Sürgöny, 1866. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)
1866-09-01 / 199. szám
Mint Sz. Pétervárról aug. 2- tól távírják, a császár s császárné az amerikai követ tiszteletére diszlakomát adtak, mely alkalommal a császár az Egyesült Államok jólétéért, s a két ország közti jó viszonyok megszilárdulásáért mondott toastot. A hivatalos „Nordpost“ megcáfolja a szibériai eseményekre vonatkozó magánlevelezéseket. Szerinte a fölkelés czélja még ismeretlen, s a fölkelők száma nagyítva van. A fölkelés nem különböző helyeken, hanem csupán a kongó baikuk után ütött ki. A császár megerősíti a nyugati kormányzóságokbani javak megszerzése végett alakult részvénytársulatot A kormány adja az 5 milliónyi kamatnélküli alaptőkét. TÖRÖKORSZÁG: Candia szigetéről, mely jelenleg komoly felkelési mozgalom színhelye, a „Patrie“ következő történeti adatokat közöl: Candia szigete — a hajdani Creta — európai Törökországhoz tartozik, s Kr. sz. u. 823 ban az arabok hatalmába került. Ezek alapiták ott Candia városát, melyről neveztetett el az egész sziget. A sziget, hol hajdan Minos hozá híres törvényeit, a legújabb időkig számos viszontagságokon ment át. A candiaták származásuk s történetük által a hellén fajhoz lévén kapcsolva, 1821 ben részt vettek a görög függetlenségi harcban, azonban Candia nem egyesíttetett a görög királysággal. A nezibi csata s Mehemed-Ali győzelmei következtében, Candia egy ideig Egyiptomhoz tartozott. 1840 ben újra a porta hatalma alá került, melyet a diplomatia rábírt, hogy a candiaták számára oly garantiákat adjon, miknek nem teljesítése idézte elő állítólag a jelen felkelést, noha igen hihető, hogy itt az orosz politika befolyása is működik. A szigetnek mintegy 300,000,8 Candia városának 15,000 lakosa van. Konstantinápolyból aug. 22-ről jelentik, hogy a szultán színháza, mely 10 millió frankba került, leégett. Mint Athénéből aug. 23-ról jelentik, a törököknek nem sikerült bekerütni a candiai fölkelőket, kik folyvást elsánczolják magukat. Számos családok kiköltöznek. Európai hajókat várnak. DUNAFEJEDELEMSÉGEK. A román alkotmány, melyet Károly fejedelem június hó 30-án szentesített, igen terjedelmes okmány, mely 8 czím alatt 133 czikkelyt tartalmaz. A franczia charták példájára abban minden „előre van látva“, s x alkotmány valódi remek példánya az Írott alkotmányos jognak. Szerencsétlenségre a nép nagy hajlamot érez bizonyos körülmények közt magát Írott jog nélkül is kormányoztatni, vagy önmagát kormányozni, miért is ezen alaptörvény telve van az alkotmány, oltalmára ezélró elővigyázati rendszabályokkal, a miniszer-felelősségre vonatkozó határozatok kivételekkel stb. Lényegesebb pontok a következők : Az I. czim a fejedelemségek területét „elidegeníthetlennek és feloszthtatlannak“ nyilvánítja. Figyelemre méltó ebben a 3 ik czikkely, mely tiltja, hogy román területen idegen népfajok telepíttessenek le. A II. czim a románok jogait részletezi. Az 5 ik czikkely értelmében ezek a lelkiismereti