Sürgöny, 1865. április (5. évfolyam, 75-99. szám)
1865-04-01 / 75. szám
mészetesen szót kellene a részletes tárgyalásnál a pénzügyi bizottmány némely indítványai ellen tennem. Erre a részletes vita kezdetik meg. Az I. czímnél: „Központi vezetés“, (ordinarium : 415,000 ft, extraordinarium : 18,790 ft), előszöris Mende emel szót, hogy igen kimerítőleg nyilatkozzék a fizetőhivatalnak a bizottmány által indítványozott megszüntetése ellen, s hogy a pénzügyi bizottmánynak 7500 ftnyi letörlését az extraordináriumba ismét beiktattassa. Ő azt indítványozza, hogy a fizetőhivatal részéről kiadások többé ne a külügyministérium, hanem az ott kezelt pénzalapok által is viseltessenek. (Támogattatik.) Mendének azon további indítványa, miszerint az I. czim, központi vezetés, extraordinariuma 26,290 fttal iktattassék be, szintén támogattatik. A szavazás módja iránt viszály támad , ugyanis arról van szó, hogy hol kerüljön szavazásra a kiadásáttételek kérdése. A többség oda nyilatkozik, hogy egyelőre az egyes czimek fölött történjék szavazás, s hogy a kiadásáttételek ezen kérdése a pénzügyi törvény fölötti szavazásra tartassák fönn. Erre azt, czim, központi vezetés, ordinariuma 415,000 fttal fogadtatik el. Az I. czim extraordinariuma a bizottmány által 18,790 fttal indítványoztatik. Az előadó Mende azon indítványa ellen szól, miszerint a fizető hivatal kiadásai ismét beiktattassanak. A szavazásnál Mende indítványa megbukik, s a bizottmányi indítvány fogadtatik el. A II. czím: „diplomatiai kiadások“-nál a bizottmány az ordinariumot 1,100,000, s az extra-ordinariumot 55,400 fttal indítványozza megajánltatni. Peter pénzügyminister azt hiszi, hogy a külügyminister nyilatkozatát hamisan fogták föl. Ő beleegyezését nyilvánítja a 9000 ftnyi további letörlésbe, ha a kiadás-áttétel az első czimet illetőleg megajánltatik. A IV. czimet illetőleg (százalék-járadékok) a minister ugyan a bizottmány által beiktatva volt 100,000 ftból egy szinte 43,000 ftnyi letörléshez beleegyezését adá, de azt kell kivárnia, hogy ezen letörlött összeg az első czímhez hozzászámíttassék, különben nem egyezhetnék bele a bizottmány letörlésébe, s a 9000 ftnyi további letörlésbe. Bart iu ezen alkalmat arra használja föl, hogy a concordatum megszüntetése mellett emeljen szót, az erdélyi görög egyház érdekében. Herbst kijelenti, hogy ha a ház a pénzügyminiszer nézetéhez csatlakozik, ez nem 9000 ftnyi megtakarítás, hanem 34000 ftnyi fölemelés lenne, mivel a „százalék-járadékok“ összegének csökkennie kell, mihelyt az agro csökken. Ezen megtakarításnak mindenesetre az államkincstár javára kell válnia; ez az oka annak is, hogy miért egyeztek bele a kiadás-áttételekbe csak az első czímet illetőleg. Ha a kormány ehhez ragaszkodik, a bizottmánynak is ragaszkodnia kell saját számaihoz. Az ezen tárgy fölötti vitában még Wai der és Br es 11 vesznek részt, amaz a kormány, s ez Herbst nézete mellett. A külügyminister gr. Mensdorff kijelenti, hogy ha a pénzügyminister által kifejezett nézet nem fogadtatik el, ő kénytelen ragaszkodni a kormány- előterjesztmény eredeti számaihoz. A szavazásnál a II. czim a bizottmány indítványa szerint fogadtatik el. A III. czim, „a consuli kiadások“-nál a bizottmány az ordinariumra 539,250, s az extra-ordinariumra 7330 ftot indítványoz megajánltatni. Bartu Erdélynek a Dunafejedelemségekhezi viszonyairól szól, s fájlalja a nevezett tartományokban