Szabad Föld, 2019. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2019-11-08 / 45. szám
2 Külvilág ■ in................... AZ ÜZLET MINDENEKFÖLÖTT Az Egyesült Államok megkezdte a párizsi klímaegyezményből való kilépésének hivatalos folyamatát. A várhatóan egy évig tartó kilépési procedúra a 2020-as amerikai elnökválasztást követően zárul le és lép hatályba. Trump már választási kampányában is azzal érvelt, hogy a környezetvédelmi szabályozások gátolják az üzleti világot, és ezzel előnyhöz juttatnak más országokat az Egyesült Államokkal szemben. OLIMPIAI ELLENSZENV Franciaország legszegényebb megyéjében építik fel a 2024-es olimpiai falut. Seine-Saint- Denis-ben megkezdődött a párizsi olimpia létesítményeinek kivitelezése. A három évig tartó építkezésben egy 51 hektáros területen csaknem 15 ezer sportoló elhelyezésére alkalmas falut alakítanak ki, amelyet az olimpia után egy háromezer lakásos lakónegyeddé kíván átalakítani a kormány. Helyi szinten egyre több a tiltakozás az építkezés ellen, ugyanis egy ipari területet kell elbontani, ahol iskolák, hotel, diák- és munkásszálló is üzemel. ÚJ KORMÁNY, RÉGI ARCOK Bizalmat szavazott a román parlament a jobbközép Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető Ludovic Orbán kormányának. Ludovic Orbán a szociáldemokrata Dancilakabinet leváltása után kapott kormányalakítási megbízást. A brassói születésű, 56 éves, gépészmérnöki oklevéllel és posztgraduális politológusi végzettséggel rendelkező Ludovic Orbán 2007-2008-ban másfél évig közlekedési miniszter volt Calin Popescu Tariceanu kormányában. 2017 júniusa óta a PNL elnöke. VIETNAMI ÁLDOZATOK Nyolc embert vettek őrizetbe Vietnamban az essexi „halálkamionnal" kapcsolatos nyomozásban. A brit rendőrség megállapította, hogy vietnami volt az a 39 ember, akiket október 23-án találtak holtan egy bolgár rendszámú kamion hűtőkonténerében. A rendőrségnek sikerült felkutatnia a tragédia több halottjának családját. Az áldozatok zöme a Vietnam északi-középső részén fekvő tartományokból való, ahol nehéz munkát szerezni. Az embercsempész bűnbandák jelenléte és a környezeti katasztrófák mind kedveznek az elvándorlásnak. Az oldalpárt szerkesztette és írta: MARKOS MÁRIA 2019. november 8. ♦ A vidék családi hetilapja Utcán maradnak Tüntetők és ellentüntetők váltják egymást Barcelona utcáin. Hol a függetlenségpárti katalán vezetők börtönbüntetése miatt vonulnak fel a katalánok, miközben egyre többen és dühösebben adnak hangot véleményüknek azok is, akik inkább a spanyolokkal kívánnak egy országban maradni. A minap pedig a királyi család látogatása ellen fazekakkal csörömpölve tiltakoztak. A spanyol legfelsőbb bíróság októberben - két éven át tartó eljárás után - 9 és 13 év közötti börtönre ítélt kilenc katalán függetlenségpárti politikust. Az ítélet kihirdetését követően már néhány órával később tüntetők egyre hangosabb és erőszakosabb serege lepte el Barcelonát, s a barikádok azóta sem ürültek ki Katalónia fővárosában. Az időnként félmilliósra duzzadó tömeg nem látszik nyugodni, és ez azzal is összefügg, hogy a katalán kérdés nem csak a tartományról, de egész Spanyolországról szól, ugyanis döntő témájává vált a november eleji előrehozott választásoknak is. Mostanra úgy tűnik, helyreállt a hétköznapok rendje, hétvégenként viszont továbbra is tömegtüntetések zajlanak az utcákon. Nem csak Barcelonában, de Katalónia más városaiban is tüntetéseket szerveztek a bebörtönzött politikusok szabadulásáért, több vidéki város polgármestere pedig a katalán fővárosba utazott, hogy együtt fejezzék ki szolidaritásukat az elítélt katalán vezetőkkel. Az elszakadáspártiakon kívül viszont mostanra már a maradáspártiak is utcára vonultak Barcelonában, bár jóval kevesebben, becslések szerint 80 ezren vehettek részt eddig a demonstrációkon, de a katalánok jelentős része feltehetően a maradás pártján áll. A puskaporos hangulatba csöppent bele a spanyol király. VI. Fülöp először látogatott Katalóniába a függetlenségi vezetők ítéletének kihirdetése óta. Az uralkodó egy díjátadóra érkezett a katalán fővárosba a családjával, de már előző este több százan tüntettek a hotel közelében, ahol VI. Fülöp megszállt feleségével és két lányával. A spanyol király elleni megmozdulások azóta ismétlődnek Katalóniában, hogy 2017 októberében televíziós beszédében ítélte el az alkotmányellenesnek minősített népszavazást, és kifejtette, hogy a katalán kormány „tudatosan és szándékosan” megsértette a törvényeket, aláásta a harmóniát és az együttélést a katalán társadalomban. November 10-én előrehozott voksolást tartanak egész Spanyolországban, négy év alatt ez lesz a negyedik parlamenti választásuk. 