Szabad Föld, 2012. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

2012-05-04 / 18. szám

| Külvilág Vihart kavart a Döglött tehén BIZTONSÁGI ŐRÖK VEZETTÉK KI irodáikból az YPF olajtársaság igazgatóit, miután Cristina Kirchner Fernandez argentin elnök bejelentette: államosítja a spanyol Repsol cég többségi, 57 százalékos tulajdonában levő vállalkozást. Korábban már ütött nyélbe hasonló ügyleteket az elnök asszony: 2008-ban az állam 60(!) forintért vásárolta meg az AA nevű argentin légitársaságot, és ugyanabban az évben az ő javaslatára államosították a magánnyugdíjpénztárakat... S­panyolországban az álla­mosítás híre óriási felhá­borodást váltott ki. Soraya Sáenz de Santamaría, az ország alelnöke bejelentette, hogy - első ellenlépésként - felfüggesztik a bioüzemanyag behozatalát a dél­amerikai országból. Ezzel máris sokba kerül Argentínának az YPF államosítása: 2011-ben egymilliárd dollár (225 milliárd forint) értékben adtak el bioüzemanyagot Spanyol­­országnak. Emellett Argentínától a kereskedelmi kedvezményeket is megvonták a spanyolok, és ugyan­ezt tette az Európai Unió is. Az argentin kormány most az 1922-ben alapított és 1993-ban pri­vatizált YPF részvényeinek 51 szá­zalékát szerezte meg. Nézzük, miért volt erre szüksége! Nagyjából egy évtizeddel ezelőtt Argentína energe­tikai szempontból igen jól állt, kő­olajat és földgázt tudott eladni más országoknak. Manapság viszont dollármilliárdokért vásárol üzem­anyagot külföldről, ugyanis az or­szágban a kitermelés negyedével visszaesett, miközben a kereslet 40 százalékkal megnőtt. A 2001-es ál­lamcsőd óta amúgy is pénzügyi ka­landornak tekintett ország ezért vál­lalta az olajcég államosításával a nagyvilág haragját - hiszen nem­csak Spanyolország dühöng, Kuba és Venezuela kivételével senki sem állt Argentína mellé. Fontos szerepet játszik a törté­netben az is, hogy alig két hónap­pal ezelőtt jelentette be az YPF: a Vaca Muerta- (azaz Döglött tehén-) medence alatt mintegy kétmilliárd hordónyi olajat és mellette földgázt rejt a föld. Ez elég lehet ahhoz, hogy néhány év alatt megdupláz­zák Argentína teljes kitermelését, persze a megfelelő ráfordítások mellett. A Repsol jelezte a kor­mánynak, hogy a sok milliárd dol­láros befektetést némi energiapoli­tikai változásoknak kellene meg­előzniük - válaszként az ország vezetése úgymond lenyúlta a céget. „A mi modellünk az önállósá­gunk visszaszerzését jelenti” - je­lentette ki Cristina Kirchner Fer­nandez. Amely önállóság egyik pil­lére az üzemanyag. Ráadásul olcsó üzemanyag, például a benzin ára fele a szomszédoknál, Uruguayban és Brazíliában megszokottnál, s míg a világon a kőolaj egy hordója 100 dollárnál is többért cserél gaz­dát, addig Argentínában államilag meghatározott, 55 dolláros ára van. Ez arra volt jó, hogy a tíz évvel ezelőtti romos állapotából a gazda­ság képes legyen felépülni. Ám az építésnek keresztbe tett a 2008-as válság, az ország ismét bajban van, ilyenkor árat emelni politikai ön­­gyilkosság. Az YPF államosításának üzene­te: mindegy, hogy ki vagy és hon­nan jöttél, a munkádnak elsősor­ban az argentinokat kell szolgálnia, még akkor is, ha veszteséges leszel. Hogy ehhez mit szól majd a többi befektető, az egyelőre nem tudható. Tény, hogy az országba a legtöbb pénzt, 29 milliárd eurót (több mint 8000 milliárd forintot) spanyol vál­lalatok vitték be­­ és elképzelhető, hogy a mostani akció hatására majd elkezdik