Sürgöny, 1865. október (5. évfolyam, 225-250. szám)
1865-10-27 / 247. szám
347. m. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten 98 - i Pál papirkereskedésben (hatvani-utcan, a d. kir. postahivatal melletti sarokban). Káziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele■fiinktől fogadtatnak el._______________________ SÜRGÖNY. Hason.hirdetések: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért S kr., kétszeri hirdetésért T kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért G kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban és Hamburg-Altenában Baasemteln és Voller; Hamburgban Türk,holm Jakab; Lipcsében Büglerlügen és Borg urak. Buda-Pest, Péntek, October 27.1865. Előfixetési árak : Naponta! póttal sajtkfűdéste, Budapesten bitből hordva. Égési évre........................*0 frt. Égési évre . . . , I írt ki. Félévre .............................10 . Félévre , Negyedévre • • • • , * . Negyedévre . . . , 4 . 10 . HIVATALOS RÉSZ. Törvény 1§65. oct. l§-ról, a fehér répábeli czukor-termelés megadóztatásának jövőbeli módja iránt; érvényes az egész birodalomra, Dalmátia kivételével. Vonatkozással 1865. sept. 20-ki nyiltparancsomra, rendelem, a mint következik : 1. sz. A fogyasztási adó a fehér-répábeli czukortermeléstől, 1865. dec. 1-től kezdve, a műkészülékek műveleti képessége, s alkalmaztatásuk időtartama szerint lesz befizetendő, s az eziránti eddigi törvények s szabályok ugyanezen időponttal hatályon kívül fognak lépni. Csupán azon ayonan üzletbe helyzendő répaczukorgyárakkal, melyek a czukortermelésre friss répák pállasztását alkalmazzák, vagy szántott répát dolgoznak fel , azon időpontig , melylyel műveletképességük alapjai kinyomozhatók, kell az eddigi szabályok szerint bánni. 2. Cz. Az alkalmazott nedv-nyerészi készülékek különbszerűsége szerint, minden gyár művelet-képessége meghatároztatik : a) Ha friss répák sajtolási eljárás segélyével dolgoztatnak föl, egy oly minimal-fokmérő alapján , mely a lehető sajtolások számát a sajtok mérve, s hatályának különbsége szerint szabályozza, s az illető közelebbi határozatokkal a mellékletben ide van csatolva; b) centrifugok alkalmazásánál, 7 bécsi mázsával, minden centrifug rostalapjának négyszög lábjától, minden 24 órára; e) friss répák pállasztásánál, valamint szárított répák földolgozásánál a középszámítási répa-súly szerint, amint az, a hivatalosan ellenőrzött mérlegelés szerint, a legközelebb megelőzött termelési időszakban, minden 24 órai munkanapra nyilvánult. 3. Cz. Az e szerint egy-egy napra, különbség nélkül megállapított, s a bécsi mázsák szerinti répasúlyban kifejezett művelet-képesség alapján, a termelési időszak minden egyes hónapjára, mindegyik gyár művelet-képessége ama répa-mennyiségnek az illető naptári hónap napjai számávali szorozása által számittatik. 4. sz. A mindegyik gyártól havonkint lefizetendő adó-általány tüstént kiderül az illető hóra kinyomozott répasúlynak szorozásából, a répa-súly bécsi mázsái szerint kimért illetéknek s az ahhozi 30 prees rendkívüli pótléknak jelenleg törvényes érvényben fönnálló öszletével. 5. sz. Az üzletnek oly teljes szünetelésénél, mely szakadatlanul egymásra következő 24 óránál tovább tart, a havi adóáltalánynak a kiderített szünet idejének megfelelő része azon feltétel alatt számíttatik le, vagy illetőleg téríttetik vissza, ha a folyvásti üzlet beállott akadálya fölött a pénzügyi hatóságnál, vagy a legközelebbi pénzügyi közjegnél két példányban írásbeli jelentés létetett, s az e végre kiküldendő pénzügyi közleg által az üzletszünet kezdetének, valamint megszűnésének időpontja hitelesen constatkoztatott. A jelentés egyik példánya, az átnyújtás megerősítésével, a félnek tüstént visszaszolgáltatandó. 