és tanítási szabadságot, valamint az egyesülési jogot élvezik ; a sajtó szabad csak keresztény vallású idegenek honosíttathatnak. A 10-ik czikkely a románoknak törvény előtti egyenlőségét hangsúlyozza; az adókhoz és közterhekhez valamennyien kivétel nélkül kötelesek járulni. A szabadalmak, kivételek, osztály-egyedárusságok örökre megszüntetnek ; az idegen nemességnél szokásos herczegi, grófi vagy bárói czimek viselése nem engedtetik meg. A 13 ik czikkely a személy szabadságot garanti rozzajalö ik a házjogot. A 16 ik czikkely meghatározza, hogy a vagyon elkobzása a törvény által nem mondathatik ki. A 18 ik czikk eltörli a halálbüntetést néhány, a katonai fenyitő törvényben előrelátott esetek kivételével, melyek csak a háború tartamára érvényesek. Kissé különös a 19 ik czikkely bevezetése : „Mindennemű tulajdon, valamint az államadósság is, szent és sérthetetlen.“ A 24 ik czikkely a sajtószabadságot szabályozza, s következőleg hangzik : „Az alkotmány mindenkinek biztosítja a szabadságot, eszméjét és véleményeit szóval, írásban, vagy a sajtó által közleni és közzétenni; de mindenki egyszersmind felelős az ezen szabadságokkal való visszaélésért a büntető törvény által meghatározott esetekben. A sajtóvétségek felett az esküdtszék ítél. Valamely közlemény megjelenését, eladását , vagy kiosztását illetőleg semminemű előzetes rendszabály nem vétethetik foganatba. A szerkesztőktől, journalistáktól, kiadóktól, könyv- vagy kőnyomdászoktól biztosítékot követelni nem szabad. A sajtó sohasem vétethetik a megintési rendszer alá; lapot vagy közleményt felfüggeszteni vagy elnyomni nem lehet. A tartalomért a szerkesztő felelős, vagy e helyett az igazgató és kiadó.“ A 25 ik czikkely sérthetlennek nyilvánítja a levél- és sürgönytitkot; a következő czikkelyekben a czim befejezéséig az egyleti és egybegyűlési jog szabályoztatik. A III ik czim bevezető czikkelyei „az államhatalmakról“ szólnak. Ezek lényegileg csak törvényes alakba öntik az államhatalmak felosztására vonatkozó alkotmányos tant, mely hatalmak természetes összességükben véve a néptől erednek, és csupán átruházás (delegatiune) által gyakoroltatnak. A nemzeti képviseletre (senatus, és követkamara) vonatkozó határozatok semmi sajátszervt nem tartalmaznak. Érdekes a fejedelmek és ministerekről szóló fejezet, mivel erre nézve az eredeti tervben lényeges változás jött létre. (A berendezés jellemző. E fejezet a népképviseletről szóló fejezet után következik, mivel a törvényhozó hatalom megelőzi a végrehajtó hatalmat). „A fejedelemről“özírati I. rész a többi közt következőt tartalmaz : „82-ik czikkely. A fejedelem alkotmányos jogait ő fensége hohen zollern sigmaringeni I. Károly fejedelem egyenes és törvényes férfi-utódjai leszármazási vonalban öröklik, még pedig az elsőszülöttségi joggal, s a nők és utódaik örökös kizárásával. Ő fensége utódai az orthodox görög-keleti vallásban neveltetnek.