Szabad Föld, 2003. január-június (59. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-31 / 5. szám
2003. JANUÁR 31. Szabad Föld A FALU HOLNAPJA - A HOLNAP FALUJA Tóvá duzzadt a Tisza vize Tonuzoba földjén KÖRMENDI LAJOS Ha valaki csak egy kicsit is belepillant Abádszalók múltjába, azonnal megcsapja a történelem szele. Anonymus írja a Gesta Hungarorumban, hogy Taksony fejedelem fiút nemzett, Géza néven Magyarország ötödik fejedelmét. Ugyanekkor érkezett a besenyők földjéről egy fejedelmi származású vitéz. Név szerint Örkénd apja Tonuzoba, akitől a Tomaj nemzetség származik. Taksony vezértől szálláshelyül a kemeji vidéktől a Tiszáig terjedő földet nyerte, ahol most az abádi rév található. Ez a besenyő Tonuzoba, aki egészen Szent István idejéig élt, „nem akara lenni kereszténnyé, / hanem nejével együtt élve / temettetek az abádi révbe”. Az abádszalókiak ma is emlegetik ezt az eseményt, s a besenyő fejedelem nyughelyét Apasír névvel illetik. Anonymus szerint ugyancsak rangos személyisége ennek az időszaknak Szalók, akinek az őse az az Őskő volt, aki a honfoglalássá Veszprém várát nyerte Árpád vezértől. Birtokai voltak itt az Abáknak. Abádhoz kapcsolódik Aba Sámuel király mondaköre is, akit bizonyos krónikák utáásai szerint ezen a tájon gyilkoltak meg. Györffy György úgy véli, Szent István idejében már szállás vagy fán volt Abád. Már ebben az időszakban is jelentős kereskedelmi szerepet játszott a rév. A tatárjárás pusztításait valószínűleg a mocsarakban élte át az itteni lakosság. Abádot és Szalókot 1552-ben a Szolnok, majd Eger ellen támadó török hadak feldúlták. Abád 1580 körül lett református település. Sokat szenvedett ez a vidék a tizenöt éves háború során. Mindkét lakott hely hosszabb időre elnéptelenedett a török elleni felszabadító háborúk idején. A végleges újratelepülés a Rákóczi szabadságharc után történt meg. A két, már csaknem egybeépült községet 1849-ben egyesítik, de 1859-ben szétválnak. Ám 1896-ban - Palugyay Imre kifejezésével - már ismét „egymással egyített” faluk voltak. Sűrű szenvedés, ritka öröm között teltek tehát a küzdelmes századok a református Abád és a zömében katolikus Szalók számára. A két települést és nevüket ugyan jó száz éve forrasztották egybe, de a közelmúltban elhunyt abádszalóki születésű Ember Mária írónő még papírra vethette: „még gyerekkoromban is hallhattam nemegyszer, hogy valamelyik kocsmában, borközi állapotban ölre mentek egymással a szalóki bicskások meg az abádi bicskások”. Néhány évvel ezelőtt már csupán a két településrész közötti futballmeccsben fedezhette fel valaki a régi szembenállást, mára azonban az Abád és Szalók közötti derbik megszűntek a focipályán is. A XX. század második felében még mindig azt a Tiszát látták a szalókiak, amit az elődeik. A helyi fiatalság jóformán az egész nyarat a Tisza partján töltötte. Legkedvesebb fürdőhelyük a Kappanrév volt, ahol a falu legismertebb halászcsaládjának, Pócs Sándoréknak a háza vihar esetén menedékül is szolgált. - Kappanrév csodálatos volt! - emlékezik Pál Mihályné. - Bennem, aki még nem látta a tengert, éppen olyan képzeteket keltett, mintha a tengerparton lettünk volna. Széles, homokos part, stégek, jót lehetett fürödni, focizni. Azért hívták Kappanrévnek, mert néha olyan alacsony volt a Tisza vízállása, hogy még egy kappan is át tudott volna lábalni rajta. Szabóné Széll Teréz is szívesen emlékszik az egykori folyóra. Azoknak, akik látták, életük nagyon szép és értékes része lett a régi Tisza, a régi ártér. Makkos erdőbe jártunk kirándulni, máskor a vízililiomot nevelő szelíd holtághoz, csodaszép nyárfasort és rengeteg fűzfát láttunk. Ez az idillikus kép már a múlté, csak az emlékekben él. A fákat kivágták, az emlegetett terület víz alatt van, éppen huszonöt esztendeje hozták létre a Tisza-tó százhuszonhét négyzetkilométeres vízfelületét. A régi