6. sz. Hat héttel a termelési időszak kezdete előtt, s legkésőbb aug. 1-ig, — az 1865. évre nézve kivételesen legkésőbb 8 nappal ezen törvény kihirdetése után, — minden répaczukor-gyártól az elöljáró pénzügykerületi hatóságnál, illetőleg a pénzügyi fölügyelőnél a helyiségek s mü-készülékek pontos jegyzéke lesz két példányban átnyújtandó, minden létező nedv-nyerési készülékek pontos leírásával, különösen centrifugoknál a rostalap térmértékének kijelölésével, nedv-sajtóknál a sajtó-lemez széles hosszának kijelölésével, vagy sajtó-halmaz alkalmazásánál a présrudakon belüli préslapnak, valamint minden egyes prés magasságának, továbbá a választó üstök számos térfogatának, s a legözölögtetési készülékeknek kijelölésével, melyből egy, hivatalos megerősítéssel ellátott példány a gyárvállalkozónak fedezete végett visszaszolgáltatik. Továbbá minden sajtónál kijelölendő, ha vájjon az emberi kezek, vagy pedig állati-, víz-, vagy gőzerő által hozatik-e mozgásba, ha vájjon az magára lir-e szivattyúval, vagy pedig egy közös szivattyúval, egy más nedv-sajtóval, csak váltogatva ez utóbbival működik, végre ha váljon minden egyes nedv-sajtó terhelése s kiürítése táblánkint, vagy egyszerre történik-e. A pénzügy-kerületi hatóság (pénzügyi felügyelő) által eziránt hivatalos vizsgálat, s a létező mű készülékek s szerszámok kimérése s kijelölése eszközöltetik, s e fölött egy, a gyár-birtokos, vagy annak helyettese által együtt-aláírandó jegyzőkönyv fölvétele rendeltetik el.A gyár az idő szerinti vezetőjének neve az üzlet megkezdése előtt a pénzügykerületi hatóságnál (a pénzügyi felügyelőnél) írásban bejelentendő: 7. sz. Az ily módon létrejött leírás s fölvétel a legkövesebb következő termelési időszakra is érvénynyel bír. Ha pedig a gyárrendezésben változás áll be, azt legkésőbb fé héttel az új termelési időszak kezdete előtt a pési Zölgy-kerületi hatóságnál (pénzügyi felügyelőnél) írásban be kell jelenteni, valamint a gyárvezető árésatélyébel is minden változást is mindig tüstént be kell jelenteni. 8. sz. Egy egész termelési időszak alatt, minden változtatás a nedv-sajtók, vagy egyéb nedv-nyerési készülékek rendezéses használatmódjában, valamint a bejelentett Választó-üstök s elgőzölögtetési készülékek minden nagyobbítása vagy szaporítása, 1000 ftnyi büntetés alatt minden egyes esetre, tiltva marad. Ugyanezenbüntetésnek van helye, ha az üzlet a benyújtott leírás fölött a 6. czikkben említett hivatalos vizsgálat előtt kezdetett meg, s ha az utólagosan eszközlött hivatalos eljárásnál lényeges valótlanság fedöztetik föl, névszerint oly bevallásokban, melyek a műveletképesség kimérésére befolyással bírnak. Az utólagosan eszközlött hivatalos eljárásnál fölfedezött más valótlanságok, mint szabálytalanságok, 20—100 ftnyi büntetéssel fenyitendők. Ezen büntetések a gyár vezetőjét, — annak tulajdonosa, vagy bérlője személyes kereskedése mellett, — sújtják. 9. sz. Miután a pénzügy-kerületi hatóság (pénzügyi felügyelő) a gyár kinyomozott üzletviszonyai alapján, írásban tudtul adá a termelési időszak mindegyik napjára a műveletképesség szerint eső adó átalánykészletet, a gyárbirtokos személyesen, vagy az ő felelőssége alatt a gyár vezetője, köteles legkésőbb 3 nappal az üzlet s minden következő hó kezdete előtt, az erre kijelölt hivatalnál, ama répa-mennyiség írásbeli bejelentését előterjeszteni, mely, a megállapított műveleti képesség szerint, az illető hó tartamára földolgoztatásra jutand el, a