Szabad Föld, 1954. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1954-04-11 / 15. szám
fi A heterózis kukorica Mióta híre ment, hogy milyen jó termést ad a heterózis kukorica, nagyon megszaporodott a martonvásári kutatóintézet kukorica csoportjának postája. Nap-nap után érkeznek a levelek, a kérdések, melyekre csak röviden tudunk válaszolni. Most, a „Szabad Föld“-ön keresztül azonban bővebben válaszolok a leggyakoribb kérdésekre. Mi mó az a heterózis kukorica ? Ha két eltérő fajtájú növényt keresztezünk, első ivadékuk gyakran erőteljesebb, nagyobb termést hoz, mint maguk a szülők. Ilyesmi az állatoknál is előfordul. Ismeretes például a mangalica-hússertés keresztezések gyors növekedése. A keresztezés utáni első nemzedék jobb fejlődését nevezik a szakemberek „heterózis“-nak. Nemesítőknek sikerült a kukorica terméshozamát is lényegesen megnövelni a heterózis segítségével. A heterózis kukorica tehát olyan bőtermő kukorica, amely nem tiszta fajtájú, hanem kétféle, megfelelően megválasztott kukorica keresztezésének első nemzedéke. Mi a különbség a heterózisés a hibridkukorica között ? A kérdés így nincs jól feltéve. A hibridkukorica ugyanis a heterózis kukorica egyik fajtája. Kétféle heterózis kukoricát különböztethetünk meg. Az egyik a fajtakeresztezés, helytelen elnevezéssel fajta-heterózis. Ez két ismert és elterjedt kukoricafajta keresztezéséből származik. A másik a hibrid, amelynek szüleit nagyban nem termesztjük, csak azzal a céllal nemesítettük, hogy keresztezésükből a fajtakeresztezéseknél is jobb heterózis kukoricát kapjunk. Mi az előnye a heterózis kukoricának ? A nagyobb termés. Legjobb régi fajtáink sem versenyezhetnek vele. Évek óta öt-hatmázsás terméstöbbletet ad, sőt Táplánszentkereszten egy fajtakeresztezés a múlt évben majdnem tíz mázsával adott többet, mint legelterjedtebb fajtánk, a világhírű Fleischmann-kukorica. Nagyon szerényen számolunk, ha azt mondjuk, hogy egy jó fajtakeresztezés országos átlagban 15 százalékkal terem többet az eddigi fajtáknál. Még többet ígér az Mv. 5. számú hibrid. Ennek termése az elmúlt két évben mindenütt átlag 15 százalékkal jobb volt még a fajtakeresztezéseknél is. Sopron megyében egy holdon előfordult a 72 mázsás termés is. Hogyan kell heterózis vetőmagot előállítani ? A két szülőfajtát váltott sorokban vetjük el, úgy, hogy egy apasor után mindig két anyasor következzék. Ennek egyszerű a módja. Vetőgépünket úgy állítjuk be, hogy három sort vessen, és a vetőládát két deszkadarabbal 3 részre osztjuk, középre öntjük az apafajta vetőmagját, a két oldalrekeszbe pedig az anyafajtát, így aztán a vetőgép az előírt módon váltakozva veti a két fajtát. A forgóba ne vessünk kukoricát,mert ott a fajták összekeverednének. A vetőmagelőállító parcella közvetlen közelében nem lehet idegen kukorica, legfeljebb az apafajta. A távolság kisebb lehet, mint amenynyit fajtatiszta vetőmag szaporításánál előírnak. Természetes, hogy a vetőmagelőállító parcellát érdemes legjobb földünkön kijelölni, hiszen terméséért jobb árat kapunk, mint más kukoricáért A vetőmagelőállítás sikere elsősorban attól függ, jól végezzük-e el a lecímerezést. Az anyasorok címerét ugyanis el kell távolítanunk, mielőtt virágporukat hullatni kezdenék. Ha ez pontosan