Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-05-13 / 19. szám

1956. május 13. ffcoNaa A járási földművesújságok nyújtsanak sokoldalú segítséget a földműveseknek Az idei hosszú tél, a kései tavasz­ meglassította a tavaszi mezőgazdasági munkálatok idejében való elvégzését. Földművesszövetkezeteink dolgozói és minden földműves most, a szebb, na­­pos idő beálltával igyekeznek behozni a megkésett munkát. Falvaink most méhkashoz hasonlítanak. Zsong a ha­tár, a dolgozó parasztok mindent megtesznek, hogy népünk asztaláról ne hiányozzon a kenyér. Kormányunk és pártunk gondoskodik arról, hogy a mezőgazdaságban dolgozók életszín­vonalát állandóan emelje , és a me­zőgazdasági gépek gyártásával meg­szüntesse az eddigi kétkezi nehéz munkát. Ezt a célt ma már csak a kis parcellák akadályozzák. Kis- és középparasztságunkat a szo­cialista mezőgazdaság előnyeiről legjobban tényekkel tudjuk meggyőz­­­ni. Szövetkezeteink jó munkája, a ta­gok emelkedett életszínvonala eddig közel négyezer kis- és középparasztot térített a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Ezek a földművesek mind ön­ként kérték magukat a szövetkeze­tekbe. A felelős közéleti­­ és párt­szervek elsőrendű feladata, hogy se­gítsék azokat a szövetkezeteket, ame­­lyek eddig nem tudták eredményeik­kel magukhoz vonzani a kis- és kö­zépparasztokat. Ebben nagy és fontos feladat hárul a járási földművesújságokra, amelyek eddig is jó munkát végeztek a pa­raszttömegek szocialista átnevelésé­­ben. A földművessajtó fontos segítő­társai elsősorban a járási funkcioná­riusok. Segítségükre mindig szükség van. Erre jó példa a dunaszerdahelyi JNB munkája. A „Szövetkezeti falu” c. járási földművesújság az utóbbi időben jó munkát végzett. Értékes cikkek jelennek meg benne. Azt azon­ban mégis meg kell jegyeznünk, hogy egy járási újságnak nem kellene be­hatóbban, hosszú vezércikkekben fog­lalkozni pl. az árleszállítással, vagy a nemzetközi nőnappal, mert azt úgy is ismerteti a napi sajtó és a központi földművessajtó is. Nem szabad elfe­lejtenünk, hogy falusi olvasóinkat jobban érdeklik a rövid és a közvet­len ismert világot érintő cikkek. A Szövetkezeti falu szerkesztője főleg „Pista bácsi” cikkeivel tudja érdekes­sé tenni a lapot, mert éppen ezek a cikkek érintik, bírálják a legélesebben a járásban előforduló hibákat, tekin­tet nélkül a szervekre, vagy szemé­lyekre, akik a hibákat elkövették. Már többször írtuk, hogy nem fon­tos ugyanazon cikkek magyar és szlo­vák nyelvű fordítása. Emiatt sokszor értékes cikkek maradnak ki a lapból. Többet kell a járás kulturális életével foglalkozni. A lap 4 oldalas­ hely bi­zonyára akadna. Az újság cikkeinek stílusát is javí­tani kell. Falusi olvasóink is igénye­sebbek már, mint 5—6 évvel ezelőtt. A „Felsőcsallóköz” márciusi számai általában jó cikkeket hoznak a járás életéről, de hiányoznak belőle élénkhangú karcolatok, esetleg szatí­az rák. Ezt elleshetnék a dunaszerdahe­­lyi járási földművesújságtól! Jó szatí­rát lehetnek írni pl. arról, hogyan akarták a (tonkovceiak) tonkháziak tejporral teljesíteni a tejbeszolgálta­tást. E hetilap gyenge oldala szintén a fordítás. Jó például szolgálhat a nagymegye­ri „Szocialista falu“, amelyben érde­kes, vonzó cikkek jelennek meg. Az újság nyomdatechnikai szempontból is mutatós. A tavaszi munkálatok javában foly­nak. Minden szövetkezeti tag, kis- és középparaszt most azon igyekszik, hogy munkáját 100 °/o-ra teljesítse. És ebben a