Szabad Föld, 1961. július-december (17. évfolyam, 27-53. szám)
1961-10-08 / 41. szám
- 2 . Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár 1967. szeptember 1—23 — Díjak és oklevelek a legjobbaknak A legjobb nagyüzemi módszerek bemutatója — A jelentkezés feltételei és határideje A Földművelésügyi Minisztériumban megkezdődtek a jövő évi mezőgazdasági kiállítás és vásár rendezési és szervezési munkálatai. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár 1962. évi szeptember 1—23 napja között kerül megrendezésre. A kiállítás megrendezésének különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy a legutóbbi kiállítás óta eltelt időszakban a szocializmus erős falun is döntő győzelmet arattak. A mezőgazdaságban végbement forradalmi átalakulás követelményeinek megfelelően a kiállítás sokoldalúan szemléltetni kívánja a mezőgazdaság szocialista átszervezésének társadalmi és gazdasági jelentőségét, valamint a falu fejlődésének további perspektíváját. E követelményekből eredően a kiállítás fő feladata: a termelőszövetkezetek megszilárdítását és belterjes irányú fejlődését leginkább elősegítő módszerek bemutatása, az ezekkel kapcsolatos legjobb tapasztalatok népszerűsítése, és a második ötéves tervben előirányzott célkitűzések megvalósítását segítő legjobb módszerek ismertetése. • A termelőszövetkezetek, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások, egyéni termelők és tenyésztők legjobb eredményeinek a kiállításon való bemutatását a mezőgazdasági szakigazgatási szervek kötelesek előmozdítani. A részvételre az állami gazdaságok és a gépállomások a közvetlen felügyeletet gyakorló igazgatóságaiknál, a termelőszövetkezetek, a járási, vagy városi tanács mezőgazdasági osztályánál, az egyéni termelők és tenyésztők pedig a községi vagy városi tanács mezőgazdasági szakigazgatási szervénél jelentkezhetnek. A kiállítás eredménybemutatóira való jelentkezés határideje 1962. január 31. A kiállítás növénytermesztési eredménybemutatóin a következő növények termelése terén elért eredményekkel lehet részt venni: Szántóföldi növénytermesztés: búza, rozs, árpa, kukorica, burgonya, cu-;korrépa, napraforgó, dohány, rost-! kender, rostlen, cirok, lucerna, borsó, szója. Zöldségtermesztés: paradicsom fil-!szerpaprika, zöldpaprika, vöröshagyma, fokhagyma, uborka, káposztálé-; lék, gyökérfélék, dinnye. Gyümölcstermesztés: alma, őszibarack, szilva, körte, dió, mandula, bo-gyósgyümölcsök, faiskolai anyag. Szőlőtermesztés: bortermelési, cse-, megeszőlő-termesztési, szaporító- anyag-termelési és telepítési eredmé- nyek. Gyógy- és illóolaj-növény termesz- tés: szántóföldi és vadon termői gyógy- és illóolajnövények. Dísznövénytermesztés: cserepes, to- vábbá levelükkel vagy virágaikkal dl-t szító növények és vágott virágok, faj iskolai anyag. A kiállítás tenyészállatbemuta- tóin csak törzskönyvezett állatok- kal és azok ivadékaival lehet részt venni. A részvételre beje-lentett állatok származását igaz izolni kell. A részvételre az alábbi fajtákkal lehet jelentkezni: Szarvasmarha: magyartarka, szám. f menthály, borzderes és magyarszürke, J valamint — versenyen kivül — bár^ milyen keresztezett. Sertés: fehérhússertés, cornwall, berkshires, mangalica, övessertés. f Juh: magyar fésűsmerinó, cigája,^ egyéb fajta és ezek keresztezései. ^ Ló: magyar félvér, nóniusz, lipicai,^ arab, gidrán, hidegvérű. Baromfi: a) fajtatiszta, vagy keresztezett csirkék, amelyek tíz hét alatt elérik az 1,5 kg átlagsúlyt és 10 kg súlygyarapodáshoz legfeljebb 3 kg^ takarmányt használnak fel; b) fajta-^ tiszta vagy keresztezett tyúkok, ame-^ lyek tojástermelése meghaladja az évi^ 240-et; e) pecsenyekacsák, amelyek^ 1 hét alatt elérik a 2,5 kg átlagsúlyt ^ és 1 kg súlygyarapodáshoz legfeljebb^ 1 kg takarmányt használnak fel; d) ludak, amelyeknek tojástermelése eléri a 30-at és kihizlalva a máj legalább 50 dkg súlyú. A felsoroltakon kívül