Tisza eltűnt, a tó pedig új lehetőségeket hozott. A negyedszázaddal ezelőtti építkezések fő célja az volt, hogy öntözővizet juttassanak a csapadékban szegény alföldi vidéknek a folyó mindkét partján, emellett pedig a kiskörei erőmű áramot termeljen. Megváltozott errefelé a világ. Abádszalókra addig a mezőgazdaság volt a jellemző, mostanra ennek a helyét átvette az idegenforgalom. A Tisza-tó legértékesebb része a tizennégy négyzetkilométeres abádszalóki Attila-öböl, s a község mindenkori vezetői jól ismerték fel, hogy ez a jövő. Okos célokat fogalmaztak meg: burkolt utat építettek a tóhoz, odavitték az infrastruktúrát, szabadtéri színpadot létesítettek... Sokat kellett változtatni az emberek szemléletén is. A faluban felgyorsult az élet: tolongani kellett a busznál, sorba állni a hentesnél, néha kevés volt a kenyér... Át kellett állni a szolgáltatásokkal. A turisták pedig jöttek: nagy vonzerő többek között, hogy a tavon egyedül a szalóki öblözetben lehet rendezett körülmények között, kijelölt pályákon motoros sporteszközökkel közlekedni. Bordás Imre polgármester hosszabb távollét után 1994-ben jött vissza ide, akkor lett a község első embere. A Tisza-tó fővárosának tartja Abádszalókot, aminek komoly értékei vannak. - Nemcsak arra várunk, hogy majd a központi támogatásból többet kapunk, a mienk vállalkozó önkormányzat volt, s egyre markánsabban az - mondja Bordás Imre. - A turizmusban jelentős erővel veszünk részt: mi üzemeltetjük a strandot, mienk a Diana Szálloda, a Füzes Kemping, továbbá az ifjúsági tábor, ahova, miután megvettük a szolnoki Tiszaligetben a motelt, hazahoztunk hatvan faházat. Ma már Abádszalók felkészült a turizmusra, s ehhez kiépítette a szükséges infrastruktúrát. Rendelkezik szennyvíztisztítóval, szennyvízcsatorna-hálózattal, a lakások felében van vezetékes telefon, minden utcában ott van a földgáz, a község útjainak több mint hetven százaléka burkolt. Mindez nagyon fontos, hiszen háromszázná több család foglalkozik bejelentetten fizető-vendéglátással, ami azt jelenti, hogy minden hetedik lakásban fogadnak üdülőket. A víz természetesen önmagában még kevés lenne az üdvösséghez, ehhez jó színvonalú kulturális kínálatot kellett biztosítani, hogy aki ide érkezik, jól érezze magát. Kiss András népművelő nagy rutinnal végzi ezt a munkát. - Abádszalók nem fejlődött volna iyen ütemben, ha nincs a Tisza-tó - jelenti ki határozottan. - Ahogy létrehozták a tavat, már igény lett a szabadtéri színpadra is. Még alig volt idegenforgalom, már kínáltuk a programokat. Mostanra kinőttük a régi színpadot, újra lenne szükség. Példákat említ a mai kínálatból: Tiszató-átúszás, diszkók, koncertek a legjobb együttesekkel, előadókkal a tó partján, operett- vagy magyarnótaestek, kiállítások, képzőművészeti alkotótáborok, népi és sportjátékfesztivál, négyévenként folklórtalálkozó húsz ország részvételével, országos strandfoci-bajnokság döntője, íjászverseny, lovasverseny, országos vitorlásversenyek, komolyzenei koncertek, utcabálok, szépségverseny, lampionos csónakfelvonulás, strandröplabda, sörfesztiválok, erős emberek versenye, lovas-íjász bemutató, szabadtéri sütő-főző verseny, borárverés... Még a sok jó program is kevés lenne. - Úgy kellett szervezni az életünket, hogy legyen vízimentő-egyesületünk, búvárfelszerelésünk, csónakunk, hajónk, folyamatos ügyeletünk - sorolja a polgármester. - Helyben kellett tűzoltóságot létrehozni, helyi autóbuszjáratot indítani, hiszen a vasútállomás kicsit messze van, de a település is elég jelentős méretű a száz kilométernyi belső útjával. Az idegenforgalomhoz kellett igazítanunk az üzletek számát, nyitva tartását. Meg kellett szervezni helyben az orvosi ügyeletet, a postát hét végén is nyitva kell tartani. Bankautomatát kellett telepíteni, s már készül a következő. Tourinform iroda létesült. Benzinkút, új üzletsorok