Szabad Föld, 1963. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-06 / 1. szám

•y 1»B2 jftK" 1 0 ) Mail SEánonkban 1963. ifi 9 . XIX ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ÁRA 1 FORINT 1963. JANUÁR 1 Klubest - asszonyoknak Komáromban minden pénteken az asszonyok veszik birtokukba a Csokonai Művelődési Házat. Mintegy két éve­­rendezték az első, a napokban pedig a századik klubestet. A klub változatos program­ja minden réteg érdeklődését kielégíti. A nők háztartási, nevelési,­­ egészségügyi témákkal, továbbá történelemmel, irodalommal fog­­lalkozó előadássorozatokon gyarapítják általános műveltségüket. A kiválóan működő klubot nemcsak a megye városaiból keresik fel, hanem az ország más részéből is. A századik klubesten például a győri asszonyok vettek részt tapasztalatcserén. ---------------------------------------­ Gumiabroncsokat kérnek a sobok­ traktorosai Termelőszövetkezetünkben még mindig sok a szántatlan föld. A talaj pedig általában al­kalmas mostani szántásra. Bi­zonyítja ezt Gyurasits Feri, a Szőnyi Gépállomás traktorosa, aki ezekben a napokban is a határban dolgozik. Teheti, mert „az ő gépén jó gumik vannak” — mondogatják mérgelődve a társai: Varga Róbert, Gosztonyi Lajos, Kovács Miklós. Ők is szeretnének dolgozni, amikor csak lehet. Hogy miért nincs megfelelő gumiabroncs a gé­peiken? A Szanyi Gépállomás vezetői szerint azért, mert „nincs rá keret, takarékoskodni kell!" Az őszi szántásban 200 má­zsás cukorrépa, 24 mázsás má­jusi morzsolt kukorica, 240 má­zsás silókukorica, 18—20 má­zsás árpatermés várható, a ta­vaszi szántásban — a kötött és középkötött talajok­on — ennek csak a fele. A gépállomás tehát igen elavult takarékossági mód­szereket követ Az előre látható károsodás még most elkerülhető, ha gyors intézkedéssel —, amíg nem késő — új gumiabroncsok kerülnek a rosszak helyére! Rónaszéki László agronómus Sobor Embertani vizsgálatok Orosházán A Szegedi József Attila Tudományegyetem Antropológiai Inté­zete januárban nagyarányú embertani felmérést végez Orosházán. Kutatók keresik fel az üzemeket és a termelőszövetkezeteket, vala­mint az iskolákat, s háromezer felnőtt és ugyanannyi iskolásgyer­meket vizsgálnak meg. A felmérés eredményéről tudományos mun­ka készül, amelynek kivonatát közlik majd az Orosháza története és néprajza című, 1965-ben megjelenő mintegy ezeroldalas monog­ráfiában Vonzó eredmények Kővágóőrs nemcsak természet­rajzi, hanem gazdasági szempont­ból központi helye a Káli-meden­cének. Legutóbb három környező község termelőszövetkezete csat­lakozott a kővágóőrsi Békéhez. Most — a zárszámadás küszöbén — mindhárom községben leltáro­zó bizottság alakult, hogy fel­mérje a tsz vagyonát, gazdálko­dását. Van mit leltározni. Az ide­jében végzett munka, a szorga­lom és a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazása révén eb­ben az évben olyan átlagtermés­eredményeket értek el, amire a környéken még nem volt példa. Jelentősen fejlődött az állatte­nyésztés. 240 mázsa csirkét, 14 mázsa tyúkot, 67 mázsa növen­dékmarhát, 309 mázsa hízott ser­tést adtak állami felvásárlásra. A zárszámadáskor 6,2 millió fo­rintot osztanak szét. A munka­egység értéke 58 forint. Egyik szomszéd község, Mindszentkálla termelőszövetkezete — látva a kő­vágóőrsiek kitűnő eredményeit —, kérte egyesülését, illetve a Béké­hez való csatolását. Az egyesítés januárban történik meg. Az 1963-as évre érdekes tervet készí­tett a vezetőség. A tagok megkap­ják 100 százalékos havi járandó­ságukat, és év végén munkájuk arányában a nyereségrészese­dést is. Töreky László Tapolca mm termli Vízgazdálkodási társulat alakult az Őrségben Néhány nappal ezelőtt alakult meg az Őrség-Hetés Vízgazdálko­dási és Talajvédelmi Társulat, amelyet 96 Vas és Zala megyei termelőszövetkezet hozott létre. A társulat februárban lát mun­kához, s 4 év alatt 200 ezer hol­dat, jobbára szántóterületet, tesz termővé komplex talajjavítással. 