nézve bővebb adatul közölhetjük, hogy a biztosítékul kijelölt legelőterek 600,000 ftra vannak becsülve, s hogy ennélfogva nem csak a korábbi 500,000 ftnyi kölcsönből még hátralékos 100,000 ft, hanem azon felül még kétszázezer, összesen tehát 300.000 ft felvétele czéloztatik, így leendőén csak egyrészt a redout, épületi tetemes hátralékok fedezhetők, s másrészt a dunarakparti munkálatok fenakadás nélkül folytathatók. Az utóbb említett kétszázezer ft felvételére még az országos kormányszék jóváhagyása lészen kieszközlendő. * A nemzeti színház játékrendje : 22-kén „Arczátlanok“ vigj. 23-án „Ördög Robert v. Próta“ 24-én „Stuart Mária Scothonban“ eredeti szomorujáték Zichy Antaltól először. 25. Szünnap. 26. Idegesek. 27. Stuart Mária Scothonban másodszor, 28-kán „Camilla“ Fáy eredeti operája először. 29. „Az égben“ vigj. 30. „Bánkiján.“ 31. „Nevelőnő.“ April 1. „Camilla.“