“ 83 ik czikkely : „Egyenes férfiutódok hiányában a trónörökösödés őfensége legöregebb fivérét vagy ennek utódait illeti a fennebbi czikkelyben meghatározott szabályok szerint. Ha a fivérek vagy ezek utódai közül már egy sem volna életben, vagy ha kijelentenék, miszerint nem akarják elfogadni a trónt, ez esetben a fejedelem Európa souverain családjaiból nevezheti ki utódját; szükséges mindamellett, hogy ehhez a 84-dik czikkely értelmében a törvényhozó testület is adja beleegyezését. Ha ezen esetek egyike sem fordulna elő, a trón megörültnek tekintendő.“ Most a trón megüresedésére vonatkozó rendeletek sorozata következik, mire a 87 ik czikkelyben mondatik : „A fejedelem teljeskoruságát a 18-dik év betöltésével éri el. Trónraléptekor a senatus és törvényhozó testület közös ülésében következő esküt teend le: „Esküszöm, hogy a román nemzet alkotmányát és törvényeit megtartandom, és nemzetiségi jogait, valamint területi épségét csorbitlanul fogom megőrizni.“ A 88—91 dik czikkelyek a kormányzóságról, a 91—96 dik a fejedelem jogairól szólnak. Ez utóbbi a törvényhozó testületek beleegyezése nélkül nem lehet más állam „feje" (91. sz.), személye sérthetetlen és rendelvényei nem bírnak törvény erejével, ha csak a minister által nincsenek ellenjegyezve. (92. czikk.) A 93 czikk következő rendeleteket tartalmaz: „A ministereket a fejedelem nevezi ki és bocsátja el, ő szentesíti és hirdeti ki a törvényeket. A fejedelem megtagadhatja valamely törvény megerősítését, és politikai esetben a megkegyelmezés jogát gyakorolja. Őt illeti a jog, bűnvádi esetekben a büntetést elengedni vagy kisebbíteni, annak egyedüli kivételével, mi a miniszerek tekintetében megállapittatott. A fejedelem nem tarthatja fel az igazságszolgáltatás rendes menetét és semmi módon sem folyhat be a törvénykezésbe. Ő nevez ki minden közhivatalokra , kibocsátja a törvények foganatosítására szükséges szabályzatokat, a nélkül azonban, hogy ezek által a törvényeket eltörlthetné, vagy megváltoztathatná, avagy bárkit a törvény hatása alól kivonhatna. A fejedelem a hadsereg főnöke, a katonai tisztségekre a törvény értelmében kinevezés a román rendet külön törvény alapján osztogatja. Joga van a törvény értelmében pénzt veretni, valamint az idegen hatalmasságokkal a kereskedés és hajózás érdekében vagy más tekintetben szükséges szerződéseket megkötni; ez utóbbiak azonban csak akkor emelkednek törvényes erőre, ha a törvényhozó testület elé terjesztette, ez által jóváhagyatnak.“ Ha a fenebbiekhez még azon jogot számítjuk, az országgyűlést megnyitni, berekeszteni vagy feloszlatni, (95. czikkely,) ezzel a fejedelem jogai, kinek a törvény (94. czikk) egész uralkodása idejére civillistát szab ki, teljesen ki vannak merítve. A felsőbbségi jogok őt csak átruházás folytán illetik. A 96-dik czikkely rendeli: „A fejedelem nem bír más hatalommal, mint melyet az alkotmány ruház reá.