megtörténik, az anyanövények csak az apafajta virágporától termékenyülnek meg és minden magjukból heterózis kukorica lesz. A címert rögtön el kell távolítani, amint a levelek közül előbújnak Legjobb kitépni, de úgy, hogy legfeljebb egy levelet tépjünk ki vele. Levágásnál a címer alsó ágai visszamaradhatnak és később előbújva porukat elhinthetik. A címerezést többször meg kell ismételni, mert a címerek nem egyszerre jelennek meg, összesen holdanként mintegy 4 munkanapot kell a címerezésre rászánnunk. Természetesen a heterózis kukorica termesztéséhez is jó talajelőkészítés, trágyázás, gyommentes kapálás kell. Ha jó a talaj mit, kissé sűrűbbre hagyhatjuk mint a rendes lófogú kukoricát, ezzel is növeljük a termést A tűrésnél vigyázzunk, hogy a két fajta össze ne keveredjék. Az anyasorokból lesz a vetőmag, az apasorok termése csak abraknak való. Hány évig termelhetjük a heterózis kukoricát ? Csak egy évig! Második évben már csökken a termése, nem ad többet, mint más kukorica. Többen írtak arról a tervükről, hogy a kapott vetőmagot elszaporítják, vagy éppen elterjesztik a faluban. Ezzel csak kárt okoznánk magunknak és szomszédainknak. A heterózis-vetőmagot feltétlenül minden esztendőben cserélni kell! Erről kormányzatunk vetőmagcsere útján gondoskodik, melyet a földművesszövikezetek bonyolítanak le. Felár nincs, egy kiló abrakkukoricáért, egy kiló heterózis-vetőmagot kapunk, mégpedig olyant, ami a vidékünkön legjobban megterem. Hibrid kukoricát ez idén még csak a martonvásári kutatóintézet adhat. Mi akadályozta eddig a heterózis kukorica elterjedését? Kevés volt a vetőmag, sőt még az idén sincs elég. Mivel a szerződési feltételek nem voltak elég ösztönzőek, a vetőmagelőállítás kis területen folyt. Kormányzatunk most gondoskodott a szerződéses termelés előnyösebb feltételeiről, mindenekelőtt magasabb lesz az átvételi ár és ennek következtében természetesen nagyobb lesz a vetőmagelőállító terület Hogyan vehetünk részt a heterózis vetőmag előállításában? úgy, hogy szerződést kötünk a Magtermeltető Vállalat megyei kirendeltségével. A vállalat gondoskodik a szülőfajták vetőmagjáról, részletes termesztési útmutatót ad, ellát szaktanáccsal. Kössünk minél többen szerződést, terjesszük a bőtermő, heterózis-vetőmagot ! Dr. Papp Endre martonvásári kutatóintézet tudományos munkatársa IflOT Fedeztessünk be minden kancát, neveljünk fel minden csikót A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat lényeges kedvezményeket biztosít a lótenyésztők számára is. Rajtunk most a sor, hogy lótenyésztésünk eredményeit fokozzuk, s ezzel magunknak és az országnak is hasznára legyünk. Nézzük meg, milyen időszerű tennivalóink vannak most a lótenyésztésben. A kancákat május elsejéig be kell fedeztetni. Lehetőleg este fedeztessünk, mert fedeztetés után pihenő kanca fogmazása valószínűbb. A sorozatosan visszasárló kancákat a legközelebbi mesterséges megtermékenyítő állomáson részesítsük meddőségi kezelésben. A vemhes kancákat kíméljük, lassan, a fedeztetés napján pedig egyáltalán ne hajtsuk. Termelőszövetkezetben ez nemcsak a közös gazdaság, hanem a hajtó érdeke is, mert egy jó állapotban leválasztott csikóért a fogatos összesen 24 munkaegységet kap. (Kettőt az eredményes fedeztetésért, négyet