ráeső adó átalánykészlet hozzácsatolása mellett. Ha az üzlet a termelési időszak kezdetén nem a hó első napjával kezdődik, vagy ha annak végén nem a hó utolsó napjával záratik be, az adó átalányt ezen két hóban azon öszlettel kell kimérni, mely ezen két hónak az üzletre szánt részére esik. 10. sz. A fölterjesztett bejelentés folytán a gyárnak egy, előnyomatott papíron kiadatott bárcza szolgáltattatik át, melyben a hónap, napok száma, s a művelet képesség szerint földolgozás alá jutott friss, vagy szárított répa mennyisége kijelöltetik; valamint a kiszabás, vagy a közvetlenül történt lefizetés esetében, az ettől eső átalány-illeték átvétele megerősíttetik. 11. sz. Az adó-átalány az üzlet megkezdése, vagy folytatása előtt azon időpontban jár le, melylyel a bejelentés átnyujtatik. Azonban oly gyárak, melyek a megfelelő biztosítékot az eddig fennálló szabályok értelmében leteszik, az esedékes illetéket hat hónap múlva is lefizethetik, minden átalányrészlet lejárati határideje után. A lejárt részletfizetéseknek a meghatározott határidőkbeni teljesítésének elmulasztása az ezen szabályokban kiszabott következményeket vonja maga után. 12. sz. Valamely répa-czukor-gyár üzletét nem szabad megkezdeni vagy folytatni, mielőtt annak tulajdonosa birtokában nincs az adó-átalány kimérése iránti hivatalos értesítésnek, s az illető hóra váltott bárczának. Ellenben ezen törvény minden más feltételének teljesítése mellett, azon körülmény, miszerint a pénzügyi hatóság még nem hajta végre a bejelentett műkészülékek s szerszámoknak a 6. czikkben fönntartott megbírálását, nem gátolja az üzlet megkezdését; csakhogy a gyárbirtokos annyira felelős marad a mű készülékek s szerszámok iránt benyújtott bejelentés valósága iránt, hogy valamely, későbbi hivatalos vizsgálatnál constatkozott valótlanság esetében, az ezen törvény 13. czikkében kiszabott büntetések jönnek alkalmazásba. 13. sz. A 12. czikkben foglalt rendelet áthágása, valamint az üzletnek a bejelentett záridőn túl folytatása, vagy be nem jelentett, vagy szerkezetükben s használatmódjukban szabályellenesen megváltoztatott nedvsajtók, centrifugok, vagy vállasztási edények alkalmazása, — eltekintve a 8. czikkben foglalt fenyítéstől, jövedék-csonkításnak tekintetik, amiért is a gyár tulajdonosa ellen büntetésül az illető háza, az összes meglévő mű készülékek művelet-képessége szerint eső adó-illeték négyszeres összege szabandó ki, ez utóbbinak lefizetése mellett. 14. sz. Legkésőbb az üzlet végéül kijelölt napon a gyár üzletet egyszerűen meg kell szüntetni, egy, a pénzügyi hatóság által kijelölendő közseg által a fönnlévő nedv-sajtók, centrifugok, szállasztási készülékeknek, a répa-szétdarabolási készülékkel (reszelővel) együtt, lepecsételés által, vagy más alkalmas módon használhatlanokká kell tétetniük. Az üzlet szándéklott félbeszakasztását a pénzügyi hatóságnál írásban s kellő időben, azaz legkésőbb 4 nappal előbb, be kell jelenteni. 15. sz. A jelen törvényben kiszabott pénzbüntetéseket soha sem szabad a megállapított legcsekélyebb észleten alul enyhitni, különösen akkor sem, ha a vádlott kérelme folytán, a törvényszerű eljárás végrehajtása abban hagyatik. 16. sz. A vám-vonalon át történt czukor-kivitelnél az illeték-megtérítés 1868. dec. 31-ig az 1864. dec. 28-ki törvényben (kir. törv. I. 313. oldal, 98. sz.) kiszabott mérv szerint teljesitendő. 17. Cz. A fehérrépábeli czukor-termelésnek a jelen törvényben előre nem látott uj eljárásmódjait illetőleg, a pénzügyi hatósággal külön egyezmény lesz kötendő. 18. Cz. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Bécs, oct. 18-án 1865. Ferencz József, s. k. Belcredis. k. Lariseh s. k. Legfelsőbb rendeletre : Lovag Meyer Bernát s k. Fokmérő a répaczukor-gyárakbani nedv-sajtók művelet-képességének kimérése iránt. I. A minden egyes sajtó-rakományban foglalt répakép kiszámításának, a sajtó-magasságon kivül, a sajtólemeznek, vagy sajtó-halmazok alkalmazásánál a vezérrudak közti sajtólapnak szélességi s hosszúsági mérveit kell alapokul venni, két bécsi hüvelyk levonása után, széliben s hosszában, s e mellett 55 köbhüvelyket egy font répa péppel egyenlőnek venni föl. H. A naponkinti sajtolások száma meghatároztatik : A)Hydraulicus, gőz- vagy vízerővel hajtott nedv sajtoknál, „ l)haaz°k közül kettő-kettő egy közös szivattyú-t katik meg, vagy ürittetik ki, a következő fokmérő művel bír, váltogatva van működésben, s táblánkint ra-1 szerint: Bécsi hüvelyknyi sajtómagasság mellett 36 35 34 33 32 31 30 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 o A naponkinti sajtolások száma : 361 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 92 94 96 5 342 61 63 65 67 69 71 73 75 77 79 81 83 85 87 89 91 93 95 97 c 324 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 92 94 96 98 306 63 65 67 69 71 73 75 77 79 81 83 85 87 89 91 93 95 97 99 ’► 1289 64 66 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 92 94 96 98 100 * 272 65 67 69 71 73 75 77 79 81 83 85 87 89 91 93 95 97 99 101 é 246 66 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 92 94 96 98 100 102 11! 240 67 69 71 73 75 77 79 81 83 85 87 89 91 93 95 97 99 101 103 225 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 92 94 96 98 100 102 104 t 210 69 71 73 75 77 79 81 83 85 87 89 91 93 95 97 99 101 103 105 6 196 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 92 94 96 98 100 102 104 106 mérőhöz, ha a 2. sz. alatt kijelölt feltételek közül csak az egyik van meg. B) Oly hydraulicus sajtoknál, melyek emberi-, vagy állati erő által hajtatnak, a naponkinti sajtolások számát ama számnak 90 p r c tjével kell kimérni, mely a félebbi (1,2,3) határozatok szerint fogna járni. A magyar kir. udv. kanczellária Pazer Károly helyettes tanárt a pozsoni városi főreál-iskolánál, ugyanott a történelem valóságos tanárává nevezte ki. vo prusnyi pouekkai ezen iolmeronoz,ia a megrakás s kiürítés nem táblánkint, hanem rakásonként (egyszerre) történik, s egyszersmind a sajtó saját szivattyúművel bír, vagy pedig közös szivattyú-mű mellett egy más sajtóval egy időben működhetik; 333 preznyi pótlékkal ugyanazon fok- 0 cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 17-ről kelt egfelsőbb határozatával, csernátoni Vajda Péter joggyakornokot a pesti váltófeltörvényszéknél, váltófeltörvényszéki fogalmazó czimmel, dij-elengedés mellett, legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. Helyreigazítások. A „Wien. Abdp.“ szerint: az „Ostd. Post“ban a „Sentinella di Bresciá“nak oly tartalmú hite foglaltatik, miszerint a velenczei helytartó parancsára minden szabadságosok behivattak volna. E hit egészen valótlan és semmi alapja sincs. Több lapban a magyar testőrség intézetének közelebb megtörténendő újjászervezése terjesztetvén, a „Wien. Abendp.“ jelenti, hogy tudomására e tárgy hivatalosan még nem jött szóba. ítélet az „Ost-D. P.“ sajtóperében. Az „O.-D. P.“ felelős szerkesztője a felmentési határozatot szintén f. hó 24-én kapta meg. A törvényszék indokolja ebben eljárását, melynélfogva az „O.-D. P.“ szerkesztője Schmied József ellen sept. 20-án közcsendháborítás miatt indított perben, ennek lapja 252. számabeli „A kölcsön-kérdéshez“ czimű czikkében, a bűnt. törv. 65. és a perrendt. 