Sürgöny, 1865. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1865-06-03 / 127. szám

háznak kellene e fölött határozni, a kérdést olyannak kellene tartania, mely az alkotmánynak a ház általi ér­telmezésére vonatkozik. Ilyen értelmezést nem lehet az alaki kérdéssel azonosan,­­hanem csak előtanácskozás után tárgyalni. Erre pedig nem létetett indítvány. A­mint a kérdés mostan áll, csakis a szavazás kérdése. Az elnök persze nem áll mint az alkotmány értelmezője a ház fölött, a­mennyiben ez az értelmezést, tett indít­vány folytán,­tárgyalás alá vette, de hol ez nem történt, az elnök az alkotmány végrehajtója,­­ neki kell hatá­rozni és lelkiismeretével végezni a fölött, a mint a dol­got tekinti.“ • , _ . A részletes discussióra térve át, a bizottmány ál­landósításának elve elfogadtatott. A hatodik czikkelynél a szavazás eredménye kétes lévén, a névleges szavazás­hoz akartak fogni, de G i­s­k­r­a indítványára az ülés bezáratott. A tárgyalás folytatása junius hó else­jére határoztatott. A követek­ h­ázának ü­leje junius I. A jegyzőkönyv felolvasása s a beérkezvények közlése után napirendre, az adóreform-bizottmány állandósága feletti tárgyalás folytatására térnek át. Jelentéstevő dr. M ü h 1 f­e­l­d. A tegnapi ülés a 6. §. feletti szavazás alatt meg­szakad­ztatott. Az első bekezdés elfogadtatott. A máso­dik bekezdés fölötti szavazás (csak azon tagok, kik e közb­en a birodalmi tanácsi bizományok megszűntének következtében kiléptek, pótoltatnak új választás által) kétes maradt. Azért ma névszerinti szavazásra térnek át. Ez alkalommal ezen bekezdés 69-el 55 szavazat ellenében elfogadtatik. A 7-ik czikkelyhez (a követek működésük ideje alatt az őket képviselőkül illető jo­gokat megtartják.) — C­u p­r ezen módosítványt teszi. Ezen szavak beiktatandók „a­meddig az országgyűlések összegyűl­ve nincsenek.“Ezen módosítványt azzal indokolja, hogy ő nem képzelheti, hogy egy ily tag kötelességeit mint or­szággyűlési és birodalmi tanácsi képviselő egyszerre miképen végezheti el. (Pártoltatik.) Schindler attól fél, miszerint T a s c­h e­k nek az 5. §, illető módosítványa által, melylyel elhatároz­tatott, hogy a bizottmány jelentését a legközelebbi ülésszak alatt tartozik bevégezni, a legközelebbi ülés­szak egybehívása elhalasztathatnék, mivel a kormány arra határozhatja magát, a birodalmi tanácsot addig össze nem hívni, míg a jelentés be nem fejeztetett. A napi­díjak kérdésébe ereszkedve, megjegyzi szónok, hogy tegnap a pénzügyminiszer és az elnök a prejudi­­ciumok fontosságára figyelmeztetett:­­ a bizottmány kártérítési módjában az államadósság-ellenőrzési bi­zottmány iránti törvénybeni prejudiciumot talál. E sze­rint a tagok az ülésszakon kívül napdíjakat nem húz­nak, hanem csak azok, kik Bécsen kívül laknak, kap­nak utazási kártérítést , ugyanazért ő azon indítványt teszi, hogy 7. czikkhez ezen pótlék csatoltassék: „mind­­azáltal a tagok, tekintettel díjaikra, az államadósság­­ellenőrzési bizottmánynyal egyenlősítendők.