Szabad Föld, 1970. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-05 / 27. szám
4 házunk tája»" ■ Nyári vetés a konyhakertben Érdemes-e a konyhakertekben és a háztáji parcellákon a nyári forróság időszakában másodvetéssel kísérletezni? Ha igen, mit vessünk a nyár derekára lekerült saláta, spenót, korai borsó, retek stb. után. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nyári másodvetés sikerében nincs okunk kételkedni. Ha gondosan előkészítettük a talajt, ha jól választottuk meg a másodnövényt, szinte bizonyosra vehető, hogy a nyár vé Nincs elegendő Az állattartó gazdák nagy örömére tavaly ősztől nálunk is árusítanak takarmánytápot Többen is szaporították azóta állatállományunkat, mert volt elegendő áru. Sajnos, most a sok eső, a víz tönkretette a vetett takarmányt, a legelőket. Emiatt megnőtt a kereslet a táp iránt s azóta hét takarmánytáp szám nem jutunk hozzá. Hiába állok sorba hajnalban, mire rám kerülne a sor, elfogy. A tehenemet már eladtam. Az anyakocákat is árusítom, de senkinek sem kell, mert másnak sincs kitartása. Éhező állatainkra tekintettel sürgős segítséget kérünk! Kovács Sándor Újtikos „Vettem egy Zetort..." A Szabad Föld háztáji problémákkal foglalkozó cikkeiből kiderül, hogy a gépekkel és egyéb gazdasági felszerelésekkel is segíteni kell a háztáji gazdaságokat. Ez a törekvés szépen hangzik és sok embernek, köztük nekem is, örömet szerzett. Vettem is 1969 őszén egy K— 25-ös Zetért a szomszéd falu téeszétől. Vásároltam hozzá ekét és építettem egy kétkerekű utánfutót is. Örömöm nem sokáig tartott. Az első közúti közlekedésnél a helybeli rendőr leállított és közölte, hogy csak engedéllyel használhatom a gépet. Bár a tavaszi munka nagyon sürgetett, engedély után kezdtem futkosni. A dombóvári járási rendőrfőkapitányságnál engedélyt nem adtak. Szekszárdon azt válaszolták, munkagép pótkocsit, vagyis utánfutót nem vontathat, az a közúton csak vizsgával, rendszámmal ellátva közlekedhet. Ők engedélyt nem adhatnak. Végül felutaztam Budapestre, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium autófelügyeleti osztályára. A legnagyobb csalódás itt ért. Mert arról tájékoztattak, a gépet közúton nem használhatom, erre engedélyt nem adhatnak, tehát legjobb, ha visszaadom a termelőszövetkezetnek. Azóta az udvarból a traktorral — amely egyébként a KRESZ követelményeinek megfelelően felszerelt — nem merünk kimenni, mert nem akarunk szabálytalanságot elkövetni. Jó lenne, ha az illetékesek egyértelműen rendelkeznének ez ügyben és intézkedéseikkel a háztáji gazdaságokat segítenék. Hajder Lajos Kocsola Honnan a különbség? Pártunk és kormányunk támogatja a háztáji gazdaságok fejlesztését és ezzel kapcsolatban nem tűz különbséget a tsztagok és az egyéni termelők között. Ezért tartom sérelmesnek azt az intézkedést, hogy a helyi termelőszövetkezet tagjai állatonként csak 80,5 forint főbért fizetnek, míg mi, egyéni gazdák 160.— forintot. Ocsvai László Pincehely Olvasónk panaszával kapcsolatban megjegyezzük, hogy a fv- bért a községi tanács és a tsz vezetősége közösen állapítja meg és valóban nem tesz a rendelet különbséget a tsz-tagok és az egyébeniek között. A tsz vezetőség azonban magára vállalhatja a tagjaira a kivetett fűbér egy részét, s így adódhatott különbség a fizetendő összegben. | Paradicsom között földieper Pjotr Malikov szúrni gyümölcskertész érdekes ötletet valósított meg. Ugyanabban az ágyasban ültetett földiepret és paradicsomot. Közismert, hogy a földieper legtöbb termését a