Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-05-13 / 19. szám
1956. május 13. ffcoNaa A járási földművesújságok nyújtsanak sokoldalú segítséget a földműveseknek Az idei hosszú tél, a kései tavasz meglassította a tavaszi mezőgazdasági munkálatok idejében való elvégzését. Földművesszövetkezeteink dolgozói és minden földműves most, a szebb, napos idő beálltával igyekeznek behozni a megkésett munkát. Falvaink most méhkashoz hasonlítanak. Zsong a határ, a dolgozó parasztok mindent megtesznek, hogy népünk asztaláról ne hiányozzon a kenyér. Kormányunk és pártunk gondoskodik arról, hogy a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonalát állandóan emelje , és a mezőgazdasági gépek gyártásával megszüntesse az eddigi kétkezi nehéz munkát. Ezt a célt ma már csak a kis parcellák akadályozzák. Kis- és középparasztságunkat a szocialista mezőgazdaság előnyeiről legjobban tényekkel tudjuk meggyőzni. Szövetkezeteink jó munkája, a tagok emelkedett életszínvonala eddig közel négyezer kis- és középparasztot térített a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Ezek a földművesek mind önként kérték magukat a szövetkezetekbe. A felelős közéleti és pártszervek elsőrendű feladata, hogy segítsék azokat a szövetkezeteket, amelyek eddig nem tudták eredményeikkel magukhoz vonzani a kis- és középparasztokat. Ebben nagy és fontos feladat hárul a járási földművesújságokra, amelyek eddig is jó munkát végeztek a paraszttömegek szocialista átnevelésében. A földművessajtó fontos segítőtársai elsősorban a járási funkcionáriusok. Segítségükre mindig szükség van. Erre jó példa a dunaszerdahelyi JNB munkája. A „Szövetkezeti falu” c. járási földművesújság az utóbbi időben jó munkát végzett. Értékes cikkek jelennek meg benne. Azt azonban mégis meg kell jegyeznünk, hogy egy járási újságnak nem kellene behatóbban, hosszú vezércikkekben foglalkozni pl. az árleszállítással, vagy a nemzetközi nőnappal, mert azt úgy is ismerteti a napi sajtó és a központi földművessajtó is. Nem szabad elfelejtenünk, hogy falusi olvasóinkat jobban érdeklik a rövid és a közvetlen ismert világot érintő cikkek. A Szövetkezeti falu szerkesztője főleg „Pista bácsi” cikkeivel tudja érdekessé tenni a lapot, mert éppen ezek a cikkek érintik, bírálják a legélesebben a járásban előforduló hibákat, tekintet nélkül a szervekre, vagy személyekre, akik a hibákat elkövették. Már többször írtuk, hogy nem fontos ugyanazon cikkek magyar és szlovák nyelvű fordítása. Emiatt sokszor értékes cikkek maradnak ki a lapból. Többet kell a járás kulturális életével foglalkozni. A lap 4 oldalas hely bizonyára akadna. Az újság cikkeinek stílusát is javítani kell. Falusi olvasóink is igényesebbek már, mint 5—6 évvel ezelőtt. A „Felsőcsallóköz” márciusi számai általában jó cikkeket hoznak a járás életéről, de hiányoznak belőle élénkhangú karcolatok, esetleg szatíaz rák. Ezt elleshetnék a dunaszerdahelyi járási földművesújságtól! Jó szatírát lehetnek írni pl. arról, hogyan akarták a (tonkovceiak) tonkháziak tejporral teljesíteni a tejbeszolgáltatást. E hetilap gyenge oldala szintén a fordítás. Jó például szolgálhat a nagymegyeri „Szocialista falu“, amelyben érdekes, vonzó cikkek jelennek meg. Az újság nyomdatechnikai szempontból is mutatós. A tavaszi munkálatok javában folynak. Minden szövetkezeti tag, kis- és középparaszt most azon igyekszik, hogy munkáját 100 °/o-ra teljesítse. És