Szabad Föld, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1948-01-04 / 1. szám

Virágzó mezőgazdaságért, jómódú parasztságért/ sáíra 40 fillér Képes melléklet Szabad Föld Búzakötvénnyel is lehet fizetni földadót­­ Felállítják a falugazda-intézményt Több mint 3 millió hold az őszi vetés Boldog új esztendőt r­ égi jó szokása a magyar embernek, hogy 6­ eszten­­dő végén, új esztendő kü­szöbén úgy tesz, mint a hajdani, híres számadó juhászok. Számba­­veszi, mit végzett, melyik terve sikerült, melyik vallott kudarcot, s ha úgy látja, hogy valamit el­mulasztott, erősen megfogadja, hogy a hibát a következő eszten­dőben kiküszöböli. Tavaly ilyenkor, az évvégi szá­madás idején, a magyar nemzet­nek még éppen elég kiköszörülni valója akadt. Fe­osztottuk ugyan a földet s a hajdani urasági határ­ban hajnaltól napestig ment a munka, a királynélküli királyság helyébe kikiáltottuk a köztársasá­got, a papírronggyá romlott pengő helyébe áldozatos munkával jó fo­rintot hoztunk s az élet, a háború pusztításai miatt annyi nélkülö­zéssel járó magyar élet még­sem volt valami biztató, mert a nép ellenségei egyre jobban emelgették a fejüidet s már-már a magyar de­mokrácia megdöntéséről ábrándoz­tak. Ha a magyar nép mostani ál­lapotát összevetjük a tavalyival, örömmel kell megállapítanunk, hogy jó egynéhány döntő kérdés­ben mégis csak előbbre jutottunk s ha vannak is nehézségeink a ke­gyetlen aszály miatt, utunk most már egyre inkább fölfelé vezet. Miben mutatkozik meg ez az előrehaladás ?­­ f­­lsősorban abban, hogy a f­­ő nép ellenségeit a Pfeiffer­­"—" párt feloszlatásával vég­­kép megvertük s ezzel a harc, mely 1945 őszén, az első választás után kezdődött, a magyar demo­krácia javára dőlt el. Hol van már a hazaáruló Nagy Ferenc? Hol van a hetvenkedő Pfeiffer Zoltán, aki a demokrácia ellensé­geit, a Kisgazdapártból kiebrudalt s az összeesküvőkkel egy követ fújó urakat újfasiszta pártjában egyesítette ? A nemzetgyűlés helyébe megvá­lasztott új országgyűlés legna­gyobb pártja, a 27,5 százalékos eredménnyel rendelkező Magyar Kommunista Párt lett s hála a dolgozó nép hathatós támogatásá­nak, képviselőink egyik üdvös törvényt a másik után hozzák, hogy demokráciánk nehézségeit napról-napra kisebbítsék. föld, a bánya, és a ne­­m te­­hézipari üzemek államo­­­o­­sítása után a bankok is a nép kezére kerültek s ezzel az intézkedésed megint­ eltűnt egy fe­nyeget® rém a falu feje fölül. Ki ne emlékeznék, a Horthy-világ szi­vet szomorító árveréseire? 1931- ben a parasztságnak 2117 millió volt a banktartozása s ennek évi kamata 225 millió pengőt tett­­ akkor, mikor mezőgazdaságunk egyévi jövedelme csupán 1091 mil­lió pengőre rúgott. A bankok any­nyira markukban tartották uzso­rájuk révén az adósságban ful­dokló falvakat, hogy ki ne at egyenlített tartozás fejében 1920 és 1958 között nem kevesebb mint 69.617 gazdaság került dobra Aki az évvégi számadás idején a maga kétségtelenül meglévő­ ba­jait fölnagyitja és „a régi jó vilá­got“ emlegeti, gondoljon vissza a dob pergésére, arra az időre, mi­kor a szegény gazdának az utolsó vánkost is kihúzták a feje alól s ha igazán magyar embernek vallja magát, hagyjon föl a háborgással és hiábavaló elégedetlenkedéssel. Ort, ha v­annak is nehéz­ségeik, az egyszer bizo­nyos, hogy az elmúlt esztendő harcainak eredményekép­pen a demokratikus államhatalom a nép kezébe került s minden re­ményünk és lehetőségünk meg van arra, hogy nemcsak félkézzel, mint eddig, — egyik kézben a szer­számmal, másik kézben a fegy­verrel, — de kétmerékreal fogjuk meg a munka boldogabbik végét. 1948, a szabadságharc százesz­tendős évfordulója a jelek szerint a több munk­a, a jobb életlehető­ség esztendeje lesz. Amit negyven­­nyolc csak ígért, de de már nem teljesíthetett, a földosztást siker­rel elvégeztük, és hála a kommu­nisták jó munkájának, alig van olyan község, ahol a gazdák ne kapták volna már kézhez a boldo­gító, biztonságot adó telekkönyvi kivonatot. Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag, Te, a népek hajnalcsillaga!... Megvirrad!, föébredett a föld, fut A hajnaltól a nagy éjszaka. Piros arccal Jött e hajnal, Piros arca vad sugár a Komor fényt vet a világra. E pirulás: vér, harag és szégyen A fölébredt nemzetek szemében. Szégyenéljük szolgaságunk élét, Zsarnokok, rátok szál! haragunk, , S a reggeli imádság fejében Istenünknek vérrel áldozunk. Álmainkban Alattomban Megcsapolták sziveinket, Hogy kioltsák életünket. De maradt még a népeiének­­vére Annyi, ami fölkiált az égre. Iga a föld azonban kevés, birtoklása egymagában még nem jelent boldogu­lást. Azt, ami idáig csak elszór­tan, keveseknek adta meg a gond­talan élet, több ruha, több élelem lehetőségét, a szaktudást egytől­­egyig minden gazdának el kell sa­játítania, lehetőleg már az új esz­tendőben, hogy mire Európa tönk­rement agrár­országai talpraáll­­nak, a magyar mezőgazdaság kor­szerűsítve vehesse föl velük a ver­senyt. Elég okunk van a kölcsönös se­gítésre, egymást támogató össze­fogásra is. Gazdasági természetű bajainkat csakis úgy tudjuk gyö­keresen orvosolni, ha példamutató, ÁH a tenger nagy elbámultában. Áll a tenger és a föld mozog, Emelkednek a száraz hullámok, Emelkedőjei: rémes torlaszok. Reng a gálya . .. Vitorlája Iszaposon összetépve, A kormányos szíve képe, Aki eszét vesztve áll magában, Beburkolva rongyos bíborában. Csatatér a nagyvilág. Ahány kéz, Annyi fegyver, annyi katona. Mik ezek itt lábaim alatt ? ... hah, Eltépett lánc, s eltört korona. Tűzbe véle!... No de még se, Régiségek közé zárjuk, De vevőket írjuk rájuk, Különben majd a későn­ születtek Nem tudnák, hogy esek mik lehettek. jól működő szövetkezetek nyomá­ba lépve együttes erővel gyűrjük le a nehézségeket. egyen hát az új esztendő a váll-váll melletti munka, az okos szövetkezés esz­tendeje! Az államhatalom birto­kában, híven a hároméves terv el­gondolásaihoz, minden gazda úgy dolgozzák és úgy gondolkodjék, hogy munkájának ne csak saját maga, de az ünneplő nemzet is minél nagyobb hasznát lássa! Ilyen elhatározással kívánjunk egym­ásnak ünnepelve és jó ter­mésben reménykedve boldog új­esztendőt ! (U. E.) Nagy idők. Beteljesült az írás jóslat­a: egy nyáj, egy okos. Egy vallás van a földön: szabadság! Aki mást vall, rettentően lakói. Régi szentek Mind elestek, Föld ült szobraik kövéből Ui dicső szentegyház épül, A kék eget vesszük boltozatnak, S oltárlámpa lészen benne a nap. via: Petőfi Sándor 80 ezer holdon indul „csilvetőmag-termelés“ az új esztendőben Minden évben hatalmas össze­geket fizetünk ki külföldnek a kü­lönféle nemesített vetőmagvakért, amikor országunkban is meg­van­nak a feltételek, hogy magunk termeljük meg ezeket a magvakat. Az elmúlt években egyedül az MSzK-nak volt az országban na­­gyobb arányú nemesített vetőmag­akciója. Az MSzK azonban csak a nagy gazdákkal szerződött kín­­kúti­ búza, nemesített rozs- és ár­pavetőmag továbbtenyészt­ésére s így ez az akció csak a kulákpa­­rasztok és az MSzK kapitalista urainak vagyonát szaporította. Az ország mezőgazdasági termelésén alig lendített valamit. Pedig mező­gazdaságunknak úgyszólván lét­feltétele, hogy áttérjünk a minő­ségi termelésre, mert csak ver­senyképes terményekkel tudjuk megállni­­helyünket a külföldi piacokon. Hogyan érhetjük ezt el? Először is a nemesített vető­magakció lebonyolítását olyan szervre kell bízni, melyen keresz­tül a legtöbb gazdát lehet bevonni a nemesített vetőmag termelésébe. Ennek a célnak a fö­l­dmívesszövetkeze­t­ek fee­lelnek meg a legjobban.­­ A MOSzK termelési főosztálya már fel is készült arra, hogy­­mi­nél több szöve­kezettel kössön szerződést vetőmag termelésére és nagya­rányú ,,elitvet­őm­agtermelési "tervet“ dolgozott ki. Ebben a gaz­dasági évben már 110 ezer holdon szer­tnének gabona ve­t­őm­ago­t és egyéb gazdasági mi­nt, lucernát, lóherét, burgonyát stb. termelni. Kilencezer holdat irányoztak elő konyhakerti magvak: borsó, ab és uborka termelésére. Cukor­öv­­magot 5 ezer holdon aka­n­á ter­melni, olajosmagvat 30 ezer hol­don, ipari növényeiket: len-., ken­dert stb. pedig 6 ezer he.­­dem. Nagy súlyt vet ezenkívül a terü­lési főosztály a szeszgyári növé­nyek termelésére is: erre a célra 13 ezer holdat irányoztak elő. Az elitmagvak termelésénél ok­leveles gazdák segítenek majd a termelőknek. Tanácsokkal látják el a szövetkezetek tagjait és irá­nyítják a termelést a tlajműve­­léstől kezdve egészen a termés be­­takarításáig. A terv megvalósításával elér­jük, hogy három év múlva minden gaz­dát el lehet majd látni neme­sített vetőmaggal és külföldnek nem kell fizetnünk egy fillért sem. Azok a gazdák pedig, akik vetőmagvak termelé­sére vállakoznak, megsokszoroz­hatják jövedelmüket. Az ipari nö­vényekkel elláthatják a szövetke­zetek tulajdonában lévő gyárakat és a szövetkezetek tagjai, mint kész iparcikkeket értékesíthetik majd terményeiket. A MOSzK termelési főosztálya nagyjelentőségű tervét már beter­jesztette a Gazdasági Főtanács elé. A 3 éves tervben első helyen szerepel a mezőgazdasági termelés fejlesztése és belterjesítése. Ezért minden remény meg­van arra, hogy a kormány biztosítja a 3 „elitvetőmag akcióhoz“ szüksé­g összeget.

Next