Sürgöny, 1866. május (6. évfolyam, 99-123. szám)

1866-05-04 / 102. szám

102. sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pest, uri­ utcza 1. szám. Kiadó­hivatal: Pesten, (baritok tere 7-dik szám.) Kézirat : nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak renden levelező­inktől fogadtatnak el. __________ SÜRGÖNY. Magán-tü­­­ttetések­: egyk­anábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beik­tatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnál Frankfurtban és Hamburg-Altó­­né­ban Slaasenstein és Vogler ; Hamburgban Türkheim .Tárcáit; Lipcsében Ill Igler* M. és Fort Ernő urak. Pest. Péntek, május 4. 1860 Naponta! pontos szétküldéssel. Egész évre................................80 írt. Félévre . . ...... 10 „ Negyedévre ....... 6 . Előfizetési árak: Budapesten házhoz hordva. Egész évre...................18 írt — , Félévre ...... 9 — * Negyedévre ... 4 , 60 # HIVATALOS RÉSZ. Hirdetmény. Folyó hó 30-tól Budáról Nagy Kanizsára este 6 és fél órakor, és viszont Nagy-Kanizsáról Budára este 9 órakor elinduló vaspályavonatok ideiglenesen megszün­tetnek. Minek következtében ezen szünet tartama alatt a buda-nagy-kanizsai, valamint a mellékposta vonatokra szóló levél- és szekérpostai szállítmányok csak a buda­­pragerhofi vaspálya-vonatokkal indíttatnak el. Kelt Pesten, április 29-ikén 1866. A cs. kir. postaigazgatóságtól. A régi állam­adósságnak f. évi május 1-én történt 440. s 441. kisorsolásánál a 327 s 336 sorozat­számok huzattak ki. A 327 sorozat a Goll-háztól fölvett köl­csönnek eredetileg 5 protes kamatlábú, CC betűs köte­lezvényeit foglalja magában, a 769—2101 sz. ig bezá­rólag, 996,800 frtnyi tőke-öszletben; továbbá az utólago­san beigtatott, eredetileg 5 protes kamatlábú, CC betűs Coll féle kötelezvényeket, a 930—2028 sz -ig bezáró­lag, 9600 frtnyi tőke-öszlettel, s az eredetileg 4 protes kamatlábú, 6 betűs Goll féle pótlék kötelezvényeket, a 4680—4713 sz.-ig bezárólag, 34,000 ftnyi tőkekészlet­­tel. A 336. sz. sorozat a Bethmann háztól fölvett köl­csönnek eredetileg 4 prétes kamatlábú betűk nélküli kö­telezvényeit foglalja magában, a 27,975—28,374 sz.-ig bezárólag, eredetileg 4 */2 pctes kamatlábú, G betűs kö­telezvényeket, a 6419—7500 sz. ig bezárólag, az ere­detileg 4 pctes kamatlábú, 15. a sz., H betűs kötelez­vényt, s az eredetileg 4 pctes kamatlábú, H betűs köte­lezvényeket, a 7501—7519 sz.-ig bezárólag, összesen 1,161,000 frtnyi tőke öszletben. Az 1860. évi 5 peres sorsjátéki kölcsön állam­adóssági kötelezvényei nyerő számainak közvetlenül erre történt 12 ik sorsolásánál következő eredmények állottak elő : A kisorsolt sorozatok számai : 87 286 456 1266 1512 1766 1­91 2391 2717 3327 3360 3481 3624 3632 3188 4697 4830 4980 5374 5786 6860 7386 7626 7756 7872 9357 9588 10283 10770 11499 11634 12007 12298 12525 12691 13056 13243 13310 13750 13766 13999 14112 14172 16997 17457 17495 17861 18031 18194 18518 18971 18994 19041 19447 19910. Ezen kisorsolt sorozatokból esik : Az államadóssági kötelezvényeknek azon többi nem említett nyerő számaira, melyek a kisorsolt soro­zatokban foglaltatnak, az 500 frtnyi s 100 frtnyi kate­gória szerint, a 600 frtnyi s 120 frtnyi legcsekélyebb nyeremény esik. A kisorsolt sorsjátéki kölcsön államadóssági kö­telezvények, az azokra esett nyereményekkel, 1866. au­­gustus 1 én fognak kifizettetni. Jegyzéke az 1860. évi sorsjátéki kölcsön ama kisorsolt sorozatai­nak, melyekből kötelezvények 1866. mártius végéig beváltás végett még nem mutattattak elő : 1. Kisorsolás 1129 sorozatszám. 