Szabad Föld, 1962. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-01 / 26. szám
----- 2 Hová üt le a villám? Zivatar idején kerüljük a magányos fákat és ,,villámfészkeket“ Újsághír: Szabolcs-Szatmár megyében hatalmas zivatar vonult át a múlt héten, amely több halálos áldozatot is követelt. Nyírbogdányban a két óra hosszat tartó felhőszakadást sűrű villámcsapások előzték meg. A Szalánczy-tanya környékén villám csapott a kapások közé. Vavrek Anna, 22 éves lány a helyszínen meghalt. A mellette álló Tolnai Pálnét és Gombkötő Magdolna húszéves lányt a légnyomás földhözvágta, mindkettőt súlyos állapotban szállították kórházba. Halálos áldozatot követelt a zivatar Nyírpazony községben is. Itt Soltész Péter állami gazdasági dolgozót otthonában sújtotta agyon a villám. Gerelyiugornyán a csőszkunyhóba csapott a villám. A kunyhóban nyolcan húzódtak meg a vihar elől. Közülük Tóth István 58 éves szövetkezeti tagot, Fejes Lajosnét és 12 éves Béla nevű fiát villám sújtotta. Mindhárman a helyszínen meghaltak. Idős Szabó Sándort, idős Kóróczki Istvánt, Gergely Józsefet és Fülöp Bertalannét könnyebb sérüléssel a vásárosnaményi, ifjú Kóróczki István 13 éves fiút harmadfokú égési sebekkel a mátészalkai kórházba szállították. Nyári zivatarok idején sokszor kerülünk veszedelmes helyzetbe. A szabadon fekvő, nyílt terepen egymást követik a villámcsapások és akit eltalálnak, az könynyen életét veszítheti. Ezért nagyon hasznos tudnunk, hogy a villámok hova szoktak leütni, és hol lehetünk előlük viszonylagos biztonságban. A leütési helyek Magyarországon jóval több embert öl meg a villám, mint Európa más országaiban. Ennek az a magyarázata, hogy nálunk gyakoriak az olyan zivatarok, amelyek gazdagok leütő villámokban, másrészt pedig azért, mert a falusi lakosok zivatar idején sokszor menekülnek magános fák alá, vagyis éppen olyan helyre, ahova a villámok igen gyakran csapnak le. A villámok leütési helyeiről tudományos adatgyűjtések készültek. Ezekből a tudományos statisztikákból tudjuk, hogy egy hosszabb időszak alatt a megvizsgált villámoknak körülbelül a fele a kiemelkedő, magas tárgyakba üt bele, mint például gyárkéményekbe, antennatornyokba, víztartályokba, a villamos távvezetékek tartóoszlopaiba, magukban álló épületekbe, továbbá egyedülálló, magasnövésű élőfákba. Ebből már könnyű megérteni, hogy az alföldi tájakon miért forgunk nagyobb villámveszedelemben, mint máshol. Az Alföld teljesen sík, fátlan részein ugyanis már maga az álló ember is (a lapos környezetihez képest) egy magas, kiemelkedő testnek számít. Más a helyzet a dombos, hegyes vidékeken, mert ott az ilyen villámok többnyire a hegycsúcsokba, kiemelkedő sziklákba és magasan álló fákba ülnek bele, és ha ezeket a helyeket elkerüljük, akkor már sokkal kisebb kockázatban forgunk. Következik ebből, hogy heves zivatar idején kerülni kell a nagyon kiemelkedő tárgyak szomszédságát. Ne tartózkodjunk távvezetéki oszlopok közelében. De ne „meneküljünk” magános nagy fák alá sem, mert ott súlyosabb veszedelembe jutunk, mint bárhol máshol. A facsoportok, fasorok már nem ennyire veszedelmesek a zivatarban. Ahol sok fa van együtt, ott a villámcsapás kockázata megoszlik az egyes fák között. De itt is érvényes marad az a szabály, hogy a nagyobb fa alatt, nagyobb a veszély, mint a kisebb fa alatt. Nagyon könnyű volna a villám elől menedéket találni akkor, ha mindegyik villámcsapás