munkájukban nincsen se­gítségükre a­ járási földművessajtó. Jessinger (S. M.) A termelékenység szerinti jutalmazás segíti az állattenyésztés emelését A szövetkezetek állatállománya ter­melékenységének növekedését a ta­karmányalap és a helyes takarmányo­záson kívül a termelékenység szerinti jutalmazás és a jó munkaszervezés mozdítja elő a legjobban. A termelé­kenység szerinti jutalmazás és a jó munkaszervezés segítségével érhetjük el, hogy EFSZ-einkben a termelési költségek csökkenjenek, a szövetke­zeti tagok jövedelme pedig ezzel szemben emelkedjék. Ezt az elvet az állattenyésztés te­rén azokban a szövetkezetekben kell érvényesíteni, ahol a kiadások túl magasak és az állattenyésztés nem biztosítja a fő jövedelmi forrást. Ilyen EFSZ pl. a szenei, igrami, jánosházi, jókai, és még számos más szövetke­­zet. Nemrég ezek közé tartozott a rétéi EFSZ is. A rétéi szövetkezeti tagok az eddigi helytelen jutalmazás helyett bevezették a termelékenység szerinti jutalmazást, ami már meg is látszik a szövetkezet bevételében. A terme­lés emelkedik és ami a fő, a kiadások csökkennek, így pl. 1 liter tejet 0,88 Kčs, 1 kg marhahúst 3,95 Kés-ért termelnek, ami még mindig elég ma­gas termelési költséggel jár, de re­mény van arra, hogy ezzel az új ju­talmazási rendszerrel még jobban csökkentik a tej, hús és más egyéb termékek előállítási költségét. A leg­jobb eredményt a sertéshús termelé­sében érték el, amelyet 9,57 kes-ért termelnek kilogrammonként. Még jobb eredményt értek el a királyfiai EFSZ tagjai, ahol a sertéshúst jóval olcsób­ban termelik. Jókai, igrami, magyarbéli és szenei szövetkezeti tagok látogassátok meg a rétei szövetkezetet, nézzétek meg milyen munkamódszerrel dolgoznak a réteiek, hogy ti is olcsóbban tudjátok a tejet, tojást, sertés és marhahúst előállítani. K. L. A bodrogszerdahelyi „Vörös Csillag EFSZ jövő pillérei A bodrogszerdahelyi volt bárói kas­tély udvarán, ahol ma iskola van, néhány nappal ezelőtt fiatal lányok és fiúk kézilabdáztak a tavaszi nap­sütésben. Rögtön észre lehetett venni, hogy ezen a­ napon valami másra is készülnek, és nemcsak csupán idő­töltésből labdáznak, ünneplő ruhá­ban. Érkezésük után, néhány perc múl­­va a fiatalok fegyelmezetten bevo­nultak az iskola egyik tantermébe és amikor beléptünk, csendben, állva fogadtak bennünket. A tanterem telve volt virágillattal, a fiatalok prca örömtől sugárzott, bár némi izgalom volt észlelhető rajtuk. Bizonyítványosztásra gyűltek ös­­­sze Szerdahely fiataljai, akik kíván­csian várták Kaleta László elvtárs­nak, az iskola igazgatójának beszá­molóját, hogy melyikük milyen ered­ménnyel végezte el a téli mezőgaz­dasági iskola első, illetve második évfolyamát. Kaleta igazgató elvtárs beszámoló­jából megtudtuk, hogy a beiratkozott 50 hallgató közül 48-an eredménnyel végezték el az 1., illetve II. évfo­lyamot. Ketten kimaradtak az okta­tás­­ ideje alatt az iskolából. A fiatalok még izgatottabban vár­ták az eredmény kihirdetését, amikor tudomást szereztek arról, hogy a hall­gatók 21 -en kitüntetéssel végeztek. „Vajon mi is a kitüntetettek között leszünk-e?