2. Kisorsolás 1068 4454 5386 8428 sorozatszám. 3. Kisorsolás 64 1430 1869 3572 3828 5430 so­­rozatszámok.rso^ 20 80 2824 5901 14100 80­0zat­­számok 5.­­Kisorsolás 1084 2166 2802 3273 3280 3838 5192 15094 18674 sorozatszámok. 6. Kisorsolás 490 515 1109 1340 2896 3547 3740 5057 5681 6356 7655 8412 9560 9628 10864 10865 11472 17104 18384 sorozatszámok. 7. Kisorsolás 3100 5608 6031 7029 9551 11017 12213 13132 15095 16257 16854 172­53 sorozatszámok. a sorozat­számban foglalt állam­adós­sági köte­lezvény­­számra ftnyi nyere­mény foglalt a állam­sorozat­­adós­számban sági köte­le­zvény­­számra ftást nyere­mény 286 10 5.000 116345 5.000 17669 1000 120079 50.000 12 1000 12298 12 10.000 1991 16 1000 20 5.000 2391 10 5.000 125256 1000 34811 5.0009 1000 13 5.000 13056 15 1000 18 1000 17 1000 3624 20 5000 132439 1000 18 1000 36327 1000 11 1000 133109 5.000 20 10.000 13750 20 300.000 46972 1000 13766 14 1000 11 5.000 16997 18 1000 •­'s coco 12 5.000 17457 15 5.000 49805 1000 17495 17 25.000 18 1000 18031 12 5.000 5374 18 1000 181942 1000 57864 1000 13 1000 73867 1000 17 5.000 78728 5000 18518 14 1000 15 1000 189941 1000 9357 16 1000 194476 5.000 95888 10009 1000 10 1000 19910 15 1000 8. Kisorsolás 1436 1973 2687 2952 3959 4510 5489 6704 7284 7475 9332 11276 11770 12139 12336 13085 13311 14446 15211 16444 16839 18624 sorozat­számok: 9. Kisorsolás 548 549 1042 1452 1821 2110 2155 2630 30­00 3324 4275 5040 6937 7836 8036 8319 9958 10369 11012 12741 12891 13421 13736 15715 16708 18222 sorozatszámok. 10. Kisorsolás 252 578 696 808 1065 1214 2816 3011 5253 5676 6269 6330 6419 7273 10030 10319 11068 11354 12200 13234 14625 14719 14787 15776 16142 16298 17899 18978 sorozatszámok. 11. Kisorsolás 244 1724 2300 2374 2523 2945 3936 4548 5975 6643 6748 6998 7640 8270 8670 9831 10206 10251 11044 11132 11490 11789 11940 12057 12229 12513 12582 12975 13351 14902 15728 16534 16724 16805 17070 17936 18064 18700 sorozatsz­ámok. Az állam­adósság cs. k. igazgatóságától. NEMHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. Az „Oesterr. Ztg.“ a helyzetre vonat­kozólag következő határozott hangú czikket hoz : „Valóban többé alig érdemes szót vesztegetni. Ellenségeink akarják a háborút, akarják azt min­den körülmények közt s minden eszközzel; szövetsége­seket toborzanak felváltva édesgetéssel és megfélemlí­téssel, hazugsággal s erőszakossággal. Csalogatják a német népet a saját országukban kigúnyolt parlamenti eszme győzelmével s a kormányokat a parlamentaris­mus elleni hadjárat eredményeire való kilátásokkal; a német egységnek tetsző áldozatai odavetik a kis álla­miságot s ugyanakkor biztosítják a kis-államiságot a porosz vezénylet föltétele alatt; egy német szövetségi tagnak önvédelmét denunciálják mint ország világ­bé­kéjének fenyegetését s Olaszország szerződésszerűen támadó hadfelállásának nem csak a megengedett, ha­nem parancsolt elővigyázat jellemét vindikálják; a szerződésekre hivatkoznak s nekünk széttépve vetik azokat lábainkhoz. S végre nem elégszenek meg nem­zetközi politikánk ellenőrzésével, tiltakoznak beltör­­vényhozásunk tényei ellen, s még mi több, az ellentállás jogát és kötelességét proclamálják. Ez több, mint meny­nyit a világ bármely állama megengedhet, mint meny­nyit Austria megengedni fog. „A „Köln. Ztg.