Szabad Föld, 1954. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-02 / 18. szám

Tervszámok helyett — szőlőkarót! Szőlőtermelésünkben az idén ko­moly gondot jelent a karók bizto­sítása, mert — a többesztendős mulasztások következtében — igen nagy az ország szükséglete, fa­kitermelésünk pedig közismerten szűk keretek között mozog. Hozzá­értéssel alapos körültekintéssel azonban, ha nem is teljesen, de je­lentős mértékben kielégíthetjük az igényeket. Mindenekelőtt tág tere nyílik itt a helyi kezdeményezéseknek. Szek­­szárdon, s Tolna megye több köz­ségében például az igények jelen­tős részét helyileg — irtások, rit­kítások útján — elégí­tették ki. A tanácsok, termelési bizottságok néz­zenek szét a TÜZÉP kirendeltsé­geken, mindenhol találhatnak úgynevezett „eselékeket” és más faanyagokat, amikből szőlőkarót lehet csinálni. Egyszóval ne vár­junk mindent csak felülről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az illetékes központi szerveknek nincs tennivalójuk. Nagyon is sok van. De meg kell mondanunk, hogy mindmáig nem valami sokat tettek ebben az ügyben. A hiba ott kezdődik, hogy feles­legesen sok hivatal foglalkozik a szőlőkarók biztosításával, s amint ez lenni szokott, a sok bába közt elvész a gyerek. Beleszólása van a „karóügybe“ a Tervhivatalnak, a földművelésügyi minisztérium tervosztályának, ellátási osztályá­nak, szőlő- és gyümölcstermelési igazgatóságának, erdészeti igazga­tóságának, s mindezek mellett a belkereskedelmi minisztérium TÜZÉP főigazgatóságának. S e szervek egyike sem áll feladata magaslatán. Mindegyik csak a maga részfeladatával törődik, emiatt az egész vonalon fejetlen­ség, keresztbe-kasba intézkedés, hatásköri féltékenység van — sző­lőkaró ellenben alig-alig. Jellemző, hogy például az or­szág szőlőkarószükségletét a leg­­kevésbbé illetékes szerv, a TÜZÉP főigazgatóság állapította meg, s ez osztotta el megyénként az erdésze­ti igazgatóság által beígért meny­­nyiséget. (Persze csak papíron)! De miért nem a földművelésügyi mi­nisztérium szőlészeti osztálya mérte fel a megyék szükségletét hiszen ők a szőlőtermelés gazdái? Ennek valóban így kellene len­ni, de a helyzet pillanatnyilag is az, hogy Ceglédi és Katona elvtár­saknak, az igazgatóság vezetőinek fogalmuk sincs arról, mennyi karó van vagy lesz ebben az esztendő­ben. Eltűrik, hogy fejük felett vagy hónuk alatt intézkedjenek s elé­­bü­k csak a sűrűn váltakozó, kész tervszámok kerüljenek. Ezzel a tehetetlenséggel szem­ben az erdészeti főigazgatóság a határozottság képét nyújtja. Mint­ha csak a Sipka-szorosban len­nénk — itt minden csendes. „Sző­lőkaró?" — kérdezik. „Az rendben van.“ — De közelebbről: mennyi a kitermelt mennyiség, milyen mér­tékben tudjuk a lakosság szükség­letét biztosítani? „Ez államtitok" — jelenti ki Horváth István elv­társ osztályvezetőhelyettes. S az „államtitok’‘-ról értekeznek, tár­gyalnak, tervszámokat gyártanak, de a szőlőkaró nem kerül közelebb a termelőhöz. Mi a helyzet a TÜZÉP főigaz­gatóságon? Jávor elvtárs, a karó­­elosztás vezetője papírokat, terv­számokat mutat. De mi ebből a valóság, megkapják-e a tervezett mennyiségeket a megyei kirendelt­ségek? Erre Jávor elvtárs nem tud felelni, mert neki a TÜZÉP kiren­deltségek fölöttes hatósága kép­viselőjének csak a Központi Sta­tisztikai Hivatal engedélyével le­het ilyesmi felől érdeklődni. Ez a helyzet. S