a vemhesség megállapításakor, tízet az egészséges csikó elléséért, nyolcat a leválasztásért.) Hajdú-Bihar megyében sok termelőszövetkezeti fogatos tekinti már szívügyének a csikónevelést. Közülük is kiemelkedik Németh István, a letétien Kossuth termelőszövetkezet fogatosa, aki 1949 óta a kezelésében lévő két kancától kilenc csikót nevelt fel. Most is vemhes mindkét kancája. Csupán gondozásukkal 48 munkaegységet szerez évente. A tavaly felnevelt egyik csikóját a ménfelvásárló bizottság 4500 forintért vette meg. Az egyénileg gazdálkodók is kedvezményben részesülnek a csikó elléséért, neveléséért. A kanca abban az évben, amelyikben ellett adómentes, a törzskönyvezett kanca pedig akkor is adómentes, ha csak ketvenként ellik. A kedvezmények máris fellendítették a gazdák tenyésztési kedvét. Balmazújvároson például 1953 március 16-ig csupán 55 kancát fedeztettek, 1954 március 10-ig pedig már 204-et. A helyes lótenyésztés alapja a szopós csikók jó nevelése. Vigyázzunk, hogy az élelmesebb, erősebb csikó el ne szopja a gyengébb csikó anyjától a tejet. A zaboló ládában mindig legyen zúzott zab, a csikó a zabot így jobban értékesíti. A törzskönyvezett kancák és kiváló mének utáni méncsikókat különös gonddal kezeljük, mert a jó minőségű méncsikóért választott korban az állam igen jó árat fizet. A kevéstejű kancák csikóit adjuk dajkaságba a bőtejű kancák alá, vagy tehéntej keverékével tápláljuk azokat. A keverék összetétele a következő legyen: 80 százalék tehéntej, 20 százalék víz, literenként három deka cukor és öt deka zabliszt. A keveréket 38 fok melegen adjuk a csikónak. A keverékből naponta fokozatosan etetve 10 liter is itatható. A növendékcsikókat ne tartsuk lekötve. Rendezzünk be részükre futóistállót, hogy kedvükre mozoghassanak. Abrakoláshoz azonban kössük le őket, nehogy az erősebb elűzze az abraktól a gyengébbet. Egyéves korig minél több fehérjedús abrakot és takarmányt adjunk csikóinknak, mert fejlődési képességeik ekkor használhatók ki legjobban. A szálastakarmányt a földről etessük, hogy a csikók hátvonala ezzel is kedvezőbben alakuljon. Legeltetési idényben hajtsuk legelőre a csikókkal együtt a kisfias kancákat is. A fedeztetési és csikózási adatokat fel kell jegyezni, nehogy feledésbe menjenek. A csikó adatait a tanács pecsétes aláírásával hitelesíttetni kell. 1954-ben a törzskönyvi ellenőrzésbe vett kancák nagy részét törzskönyvessé akarjuk minősíteni. Ennek feltétele, hogy a munkaképességi vizsgán megfeleljenek. A munkaképességi vizsga feltételei: 15 kilométer ügetés 55 perc alatt, kisterhelésű szekérrel; öt kilométer lépés 50 perc alatt, 13 mázsa összterhelésű szekérrel, kettős fogatolással; nagyobb teher indítási próbája egyes fogatolással. A lovak takarmányszükségletét májustól kezdve állandóan gyűjtsük. A szénát kifogástalan állapotban kazlazzuk, jól fedjük be a kazlat, nehogy az eső kilúgozza a takarmány tápértékét. Nyár elején, amikor sok a takarmány, ne pocsékoljunk. A következő meleg időben, különösen pedig nyáron, hétszer-nyolcszor is itassunk naponta. ■ Ha a fenti tenyésztési tanácsokat betartják, a lóval foglalkozók saját részükre nagy hasznot biztosítanak, s munkájukkal a mezőgazdaságfejlesztési határozat végrehajtásához is hozzájárulnak. Hetey