“ ugyan azt mondja, hogy az aus­­triai csász. állam minden illesztékeiben recseg.“ Az austriai cs. állam már nem egy válságot túlélt, mely alatt minden más állam összerogyott volna. Kik azt holtnak nevezik, nem ismerik elpusztíthatlan életerejét, mely benne rejlik ; kik azt szétbomlottnak tartják, nem tudják, mily erős az egész nép hazafias indignatiojának ragasztéka, melynek kihivó gúnynál vetik oda a keztyüt. Még ma sem tettünk le minden reményről, hogy sikerülni fog a közelgő vihart, visszatartani, míg Austria becsülettel tarthatja fenn a békét, meg lesz az őrizve. Senkit sem fenyegetve, de szilárd lépteken, karddal kezünkben állunk itt, várva a támadást s visz­­szautasítására fölfegyverzetten. A mit tőlünk követel­nek, ám jöjjenek el érte s vigyék. Sűrűn tömegesülve követendjük a dicső zászlót, mely ezer csatákban előt­tünk lengett, s ha végzetünk úgy akarná, hogy egyedül kellene állnunk a legtermészetellenibb szövetség ellen — ha Austria egyszer az ellennel szemközt áll, nem szokta azt megszámlálni.A férfiak azt minden tőlük kitelhető módon előmozdítani nem igyekeznének, következőleg felel: „Igen is, Magyarországban mindenki egyiránt sóvárog lelke legbensőbb vágyával a rendezett alkot­mányos állapotok mielőbbi helyreállítása után, s az elfogulatlan azt is látja, hogy kölcsönös jóakarat, mér­séklet és őszinteség mellett az ország igen könnyen és rövid idő alatt ősi alkotmánya s minden ősi jogai teljes gyakorlatába léphetne. De valamint az octoberi diploma megjelenésének napjaiban, úgy e pillanatban sem az államférfiakat, kik az ügyek élén állanak, hanem egye­dül azon párttöredéket kell a transactió ily hosszú fenn­akadása miatt vádolnunk, mely gyanús szigorral inkább, mint ildomos politikával a merev jogfolytonosság elmé­letének pajzsa alatt oly concessiók követeléséhez ragasz­kodik , melyeket sem a korona nem adhat meg önve­szélyeztetése s a birodalmi bel­béke koczkáztatása nélkül, sem Magyarországban az ősi megyei önkor­mányzat barátai nem óhajthatnak. „Nem a korona tehát, mely az ősi történeti jog­alapot teljesen helyreállítani kész, hanem a történeti jogalap ellensége, a centralista ellenzék az, mely túlzott követelésekhez ragaszkodva, s az uralom monopóliu­mára törekedve , gátolja azt, hogy Magyarország már rég minden jogos és méltányos igényeinek teljes birto­kában nincsen. S óhajtjuk, hogy az ellenzék e tényre nézve igyekezzék, a szenvedő haza szavára hallgatva, mérsékeltebb irányt venni, m­ert a félrevezetett nagy­közönség szemei felnyílnának, s mielőtt a kiábrándult ország az országgyűlési ellenzék politikája s­zakacs huzavonája felett kárhoztató verdictjét elriadná. Ma­gunk is örvendünk ellenben afelett, hogy a „Wanderer“ a diaetalis