az austriaiaknak rész kereskedelmi képviseltetését. Schuler-Libor egy, Erdély s a porta közti szerződést emlit, bizonyos legelőkre vonatkozólag, melyek az erdélyi marha-tenyésztésnek nagy előnyöket nyújtottak, s a gyapjúipar fölvirágzását is maguk után vonták. Néhány hét előtt a lapokban az volt olvasható, hogy a porta fölmondá ezen szerződést, mivel ama helyekre a befogadott cserkeszek számára van szüksége. Ő a kormányt arra kéri, hogy az 1866-os pénzügyi bizottmánynak adja meg a szükséges felvilágosításokat aziránt, hogy mit tett az erdélyi marhatenyésztésre nézve. Szónok fájlalja, hogy a consuli hivatalok inkább politikai missiók, s csak kevéssé teljesítik a kereskedelmi érdekek részéről sajátképi rendeltetésüket. Szónok azt indítványozza, hogy a consuli hivatalok vézessenek ki a külügyministérium hatásköréből, s a kereskedelmi ministériuméhoz osztassanak be. (Támogattatik.) Schindler arra utal, hogy austriai bányászok a fejedelemségekbe csábíttattak, s anélkül, hogy a velük kötött szerződések megtartottak volna, ismét elbocsáttattak. Azok számára semmi elégtételt sem lehetett szerezni. Szónok úgy találja, hogy az austriaiak a külföldön általában nem találnak elegendő oltalmat. Erre a bizottmányi indítvány elfogadtatik, és Schuler-Libly indítványa elvettetik. A IV. czímet: „százalék-járadékok“, a bizottmány 100,000 fttal indítványozza megajánltatni. Taschek összehasonlítja ezen összeget az előbbi években megajánlottakkal, s az illető agro-állást is öszszehasonlítja. — A százalék-járadékokat csak 80,000 fttal indítványozza megajánltatni. (Támogattatik.) Tarchek indítványa kisebbségben marad, s a bizottmányi indítvány elfogadtatik. A consuli jövedelmek födözéséül a bizottmány 129,600 ft beiktatását indítványozza. (Elfogadtatik.) Erre Berger indítványa kerül szavazásra, némely követségekre a kiadások megszorítása iránt. Tinti azt kéri, hogy az indítvány megosztva juttattassék szavazásra, úgy hogy a kisebb német államokbani követségek megszüntetése külön jusson szavazásra. Berger a második részt visszavonja. A szavazásnál Berger indítványa 69 szavazattal, 74 ellen, minoritásban marad. Kurandának azon indítványa, miszerint azon várakozás fejeztessék ki, hogy a kormány kék könyvet fog előterjeszteni, elfogadtatik, mire az ülés bezáratik.gató gr. Festetics Leo úr kíséretében a tantermeket vette szemügyre. * A cs. kir. képtár Bécsben — a helyiségek tisztogatása következtében — f. hó 1-től e hó utoljáig zárva lesz. * Dumas Sándor, az apa, ápril közepe táján Bécsbe szándékozik jönni, hol még soha sem volt, s itt felolvasásokat tartana, elhunyt kebelbeli barátja Saphir M. S. örökösei javára. E barátságos viszonyról Dumas és Saphir közt egy színésznőnk „Úti-Napló“jában emlékezik. * Kinszky Zdenko gr. és Dessewffy Aurél gr. a pozsonyi versenygyepre gyalogversenyt indítványoznak, mely czélra 300 ft gyűlt össze. A futás akadályokkal történik s már az idei april 29-ki pozsonyi versenyen végbemenend, ha legalább 6 versenyző jelentkezik. A sport e neme Angliában már régóta virágzik. Az „Agr. Ztg“ m. hó 28-ki távirati sürgönye szerint a románok, anélkül, hogy a karloviczi congressus eredményét bevárták volna,elutaztak. A m. hó 27-ki ülésben élénk vita után aversionaliter 250,000 ft szavaztatott meg, a zárdák azonban nem lettek megszavazva. * A pesti Lloyd-társaság márt. 30-kan tartott közgyűlésén Wahrmann Móricz úr választatott meg igazgatóvá. * A kolozsvári Victoria biztosító társaság alakuló közgyűlésén, mint a „LI.