Sürgöny, 1865. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1865-09-21 / 216. szám

a suezi csatorna megnyílta előtt ismét a régi Egyiptomon át vezető ú­t­r­a t­er­e­lt­d­­­n­é­k vissza. (Vége köv ) Megyei tudósítások. IKiskolcz, sept. 16. A „P. N.“ borsodi levele­zőjének jelentése lényegileg igy hangzik: Szeretett főispánunk, miként Fehérmegyében is történt — jónak látta a közelebbi teendőkre nézve meg­hallgatni a megyei értelmiség azon tekintélyes tömegé­nek véleményét is, mely az előbbi napon lelkesülten sietett üdvözletére, s bizalmat nyilvánított és támogatást ígért „azon határokig, melyeket a j­ó­­zan honszeretet és meggyőződés elünkbe szab.“ E régből egy 60—70 tagból álló conferentiát hí­vott össze e hó 14-ik napjának reggeli 0 órájára, a me­gyeházban lévő főispáni lakszobákba. De mivel az ily zártkörű conferentia ellen több oldalról aggodalom nyil­vánult, késznek nyilatkozott ő mmga, szívesen látni az értekezleten a megye és székváros mindazon férfiait, kik egy higgadt és komoly tanácskozásban való rész­vételre képesek és alkalmasak. Az ekként nyilvánossá vált, s a megye és város csaknem összes értelmiségét magában foglaló értekez­letet ö­nmga a kitűzött helyen és időben megnyitván, bizalmasan felhívott mindenkit, hogy szem előtt tartva az átmeneti állapot természetét és a kanc­ellár utasítá­sát, egész őszinteséggel nyilatkozzanak azon eszkö­zökre nézve, melyek által a megye sorsán segíteni le­hetne addig is, míg a törvényhozás útján intézkedés lé­tetnék. Az elnöki bizalmas felhívásra megeredt a tanács­kozás árja, elég hévvel, hogy a szónokokon a honfiúi mély érdeklődés megható jelenségeit felismerhessük, de elég komolysággal is, hogy a szenvedélyek túlkapá­saitól mentek maradjunk. A sok, többé-kevésbé szabatos, de lángoló haza­szeretetet és ihlettséget tanúsító nyilatkozatok között há­rom, egymástól eltérő vélemény talált legavatottabb képviselőkre. Az egyik véleményt tolmácsolta M. L. múlt or­­szággyűlési képviselőnk, ki tüzetesen fejtegető azon okokat, melyek lényeges elvsértés nélkül semmi szín alatt sem engedik meg, hogy csak egy hajszálnyira is feladjuk azon passivitást, melynek eddig minden sikert köszönhetünk. Ha már törvényes és tömeges tisztújítás nem történhetik, s a bizottmány vissza nem léphet tör­vényes jogaiba, ám maradjon a megyei élet mostani mivoltában mindaddig, mig az országgyűlés nem intéz­kedik. A másik véleménynek kifejezést adott Ke. V. B. volt országgyűlési képviselőnk. Túl­­ élénk színekkel rajzolta a jelenlegi hivatalnoki kar magaviseletét s sze­rinte a tért teljesen tisztizni, s újaknak kell helyet adni. A harmadik véleményt tolmácsolta V. L. volt or­­szággyűlési képviselőnk. — Átgondolt szabatos beszé­dében a rábeszélés minden érveit felhasználni igyeke­zett annak bebizonyítására, hogy a jelen viszonyok kö­zött a jog követelményeit — melyeket azonban senki nálánál jobban nem tisztel­t alá kell rendelni a magas politika követelményeinek. Restaurálni n­e áll tehet­ségünkben , a tisztújt­ást a kormány m­a nem engedi; a megyei administratiot a mostani hivatalnokok ke­zében hagyni nem lehet, tehát fel kell azt frissíteni