Szabad Föld, 2012. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
2012-05-04 / 18. szám
| Külvilág Vihart kavart a Döglött tehén BIZTONSÁGI ŐRÖK VEZETTÉK KI irodáikból az YPF olajtársaság igazgatóit, miután Cristina Kirchner Fernandez argentin elnök bejelentette: államosítja a spanyol Repsol cég többségi, 57 százalékos tulajdonában levő vállalkozást. Korábban már ütött nyélbe hasonló ügyleteket az elnök asszony: 2008-ban az állam 60(!) forintért vásárolta meg az AA nevű argentin légitársaságot, és ugyanabban az évben az ő javaslatára államosították a magánnyugdíjpénztárakat... Spanyolországban az államosítás híre óriási felháborodást váltott ki. Soraya Sáenz de Santamaría, az ország alelnöke bejelentette, hogy - első ellenlépésként - felfüggesztik a bioüzemanyag behozatalát a délamerikai országból. Ezzel máris sokba kerül Argentínának az YPF államosítása: 2011-ben egymilliárd dollár (225 milliárd forint) értékben adtak el bioüzemanyagot Spanyolországnak. Emellett Argentínától a kereskedelmi kedvezményeket is megvonták a spanyolok, és ugyanezt tette az Európai Unió is. Az argentin kormány most az 1922-ben alapított és 1993-ban privatizált YPF részvényeinek 51 százalékát szerezte meg. Nézzük, miért volt erre szüksége! Nagyjából egy évtizeddel ezelőtt Argentína energetikai szempontból igen jól állt, kőolajat és földgázt tudott eladni más országoknak. Manapság viszont dollármilliárdokért vásárol üzemanyagot külföldről, ugyanis az országban a kitermelés negyedével visszaesett, miközben a kereslet 40 százalékkal megnőtt. A 2001-es államcsőd óta amúgy is pénzügyi kalandornak tekintett ország ezért vállalta az olajcég államosításával a nagyvilág haragját - hiszen nemcsak Spanyolország dühöng, Kuba és Venezuela kivételével senki sem állt Argentína mellé. Fontos szerepet játszik a történetben az is, hogy alig két hónappal ezelőtt jelentette be az YPF: a Vaca Muerta- (azaz Döglött tehén-) medence alatt mintegy kétmilliárd hordónyi olajat és mellette földgázt rejt a föld. Ez elég lehet ahhoz, hogy néhány év alatt megduplázzák Argentína teljes kitermelését, persze a megfelelő ráfordítások mellett. A Repsol jelezte a kormánynak, hogy a sok milliárd dolláros befektetést némi energiapolitikai változásoknak kellene megelőzniük - válaszként az ország vezetése úgymond lenyúlta a céget. „A mi modellünk az önállóságunk visszaszerzését jelenti” - jelentette ki Cristina Kirchner Fernandez. Amely önállóság egyik pillére az üzemanyag. Ráadásul olcsó üzemanyag, például a benzin ára fele a szomszédoknál, Uruguayban és Brazíliában megszokottnál, s míg a világon a kőolaj egy hordója 100 dollárnál is többért cserél gazdát, addig Argentínában államilag meghatározott, 55 dolláros ára van. Ez arra volt jó, hogy a tíz évvel ezelőtti romos állapotából a gazdaság képes legyen felépülni. Ám az építésnek keresztbe tett a 2008-as válság, az ország ismét bajban van, ilyenkor árat emelni politikai öngyilkosság. Az YPF államosításának üzenete: mindegy, hogy ki vagy és honnan jöttél, a munkádnak elsősorban az argentinokat kell szolgálnia, még akkor is, ha veszteséges leszel. Hogy ehhez mit szól majd a többi befektető, az egyelőre nem tudható. Tény, hogy az országba a legtöbb pénzt, 29 milliárd eurót (több mint 8000 milliárd forintot) spanyol vállalatok vitték be és elképzelhető, hogy a mostani akció hatására majd elkezdik