“ — súgta oda szomszéd­jának Papcun Margitka. Nem tévedett, mert az eredmény kihirdetésekor kitűnt, hogy ő is a kitüntetettek köz­tt van. A 48 fiatal közül 26-an a helyi EFSZ-ben dolgoznak, főleg a rizs- és zöldségtermelésben, méltán büszke lehet rájuk a helyi szövetkezet amit Urbáncsik elvtárs, a szövetkezet el­nöke, a bizonyítványkiosztás alkal­mából a fiatalokhoz intézett beszédé­ben meg is erősített. A jó eredményeknek örültek a fia­talok, örült az iskola fáradhatatlan vezetője Kaleta elvtárs, a tantestü­let jelenlévő képviselője Kovács elv­társ, s nem utolsó sorban a szövet­kezet elnöke Urbáncsik elvtárs, aki mint eddig is, továbbra is bízik a fiatalok eredményes, szorgalmas mun­kájában. A bizonyítványokat Kovács tanár osztotta szét a jelenlevők között. A II. évfolyamot bevégző 15 fiatal el­határozta, hogy szaktudását tovább mélyíti és jelentkeztek Kaleta elvtárs­nál a 3 éves Szövetkezeti Munkais­kolába, amelynek szintén ő a veze­tője. Az ilyen tettrekész fiatalokban bíz­hat a szövetkezet, lesz aki az öregek helyére áll és biztosítja a szocialista falu továbbfejlesztését. Kulik u Zsarnay Mária Takács Jolán Csorosz Júlia Bányácsky István Kanda Klára Puchnak Ilona Papclm Margit Kocúr József Az ifjúság részt vesz az EFSZ fellendítésében Végre az igrami szövetkezeti élet­ben is változás történt. A tagok a munkaegységre előleget kapnak, ami azt bizonyítja, hogy a szövetkezet gazdaságilag a fellendülés útjára lé­pett. E változás magyarázata a helyi pártszervezet segítsége, a HNB jó munkája és az EFSZ vezetőségének, valamint tagjainak megváltozott mun­kafegyelme is nagyban hozzájárul a magasabb előleg kifizetéséhez. 1956. április 1-ével az igrami szö­vetkezet tagjait a termelékenység szerint jutalmazzák. A háztáji gazda­ságokat az alapszabályok szerint ren­dezték. Azok a tagok, akik kevés munkaegységet dolgoznak le, nem kapják meg a 0,5 hektár földet. A szövetkezet fellendítésében nem kis részük van a fiatal szövetkezeti ta­goknak. Az egyik reggel a CSISZ­ tagjai nekifogtak az istállótrágya ki­hordásának és a földek trágyázásának. Ma már minden trágya a határban van. A fiatalok a szövetkezet vezető­ségének bejelentették, hogy 5 hektár kukoricát vesznek gondozásban, négy­zetes vetési módszerrel vetik és haladó munkamódszereket alkalmaz­n­­ak. Részt vesznek továbbá az állat­tenyésztőben és be akarják bizonyíta­ni, hogy közös munkával jobb ered­ményt lehet elérni, mint a magángaz­dálkodással. Az igrami EFSZ néhány „öreg” tag­ja között a munkafegyelem ismeret­len fogalom. Több tag a szövetkezetet még ma sem úgy nézi, mint sajátját. Találunk azonban itt öntudatos tago­kat is, akik a szövetkezeti tagság túl­nyomó részét képezik, s akik nem rettennek vissza a kezdeti nehézsé­gektől. K. L. A Nagylomnici Kutató Intézet munkájából A nagylomnici Mezőgaz­dasági Kutató Intézet dolgozóinak nagyon jó hírnevük van szerte­ Szlovákiában. A burgonya termesztése terén külö­nösen Hlaváč mérnök, a lelkes és fáradságot nem ismerő kutató ért el fi­gyelemreméltó sikereket. A burgonya azonban csak egy részét képezi a ku­tató intézet munkájának. Szentiványi elvtárs veze­tése alatt számos kísér­letet végeztek a kitűnő minőségű tátrai fonóken­­­dérrel. Kapal Emilia, (bal­oldalt) villamos analyti­­kus mérlegen éppen a különféle lenszövetek utolsó elemzését végzi. Hrobák František (jobb­oldalt) zöldségfélék kor­szerű termesztésében ért el jó eredményeket A karfiol magparcellák igen jó hozamokat biztosíta­nak. — D. B. F­E­L­H­IVÁ­S A vágsellyei magyar tannyelvű Mezőgazdasági Mesteriskola igazgatósága felhív minden 17—40 év közti mezőgazdasági dolgozót, akik hivatást érez­nek a zöldség- és gyümölcskertészet iránt, hogy az 1956—57-es iskolaévre május 31-ig nyújtsák be jelentkezéseiket. Az iskolába jelentkezhetnek, akik az EFSZ-ben, vagy az