alkotmányos elemekkel , el kell foglalni a tért , ha­bár csak részben is ; ezt óhajtja a kormány , mely bizalmunkat birja, melynek üdvös intenziói felől meg vagyunk győződve, — ezt kívánja a sanyargatott és kizsákmányolt nép, ezt javasolja a józan és emelkedett politika. Mind a három vélemény talált meleg, értelmes pártolókra és ellenzőkre. Három órai folytonos küzde­lem után, melyet ö­nmaga megnyugtató leleplezésekkel élénkített velős és zamatos nyilatkozata még érdeke­sebbé ten, — az egymástól lényegesen eltérő három vé­lemény azon közvetitő javaslatban talált megoldást , hogy ő nagyméltósága pótolja a pótlandókat, szervezze az administratiót és igazságszolgáltatást sa­ját bölcsesége szerint; az értekezlet tagjai kijelentik maguk részéről, hogy azok, kik jelenleg hivatalt fog­nának vállalni, csak azért, mert vállaltak, nem szűn­nek meg politikai fac­orok lenni, sőt a­mennyiben a jelenlegi hivatalnoki kar teendőiben való oszta­­kozás által a mindnyájunk bizalmát bíró kormány­férfiak bevallott politikáját, t. i. a nagy közjogi kérdé­sek alkotmányos megoldására való törekvést kívánják és hiszik támogatni: hazafias áldozatkészséget s önmeg­tagadást tanúsítanak. Ezen javaslat elfogadtatott, s megállapodásként elnökileg is enunciáltatott, kijelentvén : nagyméltósá­ga, hogy lelki örömmel szemlélte azon bűnszerelmet és lelkiismeretességet, a­melylyel mindenki buzgólkodott eszméit a közjó érdekében előadni. — Köszöni a min­den oldalról nyilvánult bizalmat. Az értekezlet csak­nem egyhangúlag kifejezett nézeténél maga sem akart egyebet és többet. Megelégszik vele. Erősen hiszi ügyeink jobbrafordultát, s reményli a végkibontakozást. A tanácskozás ezen végeredménye, kevés kivétel­lel, megnyugtatta és kielégítette a forrongó kedélyeket, megnyugtatta azokat is, akiknek véleménye már az értekezlet egybe hívása és összeülése által túlszárnyalva jön, s a­kik egy meghaladott álláspont vélelmezését feles­legesnek tartották. Főispán ö­nmga tegnap eltávozott körünkből, hogy néhány nap múlva visszatérjen és szervezze az administratiót ismert bölcseségével. KW Á­ffi A Napi újdonságok. — A „P. B.“ Írja : Az első távsürgöny, mely a Budáról Szegzárdon keresztül Mohácsra vezető táviró­­vonalon a szegzárdi távirdahivatal által szállíttatott, Szegzárd városi közönségének legalázatosabb hódolati üdvözlete volt a cs. k. Apostoli Felségéhez. 4. A „W. Abdp.“ irja : Felhatalmaztattunk kije­lenteni, hogy több itteni lap által gróf Hohen­war­t­­n­a­k cs. k. bécsi rendőrigazgatóvá kineveztetése iránt hozott tudósítás teljesen alaptalan. 4£ A „Pannónia híd“ mintája még egy hétig kiál­lítva marad; figyelmeztetjük azokat, kik még nem lát­ták, hogy e hét folytán tekintsék meg.­­ Izsó Miklós szépen halad Stühler márvány mellszobrával, melyet, mint tudva van, az akadémia számára rendeltek meg. Izsó műterme, (az újvilág ut­­cza 16. szám alatt földszint) érdekes látványt nyújt. Irodalmunk és színészetünk jeleseinek a rezmássán kivül több szépen sikerült népéletképet látunk, mely nemnek Izsó a szobrászat terén kitűnő sikerrel működő úttörője. 