“ AMERIKA. New York hót aug. 16-ról kelt tudósítások szerint, a philadelphiai convent Dolitiont választa meg senatorrá. Wallandigham kilépett a conventből. A convent legközelebb elnapolá magát, miután oly tartalmú határozatokat fogadott el, miszerint az unió s az alkotmány helyre vannak állítva, miszerint egyetlen állam sem léphet ki az unióból, sem a congressusbani működése által valamely más államot nem zárhat ki az unióból. A convent Johnson elnök számára őszinte támogatást ígér. New York ból aug. 23-áról kelt tudósítások szerint, Johnson elnök fölhagyott a fenianok elleni perrel. A cholera New Yorkban szűnik ; ellenben nyugaton s délnyugaton nagy pusztítást tesz. A pesti áru- és értéktőzsde hivatalos Péntek, augustus 31. 1866 árjegyzetei. Alsó-austriai mérőnkint. A gőzhajók menetrendje. minden nap 6/ nap 6 óra óraóra Bécsből Pestre órakor reggel. Pestről Bécsbe minden kor délután. Pestről Mohácsra naponkint 6 kor reggel. Mohácsról Pestre naponkint 8 kor este. Pestről Eszék- és Zimonyba hétfőn, szerdán és szombaton 6 órakor reggel. Zimonyból Eszék- és Pestre hétfőn, szerdán és szombaton reggel. Pestről Orsóva, Galacz- és Konstantinápolyba szerdán 6 órakor reggel. Zimonyból Orsóvá-, Galacz-is Konstantinápolyba csütörtökön reg. Báziásból Orsóvá-, Galacz- és Konstantinápolyba csütört. délelőtt. Galaczról Orsóvá- és Pestre hétfőn, reggel. Szegedről Zimonyba szerdán és szombaton reggel. Zimonyból Szegedre csütörtökön és vasárnap délben. Sziszekről Zimonyba hétfőn reggel. Zimonyból Sziszekre csütört. reg Gyorsmenetek. ■Pestről Galacz-, Odessa- és Konstan- Itinápolyba kedden 7 órakor reg. Báziásból Konstantinápolyba szerdán és vasárnap 9 órakor reggel. Galaczról Pestre szombaton 3 órakor reggel. Galaczról Baziásba szerdán és szombaton 3 órakor reggel. Buda, ind.6 ó.35 p. r 6 óra 30 p. este Fehérvár,ind. 8.60p. r. 9 óra . este. Kanizsa,ind. 1.50p.d.u. 5 óra 6 p. reg. Pragerhof,ind. 9 ó. 41. p. e. Steinbrück, ind. 12 ó. 15 p. é. Triest, érk. 8 ó. 24 p. reg. Triest-Buda. Kanizsa Buda. Triest, ind. 6. ó. 46 p. e. — — — Steinbrück,in.3 ó.27 p.e.— — — Pragerbof i. 9ö 30p.d.e.— — — -AL vasút llécs-Baziás. Bécs, ind. 7. óra reg. 7 ó. 60 f este. Ozsény, ind .6ó. 24 p. d.e. 11 ó- 8 p. e. Csekujvár, ind. ló.23 p. d.u.2 ó. 21. p. r. Pest, érk. 4 ó. 36 p. d. u. 5 ó. 52 p. regei ind. 6 i. 31 p. reg. 6 ó. 31 p. reg. Czegléd, ind. 7 ó. 54p. e. 9 ó. 14 p. reg. Szeged, ind. 12.ó. 12 p. éj.2 ó. 55 p. d. u. Temesvár, ind. 3 ó. 55 p. r. 7 ó. 47 p. e. Baziás, érk. 9 ó.10 p. d. e. Baziás-Bécs. Baziás, ind. 6 ó. 55 p. d. u. Temesvár, ind. 10 ó. 40 p. éj. 7 ó. 25 p. r. 2 órakor Szeged, ind. 1 ó. 26 p. r. 12 ó. 53 p. délb. Czegléd, ind. 6 ó. 35 p. r. 6 ó. 21 p. est. Pest, érkez 8 ó. 56 p. r. 8 ó. 40 p. este. ind. 9 ó. 55 p. d. e. 9 ó. 30 p. este Érsekújvár, ind. 1 ó.52 p.d.u. 1 ó. 8 p. és. Pozsony,ind. 4 ó. 48 p. d. u.4 ó. 31 p. reg. Bécs, érk. 7 ó. ó. 15 p. est. 6 ó. 29 p. reg. buda Triest. Buda-Kanizsa. Kanizsa ind. 1 „22 „ d.u. 9 óra — p. este Fehérvár „ 5 „ 55 „ este 6 „ — „ reg. Buda érkez. 7 „58 „ „ 8 „ 3 „ d.e. Sz.