állami gazdasá­gokban dolgoznak és kertészeti munkában két-három évi gyakorlattal ren­delkeznek. Iskolánkon a tanulók megismerkednek a gyümölcs-, zöldség-, virágter­mesztéssel, valamint díszkertészettel. Az iskolán lévő tanulóotthonban az ellátás díjtalan, a tanulók családtag­jairól megfelelő gondoskodás történik, mind az üzem, mind az állam részé­ről, figyelembe véve az előmenetelt. A mesteriskolából kikerült tanulók mint kertészmesterek működnek majd EFSZ-einken és állami gazdaságainkban. Írásbeli és szóbeli felvilágosítást nagyon szívesen ad az iskola igazgató­sága. Cím: Pôdohospodárska majstrovská škola — odbor záhradnícky — Šaľa. Időben végzett növényápolással a nagyobb termésért A szántóföldek gazosodásából ere­dő károkat minden gazda ismeri, de bizonyára mégis megdöbbentő szá­mukra az a megállapítás, hogy a gyo­mok átlagban közel egyharmaddal csökkentik évenkint a mezőgazdasági termelés értékét. Éppen ezért a me­zőgazdasági munkának jelentős ré­szét teszi ki a gyomirtásra fordított fáradozás. Az egységes földművesszövetkeze­tek növényápolási munkájának idő­beni elvégzésére nagy segítséget nyújthatnak gépállomásaink. A gép­állomások igazgatóinak, agronómusok­­nak, de az összes traktorosoknak legfontosabb feladata az legyen, hogy minden alkalmas eszközt használja­nak fel a szövetkezetek növényápo­lási munkájának elvégzésére. Nem szabad elfelejteni, hogy a nö­vényápolási és a takarmánybetakarí­tási munkák a mezőgazdaság dolgo­zói számára sokkal nagyobb feladatot jelentenek, mint a tavaszi szántás­vetési munkák voltak. E munkáknál figyelembe kell venni azt is, hogy a tavaszi vetések, sőt egész növény­termelésünk további eredményét, nagyobb terméseredményeket a jobb a növényápolási munkával alapozhatjuk meg. A mezőgazdasági igazgatási szer­veinknek az elkövetkező napokban nem lehet döntőbb feladata, mint az, hogy biztosítsák szövetkezeteinkben a növényápolási munkák végrehajtá­sát. El kell érni, hogy szövetkezeteink szervezettségük további erősítésével és a gépállomások segítségének fo­kozottabb igénybevételével a növény­­ápolás munkájában is lendületesen haladva példát mutassanak az egyé­nileg dolgozó parasztoknak. A kapálás célja nemcsak a gyo­mok irtása, hanem mindezen túlme­nően a talajban levő nedvesség meg­őrzése és a talaj kellő szellőztetésé­nek biztosítása. A rendszeres és ide­jében végzett kapálás nemcsak kapástermény növekedését segíti elő, a hanem a talajélet kedvező feltéte­leit is biztosítja és ezzel a követke­ző év termésére is kihatással van. Minél nagyobb a talaj nedvesség­tartalma, annál több víz párolog el belőle. Tavasszal az egész összegyűlt téli csapadék a talajban van, így mi­nél korábban kell a porhanyítós ré­teg kialakításáról gondoskodni,­ hogy a gyors párolgást megakadályozzuk. Vonatkozik ez a tavasz és a nyár folyamán végzett kapálásra is: eső után igyekezni kell mielőbb elvégez­ni a kapálást, hogy a nagy nedves­ségtartalommal együttjáró gyors pá­rolgást megakadályozva, az egész csapadékmennyiséget a kultúrnövé­nyeink számára tároljuk. Döntően fontos a gyors munka. Közismert do­log, hogy a kapásnövények elvetése után viszonylag gyors a párolgás és igyekezni kell a laza védőréteget mi­előbb kapálással kialakítani. Amint a répa sora látszik, meg kell sara­­bolni. U­gyanez áll természetesen más kapásnövényekre is. A gyors munka az eredményt megsokszorozza. Első­sorban tehát ezért fontos a gépi lehetőség teljes kihasználása.

Next