bármilyen fajtákkal lehet jelentkezni. A kiállításon bemutatásra kerülő állatok felszállításáról a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda gondoskodik. Az állatok felszállításával és a kiállításon eladásra nem kerülő állatok hazaszállításával kapcsolatban felmerülő költségeket azonban a kiállítási iroda viseli. A kiállítási iroda gondoskodik a bemutatásra kerülő állatok takarmányellátásáról is. A növénytermesztési és állattenyésztési eredmények bemutatásán kívül a kiállításon való részvételre jelentkezhetnek mindazok a gazdaságok és szövetkezetek, gépállomások, üzemek, vállalatok, intézetek, intézmények és azok dolgozói, illetve tagjai, akik a mezőgazdasági termelés különböző ágaiban olyan új eljárásokat, módszereket, eszközöket, stb. dolgoztak ki, amelyek alkalmasak arra, hogy elősegítsék a mezőgazdasági terméshozamok növelését, a munkatermelékenység fokozását, a termelési költségek csökkentését és a mezőgazdasági dolgozók fokozott munkavédelmét. „Kiváló növénytermesztő gazdaság” és „Kiváló állattenyésztő gazdaság” cím adható azoknak a gazdaságoknak, amelyek a növénytermesztés, illetőleg az állattenyésztés legalább két ágában I. helyezést érnek el és az átlagosnál eredményesebben gazdálkodnak. Az elnyert címeket az érintett gazdaságok cégszerű aláírásukban a következő kiállításig használhatják. A földművelésügyi miniszter növénytermesztési és állattenyésztési vándordíja: — nagydíjak; — I., II., III. díjak; — elismerésben való részesítés. A kiállítási díjak nyertesei érmeket és okleveleket kapnak, s ezenkívül — a díjfokozattól függően — díjtárgyakban részesülnek. Elkészült a kiállításra való részvételhez elérendő termelési eredmények táblázata is, amelyekből néhányat — a termelőszövetkezetekre vonatkozóan — az alábbiakban ismertetünk. Őszi búza 100—300 kát. holdig, kát. holdanként 17 mázsa, 300 kát. hold felett Ifi mázsa; őszi árpa, 50—100 kát. holdig 17 mázsa, 100 kát. hold felett I0 mázsa; kukorica (májusi morzsolban) 50—300 kát. holdig 27 mázsa, 300 kát hold felett 25 mázsa. Burgonya 30—100 kát. holdig 110 mázsa, 100 kát. hold felett 100 mázsa; cukorrépa 20—50 kát. holdig 240 mázsa, 50 kát. hold felett 226 mázsa; napraforgó 20—50 kát holdig 11 mázsa, 50 kát. hold felett 10 mázsa; lucernamag 50 kát. hold felett 1,3 mázsa. A kiállítás tenyészállat-bemutatóin való részvétel követelményei: tehenek: legalább hatezer kilogrammos tejtermelési eredmény, 3,2 százalékos tejzsírtartalommal és 85 küllemi pontszámmal; törzsbikák: csak utódaikban ellenőrzött, javító hatású egyedek; sertések: bármilyen korú, elit tkv. osztályú tenyészkocák; I. tkv. osztályba sorolható kocasüldők, elit tkv. osztályú törzskanok, juhok, első tkv. osztályú tenyészkosok, első tkv. osztályú anyajuhok stb. * Útrakeltek az országjáró tápéi gyékényesek A Szegeddel határos Tápén immár hagyomány, hogy a nagy nyári mezőgazdasági munkák befejezése után útrakelnek a gyékényarató brigádok. Az idei első országjáró csoportok már elindultak, s Kiskunhalas, Mezőtúr, Hatvan és Cegléd környékén — tavak, hal- és nádgazdaságok vidékén vágják, gyűjtik a vízinövényt. A levágott „természt” a helyszínen megszárítják, kisebb csomókba, úgynevezett „tutajokba" kötik. Egy ilyen tutaj súlya 20—25 kiló, s idén előreláthatólag mintegy 20 ezer ilyen csomót szállítanak haza. 1 HELLYEL KÍNÁLTAK, s egy teljes napra való iratot adtak át a kaposvári levéltárban, böngészszem, keressem meg, ami érdekel. f Figyelmeztettek: nagy munkában vádok, mert annyi, de annyi dokumentum bukkant már elő a tizenkilences somogyi termelőszövetkezetekről, hogy napokig, talán egy hétig is eltart, míg valamennyit becsülettel végigolvasom. Én azonban a legfrissebb iratokat szeretném, amelyek mostanában kerültek elő a kallódásból. A közeli falucskáról, Kaposmérőről szólnak, bizonyítván: negyvenkét esztendeje ott is alakult termelőszövetkezet — Móricz Zsigmonddal szólva: ott is