Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-07-04 / 27. szám

2 A dolgozó nép keményen bünteti a háborús gyújtogatók segítőit 1954. június 22-től 24-ig terjedő napokban folyt le Prágában a legfelső bírósá­g katonai kollégiumának szenátusa előtt azon 13 gonosztevőből álló csoport pere, akiket e katonai ügyész hazaárulás, kémkedés és az ezen go­­nosztett­e támogatásának bűntettével vádolt. Ezeknek az árulóknak csoportja összeköttetésben állt a nyugati imperia­listák ellenséges kémhálózatával. Tevékenységét 1948-ban, a volt csehszlovák nemzeti szocialista párt főtitkárának, az áruló Krajina felszámolt kémháló­zatának maradványaihoz fűzte, aki­ már a megszállás ideje alatt elárulta a cseh­szlovák felkelést a Gestapónak, és a cseh nemzet gyilkosának, К. H. Franknak. Krajina titkára, Knotek kém nyugatra menekülése előtt bizalmas munkatársát, Oldrich Šormot bízta meg a kémtevékenység irányításával. Knotek 1948-ban visszatért a köztársaságba, hogy rövidhullámú leadóállomás segítségével biz­tosítsa a kapcsolatokat a külföldi árulókkal. 1948. nyarán Oldrich Šormmal együtt bebörtönözték, de az utóbbinak sikerült megszöknie. Šorm az államellenes szervezet további irányításával Václav Syrotkát, egy textilnagykereskedés volt társtulajdonosát bízta meg, akivel már régebben együttműködött, mint kém. Saját kezdeményezéséből kapcsolatot teremtett a CIC amerikai ké­­­iszolgálat bérenceinek illegális csoportjával. Nyugat-Né­­metországban egy további szökött áruló és kém közvetítésével és az egyik nyugati hatalom hírszerző csoportjával működött együtt. Ezen az úton juttat­ta át a kémhíreket is. Segítségükkel maga is rövid időre Nyugat-Németország­­ba került, ahol a nyugatnémetországi amerikai hírszolgálat vezetőjétől, Katko ezredestől, pontos utasításokat kapott. Ezenkívül az amerikai kém segítségével megszervezte a különféle ellensé­ges elemeknek a köztársaságból való menekülését. Teljesen hasonló volt Syrovátkához egy további vádlott Antonín Smolík, a régi csendőrapparátus tagja. Egy másik vádlott Mária Jirikovicová, szintén a régi rendőrapparátushoz tartozott. Az ő segítségével szökött külföldre Knotek és Šorm. E hazaárulló és kémbanda vezérkarába tartozott dr. Bohumil Ryba volt egyetemi tanár is, aki ezért kapcsolódott be ebbe a tevékenységbe, mert Syrovátka az „iskolaügyi miniszter” funkcióját ígérte neki Syrovátka letar­tóztatása után Ryba vette át a vezetést. Az árulás visszataszító képét kiegé­szítették vallomásaikkal e csoport többi tagjai: František Petriček volt keres­kedő és fasiszta, aki üzletében kémösszeköttetés részére egy fülkét rende­zett be, további három áruló, Josef Dryml, František Nový feleségével, Vlasta Novával és František Šimunek tisztviselő, aki az uszító hangú röpiratok ter­jesztéséről aktív tevékenységre tért át, Knotek és Šorm árulók menekülésének támogatásával. Ma Dr. Vladimir Chadina, az úgynevezett „jobb társaság” tagja volt az, akinél néhány vádlotton kívül több más áruló is meg­forduljon int Fer­dinand Peroutka, Schwarzenberg nagybirtokos és mások.­­ Az utolsó két vádlottnak, Eliska Volfová kelaposnőnek és Ivó Výbomýnak kihallgatása teljessé tették Syrovátka gonosztevő jellemének képét. A bírósági főtárgyalás teljes mértékben bebizonyította a vádlottak bűnös tevékenységét. Václav Syrovátkát és Anton Smolíkot életfogytiglani szabadságvesztésre. Mária Jirikovicovát 25, Bohumil Rybát 19, Frant. Petríčeket 16, Milada Luke­­šovát 15 és Vladimir Chadimet 11 évi szabadságvesztésre, a többieket pedig 9 hónaptól 8 évig terjedő szabadságvesztésre ítélték. ( ★ ★ ★ A pionírok első összejövetele Bratislavában Szombat délután a pionírok színes menete vonult végig Bratislava ut­cáin. A petrzsalkai „Vörös Csillag” stadion volt útjuk