Szabad Föld, 2001. július-december (57. évfolyam, 27-52. szám)
2001-08-24 / 34. szám
BORI ÁKOS Száznegyven esztendővel ezelőtt emlékeztek meg először hazánkban I. István király szentté avatásának napjáról. Igaz, egyes vélekedések szerint már Mária Terézia idejében is tartottak hasonló ünnepségeket. Kecskeméten valójában nem alakult ki kultusza az államalapítónak, mégis sok érdekesség feltűnik a múltból. Ezeket vesszük sorra Heltai Nándor újságíró-helytörténésszel. (SZÜLETÉSNAP) A kecskeméti sajtóban 1882-ben látott napvilágot először vezércikk az augusztus 20-i ünnepről. Szent István emlékét időszerű nemzeti követelések nyomatékosítására használták fel. A „Magyarország van” megállapítás valójában a hatalmon lévő Habsburg-király méltatását jelentette, akinek távolléte ugyan elhalványította az eseményt, ezért a cikkíró a nemzet óhajaként fogalmazta meg, hogy az uralkodó ideje felét töltse hazánkban. Megemlékezéseket csak a kiegyezés után rendeztek, melyek eleinte nem az államalapítóról szóltak, hanem Ferenc Józsefről, aki 1830. augusztus 18- án született. A hazafias szólamok ellenére megadták a módját a köszöntésnek. Egy 1870-es kecskeméti tudósításból kiderül, hogy a katolikus anyatemplomban tartott szentmisén a helyi elöljárók mellett megjelent a városban elszállásolt katonaság teljes tisztikara is. (SZENT JOBB) Az ünnepi hangulatú megemlékezések közül az 1938. július 2-i volt a legemlékezetesebb. Akkor gördült be a kecskeméti vasútállomásra a Szent Jobbot körbehordozó „aranyvonat”. Az ereklyét díszes menet vitte a főtéri nagytemplomba. (NÉPMULATSÁG) Szent István-napi ünnepélyt a millennium után tartottak először Kecskeméten. Francsek József törvényhatósági bizottsági tag kezdeményezte és szervezte a felvonulásos népmulatságokat, melyek hangulatukban különböztek az egyéb ünnepektől. Francsek bácsi azt sem titkolta, hogy a belépőkből származó bevételt a létesítendő Rákóczi-szoborra fordítja. 1897-től legalább harminc alkalommal indult útnak látványos menet a városközpontból a Műkertbe. Rengeteg kíváncsiskodó figyelte a hatalmas ökrös szekerekből, előkelő hintókból, díszes bandériumokból álló felvonuló sereget. Minden évben akadt előre bejelentett különlegesség, mint például füstölgő hadihajó, vizet spriccelő cethal, orosz-japán háborús jelenet. A mára elfeledett Francsek József ügyszeretete, lelkesedése és ötletparádéja számtalanszor megújította az augusztus 20-i kecskeméti népmulatságot, amely végül a világgazdasági válság miatt szűnt meg. (NOBEL-DÍJASOK) A Francsek-féle rendezvényeknek országos híre kerekedett. Jeles újságírók, írók érdeklődtek felőle. Szép Ernő 1912-ben járt Kecskeméten, s ámulattal figyelte a műkerti nagyréten a vidám programokat, mint például a csacsiversenyt és a lepényevő bajnokságot. Kassák Lajos a háborús Szent Istvánról írt az Egy ember élete című önéletrajzi regényében. 1968-ban a pártbizottságiak megpróbálták feléleszteni a hajdani felvonulásokat. A karneválnak kikiáltott népmulatságot két Nobel-díjas amerikai író is megnézte. Az indián származású, hazáját, Guatemalát párizsi nagykövetként is szolgáló Miguel Angel Asturias és a chilei Pablo Neruda járt Kecskeméten. Kecskeméti múltidéző Szent István dicsősége minden magyar dicsősége BH Az egykori úszóbajnok hisz a sorsszerűségben ________BORZÁK TIBOR________ Hargitai András szép sikereket ért el úszásban: többszörös Európa- és világbajnok. Az 1972-es müncheni olimpián bronzérmes lett. Hargitai András 1982 óta a Budapesti Állatkórház Kft. állatorvosa. - Elégedett a sorsával? - Igen. Hiszek abban, hogy az ember meghatározott sorsvonalon halad. Csak