ebben a munkájukban nincsen segítségükre a járási földművessajtó. Jessinger (S. M.) A termelékenység szerinti jutalmazás segíti az állattenyésztés emelését A szövetkezetek állatállománya termelékenységének növekedését a takarmányalap és a helyes takarmányozáson kívül a termelékenység szerinti jutalmazás és a jó munkaszervezés mozdítja elő a legjobban. A termelékenység szerinti jutalmazás és a jó munkaszervezés segítségével érhetjük el, hogy EFSZ-einkben a termelési költségek csökkenjenek, a szövetkezeti tagok jövedelme pedig ezzel szemben emelkedjék. Ezt az elvet az állattenyésztés terén azokban a szövetkezetekben kell érvényesíteni, ahol a kiadások túl magasak és az állattenyésztés nem biztosítja a fő jövedelmi forrást. Ilyen EFSZ pl. a szenei, igrami, jánosházi, jókai, és még számos más szövetkezet. Nemrég ezek közé tartozott a rétéi EFSZ is. A rétéi szövetkezeti tagok az eddigi helytelen jutalmazás helyett bevezették a termelékenység szerinti jutalmazást, ami már meg is látszik a szövetkezet bevételében. A termelés emelkedik és ami a fő, a kiadások csökkennek, így pl. 1 liter tejet 0,88 Kčs, 1 kg marhahúst 3,95 Kés-ért termelnek, ami még mindig elég magas termelési költséggel jár, de remény van arra, hogy ezzel az új jutalmazási rendszerrel még jobban csökkentik a tej, hús és más egyéb termékek előállítási költségét. A legjobb eredményt a sertéshús termelésében érték el, amelyet 9,57 kes-ért termelnek kilogrammonként. Még jobb eredményt értek el a királyfiai EFSZ tagjai, ahol a sertéshúst jóval olcsóbban termelik. Jókai, igrami, magyarbéli és szenei szövetkezeti tagok látogassátok meg a rétei szövetkezetet, nézzétek meg milyen munkamódszerrel dolgoznak a réteiek, hogy ti is olcsóbban tudjátok a tejet, tojást, sertés és marhahúst előállítani. K. L. A bodrogszerdahelyi „Vörös Csillag EFSZ jövő pillérei A bodrogszerdahelyi volt bárói kastély udvarán, ahol ma iskola van, néhány nappal ezelőtt fiatal lányok és fiúk kézilabdáztak a tavaszi napsütésben. Rögtön észre lehetett venni, hogy ezen a napon valami másra is készülnek, és nemcsak csupán időtöltésből labdáznak, ünneplő ruhában. Érkezésük után, néhány perc múlva a fiatalok fegyelmezetten bevonultak az iskola egyik tantermébe és amikor beléptünk, csendben, állva fogadtak bennünket. A tanterem telve volt virágillattal, a fiatalok prca örömtől sugárzott, bár némi izgalom volt észlelhető rajtuk. Bizonyítványosztásra gyűltek össze Szerdahely fiataljai, akik kíváncsian várták Kaleta László elvtársnak, az iskola igazgatójának beszámolóját, hogy melyikük milyen eredménnyel végezte el a téli mezőgazdasági iskola első, illetve második évfolyamát. Kaleta igazgató elvtárs beszámolójából megtudtuk, hogy a beiratkozott 50 hallgató közül 48-an eredménnyel végezték el az 1., illetve II. évfolyamot. Ketten kimaradtak az oktatás ideje alatt az iskolából. A fiatalok még izgatottabban várták az eredmény kihirdetését, amikor tudomást szereztek arról, hogy a hallgatók 21 -en kitüntetéssel végeztek. „Vajon mi is a kitüntetettek között leszünk-e?