Szabad Föld, 2021. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2021-06-11 / 23. szám
I 2 Külvilág 2021. június 11. ♦ A vidék családi hetilapja Verseny a világűrért „Az űrből látni a Földet, megváltoztatja az embert, a bolygóhoz való viszonyt. Csak egyetlen Föld van" - írta Instagram-posztjában Jeff Bezos, aki, mint közölte, ötéves kora óta álmodik űrutazásról. Az amerikai üzletember űripari vállalkozása, a Blue Origin július 20-ra, az Apollo-11 holdra szállásának napjára hirdette meg első emberes űrutazását a New Shepard űrhajóval, egy rakétakapszula kombóval. Nem mindennapi űrkalandnak lehetünk szemtanúi a közeljövőben. A tervek szerint 100 kilométeres magasságba emelkedik a Blue Origin űripari vállalkozás járműve, fedélzetén három fővel. Ott lesz az Amazon internetes áruház alapítója, a már jó ideje az egyik legfőbb világűr-konkvisztádornak számító Jeff Bezos (képünkön) és öccse, Mark, valamint egy jelenleg is tartó online licit majdani győztese is részt vesz az első emberes űrutazásán. A világűr meghódítása azonban mégsem afféle gyerekkori vágyálom. Az űrben nagyon nagy gazdasági lehetőség rejlik, a műholdakról sugárzott interneten át egészen az olyan, még sci-finek tűnő tervekig, mint az aszteroidabányászat. Az Egyesült Államokban már több mint 400 cég foglalkozik azzal, hogy űrben használható technológiákat fejlesszen, pár éve egy kisebb vállalkozási láz is elindult űrkutatási témában. Érthető hát, hogy Bezos évente csaknem egymilliárd dollárnyi Amazonrészvényt ad el azért, hogy az űrprojektjeit finanszírozza. Az üzletember még 2019-ben nyilatkozta, hogy mindenki, aki vesz egy pár cipőt az Amazonon, a pénze egy részével a Blue Origint támogatja. Márpedig a járvány alatt nagyon sokan vettek nagyon sok mindent az Amazonon, 2020 első 9 hónapjában 70 százalékkal nőtt az online piactér forgalma, 2021 első negyedévében pedig 108,5 milliárd dolláros bevétele volt a cégnek. Jeff Bezos a leggazdagabb ember a bolygón. A Covid-járvány kezdete óta még 86 milliárd dollárral lett gazdagabb. Ennek ellenére versenyben van az amerikai Kongresszus által az űrkutatásra szánt 10 milliárd dolláros támogatásért. Bezosnak komoly asztrooligarchával kell szembeszállnia, ha a világűrre is szeretné kiterjeszteni gazdasági szárnyait. Legfőbb versenytársa nem más, mint Elon Musk, a Tesla és a SpaceX űrprojekt mögött álló amerikai üzletember. Az elsőbbség egyelőre Muskot illeti: áprilisban cége, a SpaceX nyerte az amerikai kormány közbeszerzését, hogy megépítsék a következő generációs űrhajót, amellyel az amerikaiak valamikor a 2020-as évtized közepén, az Artemisről elnevezett program keretében visszatérnének a Holdra. Mindezért a cég 2,9 milliárd dollárt kap a NASA-tól. S ha nem lenne elég a két amerikai vetélkedése, akkor még ott van Kína, amely már jó ideje hajt az elsőbbségre a Földön kívül is. Hogy miért a világ - és az Amerikai Egyesült Államok - leggazdagabbjainak privilégiuma lett az űrverseny? Az amerikai kormány már egy ideje jóval kevesebbet hajlandó az űrkutatásra költeni, mint az Apollo-11 idején. A NASA költségvetése 1964 és 1967 között az amerikai szövetségi büdzsé több mint 3 százalékát tette ki, manapság inkább a fél százalék közelében jár. Beszédes adalék, hogy azt a floridai rakétakilövő állomást, ahonnan például Neil Armstrong és társai is elindultak a Holdra, 2014- ben a SpaceX cége vásárolta meg a NASA-tól. Nem kell ahhoz látnoknak lenni, hogy rájöjjünk: ahogy a Földet, úgy a Holdat és a Marsot is előbb-utóbb a szupergazdagok fogják uralni. Eton Musk cége, a SpaceX bejelentette, hogy az Axiom Space nevű céggel közösen négy körben szállíthatnak majd embereket a nemzetközi űrállomásra. A SpaceX eddig már 10 asztronautát juttatott el az űrbe, amiért fejenként 55 millió dollárt fizet a NASA. HÍRMORZSÁK MERKEL PÁRTJA NYERT A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) komoly győzelmet aratott a Szász-Anhaltban tartott tartományi választásokon. A CDU 36 százalékos eredménnyel győzhetett. A párt és kancellárjelöltje, Armin Laschet így megerősödve vághat neki a szeptemberi Bundestag-választás kampányának. A CDU mellett öt párt jutott be a magdeburgi törvényhozásba, a szélsőjobboldali AfP, a Baloldal (Die Linke), a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberális FDP. SZÉLSŐSÉGES HANGOK A rendőrség négy tinédzsert gyanúsít azzal, hogy a magyar zászló színeit és Trianon 1920 feliratot festettek a sepsiszentgyörgyi Vitéz Mihály-szoborcsoport talapzatára. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elkeserítőnek tartotta, hogy egy évszázad után még mindig szélsőséges hangok uralják Trianon évfordulóját. A trianoni döntés 101. évfordulóján két rendezvényt is szerveztek Sepsiszentgyörgyön. A Sepsiszéki Székely Tanács a szoborcsoport környékén tartotta meg a hagyományos évfordulós megemlékezését, amit a trianoni döntést ünneplő román tüntetők követtek. A szobor előtt kibontottak egy óriástranszparenst a következő felirattal: „Hagyjátok a frusztráltságot, Trianon az igazság!" Lesz vagy nem lesz? Már ötven nap sincs hátra a július 23-án kezdődő olimpiai játékok fáklyagyújtásáig, de szinte naponta változik a járvánnyal kapcsolatos helyzet Tokióban. A BBC interjút kért a tokiói olimpia 56 éves elnök asszonyától, Hasimoto Szeikótól a pillanatnyi helyzetről. Száz százalékig biztos vagyok abban, hogy az olimpia megvalósul, de fel kell készülnünk arra, hogy a járvány újabb kitörése esetén nézők nélkül zajlanak a küzdelmek. A kérdés az, hogyan tudjuk még biztonságosabbá tenni a játékokat. A japán emberek nagyon nehezen viselik a bizonytalanságot, ugyanakkor valószínűleg némi csalódottságot éreznek az olimpia kapcsán, és ez további ellenvéleményeket válthat ki a sporteseménnyel szemben. Japán jelenleg a koronavírus-járvány negyedik hullámával birkózik, az ország 10 területén - például Tokió I Metrószerelvény elé vetette magát Tokióban, és meghalt a japán olimpiai bizottság egyik vezető tisztségviselője. Az 52 éves Morija Jaszusi halálával kapcsolatban egyelőre nem tudni, hogy az eset összefüggésbe hozható-e az idei tokiói nyári olimpia megtartása körüli bonyodalmakkal. ban is(!) rendkívüli állapot van: június 20-ig korlátozások vannak érvényben. Ennek célja, hogy a regionális hatóságok nagyobb hatalmat kapjanak a járvány elleni intézkedések végrehajtására. Japán csak februárban kezdte meg a lakosság oltását - jóval később, mint a legtöbb fejlett ország, és eddig csak az emberek mintegy 3 százaléka lett beoltva. A legnagyobb kihívás az lesz, hogy miként tudjuk irányítani és kezelni az emberek áramlását. Ha a játékok idején újabb vírusfertőzés történne, ami válságot vagy vészhelyzetet okozna, akkor úgy gondolom, fel kell készülnünk arra is, hogy a játékokat nézők nélkül folytatjuk. Igyekszünk a lehető legteljesebb buborékot kialakítani, hogy biztonságos teret tudjunk létrehozni az érkező sportolóknak, valamint Japán állampolgárai számára. Még bizonytalan az is, hogy az olimpiára és a paralimpiára kit engednek be. Hasimoto szerint arról, hogy ki jöhet Japánba, vagyis, hogy melyik ország felel meg az előírt minimumkövetelményeknek, a japán kormány dönt. Japán jelenleg egyetlen turistát vagy üzleti utazót sem enged be az országba, mert tartanak a vírus új törzseinek behurcolásától, tehát az már eldőlt, hogy külföldi szurkolók és önkéntesek nem lesznek ott az olimpián. A legutóbbi japán közvéleménykutatások azt mutatják, a lakosság csaknem 70 százaléka nem akarja, hogy megkezdődjön az olimpia. Az ország legidősebb orvosi tanácsadója pedig kijelentette, hogy az olimpia megrendezése a pandémia idején nem nevezhető normális döntésnek. Az első nemzetközi sportolók viszont a héten már megérkeztek Japánba. - Tudom, hogy nagyon korlátozott időnk van bármi olyasmivel foglalkozni, ami még felmerülhet, de mindent megteszünk a helyzet javítása érdekében - mondta Hasimoto asszony, de hozzátette, felkészültek a legrosszabbra is. - Ha a világjárvány ismét felgyoraz oldalpárt szerkesztette: MARKOS MÁRIA sul, aminek következtében több ország sportolói sem jöhetnek Japánba, akkor természetesen nem tarthatjuk meg az olimpiai játékokat. De úgy gondolom, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk annak eldöntésében, mit tegyünk, függően attól, hogy milyen helyzetbe hoz bennünket a járvány. Vagyis lefordítva az elnök asszony diplomatikus szavait: Tokióban vagy lesz, vagy nem lesz olimpia... (szűcs) A japánok többsége már kibújna az ötkarikás játékok rendezése alól