Szabad Föld, 1963. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-06 / 1. szám
1963. JANUÁR 1. Szabad Föld árleszállítás Csökkentették néhány tartós fogyasttási cikk árát Az illetékes állami szervek — az 1963. évi tervről szóló kormányhatározatnak megfelelően, a termelési tervekkel összhangban — 1963. január 1-től leszállítják néhány tartós fogyasztási cikk és egyes textiláruk árát, valamint a lakáskarbannntartási szolgáltatások díját. A dolgozó nők háztartási munkáját megkönnyítő tartós fogyasztási cikkek közül a centrifugák és az elektromos padlókefélő gépek ára 30 százalékkal, a varrógépeké 20 százalékkal csökken. Leszállítják a motorkerékpárok, valamint a lemezjátszók árát is, az előbbiekét 20—25, az utóbbiakét 30 százalékkal. A női nylon harisnyák, valamint a női és a férfi habselyem kötött alsóneműk 20 százalékkal lesznek olcsóbbak. A lakáskarbantartási díjakat 1963 végéig az ország területén fokozatosan csökkentik, a teljesített szolgáltatásoktól függően mintegy 15—20 százalékkal. A lakáskarbantartás elősegítése érdekében 30 százalékkal alacsonyabb lesz az olajfestékek és lakkok ára is. Az árleszállítás eredményeként a lakosság megtakarítása 1963- ban előreláthatólag meghaladja a 300 millió forintot. AZ ORSZÁGOS ÁRHIVATAL KÖZLEMÉNYE: A felsorolt árcsökkentéseken kívül 1963. január 1-ével egyszerűbb és jobban ellenőrizhető új termelői és fogyasztói árképzési rendszer lép életbe a bútorok, a kézműipari cipők és a fonott áruk körében. Ennek következtében a termékek közül néhánynak emelkedik a fogyasztói ára, másoké viszont csökken, de ezek az árcsökkentések, illetve áremelkedések kiegyenlítik egymást, azaz a lakosság ez irányú kiadásainak végösszegét nem érintik. Nyolc százalékkal nő az ipar termelése 5230 új traktort kap a mezőgazdaság Beruházásra 39,4 milliárd forintot fordítunk A Minisztertanács jóváhagyta az 1963. évi népgazdasági tervet A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1963. évi népgazdasági tervet. A többi között megállapította: a népgazdaság az 1962. évben is számottevően fejlődött. Az ipari termelés a tervezettnek megfelelően emelkedett, a mezőgazdasági termelés — az aszály ellenére — kismértékben nőtt. Az ipari termelés színvonala — előzetes adatok szerint — az 1961. évinél kb. 8 százalékkal volt magasabb. Az ötéves terv céljaival összhangban a termelés emelkedésének csaknem kétharmada a termelékenység növekedéséből származott. A mezőgazdaság össztermelése felülmúlta az előző két év színvonalát, de a rossz időjárás miatt nem érte el a tervezettet. Emelkedett a mezőgazdasági idénycikkek ára. Ezzel függ öszsze, hogy az életszínvonal emelkedésének üteme nem érte el a korábbi évek fejlődésének ütemét. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok többsége — dolgozóik fegyelmezett munkájának eredményeként — jól hasznosította a mezőgazdaság növekvő anyagi, műszaki támogatásából eredő lehetőségeket. A kedvezőtlen időjárás takarmányellátási problémákat is okozott, ennek ellenére, viszonylag kedvezőek az állattenyésztésben elért eredmények. Az állatállomány átteleltetése a hazai termésből és takarmánybehozatallal az idén is biztosítva van. 1962-ben a népgazdasági beruházások összege 12 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Eredményesek voltak a folyamatban levő beruházások meggyorsítására, a beruházási eszközök célszerűbb, koncentráltabb felhasználására tett erőfeszítések. A népgazdaság 1963. évi tervezett fejlődését az ötéves terv céljainak megfelelően az alábbi fontosabb adatok jellemzik: Az ipar fejlődése Az ipari termelés az 1962. évihez képest mintegy 8 százalékkal nő, belső szerkezete megfelel az ötéves tervben kialakított fejlesztési irányoknak. Ennek megfelelően az átlagos fejlődésnél gyorsabban nő a termelés a vegyiparban (16 százalékkal) és a gépiparban (9,5 százalékkal). A gépiparon belül különösen jelentős lesz a termelés