“ (Pár­toltatik). Tinti és Sár­tori kijelentik, hogy ők mint bizottmányi tagok az ezen módosítvány fölötti szava­zástól tartózkodni fognak. Jelentéstevő dr. Mük­­­feld Cupr indítványa ellen van. ő azt hiszi, hogy a bizottmányi ülések felfüggesztésének ezen rendszabályát, míg az összes országgyűlések üléseznek , a kormánynak kellene át­engedni. De ha csak egyes országgyűlés ülésezik, ak­kor, szabadságolás útján az illető képviselők az ülések alól fölmenthetők." Schindler indítványa feletti minden észrevételtől tartózkodik. Szavazáskor a 7-dik czikk a bizottmányi indít­vány szerint változatlanul elfogadtatik. Cupr és Schind­ler indítványai elvettetnek. A 8-dik czikk (az ügyleti rend érvényes a bizott­mányi tárgyalásokra nézve is) vita nélkül elfogadtatik. Jelentéstevő indítványozza azonnal a harmadik felolvasást eszközölni. Men­de ez ellen szól. Tekintetbe véve a törvény fontosságát, azt indítványozza, hogy a harmadik felol­vasás a pünkösdi ünnepek után történjék. Maga az elnök azon kérdést, várjon jelen kérdés alkotmány­­kérdés-e, vagy nem­ ellentétesnek tartja; ő (szónok) azt alkotmány­kérdésnek tekinti, s a %­ad többséget követeli. Ha a harmadik olvasás eszközöltetnék, akkor ő a szavazástól tartózkodnék. Schindler Mende indítványát pártolja. Berger megjegyzi: az elnök nem jelentette ki ellenmondásosnak, vájjon ezen kérdés alkotmány-vál­toztatást involvál-e, vagyonon,hanem, hogy kinek van joga a felett határozni. Ő és több elvtársa a jövőben kell hogy ezen, az e­l­n­ö­k úr által kedvelt eldöntésétől az ellenmondásoknak tartózkodjék, habár ő is beismeri, hogy ezen törvényben semmi alkotmány­változtatás nem fekhet. Elnök: Legközelebb meg kell jegyeznem, hogy az, a­mit Mende és Berger urak most beszéltek, ma nem discussió tárgya, sőt inkább a jelen esetben oly kényes kérdésről van szó, miszerint tényleg előt­tem egyáltalában nem volt nem­ kedves, hogy a tárgy újból szőnyegre került, név szerint fontossága tekinteté­ből. Azonban épen az, hogy a két úr szót vett, engem is arra ösztönöz, hogy újból beszéljek arról részemről is, a­nélkül, hogy helyt adnék bővebb vitáknak, telje­sen csak saját személyem igazolásáért. Az általam elfoglalt álláspont határozottan félreér­tetett, a­mennyiben valaki azt vélte, hogy én helytele­nül tulajdonítottam magamnak valamely jogot; úgy hi­szem, az egész magas ház bizonyítványt adand nekem az iránt, hogy én kétes esetekben mindig az ő jogait helyezem első sorba, és saját jogaimat eldöntő okok nélkül nem valók hajlandó előtérbe helyezni. Újólag ki kell mondanom, hogy mi indított engem arra, mivel az, mint mondom, úgy látszik, tökéletesen félreértetett. Én azon meggyőződésben valók, miszerint ha egy oly kérdés eldöntéséről van szó, mely az alkot­mánynyal áll összefüggésben, az iránt alkalmilag, mint formai kérdés iránt, a­ házban lehet szavazást eszkö­zölni. Ha a ház ez iránt határozatot hozna, akkor a tárgynak, ezen kérdés tárgyalása végett, a bizottmány­hoz kellene visszautasíttatnia. Ha a ház a bizottmány indítványa fölött határozand, én bizonyosan nem leszek oly elbízott, hogy saját véleményemet a magas házéval szembe állítsam. • De a­mennyiben ezen eset nem fordul elő — s itt az nem fordult elő — nem látszott előttem lehetsé­gesnek, más módon hozni határozatot, mint­­ha én az ügyrendet végrehajtom. Ha ezen kifejezés : „az alkot­mány végrehajtója“ félreértetett — a­mint ez történt — kijelentem, hogy az ügyrend a szavazási kérdésre­ vo­natkozással, az alkotmánynyal áll összefüggésben, s én minden szavazásnál — minőt naponkint eszközöltetek — nem határozhatok, a­nélkül, hogy egyszersmind az­iránt is ne határozzak, hogy mit kíván, vagy nem kí­ván az alkotmány a jelen esetben ; ezért én itt, ezen házban — s magától értetőleg semmi más körben sem — ily nevetséges véleményt nem táplálhatnék — ezen hi­vatalban az alkotmány végrehajtója vagyok. Én téved­hetek , de ez bennse meggyőződésem volt; az adott esetben szükségkép tennem kell; de másként nem tehetek; jogokat helytelenül tulajdonítni magamnak, távolról sem volt szándékomban. (Helyes! helyes!) Az előadó azon indítványa , miszerint a har­madik felolvasás tüstént eszközöltessék, elfogadta­tik, s erre a törvény végérvényesen határozattá emel­tetik. Erre Giskra indítványára az ülés bezáratik, s a legközelebbi ülés napjául jun. 8-ra tűzetik ki. K­ineoln gyilkossági peréhez, mint jelentik, most hirlapírók is bocsáttatnak. Ezek egyike képét adja a főrészeseknek, melyből a követke­zőket veszszük ki : A tisztek, kik a haditörvényszéket képezik, dísz­­egyenruhában félkörben ülnek egy kerek asztal körül; elöl Hunter David vezérőrnagy, az elnök, jobbra tőle Lew Wallace vezérőrnagy, balra Kautz Ágost vezérőr­nagy. A főhadbíró Neit mindkét oldalán segédei: Bur­­nest ezredes és Bingham bíró foglalnak helyet, s az el­nökkel szemközt a vádlottak védői ülnek. Természetes, hogy ez utóbbiakra esik rögtön a belépők szeme; ka­tonák által vannak egymástól elválasztva s bilincselve. A számukra rendelt hely legszélső baloldalán lá­tunk egy mintegy 42 éves, magas termetű, sovány férfiút, vörösbe játszó ritka hajzattal, halvány arcz­­c­al s értelmes magatartással. Ez dr. Mudd, ki a menekülő Booth lábát bekötöt­te, feketébe van öltözve. Kezein és lábain bilincsek van­nak. Tovább jobbra ül egy nyúlánk alak, inkább ifjú mint férfi, kopott kék ruhában. Ajkai vastagok, szeme és haja sötét, legfölebb 19 évesnek látszik, se értelmes­nek, se gonosznak nem néz ki. Ez Harrold, ki Booth főösszeesküvőjéül van vádolva. Még inkább jobbra egy alakon akad meg szemünk, melyet nem lehet oly ha­mar ismét elfeledni. E férfiú ingujjakban ül, nadrágja közönséges kék kelméből van, inge elöl nyitva áll, leg­alább hat láb magas, erős csontú, széles mellű, fésület­len fekete sima haja részben befedi az alacsony homlo­kot; kék szemei meredt, néha épen vad kifejezéssel bírnak, az egész ember úgy néz ki, mint egy megátal­kodott gonosztevő. Ez Lewis Payne. A negyedik Spangler, a színházi ács, ki azon gyanú alatt áll, hogy a gyilkosnak menekülését a színpadról előmozdította. E szegény ember vastagon és iszákosnak néz ki s nyil­ván kissé kényelmetlenül érzi magát. O’Laughlinról, ki ellen még semmi terhelő sem forog fen, csak annyit lehet mondani, hogy határozott spanyol arczc­al bir. Atzeroth kicsi ember, úgy néz ki mint egy hollandus, a rezszine fakó, haja szőke, szeme kék, külseje phiegmatikus, mintha az egész dolog nem érdekelné őt közelebbről. Az egyetlen nő a vádlottak közt Surrath asszony, elkülönözve ül a többiektől, mély gyászba öltözve s lefátyolozva,­­ nagy termetű nő, mintegy 50 éves, erős csontú, határozott, értelmes magatartással. Karjai szabadok, lábain