épültek. Új szolgáltatási igények jelentek meg, például motorcsónak-javítás, kerékpárszerviz. Hangulatos kiskocsmák, éttermek nyíltak, amelyekben szól a cigányzene. A korábbi körzeti megbízott helyett ma már önálló osztály jogállású rendőrőrs működik, nyáron megerősítik idegen nyelven beszélő főiskolásokkal, és erősítést ad a készenléti ezred állománya, a megyei főkapitányság motoros járőrei, alkalmanként a kommandósok. Nem azért, mert olyan nagy gond van, hanem azért, hogy ne is legyen. Abádszalókon a belföldi turizmusé a túlsúly, bár külföldről is szép számmal érkeznek vendégek. Ha jó a szezon, négy-ötszázezer vendég látogat el a községbe, s ezt a számot még a Tisza ciánszennyezése sem tudta lényegesen csökkenteni. Sokan éppen azért jöttek, hogy megnézzék a pusztítást: a katasztrófaturisták csalódtak, mert a Tisza-tó, s különösen az Attya-öböl érintetlen maradt a ciántól. A természet gyönyörű, az Aranyosisziget környékén tündököl Európa második legnagyobb tavirózsatelepe. Többen viszont kifejezetten a madárrezervátum kedvéért járnak ide. A tó évek óta nem követelt halálos áldozatot, s a településen tavaly nem fordult elő erőszakos nemi közösülés, autófeltörés, rablás, gyilkosság és egyéb közbotrányt okozó bűneset. Talán ez is vonzóvá teszi a falut: egy nyári hétvégén huszonháromezer belépőt is eladnak a strandra. Ebben nincsenek benne a helyi lakosok, akik ingyen látogathatják a hűsítő hullámokat. Az önkormányzatra nagy teher hárul: időben szállítsák el a szemetet, legyen elegendő jó ivóvíz, legyenek megfelelő szolgáltatások. .. Néha nem csupán a strandra, de a csaknem ötezer lakosú Abádszalókra is ki lehetne tenni a „Megtelt” táblát. Pál Mihályné nyugdíjas nyelvtanár. 1963-ban került Abádszalókra tanítani, s bár kunhegyesi származású, és roppant büszke arra, hogy keményfejű kun, mégsem cserélné már el Szalókot. - Amikor a családi házunkat építettük, már a falusi turizmusra gondoltunk - mondja. - Nyaranta leköltözünk a melléképületbe, s a főépületet átadjuk a vendégeknek. Öt kétágyas szobánk van, mindegyikhez külön fürdőszoba, színes televízió, hűtőszekrény, mindenhol virág. Ha kérik, ellátást is biztosítunk: ez a legnagyobb vonzerő. Leginkább a német nyelvterületről jönnek hozzánk. Legfőbb segítőm a férjem, aki időközben megszerezte a vendéglátói képesítést is. Egy német család tavaly tizenötödik alkalommal volt nálunk. Karácsonyra ötven képeslapot kaptunk a vendégektől. Nem csupán a családias légkör miatt vannak visszatérő vendégeink, hanem azért is, mert beszélek németül. Sőt, a szalókiakat tanítja is németre: örül, hogy sok tanítványát a nyelvtudása miatt alkalmazzák. Pál Mihályné az általános iskolásokat nyelvvizsgára viszi, tanulmányi versenyekre készíti fel. Szabóné Széll Teréz gyógyszertári aszszisztens harmincöt esztendeje a helyi patikában. Két gyereket nevelt egyedül, szüksége volt a pénzre, ezért kiadta a lakását a pihenni érkező vendégek számára, majd tíz esztendeje az ennek révén keresett pénzből létrehozott egy kempinget is, ahol negyvennegyvenöt ember kényelmesen elfér egyszerre. A Piknik Kempingbe azóta már nagyon sokan évente visszajárnak. A Tisza-tótól négyszáz méterre, az abádi kikötőhöz egészen közel, két egymás melletti családi ház udvarához további területet vett Szabóné Széll Teréz, hogy létrehozhassa a kempinget. Sok fiatal jár ide, jönnek kerékpárokkal, a külföldiek lakókocsikkal. A tulajdonos beszél németül, éppen most készül középfokú nyelvvizsgára. A turizmus télen is téma: mint minden évben, már készülnek az Utazás kiállításra, ahol önálló standon mutatják be a Tisza-tó fővárosának kínálatát. Az angolul és franciául beszélő Baloghné Szilágyi Tünde a Tourinform irodában egy manapság fontos szó, a marketing jegyében tevékenykedik: kiadványokat jelentetnek meg, elkészítik Abádszalók önálló honlapját, az idén kilenc