tractatusok csiga­lassúságát hangsúlyozza. Mert valóban, minden ember unja már a jelen ország­gyűlés tétlenségét s meddőségét, mely ötödfél hónapi életéből két feliratnál s a verificatióknál egyebet felmu­tatni nem képes. A 61-ki tapasztalás után az ellenzék, hazánk súlyos helyzetében untig elég ösztönt és indokot találhatna arra, hogy ne gátolja az országgyűlési mun­kásság haladását,­­ különben mind a közös ügyekre vonatkozó javaslat, mind ezzel összefüggésben az illető törvényc­ikkek revisiója, valamint a megyerendszert illető munkálat, már rég elkészülhetett volna. Ebben az országgyűlést akár adatok, akár felvilágosítások hiánya nem hátráltathatta, mert mindezeket az illető kormányférfiaktól most épen úgy megnyerheti, mint ha azok minister­ c­ímet viselnének. „A­mennyiben azonban a jelen országgyűl­éi el­lenzék két fő csoportra : a centrumra s a baloldalra oszlik,­­ néhány nap óta nem kis zavarban vagyunk a legfontosb országgyűlési azon munkálatok sorsa fe­lett, melyek a megoldás tengelyét képezik, s melyek­nek sikere a bennük rejlő ildom és mérséklettség mér­tékétől függ. Némely verificatiók eredményei constatk­­rozták ugyanis először, hogy maga az oppositio, nagy egészben véve, s a szélsőket nem is számítva — nem jár egymással karöltve, — és azt tüntették fel másod­szor, hogy mivel már volt, lehet ezentúl is eset, midőn a mérsékeltebb centrum a kevésbé mérsékelt baloldal ellenében a rövidebbet húzza. Ily constellátiók közt, s miután az ellenzéknek a feliratokban vett álláspontról néhány lépcsővel mindenesetre lejebb kell szállnia, azon nyugtalanító kérdés merül fel, vájjon a készítendő törvény­javaslatok szükséges mérséklete számolhat e a támogató szavazatok kellő arányára ? — vagy hogy a kérdés rövidebb és világosabb legyen: megvan-e azon szerencsés arány az országgyűlési elemek s pártárnya­latok közt, hogy a jelen törvényhozás nagyszerű fel­adatának megoldására, a transactió keresztülvitelére képes legyen ? Óhajtanék, hogy eziránt a nemzet kép­viselői lelkiismeretükkel szintúgy, mint a kiegyenlítés égető szükségével, mind a szenvedő haza s a lovagias Fejedelem iránti tekintetből, mind a helyrehozhatatlan drága idő becsülése miatt, mielőbb őszintén számot vessenek.“ A „Magyar Világ“ harmadik czikket hoz a kormányfelelősség elvéről. A személyes fe­lelősség elvére fekteti a fősúlyt, mi nélkül az egész par­lamenti gyakorlatnak semmi értelme sincs. „A kormány ennélfogva felelős ügy a korona mint a képviselők háza irányában, de szükséges az, hogy a ház többsége a miniszert soha törvénytelenségek ellen ne oltalmazza. Bajos megmondani, váljon tetteinek csupán törvényes­sége vagy politikai szándékainak korszerű volta és né­zeteinek szabadelvűségéért felelős­e. A bizalmatlansági szavazat a kérdésre nézve útba nem igazít, sőt a korona azon előjogai és oly alkotmányos intézmények nélkül, melyek mellett az angol parliament azt gyakorolja, csak a folytonos kormányváltozások, a kedély és vélemények súlyegyen nélküli hullámzása előidézésére szolgál. An­gliában az állam beligazgatása különösen a helyhatósá­gok kezében van, s a miniszereknek arra semmi befo­lyásuk, úgy hogy tevékenységük nagy részt a diploma­­tiára s külügyekre van öszpontosítva, mire nézve a ko­ronának különös előjogai vannak. „A „P. Napló“ ennél­fogva tévedésben van,­­ ha egy magyar ministerium ha­talmáról szól, s másrészt a megyei autonómiát fenn akarja tartani. Helyesebb volna azt mondani, hogy a felelős magyar ministerium ereje épen azon befolyásban fog s kell állania, mely a birodalmi ügyekre vonatko­zik. A súlypont itt a törvényhozási többségtől bizonyos fokig a delegáltakra száll.