volt „virágfakadás”. Hozzám, mintha jószívű lenne a szerencse, hamar rátalálok az iratokra. Például arra a pepita füzetből kitépett lapra, amely megőrizte az időnek, milyen is volt az egykori szövetkezet nyári munskamegosztása. Pár név a füzetlapról: Kaszások: Kiss János, Lucza György, Bojtos Ferenc. Kévekötők: Kiss István, Vigh József, Haja József... Marokszedők: Kiss Istvánné, Sándor Anna, Sándor Éva ... Mi történhetett ezekkel az emberekkel? Ugyan élnek-e még? Nyolc kilométer Kaposvárhoz a falu — de már nem kell gyalogolni, mint Móricznak, a termelőszövetkezet egykori hű krónikásának — egy nap tizenhét vonat fut rajta keresztül, húsz perc alatt odarepít a busz is, s ha a szerencse is segíti az embert, félóra múlva Vajda Sándor tanácselnökkel parolázhat. Tizenkilencben kétéves gyermek volt az elnök, hozzá csak tájékozódásért jöttem, igazítson útba: merre találom a régieket? — Lucza György? — Még él. Tsz-tag. Gyerünk hát Lucza Györgyhöz! — A szövetkezetét kérdezi? — mondja az öregember, miközben nadrágjába törli a kezét, hogy kezet nyújtson —, ó, nagyon kezdő volt az a szövetkezet. Kovács Sebestyén Tibor birtokán alakult. Nem is volt még az szívünk szerinti! Mert miféle szövetkezet az, ahol a volt úr lehetett a gazda?! Valóban: a levéltári anyagok között több olyan dokumentumot is találtam — főleg leveleket —, amelyeket Kovács Sebestyén Tibor kommunizált birtokára címeztek. Kovács Sebestyén Tibor gazdatiszt „elvtársnak” ... RÁDÖBBENEK, és a falu öregjei tanúsítják, hogy itt 1919-ben a szövetkezetét körmönfontan kihasználta egy földbirtokos, csak azért, hogy a birtok megússza a földosztást Engedték. Sajnos, hiba volt... — így lehetett — bólint Kucza György —, de később biztosan fordítottunk volna a sorson. Kovács Sebestyén Tibor se lett volna sokáig a gazdánk ... A Tanácsköztársasággal együtt bukott a „nem egészen sikerült” termelőszövetkezet is, amely Lucza György szerint „nem volt az igazi”, de azzá lehetett volna tenni! Az „igazi” megszületéséért harminckilenc esztendeig és két hétig vajúdott a világ, mikor is 1697 holddal, 215 taggal megalakult az Új Élet Termelőszövetkezet. Nehéz volt a harminckilenc esztendő, de nehéz volt az a tizennégy nap is, míg megszervezték a szövetkezetét, mert nyakas ember a kaposmérői paraszt, nehéz, néha nagyon is nehéz vele boldogulni. Már szégyenlős mosollyal emlegetik, hogy a belépési nyilatkozatot sem külön-külön nyilatkozaton írták alá, hanem egyetlen nagy listán a falu együttesen. Aztán megérkezett az első esztendő neheze, gondja-baja, szegénysége. Alig osztottak valamit, a járásnál fejfájást kaptak az aggódástól, mert arra gondoltak, hogy a kaposmérőseket biztosan szétugrasztja a nincs. De nyakas ember a kaposmérői paraszt, amibe belevág, végére jár. Tudták, hogy saját sorsukon csak maguk lendíthetnek. Ha az év rosszul sikerült, jövőre még többet kell dolgozni! És nyakas ember a kaposmérői paraszt: nem ereszti, hogy a földjét belepje a dudva. Ha a nappal nem volt elegendő a kapálásra, rászánták az estéket is... Éjjeli kapálás? Ki hallott már ilyet? NEM TÉVEDÉS, nem túlzás, így történt szóról szóra. Ma is úgy emlegetik szinte, mint az emberi szorgalom mintaképeit Gulyás József, Lendek György, Szarka Lajos állatgondozókat, akik akkor is, az idei tavaszon is, képesek voltak holdvilág fénynél kapálni a kukoricát. _ Nem volt kötelességük. A kapálás a növénytermesztők munkája. — Miért tették? Gulyás József ezt mondja: — Kellett a munkaegység. Igen, itt megnőtt a munkaegység értéke; ilyen rövid, idő alatt szinte csodálatosan meredeken ívelt felfelé. Tavaly már negyven forintot osztottak egy munkaegységre. Több is jutott volna, de félretettek tartaléknak, amiből tovább erősíthetik a gazdaságot. Igaz is: hogyan és miből gazdagodik ez a termelőszövetkezet? Már említettem, hogy az 1967 hold földből. Főleg az állatok hozzák a magas jövedelmet, mert egy-egy hízó marháért 