Sürgöny, 1866. május (6. évfolyam, 99-123. szám)
1866-05-16 / 111. szám
Ill. §2. Hatodik évifolyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda: Pest, uri-utcza X. szám. Kiadóhivatal: Pasten, (barátok tere 7-dik szám.) Káliát nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. ___ _ Magánhirdetések : egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnái Frankfurtban és Hamburg-Alténában Hansenstein és Vogler; Hamburgban Tajrk Koim Jallíi J. ; Lipcsében Bfigter M. és Fort Ernő urak. Pest. Szerda, május 16. 1866. Előfizetési árak: Naponta! postai szétküldéssel. Egész évre............................20 fit. Félévre ........ 10, Negyedévre............................6 „ Budapesten házhoz hordva. Egész évre...................18 fit . Félévre....................... 9Negyedévre ... 4 60 HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi máj. 10 kén az ujonan kinevezett belga kir. rendkívüli követet s teljhatalmú ministert a cs. k. udvarnál, Jonghe d’Ardoye algrófot elfogadni, s meghitelező iratait átvenni méltóztatott. Császári rendelet 1866. május 1- ról, a párisi béke congressusnak, a tengereni kereskedés háborús időbeni oltalmára irányzott, s 1856. ápril 16-ról kelt nyilatkozata további létesítése végett, érvényes az egész birodalomra. Vonatkozással a párisi béke-congressusban képviselt hatalmasságok 1856. ápril 16-án kelt nyilatkozatára, melylyel a kalózkodás eltörlése s a semlegesek jogai iránt oly nemzetközi elvek állapíttattak meg, miknek czéljuk, a háborúnak a tengereni kereskedésre gyakorlott s a nyilvános jog bizonytalansága által növekedett káros behatásait lehetőleg enyhitni s azon szándékkal, hogy ezen czél további létesítése, amennyire ez Austriától függ, a viszonosság előre föltevése mellett előmozdittassék; ministeri tanácsom meghallgatása után rendelem : I. sz. Kereskedő-hajók s azok terhei azon okból, hogy azok oly országhoz tartoznak, melylyel Austria háborúban van, austriai hadihajók által a tengeren nem fogathatnak el, sem austriai martalékügyi törvényszékek által nem nyilváníttathatnak jogos martalékul, ha az ellenséges hatalmasság az austriai kereskedő hajókkal szemben a viszonosságot tartja szem előtt. A viszonosság szemmeltartása az ellenkezőnek kimutatásáig föltétezik, ha az austriai kereskedő hajókkal az ellenséges hatalmasság részérőli egyenlően kedvező bánásmód az utóbbi törvényhozásának ismeretes elvei, vagy az általa az ellenségeskedések kezdete előtt kihirdetett nyilatkozatok által biztosítva van. II. Cz. Oly kereskedő-hajókra, melyek hadisugárút visznek, vagy jogilag kötelező zárlatokat megsértenek, az I. czikk határozata nem alkalmazandó. III. Cz. Hads igazságügyministereim bízatnak meg a jelen rendelet végrehajtásával. Ferencz József s. k. B e 1 c r e d i s. k. M é n s d o r í f s. k. Wüllerstorff s. k. Frank s. k. Korners s. k. Legfelsőbb rendeletre : Lovag Meyer Bernát s. k. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi máj. 10-ről kelt legfelsőbb határozatával a városi biztonsági őrség tizedesét Eszéken, Tabakovics Ádámot, sokévi és hasznos szolgálataiért ezüst érdem-kereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztettek őrnagyokká: a 21. sz. báró Keischach gyalogezredben see-i Fischer Károly első oszt. százados; a 22. sz. gróf Wimpffen gyalogezredben Justenberg János első osztályú százados ; a 23. sz. báró Asfoldi gyalogezredben Kiszing Sándor első oszt. százados a 68. sz. b. Steininger gyalogezredből; a 