rajta múlik, miként bontja ki az élete során. Visszatekintve az eddig megtett útra, azért sok mindent másként vagy jobban csinálnék. -Kik segítették? - Sokat köszönhetek a szüleimnek, a tanáraimnak, az úszásban pedig Széchy Tamásnak. - Sorsdöntő pillanatok? - Engem nem érdekelt a sport. Harmadikos voltam, amikor a KSI-től eljöttek hozzánk az iskolába, s megkérdezték, ki akar vízilabdázni. Máig sem tudom, miért, jelentkeztem. Ez meghatározta a továbbiakat. A másik fontos döntést akkor hoztam, amikor felvételiztem az állatorvosi egyetemre. Akkor még javában versenyeztem és bizony a tanulás háttérbe szorította az úszást. - Nem lett olimpiai bajnok. Sajnálja? - Nem tagadom, fájó pont az életemben. Bár elértem mindent, amit abban az időben, az adott körülmények között egy úszó elérhetett, az olimpiai arany azért nagyon hiányzik. - Sokat küzdött a sikerért? - Reggel hattól este hétig edzésben voltam. Erőfejlesztés, lazító gimnasztika, úszás alkotta a napirendet, este épp csak beestem az ágyba. De a versenyek feledtették velem a kemény felkészüléseket. Nincs annál boldogabb érzés, amikor az ember a dobogó legfelső fokán áll. -Felismerik még? - Igen. Mindig megkülönböztetett szeretet vett körül. Egy egész ország drukkolt nekem a televíziós közvetítések jóvoltából. Ezt Széchy Tamás tudatosította is bennem és magam is tapasztaltam. Csak később derült ki, hány embernek adtam erőt, önbizalmat az általam elért eredményekkel. -És ön kitől kapott biztatást? - Az 1980-as moszkvai olimpián a negyedik helyen végeztem. Idehaza egy kislány megajándékozott a legféltettebb kabalájával, egy kisegérrel. Ezzel akart kárpótolni az aranyéremért. Az ajándékot máig őrzöm. - Nehéz volt a búcsú az úszástól? - Hosszú ideig vívódtam. Tizenhét éven keresztül úsztam, az életemet jelentette, minden ezzel függött össze, bárhová mentem a világban, ismertek. Az egyértelmű volt, hogy be kell fejeznem, mert huszonnégy éves koromra úgymond kiöregedtem az úszásból. Beláttam, egyre nehezebben megy a versenyzés. Végzős voltam az egyetemen, az erőmet meg kellett osztanom, és fáradtan nem lehetett edzésekre járni. - Mi maradt utána a sportból? - Eleinte naponta lejártam úszni. Aztán átkerültem a medence másik oldalára. Beválasztottak az úszószövetség elnökségébe, majd még mélyebb vízbe dobtak, az úszóválogatott szövetségi kapitánya lettem. Szép időszak volt: Egerszegi, Darnyi, Szabó sikerei, a szöuli olimpia. Az úszósport fejlődésének következtében egyre magasabb követelményeknek kellett megfelelni és ezeket az állatorvosi munkám mellett már nem tudtam vállalni. - Szereti a szakmáját? - Mindig is arra vágytam, hogy kisállatokkal foglalkozzam. Kezdetben ez nem volt még „sikerágazat”, az állatorvosi esküt a szocialista mezőgazdaság felvirágoztatására tettük. Azóta sokat fordult a világ, mára jelentőssé vált a konkurencia is. Itt, a rendelőben pályám során sok vidám és sok szomorú esettel találkoztam. - Milyenek a páciensek? - Ahogyan a sport érzékenyen reagál a világ eseményeire, úgy az állattartók körében is nyomon követhető például az életszínvonal alakulása. Nem mindenki teheti meg, hogy hobbiállatot tartson. Ha baj van a kutyussal vagy a cicussal, kétségbeesve rohannak ide, és sokszor olyan dolgokba is beavatnak, melyek nem feltétlenül tartoznának rám. A kapcsolat így szorosabb köztünk. - Ön tart állatot? . - Van egy kutyánk és egy akváriumunk. - Jár uszodába? - Utoljára akkor jártam ott, amikor a fiaim tanultak úszni. - Tehetségesek? - A tizenöt éves Olivér vízilabdázott egy ideig. A nyolcesztendős Marcellnek jó adottságai vannak az úszáshoz, de eszembe sem jut befolyásolni. - Ha fia megvalósítaná apja álmát... - Jobban örülnék az ő olimpiai aranyérmének, mint ha én magam nyertem volna. Szabad Föld HAZAI ÉLET2001. AUGUSZTUS 24. 