bilincs. Legkönnyebbek dr. Muddnak kéz- és lábbilincsei. A többi fér­fi foglyok hat láb hosszú nehéz lánczain 50 fontos golyó csüng, melyeket a fogolyőrök hordanak utánuk, ha a vádlottak a törvényterembe jönnek vagy abból eltávoznak. Ezenfölül még tiz hüvelyknyi vas­­rudak lógnak lábaik közt s mindenik vastagon vattá­­zott, a fél fejet befedő gyapot sipkát hord, hogy egyik­nek se sikerüljön a fejnek falhoz verése által életének véget vetni. Napi újdonságok. — . cs. k. Apostoli Felsége ideérkezte alkalmá­val Pest városa gazdasági bizottmányának már említett ülésében az egyes városrészek számára albizottmá­­nyok alakíttattak, melyek az illető város­részek föl­díszítéséről fognak gondoskodni. Ezen albizottmá­­nyok tagjai a következők: A belvárosban : W­a­lt­h­­­e­r, Klenovics és Wimmer urak. A Lipótvárosban : Emmerling, dr. G­r­o­s­s­s Giesriegel. A Terézvárosban:Kopp, Zettner, Limburszky és Paul urak. A József- és Ferenczvárosban : Ko­sig, Petri­ng, Bendenritter, S­i­­migh és Cretier urak. — A városligetben : Bayer, Beliczay, Klenovics, Walthier és Wimmer urak. A bizottmánynak külön kis pénztár helyeztetett rendelkezésére, melyet Staffenberger ur kezel; a bizottmányt a maga működésében a mér­nöki hivatal támogatandja. Ő Felsége ittléte alatt mind a déli, mind a dél­keleti állam-vaspálya részéről két vonatok közle­kednek az ország fővárosával. * Mint a „P. N.“ értesül, a pesti első csolnakegy- ret elnöke gr. W a­­­d s t­e i­n János, levélben tudata, hogy Császár Ő Felsége a csónakversenyen részt fog venni. Ő Felsége és kísérete számára külön hajó fog rendelkezésül állani.­­Münchenből írják : I. Lajos bajor király ö felsége Lingy Hermann költőnek elismerés jeléül „Catilina“ czimű legújabb drámájáért 300 ft tiszteletdíjt kézbesittetett. Azon elterjedt hírt, mintha ö felsége Wagner Richard és Bülow János urakat a starnbergi tó Wörth szigetén asztalához vendégekül hivta volna meg s az előbbi értékes ajándékokat kapott volna — a „Baier. Ztg“ alaptalannak nyilvánítja. * A bécsi urak­ és követek házának építésére beszolgáltatandó tervek iránti határidő má­jus 31 -kén leforgott. Mint a „W. A.“ írja , bécsi építé­szek közül S­c­h­m­i­d­t F. főépítészeti tanácsos, Fer­stel H. és H­a­n­s­e­n Th. építészek pályáztak. — Mint a „Wien. Ztg.“ írja, a bécsi rokkantak­­házának kápolnájában máj. 9-kén, mint a helgolandi tengeri csata évnapján, tartatott meg először a bécsi polgár Danninger Antal Ferencz által az 1864-ik év­­beni hadjárat alatt elesett austriai harczosok emlékére alapított szt. mise. A bevégzett isteni tisztelet után a kivonulttak homlokzata előtt az 1864, 1850, 1848. és 1849-ki had­járatok rokkantaiból alakított zászlóalj és a rokkan­­tak házának főtisztje jelenlétében fentebb nevezett ala­pitó rendeletére, az ott jelenlévő 8 rokkantja az 1849-ki hadjáratnak egyenkint egy pénztárczával, mely egy­­egy aranynyal volt terhelve, ajándékoztatok meg. Ezenkívül Brabetz József rokkant egy arany is­métlő-órát arany lánczczal, végre a többi kivonulttak (50-en) egyenkint egy ezüst forintot kaptak, mire az 1864-ki hadjárat 8 rokkantja s 6 altisztje, kik az isteni tisztelet alatt az oltár között állván, gyertyát tartottak, délben Danninger ur által ünnepiesen