24. sz. Károly Lajos pármai herczeg gyalogezredben Diener Rudolf első oszt. százados; a 25. sz báró Mamula gyalogezredben Bondi Ottó első oszt. százados; a 26. sz. Mihály orosz nagyherczeg gyalogezredben Lehmann Edmund első oszt. százados ; a 28. sz. lovag Benedek gyalogezredben Schmidt Boldizsár első oszt. százados ; a 29. sz. gr. Thun Hohenstein gyalogezredben lovag Trezics Péter első osztályú százados a 80 sz. Vilmos Schleswig holstein glücksburgi herczeg gyalogezredbel; a 30. sz. báró Martini gyalogezredben Raumann Ignácz első oszt. százados; a 31. sz. Frigyes Vilmos mecklenburgstreliczi nagyherczeg gyalogezredben weitenfeldi lovag Pecchio Adolf első oszt. százados ; a 32. sz. estei Ferencz Ferdinánd főherczeg gyalogezredben Jovics Mihály első oszt. százados ; a 33. sz. gr. Gyulay gyalogezredben Risch Tivadar első oszt. százados; a 34. sz. I. Vilmos porosz király gyalogezredben Endlicher Henrik első oszt. százados; a 35. sz. gr. Khevenhüller gyalogezredben Cavi Ferencz első oszt. százados ; a 36. sz. gr. Degenfeld gyalogezredben maasburgi Maschek Hugó első oszt. százados ; a 37. sz. József Főherczeg gyalogezredben lovag Kreiszberg Gusztáv első oszt. százados; a 38. sz. gr. Haugwitz gyalogezredben báró Buschmann Ferencz, első oszt. százados a 69. sz. gr. Jellacsics gyalogezredből; a 39. sz. Dom Miguel gyalogezredben Pischer Antal első oszt. százados; a 40. sz. báró Rossbach gyalogezredben Király Adolf első oszt. százados; a 41. sz. báró Kellner gyalogezredben kerfelsi nemes Le Gay Albert első oszt. százados; a 42. sz. V. György hannoveri király gyalogezredben Nieke Sándor első oszt. százados; a 43. sz. báró Alemann gyalogezredben Engelsberg Mór első oszt. százados; a 44. sz. Albrecht Főherczeg gyalogezredben nemes Gucker Ignácz első oszt. százados ; a 45. sz. Zsigmond Főherczeg gyalogezredben Schmelzer Károly első oszt. százados; a 46. sz. Bernát szász-meiningeni herczeg gyalogezredben Thomutz János első oszt. százados; a 47. sz. Hartung gyalogezredben Bomperti János első oszt. százados; a 48. sz. Ernő Főherczeg gyalogezredben báró Ende Frigyes első oszt. százados; a 49. sz. báró Hess gyalogezredben Kairidi József első oszt. százados ; az 50. sz. Frigyes Vilmos Lajos badeni nagyherczeg gyalogezredben Heitscher Alajos első oszt. százados; az 51. sz. Károly Ferdinánd Főherczeg gyalogezredben Szirányi Albert első oszt. százados; az 52. sz. Ferencz Károly Főherczeg gyalogezredben Poz Károly első oszt. százados; az 53. sz. Lipót Főherczeg gyalogezredben grombothali lovag Bogovics János, első oszt. százados a 37. sz. József Főherczeg gyalogezredből; az 54. sz. báró Grueber gyalogezredben lovag Rzehak Károly első oszt. százados ; az 55. sz. gr. Gondrecourt gyalogezredben Kövess Albin első oszt. százados; az 56. sz. báró Gorizzutti gyalogezredben Werner Hugó első oszt. százados ; az 57. sz. Frigyes Ferencz mecklenburg-schwerini nagyherczeg gyalogezredben Koselo János első oszt. százados ; az 50. sz. István Főherczeg gyalogezredben Coard Henrik első oszt. százados ; az 59. sz. Rainer Főherczeg gyalogezredben von de r£ Lübe Henrik, első oszt. százados a 29. sz. gr. Thun Hohenstein gyalogezredből ; a 60. sz. Gusztáv vázai herczeg gyalogezredben wallmoori Singer Vilmos első oszt. százados; a 61. sz. Czesarewitsch Sándor orosz nagyherczeg és trónörökös gyalogezredben Villa János első oszt. százados; a 62. sz. Henrik Főherczeg gyalogezredben Backes József első oszt. százados az ezredből, és Jablonsky