célja, ahol ünnepé­lyes keretek között nyitották meg az első ,,pionír-összejövetel”-t. Az összejövetelt gazdag programm színesítette. A pionír-repülőkészítők­ bemutatták motoros és motornélküli repülőgépmodelljeiket. Majd a bratis­­lavai nyolcéves iskola 500 tagból álló pionír-csoportja tornagyakorlatokat mutatott be. A „Vörös Csillag” test­­nevelési egyesület szép harci játé­kokkal szórakoztatta a közönséget. A pionírok első összejövetelét tábor­tűzzel fejezték be. A hulicsi nyolcéves középiskola utolsó éves növendékei sikeresen letettik a záróvizsgát. A növendékek közül tizenegyen a mezőgazdasági pályát választják. •------------------------------------------------- ★ ----------­ 1katNo0 VÖIdmUVee . A SZOBRÁNCI gépállomás ez évben 4 kombájnnal fog dolgozni a szö­vetkezetek és az állami gazdasá­gok földjein. Az aratást e nagyok­ban már meg is kezdték. * ж ♦ KÖZEL 150 EZER fát ültettek ki Korytnica gyönyörű környékén a rózsahegyi Lenin pamutüzem munkatartalék-iskolájának növen­dékei. A fák 90 százaléka megfo­­gamzott. * * * A JIHLAVAI kerületi pionír­házba e hónapban összegyűltek azok a fiúk és lányok, akik­ nyersanyag­­gyűjtésben élenjárnak. Hétszáz diákot értékes ajándékkal tüntet­tek ki. Erre a célra „Zber” n. v 30.000 korona értékben ajándék­jutalmat írt ki. * _ * PLZENBEN értékelték 402 népi orosz nyelvtanfolyam tanítóit és diákjait. Brnóban az V. kerületi konferencián ugyancsak kiértékel­ték az orosz népi nyelvtan­folya­mokat. A konferencia részvevői kötelezték magukat, hogy munká­jukat minden téren megjavítják hogy a tervezett irányszámot be­tartsák. * * * A CSEHSZLOVÁK Tudományos Akadémia Prágában háromnapos értekezletre hívta össze a cseh­szlovák műszaki mikrobiológuso­kat. Az értekezleten megvitatták az élelmiszeripar további fejlesz­tésének nyújtott eredményes se­gítséget. * * * BRATISLAVÁBAN összejöttek kerületi békevédők vezetőségének a tagjai. A jelenlevőket a kerületi békevédők egyesületének igaz­gatója, Szarvas Andrej elvtárs üdvözölte. Beszédjében rámutatott azokra a feladatokra, melyeket még tüzetesebben kell végezniük A gyűlésről sürgönyt küldtek a Csehszlovák Békevédők Szövetsé­gének, melyben együttérzésüket fejezik ki a guatemalai hős nép harca felett. * * * ÜNNEPÉLYES koncert keretében ünnepelték meg M. J. Glinka 150 születésének évfordulóját, a prá­gai Művészek Házában. Az ünne­pélyen részt vett hazánk politi­kai és művészéletének számos kép­viselője. # * » AZ EPERJESI „Kapitán Nálepka" ruhaüzemben az első öt hónap alatt 53 fajtával több gyártmányt készítenek. A téli időszakra a sí­nadrágok gyártását is betervezték Újabb fajta munkaöltönyöket, női és férfi munkaköpenyeket és ru­hákat fognak gyártani. kereskedelmünk fejlesztéséért Szocialista Gazdaságunk eddig nem látott fej­lődésével egyidejűleg, az első ötéves terv folyamán országunk lakosságának anyagi és kulturális színvonala emel­kedett. Évről-évre javult az ipari és élelmiszeripari árucikkekkel való el­látás Míg a CsKP IX. kongresszusának időszakában az összes alapárucikkfaj­­ták jegyekre, vagy utalványokra vol­tak kaphatók és a szabad piac a kez­det kezdetén állott, emellett a szabad piac árai meglehetősen magasak vol­tak, most a X. kongresszus időszaká­ban megvalósult IX. kongresszus irányvonala: már több, mint egy éve eltöröltük a jegyrendszert és az utolsó háromnegyed év alatt a közszükség­leti árucikkek árait több mint 10 mil­liárd koronával csökkentettük. Pártunk és kormányunk nagy figyel­met fordít a nép társadalmi és szemé­lyi szükségleteinek teljes mértékű ki­elégítésére. A szükségletek maximális kielégítéséről való gondoskodást külön kiemelték a CsKP KB múlt év szep­temberében tartott ülésén, és aztán a kormánynyilatkozatban. Pártunk köz­ponti bizottsága ez év