-Fehérvár-Bécs. Fehérvár indulás 11 óra 5 perez d. e. Uj-Szőny * 1 „ 30 „ d. u. Bécs érkezés 8 „ 17 „ este Bécs-Sz.-Fehérvár. Bécs indulás 7 óra 45 perez reggel Uj-Szőny „ 2 „ 10 Fehérvár érkezés 5 „ 55 Pest-Kassa, Pest, ind. 6 ó. 25 p. reg. Czegléd, „ 9 „ 27 „ „ Arad, Csaba, Mező-Tur Szolnok, Czegléd, Pest, Az adott-vett értékek , pénznemek megnevezése Befizetett összeg Zárár-1 Az adott-vett folyam értékek , pénznemek pénz megnevezése 1 500 200 63 40 500 1000 450 210 I. Részvények. Kereskedelmi bank . . Iparbank ...... Pesti takarékpénztár. . Budai takarékpénztár . Obudai takarékpénztár Pesti hengermalom . . Pannónia gőzmalom . .. budai gőzm. 500 ft. kibocs Kereskedelmi épület ... Lánczhid..........................! 525 Alagút . . . .................. 10) Magyar biztositó társulat. j 315 Pannónia kölcsönbiztositó- társulat..........................j 310 Pesti biztositó-intézet . . i 300 Losonczi vasut................j 200 Pozsony-nagyszombati . .. I. kibocsátvány .... 210 n. „ .... sió Pesti légatesz . . . . 6% 100 Szegedi kiviteli gőzmalom ] és vizmü..................... 1000 II. Záloglevelek. Földhitel Int...............5 V. „ jövedékjegy ” III. Földtehermentesít. kötvények. Magyar............................ Temesi............................. Horvát............................. Erdélyi ............................. IV. Pénznemek. kb. koronás arany .... Cs értékarany.................. Napoleon d’or.................. Angol Souvereign .... 205 1020 420 1020 1550 675 340 330 68 620 . Osztrák ezüst............... I „ „ szelvény. Szövetségi tallér . . .V. Váltók 3 hóra. Augsburg 100 frt . . Frankfurt 100 „ . . Hamburg 100 „ . . London, strig 10 „ ■ . Páris, frank 100 „ . . Sorsjegyek a bécsi tőzsdén. 1839-ki húzás 1866. dec. 1. 11854-ki „ okt. 1 . 1860-ki „ aug. 1 Hitelint. „ okt. 1. iDunagőzhaj. ház. jul. 1 I Triesti 100 ft „ jun. 1. i) CO „ „ jan. 2. i Budai köles. „ jun. 15. i Eszterházy „ dec. 15. , Salm „ jan. 15. Banktörl. kamat 525 80.— jPáHFy I Clarx » i St. Genois „ Windischgrfitz „ , Waldstein „ Keglevich „ Como-jegyek „ sept. 15. jul. 31. febr. 1. dec. 1. okt. 15. máj. 1. jan. 2. A bécsi börze távirati sürgönye.______ 67, 65.50 .— 69._) 5°/o Metalliques . 64 75 | Nemzeti . . . 1860. sorsjegy, Bankrészvény. . —.— Hitelint. részvény 6.09 . London............... 10.38 (Ezüst.................. 13.— I Arany............... 62.80 68.10 7980 729 — 156.50 128.50 126.50 6.08 Zárárfolyam pénz 128. 128 — 1.92 109.— 109 25 96.— 129.50 51.50 147.73.50 80 — 118 26 81.50 110.48.50 21.— 24.— 24.— 22.— 20.— 16.— 19.— 11.50 16.— Bánáti a Tiszai ráj Fehérmegyei Pesti n Itozs Árpa Zab i w uj UJ 86—87 fontos 88—89 86— 87 „ 88-89 , 88—89 „ 85—86 „ 87— 88 „ 85—86 „ 87—88 „ 88—80 „ Kukoricza . . . a bánáti Bab............... Köles............... Káposzta-repece „ bánáti 46—48 45—46 4.80— 4.90 5 10—5.25 4.80— 4.95 5.15—5.40 0.----0.— 0.-----4.90 6.05 5.30 0.-----4.90 5.05 5.30 3.70—3.85 2.50—2.65 1.80— 1.90 1.62— 1.65 3.30 3.35 3.85—3.40 5.87—6.