Szabad Föld, 1963. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-06 / 1. szám
•y 1»B2 jftK" 1 0 ) Mail SEánonkban 1963. ifi 9 . XIX ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ÁRA 1 FORINT 1963. JANUÁR 1 Klubest - asszonyoknak Komáromban minden pénteken az asszonyok veszik birtokukba a Csokonai Művelődési Házat. Mintegy két éverendezték az első, a napokban pedig a századik klubestet. A klub változatos programja minden réteg érdeklődését kielégíti. A nők háztartási, nevelési, egészségügyi témákkal, továbbá történelemmel, irodalommal foglalkozó előadássorozatokon gyarapítják általános műveltségüket. A kiválóan működő klubot nemcsak a megye városaiból keresik fel, hanem az ország más részéből is. A századik klubesten például a győri asszonyok vettek részt tapasztalatcserén. --------------------------------------- Gumiabroncsokat kérnek a sobok traktorosai Termelőszövetkezetünkben még mindig sok a szántatlan föld. A talaj pedig általában alkalmas mostani szántásra. Bizonyítja ezt Gyurasits Feri, a Szőnyi Gépállomás traktorosa, aki ezekben a napokban is a határban dolgozik. Teheti, mert „az ő gépén jó gumik vannak” — mondogatják mérgelődve a társai: Varga Róbert, Gosztonyi Lajos, Kovács Miklós. Ők is szeretnének dolgozni, amikor csak lehet. Hogy miért nincs megfelelő gumiabroncs a gépeiken? A Szanyi Gépállomás vezetői szerint azért, mert „nincs rá keret, takarékoskodni kell!" Az őszi szántásban 200 mázsás cukorrépa, 24 mázsás májusi morzsolt kukorica, 240 mázsás silókukorica, 18—20 mázsás árpatermés várható, a tavaszi szántásban — a kötött és középkötött talajokon — ennek csak a fele. A gépállomás tehát igen elavult takarékossági módszereket követ Az előre látható károsodás még most elkerülhető, ha gyors intézkedéssel —, amíg nem késő — új gumiabroncsok kerülnek a rosszak helyére! Rónaszéki László agronómus Sobor Embertani vizsgálatok Orosházán A Szegedi József Attila Tudományegyetem Antropológiai Intézete januárban nagyarányú embertani felmérést végez Orosházán. Kutatók keresik fel az üzemeket és a termelőszövetkezeteket, valamint az iskolákat, s háromezer felnőtt és ugyanannyi iskolásgyermeket vizsgálnak meg. A felmérés eredményéről tudományos munka készül, amelynek kivonatát közlik majd az Orosháza története és néprajza című, 1965-ben megjelenő mintegy ezeroldalas monográfiában Vonzó eredmények Kővágóőrs nemcsak természetrajzi, hanem gazdasági szempontból központi helye a Káli-medencének. Legutóbb három környező község termelőszövetkezete csatlakozott a kővágóőrsi Békéhez. Most — a zárszámadás küszöbén — mindhárom községben leltározó bizottság alakult, hogy felmérje a tsz vagyonát, gazdálkodását. Van mit leltározni. Az idejében végzett munka, a szorgalom és a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazása révén ebben az évben olyan átlagterméseredményeket értek el, amire a környéken még nem volt példa. Jelentősen fejlődött az állattenyésztés. 240 mázsa csirkét, 14 mázsa tyúkot, 67 mázsa növendékmarhát, 309 mázsa hízott sertést adtak állami felvásárlásra. A zárszámadáskor 6,2 millió forintot osztanak szét. A munkaegység értéke 58 forint. Egyik szomszéd község, Mindszentkálla termelőszövetkezete — látva a kővágóőrsiek kitűnő eredményeit —, kérte egyesülését, illetve a Békéhez való csatolását. Az egyesítés januárban történik meg. Az 1963-as évre érdekes tervet készített a vezetőség. A tagok megkapják 100 százalékos havi járandóságukat, és év végén munkájuk arányában a nyereségrészesedést is. Töreky László Tapolca mm termli Vízgazdálkodási társulat alakult az Őrségben Néhány nappal ezelőtt alakult meg az Őrség-Hetés Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, amelyet 96 Vas és Zala megyei termelőszövetkezet hozott létre. A társulat februárban lát munkához, s 4 év alatt 200 ezer holdat, jobbára szántóterületet, tesz termővé komplex talajjavítással. 