kivinni, ha lehetséges. Közben Argentína megforgatja a Repsol vagyonát, addig ugyanis nem fogja kifizetni a részvények ellenértékét, amíg a nemzetközi bíróságok döntést nem hoznak az ügyben. A cég nyereségét beruházásra fordítja, növelve így a kitermelést, az eddig a Repsol vásárlóinak szállított kőolajat pedig felhasználja otthon. Nem túl becsületes, de, lássuk be, hatékony eljárás. Mindemellett elindult a belső háborúskodás is az anya- és a leányvállalat között: a Repsol spanyol vezetősége úgy döntött, hogy leállítja a földgázszolgáltatást argentin ügyfelei részére - mire az YPF bejelentette, hogy ez bizony nem így lesz, mindenki megkapja ezután is a gázt. Mióta kitört a botrány, Julio de Vido tervezési és közberuházási miniszternek naphosszat kell nyilatkoznia: nem fogják államosítani Az olcsó üzemanyag biztosan az argentin autósokat szolgálta a brazil olajipari óriás Petrobras leányvállalatát, nem bántják a francia érdekeltségű Total céget, nem nyúlnak az amerikai Chevronhoz és Exxonhoz. A Sinopec kínai mamutvállalatról pedig, amely pár hónapja az YPF részvényei után koslat, állítása szerint sohasem hallott. A világ leginkább ezen utolsó kijelentése kapcsán hitetlenkedik. Király Farkas FOTÓ: MARCOS BRINDICCI, REUTERS Beborulhat a görögöknek Igaz, hogy a népszerű görög nyaralóhelyeken a május eleji időjárás már a nyár hangulatát és hőfokát idézi - az ilyenkor megszokott német turistahordák azonban elmaradtak. A németellenes hangulat, valamint a megszorító intézkedéseket kísérő utcai zavargások a hosszú ideje visszajáró törzsvendégek nagy részét is elriasztotta. Érthető az ellenérzés, elvégre senki sem tölti szívesen a szabadságát egy olyan helyen, ahol esetleg lenácizzák. A helyiek szerint ugyan nincs mitől tartaniuk az oda látogatóknak, állítják, a tüntetések csak a német kormánynak szólnak - a valóság azonban ennél jóval riasztóbb. Az Athén belvárosában hónapok óta tüntetők égő német zászlókat és Angela Merkel náci egyenruhába öltöztetett képmását hordozzák körbe. Görög újságok karikatúrái a kancellár asszonyt és Wolfgang Schneuble pénzügymiA német turisták nélkül a görög idegenforgalom gyengélkedni fog... nisztert mint haláltáborok őreit teszik a feketehumor célpontjaivá - a fogvatartottak természetesen az önhibájukon kívül bajba jutott görögök. A mediterrán országból érkeztek olyan hírek is, melyek szerint német turistákat sértegettek, és jogos a félelem az esetleges sztrájkoktól is. Csak a fanatikus Görögországimádók mernek belevágni egy ilyen utazásba. A két nemzet közti hektikus viszony nem tesz jót az amúgy is gyengélkedő görög gazdaságnak. Az idegenforgalom a négymilliós görög munkaerőpiac mintegy ötödének jelent megélhetést, ám a Görög Turisztikai Hivatal szerint a németországi előfoglalások elmaradása miatt várhatóan 5 százalékkal csökkennek a turizmusból származó idei bevételek - csak a nyári főszezon időszakára 30 százalékkal esett az eddig legbiztosabb hasznot hozó német előfoglalások száma. A veszteség érzékenyen érintheti a görög gazdaság egészét, hiszen a hellén „pénzcsinálás” motorjának számító turizmus adja a nemzeti össztermék 15 százalékát. S a német turisták minden más nemzetnél többet adtak ehhez a GDP-hez: az ide látogatók majd’ 14 százaléka - eddig legalábbis - Németországból érkezett az azúrkék partokhoz. (markos) 2012. május 4. ♦ A vidék családi hetilapja