márciusában a harmadik árleszállítás javaslatának le­­tárgyalásakor foglalkozott azzal is, honyan teljesítjük a kormánynyilatko­zatot és milyen intézkedésekre van még szükség annak további sikeres teljesítéséhez. Az élelmiszeripari árucikkek terme­lése szakaszán szükséges, hogy kikü­szöböljük a termelés szervezésében, a kenyér és péksütemény szállításában és irányításában előforduló semmivel sem menthető hiányosságokat. Azon­kívül kibővítjük az árufajtákat is emeljük a kenyér, péksütemény, cuk­rásztermékek, továbbá a hús- és a tejtermékek, a növényi zsírok minő­ségét. Bevezetjük a zöldségnek és gyü­mölcsnek az egyes egységes földmű­ves-szövetkezetekből, állami gazdasá­gokból és a városi közüzemek kerté­szeteiből a meghatározott elárusítóhely hálózatába való közvetlen szállítását Pártunk és kormányunk gondoskod­va a dolgozók szükségleteinek egyre jobb kielégítéséről, mindig nagy figyel­met szentelt szocialista kereskedel­münk fejlődésének. Milyen további feladatokat tilz pár­tunk állami kereskedelmünk elé a je­lenlegi időszakban az árucikkeknek a lakosság követelményei alapján való rendes biztosítása mellett? Az árufor­galom állandó növekedése megköve­teli, hogy hozatosan átépítsük a ke­fést, hogy fokozatosan átépítsük a ké­rnéd a fogyasztók egyre igényesebb követelésének. Be kell vezetni a gaz­dag áruválasztékot, a gyors és jobb kiszolgálást és tágabb elárusítóhelyek létesítését, mert a régiek nem kielégí­tők az egyre sokoldalúbb áruk befo­gadására. Azért arról van szó, hogy a kis elárusítóhelyek szétforgácsolt hálózatából, amelyek a kapitalista gaz­daság zűr­zavaros viszonyai közöt ke­letkeztek, új, nagy, tökéletesen felsze­relt elárusítóhelyekből álló hálózatot teremtsünk Ezek lehetővé teszik a fo­gyasztók tökéletesebb kiszolgálását, a munka jobb és gazdaságosabb szerve­zését és nagyobb kollektívákban az alkalmazottak politikai és szakmai színvonalának gyorsabb emelkedését is. Ez év első felében több mint 400 nagy új, vagy átépített elárusítóhelyet helyeztünk üzembe. A tapasztalatok bizonyítják, hogy ez az út helyes. Feltétlenül meg kell javítani az üze­mi éttermek mu­nkáját, amelyekben körübelül egy és negyed millió mun­kás­­­alkalmazott étkezik. Itt arról van szó, hogy nagyobb rendet teremt­sünk az üzemi éttermek gazdálkodásá­ban, hogy maximálisan felhasználjuk a feldolgozott élelmiszereket az üzemi éttermekben. A szocialista kereskedelem már ter­mészeténél fogva összehasonlíthatatla­nul gazdaságosabb, mint a kapitalista kereskedelem. De kereskedelmünket is egyre gazdaságosabbá kell tenni és csökkenteni kell az áruforgalom költ­ségeit. Falvaink lakosságának ellátása terén fontos feladatok hárulnak szövetkezeti kereskedelmünkre. Szövetkezeti keres­kedelmünk a falura összpontosítja te­vékenységét, nagyobb mértékben fej­leszti ott­ a megfelelő ipari árucikk fajtái, árusítását és így megteremti a termelési és felvásárlási tervek telje­stésének és túlteljesítésének feltéte­leit. Fokozza a szabadon árusítható mezőgazdasági­ termékek és az élelmi­szer, valamint a könnyűipar részére szükséges nyersanyagok felvásárlása- és így hozzájárul a falvak és városok lakosságának jobb ellátásához. 1954. július 4. A város a falunak - a falu a városnak A brnói Ján Sverma üzem dolgozói, akiket kitűnt­ termelési és gazdasági feladataikért az első negyedévben a minisztérium Vörös zászlajával tün­tettek ki,­­ példásan végzik védnök­ségi feladataikat az EFSz-ben és a znojmi állami gazdaságban. Nagy se­gítséget nyújtanak majd a szövetke­zeteknek a csúcsmunkák idején is. De még jelentősebb az a segítség, me­lyet szakképzett dolgozóik végeznek a mezőgazdasági gépeknél, hogy azok tel­jes kihasználását biztosítsák. A szö­vetkezetben a rendes könyvelési eljá­rást Ján Sedlácek, a