kivinni, ha lehetsé­ges. Közben Argentína megforgatja a Repsol vagyonát, addig ugyanis nem fogja kifizetni a részvények ellenértékét, amíg a nemzetközi bíróságok döntést nem hoznak az ügyben. A cég nyereségét beruhá­zásra fordítja, növelve így a kiter­melést, az eddig a Repsol vásárlói­nak szállított kőolajat pedig fel­használja otthon. Nem túl becsüle­tes, de, lássuk be, hatékony eljárás. Mindemellett elindult a belső háborúskodás is az anya- és a le­ányvállalat között: a Repsol spa­nyol vezetősége úgy döntött, hogy leállítja a földgázszolgáltatást ar­gentin ügyfelei részére - mire az YPF bejelentette, hogy ez bizony nem így lesz, mindenki megkapja ezután is a gázt. Mióta kitört a botrány, Julio de Vido tervezési és közberuházási miniszternek naphosszat kell nyi­latkoznia: nem fogják államosítani Az olcsó üzemanyag biztosan az argentin autósokat szolgálta a brazil olajipari óriás Petrobras leányvállalatát, nem bántják a francia érdekeltségű Total céget, nem nyúlnak az amerikai Chev­­ronhoz és Exxonhoz. A Sinopec kínai mamutvállalatról pedig, amely pár hónapja az YPF részvé­nyei után koslat, állítása szerint sohasem hallott. A világ leginkább ezen utolsó kijelentése kapcsán hitetlenkedik. Király Farkas FOTÓ: MARCOS BRINDICCI, REUTERS Beborulhat a görögöknek I­gaz, hogy a népszerű görög nyaralóhelye­ken a május eleji időjárás már a nyár han­gulatát és hőfokát idézi - az ilyenkor megszo­kott német turistahordák azonban elmaradtak. A németellenes hangulat, valamint a megszo­rító intézkedéseket kísérő utcai zavargások a hosszú ideje visszajáró törzsvendégek nagy részét is elriasztotta. Érthető az ellenérzés, elvégre senki sem tölti szívesen a szabadságát egy olyan helyen, ahol esetleg lenácizzák. A helyiek szerint ugyan nincs mitől tarta­niuk az oda látogatóknak, állítják, a tünteté­sek csak a német kormánynak szólnak - a valóság azonban ennél jóval riasztóbb. Az Athén belvárosában hónapok óta tüntetők égő német zászlókat és Angela Merkel náci egyenruhába öltöztetett képmását hordozzák körbe. Görög újságok karikatúrái a kancellár asszonyt és Wolfgang Schneuble pénzügymi­A német turisták nélkül a görög idegenforgalom gyengélkedni fog... nisztert mint haláltáborok őreit teszik a feke­tehumor célpontjaivá - a fogvatartottak ter­mészetesen az önhibájukon kívül bajba jutott görögök. A mediterrán országból érkeztek olyan hírek is, melyek szerint német turistákat sértegettek, és jogos a félelem az esetleges sztrájkoktól is. Csak a fanatikus Görögország­­imádók mernek belevágni egy ilyen utazásba. A két nemzet közti hektikus viszony nem tesz jót az amúgy is gyengélkedő görög gaz­daságnak. Az idegenforgalom a négymilliós görög munkaerőpiac mintegy ötödének je­lent megélhetést, ám a Görög Turisztikai Hi­vatal szerint a németországi előfoglalások elmaradása miatt várhatóan 5 százalékkal csökkennek a turizmusból származó idei be­vételek - csak a nyári főszezon időszakára 30 százalékkal esett az eddig legbiztosabb hasznot hozó német előfoglalások száma. A veszteség érzékenyen érintheti a görög gazdaság egészét, hiszen a hellén „pénzcsi­­nálás” motorjának számító turizmus adja a nemzeti össztermék 15 százalékát. S a német turisták minden más nemzetnél többet adtak ehhez a GDP-hez: az ide látogatók majd’ 14 százaléka - eddig legalábbis - Németország­ból érkezett az azúrkék partokhoz. (markos) 2012. május 4. ♦ A vidék családi hetilapja

Next