mire jó mindez? Kinek használ ez a tömény büro­krácia? A földművelésügyi mi­nisztérium teremtsen végre rendet ebben az ügyben is és szőlőkarót gyártsanak, ne tervszámokat, mert a számokhoz nem lehet a szőlő­vesszőt kötözni. Szélhámoskodás a házszámtáblákkal Két motorkerékpáros, gumiköpe­nyes ember kereste fel március elején a szeghalmi községi tanács vezetőit: Krausz György és Pintér László, a Budapesti Bútormázoló Ktsz. üzletszerzői. Az üzletszerzők először is bemutatták igazolványu­kat, melyben ez állt: az igazolvány felmutatóit megbízzák „az egész országra kiterjedő hatáskörr­el", hogy a községi tanácsoknak ház­számtáblákat szállítsanak. A községi tanács vezetőinek ed­dig eszébe sem jutott, hogy új ház­számtáblák kellenének a községbe, hiszen a meglévő öntvények jó álla­potban voltak még. A két üzlet­szerző azonban addig rakta a para­zsat Pesti István elnök és Kozák Antal titkár fülébe, hogy létrejött az egyezség. 1 „91 -m­int ipádén aztán kis lap napirendi pontként szerepelt a köz­ség utcáinak „átszervezése". A vég­rehajtó bizottság néhány perc alatt határozatot hozott Több utca nevét megváltoztatták és nevet ad­tak a Rákosi-telep eddig névtelen utcáinak. Az utóbbi nem is lett volna baj, erre valóban szükség volt. De érthetetlen, hogy miért szüntették meg — az utcák lakói­nak ]perif(mn Tf)bb rrp(i­á,'ön”C'a '”7 — az Árpád, a Kossuth, a Petőfi és a Dn'Toni­* utca e'd­'vpzáseke*? Az „indokolás" nevetséges: „A P pop** c«yfi­»­tettük meg, csak átvittük a Rákosh­­telepre, mert az ottani emberek közelebb állnak Petőfihez és Kossuthhoz"... A „szervező munka" azonban nem ért véget néhány utca elneve­zésével. A községi tanács, ha már belekezdett, egész munkát akart végezni. S hogy ne mondhassa senki, hogy ők nem adnak a lát­szatra, elhatározták, hogy az „egyöntetűség kedvéért" megren­delik a község valamennyi házára a 14 forintos új táblákat, természe­tesen a lakók költségére. Nem akartak elmaradni azoktól a köz­ségektől sem, melyekről az üzlet­szerzők dicshimnuszokat zengtek, s az üzletszerzők javaslatára meg­változtatták a számozás rendjét is: a páros oldalból páratlan oldalt, a páratlanból pedig párost csináltak. Ilyen „nagyszerű" szervezéssel tökéletes zűrzavart teremtettek a községben. A gazdák jogosan mél­tatlankodtak a 14 forintos „külön­adó" és a nagy rendetlenség miatt. Mondanunk sem kell, hogy a tanács puskája­­ visszafelé sült el. A tanács ugyanis a szervező munka lázában nem gondolt arra, hogy ha szépen kiagyalt tervüket végre­hajtják, sutba kell dobniuk, vagy nehéz, fáradságos munkával át­­javítgatniuk az eddigi hivatalos iratokat és kimutatásokat, így a rendőrségi bejelentőket, telek­könyvi lapokat, adókönyveket és beadási nyilvántartásokat, hiszen a lakáscíme most már mindenkinek megváltozott... A közpark­ tenace monte'zrie­u-■ „Az üzletszerzők határozott fel­lépésükkel lerohantak bennünket és az egész országra kiterjedő hatás­körrel zavarba hoztak." (Nem ár­tana, ha az illetékes minisztérium megvizsgálná a két üzletszerző szél­hámos módszereit, mert csupán a szeghalmi járásban még két község­ben, Körösladányban és Füzesgyar­maton történt hasonló szégyenletes eset.) Bármilyen módszerrel éltek azonban a Bútormázoló Ktsz üzlet­szerzői, az nem menti a tanácsok vezetőinek felelősségét. A szeghal­mi, körösladányi és füzesabonyi tanács vezetői is súlyos hibát