Ján Sverma üzem vezető-könyvelője vezette be és se­gítette ebben a szövetkezeti dolgozó­kat A Brode nad Dyjai szövetkezet tag­jainak nagy segítséget nyújt az üzemi klub. Az utóbbi időben jelentősen megnövelték tömegpolitikai népnevelő munkájukat. Együttesen és egyenként beszélgetnek a tagokkal. Rámutatnak hiányosságaikra, s azok együttes mun­­kával való kiküszöbölésére. A Horný Brečkov-i szövetkezetben örömmel üdvözölték a Sverma-üzem segítségét. Otokar Kura, aki szabad idejének nagy részét a szövetkezeti problémák megjavításának szenteli, be­szerezte a hiányzó gépi alkatrészeket. Miroslav Frank, az üzemi tanács el­nöke, Komár elvtárssal együtt 125 óra alatt megjavította az elektromosság­­mérőket. Dr. Jozef Brečka, az üzem egészségügyi központjának a vezetője gondoskodik a szövetkezeti tagok és azok családjainak egészségi állapotá­ról. Elővigyázatból megvizsgálta az összes gyermekeket és az üzemi ta­nács segítségével beszerezte a szüksé­­­ges orvosságokat. Az Olbramkostelei szövetkezetben nehézségek voltak a mezőgazdasági gépek alkatrészeinek beszerzésével. De a Sverma-üzem dolgozói segítettek. Az egyes gépeket megjavították, sok gép­hez pedig egyedül készítették a pót­­alkatrészeket. Dr. Brečka pedig vigyáz a szövetkezeti tagok egészségére.­­ Azonkívül dr. Fišer, az üzemi egész­ségügyi központból beszélgetés kere­tében, oktatta ki a szövetkezeti tago­kat a betegség elleni védekezésről. A szövetkezet és az állami gazdaság dolgozói ezt a nagy segítséget nem hagyják viszonzatlanul. Minden igye­­kezésükkel azon vannak, hogy dolgo­zóink asztalát több hússal, zsírral, ke­nyérrel, tojással és vajjal lássák el. Ezért fokozott szorgalommal végzik munkájukat. Az EFSz-ek vagyonának biztosítása Az EFSz-ek alapszabályainak 6. cikkelye megállapítja, hogy a beadott gazdasági felszerelésekről, épületekről és gazdasági állatokról elismervényt kell készíteni, amelyben pontosan fel kell tüntetni a gazdasági szerszámok, épületek és állatok mennyiségét és felbecsülését. A Földművelésügyi minisztérium 79/1953 sz. H. k. rendelete értelmében az átadási elismervény alapul szolgál a szövetkezet vagyonának biztosításánál. Sok esetben előfordul, hogy az egységes földművesszövetkezeteknek nincs semilyen nyilvántartásuk arról, hogy a szövetkezeti tagok milyen vagyont adtak be és így nincs átvételi elismervényük sem. Ilyen esetben a szövetkezet vagyona nincs biztosítva károk ellen. Az Állami Biztosító Intézet ezek szerint pedig nem téríthet meg semilyen kárt sem. Ezért elkerülhetetlenül fontos, hogy az EFSz-ek rendelkezzenek az em­lített átvételi elismervénnyel nemcsak saját érdekükben, hanem a szövetke­zeti vagyon rendes biztosítása érdekében is. A Földművelésügyi Minisztérium tehát kéri a járási nemzeti bizottságokat, hogy a helyi nemzeti bizottságokkal karöltve ellenőrizzék, hogy a szövetke­zetekben megvan-e a rendes nyilvántartás és megvannak-e a gazdasági fel­szerelésekről, épületekről és az állatokról az átvételi el­ismer­vények. Azokban a szövetkezetekben, amelyekben ez nincs meg, rendkívül fontos, hogy a mu­­lasztást 1954. július 30-ig pótolják. Ha ezt nem teszik meg, a fenti határidő után az Állami Biztosító Intézet nem téríthet meg semilyen kárt a szövetke­zetnek. Minden szövetkezetnek érdeke tehát, hogy a határidőig rendbe tegye a szövetkezeti vagyon nyilvántartását. Az ország kenyeréért... (Folytatás ez 1. oldalról) Ezen úgy segíthetünk, ha a szövetke­zet funkcionáriusai először saját fele­ségeiket győzik meg, akik aztán példával magukkal ragadják a többie­sü­ket is. Ami pedig az ifjúságot illeti, a mi fiataljaink lelkesek és munkára ké­szek. Fel kell csak lelkesedésüket ka­rolni Ezen a téren nagyon sokat tehet — s ez egyben kötelessége is — a helyi nemzeti