felfutása a híradástechnikában (18 százalék), valamint a forgácsoló- és különleges szerszámgépgyártásban (14 százalék). Az élelmiszeripar termelése 8,5, a könnyűiparé 5 százalékkal emelkedik. Ötszástizennégyezer holdra nő az ineiti terület A mezőgazdasági termelés 1963-ban az előirányzatok szerint 12—14 százalékkal haladja meg az 1962. évit. A növénytermelési terv, az idei termésátlagokat figyelembe véve, jelentős, mégis reálisan elérhető növekedéssel számol. A terv biztosítja az anyagi feltételeket a mezőgazdasági termelés növeléséhez, ezen belül ahhoz, hogy a termésátlag búzából 12,4, kukoricából 15, burgonyából 66 mázsa legyen kát. holdanként. Jövőre — az ötéves tervben eredetileg előirányzott 330 ezer kát. hold helyett — 514 ezer hold lesz az öntözött terület, vagyis 148 ezer holddal több, mint az idén. A mezőgazdaság 1963-ban 1 358 000 tonna műtrágyát, az ez évinél 10 százalékkal többet kap. Jelentősen nő a mezőgazdaság gépellátása. 5230 darab új traktort és 1170 darab új kombájnt állítanak munkába. Az ország búzavetésterületének több mint a felét nagyhozamú búzafajtákkal vetjük be. Új szőlőt és gyümölcsöst az idei 36 ezer hold helyett 49 ezer holdon telepítünk. A mezőgazdaság terméseredményiével összhangban a felvásárlás 12 százalékkal történő emelését irányozza elő a terv. 1963-ban a felvásárlásnak már 94 százaléka származik majd a szocialista szektorból. A közlekedés és a külkereskedelem A közlekedés áruszállítási teljesítménye jövőre mintegy 6 százalékkal, a személyszállítási ennél valamivel nagyobb arányban emelkedik. Kiterjesztik az autóbuszközlekedést, ez lehetővé teszi a munkásjáratok sűrítését, a vidéki városok közlekedésének megjavítását és újabb községek bekapcsolását a rendszeres közúti forgalomba. Az 1963. évi terv előirányzatai szerint külkereskedelmi forgalmunk csaknem 10 százalékkal nő. A forgalom 70—71 százalékát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Jelentősen — 13 százalékkal — bővíteni kívánjuk a nem szocialista országokkal folytatott forgalmunkat is. Milyen jelentős üzemeket építünk ? A népgazdasági terv 1963-ra 39,4 milliárd forint — az 1962. évinél mintegy 14 százalékkal magasabb — beruházást ír elő. A beruházásokon belül emelkedik a mezőgazdaság, valamint a kulturális, szociális és kommunális beruházások aránya. 1963-ban a többi között tovább épül a százhalombattai olajfinomító, valamint a 600 megawatt teljesítményre tervezett új Duna menti hőerőmű. Folytatódik a Pécsi Hőerőmű és a Tiszavidéki Vegyi Kombinát nitrogénműtrágya-gyárának építkezése, az Ózdi Kohászati Üzemek rekonstrukciója és a nyíregyházi konzervgyár építése. A Dunai Cement- és Mészmű megkezdi termelését. Az 1963. év folyamán befejezünk több jelentős ipari beruházást. Felépül az új 200 megawatt teljesítményű oroszlányi hőerőmű, a szolnoki kénsavgyár, a csepeli hidegszalag-hengermű és a Berentei Vegyiművek PVC- üzeme, amely évente 6000 tonna PVC-t fog termelni. Befejezik a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár bővítését is. Az életszínvonal emelkedése A terv azzal számol, hogy 1963-ban a nemzeti jövedelem az ez évihez képest mintegy 7,8 százalékkal nő, ezzel összefüggésben a lakosság fogyasztási alapjának 5,4 százalékos, a bérből élő lakosság egy főre jutó reáljövedelmének 5,6 százalékos, a parasztság egy főre eső reálfogyasztásának 2,7 százalékos emelkedését irányozza elő. A kiskereskedelmi áruforgalom terve 5,3 százalékkal nagyobb, mint 1962-ben. Az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek forgalma az átlagosnál gyorsabban nő. A legfontosabb élelmiszerek közül nyers húsból 3,4 százalékkal, tojásból 6,7 százalékkal, vajból 9 százalékkal, tejből 7 százalékkal, sajtból 14 százalékkal több kerül forgalomba, mint 1962-ben. Jelentősen emelkedik a konzervfélék a déligyümölcsök, valamint a zöldség- és gyümölcsáruk forgalma. Szülési szabadság: 20 hét