követ­tek el. Nem lett volna szabad bele­egyezniük a lakosság ilyen hábor­gatásába. A dolgozók bizalmából, a tanácsok az államhatalom helyi képviselői, ezért meg kell védeniök a lakosságot minden ilyen szél­hámosság ellen. Termelőszövetkezet ellen támadó kulákokat állít bíróság elé az ügyészség A borsodmegyei demaki Új Világ tszcs földterületét 1951-ben törvénye­sen, tagosítással alakították ki. A ta­­gosított területbe esett néhány ku­taknak kisebb szőlőingatlana is, amelyért megfelelő kártalanítást kaptak. A kulákok azonban nem nyugodtak: összebeszéltek, hogy a Szőlőket önkényesen elveszik a tizes­­től. A megállapodás alapján ifj. Tóth István 30, holdas nagygazda fia, va­lamint Tóth Gyula 30 holdas volt nagygazda, több társukkal március végén és április elején a szőlőket ön­kényesen birtokba vették. Támadá­sukkal zavarták a tszcs munkáját. A törvényességet semmibevevő kulák­­provokáció joggal váltotta ki a falu dolgozó parasztjainak felháborodá­sát. Az edelényi járási ügyészség Tóth István és társait bűnös és törvény­­ellenes tevékenységük miatt bíróság elé állítja. A 30 mázsás kukoricatermés eléréséért — A sárbogárdi Vörös Hajnal tsz versenyfelhívása — A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat az egész mezőgazdaságnak megszabja azokat a feladatokat, amelyek dol­gozó népünk, de egész hazánk jólé­tének megteremtéséhez szükségesek. A feladatok mellett a határozat biz­tosítja azokat a feltételeket is, ame­lyekkel a nagy termés elérhető. Termelőszövetkezetünk vezetősége a tagsággal egyetértésben elhatároz­ta, hogy a tsz egész kukoricavetés­területén — 100 hát holdon — 30 mázsás holdankénti átlagtermést ér el. Ezt a termésátlagot minden ter­melőszövetkezetnél megvalósítható­nak tartjuk. Ennek tudatában ver­senyre hívjuk Fejér megye termelő­­szövetkezeteit a 30 mázsás kukorica­termés eléréséért. Tudjuk, hogy a 30 mázsás átlag­termés elérése tökéletes vetési és nö­vényápolási munkát kíván. Ennek maradéktalan végrehajtására páros­­versenyre hívjuk a kápolnásnyéki Vörösmarty termelőszövetkezetet. A versenyfeltételek a következők: 1. 100 kát. hold kukoricából 70 kát. holdat négyzetesen vetünk 70x70-es cm-es kötésben. A többi területet vetőgéppel sorbavetjük és sorátvá­gással „csokrosítással” tesszük négy­zetes művelésre alkalmassá. 2. A vetést legkésőbb május 5-ig befejezzük éspedig kipróbált vető­maggal s így vetéseinkben hiányok nem lesznek. 3 .Kelés után a nedvesség jobb megőrzése végett magtakaróval fo­­gasolju­k. 4. A gyommentes talajt és a talaj­­nedvesség megőrzését háromszori kapálással biztosítjuk. Az első kapá­lást akkor végezzük, mikor a kuko­rica két levélben lesz. Ezzel egyidő­­ben egyelünk is. A sorközi kapálást a négyzetesen vetett 70 holdon foga­­tos kapával végezzük. A sorbavetett 30 holdon pedig­ az első kapálást a gépállomás egyetemes kultivátor­­ral, a sorátvágással egyidejűleg végzi el. Egyelésnél a legerősebb növénye­ket hagyjuk meg. 5. A második kapálást az időjárás­tól függően, de legkésőbb az első kapálás után két hét múlva meg­kezdjük. A gépi és a fogatos sorközi művelés mellett a kézikapálást is el­végezzük. 6. A harmadik kapálást július kö­zepéig gépi, fogatos és kézierővel hajtjuk végre. 7. Címerhányás után, a kukorica virágzásakor az egész területen al­kalmazzuk a pótbeporzást. 8. Augusztusban mind a 100 hold kukoricánkat újra kapáljuk (gazoló kapálás). 