a földfelszínből magasra kiemelkedő tárgyakat sújtaná. De a valóságos helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Mint említettük, száz villám közül átlagosan csak ötven csap be a kiemelkedő tárgyakba. Foglalkoznunk kell tehát azzal is, hogy a másik ötven villám milyen becsapási helyeket választ magának? Hegyes vidéken időnként megtörténik, hogy a villám egy olyan lovaskocsinak az utasait öli meg, amely mély útbevágásban halad. Máskor azt is tapasztaljuk, hogy a villám egy tónak vagy egy folyónak a vizébe üt bele, holott ez a víztükör az egész környéknek a legalacsonyabban fekvő részét jelenti. A parton álló magas fáknak nem történik bajuk, de a tavon úszó csónaknak az utasai meghalnak. Mire ügyeljünk? A tudományos adatgyűjtések azt mutatják, hogy ezek a mélyedésekbe ülő, villámok főképpen kétféle helyen fordulnak elő. Először is olyan helyeken, ahol a talajban nagy vízmennyiségek vannak jelen, például mocsarakban, ingoványokban és nyílt vizeken is. Beüt a villám azokra a helyekre is, ahol a föld alatt olyan kőzetek vannak jelen, amelyek jól vezetik a villamosságot. A magyar nép villámrészeknek hívja az ilyen helyeket. Tapasztalatból tudják, hogy vannak olyan dűlőrészek, ahol a villámcsapás nagyon gyakori. Különösen a Tiszántúl területén találhatók veszedelmes villámfészkek. Ma, amikor az ország minden részére sok új lakóház és házcsoport épül, különösen ügyelni kell arra, hogy építkezzünk véletlenül egy villámfészekbe. Ha valaki ezt megteszi, akkor nemcsak az új ház kerül veszedelembe, hanem a benne lakóknak az élete is. Minthogy a hevesebb zivatarok idején mind a kétféle villám elő szokott fordulni, azért tanácsos, ha mind a kétfajta leütési helyet gondosan elkerüljük. Ne álljunk magános fa alá, ne menjünk nedves, ingoványos területekre, és ne tartózkodjunk a közismert villámfészkek területén. Dr. Aujeszky László {Folytatás az első oldalról) A kaszáikra is szükség van Borzaváron tanácsülésen beszéltük meg az aratás, betakarítás és a cséplés tervét. Az előadó az Új Alkotmány Tsz főagronómusa volt. A kis község határa a Porcával és Tündérmajorral történt egyesülés után 4 ezer holdra nőtt. Figyelemmel, hogy e terület jórészt hegyesvölgyes, így a gépi aratás csak részben oldható meg, elsősorban a munkabíró tsz-tagság számarányához igazodva készítették el a tervet. A mintegy 11120 hold gabonaféleség 40 százalékát kézzel kell learatni. Egy kaszára mintegy 8 holdnyi terület jut. A cséplés jó megszervezése nagy problémát okoz. A négy cséplőgéphez szükséges munkacsapat összeállítását, az nehezíti, hogy a csépléssel egyidőben történik a betakarítás is. A nehézségeket úgy kívánják áthidalni, hogy e munkába nagyobb mértékben bevonják a családtagokat szükség esetén pedig kívülállókat szerződtetnek. A porvai állami méncsikótelep dolgozói segítséget ígértek. A gabontermelési terv szerint 10 ezer 528 mázsa gabonát kell elcsépelni. A gabona beérésétől, illetőleg az aratás megkezdésétől függ, hogy alkotmányunk ünnepére be tudják-e fejezni a cséplést. A tagság a vezetőséggel egyetértésben arra törekszik, hogy mielőbb a zsákokba kerüljön az új, a mindennapi kenyerünket biztosító gabona. A tanácsülés a körültekintő munkatervet elfogadta és jóváhagyta. .. - Agócs Gézáné Borzavar Felkészültünk az aratásra • •Ütemterv szerint dolgozunk Öröm nézni a kápolnai Alkotmány Termelőszövetkezet szépen fejlett