Szabad Föld, 1985. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-01 / 22. szám
1985. JÚNIUS 1. Hol kapható olcsó szóllás? Vajon hol kapható olcsó szállás? A válasz bizonyára sok országjárót érdekel. Azt mindenesetre nem árt tudni, hogy a magyarországi szálláshelyeket — a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően — öt kategóriába sorolják, mégpedig: szállodák, fogadók, kempingek, üdülőházak és turistaszállások. Ezek az úgynevezett kereskedelmi szálláshelyek, ahol — a fizetővendég-szolgálattal együtt — ma már csaknem négyszázezer személyt tudnak egyidőben fogadni. DIDURINfoRM Az olcsóbb lehetőségeket kereső turisták figyelmét elsősorban a fogadókban és az üdülőházakban levő szobákra hívjuk fel, de számításba jöhetnek a szerényebb, egy-két csillagos szállodák is. Ezekben személyenként 100-200 forintért kapható szállás egy-egy éjszakára. A turistaházakban még kedvezőbb az ár, igaz, hogy több ágyas szobákban, de 4000 forintért lehet megszállni. Az említett választékot a nyári vakáció idején bővítik az Express által bérelt kollégiumok. Az idén Budapesten hét, vidéken pedig 38 diákotthon nyitja meg kapuit az országjáró diákok előtt, így a fővároson kívül Pécsett, Kecskeméten, Baján, Békéscsabán, Gyulán, Miskolcon, Szegeden, Győrött, Székesfehérvárott, Debrecenben, Egerben, Pásztón, Kaposváron, Nyíregyházán, Szolnokon, Szekszárdon, Szombathelyen, Veszprémben és Zalaegerszegen is várják a fiatalokat a kollégiumokban. A szállás díja Budapesten 70— 200 forint közötti, vidéken pedig 20—120 forint közötti. A családi üdülések kedvelt színhelyei a vízparti üdülőterületek, amelyek az utóbbi években már nemcsak a Balaton és a Velencei-tó mellett, hanem kisebb tavak partján is kiépültek. A Bánki-tó partján a Tó-motelben, az Abaligeti-tó partján a Barlang turistaszálló több ágyas szobáiban lehet olcsón megszállni. A Duna holtágai mentén például a Fadd-Domboriban épült Hullám Szállóban, a vízisport-centrumként ismert bajai üdülőkörzetben pedig a Duna szállóban kapható olcsó szállás. A Balatonnál szintén érdemes körülnézni: Balatonkeresztúron a Bél Mátyás turistaházban, Szárszón a turistaszállóban, Szemesen a Lidó fogadóban, Boglárlellén a Hotel Platánban, Badacsonyőrsön az Egri József fogadóban, Balatonalmádiban a Kék Balaton fogadóban kínálnak kedvező áron szállást a vendégeknek. A hegyvidéket kedvelők számára meglehetősen gazdag a választék, hiszen több turistaház és fogadó is épült ezeken a helyeken, így például Aggteleken a Barlang turistaszálló, Bakonybélben a Gerence fogadó, Farkasgyepűn a Boroszlán fogadó kínál olcsó szállást, a Zemplénben pedig Boldogkőváralján, a Vértesben Gánton és Móron található hasonló kedvező lehetőség. Az Alföldre utazók Békésen a Hotel Dübögő, Csongrádon a Hotel Erzsébet, Dömsödön a Pegazus fogadó, Gyomaendrődön a Körös fogadó, Gyulán a Benedeki fogadó és a Komló fogadó szobáiban kaphatnak olcsón helyet. A fizetővendég-szolgálat szobáinak árai szintén az olcsóbb kategóriába sorolhatók; vidéken például — a komfortfokozattól függően — személyenként 60-160 forintot kérnek egy-egy éjszakára a szállásért a vendéglátók. Ez az ajánlat persze korántsem teljes, bővebb információt a Tourinform 179-800-as telefonszámán kaphatnak az érdeklődők. Ismét felhívjuk figyelmüket: olvasóink számára a Tourinform egy új lehetőséget is kínál. Vállalkoznak rá, ha van olyan kérdésük, amely a hazai üdülésekkel, utazásokkal kapcsolatban különösen érdekli önöket, és — a Szabad Földre hivatkozva — megírják címükre (Tourinform szerkesztőség, 1364 Budapest, Pf. 4 ), hamarosan személyre szóló választ kapnak tőlük. Vadállományunk és a vadászok Vadásztársaságaink idén is elvégezték a kötelező télvégi vadbecslést, a telet átvészelt vadállományuk — az idei törzsállomány — számbavételét. Nézzük hát vadfajonként, mennyi vadat is hagyott meg a tél. (Az idei számok mellett zárójelben" feltüntetett szám az előző évi becslésre vonatkozik.) Kezdjük az apróvaddal. Mezei nyálból 736 000-et (722 000), fácánból 1 167 500-at (1 445 500) számoltak, fogolyból pedig csak 87 200-at (104 000) találtak. Nagyvadjaink közül ötből 191 SOO-at becsültek — 64 600 bakot, 79 200 sutát és 47 000 gidát. Szarvasból 28 400-ra becsülték az állományt — bika 10 700, tehén 11 200, borjú 6500. Dámból mintegy 2500, muflonból pedig csaknem 3000 darabos az állomány. A vaddisznók száma pedig mintegy 18 000. Amint a számadatokból kitűnik, nyúlból valamicskével javult az állomány, fácánból azonban több mint 200 000-rel kevesebb az állomány a tavalyinál. A foglyok száma szintén lecsökkent. Ez utóbbiak gyarapítása azonban elengedhetetlenül fontos. Nagyvadjaink mindegyikénél nagyobb az idei törzsállomány a tavalyinál. Itt az eredményes selejtezésre, valamint a kívánt ivararány beállítására és tartására kell nagyobb gondot fordítani. Ezt kívánják a mező-, erdő- és vadgazdasági érdekeink. Különösképpen a vaddisznóállomány apasztását kell jobban szorgalmazni; az eddiginél ezt — mezőgazdasági érdekeinken kívül — apróvadállományunk sikeres tenyésztése is megkívánja. Az apróvadas területeken nem lehet helye a vaddisznónak, mert ellenkező esetben apróvadtenyésztésünk — kiváltképpen a fácáné — sínylené meg a vaddisznók károsítását. Végül: hogyan alakult a sportvadászok, valamint a hivatásos vadászok (vadőrök) száma a vadászidény kezdetére? A tavaly meglévő 751 vadásztársaság ez évben öttel gyarapodott, az 55 bérkilövő vadásztársaság pedig hárommal több a tavalyinál. Vadásztársaságainknál a taglétszám az előző évihez képest 620-szal növekedett, tehát mintegy 32 ezerre tehető. A 800 „vadászjelöltből” pedig hamarosan teljes jogú vadász lesz. A női sportvadászok száma ez évre mintegy 10 százalékkal növekedett és számuk már meghaladja a 300 főt. Vadőrként másfél ezer személyt foglalkoztatnak. Legtöbbjüknek már megvan a szakmunkás képesítése, de található közöttük technikumi, sőt főiskolát végzett hivatásos vadász is. Dr. Bertóti István A párhuzamos karkezdésnő! Egy-egy útvonalon — adott idő alatt — annál több jármű haladhat át, minél több azon az úton a forgalmi sávok száma. A több forgalmi sáv növeli az út átbocsátóképességét, s általában kényelmesebbé teszi a közlekedést, mivel a szembejövő forgalom miatt a többékevésbé mindig veszélyes előzésekre nem kerül sor. Ha a forgalmi sávok fel vannak festve az útburkolatra , nem is okoz gondot a párhuzamos közlekedés. A kijelölt sávok viszik az autósokat, motorosokat... Ha azonban nincs felfestés, igen sokan megzavarodnak, amikor egy másik jármű egyszercsak melléjük kerül, s velük egy magasságban