Szabad Föld, 1958. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-06 / 27. szám

I -Jfy-ir* 1 i T* I rJB |L § J :m r M K­1­S­ü­ü | E 1 Nemzetközi Szövetkezeti Nap Vasárnap szerte a világon ünnepelnek azok, akik megí­g értették, hogy a nagy feladatok megoldásához az egyedül k­i álló ember ereje kevés, de megsokszorozza azt és többs­ö­­g fölére emeli a szövetkezésben rejlő erő. A Nemzetközi Szö­­ff­vetkezeti Napot ünnepük július 6-án. A magyar földművesszövetkezetek, termelő- és kisipari­­ szövetkezetek tagjai csak­úgy, mint más országokban és­­­ más években, az idén is készülnek rá: a szövetkezetek­­ nemzetközi összefogása, árucsereforgalmi és egyéb kapcso­­g­­atok szélesítésének, a béke védelmének szellemében szá­­­­­os megyei és országos ünnepséget rendeznek. Ennek a szellemében tartja meg együttes ünnepi ülését­­ július 5-én az Országház Munkácsy termében a SZÖVOSZ,­­ a Termelőszövetkezeti Tanács és az OKISZ, amelyen Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mond ünnepi beszédet.­­ Ugyancsak itt nyújtják át a kormány- és szövetkezeti ki­­s tüntetéseket azoknak, akik a szövetkezés gondolatának tér­­g­yesztése, illetve a szövetkezeti mozgalom fejlesztése érdeké­­g­ben elismerésre méltó munkát végeztek, bizonyítva azt, és hogy nem idegen a magyar néptől a szövetkezés gondolata.­­ Az ünnepi ülésen bizonyára szó esik majd arról, hogy­­ a földművesszövetkezetek mit adtak, mit tettek már az el­­­­múlt 13 esztendő alatt tagjaikért, az ország lakosságáért, s­­ arról is, hogy milyen nagy feladat vár rájuk az elkövetkező években. Meggyőződésünk: becsülettel helyt fognak állni­­ továbbra is! Köszöntjük őket a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkal­­g­mából azzal a megbecsüléssel, amely őket, a szocialista­­ átalakulás egyre növekvő és egyre erősödő családját joggal 11 megilleti! ruiinillillllllllU!l!!lil!lll>l!iin!!IU>llll!!IUUIIUIII!;i!lllll!lllllllill!lllllllllHilllllllllllllllllllllll!lll!llillinil!:illllllllll!li!ll!lll!l!llll>lllllilli^ A kalászosok kedvező érési sorrendje megkönnyíti az aratók munkáját A legtöbb állami gazdaságban a tavalyihoz hasonló jó termést takarítanak be -f- Másutt közepesek az eredmények -f- Használjuk ki jobban a kombájnokat A kedvezőtlen terméskilátá­sokkal fenyegető májusi aszály után a júniusi országos esők felüdítették a határ képét és kedvezőre fordították a nö­vénytermesztés helyzetét. A hirtelen jött nagy esők néhol áradást is okoztak, mint Heves megye északi részén; több felé nagy jégkár keletkezett — Vas megyében 9, Somogyban 4 község határát verte el a jég. A déli megyékben az utób­bi napokban heves felhőszaka­dások késleltették a munkát és rontották a gabona minőségét, de a helyi károktól eltekintve, országosan bíztató termések ígérkeznek. Még a gabonáknál is szemmel láthatóan megja­vult a helyzet, amit a kom­­bájn­ cséplési eredmények számszerűleg is bizonyítanak. V­eszteségmentes betakarítást! Szokatlanul korán indult az idén az aratás. A déli megyék­ben már június 16-án pengett a kasza, zúgott a gép, a kombájn, 23—25-én pedig már az egész or­szág területén arattak. Ha nem jön a múlt heti esőzés, Péter-Pálra lényegében már be is fejeződött volna az ősziárpa aratása. Mun­kaszervezés szempontjából igen kedvezően alakult az egyes ga­bonafajták érési sorrendje, ami nyugodt munkatempóra ad lehe­tőséget. Az ősziárpa aratása után — ahol rozs nincs —, a búza­aratásig van arra is idő, hogy