9. A kukoricát akkor törjük, ami­kor az teljesen érett. A szárvágást a törés után 10 nap alatt befejezzük, ügyelve, hogy 10 centinél magasabb szárcsonkok ne maradjanak vissza, így biztosítjuk, hogy a kukorica tarlómaradványai az őszi szántással alátakarhatók legyenek. A III. pártkongresszus tiszteletére vállaljuk, hogy a versenyfeltétele­ket maradéktalanul végrehajtjuk. A jövő évi magas termés érdekében pe­dig 20 kat. hold heterózis vetőmag­­kukorica termelésére szerződünk. Ezen a területen a jó termés érdeké­ben minden agrotechnikai munkát idejében, helyesen végzünk el. A vállalások teljesítését mindkét tsz-ben öttagú versenybizottság el­lenőrzi. Ez a két bizottság a terme­lési időszak alatt figyeli, hogy a ver­seny pontjainak a két szövetkezet hogyan tesz eleget. A 30 mázsás kukoricatermelési mozgalom elindí­tásával a mezőgazdaság fejlesztési programm végrehajtását kívánjuk elősegíteni. Sárbogárd, 1954 április 22. Reng István tsz-elnök Eszlári Ferenc agronómus Huszár Károly és Tormai István brigádvezetők Egy év alatt 9955 liter tejet adott a „Piros" Bizonyára mindenkit érdekel, ho­gyan, milyen módszerekkel értük el a herceghal­mi kísérleti gazdaságban ezt a szép eredményt. A „Piros’* nevű, „78“ jelzéssel el­látott magyartarka tehén az 1951­ /52-es évben 8080 liter tejet termelt, ezért idejében elapasztottuk, így 84 napig pihent az e­­lés előtt. Elapasz­­tás után fokozatosan végeztük a ki­­figyeltetést 5 kiló, s a kondiciója­­vítást további 1 kiló abrakkal. El­lés előtt egy héttel az ellető­ istállóba kötöttük és gondoskodtunk, h­ogy el­lés előtt minden nap rendszeresen megjárassák. Majd az előkészítő ab­lakját fokozatosan elvontuk. Piros 1953 február 22-én borja­zott le. Két igen szép és egészséges üszőborja lett. Az egyik 45, a másik 46 kilós. Elles után 10 napig lan­gyos korpás ivást adtunk a jószág­nak, majd egy hónap múlva rátér­tünk a tejelés szerinti takarmányo­zásra. A „Piros” két hónap alatt el­érte a 30.9—31.9 literes napi tejter­melést, 1953 július 13-án pedig­ 36.6 liter tejet adott. A kiváló te­hén közel 8 hónapon át átlagban naponta 30.9—32.9 liter tejet adott. Borjazás után egy hónapig na­ponta háromszor fejtük, majd áttér­tünk a napi négyszeri fejésre. Al­kalmaztuk a tőgymasszázst is. A te­henet Gál József, a gazdaság egyik legjobb tehenésze gondozza. Ismeri az állatot, tudja, hogy legkedvesebb eledele a takarmányrépa. Ezzel ke­verve adja a pótabrakot. „Piros” igen jó evő, nyugodt vérmérsékletű és könnyen fejhető tehén. Tíz esz­tendős. Súlya 680 kg, csontozata­­ erős és igen finom mirigyes tápin-1 fajú tőgye van. Jelenleg hat utóda van a tehenészetben. Ezek is mind jó tejelők. Nyáron nagymennyiségű zöld­takarmányt etettünk vele. Az istálló­­hoz közel késő őszig jó herefüves legelőn voltak a tehenek. Ez a meg­felelő mozgási lehetőséget is bizto­sította. Téli időszakban 30—40 kiló takarmányrépát, 8 kiló sörtörkölyt, 15 kiló marn­akáposztát, 2 kiló búza­­polyvát, fél kiló melaszt és 2 kiló ázott, gyenge minőségű lucerna­szénát etettünk. A 9—10 liter tejre összeállított alaptakarmányon felül minden további 1 kiló tejre 40 deka pótabrakot adtunk. A napi sóadag — az alaptakarmányba keverve — 4 deka, ezenkívül a pótabrak ízesí­tésére félszázalék sót keverünk. „Piros” szép fejelési eredménye azt igazolja, hogy a magyar