— 6.62- 5.75 Mázsánkint. Liszt :6.számú 12 frt —kr.__—frt —kr. n.„ H B 11 „ 20 1» 2. r, 10 B— 10b 40n n 3-n 9 B— 9 b 80r n 4. i) 9 B— 9> 30p r> 6.D 8 B— 8„ 60p n 6. 1) 8 „— 8 b 20p Lehermagvak: luezerni magyar 25—26 ft. b „ franczia--------„ „ szíriai vörös . . 30—32 „ Disznózsír : pestvárosi 37 ft — kr. „ vidéki .33 „50 „* szerb — ___ Gubacsi magyar I. 12 ft — kr — 12 ft 50 kr. „ „ II. 10 „ - „ - 10 „ 85 „ - szerb I. 11 „ — „ — 11 „ 67 „ Hamuzsír: magyar fehér 13 ft — kr—14 ft 50 kr „ „ kékes 11 „ 50 „ —12 „ 50 „ „ kék házi hamu 10 „ — „ —10 „ 50 „ „ illiriai . . . . 15 „ — „ —17 „ — „ Szesz : 54—54*/a kr. fok». menetrendje. Szolnok ind. 10.27 p. reg. P.-Ladány „ 1.26 „d.u. Debreczen „ 3.— „ „ „ Nyiregyh. „ 4.28 „ „ „ r ” Miskolc» „ 7.29 „este Kassa érk. 10 óra 34 p. este. l*rsMV.-Várad. Pest indul. 6 óra 25 p. ree . Czegléd „ 9 „ 27 „ „ P.-Ladány „ 1 „ 58 „ d.u. Berett-Ujfalu jj 8 „ 18 „ . „ N.-Várad érk. 4 „ 38 „ „ Pest-Arad. Pest indulás 6 óra 25 p. regi- Czegléd „ 9 „ 47 „ „ Szolnok „ 11 „ 2 „ d. e Mező-Túr „ 12 „ 39 „ d. i . Arad* érkezés I l - J J’ Kassa-Pest. Kassa, ind.6ó.—p. reggel Miskolcz, „ 7„ 52 „ „ Tokaj, „ 9 „35 „ „ Nyiregyh., „ 10„34 „ „ Debreczen, „ 12 „12 „ d. P.-Ladány, „ 1 „ 45 „d u. Szolnok, „ 4„44 „d.u. Czegléd, érk.6 „41 „est. Pest, „ 9 óra 31 p. este N.-Várad-Pest. N.-Várad, ind. 10 ó. 6 p. délp. Berettyó-Ujfalu, „ 11 „ 34 „ déle P.-Ladány, érk. 12 „ 48 „ délti Czegléd, „ 5 „ 41 „ este. Pest, „ 8 „ 37 „ „ Arád-Pest, ind. 10 óra 16 perez dél jl. d. u. este » 12» 14n délb. b 2 ti 32n dóm. » 4n 22n n D &p 33p esti érk. 8D * 37n 0 Táviratok. Bécs, aug. 30. A losonczi vasút Ugye az államtanácsban nehézségekre talált, mi a ministerium megújított tárgyalásait teszi szükségesekké. Teplitz, aug. 29. Frigyes Károly hg. a Clary-féle kastélyban szállott meg. Vogel v. Falkenstein tábornok egyelőre még itt marad. Páris, aug. 30. A Porta párisi követévé állítólag Mehemet Djemil pasa neveztetett ki. A császár jövő szerdán Plombiéresbe rándul. München, aug. 31. A képviselőkamra a kölcsön törvényhez következő javaslatot csatolt: Csupán a Poroszországhoz szoros csatlakozás által juthatni el a végczélhez, hogy t. i. Németország egy szabadon választott és a szükséges kellékekkel ellátott parlament közreműködése mellett egyesíttessék, a nemzeti érdekek hathatósan támogattassanak, s a külföld netaláni megtámadásai, ha szükséges, visszavezessenek. Jassy, aug. 30. Károly fejedelem tegnap este Mavrogheni pénzügy-, s Ghika hadügyminiszer kíséretében ide érkezett. Gyaníthatólag egy hétig fog itt mulatni. Athéné, aug. 30. A király még Corfuban van. A porta a határszéli tartományokban csapatokat ősz pontosít. Újólag menekültek érkeztek Crétából Syrába. Candiából aug 13 ról kelt tudósítások szerint, még eddig semmi tényleges ellenségeskedés sem fordult elő a fölkelők s a török csapatok közt. Konstantinápoly, aug. 25 Mahmud pasa törzsfőnök külön megbízással Candiába küldetett, a fölkelőkkeli alkudozások