Emil első oszt. százados a 25. sz. báró Mamula gyalogezredből; a 63. sz. III. Vilmos németalföldi király gyalogezredben Artner József első oszt. százados, hová ennek csapatszolgálatra bevonulnia kell; a 64. sz. Károly Sándor szász weimar eisenachi nagy herczeg gyalogezredben Doretsch Károly első oszt. százados ; a 65. sz. Lajos Victor Főherczeg gyalogezredben freibergswalli nemes Kocziczka Ferencz első oszt. százados; a 66. sz. IV. Ferdinánd toscanai nagyherczeg gyalogezredben Nemetz József első oszt. százados; a 67. sz. lovag Schmerling gyalogezredben Burckhardt György első oszt. százados; a 68. sz. báró Steininger gyalogezredben Strasser Károly első oszt. százados; a 69. sz. gr. Jelacsics gyalogezredben Bundschuh Lajos, első oszt. százados a 38. sz. gr. Haugwitz gyalogezredből; a 71. sz. II. Lipót toscánai nagyherczeg gyalogezredben báró Karwinsky és nemes Némethy János, első oszt. századosok ; a 72. báró Ramming gyalogezredben Veigl Ferencz első oszt. százados; a 73. sz. Vilmos württembergi herczeg gyalogezredben Sartorius Henrik első oszt. százados; a 74. sz. gr. Nobili gyalogezredben nemes Lamm Vilmos és bluraensterni Bohn János, első oszt. századosok; a 75. sz. gr. Crenneville gyalogezredben Weigert Ferencz első oszt. százados; a 76. sz. báró Paumgartten gyalogezredben Schindler János első oszt. százados, az ezredből, és báró Reichlinfeldegg Károly első oszt. százados a 33. sz. gr. Gyulay gyalogezredtől; a 77. sz. toscánai Károly Salvator Főherczeg gyalogezredben Dessner József első oszt. százados ; a 78. sz. báró Lokcsevics gyalogezredben báró Wolkensperg Ferencz első oszt. százados ; a 79. sz. lovag Franck gyalogezredben treuenfeldi lovag Grumeth Ferencz első oszt. százados; a 8. sz. Vilmos schleswig-bolstein glücksburgi herczeg gyalogezredben Michei Jenő, első oszt. százados az 59. sz. Rainer Főherczeg gyalogezredtől; a 4. sz. szluini határőrgyalogezredben Spilláner Ferencz első oszt. százados a 7. sz. brodhi határőrgyalogezredtől; továbbá a hadseregi létszámban : sternschwerdti Loy Vilmos, első oszt. százados a hadi létszámból, meghagyatván a hadügyministeriumnáli alkalmaztatásban ; és Junck Károly kiadóhivatali segédigazgató a hadügyministeriumnál, őrnagygyá, a hadi létszámban, meghagyatván a hadügyministeriumnáli beosztatásában. Újra beosztattak: a nyugalmi létszám következő őrnagyai: nemes Manngold József, a 9. sz. gr. Hartmann gyalogezredhez; és Weinschadl Ferencz, a 70. sz. báró Nagy gyalogezredhez. Athelyeztetett: Centner József térőrnagy a bécsi katonai város- és térparancsnokságtól, — hasonló minőségben az olmüczi várparancsnoksághoz. Felruháztattak: Rizzi Gáspár, őrnagy a nyugalmi létszámból, alezredesi ranggal ad honores; Hoffmann János, első oszt. százados a hadilétszámból, a hadügyministeriumnáli szolgálati alkalmaztatásban, és Ruziczka Mór, első oszt. százados a nyugalmi létszámból, őrnagyi ranggal ad honores. Nyugdíjaztalak: meissenthali Neumann Károly, a 74. sz.gr. Nobili gyalogezred alezredese; Troska Ferencz, tér-alezredes Olmüczben; és Bartl Ferencz, a hadügyministeriumnál szolgálattételben lévő őrnagy, a hadi létszámból, alezredesi ranggal ad honores. NEMHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. A helyzet — úgymond a „Wien. Ab en d p.