“-nak távirják: elnök lett báró Jósika Lajos, alelnök Hincz György, vezető igazgató Galgóczy Károly, kezelő igazgatók : Dózsa Dani, gr. Schweinicz Gyula, Kőváry László és Wagner Frigyes. — A főmért. hétszem. tábla II. tanácsában 1865. márt. 31. előad. Dessewffy Albertnek úgy is mint osztályos rokonai jogfentartójának gr. Dessewffy Ferencz és fia c. oldalagos örökösödési pere. Elő: Beöthy Zsigmond stb. (T. Cs.) * Gr. Batthyányi Iván általunk már említett halálát a gyászlap igy hirdeti: „Herczeg Batthány Fülöp, Német-Újvár örökös ura, Strattmanni gróf, 10 cs. kir. Felsége belső titkos tanácsosa és aranykulcsos hive, aranygyapjas rend vitéze sat., a maga és özvegy Draskovics Erzsébet grófnő, csillagkeresztes és palota-hölgy, Erdödy Leopoldina grófnő, csillagkeresztes hölgy és Montenuovo Julia herczegnő, csilllagkeresztes és palota-hölgy, mindhárman született Batthyány grófnők nevében keseredett szívvel jelenti szeretett fivérének, illetőleg atyjuknak, méltóságos gr. Batthyányi Iván, Német-Újvár örökös ura, cs. kir. kamarásnak sat., a haldoklók szentségének buzgó felvétele után, életének 81. évében, hoszszabb idejű betegeskedés folytán elgyengülésben folyó 1865. évi mart. hó 26. reggeli 20 órakor Bécsben történt kimultát. — A boldogulnak hült tetemei mart. hó 28. délutáni 4 órakor lakásán beszenteltetvén , annakutána Németh-Ujvárra vitetnek, s ottan a nemzetségi sirboltban örök nyugalomra letétetnek. — Az engesztelő szent mise-áldozatok itten a sz. Ágostonhoz czimzett udvari plébánia-templomban mart. 29., 10 órától 12-ig, úgy későbben Németh-Ujvárott ünnepélyes szertartással fognak megtartatni. — Bécs, mart 27. 1865.“ * N. - Sz t. - Mikló s ról (Torontálm.) marczius 25-röl Írják nekünk: A közel múlt tél derekán egy helybeli czipész inasa, a mester gyermekeivel játszván , ezeknek mulattatására tréfából kedve szottyant megmutatni „hogy akasztják fel az embert?“ S ezen bárgyú tréfa azzal végződött, hogy a könnyelmű inas, működései közben elájult, s későbben, miután a boldogtalannak a halállal küzdelmein a gyermekek, semmi roszat nem gyanítva, untig eleget nevettek, midőn a felakasztott megszűnt volt már mozogni, a gyermekek atyjukhoz mentek, s naiv örömmel beszélték el a bohó inas tréfáját; a mester aggodalomteljesen rohant a kérdéses szobába, s midőn a fatális madzagot levágta , az inas többé már nem élt. E gyászos esemény lassan kint feledve lett, hogy egy még borzasztóbb vegye igénybe a közfigyelmet. Körülbelül két héttel ezelőtt gyorsan terjedt el városunkban a hir, hogy egy itteni (nem tudom, görög vagy szerb nemzetiségű) kereskedőnek az inasa felakasztotta magát. A róm. kath. hitfelekezetü s nagykőrösi születésű ifjú, a kerületi orvos által kiállított halotti czédula szerint öngyilkos lévén, lelkész nélkül s a köztemetőn kivül temettetett el este 8 órakor. A szerencsétlen atya, a gyászos eseményről értesülve, N.Körösről lejött s azonnal a megyei törvényszékhez folyamodva, itt várta a hivatalos vizsgálatot, mely a most említett törvényszék parancsára megtartatván, miután a halottat felásták, még mielőtt a bonczolást megkezdenék, azonnal észrevehető volt, miszerint az ifjú feje-lágya be volt törve, mely betörés orvosi látlelet által constatálva lett, hogy halálos volt, s hogy az még a felakasztás előtt történt