gabonatábláit. Kalászosaink a szélsőséges időjárás ellenére is jó közepes termést ígérnek. Előzetes becslésünk alapján 11—12 mázsa búza, 7—8 mázsa rozs, 11—13 mázsás árpa, 10 mázsás zab és 10—12 mázsás borsó átlagtermésünk lesz. Betakarításra vár 623 kh búza, 71 kh rozs, 222 kh árpa, 18 kh zab és 120 kh borsó. A gépi munkák elvégzésére a füzesabonyi gépállomással kötöttünk szerződést, s így 2 kombájnra és egy aratógépre számíthatunk. A borsó, 30 kh rozs és 18 kh zab levágása kézikaszával történik. A kombájntól 4 traktorvontatású kocsi hordja majd a gabonát az 52 vagonos raktárba, amely kimeszelve, fertőtlenítve várja az új termést. Természetesen ügyelünk arra, hogy a nagy előkészületek mellett a növényápolási munkák, a kertészeti tennivalók is ütemterv szerint haladjanak. Juhász János Kápolna Szabadföld Ássaratópírok húsáén filmn. A vértesi Vörös-sarok Termelőszövetkezet 2900 hold földön gazdálkodik. 330 hold őszi búza, 236 hold rozs és 115 hold őszi árpa vár aratásra. A termelőszövetkezet igazgatósága már elkészítette a nyári betakarítási ütemtervét. A munka legnagyobb részét kéziaratással végzik és már megszervezték az aratópárokat. A 105 aratópárra 430 hold gabona learatása és betakarítása vár. Ezenkívül 150 holdat aratógéppel, 100 hold gabonát pedig kombájnnal vágunk le. A tsz vezetősége az aratópárok között versenyt hirdetett a munka jó minőségű elvégzése érdekében. Az első helyen végző aratópár 150 kg, a második 100, a harmadik 50 kiló búza prémiumot kap. Gaál Zsigmond Vértes Több segítséget kírnnk a gépállomástól A június 16-án megtartott tanácsülésen napirenden szerepelt az aratási munkák előkészítése és munkaterve. A tsz elnöke, Balázs Ottó tartott beszámolót. A kenyér- és takarmánygabona learatása nagyrészt gépekkel történik. Ezt a munkát a brigádokon belül a csoportok végzik. Ha az idő kedvez, ezeket a munkákat négy nap alatt befejezzük. Árpavetéseink jó termést ígérnek, a többi gabonafélék elég szépek. A járásban a legnagyobb a metszünk és a gépállomás nem adja meg a kellő segítséget. A sok gabona learatásához csak két kombájnt és egy arató-kévekötőgépet ígért. Ezért a tsz-elnök véleménye az, hogy más gépállomással is fel kell vennünk a kapcsolatot, amit nem szívesen teszünk, mert eddig a Gödöllői Gépállomással dolgoztunk együtt. Az aratásra felkészültünk, tehát, reméljük, jól haladunk majd. Csak az a kérésünk, hogy a földművesszövetkezet ismét állítsa fel a mozgó büfét, amely igen jónak bizonyult tavaly, még azelőtt is. A községi orvos kijelentette, hogy mivel községünkben nincs gyógyszertár, az aratás ideje alatt éjjel-nappal szolgálatot tart. Arra kérte a vezetőséget, hogy baleset, vagy tűzveszély esetére szervezzék meg a motoros futárszolgálatot. Intézkedés történik, hogy a cséplőgépeknél dolgozókat jó ivóvízzel lássák el és mindenütt felszereljék a mentőládákat. K. Lázár Lajos, Dány 1962. JÚLIUS 1. Hetvenöt új mezőgazdasági gépészmérnök Az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karán, 75 most végzett fiatal szakember kapta meg a mezőgazdasági gépészmérnöki oklevelet, s 69-en, diplomatervük eredményes megvédése után, már a diplomát is megszerezték. Az új mezőgazdasági gépészmérnököket Váradi János dékán üdvözölte. Beszédében kiemelte, hogy az állami gazdaságokban, gépállomásokon és más mezőgazdasági üzemekben már várják a fiatal szakembereket. A szocialista mezőgazdasági üzemek