tarká­ban sok értékes tulajdonság van, csak biztosítani kell a megfelelő szakszerű gondozást, jó takarmá­nyozást, a korszerű tenyésztési mód­­szereket. Kecskés Sándor és Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársa Keresek megvételre 5—10 lóerős benzin­nyersolaj motort, 12—18 kalapácsos darálót, 2—3 collos centrifugál szivattyút kifogástalan állapotban. Részletes leírást ármegjelöléssel Szép István, Mindszent, I. k. 9. címre kérek. Kb. 20 vagon szalmánk eladó. Cím: Pe­tőfi tsz, Páty. Telefon: Páty, 22. Keveset használt 8 kalapácsos daráló el­adó. O. L. Bácsalmás, 13. Vértanu­ u. 5. Keresek ármegjelöléssel fa- vagy vasállvá­­nyos abrikter gyalugépet villanymotorral vagy motor nélkül. Baranyi Elek: Aparhans, Tolna m.★ Eladó egy 20 kalapácsos daráló. Tóth Imre, Kőrösladány, Batthyányi­ út 34. ★ 110 literes ,,Alfa Perfekt” csengőjelzés­­sel tejszeparátor eladó. Pataki György, Sze­ged, Petőfi­ u. 58. 1249 sz. ★ Rendkívüli alkalmi vétel vagy csere! Kecs­kemétnél 16 kat. hold, melynek fele betermel szőlő, gyümölcsös, modern, cserepes villa­épülettel, kapás tanyával, melléképületekkel, vétel esetén azonnal beköltözhető. Ára 80.000 Ft. Csere budapesti, vagy budapestkörnyéki Ingatlannal lehetséges. Cím: Szabó Ferenc. Jakabszállás, 71.★ Jókarban lévő" borbélyüzletberendezés ti? forgószék, 2 tükör stb.) olcsó áron azonnal eladó. özv. Bindics Jenőné, Heves, Szmre­csányi Lajos­ u. 54.★ 25—30 lóerős benzin- vagy nyersolajmotor­t daráló meghajtásához vásárolunk. Árajánla­tokat a szerecsényi földművesszövetkezet cí­mére kérjük.★ Eladó egy alig használt férfi és női fod­rászberendezés. Dauergész szárít ibarával együtt. Vegyesipari KSZ, Jászszentandrás. ★ Az P M. 2611 Szakipari Építő Vállalat Sztálin vámosi munkahelyére keres felvételre szobafestő, parkettás és burkoló szakmunká­sokat. A vállalat a dolgozók részére vigye HIRDETÉSEK nel szállást és napi 6.40­0 Ft-ért három­szori étkezést biztosít. Jelentkezés helye: Sztálinvár­os, Május 1-v. 18. III. em. Munka­­erőgazdálkodás.★ Gyökeres vesszők te­metőnél beszerezhetők. Háromhektóliteres röngfejes szőlőprést kere­ttek megvételre. Varga László, Abasár. * Szőlőoltvány fajkülönbség nélkül I. osz­tályú 32 fill. II. osztályú 16 fill. Hazai gyökeres I. osztályú 150 fill. II. osz­ályú 75 fill. Berlandéri gyökeres I. osztályú 150 fill. II. osztályú 75 fill. Megrendelhető előleg el­lenében Peres Györgynél, Abasár, 341. Eladók: daráló, 8 kalapácsos, alig hasz­nált, kitűnő állapotban. 8—10 lóerős ,,Wo­­hanka” nyersolajmotor, kertészetben is meg­felelő. Cím: Sin Lajos, Békéssámson, Gyula­­mező, 3.★ Szőlőoltványokat, gyökeres hazait ajánl: Kulop György, Abas* Kossuth Lajos­ u. 522. ★ Budapesti állandó munkára kubikos- és férfi segédmunkásokat felveszünk. Munkás­szállást, munkaruhát adunk, családfenntar­tóknak napi 10.0 Ft különélési pótlékot fi­zetünk. A felutazás vasúti költségét alkal­maztatás esetén visszatérítjük. Négyheten­kénti haza- és visszautazás vasúti költségét viseljük. Jelentkezés: Budapest, V., Belgrád­­ikp. 13—15. Fővárosi Útépítő Vállalat munka­ügyi osztály. 41 Szaktudással rendelkező méhész méhcsalá­dokat fele keresetre vállal. Deák József, Ti­­szagyenda.★ A Fővárosi Csatornázási Művek mélyépí­tési munkára kubikosokat és segédmunká­sokat felvesznek. Vidéki dolgozók részére munkásszállást, napi 6.