Felemelik az 500 forintnál kisebb özvegyi nyugdíjakat Magasabb társadalombiztosítási szolgáltatások Intézkedések a szociális és egészségügyi ellátás javítására A Magyar Közlöny december 24-i számában több jogszabály jelent meg, amely a lakosság szociális és egészségügyi ellátásának javításáról intézkedik. A dolgozó nőket eddig 12 hét szülési szabadság illette meg. Az új jogszabály a szülési szabadság időtartamát 20 hétre emeli, hogy az anyák hosszabb időn át gondoskodhassanak újszülött gyermekük ápolásáról. Rendellenes szülés esetén a szülési szabadság — hatósági orvos javaslatára — további négy héttel meghosszabbítható. A szülési szabadságból 4 hetet, a szülés előtt kell kiadni. A dolgozó nő kérelmére azonban meg kell engedni, hogy a teljes szabadságot a szülést követő időben vegye igénybe, ha ez — orvosi vélemény szerint — saját és születendő gyermeke egészségére veszélyt nem jelent. A dolgozó nő kérelmére a vállalat (intézmény) vezetője a szülési szabadság letelte után a szoptatás, illetőleg a gondozás biztosítására a gyermek harmadik életévének betöltéséig fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni. Egy másik rendelet a munkások és az alkalmazottak özvegyeinek, valamint a hadiözvegyek 500 forintnál alacsonyabb összegű özvegyi nyugellátását emeli fel. E rendelkezésnek nyomán évente csaknem 180 millió forinttal nő az özvegyek számára folyósított nyugdíjak összege. (Az özvegyi nyugdíjak felemelését hivatalból hajtják végre, tehát az érdekelteknek kérelmet nem kell beküldeniük.) Az új jogszabályok több vonatkozásban kiterjesztik és fejlesztik a betegségi biztosítás szolgáltatásait is. Az eddigiekkel szemben a betegségi biztosítás keretében, a kórházi ápolásra szoruló dolgozót időbeli korlátozás nélkül kell ingyenes kórházi ápolásban részesíteni. A nyugdíjasok és igényjogosult családtagjaik — az eddigi 30 nap helyett — évenként 90 napon át jogosultak díjtalan kórházi ápolásra. A gyógyászati segédeszközökért jelenleg 150 forint értékhatárig az ár 15 százalékát, azon felül pedig 25 százalékát kellett fizetnie a biztosítottnak. Január 1-től a térítés mértéke — a gyógyászati segédeszközök árától függetlenül — egységesen 15 százalék. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai és családtagjai eddig a biztosítás keretében nem kaptak kedvezményes áron gyógyászati segédeszközöket; az új intézkedés értelmében — fogpótlás kivételével — 15 százalékos térítés ellenében szintén jogosultak gyógyászati segédeszközökre. További jelentős új intézkedés az, amely kimondja, hogy minden dolgozó nő —, akinek eltartásra szoruló hozzátartozója van — kórházi ápolásának időtartama alatt az eddigi 50 százalék helyett táppénzének 80 százalékát kapja. Ha a rokkantsági nyugdíjas dolgozik, eddig évente csak 90 napont át, az ipari idénymunkás pedig évente csak 75 napon át volt táppénzre jogosult. Az új intézkedés e korlátozásokat megszünteti, s az említettek ugyanolyan időtartamon át részesülhetnek táppénzben, mint a többi dolgozó. A kormányrendelet felemeli a háziipari dolgozók táppénzalapjának felső határát, valamint a háztartási alkalmazottak táppénzének, továbbá terhességi, gyermekágyi segélyének, napi összegét is. Az intézkedések 1963. január 1-ével léptek hatályba. Napirenden a tsz-tagok téli foglalkoztatása 3 Csongrád is „takarékos megye“ lett Az Országos Takarékpénztár szegedi fiókja sajtótájékoztatót tartott abból az alkalomból, hogy Csongrád megye is kiérdemelte a „takarékos megye” címet. Birling József fiókvezető beszámolójában elmondotta, hogy november 10. és december 10. között csaknem tízmillió forinttal növekedett s ezzel 350 millióra tehető a takarékbetét-állomány a megyében. Csongrád megye termelőszövetkezeti gazdái közül mintegy 25 ezren rendelkeznek takarékkönyvvel, és a betétek összege meghaladja a 60 millió forintot. A megyében 70 ezerre tehető a takarékos diákok száma ia.