4. Az „Uj­ Korszak“ Charnoch híres angol nyelvtudósról emlékezik, ki nejével Görögországba utaztában hazánkat s jelesen Székes-Fehérvárt is meg­látogatta, hol igen szives fogadtatásban részesült. Char­­nochnak igen feltűntek a magyarországi czigányok, s nagy érdekkel vizsgálta őket, mivel a czigányokról egy jeles művet is irt, s mint kijelenté, most látott leg­először életében igazi czigányokat, mivel az angol czi­gányok csak korcsfajt képviselnek. # F. hó 19-kének esti óráiban nyittatott meg a budai izr. cu I­tu­s k­ö­z­s­ég imaháza Pe­tro­vi­cs Szilárd budavárosi főkapitány úr jelenlétében. Nagy közönség jelent meg ez ünnepélyes alkalomra. A szép imaház, melynek bővebb leirását minap közöltük, ün­nepélyesen ki volt világítva . Ranz­burg kántor a karszemélyzettel bevezető hymnust énekelt, mely után a rabbi-helyettes König úr imát mondott a szövetség­láda előtt. A thora átvitele a régi kis imaházból az új­ba fényes vallásos szertartású fáklyásmenettel ment végbe. Az in­aház ácsmunkálatai Bachmeier mű­helyéből kerültek ki. Miután az egész építkezés teljes kivitele úgy is a hitsorsosok kegyes buzgalmától függ, felette kívánatos lenne, hogy a budai cultusközség ke­gyes adományok által azon helyzetbe jutna , miszerint a nagy áldozatokkal megkezdett építkezést tökéletes­ségre vihetné.­­ „A tornászat terjesztése Magyar­­országon“ czímű munkán dolgozik Richter Antal, az első nyilvános tornacsarnok titkára, ki a tornászat ügyében elismerésre méltó buzgalmat fejleszt ki, mely által ösztönöztetve közelebb is körutat tett hazánkban. Az általa kiadni szándéklott munka a tornászat kezde­tét, mostanig tett haladását, s a hazánkban alakuló­­félben lévő tornaegyletek szervezési tervét fogja tar­talmazni. 4. Megjelent és szerkesztőségünkhöz beküldetett: »Magyarország és a nagy világ“ politikai, ismeretter­jesztő és szépirodalmi képes hetilap. Felelős szerkesztő Balázs Sándor; kiadó-tulajdonosok : Deutsch testvérek. Előfizetési díj egész évre 12 ft. A mutat­ványszám tartalma következő: Reitter Ferencz rö­­­­vid életrajza, arcaképpel. Politikai heti szemle, politi­kai krónika, öt horvát képviselő­i képpel, rege a cso­daszarvasról képpel, nagyanyám hintája, elbeszélés, pest-budai közraktárak képpel, a legelőkelőbb fűszer­növények művelési s kereskedelmi történelme képpel, Du Chailly első gorillája képpel, Julius Cae­sar képpel, humoreszk­­ képpel, színház, könyvészet, sakk-feladványok­kal. Az egész lap gondosan s dísze­sen van kiállítva; a politikai czikkek Fáik Miksa tollából folynak. Ajánljuk a t. közönség figyelmébe. — A magyar képzőművészeti társulat f. hó 16 án tartott választmányi ülésében a társulati vagyon újabb leltározását eszközlő bizottság tette jelentését, melyből kitűnt, hogy részint pénzben, részint értékben, ide értve a nyugdíjintézet alaptőkéjét is, a társulati vagyon 14,644 ft 93 krra, az alapítványi tőke pedig 20,000 p. é. forintra szaporodott. A „Nefelejts“ czímű lap által hirdetett pályázat kezelését örömmel vállalja el a tár­sulat ; a választmány kebelében csupán a kiírt határidő közelsége miatt nyilatkozott némi aggodalom, s azon óhajtás, hogy, ha lehet, hosszabbíttatnék meg egy hó­nappal a pályázási idő, miután