a gépeken a legnagyobb munka előtt kijavítsák az üzem közben feltárult hibákat. Tavaly a tavaszi árpát a búza előtt, a zabot a búza aratása közben kellett aratni. Most a tavaszi árpa a búzaaratás végét érinti, a zab meg azutánra érik be. Ez a helyzet megkönnyíti az erők össz­pontosítását, ezáltal a gyorsabb, veszteségmentesebb betakarítást. A sok esőzés és a váltakozó napsütés következtében azonban a búza nagyobb szemhullatására kell számítani. Ez intse fokozott óvatosságra a nagyüzemek veze­tőit és a gazdákat. Az erős sze­lek helyenként máris szemhullást okoztak. Az aratásra kedvezőtlen, estis, szeles idő serkentse az állami gazdaságokat és a tsz-eket a kombájnok jobb kihasználására Amit kombájnnal betakarítunk, az már a miénk, a keresztekben még sok kár és veszteség érheti a termést. A nagyüzem előnye Az idei év komoly próbakő volt nagyüzemeink számára, ame­lyekről azt hirdettük, hogy na­gyobb termésbiztonsággal több termést adnak, hogy a tudomány segítségével képesek bizonyos fo­kig legyőzni a természet kedve­zőtlen tényezőit. Az első napok aratás-cséplési eredményei bi­zonyságot tettek, hogy nincs már teljesen kiszolgáltatva az ember az időjárás hatásának. A tavalyi évet, mint rendkívül kedvező időjárási évet, a tavalyi eredmé­nyeket, mint kimagasló eredmé­nyeket könyveltük el. Hozzáte­hetjük még, hogy 1957. az állami gazdaságokban és a tsz-ben a talajelőkészítés és egyéb agro­technika alkalmazásának legjobb éve volt. Ennek tudható be, hogy a majdnem pánikot keltő hideg koratavasz és a májusi aszály ellenére például az állami gaz­daságok eredményei ugyanolyan, vagy alig kevesebb termésátla­gokat mutatnak, mint a tavalyi volt, sőt, néhány helyen még meg is haladják azokat. A Sinatelepi Állami Gazdaság 47 holdas learatott őszi tábla át­laga 17,70 mázsa holdanként. Ez az egész gazdaság várható átla­gát tükröző eredmény, de van olyan tábla is, ahonnan 23,25 mázsát várnak. A tavalyi őszi árpatermés 16,47 mázsa volt. Becslés szerint a búzánál is meg­haladják 80—90 kilóval a tavalyi átlagot. A Pusztaszabolcsi Álla­mi Gazdaság 46 holdas táblájá­ról 22,8 mázsás termést takarí­tottak be holdanként. Az egész gazdaság átlagban eléri a tavalyi 20 mázsás eredményt. A mező­­hegyesi állami gazaságban tavaly 17,66 mázsa őszi árpa termést értek el. A most learatott leg­gyengébb 300 hold termésátlaga is eléri a 17 mázsát, de van olyan táblájuk, ahonnan 22 má­zsát várnak. Teljes erővel Néhány napi kényszerpihenő után most már teljes erővel és reméljük, folyamatosan meg­indul az aratás. A nagy beta­karítás alatt végzett jó mun­ka nem kisebb jelentőségű, mint a várva-várt és kissé kés­ve érkezett májusi eső. A ga­bonák érlelésében a természet lassan befejezi munkáját, most már az emberen múlik a töb­bi. Minden okunk megvan ar­ra, hogy ne legyünk borúlátók. Kenyeret adó növényeinkből közepes termést takarítunk be, a többi terményekből jó ered­ményre számíthatunk, akkor, amikor nem is egészen üres magtárakat kell megtöltenünk. A kecskeméti Kossuth Tsz 50 holdas tábláján Pallagi József traktoros kévekötő aratógépével vágja az őszi árpát. A száraz időjárás ellenére is a szövetkezetben holdanként 14 mázsás termést várnak „ÜVEGHÁZ-VÁROS" Szeged híres primőrtermelő szö­vetkezete, az újszegedi Haladás Tsz ugrásszerű fejlődésnek in­dult. Több mint 10 millió fo­rintos beruházással fejlesztik to­­v­ább az eddig is korszerű, meleg­­vízfűtéses kertészetüket. Most összesen 10 