Szabad Föld, 2021. október-december (77. évfolyam, 39-52. szám)

2021-10-01 / 39. szám

2 I Külvilág Sokszínű koalíció készül Évtizedek óta nem látott szoros versenybe torkollott a múlt vasárnap tartott német vá­lasztás, amely véget vetett a két nagy párt, a szociáldemokraták és a kereszténydemok­raták II. világháború utáni uralmának. Habár nem kísérték olyan kirívó botrányok e válasz­tást, mint tavaly az amerikait, eldőlni látszik az egyik nagy kérdés, ki lesz a leköszönő Angela Merkel utódja, mint ahogy a kor­mánykoalíció is körvonalazódik. A­z exit pollok holtversenyt jósoltak az eleve kiszámíthatatlannak induló ver­seny végére, és a választás után is úgy tűnik, soha véget nem érő történetbe bonyolódtak a németek. A leköszönő kancellár a koalíció megalakulásáig még betölti pozícióját - könnyen meglehet, hogy erre akár karácso­nyig is várni kell. Mindenesetre a pártok szeretnék, ha felállna az új kormány, mire Németország januárban átveszi a G7 nem­zetcsoport vezetését. A leendő kancellár nem kisebb feladatokkal néz szembe, mint Európa vezető gazdaságának irányítása a következő négy évben, az éghajlatváltozás pedig a sza­vazók agendájának élén áll. A szeptember végi választásra három párt állított kancellárjelöltet: a kereszténydemok­­rata/keresztényszociális unió, a CDU/CSU színeiben Armin Laschetet, a szocdem SPD képviseletében Olaf Scholzot, a Zöldek részé­ről pedig Annalena Baerbockot. Közülük fog kikerülni az új kancellár, ehhez azonban még hosszas tárgyalásokat követően egy kor­mánytöbbséget biztosító koalíciót kell felállí­taniuk a pártoknak. Az összesített szavazatok alapján győzött az SPD, a szociáldemokraták pártja lesz a legerősebb a Bundestagban. A CDU/CSU minden korábbi negatív rekordját megdön­tötte, míg a Zöldek fennállásuk legjobb sze­replését érhették el a 2021-es német válasz­táson. A Baloldal ugyan bejutott a német szövetségi törvényhozásba, de elveszítette frakcióját. Az elért szavazati arány közel sem elég ahhoz, hogy az SPD meglépje a kor­mányzáshoz szükséges ötvenszázalékos kü­szöböt. A lehetséges koalíciók közül most a közlekedésilámpa- és a Jamaica-koalíciónak van a legnagyobb esélye. Ha az előbbi felál­lás valósulna meg, abban az esetben a sza­bad demokraták (FDP) és a Zöldek döntené­nek Németország következő kancellárjának sorsáról, aki legnagyobb valószínűséggel Olaf Scholz. Scholz, az SPD kancellárjelöltje úgy látja, „egyértelmű mandátumot kaptak” a választóktól a kormányalakításhoz, amely tervei szerint a Zöldekkel és az FDP-vel kö­zösen jön majd létre - vagyis az úgynevezett közlekedésilámpa-felállást preferálja­­ a pár­tokat jelképező színek és mandátumaik száma alapján: piros (SPD), sárga (FDP), zöld (Zöldek). A jamaicai zászló színeit tartalma­zó Jamaica-koalícióban ezzel szemben a legtöbb szavazatot kapott szocdemek helyére a CDU/CSU kerülne (fekete), szövetségesei szintén a szabad demokraták és a Zöldek közül kerülnének ki. „Egyik párt sem kapott egyértelmű mandátumot ezek alapján az eredmények alapján. Mi sem. De az lesz a kancellár, aki többséget szerez a Bundestag­ban. Az lesz a kancellár, aki legyőzi az ellen­téteket” - fogalmazott Armin Laschet, a ke­reszténydemokraták kancellárjelöltje, majd hozzátette: készek tárgyalni az FDP-vel és a Zöldekkel a Jamaica-koalícióról. A liberáli­sok és a Zöldek együttesen a szavazatok több mint negyedét kapták meg, ezzel bármelyik nagy párttal ütőképes koalíciót alkothatnak. Ám az FPD és a Zöldek részéről is szükség van némi kompromisszumkészségre ahhoz, hogy egy fedél alá kerüljenek. A Zöldek szó­vivője rögtön a választások másnapján kije­lentette: „Nem nagy titok, hogy nem állunk közel a liberálisokhoz.” AZ ÚJ NÉMET PARLAMENT • SPD 206 • AfD 83 • CDU 196 • Baloldal 39 FORRÁS: NÉMET SZÖVETSÉGI VÁLASZTÁSI IRODA • Zöldek 118 SSW 1 FDP 92 GRAFIKA: EMU Lesz gáz Tíz plusz öt évre szóló gázvásárlási szerző­dést kötött Magyarország az orosz állami gázszolgáltatóval, a Gazprommal - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter. Szij­­jártó Péter szerint a szerződés „ebben a bizonytalanságokkal teli világban” képes garantálni Magyarország energiaellátásának biztonságát. A külügyi tárca vezetője azt is közölte, hogy tíz év után van opció a vásárolt men­­­nyiség módosítására, adott esetben