utazási kiállításon és vásáron vesznek részt, magánszállás-katalógust szerkesztenek... Már a szezonra készül, akárcsak testnevelő férje, aki nyáron kenutúrákat vezet a tavon. A vásártartási jogú Abádszalók a hó alatt pihen, most csendes a falu. De az élet meg nem zökkenne most sem. Van itt piac, bölcsőde, óvodák, iskola, gyermekorvos, fogorvos, háziorvosok, gyógyszertár, állatorvosok, gondozási központ, családsegítő központ. Van könyvtár negyvenezer kötettel, művelődési ház, sportegyesület, két horgászegyesület, múzeum... A legnagyobb gond a Tisza-tó partján az, hogy az utóbbi öt évben négyszázan haltak meg, s körülbelül kétszázötvenen születtek, tehát fogy a lakosság. A másik gond a foglalkoztatás: húsz százalék fölötti a munkanélküliség. Legnagyobb foglalkoztató Abádszalókon az önkormányzat, rajta kívül néhány jelentősebb mezőgazdasági vállalkozás ad munkát. Jelentős a vadgazdálkodási tevékenység, ez foglalkoztatást is ad, mostanában például negyven-ötven ember gyülekezik reggelenként, a nyúlbefogások ideje van. Az önkormányzat alakított egy csökkent munkaképességűeket foglalkoztató üzemet, ahol harmincnál többen kaptak munkát. Egy varroda körülbelül nyolcvan nőt foglalkoztat. Nyáron a négyszáz munkanélkülinek csaknem a fele el tud helyezkedni, amit megkeres, abból futja a gyerek ruháira, esetleg a téli tüzelőre, másnál a nagyfiú lakodalmának a költségeire. Évente körülbelül százötvenmillió forint árbevételt hoz az önkormányzatnak az idegenforgalom, de ezt nem mind tudjuk fejlesztésre fordítani, egy része kell a működésre - magyarázza a polgármester. - A pályázatokhoz szükséges önrész azonban kitelik belőle. A pályázatok révén tudtuk a települést a mai szintre hozni. Szerintem nagyon szép Abádszalók. A külföldieknek is tetszik, némelyiknek annyira, hogy házat is vásárol a faluban. Mintegy száz ingatlant vettek meg, elsősorban németek. A régi parasztházaka okosan, igényesen átalakítják, nyírják a füvet körülötte, szép a kerítésük... Befolyásolják a közízlést. Elgondolkodik a szalókember, hogy egész évi kemény munkává nem bírja az eladhatatlan sertésekből kihozni azt a pénzt, mint ha nyáron vendégeket fogadna. Az önkormányzat képviselő-testületi higgadt közéletet biztosít a településen. Sokat tettek a község központjának szép kialakításáért: az elektromos légvezetékeket föld kábelekre cserélték, parkosítottak, köztér szobrokat állítottak fel. Bordás Imre polgármester a terveket ecseteli. A horgászturizmus elég sok vendéget hoz a főszezonon kívül is, most is van lékhorgászat. Jelentős a vadászat, az ország egyik leggazdagabb apróvadas vidéke ez, ahol tudatos vadgazdálkodás folyik. Tavaly elkészült a kerékpárút Kisköre és Abádszalók között, szeretnénk továbbépíteni Tiszadéra irányába. Azon dolgozunk, hogy ide, az Attila-öbölbe bejöjjön a személyhajózás. Abban is reménykedünk, hogy a kunmadarasi betoncsík fogad majd repülőgépeket, s vonzó lesz az a vállalkozási övezet, amelyhez mi is tartozunk. Ha a terveink megvalósulnak, az remélem, ösztönzően hat majd a repülés beindítására is. Ezekről a tervekről most még csak anynyit árulnak el, hogy túl rövid itt a szezon szeretnék megnyújtani, ezért építettek egy hárommedencés melegített vizű fürdőt a kemping területén. Ez segíti az elő- és utószezont. Már fúrattak két termálkutat, negyvennyolc fokos a vize, kiváló az ásványianyagtartalma, erre alakult egy részvénytársaság, amelyben kellő tulajdoni hányada van az önkormányzatnak. Elkészültek tavaly a hatástanulmányok, a fürdő látványtervei, a képviselő-testület a Makovecz-iroda terveit fogadta el. Idén készen lesznek az engedélyes tervek, s reményeik szerint 2004-ben elkezdődik a kivitelezés. Tél van, Abádszalók vastag hódunyha alatt várja a kikeletet. Tonuzoba földjén most is a vendégfogadás jár a fejekben. Abádszalóki havas képeslap ÚJVÁRI SÁNDOR FELVÉTELE