második vagy a harmadik évben hozza. Amikor azonban Malikov paradicsom közé ültetett földiepret, kiderült, hogy az eper élettartamát meg lehet hosszabbítani, minthogy a paradicsom gyökere és szára olyan anyagokat termel, amelyek kedvező hatással vannak a földieper növekedésére és fejlődésére. Az epertermés leszedése után a paradicsom időközben kinőtt levelei beárnyékolják és oltalmazzák az eperbokrokat. Jobban fejlődének az eperpalánták is. A paradicsommal együtt termesztett földieper még az ötödik évben is több termést ad, mint az eddigi termesztési eljárásnál, és a paradicsomiér más is kedvezően alakul. E két növény közös termesztésénél | Malikov azt ajánlja, hogy a föl-| diepret egymástól 80 centiméter | távolságban levő sorokba ültessék, a bokrok egymástól való tá-| volsága 20 centiméter legyen, a | paradicsom esetében pedig 500 centiméter. Egy hektár földterületre 162 600 eperpalánta és 25 000 paradicsom palánta ültethető ki, és így 250 mázsa paradicsom és 3001 mázsa epertermésre lehet szájtártani. Az APN jelentése szerint az új módszerrel az össz- szövetségi mezőgazdasági akadémia is foglalkozik. * SZABAD FÖLD gén és az őszi hónapokban nem lesz gond a háztáji friss zöldségellátással. A júliusban vetett zöldborsó augusztus második felére primőr áruval fizet, éppen ezért javasoljuk a kertészkedő háziasszonyoknak, hogy rövid tenyészidejű borsóból — elsősorban Petit fajtából — vessenek néhány ágyásnyit, de ne egyszerre, hanem 8—10 nap időkülönbséggel, szakaszosan. A zöldbab is csemegének számít augusztusban, szeptemberben Ennek a vetésénél is javasoljuk a szakaszosságot. A zöld hüvelyű bokorbabfajták közül a bőven termő és konzervipari feldolgozásra is kiválóan alkalmas Haillester-fajtát érdemes vetni, amelynek 70—72 nap a tenyészideje. Közismerten alkalmas másodvetésre a csemegekukorica. A rövid tenyészidejű Fehér mazsola, továbbá az Egyiptomi lapos és a Bíbor gömb fajta vetőmagját be lehet szerezni a vetőmagboltokban. A nyár végi és őszi friss fogyasztásra, illetve tartósításra az az uborkafajták közül elsősorban a Delicatesse-t javasoljuk, de a fürtös fajták is kitűnően alkalmasak másodvetésre. A hónapos retek se hiányozzék konyhakertünkből. Igénytelen és a nyár végi piacokon általában jól értékesíthető, ezért érdemes a július—augusztusi vetéssel foglalkozni. A nyári vetés általában öntözést kíván. Az öntözéshez soha se használjunk hideg kútvizet, mert ezt nem szeretik a fiatal növények. Az erősen meszes vizek sem alkalmasak az öntözésre. A locsolást napkelte előtt vagy napszállta után végezzük el. A konyhakerti növények általában nem kényesek az előveteményre, de törekedjünk arra, hogy a fővetésű növényféleségek után másodszor ugyanazt a növényt ne vessük. A táparargpótlás fontos feltétele a jó másodtermésnek. Talajelőkészítéskor öntözővízben oldott nitrogén műtrágyát juttassunk a talajba. Ha ez nincs, megfelel erre a célra a hígított trágyalé, esetleg vékony rétegben elterített és a talajba beásott baromfi trágya is. 1. 1. 