1963-ban 15 ezer holdon készülnek el ezzel a munkával. A legkorszerűbb talajjavító gépeket vetik be ezen a vidéken, összesen 54 különböző, nagy teljesítményű erő- és önjáró munkagépet kap a meliorációs munkákhoz a csesztregi és a Körmendi Gépállomás. Ezenkívül több mint 100 speciális munkagépet helyeznek üzembe ebben a körzetben: nehéz simítógépeket, talajgyalukat, földnyesőgépeket, nagy teljesítményű kotrógépeket. Az első gépszállítmány: 10 „Sz—lOO’-as lánctalpas erőgép már megérkezett a Csesztregi Gépállomásra. Az itteni komplex talajjavításnál kerül sor első ízben néhány tudományos módszer nagyüzemi alkalmazására, így a talaj nitrogéntartalmának növelésére ammóniákkal injekciózzák azokat a szántóföldeket, amelyekbe lucernát telepítenek. A megerősödött lucerna gyökérzete azután maga is termeli, illetőleg összegyűjti a nitrogént. Az injekciózást is gépekkel hajtják végre. Az általános talajjavításhoz — a szakemberek felmérése szerint — 15 millió méter mázsa lápi mésziszapot, mészkőport és tőzegkorpát használnak fel a 200 ezer holdon. A talajjavító vállalat máris megkezdte a talajjavító anyag kiszállítását, hogy amint az időjárás engedi, hozzálássanak a munkához. A . . . » szecsE*. FOLYHATOK QSOp Szakmunkások lesznek Nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is évről évre növekszik a szakmunkások száma. A Környei Állami Gazdaságból Hezler Éva, a nagyrédei Szőlőskert Tsz-ből Urbán Matild, a Környei Állami Gazdaságból Nyári Erzsébet tanul a kisfái szakiskola szakmunkásképző tanfolyamán \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\WMI Újból zárszámadás előtt az inárcsi Március 21. Tsz-ben A híres inárcsi Március 21 Tszben ... — írom a jegyzetfüzetembe, de a mondaton fennakadok. Híres? Hirtelen magam se tudnám megmondani miért írjuk — szinte már hozzátartozónak érezve — a híres szót e Pest megyei község szövetkezetének neve elé. De aztán eszembe jutott egy rövidke történet. „Szeretnénk csatlakozni“ Két évvel a megalakulása után sehogyan sem tudott zöldágra vergődni a szomszéd községbeli sári Kossuth Tsz. A község parasztjai eleinte botladoztak a szövetkezeti úton. Egyszer aztán meggondolták magukat. Pár embert beküldtek a dabasi járási tanács mezőgazdasági osztályára, akik — ma már így mesélik — ezzel kezdték a mondókájukat: — Szeretnénk csatlakozni 1200 holddal a híres inárcsi Március 21. Tsz-hez ... Talán ekkor hangzott el először a szövetkezet neve előtt a híres szó. Az akkoriban még kétezer holdas inárcsi szövetkezet gyorsan duzzadni kezdett. A jó gazdálkodás híre Sári után Újlengyelből 318 holdat, Méntelekről 500 holdat csábított csatlakozásra az emberekkel együtt. Ma már 720 taggal 4 és fél ezer holdon gazdálkodik az inárcsi Március 21. Tsz. De mitől lett híres? Kérdésem, amikor először feltettem, erősen elgondolkoztatta az egyik alapító tagot. — Szóval azért lettünk híresek — mondja az alapító némi töprengés után —, mert 40 forintnál mindig többet ért nálunk egy munkaegység... Rajta kívül még, vagy húszan a megkérdezettek közül ebben látják a híresség okát. Persze igazuk van. Végső soron az a lényeg, milyen a tsz-gazdák részesedése. De talán a tsz főkönyvelője, aki egyébként kitűnő számviteli szakember, nem egyszerűsíti is ennyire a dolgot. Valóban. A jókedélyűpénzügyminiszter”, ahogy itt tréfásan elnevezték őt, igen precízen pontokba foglalja a mondókáját. A lelkesedés kevés lett volna . Először is arról kell beszélni, hogy a szövetkezeti tagság az első perctől kezdve mostanáig mindenben a vezetőség mögött állt. Persze a lelkesedés kevés lett volna, ha nem törekedünk már a kezdd kezdetén is a belterjes gazdálkodásra 1959-ben rögtön öntözéses kertészettel kezdtük a közös gazdálkodást. — Hol van itt víz? — szakítom félbe a felsorolást. — A kutakban, öntözőberendezésekre és kutak fúrására már az induláskor 3 millió forintot költöttünk Egy kút fúrása 66 ezer forintba kerül. Ha mindössze két holdat lát el vízzel az egyik már az első évben meghozza a fúrás költségeit. Szóval a 400 hold kertészetünkön, ami a mostani földterületünknek mindössze a 10 százaléka, zöldséget, főleg tehát paprikát paradicsomot, káposztát, uborkát spárgát kezdtünk termelti is hova jutottunk? E 400 hold ma már 1 millió foint évi betétest biztosít, ami az elmúlt esztendő összes bevételének 50 százaléka. (Folytatás a 2. oldalon)