Szabad Föld, 1965. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-03 / 1. szám
Körültekintő előkészítés — jó zárszámadás (3. oldal) Mi tetszett legjobban Magyarországon? Budapesten élő külföldi tudósítók nyilatkozatai (5. oldal) Magyar városok. A Szabad Föld 25 ezer forintos nagy téli pályázata (8. oldal) A Lottó tárgynyeremény sorsolás gyorslistája (15. oldal) 1 ^^.______________ XXI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM,ARA: 1 FORINT 1965. JANUÁR L. olvasóinknak! ! olvasgatjuk már az új naptárt. Forgatjuk a lapjait és keressük, hogy |';y milyen napra esnek az *’ ‘ ' új év ünnepei, névnapjai. Közben az óév használt, kopott naptárát átadjuk a csendes emlékezésnek. S amíg az óév naptárlapjai peregnek előttünk, egy kis megilletődöttség vesz erőt rajtunk, hiszen idősebbek lettünk tizenkét hónappal és január elsejétől kezdve, egy éven át a 4-est 5-ösre kerekíthetjük az évszámsor végén. Néhány hétig persze még vigyázni kell a dátumíráskor az ötösre, de aztán ezt is megszokja kezünk. Egy ideig még öszszekeverjük az „idént” a „ta- ■t vallyal”. De sebaj! Az ember hamar bejáródik az új esztendőbe. S most, amikor kicsit ünnepélyesen becsukjuk az öreg naptárt, ne váljunk meg tőle gyorsan és hűtlenül. Hiszen, amíg az öreg naptár lapjait forgattuk, kiderült, hogy az „ötöst” megérdemeltük az év végén. Népgazdaságunk, ezen belül az ipar és a mezőgazdaság jelesre vizsgázott az óévben. Iparunk 9 százalékkal termelt többet, mint a megelőző évben és mezőgazdaságunkban is sok minden történt az elmúlt tavaszon, a forró, esős nyárban és a még esősebb őszben. Ugyanis, amíg a hónapok váltogatták egymást, mezőgazdaságunkban „a tervezettet meghaladó mértékben nőtt az állatállomány, emelkedett az állati termékek termelése, az előző évnél körülbelül 5 százalékkal nagyobb a tej, 11 százalékkal a tojás, 3 százalékkal a vágóbaromfi, és mintegy 15 százalékkal a bor termelése." „A több hetes országos esőzés hátráltatta az őszi betakarítást és szántás-vetést. Ennek ellenére a tervezett területen elvetették a kenyérgabonát. Lemaradás van még a mélyszántásban.” többi között ezeket olvashattuk a kormány Tájékoztatási Hivatalának karácsonykor megjelent — más fontos adatokat is tartalmazó — a mezőgazdaság eredményeiről is beszámoló tájékoztatójából. De hát a népgazdasági terveink teljesítésének ez még nem a teljes és minden részletre kitérő óévi számadása, ez csupán előzetes beszámoló, amelyből egyebek között kiderül az is, hogy éves beruházási terveinket 10 százalékkal teljesítettük túl, egy sor új üzemet indítottunk meg, a vártnak megfelelően fejlesztettük kulturális intézményeinket, és jelentősen növeltük bel- és külkereskedelmi áruforgalmunkat. A második , öléves terv utolsó esztendejében léptünk az új évvel, megvalósításra váró gazdasági terveinkkel kapcsolatban akad tehát feljegyezni való az új naptárba is. Erre hívja fel mindannyiunk figyelmét a népgazdasági terv- teljesítésről szóló kormányközlemény, amely egyben az új év legfőbb tennivalóit is megjelöli. » A forradalmi munkás-paraszt' ^^^kormány 1965. évi tervjavaslata „Az összes tapasztafigyelembe vételével 1961 ^amely a második ötéves esztendeje, azt kell elérni, hogy az éves terv és jó megvalósítása a legkedvezőbb feltételeket teremtse meg a következő ötéves tervhez. Evégből minden területen javítani kell a gazdálkodás hatékonyságát; javítani kell a népgazdaság külkereskedelmi összteljesítményét; az életszínvonal emelésében elért eredmények megszilárdításával meg kell teremteni a további előrehaladás feltételeit”. Terveink szerint 1965-ben szeretnénk elérni a nemzeti jövedelem 3 százalékos emelkedését. Célul tűztük ki, hogy az új évben iparunk termelését 4,5 százalékkal növeljük, ezen belül a vegyipar termelése 9,3, a kohászaté 1,6, a gépiparé, 4, a könynyűiparé 3,4, az építőiparé és az élelmiszeriparé 5—5 százalékkal emelkedik majd. S reméljük, az „ötös” évben — már az 1965-ösben — jelesre vizsgázik majd a falu is, hiszen