1979. JÚLIUS 5. Gazdálkodásunk mérlege (Folytatás a 3. oldalról.) eddigi felméréseik és becslések szerint az árvízkárok, a védekezés és a gátak helyreállítási költségeinek összege megközelíti a 3,3 milliárd forintot. Dr. Dimény Imre kitért arra, hogy a hosszú tél után a bel- és árvíz legfőképpen az élelmiszergazdaságot, ezen belül a mezőgazdaságot, emberileg pedig az itt dolgozókat sújtotta legjobban. Sajnos, ennek következtében az ország termelőterületeinek hat százalékától termést egyáltalán nem, vagy csak igen csökkentett értékűt várhatunk. Ugyancsak az árvízvédelmi munkálatokról számolt be Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke is. „Árvízi csapásokban bővelkedő történelmünk még nem jegyzett fel ilyen hatalmas áradatot — mondotta —, mint amilyen a Tiszán és mellékfolyóin, most levonult.” Részletesen beszámolt az árvíz sújtotta területeken élő emberek helyzetéről, a védekezésben részt vevők hősiességéről, helytállásáról és a hatalmas méretű és hosszan tartó árvízi hadjárat eddigi költségeiről. Az utóbbit jelen pillanatban 500—600 millió forintra becsülik, ami nem is tűnik olyan fantasztikus összegnek, ha azt vesszük figyelembe, hogy csak egyetlen gátszakadással tízszerte nagyobb értéket söpörhetett volna el a szennyes áradat. Beszámolt a helyreállítási munkálatokról, amelyek gyors ütemben megkezdődtek, s ennek alapján arra számíthatunk, hogy a tél beállta előtt valamennyi árvíz sújtotta család feje fölött fedél lesz, mégpedig nem is akármilyen. Az új házak jobbak, korszerűbbek lesznek, mint amilyenek a régiek voltak. Az árvíz által érintett 48 település közül az árvíz pusztításaitól különösen sújtott 16 község arculata megváltozik, korszerűbbé válik. A helyreállítási munkálatokkal kapcsolatban számos képviselő is felszólalt. Balogh László csongrádi képviselő például azt javasolta, hogy az árvíz sújtotta területen élő magánépíttetők a részükre nyújtott állami hozzájárulásból kisiparosokat is megbízhatnának különböző munkákkal, ezzel is a helyreállítás ütemét gyorsítanánk. Javasolta, engedélyezzék, hogy az építtető, ha erre lehetősége van, a saját erejéből egészíthesse ki a kapott kamatmentes hitelt. Ugyanis előfordulhat, hogy a család nagysága, a megsemmisült épület volt szobáinál többet tesz indokolttá. Dégen Imre felszólalására visszatérve, ebből az derült ki, hogy a kormány ezután is foglalkozik az árvízvédelemmel. Ugyanis a kormány vízgazdálkodás-fejlesztési koncepcióját és benne az árvízvédelem nagyarányú, korszerű fejlesztésének programját — a Tisza-völgyi árvíz tapasztalatainak felhasználásával — még az idén megtárgyalja. Az államtitkár köszönetét fejezte ki az árvízvédelemben részt vevők hősies munkájáért. Ehhez kapcsolódva Kállai Gyula, az Országgyűlés elnöke a képviselőház nevében fejezte ki köszönetét és elismerését mindazoknak, akik példamutató figyelemmel, áldozatvállalással helytálltak az árvíz elleni küzdelemben. Sajnos, az árvíz képletesen szólva, több mint 3,3 milliárdot „mosott ki” az államkasszából. De pótolni lehet a súlyos károkat — erre a megállapításra jutott az Országgyűlés számos felszólalója, közöttük Vályi Péter pénzügyminiszter is. Beszéde végén ahhoz a mozgalomhoz fűzött megjegyzést, amely az idei nemzeti jövedelem 1 százalékos túlteljesítését tűzte ki célul. Hangsúlyozta: a mozgalom sikeréhez az szükséges, hogy ezt a 3 milliárd forint öszszegű többlet jövedelmet elsősorban a legkorszerűbb termékek termelésének fokozásával, a termelési költségek csökkentésével, a minőség és a termelékenység javításával érjük el. Az Országgyűlés most lezajlott nyári ülésszaka végeredményben két „szolid” képviselőházi munkanapnak felelt meg, szenzációs bejelentések nélkül, de ez is az ország gazdasági, pénzügyi helyzetét felmérő tanácskozás volt. G. S. Készül az óriáskazal A baksi „Magyar—Bolgár Barátság” Tsz jó lucernatermést takarított be. A tápdús zöldtakarmányt nyolc-kilenc méter magas kazlakba rakják, s a lucernát levegő behívásával szárítják.