“ A „M. V.“ azután részlete­sen taglalja az angol alkotmány lényegét, mely szerint a korona jogairól különösen gondoskodva van Az an­gol közigazgatásban a személyes felelősség elve a leg­fontosabb szerepet játsza, úgy hogy ott felelős minden tisztviselő, s a felsőház előtt nem csupán a miniszer, ha­nem minden főbb államhivatalnok vád alá helyeztethe­tik. Ezen felelősség nálunk is szigorúan keresztül­­viendő. A„Pesti Hírnök“ a „Wanderer“ azon állítá­sára, hogy a kiegyenlítést jelenleg a korona gátolja,­­ vagy hogy a kormányon ülő magyar és német állam­ Egyletek és intézetek. Magyar földhitelintézet. Sorshúzási jegyzéke a magyar földhitelintézet 67,400 frt értékű záloglevél I.­nek, melyek az 1866. évi április 30-án a királyi biztos, és két felügyelő-biszottgigi tag jelenlétében nyilvánosan végbement VI. kisorsolás alkalmával kihúzattak■ 57 darab az 1000 frtos A. sorozatból 6 26 168 179 261 298 320 588 1336 1441 1496 1540 2222 2638 2896 3157 3446 3946 4176 4290 4391 4444 4826 5197 5245 5421 5557 5582 5728 5­85 5991 6020 6346 6365 6555 6934 6980 7034 7227 7657 8075 8097 8102 8192 8205 8413 8748 9025 9150 9199 9408 9591 10523 11334 11386 11422 11447 számok­. 13 darab az 500 frtos B. sorozatból: 359 466 526 736 743 777 812 930 1174 1337 1695 2000 2064 számok. 39 darab a 100 frtos C. sorozatból: 20 111 431 459 517 657 693 717 740 765 1150 1414 1617 1669 1865 2428 2500 2679 2838 2920 3245 3524 3625 3775 3965 4078 4136 43754536 5028 5237 5311 5778 5795 6290 6535 6579 6636 6657 sz. Ezen kisorsolt záloglevelek, lejárt kamataikkal együtt 1866. évi november 1-én teljes névérték szerint készpénzben kifizettetnek: Pesten az intézet pénztáránál, Bécsben S. M. v. Rothschild urnái, M.-Frankfurtban M. A. v. Rothschild & Söhne uraknál, Amsterdamban Becker óh Fald uraknál, B (isseiben S. Lmibert urnái, Berlinben S. B eichröder u nál. E záloglevelek kam­­ozása 1866. évi november 1 -e­ megszűnik. Későbbi lejáratú kamatszelvények pe­dig, a melyek a kisorsolt záloglevél bemutatásakor hi­ányzanak, annak értékéből a kifizetéskor levonatnak. A zálogl­evi­l­ek,a leszámítolás utján, a kitűzött ha­táridő előtt is beváltannak. A kisorsolt és 10 év alatt be nem mutatott zálog­levelek az elveszett okiratok megsemmisítésére nézve fennálló eljárás alá esnek. A már előbb kihúzott záloglevelekből még forgalomban vannak: 1864. apr. 30-ról 1000 frtos: 3349 szám. 1864. oct. 31 ről 1000 frtos: 1344 1415 6793 számok. 100 frtos: 169 473 1149 számok. 1865. apr. 29 röl 1000 frtos: 1851 3628 3647 4104 6589 7701 8430 8621 számok. 