10—12 ezer forintot kapnak. Abból pedig van elegendő: 147 darab. Az eredmény bizonyára még nagyobb is lehet, csak hát nekem, messziről jött idegennek ennyit mondtak el, mert a kaposmérői ember nemcsak nyakas, hanem szívéig bezárkózik, ha a gazdagságáról kérdezik. Beszél azonban helyettük a táj, az új házak sora. A gazdagságról beszél a szövetkezet három saját traktora, az idén elcsépelt negyven vagon gabona, és Bojtos Józsefné öreg tsz-tag nyugdíja, amit mindig pontosan hoz a postás. Ez a szövetkezet már „igazi”! Most igazi a virágfakadás! Kimonju Szabadföld 1961. OKTÓBER 8. Kétmillió munkaórát dolgoztak a fiatalok Befejeződtek a KISZ-táborozások Nagy sikerrel zárultak az idei KISZ nyári építőtáborok munkái. Az önkéntes ifjúsági építőtáborokban összesen 26 ezer 370 fiatal dolgozott. Közülük sokan már a harmadik, vagy negyedik éve táboroztak. A fiatalok csaknem kétmillió órát dolgoztak. A csatornákat ásó és az építőipari vállalatok területén levő táborok lakói százhatvanötezer-kettőszázhuszonhét köbméter földet termeltek ki, 22,5 km csatornát építettek. A csatorna építése nyomán 8050 katasztrális hold vált használhatóvá. A Dunai Cement- és Mészműnél, a berentei, a fűzfői vegyiműveknél segédmunkásokként dolgoztak. Több mint három kilométer hosszúságban fektettek le csöveket, másfél kilométer utet építettek és ezenkívül 2370 köbméter fal felhúzását segítették. Az állami gazdaságokban táborozó lányok a gyümölcs-, valamint a zöldségszedésben és válogatásban segédkeztek, összesen 45 ezer 536 mázsa gyümölcsöt, zöldséget szedtek le. Több mint 2 ezer hektárnyi területen végezték el a növényápolást, 150 ezer szőlőtőkét kötöttek és 8553 katasztrális hold kukoricát címereztek. A legjobb eredményt elért brigádokat a KISZ Központi Bizottságának emlékzászlajával és oklevéllel jutalmazták. Minden kilencedik Pest megyei paraszt tanul (Tudósítónktól.) Tavaly — javarészt a téli időszakban — tizennyolc féle tanfolyamon mintegy 7 ezer Pest megyei paraszt tanult. Az idén a tavalyinál körülbelül 1500— 2000-rel több szövetkezeti paraszt és gépállomási dolgozó vesz részt a szervezett oktatásban. A megyében nagyon népszerű az ezüstkalászos tanfolyam. A tavalyi 109 helyett az idén 150 tanfolyamon, mintegy háromezerötszáz szövetkezeti paraszt gyarapítja majd tudását. Az ezüstkalászos tanfolyam iránti növekvő érdeklődést elősegíti, hogy a kétéves tanfolyam eredményes elvégzése után a harmadik évben — 22 szakma egyikéből — szakmunkásvizsgát tehetnek a tanulók. A megye bemutató állami gazdaságainak a szakemberei több száz termelőszövetkezeti brigádvezető és tsz-tag oktatását vállalták a téli időszakban. Ezen túlmenően a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a zebegényi SZOT-üdülőben 320 termelőszövetkezeti tag számaira szervez tanfolyamot. Ezen a gyümölcs- és szőlőtermeléssel, valamint a korszerű növényvédelemmel ismerkednek meg a tsz-tagok. A megyében gondoskodnak a termelőszövetkezeti elnökök és agronómusok továbbképzéséről is. Mintegy ötszáz tsz-vezető kéthetes tanfolyamon vesz íjászt Asógödön. A tsz-vezetők tudásának gyarapítását szolgálja a Cegléden létesítendő mezőgazdasági akadémia is. Az elmúlt oktatási évben százhúsz termelőszövetkezeti tag tanult a mezőgazdasági technikum levelező tanfolyamán. Az idén mintegy hétszázan jelentkeztek erre a tanfolyamra. Tíz kihelyezett technikumi osztályt szerveznek és mintegy ötszáz elsőosztályos hallgatóra számítanak. A megye tizenöt gépállomásán 1500—2000 termelőszövetkezeti és gépállomási dolgozót képeznek ki traktorvezetésre, illetve szerelésre. A gépállomások az idén már a gépész- és traktorvezető képzésnek a központjai lesznek. A szabadszállási traktorképző iskolán további háromszáz tsz-tag tanul. Minden jel arra mutat, hogy Pest megyében a télen minden kilencedik szövetkezeti paraszt tanulásra, szaktudásának növelésére használja fel majd a hosszú téli estéket.