légyen, egyenesen megcáfolva a felakasztás által történt halált, mert míg az agyban vérfolyás volt, a szív körül vértolulás nem tapasztaltatott, következőleg a szerencsétlen ifjú feje már előbb halálosan lévén betörve, maga magát nem akaszthatta fel. A megye által elrendelt szer s kiv. vizsgálat következtében, az ekkor felvett orvosi látlelet által, a kér. orvos részéről előbb kiállított halott-vizsgálati bizonyitványnyal ellenkezőleg, a halottnak nem öngyilkossága constatálva lévén, f. hó 19-én újra és pedig szokásos szertartással a köztemetőben temettetett el.) Városunk kaszinó-egylete tartós pártfogás következtében folyton gyarapodik; igaz, hogy sok kívánandó van még; így egyik, talán legjelentékenyebb kellékkel, egy jól s választékosan szervezett könyvtárral nem bír, mely valószínűleg csak a késő jövőben lesz létesíthető , azonban amennyire tehetségében áll, a testi és szellemi élvezetet testvériesen párosítani igyekszik. Jelenleg a következő lapokat járatja : „Sürgöny“, „Pesti Napló“, „Bécsi Hiradó“, „Koszorú“, „Hazánk és Külföld*, „Bolond Miska“, „Üstökös“, „Szegedi Híradó“, „Wanderer“, „Debatte“, „Szerbobran“ és „Komaratz“, a múlt évben járatott „Hon“t és „Concordia“t jelenleg kiküszöbölték. Mint hallottam, többen óhajtanának tagjaivá lenni e jó egyletnek, azonban azon alapszabály, mely szerint minden későbben felveendő tagnak kötelességévé tétetik, hogy írásban folyamodjék, ha azt kívánja, hogy felvétessék, többeket visszatartóztat. Véleményem szerint czélirányos volna, ha az egylet e tekintetben méltányosabban intézkednék, mert elég volna, ha a belépni kívánót egy tag ajánlaná, miután nem a legkényelmesebb állapot írásban folyamodni, midőn attól tarthat, hogy találkoznának az egyletben egyesek, kik személyes érdekből a bevétel ellen emelnének szót. De különben is minden művelt emberben megvan, és kell lennie azon ambitiónak, hogy akármely műveit társaság tagjává érdemesítse magát, és nem szereti kötni ez érdemességét a kaszinó-egylet undorlátásához. r. 1. * Treichlinger mükereskedésében megjelent .Medikus - csárdás“, szeriő Demjanovich Iván. Ara 60 kr. —g— N.Huber Ida asszony, távozó énekesnőnk Bellini „Alvajárójában búcsúzott el a nemz.színpadtól, melynek egy ideig növendéke, később operette-énekesnője volt, mígnem szorgalma által — ad astra — az operáig emelkedett. Mert halljuk, Berlinbe Krollhoz van szerződtetve. A közönség e bucsúelőadás alatt több jeleit adó azon meleg rokonszenvnek, mellyel a távozó iránt viseltetett. Ki fogja pótolni? még nincs tudva. Egyébiránt, miután Pauline asszony szintén első coloratura-énekesnő, meglehet, hogy a nemzeti színház szintén takarékosságot igénylő háztartási budgetjében egy másik coloratura-énekesnő helyet örültetni fog. — Az új színházi év ma veszi kezdetét. Hosszasan nem akarjuk parentálni a régit. Úgy hisszük azonban, nem rosszat kívánunk az újnak, ha azt óhajtjuk, hogy progressive annyi jót hozzon a nemz.színházra mint előde. Teljes subventio, conservatorium, Faust, segélyintézet, két uj shakspeare-darab, Egressy felgyógyulása, uj díszletek, világosság. — Legyen ez utóbbi az intézetnél az új évben átalános! *) Az.lev. által közlött gyanú mennyire érdemel hitelt, a bizonyosan még folyamatban levő törvényszéki vissgálat majdan kidsziteadi. Ssark. I A vámtariffa ügyében. I. Azon jeles emlékirat, melyet az országos gazdasági egyesület a nm. helytartótanácsnak