csökken­tésére. A szerződés évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik. Ezt a men­­­nyiséget a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra: 3,5 milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló Az Európai Unió gázfelhasználásának 48 szá­zaléka tavaly a Gazpromtól származott, s 2021 első hét hónapjában 23 százalékkal nőttek a vállalat európai irányú szállításai. A második helyen a norvég források álltak az előző évben 24 százalékkal. „Magyarországon az energiael­látás biztonsági, szuverenitási és gazdasági, nem pedig politikai kérdés. A lakásokat, háza­kat, családi otthonokat politikai állásfoglalá­sokkal kevésbé, gázzal annál inkább lehet fűte­ni, és ugyanez igaz az ipar működőképességé­re is" - jelentette ki Szijjártó, szerb-magyar interkonnektoron keresztül, illetve egymilliárd köbmétert Ausztria felől. Szijjártó az árat konkrétan nem közölte, csak annyit mondott, hogy jóval kedvezőbb, mint amit a most lejáró, 1995-ben megkötött szer­ződés alapján fizetett a magyar fél. TÉNYTÁR COVID-MELLÉKHATÁS. A második világháború óta nem látott mértékben csökkent a vár­ható élettartam 27 országban a vizsgált 29 közül 2020-ban - derül ki egy friss tanulmányból. Ráadásul olyan gyors ütemben, hogy az utóbbi évek javuló tendenciáját is egy csapásra nulláz­ta a koronavírus-járvány több fejlett országban. Az Oxfordi Egyetem kutatása szerint a férfiakat jobban érintette a járvány miatti várható élettartam-csökkenés, mint a nőket: az amerikai férfiak várható élettartama 2020-ban 2,2 évvel csökkent 2019-hez képest, ezt követte a litván férfiak várható élettartamának 1,7 éves csökkenése. Legutóbb a második világháború éveiben csökkent a várható élettartam ekkorát egyetlen év alatt olyan nyugat-európai országokban, mint Spanyolország, Belgium, Wales és Anglia. 2021. október 1. ♦ A vidék családi hetilapja HÍRMORZSÁK NINCS FUVAROS, NINCS BENZIN Országszerte pánikszerű üzemanyag-felvá­sárlási roham kezdődött Nagy-Britanniá­­ban, miután több nagy forgalmazó beje­lentette, hogy kénytelen töltőállomásokat bezárni a krónikus sofőrhiány okozta lo­gisztikai fennakadások miatt. A legsúlyo­sabb a helyzet Londonban, ahol a benzin­kutak 90 százaléka kifogyott az üzem­anyagból, mert a kereslet a megszokott szint hatszorosára ugrott. A brit áruszállí­tási szektorból legalább százezer kamion­sofőr hiányzik, elsősorban azért, mert a Brexit óta rengeteg uniós munkavállaló távozott Nagy-Britanniából. CELEB­RÁCS MÖGÖTT? Razziát indított a hét elején a szlovák Nem­zeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA), az őri­zetbe vettek között pedig ott van az egyik legfelkapottabb szlovák influenszer, Zuzana Strausz Placková is. A NAKA gyanúja szerint a 30 éves nő és férje, René Strausz, akit szintén őrizetbe vettek, régóta tagjai egy kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetnek. A celebet annamajori lu­xusházában vették őrizetbe - nyilván lesz pénz jó ügyvédre is. FELTÉTEL NÉLKÜL A Ronald Reagan egykori amerikai elnök ellen 1981-ben merényletet elkövető John Hinckley (képünkön) feltétel nélküli szabad­lábra helyezéséről döntött Paul Friedman járási bíró. A 66 éves Hinckley harminc éven át egy washingtoni pszichiátriai kórházban élt. Az 1981-es gyilkossági kísérlet során - amelyet az akkor 25 éves férfi azért akart elkövetni, hogy felhívja magára Jodie Foster színésznő figyelmét - Reagan a tüdején se­besült meg, de gyorsan felgyógyult. A Szerb Hadsereg páncélosai vonultak a jarinjei határátkelőhöz, valamint szerb helikopterek, vadászgépek köröztek a közelben. Észak-Koszovóban pattanásig feszült a helyzet: a helyi szerbek azért akadályozzák a határátkelést Szerbia és Koszovó között, mert nem tartják igaz­ságosnak, hogy ideiglenes koszovói rendszámtáblát kell autóikra felrakniuk, ha belépnek az országba. Pristina azt állítja, hogy ez nem jogellenes, hiszen évek óta ezt teszi Szerbia is. Belgrád szerint ennél bonyolultabb a kérdés, hiszen ha elismernék a koszovói rendszámtáb­lákat, akkor elismernék vele Koszovó önálló állami létét. Albin Kurti koszovói miniszterelnök jelezte: a rendszámtáblák cseréje addig tart, amíg Szerbia el nem ismeri a koszovói táblákat. Az oldalt szerkesztette: MARKOS MÁRIA EGY KÉP - SZÁZ SZÓ FOTÓ: ERKIN KECI ANADOLU AGENCY VIA AFP

Next