— Ft különélési pót­lékot és üzemi étkezést biztosítunk. Jelent­kezni lehet: V., Március 15-tér 3. Munkaligyt osztály. "k Transzform­n­tonok, hegesztőgépek, motorok kapcsolók Javítása azonnal. Kalóczy messze­rész, Újpest, Mária u. 41. Telefon: 493-068. Budapesti munkára kőműveseket és segéd­munkásokat felveszünk. Tiszta szállás, fürdő díjtalan, napi háromszori bőséges és első­rendű minőségű étkezés Ft 7.30-ért. Új munka. Jó kereseti lehetőség. Cím: 43/3. sz. Építőipar Vállalat, Budapest, XIV. ker., Thököly­ út 131.★ Rugónélküli sérvkötő, nagy sérvekre ru­góval kombinált is, lúdtalpú betét, haskötő, díjtalan méretvételi ismertető: Pártos László. Budapest, V., Néphadsereg­ utca (volt Falk Miksa­ utca) 3. Telefon: 310-661. ★ ötszázason felüli keltetőgépet vesz Jékel Mária, Rákosszentmihály, Budapesti­ út 8. ★ A Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár ál­landó munkára keres szerkezeti lakatost, géplakatost, gyakorlott villany­hegesztő és villanyszerelő férfi szakmunkásokat és se­gédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Budapest, VIII., Asztalos Sándor-u. 9. Munkaerőgaz­dálkodás. Lingel hálószoba tizenhatezerért eladó, Bu­dapest, Tanács-kft. 5. V. emelet 6. ★ Azonnali felvételre keres szövő szakmunká­sokat, szövőtanulókat, segédmunkásokat és esztergályosokat Hazai Pamu­tszövügyár. Munkaügyi oszt., Budapest, IV., Baross­ u 99. Jelentkezni 11—2 óráig. Síremlékek fekete gránit és fehér már­ványból. Boros József. Budapest, VII., Dob­utca 2.★ Vennék 15-ös Rábát vagy­ 15—25 lóerőig stabil motort, lehetőleg Hoffert, egyhenge­­rest, lehetőleg gázolaj üzemre. Levélben­ ér­tesítést kérek ármegjelöléssel. Eladó 4—6-os Hoffer 2 collos szivattyú. Cím: Lipsz Már­ton kertész, Ráckeve, Somlyó­ u. 4. ★ Vásárolnék Lampe-féle ta­karmánymályva­­magot. Beer Lászlóné. Budapest, VIII., Rökl Szilárd-u. 11. I. 8. Vágott, hosszú hajat legmagasabb áron vásárol az Állami Fodrászat Parókaüzeme. Budapest, V., Haris-köz 3. Öt napon belül kell bejelenteni a jégkárt A kötelező tűz- és jégbiztosításról szóló rendelkezések egyes paragra­fusai megszűnnek és helyettük a kö­vetkező rendelkezések lépnek életbe: Jégverés esetén a károsult a kár csökkentése érdekében köteles a jó gazda gondosságával a szükséges és folyamatos munkákat a jégverte te­rületen elvégezni. A munkák el­mulasztásából eredő terméscsökke­nést az Állami Biztosító nem té­ríti meg. A továbbiakban kimondja a ren­delkezés, hogy a jégkárt a helyi ta­nácsnál 5 napon belül be kell jelen­teni. A bejelentéshez a következő adatok szükségesek: a károsult neve, lakhelye (dűlő), a termény fajtája és területének nagysága. A kár be­jelentésekor a beadási könyvet is be kell mutatni. A károsult termelő abban az eset­ben, ha bejelentési kötelezettségének 5 napon belül nem tesz eleget, kár­térítési igényét elveszti. A kárfelvé­teli­­eljárás előtt a jégvert növényt csak hatósági rendelkezésre szabad kiszántani. A kárfelvételi eljárás befejezése után a jégkárbecslési jegyzőkönyv a helyi tanácsnál megtekinthető. A károsult termelőnek joga van a kár­­felvételi eljárás befejezésétől számít­va 15 napon belül a megállapított kárszázalék ellen felszólalni. A fel­szólalásokat az Állami Biztosító 30 napon belül köteles elbírálni. Ha a károsult az Állami Biztosító dönté­sét igazságtalannak tartja, kártérí­tési igényét polgári per útján is ér­vényesítheti.

Next