felterjesztett, részletesen és alaposan elősorolta Magyarország főtermékeit, s mindegyikre különösen felhordá az akadályokat, melyek eddig útját állották, hogy a nagy világ kereskedelmi piacain versenyre léphessen. Az akadályok közt természetesen első helyen állanak mind a birodalom, mind az idegen államok vámtariftái. A külföldi államok vámtariftái kevés kivétellel Magyarországnak s a birodalomnak termesztményeit magas vámokkal terhelik, melyek csak akkor szállíttatnak alább, ha cserében az ausztriai birodalom is engedményeket teszen a külföldi árukra szabott vámtariffájában. Itt vagyunk tehát egy felette fontos, de nagyon bonyolódott kérdésnél. Bonyolódottnak mondjuk igenis, mert milliók érdekei forognak szóban, mégpedig oly érdekek, melyek gyakran egymással épen ellentétesek. Mielőtt tehát az újonan meghatározandó vámtariffa ügyében pozitív véleményünket kimondanók, szükséges némely általános elveket előrebocsátani, s a birodalmi kereskedésnek eddigi fejlődése, története és változásai felett szigorú, de részrehajlatlan szemlét tartani. Az ausztriai birodalom kereskedése igen jelentékeny, s ez még évről-évre nagyobb fontosságot vív ki magának. Európa közepében feküdvén, délre az adriai tengertől eredzve, belsejében számos hajózható folyam által keresztülmetszve, már a természettől kedvező helyzettel bir a kereskedésre, mely helyzetet a több száz mértföldnyi vaspályák s jeles köutak még inkább kiegészíteni törekszenek. Ide járulnak : a nyers termények bősége és különfélesége, a lakosok nagy részének iparos szorgalma, műveltsége, melyek mindannyi alapjait teszik egy virágzó kereskedésnek. Az ausztriai birodalom kereskedése csak a múlt század elején kezdett fejlődni, midőn új országutak, szabad kikötők épültek, váltójog hozatott, s különféle kereskedelmi intézetek állíttattak. Ez első század csak tanulás és jobbra törekvés korszaka volt, melyben a kormánynak közvetlen segítséggel s gyámkodással kellett fellépni, hogy a kereskedés talpra állhasson. Ez azonban csakhamar oly előre vergődött, hogy nem sokára az egyenes kormányi beavatkozást némi kivétellel egészen nélkülözhető. Ez egész korszak a kereskedelmi prohibitív rendszer zászlóját tűzi ki. Kereskedelmi tekintetben az állam elzárta magát a külföldtől, s fejledező mű- és gyáriparát magas behozatali vámtarifával védelmező a fejlettebb külföldi iparczikkek versenye ellen. A prohibitiv rendszer következtében egész 1852-ig mintegy 70 áruczikknek behozatala, és más 10 czikknek kivitele egyenesen tiltva, a legtöbb iparczikkeknek behozatala pedig az értékhez mért túl magas vámok által felette nehezítve volt. Ily eljárásnak aztán természetesen az jön következése , hogy az idegen iparos államok az ausztriai nyers termesztményekre szintén nagy vámot vetettek, s ezek közül némi kedvezésben csak oly nyers termékek részesültek, melyek a külföldi gyáriparnak használható anyagot szolgáltattak. Szóval, az austriai birodalom a kereskedésre, s belgűiparának kifejlesztésére épen azon eljárást követte, melyet előtte Anglia, Francziaország, s II. Fridrik király alatt maga a porosz állam elkezdtek és sokáig híven megtartották, s mely rendszertől az orosz birodalom és Spanyolország máiglan sem akar tágítani. Úgy hogy bízvást elmondhatjuk, hogy a múlt században, s e folyó század első negyedében Törökországon, Svájczon és Hollandián kivül egy állam se pártolta a szabad kereskedést. Azonban