1963-ban 15 ezer holdon készül­nek el ezzel a munkával. A leg­korszerűbb talajjavító gépeket vetik be ezen a vidéken, össze­sen 54 különböző, nagy teljesít­ményű erő- és önjáró munkagé­pet kap a meliorációs munkák­hoz a csesztregi és a Körmendi Gépállomás. Ezenkívül több mint 100 speciá­lis­ munkagépet helyeznek üzem­be ebben a körzetben: nehéz si­mítógépeket, talajgyalukat, föld­nyesőgépeket, nagy teljesítményű kotrógépeket. Az első gépszál­lítmány: 10 „Sz—lOO’-as lánctal­pas erőgép már megérkezett a Csesztregi Gépállomásra. Az it­teni komplex talajjavításnál ke­rül sor első ízben néhány tudo­mányos módszer nagyüzemi al­kalmazására, így a talaj nitrogén­tartalmának növelésére ammóni­ákkal injekciózzák azokat a szán­tóföldeket, amelyekbe lucernát telepítenek. A megerősödött lu­cerna gyökérzete azután maga is termeli, illetőleg összegyűjti a nitrogént. Az injekciózást is gépekkel hajtják végre. Az általános talajjavításhoz — a szakemberek felmérése szerint — 15 millió méter mázsa lápi mésziszapot, mészkőport és tőzeg­korpát használnak fel a 200 ezer holdon. A talajjavító vállalat máris megkezdte a talajjavító anyag kiszállítását, hogy amint az időjárás engedi, hozzálássanak a munkához. A . . . » szecsE*. FOLYHATOK QSOp Szakmunkások lesznek Nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is évről évre növekszik a szakmunkások száma. A Környei Állami Gazdaságból Hezler Éva, a nagyrédei Szőlőskert Tsz-ből Urbán Matild, a Környei Állami Gazdaságból Nyári Erzsébet tanul a kisfái szakiskola szakmunkásképző tan­folyamán \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\WMI Újból zárszámadás előtt az inárcsi Március 21. Tsz-ben A híres inárcsi Március 21 Tsz­­ben ... — írom a jegyzetfüze­tembe, de a mondaton fennaka­dok. Híres? Hirtelen magam se tudnám megmondani miért írjuk — szinte már hozzátartozónak érezve — a híres szót e Pest me­gyei község szövetkezetének ne­ve elé. De aztán eszembe jutott egy rövidke történet. „Szeretnénk csatlakozni“ Két évvel a megalakulása után sehogyan sem tudott zöldágra vergődni a szomszéd községbeli sári Kossuth Tsz. A község pa­rasztjai eleinte botladoztak a szö­vetkezeti úton. Egyszer aztán meggondolták magukat. Pár em­bert bekü­ldtek a dabasi járási ta­nács mezőgazdasági osztályára, akik — ma már így mesélik — ezzel kezdték a mondókájukat: — Szeretnénk csatlakozni 1200 holddal a híres inárcsi Március 21. Tsz-hez ... Talán ekkor hangzott el elő­ször a szövetkezet neve előtt a hí­res szó. Az akkoriban még kétezer holdas inárcsi szövetkezet gyor­san duzzadni kezdett. A jó gaz­dálkodás híre Sári után Újlengyel­ből 318 holdat, Méntelekről 500 holdat csábított csatlakozásra az emberekkel együtt. Ma már 720 taggal 4 és fél ezer holdon gaz­dálkodik az inárcsi Március 21. Tsz. De mitől lett híres? Kérdésem, amikor először fel­tettem, erősen elgondolkoztatta az egyik alapító tagot. — Szóval azért lettünk híresek — mondja az alapító némi töp­rengés után —, mert 40 forintnál mindig többet ért nálunk egy munkaegység... Rajta kívül még, vagy húszan a megkérdezettek közül ebben látják a híresség okát. Persze igazuk van. Végső soron az a lé­nyeg, milyen a tsz-gazdák része­sedése. De talán a tsz főkönyvelője, aki egyébként kitűnő számviteli szakember, nem egyszerűsíti is ennyire a dolgot. Valóban. A jókedélyű­­pénzügyminiszter”, ahogy itt tréfásan elnevez­ték őt, igen precízen pontokba foglalja a mondókáj­át. A lelkesedés kevés lett volna . Először is arról kell beszél­ni, hogy a szövetkezeti tagság az első perctől kezdve mostanáig mindenben a vezetőség mögött állt. Persze a lelkesedés kevés lett volna, ha nem törekedünk már a kezdd kezdetén is a bel­terjes gazdálkodásra 1959-ben rögtön öntözéses kertészet­tel kezdtük a közös gazdál­kodást. — Hol van itt víz? — szakí­tom félbe a felsorolást. — A kutakban, öntözőberen­dezésekre és kutak fúrására már az induláskor 3 millió forintot költöttünk Egy kút fúrása 66 ezer forintba kerül. Ha mind­össze két holdat lát el vízzel az egyik már az első évben meghozza a fúrás költségeit. Szóval a 400 hold kertészetünkön, ami a mos­tani földterületünknek mindössze a 10 százaléka, zöldséget, főleg te­h­át paprikát paradicsomot, ká­posztát, uborkát spárgát kezd­tünk termelt­i is hova jutottunk? E 400 hold ma már 1 millió fo­­int évi betétest biztosít, ami az elmúlt esztendő összes bevételé­nek 50 százaléka. (Folytatás a 2. oldalon)

Next