folyamatosan mozog. Fontos tudnivaló e téren, hogy akár jelölik útburkolati jellel, akár nem, ha egyszer az úttest jobb oldalán két, vagy több forgalmi sáv áll a vezetők rendelkezésére, akkor az úttest párhuzamos közlekedésre alkalmas, s hogy ilyen kialakulhat rajta, arra számítani kell! Az is teljesen mindegy, hogy az adott út osztott pályás, egyirányú vagy éppen körforgalmú út — a kritérium csak ennyi: ahol az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv áll rendelkezésre, ott párhuzamosan lehet közlekedni. Mint ismeretes egy forgalmi sáv általában három méter szélességű, ezt vehetjük alapnak a párhuzamos közlekedés lehetőségének e becslésénél. A három méternél keskenyebb forgalmi sávot (mert azért lehet ilyen is!) mindig útburkolati jelek mutatják a közlekedőknek. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK A közlekedéslélektan újabban sokat foglalkozik a járművezető érzelmiindulati életével is. Kiderült ugyanis, hogy nagyon sok esetben éppen a vezető érzelmi kiegyensúlyozatlansága rejlik egy-egy baleset hátterében. Általában minden indulati kitörésnek valamilyen előtörténete, előzménye van. A közlekedésben mindennaposak a konfliktusok, az ún. sérelmek — azok az akadályoztatások, amelyeket a többi partner részéről tapasztalunk. A vizsgálatok kimutatták, hogy akárcsak egy meg nem kapott elsőbbség is, vagy pl. egy erőltetettebb előzés, stb. képes a vezetőkben indulási feszültséget gerjeszteni. Ez ugyanabban a pillanatban még nem mutatkozik meg, mert nem áll módunkban azt levezetni. A magatartásunk azonban már feszültebbé válik. Aztán ismét belekerülünk egy olyan helyzetbe, hogy újra konfliktust kell átélnünk ... Lehet, hogy ez sokkal kisebb konfliktus, mint az előző, és normális körülmények között nem is reagálnánk rá, ám a felgyülemlett indulati feszültségek itt levezetést találnak és szinte robbanásszerűen jutnak a felszínre. A vezetés során tehát igen gyakori az, hogy az egyik helyzetből származó indulati feszültséget átvisszük egy másik helyzetbe, s ott jut felszínre Az olyan esetek többségében is, amikor a gépkocsivezető heves indulati kitöréssel reagál a továbbhaladását csak egy kicsit is akadályozó másik partnerre, hasonló dolog történik: valamilyen másik helyzetből származó indulati feszültségét vezeti le ilyenkor. Petress István SZABAD FÖLD 17 Alkohollal hajtott erőgépek A gázturbina gyors elterjedését két tulajdonsága magyarázza. Az egyik: percek alatt üzembe helyezhető; a másik: az üzemanyag tekintetében a gázturbina nem túlságosan igényes, hiszen hajtható földgázzal, városi gázzal, benzinnel, gázolajjal, vagy más, gázosítható szénhidrogénnel. Újabban már az alkohol (etanol) is besorolható a lehetséges üzemanyagok közé, miután a szakembereknek sikerült egy olyan, teljesen megbízható, nagy élettartamú, alkoholüzemű gázturbinacsaládot létrehozniuk, amely áramtermelésre és gázkompresszorok sióhajtására alkalmas. Az alkohol fűtőértéke 40 százalékkal kisebb ugyan, mint a benziné, ám ez mégsem jelenti azt, hogy ennek arányában — azonos teljesítmény eléréséhez — több kellene belőle, mint benzinből. Az alkoholmolekulában ugyanis 35 százalék oxigén van, ezért az elégetéséhez jóval kisebb levegőfelesleg kell, mint a szénhidrogének elégetéséhez. Így végső soron ugyanakkora