Sándor, a debreceni lótenyésztő állomás dolgozója 2 Szabad Föld Érdemes a napraforgóban köztes növényt termelni Kisföldű ember vagyok, őt hold az összes szántóterületem. Mindig azon gondolkodtam, hogyan lehetne többet kihozni belőle, így jöttem rá, hogy más terület elfoglalása nélkül is lehet borsót termelni. Mindenki, akinek földje van, köteles a napraforgóbeadásra is. De a napraforgó között nem él meg más növény csak addig, amíg a napraforgó erőre kap. Borsót azonban nyugodtan ültethetünk a napraforgó közé. Igen egyszerű a termelésének módja, nem kíván különleges eljárásokat. Aki csupa kézikapával munkálja a napraforgóját, az olyan sűrűn ültesse be sorát és közét borsóval, hogy meg tudja művelni a kézikapával. Aki lókapával dolgozik, az a napraforgó tövek közé vesse. Az sem számít, hogy milyen sűrű a napraforgóin távolság: nem árt egyik növény a másiknak, nyugodtan lehet egyszerre termelni mind a kettőt. Igen js fagyálló növények. Ha a borsót korán ültetjük, májusban már hordhatlak a niacra, vagyt felhasználhatlak a komikán. Ha pedig megértetjük, a baromfinépség szívesen fogyasztja és sokat tok tőle. Más haszna van annak, hogy napraforgó köztesként borsót termelünk. Nemcsak, hogy nem árt a napraforgónak, hanem mint pillangós növény, a tatajt nitrogénnel gazdagítja. Július elejére érik be az express-borsó, s a napraforgó csak ekkorra erősödik meg úgy, hogy más növénynek ártana a leveleivel és árnyékával. Én megpróbáltam ezt és nagyon jól bevált — sok szerencsét kívánok hozzá másoknak is. Kisfelú Dávid Kiskunmajsa. Újabb 1509 szakemberraz lengyel mezőgazdaság Március végén a Lengyel Népköztársaság mezőgazdasági főiskoláin több mint 1500 hallgató nyert oklevelet. Az okleveles agronómusok, zootechnikusok és erdőmérnökök az állami gazdaságokban, a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben helyezkedtek el. Lengyelországban ezidőszerint 5 mezőgazdasági főiskola működik 23 tanszékkel. Jelenleg 1OO.OCO falusi lakosra átlagosan 110 mezőgazdasági főiskolás jut. IkBTJWJI illtettsi A talaj hőmérséklete országszerte elérte a 7—8 C fokot így itt az ideje a burgonya ültetésének. Ezt a munkát jól előkészített gondosan fellazított talajon sorvonalazással kezdjük, utána pedig a korai és a középérésű burgonyafajtákat 70-szer 35, a kései fajtákat pedig 70-szer 40 cm sor-, illetve bokortávolságra ültessük. Az ültetés mélysége homokon 15 cm, középkötött talajon pedig 12 cm legyen. A vetőgumót ültetés előtt válogassuk át, és csak a teljesen egészséges, zömök csirákat hajtó, tyúktojás nagyságúakat ültessük el. Ha csak nagy gumókból álló vetőmag áll rendelkezésre, az ökölnagyságúakat ültetés előtt hosszában vágjuk ketté, de a köldökcsirákat meg ne sértsük. A kettévágott burgonyát a vágási felülettel lefelé fordítva kell ültetni. A vetőgumót elsősorban a nyári vetésből származó termésből válogassuk ki. Az ilyen vetőmag jobban ellenáll a betegségeknek, nem romlik le, azaz évekig megtartja a fajta jótulajdonságait. ★ -•■q tatom tejjitert* A helyes takarmánygazdálkodáshoz hozzátartozik a legeltetés gondos megszervezése, a legelők szakaszokra történő felosztása is. A termelési bizottságok minden községben szervezzék meg a szakaszos legeltetést: legelőrehajtás előtt a legeltetési