“ — súgta oda szomszédjának Papcun Margitka. Nem tévedett, mert az eredmény kihirdetésekor kitűnt, hogy ő is a kitüntetettek köztt van. A 48 fiatal közül 26-an a helyi EFSZ-ben dolgoznak, főleg a rizs- és zöldségtermelésben, méltán büszke lehet rájuk a helyi szövetkezet amit Urbáncsik elvtárs, a szövetkezet elnöke, a bizonyítványkiosztás alkalmából a fiatalokhoz intézett beszédében meg is erősített. A jó eredményeknek örültek a fiatalok, örült az iskola fáradhatatlan vezetője Kaleta elvtárs, a tantestület jelenlévő képviselője Kovács elvtárs, s nem utolsó sorban a szövetkezet elnöke Urbáncsik elvtárs, aki mint eddig is, továbbra is bízik a fiatalok eredményes, szorgalmas munkájában. A bizonyítványokat Kovács tanár osztotta szét a jelenlevők között. A II. évfolyamot bevégző 15 fiatal elhatározta, hogy szaktudását tovább mélyíti és jelentkeztek Kaleta elvtársnál a 3 éves Szövetkezeti Munkaiskolába, amelynek szintén ő a vezetője. Az ilyen tettrekész fiatalokban bízhat a szövetkezet, lesz aki az öregek helyére áll és biztosítja a szocialista falu továbbfejlesztését. Kulik u Zsarnay Mária Takács Jolán Csorosz Júlia Bányácsky István Kanda Klára Puchnak Ilona Papclm Margit Kocúr József Az ifjúság részt vesz az EFSZ fellendítésében Végre az igrami szövetkezeti életben is változás történt. A tagok a munkaegységre előleget kapnak, ami azt bizonyítja, hogy a szövetkezet gazdaságilag a fellendülés útjára lépett. E változás magyarázata a helyi pártszervezet segítsége, a HNB jó munkája és az EFSZ vezetőségének, valamint tagjainak megváltozott munkafegyelme is nagyban hozzájárul a magasabb előleg kifizetéséhez. 1956. április 1-ével az igrami szövetkezet tagjait a termelékenység szerint jutalmazzák. A háztáji gazdaságokat az alapszabályok szerint rendezték. Azok a tagok, akik kevés munkaegységet dolgoznak le, nem kapják meg a 0,5 hektár földet. A szövetkezet fellendítésében nem kis részük van a fiatal szövetkezeti tagoknak. Az egyik reggel a CSISZ tagjai nekifogtak az istállótrágya kihordásának és a földek trágyázásának. Ma már minden trágya a határban van. A fiatalok a szövetkezet vezetőségének bejelentették, hogy 5 hektár kukoricát vesznek gondozásban, négyzetes vetési módszerrel vetik és haladó munkamódszereket alkalmaznak. Részt vesznek továbbá az állattenyésztőben és be akarják bizonyítani, hogy közös munkával jobb eredményt lehet elérni, mint a magángazdálkodással. Az igrami EFSZ néhány „öreg” tagja között a munkafegyelem ismeretlen fogalom. Több tag a szövetkezetet még ma sem úgy nézi, mint sajátját. Találunk azonban itt öntudatos tagokat is, akik a szövetkezeti tagság túlnyomó részét képezik, s akik nem rettennek vissza a kezdeti nehézségektől. K. L. A Nagylomnici Kutató Intézet munkájából A nagylomnici Mezőgazdasági Kutató Intézet dolgozóinak nagyon jó hírnevük van szerte Szlovákiában. A burgonya termesztése terén különösen Hlaváč mérnök, a lelkes és fáradságot nem ismerő kutató ért el figyelemreméltó sikereket. A burgonya azonban csak egy részét képezi a kutató intézet munkájának. Szentiványi elvtárs vezetése alatt számos kísérletet végeztek a kitűnő minőségű tátrai fonókendérrel. Kapal Emilia, (baloldalt) villamos analytikus mérlegen éppen a különféle lenszövetek utolsó elemzését végzi. Hrobák František (jobboldalt) zöldségfélék korszerű termesztésében ért el jó eredményeket A karfiol magparcellák igen jó hozamokat biztosítanak. — D. B. FELHIVÁS A vágsellyei magyar tannyelvű Mezőgazdasági Mesteriskola igazgatósága felhív minden 17—40 év közti mezőgazdasági dolgozót, akik hivatást éreznek a zöldség- és gyümölcskertészet iránt, hogy az 1956—57-es iskolaévre május 31-ig nyújtsák be jelentkezéseiket. Az iskolába jelentkezhetnek, akik az EFSZ-ben, vagy