000 négyzetméter te­rületen kezdték meg az üveghá­zak építését és így, a már meg■­e­levőkkel együtt valóságos „üveg­­ház-város" lesz. A házaikat 56 fon­­kos hévízzel fűtik és a leghide­­gebb téli hónapokban is ter­­lesztenek zöldpaprikát, salátát,­­karfiolt. A szövetkezet 50 százalékos hi­telkedvezményben részesül, tehát 21 év alatt csupán ötmillió forin­­tot kell visszafizetnie. ---­ HASZNOS JAVASLAT: Jövőre táblásítsuk a burgonyavetést az eredményesebb védekezés érdekében Az idén a növényápolási mun­kák mellett községünk gazdáinak is nagy gondot okozott a burgo­nyabogár elleni védekezés. Min­denki résen volt és egyetlen bur­gonyatáblán sem maradt el a per­metezés. A termelőszövetkezet 20 holdas tábláján gépi vontatású permetezővel dolgoztak. Ennek eredményeként született meg a községi tanács VB-tagjai között egy igen okos javaslat: a jövő­ben táblásítják a burgonyavetést, mert így nemcsak a művelési munka, de a kártevők elleni vé­dekezés is hatásosabb lesz. A ja­vaslatot a tanácstagok is helye­selték. Reméljük tehát, hogy a terme­lők sem vonakodnak ettől a mód­szertől, ami végeredményben az ország sok vidékén már igen régi és jól bevált szokás. SÉRA GERGELY Vaja ---­ Esőztető berendezés az igrici Kossuth Tsz-ben A Borsod megyei termelőszövetkezetek közül elsőnek az igrici Kossuth Tsz létesített 100 holdon esőztető berendezéssel felszerelt öntözéses kertészetet. A berendezést a megye mezőgazdasági szak­emberei és több mint 200 termelőszövetkezeti küldött előtt mutatták be.----------------------------------------■ KOMBÁJNOSOK VERSENYE a szemveszteség csökkentéséért A kedvezőtlen időjárást meg­sínylő gabonatermés betakarítá­sa külön feladatot ró a gépi ara­tókra: a szokottnál is kevesebb szemveszteséggel kell dolgozniok. A baranyai állami gazdaságokban például a szemveszteség egy szá­zalékos csökkentése 150 vagon ----------------­kenyér és 100 vagon takarmány­­gabona megmentését jelenti. A gazdaságokban most e cél megvalósításáért verseny indult, amelyben 59 kombájnvezető és 78 aratógépes munkacsapat vesz részt. A legjobbak között a Bara­nya megyei igazgatóság 13 500 fo­rint jutalmat oszt ki. -------------­ Másodvetésre alkalmas magv­akat hoztak forgalomba a földművesszövetkezetek A föl­dművesszövetkezetek több­féle másod­vetés céljára alkalmas vetőmagot hoztak forgalomba. A nemesített napraforgó vetőmagot 40 kilós zsákokban árusítják a földművesszövetke­zetek, de a termelők tetszés sze­rinti mennyiségben vásárolhatnak belőle. Kilója 4 forint 60 fil­lérbe kerül. A köles és mohar vetőmagot 70—75 kilós zsákokban hozzák forgalomba, de ennél ki­sebb mennyiség is kapható a föld­művesszövetkezeti boltokban. A köles kilóját 4 forint 70 fillérért, a mohar kilóját 5 forint 40 fil­lérért árusítják. Édes és keserű csillagfürt, valamint lucernamag is kapható a földművesszövetkezeti boltokban. Az édes csillagfürt vetőmagját 75, a keserű csillagfürtét pedig 70 kilós zsákokban hozzák for­galomba. Az édes csillagfürt ki­lója 6 forint 20 fillér, a keserű csillagfürté pedig 4 forint 60 fil­lér. A lucernamagot 50 kilós zsákokban árulják, ki­lónként 56 forint 60 fillérért A fenti vetőmagvakat vala­mennyi földművesszövetkezeti bolt árusítja, vagy ahol pilla­natnyilag nincs belőlük és nem volt rá kereslet, a termelők kí­vánságára azonnal megrendeli a földműves szövetkezet. BARACKSZÜRET Jónak ígérkezik Kiss Ferenc kecskeméti gazdánál is a korai sárgabarack termés.

Next