bizottságokkal karöltve osszák szakaszokra a legelőt. A szakaszok nagyságát és számát úgy kell megállapítani, hogy az állatok egy-egy szakaszon 8—14 napig bőséges legelőt találjanak és az itatóhelyek általában 2—3 szakaszhatár érintkezésénél legyenek. A legeltetést mindig azon a szakaszon kezdjük, ahol legerősebbenbokrosodon a fű. A mélyebb fekvésű részeket későbbi legeltetésre osszuk be. A szakaszhatárok ideiglenes jelölésére megfelel az ekével vont barázda is. A szakaszos legeltetéssel 30—40 százalékkal több takarmányt ad a legelő.* A jó napraforgótermés egyik fontos feltétele, hogy idejekorán jól, elöké,, _______ szített talajba vessük a napraforgómagot. Az iregszemcsei, lovászpatonai és mezőhegyesi nemesített fajtákat jó táperőben lévő talajokon 60-szor 40, gyengébb talajokon pedig 70-szer 70 cm-es tő, illetve sortávolságra vessük. A magasnövésű szabolcsi tájfajták jobb talajokon 70-szer 70, soványabb talajokon pedig 80-szor 70-es növénytávolságban díszlenek. A sekélyen vetett napraforgó száraz időjárás esetén kisül, kevés termést ad. Ezért a vetésmélység a lazább talajokon 6—8 centi, a kötöttebb talajokon pedig 4—6 centi legyen. Vetés után járassunk könnyűhengert és seprűborodnát. A liotán elvetett kapásnövények közül már sok helyen kisorolt a mák, a borsó és itt-ott a korai vetésű cukorrépa is. A fiatal növényeket segítsük a növekedésben, saraboljuk meg a sorközöket. Ezzel irtjuk a gyomot, megszüntetjük a talaj cserepesedését, csökkentjük a nedvesség elpárolgását és elősegítjük a föld gyorsabb felmelegedését is. Nedves, sáros időben, ragadós talajon ne sarasodjunk. A sarabolást egy-két centi mélyen tolókapával, küllőskapával, vagy kézikapával végezzük. Ügyelni kell, hogy a kapa ne érjen sorbavetett fiatal növényekhez, mert azok különösen érzékenyek a bolygatásra. Ezért a sorok mellett hagyjunk 2—3 centi sávot sarabolatlanuul* ! JPI!!KBl19 nWest fserelés elült A gyapotmag csírázási erélye 15—20 százalékkal fokozódik s a növény kéthárom nappal hamarabb kel ki, ha a magot vetés előtt napon melegítjük. A vetőmag melegítéséhez nem kell semmiféle berendezés, csak egy ponyva, meg egy gereblye. A 6—8 centiméter vastagon kiterített magot naponta ötször-hatszor forgassuk meg, illetve gereblyézzük. A melegítést a derűs napokon egy héten át folytassuk. A magot vetés előtt ammóniumszulfáttal keverjük össze, így a gyökérrothadást megelőzzük. 100 kiló maghoz 5 kiló ammoniumszulfát szükséges.Mint Bitt 8 mákbarkó illen ? A máktermésben évről évre sok kárt tesz a mákbarkó, amely a növény virágzásáig a mák levelein és kocsonyán rágcsál. Mákbarkó ellen igen jó védekezési mód, ha a táblát egy vetőgépszélességnyi sűrű kendervetéssel szegjük körük Ha a kender arasznyi magasra nőtt, beporozzuk Hungária Matadorral vagy Agritox-szal. A kender levelein jól megtapad a védekezőszer és a kendervetésen keresztül a máktáblára igyekvő rovar a portól elpusztul. A kenderre, szórt méreg a méhekre nem veszélyes, mert azok csak a mák virágjára szállnak rá. , ★ A zöld futószalag létesítése minden gazdánál megkönynyíti a jószág takarmányozását és fokozza a tej- és húshozamot is. A zöld futószalag biztosítására a zöldetetésre szánt tavaszi vetésű növényeket ne egyszerre vessük el, hanem 10—14 napi időkülönbséggel, szakaszosan, így nyáron át zsenge zöld takarmányt etethetünk, mert mire az első szakaszban elvetett takarmány elfogy, ott van a következő szakaszról lekerülő zöldség. ..