megvendégel­tetek. — Figyelmeztetés a gazda kiállítás lá­­togatóihoz. Cséry és Halász uraknak 140 darab magyar, schweiczi és hollandi fajtákból, de leginkább általuk a neve­zett fajokból öt év óta szakavatott keresztezés által nyert nö­vendék marhái a városerdő és a kiállítási helyi­ségnek közvetlen szomszédságában a fentirt urak saját telkén vannak kiállítva. Az országos gazdasági kiállításnak elhatározása alkal­mával még uralkodott keleti marhavész miatt szarvasmarhák­ból pályázatot hirdetni nem volt tanácsos ; ennélfogva Cséry és Halász urak tejelő szarvasmarhái sem állíttathattak ki ma­gukban a kiállítási helyiségekben , azonban meggyőződvén a gazdasági egyesület e czélra kiküldött bizottmánya, hogy Cséry és Halász urak a legnagyobb tejelési képességgel bíró hollandi marhafajnak a magyar és schweizival sikeresen alkalmazott párosításával nem csak a gazdászat tekintetében szép jövedel­met eredményező állatokat neveltek, hanem a szabályos test­alkat, hús és színre nézve is azok az eredeti fajokat rövid öt éven keresztül magyarhoni éghajlatunk alatt tejelésre nézve már elérték, testalkat tekintetében pedig szintén elismerésre méltó tökélyre fejlődtek. Ez okból indíttatva érezte magát a gazdasági egyesület választmánya, Cséry és Halász uraknak kiállítási ajánlatukat az ő telkükön a legszívesebb készséggel elfogadni, s a gazdakö­zönségnek a kiállító urak igyekezete és szakavatottsága elis­merése mellett buzdító példa gyanánt látogatás végett a ki­állítás tartama alatt (június 3—7) délelőtti 10—12, délután 5—8 óráig) ajánlani. Miután pedig Cséry és Halász urak minden nyerészke­dés nélkül saját költségükön rendezték állataik kiállítását, azért külön dij nem­ szedetik, hanem a közönség azon jegy­nek előmutatása mellett, mely a kiállítandó helyiségnél vál­tandó lesz, megtekintheti ezen szép és figyelemre a legna­gyobb mértékben méltó tehenészetet is. Kelt Pesten, junius 1-jén 1865. M­a­r­ó­c­z István, egyesületi titkár. * M­o­h­á­c­s­y József magánzó s a császárfürdő jelenlegi gyógy­vendége szives volt velünk a fürdőélet folyamáról írt naplóját közleni, melynek bőven egybe­­fűzött adatai közöl a kevésbé ismerteket kiemeljük. Sze­rinte a császárfürdő vize a források újabb gyarapodásá­val oly gazdag, mikép ez idők szerint a császárfürdő­ben egyszerre több mint 1000 vendég fürödhetik, és és­pedig különféle gyógy­irány és fizetés tekintetében is állásukhoz mért osztályzatokban. A fürdő kezelésére és újításaira nézve nyilvánított dicséreteit mellőzzük, részint mivel már jobbára elmondtuk, részint mivel csak a „B. Hiradó“ újdondászát boszantanák vele. Csupán azon egy tényt emeljük ki, hogy a császárfürdőnél a gőzösök minden időbeni kényelmes kikötésére készült állóhíd 3000 ftjába került az áldozatkész birtokos-szer­zetnek. E pontnál azonban meg kell jegyeznünk, hogy a gőzös érkezésére várakozó közönség igen le volna kötelezve a fürdő­tulajdonosoknak, ha a híd közepe sá­tor alá vonatnék, hogy így az itt várakozók a hirtelen zápor és égető napsugaraktól megvédetnének. Ugyancsak az említett közlő egy érdekes mulat­ságról is emlékezik. Ugyanis m­ hó 20-kán Ó-Budán a hajógyárban lévő művészek és hivatalnokok által az úgynevezett gőzhajós vendéglőben dalárda-ünnepély rendeztetett, hol mintegy 40-en magyar és német da­lokat adtak elő, nagy élvezetére az ott megjelent több mint 300 válogatott­ vendégnek, megyei tisztviselők, városi hivatalnokok, ügyvédek, szép nők; utóbbiak kí­vánságára csinos táncz és pesti jó magyar zene rekesz­­te be az ünnepélyt éjfél utáni 2 órakor. K. — A budai kir. főgymnasiumban, a folyó tan­évben kísérlet létetett a gyorsírásnak behozatalá­val. Az intézet igazgatója főt. dr. L . 