198. §§-a szerinti vádat föl nem ismerhetvén, azt a vád alól fölmenteni jónak látta. Kérdéses czikk ugyanis hivatkozva az octoberi diplomára, az 1860-ik julius 17-iki legfelsőbb elhatározásra (181. sz. a. t. 1.), mely szerint Ő Felsége elrendelő, hogy uj kölcsönök, kivévén a háború esetét, csak a megerősített bírák, tanács megegyezésével vehetők fel, — a febr. 26-iki patens 13-ik §-ra, továbbá az államadósság törlesztésére vonatkozóiig 1862. dec. 13- ról kelt törvény 9-ik és 13. §§-ra, — végre azon következtetésre jut, hogy „uj kölcsönt a bírod, tanács megegyezése nélkül, tehát a 13. §. szerint, csupán csak háború esetében lehet fölvenni.“ Föltéve, hogy a jelen pillanatban az államháztartás kölcsön által fedezendő, és hogy a pénzügyministérium ezt a kir. tanács megegyezése nélkül akarja fölvenni, inti e czikk a ministériumot, hogy e tény az alkotmány egyenes megsértése lenne, s kifejezi a legális reményt, mely szerint ennyire nem fog jönni, mert e törvénysértés a polgárok jogérzetén s külföldi pénzüzérek kételyein meg fog hiúsulni ; végezetül pedig az összes ministériumot a bíród, képviselet ellenébeni felelősségre figyelmezteti. „Oly fogalmazvány“ — véli a törvényszéki ítélet, — amely a kibocsátványokat, mint amelyekből következtetéseit vonja, teljesen idézi és azáltal mindenkinek lehetővé teszi saját véleményének képzését, mely az államkormányzatnak nem egy, már tett, hanem csak egy előrelátható intézkedése ellen, t. i. egy új kölcsön fölvétele iránti alkudozása ellen van intézve és e mellett még reméli is, hogy az alkotmánynak féltett megsértése nem fog elkövettetni, a minek egyébként a sept. 20-ki cs. pátens II. czikke által éle vétetett el, — nem mutatkozik alkalmasnak arra, hogy az államkormányzat egy közege ellen a b. t. 300. és 65. §§-ai szerint izgatással vádoltassék; maga a föltevés, hogy a ministérium az alkotmányjogban még nem eléggé tájékozta magát, arra mutat, hogy ez nem részakaratú, de komoly tanács volt; és a bár mértéktelen zárfrázisok inkább a kedélyek ingerültségéről tanúskodnak az alkotmányválság idején, ami később annak egy részbeni felfüggesztését téve szükségessé, mintsem részakaratú érzületről, mely az államhatóságot jobb meggyőződése ellenére alkotmánysértéssel vádolná. Egyébként tekintetbe veendő, hogy az állam pénzügyi állapotával és az 1865-ki pénzügyi törvény eredményével szemben a fedezés módjának kérdése nagy fontosságu volt, és hogy a ministerium az érdeklett köröket aziránt huzamos időn át kétségben tartotta, mig végre a sept. 20-ki legfelsőbb elhatározás, — e czikk írása után nyolcz nap múlva — a több oldalról fölmerült aggodalmakat eltávolitotta. A kritika többször szabadságot vett magának kételyét kifejezni a kormány valamely gyanított lépésének alkotmányos volta iránt, de az államhatóság valamely megkezdett cselekménye ellenében alkotmányellenességgeli vádolás esete itt épen nem forog fönn, annálfogva gyűlöletre és megvetésre izgatás sem ismerhető föl a kérdéses csikkben.“ Alájegyezvék : Schwarz s. k. Heysz s. k. Bibornok-herczeg-primás ősiijának a követválasztás ügyében fő-megyéje papságához intézett szózata. „Esztergomi fő-egyházmegyénk tisztelendő papságának üdvöt és atyai áldást! Tudjátok kedvesim! a haza összes polgáraiban mily örömet keltett, s mindnyájunk kebleiben mily örvendetes reményeket ébresztett Ő Felségének az országgyűlést december 10-re egybehívó királyi szózata. És méltán. A legmagasb királyi rendelet ugyanis valamint egyrészről a legfényesebben tanúskodik a legjobb fejedelemnek nemzetünk iránti nagylelkű, ne mondjam atyai