folytatása, vagy fegyver erő alkalmazása végett. Több zászlóalj áll készen elindulásra, a candiai helyőrség erősbítése végett. A Cyprusbani viszály kinyomozása végett egy vegyes bizottmány neveztetett ki. zsazdászat, ipar és kereskedelem. Pest, aug. 31. A lefolyt „János fővételei“ országos vásár általában véve lehetőleg kielégítőn ütött ki. A kézműáruk kelete nagyon élénken folyt, habár Bácskának egyik részéből és a Tisza vidékéről a rosztermés következtében csak kevés vevő jelent meg, de annál tetemesebb vevők jelentkeztek azok közül, kik a megakadt közlekedés miatt Bécsben ez alkalommal nem tehették meg vásárlásaikat. Az üzlet különösen a közönséges czikkekben volt nagyon jó. A gyapjút az utolsó júliusi gyapjúvásár óta a mostani vásár kezdetéig folytonosan külföldi vevők vásárolták fel, 10 ezer mázsa mennyiségben, szilárd, sőt mondhatni, részben magas árak mellett. E vásár a jobb egynyiretű gyapjúra legkedvezőbb volt, minthogy külföldi vevők nagy számmal jelentek meg, a kétnyiretű és a téli hegyi gyapjú nehezen kelt a júliusi áron, az ilynemű tiszai gyapjú a vásár vége felé már 4—5 forinttal olcsóbban is kiváltatott. Bár, bár a ny gyapju és általában mindazon nemek, melyek itthoni földolgozásra használtatnak, nem igen keresett tárgyak voltak. Zigaja és magyar gyapjú valamivel magasabb árral jó keletnek örvendett. Belföldi vevők kevesebben voltak mint e vásáron rendesen szoktak lenni, és a jelenvoltak is igen tartózkodólag viselték magukat. A készlet körülbelül 70,000 mázsára rúgott. Az összforgalom 45,000 mázsát tett, miből egy harmadrész külföldre vitetett. A számarány az egyes czikkekből következő: Mindennemű egynyiretü körülbelül . . 28,500 mázsa, téli kétnyiretü „ . . 4,500 „ bőr és bárány gyapjú „ . . 2,000 „ zigaja és magyar gyapjú „ . . 10,000 „ összesen tehát a fentebbi.......................... 45,000 mázsa körülbelül. A közelebbi Lipót vásár november 4 -én kezdődik. Olaj vetemények. A múlt vásár óta a jelen vásár végéig körülbelül 100,000 mérő repeze jött forgalomba, 6—6»/« forintjával készpénzen, lenmag 5% és 5% forintjával kelt mérőnkint. A repcze-olaj kerete egészen megfelelő volt a repcze-forgalomnak. A vásár alatt finomított olaj kell leginkább ; 1000 mázsa szállítására köttetett szerződés mázsánkint 26—26 W* forinttal augustus—deczember és october—január hóbani szállítási kötelezettséggel. Nyersolaj későbbi szállításra 24% forintjával. A gabona neműek.Tisztabuzánaka múlt hónapokban történt nagy vásárlások folytán nagy ára volt, de a most beérkezett jobb aratási hírek, és a beérkezett szállítmányok 25 - 30 krajczárral lenyomták. A tisztabuzára nézve a szenvedett nagy károk daczára a termés középszerűnek mondható és ha a körülmények nem változnak, úgy e czikkből még képesek lesznek a külföldnek is átengedni valamit. A rozszsal már roszabbul áll a dolog, mert nagyon sok helyen a fagy virágzásában érte. Üzletre és árra nézve a tisztabuzát követte. Árpa az utolsó hónapokban nem