az 1848-ik év több rendbeli sociális viszonyok átalakításán, a feudális rendszer eltörlésén kívül a kereskedelmi politikában is új korszakot idézett elő. A föld szabaddá tétetvén, nemcsak a gazdasági, hanem a mű- és gyári munkának, s aztán a kereskedésnek is szabadabb mozgást kellett engedni. E percztől kezdve a birodalmi kormány intézkedései mind oda mutatnak, hogy fokonként lehetséges legyen a szabad kereskedés, mit nálunk nemcsak a földbirtokosok, hanem, mint alább látandjuk, az austriai iparűzök és gyárosok nagy része is óhajtva vár, s a szabad versenytől épen nem riad vissza. De lássuk már a szabad kereskedést előkészítő intézkedéseit a magas kormánynak. Egyleti ügyek. Jelentés a pesti takarékpénztár mart. hó 29-ei közgyűléséről. Ezen hazai intézet forgalmi kimutatása a következő tételeket tünteti fel: 1863- ik évben Forgalmi töke 24,393,801 frt 83 kr Betétel 22,222 fél ált. 9,496,576 „ 94 „ Kivétel 22,303 „ „ 9,546,166 „ 20 „ 1864- ik évben Forgalmi töke 23,296,866 frt 75 kr Betétel 22,733 fél ált. 9,119,784 „ 24 „ Kivétel 25,884 „ „ 10,320,520 „ 01 „ Az 1864-dik évi forgalom az 1863-ik évihez képest keresbedett.................. 1,096,935 „ 08 „ Betételek összege......... 376,792 „ 70 „ Az 1864-ik évi kivétel az ugyanazon évben betett összeget meghaladja.............. 1,200,735 „ 77 „ Szaporodott ezek szerint száma a Betevőknek 511-et Kivevőknek 3581-el A rendelkezés alatti tőkéből elhelyezve volt: 1863- ik évben Leszámított váltókra..... 4,289,053 írt — ki Állam- és hitelpapírokra . . . 364,703 „ 30 „ Ingatlan javakra......... 7,164,237 „ 36 „ Magyar földhitelint. jövjegy . . 20,400 „ — „ 1864- ik évben leszámított váltókra..... 3,806,925 frt 90 kr Állam- és hitelpapirokra . . . 304,486 „ 55 „ Ingatlan javakra.......... 7,143,297 „ 06 „ Magyar földhitelint. jövjegy . . 18,360 „ — „ Megjegyezvén, hogy az ingatlan javakra adott kölcsönökből Pest s szomszéd megyei földbirtokokon .... . . 3,765,011 „ 85 „ Budapesti házakon................ 3,378,285 „ 21 „ van elhelyezve. Az 1864-ik év üzleti forgalma 84,336 „ 46 „ tiszta jövedelmet eredményezett. Ez összeghez hozzászámítandó lévén azon................................. 4900 „ 82 „ mennyi a tisztelt közgyűlés jóváhagyásának reményében jótékony czélokra választmányilag utalványoztatott, tisztelt közgyűlés rendelkezése alá esik összesen . . 89.237 „ 28 „ Ennek felosztása tekintetéből javasolja a választmány, hogy a tartalék tőkét szabály szerint illető 10% százték . . 8923 „ 72 „ levonása után köz- és jótékony czélokra következő öszszegek fordíttassanak : 1-szer. Betudandók ezekbe a választmány által közgyűlési jóváhagyás reményében már utalványozott, s a pénztárból kifizetett jótékony adakozások, u. m.: A magyarországi ínségesek segélyezésére 2300 ft —• kr j Az alföldi szükölködők javára alakult pesti kenyérosztó bizottmánynak . . 2200 „ — A pesti ferenczrendi templom kijavítására 150 „ — A pesti őszi lóverseny dijának 1-ső részlete 50 „ 19 A galaczi magyar protestáns egyháznak 200 „ 63 Összesen : 4900 „ 82 Egyszersmind kikérvén e helyütt a választmány a tiszt. közgyűlés jóváhagyását azon 10000 forintra nézve, mennyivel Pest szab. kir. városa által a lipótvárosi templom építésére kiirt 100,000 ft 5 % sorsolási kölcsönben részt vett. 2- szor: marmarosmegyei szükölködőknek 600 „ — Ungiaknak............................................. 