11­e­r, alaposan meg akarván győződni,mennyiben kívánatos és czélsze­­rű az egész tanrendszerre nézve a gyorsírásnak taní­tása ? néhány tanárral együtt mindig jelen volt az elő­adásokon. Ezek febr. elején kezdődtek és május végéig folytak hetenkénti két órában; a tanulók, mintegy 60-an, a 4-ik osztálytól fölfelé önként jelentkezhettek az elő­adásokra. Tegnap tartatott meg a vizsgálat e tárgyban, s az eredmény olyannyira kedvezőnek találtatott, hogy más most a gyorsírás tanítása a budai kir. főgymnasium­ban jövőre nézve állandósittatni s rendszeresittetni fog, s igy ezen intézet e tantárgyban is úttörő a hazai gym­­nasiumok élén. A tanítást Fenyvesey, országgyűlési gyorsiró s a „Magyar Gyorsíró“ szerkesztője vitte, az ezen szaklapban is előadott Stolze-féle rendszer nyomán. * Az izsáki tűzvészről a „H.“ tudósításának helyreigazítása végett Zl­i­n­s­z­k­y György úr mint szemtanú a valódi tényállást így adja elő : „Való, hogy Reviczky István urnál az itt napon tűz volt; való, fájdalom, hogy 9 ember bennégett; való, hogy Gyula fiam lélekjelenlétét nem vesztve, a tűzön keresztül menekült, — de nem való, hogy megégette magát, nem való, hogy én is az égő házba rohantam, mer­t csak az ajtóig mentem s látván a veszedelmet, be­kiáltottam, hogy mentse kiki magát, mert a fedél azon­nal lezuhan, a minthogy első izbeli kiáltásomra azonnal valami nyolcz ember kiszaladt, de miután észrevettem, hogy még né­­ányan vannak benn, ismét kiáltottam, s akkor még vagy 10 ember szaladt ki, s utolsó a hely­beli gyógyszerész, ki azon borzasztó hírrel lepett meg, hogy fiamat még bennhagyta. Ez éxezés leírásához gyen­ge a tollam. Fiam azonban az éjszaki oldalon, és így a túlsó oldalon, egy ajtón, hol már a tűz alábbha­gyott, menekült; a tűz nem a szénapajtán, hanem az is­tállóban a szénatartóban, vagy a szénaleí­ányó helyen vigyázatlanságból támadt, s az átellenben lévő épüle­tet is, mely vendégszobából, photographiai és chemiai műhelyből és pár ezer kötetre menő könyvtárból és cselédszobából állott, elhamvasztotta, a könyvtáron kívül minden photographai, chemiai nevezetesebb ké­szület, bútor, ágynemű, szóval minden: ló, sertés, kocsi, hintó, szerszám, éléstár meg volt mentve, csak a 9 ál­dozatot kell firtatnunk, kik többnyire helybeli szegény földmivesek és a többiek urasági cselédek voltak, kik­nek családjai fenntartásáról és nyomoraik enyhítéséről mindegyikünk, de különösen Reviczky István úr ígér­kezett gondoskodni, s igy lelki bajaikat testi nyomo­raiknak enyhítésével ipar­kodunk kárpótolni.