500 frtos: 347 szám. 100 frtos: 404 1524 1713 sz­ámok. 1865. oct. 31-röl 1000 frtos: 199 209 244 321 703 721 964 1094 1161 1167 1232 1357 1488 1549 1765 2619 2995 3061 3210 3295 3485 3605 3649 3674 3863 4044 4136 4620 4784 4810 5045 5315 5339 6186 9264 6402 6836 6954 7233 7378 7783 7793 7822 8074 8690 8709 9161 9366 9468 9478 9663 10042 szám­ok: 500 frtos: 40 348569 738977 1647 számok: 100 frtos: 153 294 432 768 1549 1819 1884 1966 2340 2620 3291 3586 3770 4167 4202 4881 4918 5180 5337 számok. Pesten, 1860. évi april 30-án. L ó n y a y M nyhírf, elnök. C s e n g e r y Antal, tifoknok. Figyelmeztetés a bécsi gazdászati és erdészeti kiállítás ügyében. Közeledvén a kiállítás megnyitása, május 17-dik napja, ezennel figyelmeztetjük azon t. ez. kiállítókat, kik a nevezett kiállításban részt vesznek, s kik Pesten alulírt titkári hivatalnál, vagy közvetlenül Bécsben a kiállítási bizottmánynál tett bejelentéseik folytán a kiállítandó tár­gyak felküldésére vonatkozó igazolványokat már megkap­ták, miszerint: 1. A gazdasági és erdészeti gépek és eszközök be­küldése május hó 1—15-ig tart. 2. A gazdasági házi állatokra nézve: a szarvas­marhák, juhok és sertések május 16-án délután, s a lovak és baromfi átvétele május 22-én délután történik. 3. A gazdasági és erdészeti nyers, úgyszintén a gazda és erdészeti ipartermények május 8-tól május 15-ig vézetnek át. 4. Az ipar azon termékei, melyek a gazda vagy er­­dész háztartási vagy egyéb szükségeire szolgálnak, május 1-től 15-ig küldendők be. 5. A kiállításba szánt kutyák május 29 én reggel 6 órakor adandók át. A tárgyak egyenesen „An das löbl. Comité der Land- und Forstwirt hschaftlichenAu s- Stellung — zu Wien“ — czimezendök. A magyarországi tárgyak és küldemények felállítása és rendezése körüli közreműködés végett, alulírott az egye­sület határozatánál fogva, már a kiállítás megnyitása előtt néhány nappal Bécsben lenni utasittatott. Pesten, 1866. április 30. Az orsz. magyar gazdasági egyesület igazgató választmánya megbízásából Morócz István, egyesületi titkár. A bécsi cs. kir. gazdászati egyesület. Az 1866dik évben május 17-kén Bécsben megnyitandó gazdaszati és erdészeti kiállítás «*■** -*“ a«- .1 » X*. Ö cs. kir. Fensége Károly Lajos Fdherczeg pártfogása alatt rendeltetik a bécsi cs. kir. gazdá­zati egylet által. (Folytatás.) Ríszletes határozatok. I. A mező- és erdísgazdas­ági gépek és szerek kiállt­ása. A kiállításra minden bel és külföldi gyárakból és műhelyekből származó szerek, szerszámok, gépek és készülékek bocsáttatnak, melyek a föld művelésére vagy javítására, a növények vetésére, ápolására és ara­tására, a szállításokra, a földi termények kidolgozására vagy átalában akármint mező és erdőgazdasági fogla­latosságokhoz tartoznak. Minden idetartozó, rendesen bejelentett, és a ki­állításra bocsátott tárgyak május 1-jétől 15 éig terjedő időszakban a kiállítás helyére hozandók, s azoknak felállítása az utóbbi napig bevégzendő. Minden gépeknek, melyeknek felállítása építvényt igényel, úgyszinte mindazoknak, melyek vizet vagy gőz­gépeket szükségelnek, legfölebb május 5 -ig a hely­színen kell lenniök. A gépek és szerek fedélzet alá elhelyezéséért egy négyszög­öl­ után 3 funyi helypénz fizetendő, a füdetlen térért mi sem fizettetik. A gépek kiállítói a tüzelésről a gépeik mozgásba tételéről maguk tartoznak gondoskodni.

Next