a mezőgazdaságra is nagy feladatok várnak. A terv szerint a teljes termelési értéket 1,5—2 százalékkal szeretnénk növelni, „ezen belül a növénytermesztés növekedése gyorsabb, mintegy 3—4 százalékos.” állattenyésztésben a takarmány gazdaságosabb felhasználásával és a hozamok emelkedésével számol a terv. „A kenyérgabona vetésterülete azonos a tavalyival. Az átlagtermések előirányzata figyelembe veszi a több éves tapasztalatokat és a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátásának lehetőségeit. Kedvező terméseredmények eléréséhez időben és megfelelő minőségben elvégzett növényápolás és a rendelkezésre álló anyagi eszközök koncentrált, az eddiginél hatékonyabb hasznosítása szükséges. A terv szerint bővül a mezőgazdasági gépállomány, 48 000 katasztrális holddal növekszik az öntözött terület, a gépalkatrészellátás mintegy 40 százalékkal javul. Továbbra is szükséges, hogy mindenütt kellő gondot fordítsanak a háztáji gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználására, termelésük jó feltételeinek biztosítására. A mezőgazdasági termékek felvásárlását a terv 5—6 százalékos növekedéssel irányozza elő. Nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy minden árut, amit a mezőgazdaság megtermel, a felvásárló szervek eljuttassanak a fogyasztókhoz. A mezőgazdaságban megtermelt áruk átvételénél, szállításánál jelentkező veszteségeket csökkenteni kell.” Mindezek természetesen a mezőgazdaság legfontosabb tennivalói, s ezekmellett a közlemény meghatározza a közlekedés, a beruházás, a bel- és külkereskedelmi terv feladatait, valamint az életszínvonallal, a szociális és kulturális ellátással kapcsolatos teendőinket. Csak néhány főbb célkitűzésről szóljunk még ezekkel kapcsolatban. Az új esztendőben 45 milliárd forintot ruházunk be népgazdaságunkba. A közlekedésben az áruszállítás 6, a személyszállítás 3 százalékos növelését tűztük magunk elé. Egy sor új ipari üzem építését is befejezzük, külkereskedelmünk forgalmát 7 százalékkal szeretnénk növelni. A reáljövedelmek elérik, kissé meg is haladják a tavalyi színvonalat, a lakosság fogyasztási alapja 2— 2,5 százalékkal, a kiskereskedelem áruforgalma 3—3,5 százalékkal nő majd. y*sCT ennyit a számokról — I ÜB ennyit a tervekről. S I 'Sí most, miközben forgat- 3 juk az új naptárt, bizonyára megint rájövünk arra, hogy valami szenzációs újdonságot az új naptárban sem fedezünk fel. Jönnek majd az újabb 30—31 napos hónapok, s a Vízöntő havat pontos sorrendben követik a többi hónapok. Rájövünk, hogy a telet megintcsak testvériesen megfelezi egymás között az óév és az új év, de a tavaszon, a nyáron és az őszön egyik év sem osztozik. Ami újat megírva szeretnénk látni az új naptárban, az csupán az lehet, hogy 1965 ben is többre szeretnénk jutni, mint az óévben. Minden család készít valamilyen tervet. Van, aki új házat akar építeni, mások ezt, vagy azt szeretnének vásárolni, ilyen vagy olyan álmot óhajtanak megvalósítva látni. A legkisebb család éppen úgy tervez, akár csak az egész ország. S e nagy család tervét az új népgazdasági tervfeladat határozza meg. Az új, a most következő új évben csak az lehet, hogy többet akarunk elérni, mint amennyire szert tettünk az óévben. Többet elérni pedig csal; jobb, alaposabb, tervszerűbb munkával lehet, akár az iparról, akár a mezőgazdaságról van szó. Reális célkitűzéseink megvalósítása érdekében még nagyobb szükség van arra, hog mezőgazdaságunkban a szövetkezeti tagok, és vezetők összefognak, szilárdabb munkafegyelemmel, tervszerűbb, előrelátóbb, körültekintőbb gazdálkodással munkálkodjanak a mezőgazdaságunk előtt álló tervfeladatok megvalósításáért. mndezt persze, senki sem jegyezte, senki sem írta be az új naptárba. Évkezdő napjainkon valamennyit nekünk kell a naptárba képzelni hogy a most következő 365 napot jól fel tudjuk használni népünk, családunk és önmagunk hasznára, gazdagodásár boldogulására. A Az új esztendő és a terv . Az épülő Tiszai Vegyikombinát (Berendi Ferenc felvételei)