“ * Az elgázolás mesterségét gyakorló kocsisok­nak nálunk se ártana oly iskola, minő Berlinben* nyit­tatott, hol az illetők az egy és több ló hajtásában, a lo­vak istállózásában, patkolásában, a lóbetegségek fölis­merésében és gyógyításában, a kocsik tisztán tartásá­ban s a kapitánysági rendeletek pontos megvigyázásá­­ban oktattatnak és gyakoroltatnak. * „Az Életből“ czime egy beszély-füzér­­nek, melyet az irodalom újabb nemzedékéből Bornem­issza Bertalan bocsátott közre. A csinosan kiállított kötet több elbeszélést tartalmaz. A szerző iránya elég folyékony, hogy az, a­kit e novellák érdekelnek, kelle­mesen elolvashassa. A könyv áx*a 1 ft. •— A főméltóságú hétszemélyes táblán az I. tanácsban máj. 31-én s következő napokon előadatnak : Grossmann Hex­man Modern Henrik e. szerződés-teljesítés. Bushnovits Ernő s ér­dektársai, úgy Ber­náth Gedeon­néh. Ber­­náth József csődtömege s többek e. végrehajtás. Előadó : Nyeviczkoy József orszk. u­. mest. Csók Bálintné Rátho­­nyi Karolinának Turcz község ellen. Malagovszky Ágnes Mat­­kovitsné néh. Baits József hagyatéki tömege e. 1000 ft. Elő­adó : Lázár Mihály. Ugyanekkor és ugyanott a II. tanácsban : Keresztúri Mária Tassy Mihály e. 336 ft. Landó Izsák Rernhard Izsák ellen 2/7 ft 23 kr. Takács József Rakovszky Gusztávé. 1000 ft. Bécsi Rozália Henye János e. gyermektartás. A cs. kir. pénzügyi ügyészség Csizmás Lázár hagyatéka e. haszonbér­i hátralék. Wassermann Adolf Hamburg József e. 190 ft. Sté­pán István Scheffer János e. lakbér-szerződés megszüntetése. Csonka György s neje Körmendi Fábián e. 11808 ft 20 kr. Paul János Lauber József s neje e. 840 ft. Ráczkevi Nagy Sándor Fürst Salamon e. 51% mérő búza. Elő. : Pápay Károly ktb. Ökrös Pál Mohács városa e. szerződés-teljesités. Ipacs Terézia özv. Szalayné Csikós Ferencz e. végrehajtás. Ürmös Ilona özv. Lajos Pálné e. ugyanaz. Ipacs Teréz özv. Szalay Istvánná ugyanaz e. hasonló. Rovó János Bárkányi István e. hasonló. Ugyanaz Csikós Ferencz e. hasonló. Steiner Mór Polácsok M. e. számadás. Hermann Lipót Vattay Pál e. 46 pft. Mihályffy Ignácz Kővágó István e. haszonbéri hátralék. A cs. kir. pénz­­ügyi ügyészség Weisz József s társa e. hasonló. Wagner József mint Sólymos községi gyám Panker Gábor s neje e. adósság. Előadó : V­a­­­k­o­v­i­t­s Antal stb. Pesti Sándor s társa Sipos Ignácz e. 62 ft s járulékai. Tardy Elek Fényes Móricz e. kár­térítés. Nikola József Bartl János e. 73 ft 50 kr. Előadó Balogh István segédelőadó. (T. Cs.) —­— Nemzeti szinházi hírek. Litz­­n­e­r Aurelia kisasszony, a munkácsi város-kapitány leánya, kinek énekművészetéről és Párisbani sikeres felléptéről mi is emlékeztünk, — mint halljuk — ez évi sept. hó elején a nemzeti színpadon fog vendégszere­pelni. Az igazgatóság e határzatát kedvesen veszszük, látva, hogy figyelme éberen kiterjed arra, a­mi a kö­zönség műélvezetét nevelheti. —­ Némely lap azon hite ellenében, mintha Ellinger úr a nemzeti színpadon ven­dégszerepelni fogna, állíthatjuk, hogy erről jelenleg szó sincsen. —g— Tegnapelőtt a nemzeti színházban a nagy hőség daczára meglehetős számú közönség előtt David Feliciánnak „Lalla Roukh“ czímű kedves regényes dalműve adatott elő, még pedig jó sikerrel. Kendelényi Fanni kisasszony bágyadtabb szereplését a többi köz­reműködők kitűnősége, legkivált pedig Pauline asszony jeles Mirzája egyensúlyozta. Külföld. ANGOLORSZÁG. A „Francéinak egy londoni levele szerint, ott legközelebb nagyon