az állami gazdaságokban dolgoznak és kertészeti munkában két-három évi gyakorlattal rendelkeznek. Iskolánkon a tanulók megismerkednek a gyümölcs-, zöldség-, virágtermesztéssel, valamint díszkertészettel. Az iskolán lévő tanulóotthonban az ellátás díjtalan, a tanulók családtagjairól megfelelő gondoskodás történik, mind az üzem, mind az állam részéről, figyelembe véve az előmenetelt. A mesteriskolából kikerült tanulók mint kertészmesterek működnek majd EFSZ-einken és állami gazdaságainkban. Írásbeli és szóbeli felvilágosítást nagyon szívesen ad az iskola igazgatósága. Cím: Pôdohospodárska majstrovská škola — odbor záhradnícky — Šaľa. Időben végzett növényápolással a nagyobb termésért A szántóföldek gazosodásából eredő károkat minden gazda ismeri, de bizonyára mégis megdöbbentő számukra az a megállapítás, hogy a gyomok átlagban közel egyharmaddal csökkentik évenkint a mezőgazdasági termelés értékét. Éppen ezért a mezőgazdasági munkának jelentős részét teszi ki a gyomirtásra fordított fáradozás. Az egységes földművesszövetkezetek növényápolási munkájának időbeni elvégzésére nagy segítséget nyújthatnak gépállomásaink. A gépállomások igazgatóinak, agronómusoknak, de az összes traktorosoknak legfontosabb feladata az legyen, hogy minden alkalmas eszközt használjanak fel a szövetkezetek növényápolási munkájának elvégzésére. Nem szabad elfelejteni, hogy a növényápolási és a takarmánybetakarítási munkák a mezőgazdaság dolgozói számára sokkal nagyobb feladatot jelentenek, mint a tavaszi szántásvetési munkák voltak. E munkáknál figyelembe kell venni azt is, hogy a tavaszi vetések, sőt egész növénytermelésünk további eredményét, nagyobb terméseredményeket a jobb a növényápolási munkával alapozhatjuk meg. A mezőgazdasági igazgatási szerveinknek az elkövetkező napokban nem lehet döntőbb feladata, mint az, hogy biztosítsák szövetkezeteinkben a növényápolási munkák végrehajtását. El kell érni, hogy szövetkezeteink szervezettségük további erősítésével és a gépállomások segítségének fokozottabb igénybevételével a növényápolás munkájában is lendületesen haladva példát mutassanak az egyénileg dolgozó parasztoknak. A kapálás célja nemcsak a gyomok irtása, hanem mindezen túlmenően a talajban levő nedvesség megőrzése és a talaj kellő szellőztetésének biztosítása. A rendszeres és idejében végzett kapálás nemcsak kapástermény növekedését segíti elő, a hanem a talajélet kedvező feltételeit is biztosítja és ezzel a következő év termésére is kihatással van. Minél nagyobb a talaj nedvességtartalma, annál több víz párolog el belőle. Tavasszal az egész összegyűlt téli csapadék a talajban van, így minél korábban kell a porhanyítós réteg kialakításáról gondoskodni, hogy a gyors párolgást megakadályozzuk. Vonatkozik ez a tavasz és a nyár folyamán végzett kapálásra is: eső után igyekezni kell mielőbb elvégezni a kapálást, hogy a nagy nedvességtartalommal együttjáró gyors párolgást megakadályozva, az egész csapadékmennyiséget a kultúrnövényeink számára tároljuk. Döntően fontos a gyors munka. Közismert dolog, hogy a kapásnövények elvetése után viszonylag gyors a párolgás és igyekezni kell a laza védőréteget mielőbb kapálással kialakítani. Amint a répa sora látszik, meg kell sarabolni. Ugyanez áll természetesen más kapásnövényekre is. A gyors munka az eredményt megsokszorozza. Elsősorban tehát ezért fontos a gépi lehetőség teljes kihasználása.