szakember igényének egyik fokmérője, hogy a most végzett 75 hallgató közül 52-en üzemek, gazdaságok társadalmi ösztöndíjában részesültek. Milyen kísérleti munka folyik a Növényvédelmi Kutató Intézetben? A napokban felkerestük az immár nyolcvankétéves Növényvédelmi Kutató Intézetet, mivel is foglalkoznak ők azalatt, amíg parasztságunk nagy nyári csatáját vívja a különböző növényi kártevők ellen a földeken. Az első, amit mindjárt megállapíthattunk a laboratóriumok csendjében, hogy a tudományos munka nem igazodik érzékenyen az évszakokhoz. Kétségtelenül, a növények szabadföldi növekedési időszaka számtalan gyakorlati megfigyelésre nyújt módot és alkalmat, azonban a laboratóriumok mesterséges tenyészetei függetlenítik a tudományos kutatást az évszakok változásaitól. — Intézetünk egyik legfontosabb tudományos témája a vegyszeres gyomirtás módszereinek tökéletesítése, hatóanyagainak vizsgálata, új gyomirtó vegyszerek kidolgozása — mondotta Dr. Csorba Zoltán, az intézet helyettes igazgatója. Az intézet vegyészei — más tudományos intézetekkel karöltve — dolgozták ki a külföldön alkalmazott védekező szerekkel teljesen egyenértékű már közismert hazai készítményt, a Hungarint. Ez a szer nemcsak a kukoricaföldek gyomtalanítására alkalmas, jól bevált a szőlőkben is. Ugyancsak ebben az intézetben kísérletezték ki a gabonnaneműek gyomtalanításának anyagát, a Dikonirtot. Legújabban a Limazin, és Atrazin hazai gyártásának technológiáját is megoldották. A meggymonilla elleni Tricin hatóanyagát is itt állították elő. Érdekes tudományos megfigyelés folyik az élettani osztályon a rovarkártevők együttélésének okaival és feltételeivel kapcsolatban. Az eddigi eredmények a rovarkártevők elleni védekezés hatásosabb módszereinek kidolgozására nyújtanak reményt. A virológiai laboratóriumban újonnan fellépő vírusos betegségek meghatározásával s az ellenük való védekezés módszereinek kidolgozásával foglalkoznak. A cukorrépa sárgaság elleni védekezési eljárások kidolgozása már folyamatban van. A burgonya vírus betegségének kutatásában jelenleg a vírusok vizsgálata folyik. Eredményes kísérletek folynak a levélsodródás, az uborkamozaik vírusának kutatásában is.A növényvédelmi tudományos kutatás említett főbb témáin kívül az intézet kutatóinak munkája átfogja a hazai növényvédelem minden elméleti és gyakorlati problémáját. A kutatók szakosítva dolgoznak, s ennek következményeként az elméleti kutatások tervszerűen és gyorsan hasznosíthatók a gyakorlatban. A nagyüzemi gazdálkodás megnövekedett igényeinek megfelelően természetesen napirenden van az Intézet további fejlesztése. Ez lehetővé teszi majd a parányi szervezetek legapróbb a mai — egyébként fejlett — műszerekkel sem látható, életjelenségeinek megfigyelését is. Ferencz Lajos Juhfejőgép a Solti Állami Gazdaságban A Solti Állami Gazdaságban az országban egyedülálló gépesítési kísérlet folyik: a juhok gépi fedésének megoldásán dolgoznak, a juhászat gépesítése éveik óta foglalkoztatja a szakembereket, mert a nagyüzemekben igen körülményes a a több ezer állat kézi fejése és sok esetben tőggyulladásos megbetegedést is okoz. A Solti Állami Gazdaság mérnökei olyan kelyheket, szívóberendezéseket szerkesztettek, amelyek jól idomulnak a juhok ruganyos tőgyéhez. Az aggregátorral működő fejőberendezés hordozható. A fejés idejére az állatokat az ugyancsak a gazdaságban szerkesztett kalodákba hajtják.