5 Több tízezer zarándok jelenlétében avatták fel Esztergomban Melocco Miklós Szent István megkoronázása című alkotását augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján. BELICZAY LÁSZLÓ FELVÉTELE HARGITAIAN Vadkenderégetés Konyhán Csaknem ezerötszáz tő vadkendert vágtak ki és égettek el a rábaközi faluban rendőrségi felügyelettel. A szakértők szerint a kábítószer alapanyagát képező növény feketepiaci értéke a százmillió forintot is meghaladta. Az ültetvény tulajdonosa azt bizonygatja: csakalapanyagot próbált termeszteni. Albumba foglalt Jászság A napokban mutatták be Jászberényben Korniss Péter fotóalbumát, amelynek elkészültét a Jászok Egyesülete és az egykori szabad kerület tizennyolc repülése szorgalmazta. A közel százharminc oldalas könyv felvételei úgy engednek bepillantást a tájegység jelenébe, hogy közben felvillantják a múltat, a máig élő hagyományt is. A kísérőszöveget Alexa Károly írta. Megújult a Dorfmeister-remekmű Káldon, a katolikus szentély mellékoltárán, új köntösbe öltöztették a Szent Kozma és Damján gyógyító munkáját ábrázoló olajfestményt. A XVIII. század híres festője pazar freskóinak felújítását a Vas megyei falu rózsafüzér-társulata kezdeményezte, s a pénzt több mint száz, kisnyugdíjjal rendelkező, javarészt káldi idős asszony adta össze. Régi községházából könyvtár Ús helyre, a régi községháza földszintjére költözött Berettyóújfalun a Sinka István Városi Könyvtár. Az épületet, amely volt kollégium és rendőrség is, felújították, és május 23-án, a város napján adták át Emeletén a múzeum kapott helyet. Az épület érdekessége, hogy itt nyomtatták a legendás irodalmi folyóirat, a Kelet Népe első számát. A megnyitón Szeifert Ferenc polgármester köszöntője után Várhegyi Attila politikai államtitkár mondott ünnepi beszédet. Korosak az ifjak táborában Jó kétszáz koros somogyi polgárt vár augusztus végén és szeptember elején a balatonfenyvesi ifjúsági tábor. A megyei önkormányzat, a vöröskereszt és több helyi önkormányzat fedezi az idős emberek üdülésének költségeit. Két csoportban, egy-egy hétre főképpen aprófalvakból és a megye Balatontól távolabb eső szögleteiből érkeznek a tópartra. Karády Katalin kocsija A legendás énekesnő automobilja is indult a veterán autók Deszkről startoló ezerszáz kilométeres millenniumi túráján. Az országos körúton több mint harminc jármű vett részt, hogy a magyar államiság évfordulója előtt tisztelegjen. Borvidékek bélyegei A Magyar Posta 2001-ben is folytatja hazánk történelmi borvidékeit bemutató bélyegsorozatának kiadását. A két címletből álló sorozaton Pannonhalma-Sokoróalja és Balatonboglár borvidékei láthatók. Dunántúl északnyugati részében a Bakonyhegység délnyugati lejtőin alakult ki a Pannonhalma-Sokoróalja borvidék. Itt a római kor óta termesztettek szőlőt. Anonymus is megemlékezik arról, hogy a honfoglaló magyarok Pannóniában virágzó szőlőkultúrát találtak. Az erdélyi eredetű Királyleányka szőlőfajtát, annak borát a minőségi borok közé sorolták. A Balaton déli partján kialakult borvidék Külső-Somogy és Somogy, Tolna megyék területén fekszik. Ezeken a területeken is kelták és rómaiak készítettek bort. Ezek közül kiemelkedik az Irsai Olivér (Kocsis Pál nemesítette) szőlőfajta, mely korán élő és melynek bora is kedvelt. A borvidékről készült bélyegeket a győrsági általános iskolában mutatták be augusztus 17-én. A Magyar Millennium című bélyegbemutatót első napi borítékok, emlékbélyegzés, bélyegeladás kíséri.