ez a kívánatos siker ér­dekében csaknem elkerülhetlennek látszik. Az alapító tagok sorába léptek legújabban : Rudnyánszky Béla, Kiss Bálint, L­i­p­­­t­a­y Béla báró és T­e­­lepy Károly; ezek száma jelenleg 101, a rendes ta­goké 1038. Ezek közül vidéki 413, helybeli 524. — Than Mór a műcsarnokban kiállított nagy kartonja áll­ványát további használatra a társulatnak ajándékozd. Pest, 1865. sept. hó 18. Keleti Gusztáv, t. szer­kesztő. A magyar képzőművészeti társulat kirándulá­sára nagyban folynak a készületek; lesznek jelmezes rendezők, rendtartók, felolvasás stb. mind humoristikus modorban. Figyelmeztetjük a résztvenni kívánókat, hogy siessenek jegyeket váltani, mert csak pénteken délig adnak ki jegyet, minthogy az étkezési s egyéb megrendeléseknél a számot két nappal előbb tudni kell. Jegyet az akadémia épületében a társulat irodájában lehet váltani 4 ft 50 krért. 4. A jövő vasárnap tartandó szüreti kirándulás­ra, melyet a képzőművészeti társulat rendez, az elin­dulás az akadémia palotája előtt fog történni, ünnepélyesen díszített hajón, pontban 6 órakor, mire nézve figyelmeztetjük a résztvenni akarókat, hogy a kijelölt időre az elindulási helyen megjelenjenek, nehogy a hosszasabb várakozás miatt a mulatság ideje csorbíttassék. — Közük, hogy Schmidt tanárral a „Herrn. Zig“ főmunkatársa, dr. Seutz is visszavonult a szer­kesztéstől. Egyelőre Steinhauszon T. kiadó fogja a felelős szerkesztő aláírását pótolni. Mint jövő szer­kesztőt volt országgyűlési és birodalmi tanácsi követ, Binder Mihály, főtörvényszéki tanácsost nevezik, ki 1861-ben a „Sieb. Boten“-t szerkesztette. — A kis-kun-halasi helv. hitvallású VI. osztályú gymnasiumban a beirások oct. hó 1-én és következő napjain, a rendes előadások pedig 5-én kezdetnek meg. Kelt K.-K.-Halason, 1865. sept. 17-én. Az igazgatóság. — A kecskeméti reform, főiskola gymnasiumi s bölcsészeti osztályaiban, ugyszinte nyilvános jogaka­­démiájában is, a beiratások f. é. oct. 2 től—7-ig tör­ténnek. Kecskemét, sept. 19. 1865. Az igazgatóság által, 4k Karéból érkező levelek szerint — írja a „P. J­­.“ — ismét valami 10,000 cserkesz lépte át a határt, a­kiknek letelepítésével Nusset basa, emigratioi biztos­nak elég dolga van. A nagy és kis kabarda-törzsek, me­lyek eddig az oroszoknak nagyon hódoltak, szintén las­­san kint kivándorolni kezdenek Törökországba. Főnö­keik egyike, Mussa Kondukoglu 1000 családdal van útban. A cserkeszek kezdetben azt kívánták, hogy egy törzs családai együtt maradjanak, ez azonban nem tel­­jesíttetik. Váljon az Enos (a márványtenger partjain) melletti cserkesz gyarmatokban most történő esemé­nyek összefüggnek-e evvel, nem tudatik. Augusztus közepe óta ugyanis az ottani erdőkben a kivándorlot­­tak fegyveresen nagy számmal seregeitek össze s a kormányzó meghagyása daczára vonakodnak szétmen­­ni, sőt a nagyvezírhez folyamodást terjesztettek, hogy engedje őket továbbra is ott h­aladni. Úgy látszik, hogy a kormánynak nagy akadályokon kell átesnie, míg a cserkész kérdést teljesen rendezheti. — Nemzeti színház. Litsner Aurélla k. a. tegnapelőtt (19-én) Meyerbeernek „Dinorah“ czímű dalművében a czímszerepet