“ — úgy látszik, semmiben sem változott. A nagy közönség a minden körben uralkodó lázas feszültséget jellemző mohósággal kap a felriasztó napi tudósítások után, s a hírlapok alig képesek a mindig újonnan fölmerülő hírek álját követni. Berlinben az izgatottságnak már tetőpontját kell elérnie. Onnan jött levelek azt főleg azon felindulással indokolják, melyet a ministériumban Hannovera elpártolása idézett elő. Még porosz lapok is elismerik azon nagy politikai jelentőséget, melylyel Hannoverának szövetséges magatartása bír. Poroszország mondhatja, hogy egész Németország ellene van, s e körülménynek nem csak Németországban kell a közvéleményre, hanem a külföldre is nagy befolyást gyakorolnia. Ha a szövetség a jelen nagy válságban megfelel magas feladatának, úgy ebben Hannover a magatartásának mindenesetre nagy része van s az neki Németország körüli érdemének csonkítatlan elismerésére a jogot mindenkorra biztosíti . A porosz hatalmi kör felöli elmélet, bármily gyakorlatinak lárták is azt Berlinben, nem volt elég erős az egyszerű jog s valóban szövetségeti érzület Ügye irányában. A bécsi centralista lapok újabban ismét nagy élénkséggel sürgetik a birodalmi képviselet egybehivatását; az „0 e s t r. Z t g“ azonban helyesen jegyzi meg, miszerint annak legtalálóbb bizonysága, hogy a birodalmi képviselet egybehivását sürgetők nincsenek magukkal tisztában, óhajtásaiknak alaktalanságában fekszik. Míg némelyek a tágabb birodalmi tanácsnak egybe nem hivatása miatt emelnek panaszt, addig mások a szűkebb bíród, tanács egybehivatása iránti kivánatot fejezik ki („név nélkül“ reichsrathot is kívántak, hogy az a magyar országgyűléssel kiegyezni igyekezzék. Ámde nem gyökeresen különböző kivánatok-e ezek egészen heterogén kiindulási- és czélpontokkal ? Ha megfontolják még hogy egy harmadik párt minden súlyt az országgyűlésekbe helyez s ezeket látja legszívesebben hivatottaknak, úgy fel vagyunk jogosítva kimondani, miszerint ez időszerűnt Austriában nem létezik túláralgó, e tárgyra nézve önmagában megszilárdult vélemény, s hogy, bármit tenne is a kormány, hogy az előadott óhajtásoknak megfeleljen, akár a tágabb, akár a szűkebb birodalmi tanácsot, akár az országgyűléseket hívná egybe, minden ily rendszabály fölötte kockáztatott, teljes valószínűség szerint meddő kísérlet lenne , mely a fenforgó államjogi vitályt még jobban elkeserítené. Az „Oestr. Ztg” teljességgel nem hagyja figyelem nélkül azt, hogy azon töredék, mely a szűkebb birod. tanács egybehivatását a magyar országgyűlés mellett sürgeti, a magyar táborban is talál hívekre. A rHond legalább erre nézve ugyanazt plaidirozza, amit a „Wand.“ és a „N. Fr. Pr.“ akarnak. De vájjon ugyanazon okok határozók e egyformán mind a három orgánumra nézve? Az „Oestr. Ztg“ meg van győződve, miszerint az úgynevezett magyar progressisták e kísérletet csak arra használnák fel, hogy a magyar országgyűlés önállóságának lehető maximumát kivívják; ők a személyuniónak praemisiáit bizonyos tekintetben előre szeretnék maguknak ootrogáltatni. Szintoly világos e lap előtt, hogy a lajthántúli párttöredlékek, melyek a szűkebb birodalmi tanács egybehivatását óhajtják, ehhez azon reményt kötik, hogy a magyar országgyűlés egy nagylelkű felbuzdulás közt azonnal a delegáció elvét meg fogja szavazni, melynek a birodalmi ügyek fölött határoznia kellene, miknek tárgyalására a szűkebb birodalmi tanácsnak nincs jogosultsága. Ámde nem létezik tény, nem támpont vagy csak jelenség is, mely azon föltevésre jogosítana, hogy a magyar országgyűlés többségében azonnal e gondolatba beleegyezzék, — ámde ennek kellene történni, ha a szűkebb birodalmi tanács egybehivatása által az ettől várt eredmény