bzottság és a CsISz. A szövetkezet és a traktorosbrigád jó együttműködését nagyban elősegíti a brigádtanács. A betakarítási munkák alatt tehát hatványozva fontos, hogy ez a tanács jól működjön, hogy rend­szeresen értékelje a munkákat, s azon­­n­l közbelépjen, ha bármely félről is valamilyen hiba mutatkozna. Ellenőriz­ni kell a gépek helyes karbantartását is. Ha valahol mégis gépkiesés kelet­kezne, azonnal lépjenek működésbe vándorműhelyek, vagy a szakaszmecha­­­­nikus. A jó szervezés tehát megteremti a jó és gyors munka előfeltételeit. Most már csak az a fontos, hogy az embe­reknek szívügyükké váljon a veszte­­ség nélküli betakarítás és hogy minden tudásukat beleadva dolgozzanak. Ezt pedig nagyban elősegíti a szocialista munkaverseny, amely nélkül fejlődé­sünk mai szakaszán szinte elképzelhe­tetlen az olyan nagy munka, mint az aratás. Bátran lépjenek tehát verseny­be a traktorosok, a szövetkezeti mun­kacsoportok, csapatok, egyének, mert hiszen a versenyben mindenki, még a „vesztett” fél is nyer. Csak az a fon­tos, hogy a versenyt helyesen irányít­sák, rendszeresen értékeljék, emeljék ki az élenjárókat és segítsék a lemara­dókat. A helyes munkaszervezés és a szo­cialista munkaverseny azért is nagyon fontos, mert egyidőben nemcsak múlt évi munkánk eredményét kell be­­­takarítanunk, hanem már most kell gondolnunk a jövő évi termésre és a takarmányalap megteremtésére. Nyom­ban a kasza után, vagyis az aratógép után el kell végeznünk a tarlóhántást. Ezzel a művelettel talajjavító munkát is végzünk, mert egyrészt megakadá­lyozzuk a nedvtartalom elpárolgását, másrészt pedig leforgatjuk a gyom­magvakat, amelyeket a későbbi szántá­sokkal aztán teljesen sikerül megsem­misítenünk. Mindez a jövő évi termés szempontjából nagyon fontos. De elte­kintve a jövő évi terméstől, az idejében végzett tarlóhántással nagyszerű talajt biztosítunk a másodnövények alá. Min­den szövetkezetnek és állami gazda­ságnak érdeke, hogy minél több tarló­takarmányt vessen. Lesz így elég ta­karmányunk. Lesz elég tej, hús, tojás és vaj, ami dolgozóinknak . fehér ke­nyér mellé nagyon is fontos. Az idei termésbetakarításban nem­zeti bizottságainkra is fokozott felada­tok várnak. Az eddiginél sokkal na­gyobb segítséget kell nyújtaniok szö­vetkezeteinknek. Állandóan figyelem­mel kell kísérniük, hogy folyik a szö­vetkezet földjein a betakarítás, rend­ben van-e a munkaszervezés, betartja-e a szövetkezet a tűzbiztonsági intézke­déseket. A szövetkezet vezetőségével és a csoportvezetőkkel karöltve ügyel­­niök kell arra, hogy a magtermelési parcellák termését az előírásokhoz megfelelően, vagyis különös gonddal és a többi gabonától elválasztva takarít­sák be. Őrködnie kell ugyancsak a szö­vetkezeti tagokkal közösen, a szövet­kezeti vagyon felett is. Nem szabad megengedni, hogy bárki is felelőtlenül hozzányúljon a becsületes tagok mun­kája eredményéhez. Nemzeti bizottsá­gainknak a magángazdálkodókat is jobban kell segíteniük, mint eddig. Oda kell hatniok, hogy a szerződés értel­mében a traktorállomás rendesen tel­­j­esítse a magángazdák iránti kötele­zettségeit. Több községben az egyéni­leg gazdálkodók közös aratásra hatá­rozták el magukat. Ezt a kezdeménye­zést helyesen fel kell karolni és az ilyen esetekben különösen a munka­­szervezésre kell ügyelni, annál is in­kább, mert a közös aratás az egyénileg gazdálkodóknál az első lépés a szövet­kezeti gazdálkodás felé. Márpedig szövetkezetek taglétszámának emelése a és egyáltalán a szövetkezetek megszi­lárdítása ugyancsak a X. pártkongres­­­szus irányelvei közé tartozik. Dolgozó parasztságunk tehát most méltó választ adhat a kongresszus sza­vára: harcoljunk tehát minden ka­lászért és minden szem gabonáért, hi­szen az ország kenyeréről van szó. S. J.

Next