egészen megtelt ház előtt énekelte és ezzel egyszersmind vendégjátékait be­fejezte. Habár ezúttal is meggyőződtünk iskolázottsá­gáról, hangja gyakorlottságáról, előadási finomságáról, de azért mégis kénytelenek vagyunk bevallani, hogy hangja oly kis terjedelmű, középfokain rezgő, hogy egyes felsőbb hangokat leszámítva, ha a pártatlan hall­gatót helylyel-közzel megnyeri is, de színpadunk igé­nyeihez képest teljesen ki nem elégítheti. Az árnydal után, melyet hangja kis körében igen művészi színe­zéssel és megnyerő kellemmel énekelt, háromszor ki­tapsolták s néhány bokrétával tisztelték meg. Az elő­adás többi része egészen úgy ment, mint a múltkor. A természetes vizezést ismét nagy tetszés követte és ha múltkor említett javításainkat elfogadják, e szép lát­vány hatását bizonyára még emelendik. Végre Paul­it ismét figyelmeztetnünk kell, hogy „Corentin“ bamba és nem bohócz. — Reindl, a nemzeti színház jeles klarinétis­tája újra elfoglalta helyét a nemzeti színházi zenekar­ban és a fenforgott viszály békésen ki van egyenlítve; a tegnapelőtti előadásban már a zenekarban működött. — Jövő héten kedden három vendég lép föl egy­szerre Verdi „Troubadour“ czimű dalművében: K o­­c­s i­s Irma k. a. mint Leonora, K n a h 1 n­é asszony mint Azucena és V i 11 e m, a német színház volt bari­tonistája mint Luna. — Tüzeset a vizen. Vasárnap este 8 óra után a Margit-sziget közelében egy malom kigyulladt és a gyors tűzoltási segély daczára egészen elhamvadt. — Demidow úr, mint Páriából írják, az Elba­­szigeten lévő birtokát a történeti múzeumokkal egy bankárnak 750,000 frankért eladta. — Minthogy a napi­sajtót élénkebben érdeklik az U 1 1 m a­n n impressario­s Patti- féle hangver­senyek , nem lesz talán érdektelen az olvasóra nézve, ha az őszi és téli idényben teendő körútját ide­igtatjuk a városok azon sora szerint, a­mint a vállalkozó azokat meg­látogatni óhajtja. Legelőször is Berlinben ad hangversenye­ket, azután : Potsdam , Stralsund , Greifswalden , Stettin, Brandenburg, Danzig, Elbing, Königsberg, Bromberg, Po­sen, Boroszló, Brieg, Batibor, Briten, Gráaz, Pozsony, München, Augsburg, Stuttgart, Heidelberg, Majna melletti Frankfurt, Mainz, Köln, Düsseldorf, Lüttich, Brüssel, Ant­werpen , Rotterdam, Haaga , Amsterdam, Utrecht, Manheim, Bréma, Magdeburg, Halle, Lipcse, Dresda, Pétervár, Moskva, Varsó, Krakkó, Lemberg, Prágában és végre Bécsben fog hat­­ hangversenyt rendezni, még pedig hármat legközelebb, hár­­­­mat pedig az egész művészi körút befejeztével. A közremű­ködők között említtetnek Patti Charlotta k. a., Hipman- Seebach asszony, dr. G­u­n­z és a legkiválóbb művészek min­dennemű hangszereken : Jaell, Patti, stb. — A molnárutczában Pesten vasárnap este egy pin­­czében egy fiatal leány hulláját találták és a Rókuskórházba vitették bonczolás végett. — Egy Marzetti nevű urnak — mint mesélik — oly módszert sikerült volna fölfedeznie, melylyel a társodronyon zenészeti hangjegyeket és hangokat képes közölni. — Az id. Dumas a berlini Wallner-színházban szintén fog fölolvasásokat tartani. 