2018 nyarán ugyan sikerült megbuktatniuk a kisebbségben kormányzó néppárti Mariano Rajoyt korrupciós botrány miatt, helyére pedig a szocialista Pedro Sánchez került, aki azonban nem volt képes maga mögé állítani egy parlamenti többséget. Áprilisra kiírta az idei első előrehozott választást. Ezt a Spanyol Szocialista Munkáspárt megnyerte, a Néppárt pedig nagyot bukott, de Sánchez nem tudott koalíciós megállapodásról egyeztetni a radikális baloldali Unidas Podemosszal. * / FOTÓ: AFP Banksy a Louvre-ban Pontosan senki sem tudja, hogy a világ minden bizonnyal legjelentősebb street art, vagyis utcaművésze, graffitise miért fordított hátat e bolygó lakóinak. Gyaníthatóan elege lett az egyre rosszabb formáját mutató emberiségből. E „kimutatkozás” tán leglátványosabb jele, hogy néhány titoktartó beavatotton kívül például még soha senki nem látta őt. Őt, akinek még a nevét sem tudjuk pontosan, csak a szignóját: Banksy. Éppen ezért ígérkezik igazi szenzációnak az az októberben megjelent könyv - Banksy Captured, vagyis Elfogták Banksyt -, amelyben a szerző, egy angol galériás, építész fotós, bizonyos Steve Lazarides rántja le a leplet Banksyről, akinek tizenegy esztendőn át volt a mindenese: ügynöke, fotósa, kiállításszervezője, sofőrje. Beharangozójában azt írja: „Tizenegy csodálatos évig dolgoztam vele, ez idő alatt minden lehetséges szabályt megszegtünk, jó néhány törvénnyel együtt.” Amit azonban mindenki vár - jelesül Banksy fizimiskája -, nos, az nem látható ebben a könyvben sem. A fotókon ugyan ott van, de csak hátulról fényképezve, munka közben. A haja dús, tornacipőben és munkaruhában látható, középmagas, olyan harmincas férfi benyomását kelti. Azzal együtt, hogy láthatatlan - elég sokat tudunk róla. Jó, biztosan a nevét sem, általában úgy gondolják, hogy vagy Robert, vagy Robben, vagy Robin Gunningham, esetleg Robin Banks. A Daily Mail nyomozása szerint 1973. július 28-án született, az angliai Bristolban. A Guardian újságírója egyszer interjút készíthetett Banksyvel, így írta le: 28 éves férfi, aki farmert és pólót visel, van egy ezüstfoga, azonkívül ezüst nyaklánca és ezüst fülbevalója. Banksy maga ezt állítja a honlapján: „Nem tudok semmit hozzáfűzni ahhoz, hogy ki lehet vagy ki nem lehet Banksy, de bárki, akit úgy írnak le, hogy jól rajzol, nem hangzik banksysnek.” Banksy egy sor politikai és társadalmi problémával foglalkozik, háborúellenes, antikapitalista, antiimperialista, környezetvédő, anarchista, nihilista és egzisztencialista témákkal. S mindezt humorral. „Az emberek, akiket le kéne lőni” listájában például felsorolja a fasiszta huligánokat, a vallási fundamentalistákat és azokat, akik listát írnak arról, hogy kiket kéne lelőni. Máskor meg ezt írja: „Néha olyan rosszul leszek a világ állapotától, hogy még a második almás pitémet sem tudom befejezni...” Művei ma már hihetetlen áron forognak. Egyik legutóbbi, tavaly októberi New York-i aukcióján a Lány léggömbbel című alkotása 1,1 millió dollárért kelt el. Az igazi szenzáció azonban nem ez volt, hanem az, hogy a leütés pillanatában a kép keretébe rejtett papírdaráló bekapcsolt, és félig ledarálta a művet, amit persze még így is elvitt új tulajdonosa. A Banksy-történetek kifogyhatatlanok. A londoni állatkertben bemászott a pingvinekhez, ahová az „Unjuk a halat” feliratot festette kétméteres betűkkel. A bristoli állatkertben pedig a következő üzenetet hagyta az elefántoknál: „Ki akarok jutni. Ez a hely túl hideg. A gondozó bűzlik. Unalmas, unalmas, unalmas!” Egy ízben egy rakás hamis 10 fontos bankjegyet gyártott, azokon a királynő arcát Diana hercegné képmásával cserélte ki, és a feliratot megváltoztatta „Bank of England”-ről „Banksy of England”-re. Egy ilyen bankó ma 200 fontot ér. 2004-ben Banksy besétált a párizsi Louvre-ba, és kiakasztotta saját képét a falra, amelyen a Mona Lisa látható, csak éppen sárga arccal. „Keresztülmenni azon a folyamaton, míg kiválasztják a festményedet, meglehetősen unalmas. Sokkal viccesebb odamenni és kitenni a sajátodat.” Megjegyzendő: a Louvre érti a humort és érti a művészetet - a kép azóta is ott van. (szűcs) FOTÓ: GEOFF CADDICK/ AFP A művész állítólagos szülővárosában dekorálta ki az egyik házfalat, Bristol azóta turisztikai célponttá vált