400 „ — Árvaiaknak............................................. 600 „ — A pesti evang. árvaintézetnek .... 200 „ — A „ hang.egyletnél a magy. szavalati tanszék alapjához............................. 200 „ — A pesti szegény gyermekkórháznak . . 300 „ — A „ kereskedelmi „ 200 „ — A „ kereskedelmi főiskolának . . . 300 „ — A „ evang. főgymnasiumnak . . . 300 „ — A „ reform. „ .... 300 „ — A magyar irói segélyegyletnek .... 400 „ — Az orsz. m. gazd. egyes, palotai Istv. telek felszerelésére........................ 200 „ — Pesti izraelita kórháznak..................... 200 „ — Pesti lipótvárosi templomnak................. 300 „ — Magyar gazdasszonyok szegény gyermek növeldésének..................................... 300 „ — Pesti nőegyletnek................................. 200 „ — A pestvárosi árvaleány-intézetnek . . . 200 „ — A pesti vakok intézete ápoldájának . . 200 „ — A „ terézvárosi kisdedóvodának . . 100 „ — A pestvárosi közös temető szépítésére . 200 „ — A pesti főreáltanodai szegény tanulókat segélyző alapítványhoz..................... 200 „ — Pesti első bölcsödének......................... 100 „ — A kisdedóvó-intézeteket Magy. orsz. terjesztő egyletnek................................. 100 „ — A magyar természetvizsgálók pénzalapjához .................................................. 100 „ -— A nyugdíjalaphoz a tiszta jövedelem 4% száztólija............................ 3569 „49kr A Fáy-alapitványhoz 2% száztólija . . 1784 „ 74 „ 3- szor. Indítványozza a választmány, miszerint a tiszta haszonból 1864-ik évi osztalékkép egy egy részvény után . 100 „ — és igy 629 részvény után utalványoztassák összesen.................... 62900 „ — 4- er A választmány által előterjesztendő jegyzőkönyvben kijelölt tisztviselők jutalmazására..................................... 800 „ —5- ör. A tiszta jövedelemből a fentebb elsoroltak levonása után fennmaradó . . 158 51 a szelvények után járó bélyeg födözésére fordittassék. Összesen: 89,237 ft 28 kr 11554 ft 23 kr Külföld. FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur de l’armée“ szerint a belgák királya elhatározó, hogy az ostendei erődítmények le fognak vontatni, minek folytán ama városnak meg lehetene adni a lakosok által élénken óhajtott kifejlődést. Ezen tényből láthatni, hogy a császár által adatott példa a külföldön már követőkre talál. A törvényhozó testületnél a válaszfölirati viták mart. 27-ken kezdődtek meg. Schneider elnök 2 órakor megnyitván az ülést, először is Ollivier Emil emelt szót. Hosszas beszédét azon nyilatkozattal kezdé, miszerint a jelen kormány most az ő szive szerinti kormány, s miszerint ő ezen szellemben,, intéző ahhoz jóakaratú tanácsait s buzgó kérelmeit. Ő aggodalommal látja, hogy ama kormány — melynek tartósságát e szive mélyéből óhajtja — nem veszi nagyobb figyelembe ama tanulságot, melyet a legutóbbi választásokból kellett volna merítnie, miszerint t. i. az ország óhajtásai mindenek előtt a béke s szabadság utáni vágyban öszpontosulnak, mint a melyek egyedüli eszközök arra nézve, hogy az ország számára biztonságot s egyszersmind tekintélyt lehessen megadni. Szónok itt a kamra elhunyt elnökének emlékét hivá föl, kinek óhajtásai ugyanazon czélnak voltak szentelve, s kinek nyílt, őszinte, jóindulatú arczát itt többé nem láthatni; ő ezt mélyen fájlalja. Erre szónok szerencsét kivánt a kormánynak külpolitikájához, mind Olaszország, mind Amerika irá