4. A „Felvidékiben a következő szomorú tudó­sítást olvassuk: Sárosból, Bártfa, September 13-án. Alig múlt el tíz nap a városunkban dühöngött tűzvész után, melyet a „Felvidék“ I. évi 72-dik számá­ban az olvasó közönség tudomására juttattam, s már is új, még nagyobb s kártékonyabb elemi csapást kell fel­­említenem. Ma reggeli negyedfél órakor ugyanis a vész­harangok végzetteljes kongása kellemetlenül riaszta föl a reggeli édes álomban szendergő lakosságot. Gyorsan továbbharapódzó tűz ütött ki az Ófehérítő nevű délkeleti külvárosban, még­pedig az u. n. jeruzsálemi utczában. Miután e városrészben csupa parasztság lakik, s miután ennek házai majdnem kivétel nélkül fából va­lók, szalmával fedvek s agyaggal kitapasztott fakémé­nyekkel vannak ellátva, az utcza közepén egy ház pit­varában lévő zsindelytömegben támadt tűz néhány percz alatt az egész keskeny utczát lángba bontotta s tovább­terjedése csak a szomszéd kertek, az erősen megnedve­­sitett házfedelek s a kiválólag csendes időjárás által gátoltatott meg. A nevezett utczának csak egy bejárata lévén, annak belsejébe annál kevésbé lehetett hatolni a roppant forróság miatt, mert a pusztító elem nem csak a szalmafedelekben és faalkatrészekben, hanem a padlá­sokon nagy mennyiségben fölhalmozott takarmányban s kicsépeletlen gabonában is nyert erős s huzamos tá­pot. Miután tehát az utcza mindkét sora egyszerre ál­lott lángban, megmenteni csak kevés tárgyat lehetett, s így a kár igen tetemes. Állatokból, mint halljuk, csak néhány juh lett a tűz áldozatává. Ámbár a néhány lé­pésnyi távolban elfolyó Lauka elegendő vízmennyisé­get szolgáltatott,­­ a polgárság dicséretes erélyt fejtett ki az oltásnál, mindez a föntebb érintett okoknál fog­va csak kevés sikerrel bírt. Rövid idő alatt tizenhét ház volt porrá égve s a föllobogó lánga roppant szalmakész­letet fél napon át kellett oltogatni. A leégett 17 ház közül, ha jól értesültünk, csak négy volt biztosítva, még pedig az „első magyar általános biztosító-társaság“-nál. # A „Felvidékiben olvassuk : Kassán szél­iben beszélik, hogy az utóbbi napokban koporsót láttak a csillagok közt, mely fölött egy angyal állott seprővel kezében. Jelentőségét ezen csoda­látványnak oda ma­gyarázzák , hogy cholera lesz ; ennek ellenszeréül pe­dig alkalmasint a bort és pálinkát ajánlják. — Sz. 8 — ra V. K—nak. Czikkét — 15-ről — vettük. Köszönjük, hogy bizalmával hozzánk fordult. E bizalom viszont bizalmas nyilatkozásra bátorít bennünket is. A kérdéses ciikk közlését nem tartjuk e pillanatban se időszerűnek, se ildomos­nak. Az nem a háborgó tengerre, hanem a tűzre lenne­­ olaj. Különben az ellen­nézetű lap is sokban szelídült azóta, a az országgyűlés immár ténynyé vált egybehívása által a kedélyek még inkább csillapodni fognak, mindenki erősbödni fog a bizalomban a türelemben, és onnan várandja az orvoslást, honnan az egyedül jöhet, s mely már úgy is küszöbön van. Kü­­­f­öld, ANGOLORSZÁG. Mint­­Dublinból jelentik , f. hó 15-én esti 8 órakor tetemes számú rendőr-ügynökök a kastélyból a Parliament-streetbe indultak, s ott 12 cso­portra oszlottak szét, mindegyik az utczának egy-egy kijárását foglalván el. Ugyanakkor több ügynök az „Irish­ Peeple“, a fém­acismus közlönye irodájának ajta­ján