közvetlen elletétét előidézni nem akarják. Ily tényállás mellett, szelíden szólva, méltánytalanság, az austriai kormánynak Bismark példáját tartani szem elé, ki az alkotmánykérdésre nézve egyetértő porosz nép képviseletét egybehívja. Mi meg vagyunk szilárdul győződve, hogy, ha nálunk a birodalmi alkotmány kérdésére nézve ily egyetértés léteznék, amint az Poroszországban valóban létezik, oly ütközések nem fordultak volna elő, mint ott előfordultak. Elleneinknek pedig tartaléktalanul mondjuk, miszerint mi inkább mint valaha, azon hitben élünk, hogy éppen a kormánynak tartózkodása a kísérletektől s a népek s országok egymás közti szabad kiegyezése eszméjéhez való ragaszkodás erős támasz a közbizalomra s nagyobb biztosíték a sikeres jövőre nézve, mint egyoldalú eljárás, az egyes óhajoknak egyoldalú kedvezményezése. Miután az „Oesterr. Zrg“ ekként a birodalmi képviselet egybe hívására ezért a különböző kivonatok előadásában rejlő belső ellenmondásokat kimutatta, azon óhaj kifejezésével végzi, vajha elleneinek tovább is ne tetszenék, oly kivánatot szellőztetni, melynek teljesithetőségét s jogi megengedhetőségét logikailag és tényleg nem lehet kimutatni. Világos szerződések jó barátokat készítenek, mond a római közmondás; homályos, félig takart, nagyrészt egymásnak ellenmondó eszmék s óhajokból nem lehet kielégítő programmot formulázni. Egyébként a „Hon“ a szűkebb bir. tanács egybehivatásáról ma maga is így nyilatkozik: „Soha sem lehetett szavunk a szűkebb reichsrath ellen, bár tudjuk, hogy a csehek, lengyelek, slovének épen ezen intézmény miatt panaszkodnak legjobban. De valósággal nem értjük, mi sok jót eszközölhetne a szűkebb reichszathma, a háború kitörésének előestéjén ? Kinek jut eszébe, Bécsben belügyi reformokkal és codificatiókkal foglalkozni. Inkább azt gyanítjuk, hogy a szőkébb reichsrath összehívását sürgető centralisták arra speculálnak, hogy együvé gyűlvén, az üresen maradt padok tiltakozásának ellenére, megint a teljes reichsrathnak proclamálja, vagy proclamáltassa magát, s 100 német követ a 350-re számított teljes gyülekezet nevében határozhasson.“ A budapesti kerület lelkipásztorkodó papságai nevében gróf Czejráky János e nagyméltóságának f. hó 12-én küldöttségileg átnyújtott üdvözlő-irat igy hangzik: Nagyméltóság ur g£ról! Kegyelmes Urunk! A testvér fővárosi lelkészkedő papság, mely egyháza s hazája iránti szeretettől indíttatva, feszült figyelemmel kiséri az országgyűlés minden mozzanatát, nem mulaszthatja el az alkalmat. Nagyméltóságodat a felsőház ápril 16-diki ülésében mély katholikus érzelmeit tolmácsoló szavaiért hódolatteljesen üdvözölni. Nagyméltóságod valódi lélekfenséggel szavakat adott azon kath. meggyőződésnek s érzelemnek, mely kell hogy minden katholikus kebelében honoljon, s melynek hiányát Nagyméltóságod velünk s minden buzgó kath. hazafival egyetemben nem egyszer fájdalommal A kath. egyház alakította s nevelte e hasát nagggyá; illő tehát, hogy iránta a törvényhozás méltányos s igazságos le£ gen, önállását, a politikai hatalomtóli függetlenségét elismerje; azt törvénycikkekkel ne csak ne gátolja, hanem védje ; életerejének kifejlesztésére tért engedjen, hogy megszentelési s boldogitási törekvéseit az összes haza minden intézményében érvényesithesse. Nagyméltóságod az egyház autonómiáját a liberalismus köpenyébe burkolódzó zsarnoki megszorítások, s bárminő néven nevezendő gyámságok ellen határozottan védte, a minden efféle jogi túlkapás ellen tiltakozva, biztosittatni