föltűntek a „Ti­mes“ s a „M. Post“-nak azon ezikkei, melyekben ama lapok Napoleon császárnak Napoleon herczeghez inté­zett levelét tárgyalván, azt föltétlenül helyeslik. FRANCZIAORSZÁG. Mint a „Patrie“-nak Szai­­gonból apr. 10 röl jelentik, R­o­z­e ellen­ admirál, ki La Grandi­ere ellen admirál eltávozta óta a co­­chinchinai kormányzó működését teljesiti, saját tábor­karát véglegesen megalakí­­á, s Jonquiéres fre­­gat kapitányt táborkari főnökévé nevezé ki. A tartomány tökéletes nyugalmat élvezett. A legújabban fölállított törvényszékek teljes tevékenységben voltak ; a gyarmat belkormányzata folytonos működésben volt, s az új kor­mányzó a hitei udvar, s a cambodgei király részéről igen barátságos biztosításokat kapott. A sziámi udvar szintén barátságos indulatot tanúsított. Élein, Miksa császár kabineti főnöke, Brüs­­selbe utazott el, hol a császár visszatértéig fog ma­radni. A szabad­kőművesek egyik töredéke Napó­leon herczeget akarja M­a­g­n­a­n helyébe nagy­mesterré választani, míg a conservativ töredék ez ellen izgat. Magnan parancsnokságát ideiglenesen R­e­g­­n­a­u 11 véve át. Egy Constantinéból máj. 29-től kelt sürgöny sze­rint, a császár 28-án 5 órakor oda érkezett, miután az útjában esett földmivelési központokon megállapodott A fogadás nagyszerű s tündéries szinű volt, a város festői fekvésénél fogva, mely sas fészekként a térben függeni látszik. Az arabok roppant számmal tódultak össze. Agum­ok, fényes öltözetükben, kiterjesztett zász­lókkal a Kudaat-Ad­y sziklás magaslatain voltak fölál­lítva. Az európaiak s bennszülöttek egyenlő lelkesülés­­sel üdvözlék a császárt. Gyarmatosok, arabok, izraeli­ták, mindnyájan diadal­iveket emeltek a császár útjá­ban, ki a legmelegebb lelkesülés kiáltásai közt vonult be a hajdani Numidia fővárosába. A törvényhozó­ testület máj­ 30-ai ülésében még mindig az ideiglenes szabad­lábra­ helyezés iránti tör­vényjavaslat tárgyalását folytatá. Magnan tábornagy temetése csütörtökön vagy pénteken délben leendő a rokkantak palotájában , mi­után a csapatok a rostély­kapu előtt el fogtak léptetni, a tábornagy holttetemei St. Germainbe, a családi sír­boltba fognak szállíttatni, hol 1858-ban elhunyt neje mellett fog nyugodni. Csak 8 nap előtt érte a kór első rohamait. Vasárnap s hétfő közti éjjel roszabbul érez­vén magát, egy pap barátját hivató, s minden vallásos kötelességet teljesített. Hétfőn reggel Deguerry apátot szintén elfogadó, 4 leánya s fia a végperezben ágyánál állottak. Fia, Magnan táborkari százados — ki a múlt évben Mexicóba küldetett — néhány nap előtt tért vissza ama zászlókkal, melyek a pueblai ostrom óta vétettek el az ellenségtől. Magnan tábornagy a második császárság alatt kinevezett tábornagyok közt, a kineve­zés keltét tekintve, a második volt. 1852. dec. 2-kán egy napon neveztetett ki St. Arnauds Cas­te­ll­a­n e tábornagyokkal, kiket mindkettőjüket túl­élte. A nagy hadtestek parancsnokai bizottmányának elnöksége most, Magnan halálával, Baraguay­­d’H­­ 11­­ e­r­s tábornagyra fog átszállani. A „Franco“ szerint Napoleon herczeg s neje jelenleg a meudoni kastélyban laknak, mint ez ren­des szokásuk az év ezen szakában. Nem igaz, hogy a herczeg schweiczi jószágára utazott volna el.

Next