zörgetett. Az ajtó nem nyittatván ki, azt betörték. A rendőrség birtokába véve az irodát, s ott 12—14 egyént fogott el, kik — mint mondják — ama lap szer­kesztői lennének. A rendőrség még 16-án is megszállva tartá a házat. Azon hír szárnyal, hogy számos fegyve­rek s iratok is foglaltattak le, a főnökök neveivel. Az összes londoni napi­lapok az „Indep­ beige“ után közük Russell grófnak a gasteini egyezményre vonatkozó körlevelét. A „Times“ ezen körlevél kifeje­zéseit épen nem találja szerfölött erőseknek. Mint Dublinból 16-ról jelentik, az „Irish­ People“­­irodában eszközlött befogatások oly fontos értesülések következtében eszközöltettek, melyek iránt a titkos­ ta­nácsnak 15-én kelll tanácskoznia. Ezen értesülések folytán,s a korona tanácsosainak véleményével öszhang­­zólag, a rendőrség befogatási parancsokat kapott az „Irish People“ ellen, felségsértési vád miatt. Corkban is, az éj folytában, több befogatás történt. A rendőrség Dublin összes városrészeiben befogatásokat eszközlött. Számos, nagy kereskedési intézeteknél alkalmazott if­jak vannak compromitálva. A vádlottak egyikénél Amerikából küldetett okiratok találtattak. A befogatá­sok száma már 2- re megy. Azt állítják, hogy Izland­­nak mindegyik részében történtek befogatások. M­a­f­f­e­i gróf, d’ A­z­e­g­­­i­o marquis távollétében Olaszország londoni ügyviselője, f. hó 16-kán reggel Doverbe utazott, hogy az azon estére oda várt Ama­deus, savoyai herczeget elfogadja. L­y­o­n­s lordnak hétfőn kelle Ko­nstantinápolyba indulnia, hogy ott az angol követi állomást elfoglalja. Sir H. Bulwer csak utódának megérkeztével ha­­gyandja el Konstantinápolyt. FRANCZIAORSZÁG. A gasteini egyezmény tár­gyában Dent­s-nél megjelent röpirat a legélénkeb­ben védelmezi Poroszország politikáját, az elbei her­­czegségekre vonatkozólag. A „Patrie“ szerint Drouyn de Lhuys­nek f. hó 19-én kelle Párisba visszatérnie. Ugyanezen lap szerint az „Fclaireur“ a visá-gö­­zös, S­a­i­l­l­a r­d báróval, f. hó 12-én érkezett meg Toulonból Tuniszba. Saillard bárónak a­ki a franczia kormány által külön megbízással küldetett oda — más­nap kelle a tuniszi beg által elfogadtatnia. A marseillei „Sémaphore“, legközelebb az „Eclaireur“ elindulását jelentvén, ezt mondá : „Azt hiszik, hogy Saillard kül­detése igen kevéssé lesz kellemes Sidi-Sadoekra s kör­nyezetére nézve.“ A „Patrie“ tudni hiszi, hogy egyedül arról van szó, miszerint a beytön némely kártérítések követeltessenek, oly algíri franczia alattvalók számára, ki Tuniszban bántalmakkal illettettek. A „Patrie“ legközelebb jelenté, hogy a sziámi udvar egy legújabb szerződés által elismeré a francziák­­nak Cambodgéhozi jogait. Most ugyanezen lap arról értesül, hogy a sziámi király művét be akarván fejezni, s Francziaország irányábani jóindulatát tanu­lni, leg­közelebb elhatározá, egyik udvari tisztjét Szaigonba küldeni, hogy az barátságos nyilatkozatokat vigyen meg a cochinchinai kormányzó számára. Ezenkívül ezen küldöttnek a szerződésben kijelölt összes részlete­s alkalmazási kérdéseket is szabályoznia kellene. Hír szerint B­a­e­z tábornok, a domingói köztár­­­­saság hajdani elnöke, ki jelenleg