szándékáról, s hazai ügyeinket kölcsönös tanácskozással rendezni vágyó őszinte törekvéséről, úgy másrészről rég óhajtott tért nyit, megdöntött ügyeinket feléleszteni, bajainkat elhárítani, jobblétünket eszközölni, ősi jogainkat védeni, szóval: tartós elveket létesíteni, melyek által a birodalom többi tartományaival szorosabban egyesülve, a királyi trónnak állandóságot, az Ossimalusának erősséget, önmagunknak pedig teljes biztosságot szerezhessünk és biztosíthassunk. Ha visszatekintünk azon szerencsétlen korszakra, mely 1848 óta önsúlyával nehezedett reánk; ha megfontoljuk a jobblétünk visszavarázslására fordított meghiúsult legjobb törekvéseinket; ha latba vetjük az általános óhajt, melylyel hazai ügyeink jobbra fordulta után oly sokáig vágyva vágytunk: ki ne telnék el, kérdem, a legmélyebb hálával Felséges fejedelmünk iránt, ki csak nemrég mintegy véletlenül jelent meg körünkben Budán, királyi kegyelmének és irántunk, atyai szerettének szóval és tettel oly fényes tanujeleit adva; ki a kormány gyeplőit közölünk való, a nemzet általános becslésére és bizalmára méltó, s azt tettleg élvező férfiak kezeibe adá; ki végre, egybehíva az országgyűlést, megnyitá a törvényes tért, melyen hazánkat jelenlegi válságos helyzetéből kiragadjuk, s majdani jóllétéről gondoskodjunk. De ha megfontoljuk, mennyi iparra, mennyi munkára, milyeszély- és körültekintésre, mennyi mérséklet- és becsületességre van szükségünk, hogy az említett szerencsétlen korszak romjaiból új és tartósabb épületet emeljünk, s akkor megszakadt törvényhozásunkat jelenlegi országgyűlésünk fonalán ügyesen és tartósan megkössük, ki fog kétkedni azon, hogy jelen országgyűlésünket a legfontosabbul és olyanul kelljen tekintenünk, melynek eredménye kedves hazánk jövendő végsorsa fölött fog dönteni? Ha ez eredmény, miként az Urban óhajtjuk, szerencsés leend, feléleszthetendjük erdődeink ősi dicsőségét s nemzetünk történetének legboldogabb korszakait; de ha nem,méltán tarthatunk a reánk következhető még roszabb és súlyosabb időktől. Az isteni gondviselés a nemzeteknek adni szokott pillanatokat, melyek vissza többé ne térnek, ha azok az általuk nyújtott alkalommal élni nem tudtak. Nagyon is érdekünkben áll tehát, hogy közelgő országgyűlésünk oly eredményre jusson, melyet egyrészről "Felséges urunk őszintén czéloz, s melyet másrészről minden lelkes hazafinak óhajtania kell, t. i. hogy a korona jogai a nemzet jogaival üdvös törvények által oly módon egyeztessenek össze, hogy a kölcsönös bizalom visszaállításával a trón fénye mellett a haza és birodalom jólléte is megerősittessék. De ki nem látja be, miszerint ez eredmény leginkább azon egyének megválasztásától tételeztetik fel, kiket a polgárok törvényhozókul helyettesítenek ? Ügyeljünk tehát, és gondosan rajta legyünk, hogy választásunk oly férfiakra essék, kiknek közreműködése folytán magunkat ez üdvös eredménynyel biztosan kecsegtethessük. íme az ismérvek, melyekben ezeknek kitünniök kell: Legyenek mindenekelőtt vallásos, velünk egyhitü férfiak. Mert ki Istenéhez hű, hű leend a király és haza iránt is, és tudni fogja mindkettőnek jogait megegyeztetni, mert a hazát a királytól, a királyt a hazától elkülönözni nem lehet. Hogy pedig az Isten- és az egyházhoz ragaszkodó férfiakat válaszszunk , erre , mint katholikusok, vallásos lelkiismeretünk parancsszava által is kötelezve vagyunk. — Legyenek továbbá férfiak, kik becsületesek, kiknek jellemét semmi szenny nem mocskítja. Mert legdrágább kincsünket szennyes kezekre bizni nem fogjuk. De jellemük kell, hogy egyszersmind erős legyen, kiket az igazság és mélta