teljesítményhez csak 15-20 százalékkal több alkoholt kell felhasználni, mint szénhidrogént. Sok ország — pl. Brazília — abban a szerencsés helyzetben van, hogy óriási, évről évre megújuló nyersanyagmennyiség áll rendelkezésére az alkohol gyártásához. Ám a legutóbbi időkig az alkoholárban nem tudott versenytársa lenni a benzinnek. Most remélhetőleg megváltozik a helyzet, miután ausztrál kutatóknak sikerült, egy olyan baktériumtörzset találniuk, amellyel kétszer-háromszor gyorsabban és olcsóbban készíthető alkohol, mint a hagyományos úton, élesztőgombák közreműködésével. A baktériummal végzett fermentálással — azonos mennyiségű szénhidrátból — több alkohol is kapható, s az új technológiai folyamatnak az az előnye is megvan, hogy jóval egyszerűbb készülékek szükségesek hozzá. A kutatók hazája, a szénhidrogéneket jóformán teljesen nélkülöző Ausztrália már csak azért is nagy várakozással tekint e gyártástechnológia felé, mivel még ma is 26 millió hektárnyi kihasználatlan, de növénytermesztésre alkalmas területe van. Az már eddig is tisztázódott, hogy gépkocsik üzemeltetésénél mintegy 20 százalék alkohol minden további nélkül hozzákeverhető a benzinhez. Olcsó alkohol birtokában ez máris 20 százalékos benzinmegtakarítást tenne lehetővé. De az is nagy megtakarításokat eredményezhetne világszerte, ha áramtermelésre is széles körben lehetne használni az alkoholt. Csontok és csontvázak Bármilyen furcsa, az emberi csontváz csontjainak számát lehetetlen meghatározni. Először is azért, mert az emberek között eltérések vannak ebben is, így az emberek kb. 20 százalékánál különböző a csigolyák száma. Ezenkívül minden huszadik embernek van egy felesleges bordája, és ez a férfiaknál háromszor gyakoribb, mint a nőknél. Továbbá a csontok mennyisége a korral változik: az idők folyamán néhány csont ugyanis szoros heggel összeforr. Ezért nem mindig világos, hogyan számoljuk meg a csontokat. Például a keresztcsont nyilvánvalóan öt összenőtt csigolyából áll. Mármost ötnek vagy egynek számoljuk? Ezért a komolyabb útmutatók óvatosan „200-nál valamivel több” csontot említenek. Ezek közül a leghosszabb a combcsont, amely az ember magasságának kb. 27,5 százalékát adja. A legrövidebb a kengyel — a hallócsontok egyike —, 3-4 milliméter. Bizonyára kevesen tudják, hogy a bemutató célokat szolgáló emberi csontvázak legfőbb exportőre India. A fiatal korukban elhalálozott, szegény sorsú indiaiak közül jónéhányan nyugat-európai és amerikai orvosi egyetemekre kerülnek haláluk után. A szubkontinensen több specialista intézi a földi maradványok időtállóbb részeinek kivitelét, mintegy évi egymillió dollár bevételt hozván az országnak a csontvázexport révén. A begyűjtött holttesteket átlag hét dollárért veszik meg. A tetemek megtisztításával és kémiai kezelésével foglalkozóknak nincs könnyű dolguk, néha öt holttestre is szükségük van, hogy összerakhassanak egy használható csontvázat. A nyugat-európai és északamerikai egyetemeken ugyanis nagy gondot fordítanak arra, hogy a csontok és a fogak épek legyenek, és ezt a körülményt a 40 éven felüliek tetemei már többnyire nem elégítik ki. Jóllehet ma már műanyagból is készítenek emberi csontvázakat, de a legtöbb egyetem és laboratórium demonstrációs célokra szívesebben használja a valódi csontvázakat.