óhajtotta. Nagyméltóságod ellentétben faikor tévszellemével, az egyház isteni eredetű hierarchikus szervezetének hódol; annak törvényhozói, kormányzói hatalmát nyiltan elismeri s tiltakozva bárminemű reformáló, eszméyesitő erőszak ellen, irányát elfogadja, általa vezéreltetni s a lelkiekben kormányoztatni, függetlenül minden más tényező beavatkozása nélkül akar. Nagyméltóságod ezen határozott nyilt vallomása által az egyház — Isten helyettese iránti*fiai"ragaiszkodását tanúsította; a buzgó katolikusoknak irányt, a szunyadóknak intést adott; s nem tekintve Isten s az ő egyháza iránti engedelmességében az úgynevezett közvélemény sem hosonnája sem crucifigejére, valódi lélekemelkedettségét tanusitotta. „Hic est magnus animus, qui ae Deo tradidit, attamen ille pusillus ac degener, qui obluctatur, et de ordine mundi male existimat,et emen-‘ dare reavult deos quam se,“ mondja Seneca. (Bpist. 107.) Midőn a budapesti kerület Nagyméltóságodat mint a magyar kath. egyház buzgó, erényes bajnokát, egyházi kerületünknek példás hívét szive mélyéből hódolatteljesen üdvözölné, imáiban kérni fogja az Istent, áraszsza szent malasztját Nagyméltóságodra bi egész magas .. ra-Budapest, május 12. 1866. Brunner János, egyházkerületi r. esperes, óbudai plébános. Cseka Nándor, egyházkerületi aljegyző, pest-belvárosi segédlelkész. A „Gen. Corr.“ következő czáfoló czikket ho „A N. Fr. Pr.“ f. hó 13 ról egy hosszabb czikket hoz az államadóssági bizottmányról, melyben azt a pénzügyigazgatás, [sőt a jelen kormányrend- szer irányában tökéletes oppositioban lévőnek tünteti föl Ama forrás zavartalan volta/melyből a „N. Fr. Pr.“ a maga értesüléseit merítette, annál inkább kétségbe vonandó, minthogy ama magastiszteletü testület tapintatától s illemérzetétől, melyre Ő Felsége által az austriai államadósság ellenőrzése bízatott, bizton elvárható, hogy azon nézeteket, óhajokat, panaszokat, melyeket hivatalos állásában a Császár legmagasb személye elé terjesztendőknek hisz, nem fogja egy hírlapban a nyilvánosság elé hozni. E tekintetben bevárandó lenne, hogy mit fog az államadóssági bizottmány a jelen ministerium pénzügyi miveletéről előadni. A „N. Fr. Pr.“ kiereszkedései irányában legyen elég az idő komolyságára utalni, mely az oly kormányrendszabályok fölötti polémiát, melyek részben a kénytető államszükségre való világos hivatkozás mellett léptettek életbe, legalább is nem korszerűnek tünteti föl.“ Ett lftf id. ANGOLORSZÁG. A f. hó 14-én Southamptonba érkezett „Plata“ gőzös oly tudósításokat hozott, melyek Valpáraiso bombáztatását tökéletesen megerősítik. Nunez oda utasíttatott, hogy minden chili is perui kikötőt leromboljon. Quitóban Chilis Péru közt egyezmény íratott alá oly czélból, hogy Ecuador számára segélypénzek ajánltassanak meg. Az alsóház f. hó 12-ei ülésében Gladstone jelente, hogy ő a nap folytában értesítéseket kapott az angol bank műveleteire vonatkozólag. Az ezen intézet által adott előlegek többre mentek 4 millió ft. sz.nél, s a bankjegy-tartalék ról 3 millióra csökkent. Ezen helyzetben a kormány fölfüggesztő ama törvényt, mely a bankjegyek kibocsátását korlátozza, a válság hatásainak enyhítése végett. A kormány késedelem nélkül egy ad hoc bilit terjesztene a parliament elé. FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ levelei teljesen megerősítik azon közlést, hogy a francziák Cnaoában Corona fölött fényes győzelmet nyertek. Az ütközet márt. 19-s 20-án történt, a franczia mexikói