___ .tamfenSrolís Kla IitJíza'aj Készítsük elő legelőre a jószágot Az állattenyésztő gazdák gyakorlatból tudják, hogy a legelő füvében sokkal több a vitamin, nagyobb a fehérje és zamatanyag, mint a szénában. Ezzel magyarázható, hogy a legeltetés megkezdése után szemmel láthatóan nőnek a fiatal állatok és szívósságuk is fokozódik. Ez az oka annak is, hogy a legelőrehajtott tehenek tejhozama jelentősen megnövekszik. Ahogy a gazdák mondani szokták, a jó legelőn a tehenek másodszor is friss fejősekké válnak. A legelőrehajtásra azonban alaposan elő kell készíteni a jószágot. Kihajtás előtt két-három héttel kormozzuk meg az istállózott állatokat, faragjuk le a hosszúra nőtt csülökszarut. Különösen az ollóscsürkű szarvasmarhákra kell nagy gondot fordítani, mert ezek a túlságosan megnőtt körmök miatt, a sarokvánkosokra helyezik testsúlyukat és hamar lesántulnak. Körmözéshez feltétlenül hívjunk szakértőt, aki pontosan tudja, meddig szabad lefaragni a körmöt, aki sohasem vág elevenbe. A falusi kovácsok általában jól értenek a körmözéshez. De nemcsak a körmözés, hanem a takarmányozás, járatás és a levegőztetés terén is akad teendő. Kihajtás előtt egy héttel nyissuk ki az istálló ablakát, ajtaját. Először csak nappalra, néhány nap múlva pedig éjszakára is. Fontos, hogy a kihajtásig minél több időt töltsenek az állatok a kifutóban. Kihajtás előtt 3—4 nappal pedig fokozatosan jártassuk őket, hogy hozzászokjanak a nagyobb mozgáshoz. A takarmányozásnál legfontosabb teendő, hogy fokozatosan szokjon hozzá a jószág a zöldtakarmányhoz. Ezért kihaítás előtt reggel, este," száraz szénával összerázó" zöldtakarmányt etessünk. Ugyanakkor csökkentsük az abrakadagot, így a jószág emésztőszervei hozzászoknak a zöldtakarmányhoz és nem lép fel hasmenés. A kihajtás első napján csak négyhat óra hosszáig legeltessünk éspedig a késő délelőtti és kora délutáni órákban. Ezekben a napokban fontos, hogy megfelelő mennyiségű takarmánymészhez jussanak az állatok. Keverjünk az esti és a reggeli etetésnél az ablakba Futort, vagy Pekket, így elkerülhetjük azokat a görcsös merevséggel járó megbetegedéseket, amelyek hasonlítanak az elleni bénuláshoz. Ez a görcsös megmerevedés — amit „fűbetegségnek" mondanak a pásztorok — főleg a lápi legelőkön gyakori. A „fűbetegségben” szenvedő állatot görcsös állapotában ne zaklassuk, ne nyugtalanítsuk, hanem forduljunk állatorvoshoz. Meg kell jegyezni, hogy a közvetlen ellés előtt álló jószágnak nem szabad felemelni a takarmánymész adagját. A legeltetéssel csak akkor érjük el célunkat, ha bővizű kutak, jó itatok állnak rendelkezésre. A napi háromszori itatás fontos feltétele a jó legeltetésnek. A lépfene, sercegő üszög, métely, a szőrféreg a mélyebb fekvésű nedves, totyogós legelőkön fertőz a leggyakrabban. A mélyfekvésű részeket tehát ne legeltessük addig, amíg azok teljesen ki nem száradtak. Ne legeltessünk ilyen helyeken nedves, harmatos időben sem. Kihajtás előtt — különösen azokon a helyeken, ahol mélyfekvésű legelők vannak — lépfene és sercegő üszög ellen oltassuk be az állatokat.