igen kerestetett, hanem csak most, miután megtudták, hogy e czikknek sem kedvezett az aratás, támadt egy kis élénk kérdezősködés utána. Zabkészletek nem igen voltak, a forgalom tehát ennek megfelelőleg nagyon gyöngének mutatkozott. A tengerinek ára mostanában meglehetősen szilárd, mivel kevés a készlet, de az aratása kedvezőbb időjárás következtében,valamint jó ősz mellett középszerben fog kiütni. E minden tekintetben szükséges czikk miatt nincs aggodalom. Zsirnerek is igen keresett tárgyak voltak, leginkább pedig a disznózsír. A borszesz az első vásárhéten középszerű keletnek örvendett, később pedig alig volt kérdés utána, úgy hogy 50—52 krajezáron lehetett kapni hordóstól fokat, sőt September—deczember szállítással 49 krajezáron kötöttek szerződést 1000 akóra. Törköly-, valamint szilva pálinka kevés hozatott a vásárra és az árak változatlanul maradtak. Bor körülbelül 12,000 akó szállíttatott ide hajóval, melynek 8—12 forinton élénk kelete volt. A borrali üzlet általában véve nagyon fog élénkülni, minthogy a megritkított készleteket ki kell majd egészíteni. A nyersbőrkészlet csekély volt, azért nem is igen lehetett válogatni, ami tehát eladatott, meglehetős áron ment el. De azért a vásár e czikkre nézve még sem mondható kedvezőnek, mivel a rendes vevők Felső-Magyarországból mind hiányoztak. Ez alkalommal Bánátból jöttek ide leginkább és juhbőrrel idézték elő a legnagyobb forgalmat. Körülbelül 21,000 darabot vettek, a könnyebbeket százával 100—110 forinton, a nehezebbeket pedig 125-135 forintjával százat. Nagyvárad, aug. 28. Zleti vásári árjegyzék : Tiszta búza 4 ft 40 kr, 4 ft 20 kr, 3 ft 80 kr; kétszeres búza 3 ft 70 kr, 3 ft 60 kr, 3 ft 20 kr; rozs 3 ft 20 kr, 3 ft 10 kr, 3 ft — kr; árpa 2 ft 30 kr, 2 ft 20 kr, 2 ft 10 kr; zab 1 ft 70 kr, 1 ft 60 kr, 1 ft 50 kr; tengeri 3 ft 60 kr, 3 ft 50 kr, 3 ft 40 kr; borsó — ft — kr; lencse — ft — kr; bab 6 ft — kr; köleskása 5 ft — kr; burgonya 2 ft — kr pozsmérenkint. Lángliszt 9 ft 50 kr; zsemleliszt 7 ft 50 kr; fehér kenyérliszt 6 ft 50 kr; barna kenyérliszt 5 ft 50 kr; széna 2 ft-50 kr; szalma 1 ft — kr; szalonna 38 ft — kr mázsánkint. 12 font zsupszalma 2 kr; 3 font alomszalma 3 kr; bikkfa 11 ft — kr; tölgyfa 10 ft — kr; cserfa 12 ft kr; marhahús 14 kr; öntött gyertya 36 kr; lámpaolaj 32 kr fontonkint. Ó bor 18 kr; új bor 16 kr; pálinka 16 kr szerénkint. Szilvapálinka 36 kr; gabonapálinka 20 kr. Dan&vizáciás. Izedt. augustus 31. 82" Színházi előadások, September 1 nemzeti színház. Ellinger József új vendégjátékául : „Az afrikai nő“ opera 5 felv. Kezdete 7 órakor. Pestvárosi színház. „Die Milch der Eselin“ bohózat 1 felv. Ezt követi : „Ein gesunder Junge, oder Hundert Thaler Belohnung“ bohózat 1 felv. Erre „Wiener G’schichten“ vigjelenet 1 felv. és végre „Die verwirrten Annoncen“ vigjelenet 1 felv. Kez dete V28 órakor. Budai nyári színház. „Ueber Land und Meer“ látványos bohózat 5 felv. Kezdete 5’/a órakor. Felelős szerkesztő: Bulyovszky Gyula.