Párisban mulat, leg­közelebb San Domingóba fog indulni. A franczia lapok kiemelik a b. Gabien­t,­s Manteuffel kiáltványainak modora közt létező különbséget. Míg a „Constitutionnel“ hangsúlyt he­lyez azon tényre, miszerint a schleswigiekhez intézett porosz kiáltványban csupán ezek anyagi érdekeiről, s a király irányábani engedelmességről van szó; míg az austriai tábornok hangsúlyt helyez Holstein autonó­miájára, s kijelenti, hogy az ország lakosai részt fog­nak venni a közigazgatásban, a „La Presse“ a két ki­áltvány közt azon egész különbséget találja, mely az önzetlenség s a becsvágy közt létezik. Szerinte Porosz­­ország végérvényes módon bíróul akarja magát föltolni, a lakosság „érdeke“ fölött, s ezen ruganyos kifejezést saját annexionisticus terveinek javára fogja kiak­názni. OLASZORSZÁG Rómából 1 hó 13-tól kelt leve­lek szerint, Hohenlohe­s Manning decem­berben fognak bíbornokokká kineveztetni. A pápai kormány kiegészíti a sereg hadvázait. Merodé betegeskedése miatt, szabadsággal Belgiumba fog utazni. Rómában azt hiszik, hogy B­o­g­g­i­o bizalmas küldetésben mulat Rómában; a pápa által már két iz­­ben fogadtatott el. Némely római levelek ugyan tagad­ják, hogy B­o­g­g­i­o a Vegezzi által megkezdett al­kudozásokat igyekeznek újra fölvenni, azonban mégis azt vélik, mikép­p a pápai kormány fölvilágosításával van megbizatva, a florenczi udvar szándékai iránt. Victor Emanuel király Florenczben f. hó 18-án reggel ünnepélyesen elfogadd a spanyol kö­vetet, a­ki meghitelező­ iratait átnyujtá, s igy nyilat­kozott : „A spanyol s savoyai kir. családok közti régi összeköttetések s mindkét nemzet közös érdekei, me­lyek ugyanazon származással, s hasonló politikai intéz­ményekkel birnak, zálogul szolgálnak a jó egyetér­tésre nézve, mely most már szerencsésen helyre lévén állitva, naponkint mindinkább meg fog szilárdulni.“ A király hasonló szellemben válaszolt: NÉMETORSZÁG. Mint Hamburgból jelentik, a herczegségekből 18 kán elbúcsúzott­­. H­a 1­b h­u­­b­e­r-nek 20­ kán kelle onnan elutaznia, s Dresdán át Bécsbe mennie. Mint a lübecki „Eisenbaha-Zig“ hivatalosan je­lenti, a porosz királynak Ratzeburgba érkezése (Lauen­­burgban) f. hó 24 kén fog történni, s ottani mutatása 27-ig tartand. Kielben azon bír szárnyalt, hogy K. G­a­b­­­e­n­z altábornagy 20-kán az augustenburgi herczeget meglá­­togatandja. Mint a „Kiel. Ztg“ jelenti, a herczegségeknek dán részről kiszolgáltatandó 4 millió bank-tallérnyi tőkés Schleswigbe megérkezik. R­o­o­n porosz hadügyminiszer a hadihajók fölött tart szemlét. A hajóhadi telepek végetti építmények to­vábbi rendeletig beállíttattak. NÉMETALFÖLD: F. hó 18-án nyitá meg a ki­rály a kamrákat. A trónbeszéd kijelenti, hogy a kül­földhöz­ viszonyok kedvezők,s hogy a gyarmatok hely­zete átalában kielégítő. Továbbá különböző sajtó­tör­vényeket ígér az indiai gyarmat számára; azt állítja, hogy a községi adó megszüntetése a nemzettől semmi új áldozatot sem kíván; megemlíti a marhavész elleni rendszabályokat, s a pénzügyi helyzetet kedvezőnek jelöli ki. SPANYOLORSZÁG. Madridból f. hó 16 ról je­lentik, hogy igen fontos kérdések tárgyaltattak egy 11 imran­t

Next