Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-08 / 14. szám
Bratislava, 1967. Április B. Arad,— Köt XVIII. Évfolyam, 14. szám. Az erdők hónapja az új irányítási rendszer jegyében Interjú FRANTISEK HAGARA elvtárssal, az SZNT erdő- és vízgazdaságügyi megbízottjával Az április már megszokottan minden évben az erdők ünnepe. Ilyenkor mérjük fel érdemlegesen jelentőségüket az emberek egészsége és pihenése, valamint népgazdaságunk szempontjából. Ez évben az ünnepi hangulatba az átszervezés láza is vegyül, mivel az erdő- és vízgazdaság fontossága új minisztérium és megbízotti hivatal létesítését hívta elő. Megkértük Frantisek Hagara elvtársat, az SZNT erdő- és vízgazdaságügyi megbízottját, tájékoztassa olvasóinkat az átszervezés módjáról és szükségességéről. Elsősorban hogyan szervezték meg az állami erdőgazdaság irányítását? — A CSKP KB 1966 decemberi pl- feladata lesz, hogy az illetékes szérnumának határozatával összhangban vekkel együtt kidolgozza a faföldotaz erdő- és vízgazdaság kivált a Föld-gázóipar, papír- és cellulózegyárak művelésügyi Minisztérium jogköréből, hosszúlejáratú fejlesztési tervét. Az és a Nemzetgyűlés elnöksége 1967. erdőgazdaság illetékes szerveit olyan január 12-én törvényrendelettel Erdő- irányban vezetjük majd, hogy a tűzi- és Vízgazdaságügyi Minisztériumot fa részarányát fokozatosan csökkentlétesített. Ezt követően a Nemzeti Tanács 1967. február Szlovák sük, méghozzá a lomblevelű fák ese- 17-én tében az eddigi 25—27 százalékról Erdő- és Vízgazdaságügyi Bizottságot 1980-ig körülbelül 11 százalékra, a létesített, amelynek végrehajtó szerve, tűlevelű fáknál pedig körülbelül 4—7 az Erdő- és Vízgazdaságügyi Megbí- százalékra. A tűzifa részarányának tetti Hivatal. Ugyanakkor két erdő csökkentése más erdei készgyártmány gazdasági szakágazati igazgatóság is (választék) mennyiségének növekedéalakult, az egyik a cseh országrészek, sében jut kifejezésre, elsősorban a másik pedig Szlovákia erdőgazdaság roszanyag, a gömbfa, haszonfa épül a gának irányítására. A kisebb termeletfa stb. részarányának növekedésében, amelyek gazdasági hatékonysága sokkal kedvezőbb, mint a tűzifáé. b) Továbbá sokkal következetesebben és rendszeresebben kell érvényesítenünk a fakitermelés folyamán a jobb minőségű, gyorsabb növekedésű, valamint a széllel és más kártevőkkel szemben ellenállóbb egyedek szelekcióját (kiválasztását). Ugyanakkor a legjobb minőségű tájfajták védelméről és kihasználásáról (erdősítésre és felújításra) is gondoskodni kell. Ezzel kapcsolatban a legjobb minőségű tájfajtákat meg kell jelölni, védelmezni kell őket a kitermelés ellen, s ezen kívül az erdei fák vetőmagjának gyűjtésére megfelelő kiváló fák és erdei növényzetek elismerésére vonatkozó irányelvek értelmében vetés útján szaporítani kell azokat. c) További feladatunk az erdőgazdasághoz nem tartozó területek erdősítése, a havasok erdősítése, a patakok és erek partjának beültetése, valamint a partok növényzetének létesítése. Szlovákiában például 200 régi-szervezési egységek, tehát az ezer ha olyan erdőgazdaság céljaira erdészetek, erdőgazdaságok, valamint nem használt terület van, amelyet a vállalati igazgatóságok továbbra is erdősítésre kellene kijelölni. Ezek változatlanul megmaradtak. A vállak egy része sziklás, nehezen erdősíteatt igazgatóságok az erdőgazdasági hető terület, a meredek déli lejtőkön üzemeket irányítják, amelyek erdésze- (például a dél-szlovákiai Karszt tekre, azok pedig erdőkerületekre ta- hegység, a gömöri és a pelsőci körgázódnak. A Tátrai Néppark Igazgató- tet, Brezová pod Bradlom), vagy peságát közvetlenül az SZNT Erdő- és dió szarvasmarhákkal állandóan le- Vízgazdaságügyi Megbízotti Hivatala legeltetett terület. Ezzel összefügg az irányítja a kérdés is, hogy meg kell szüntetni a szarvasmarhák legeltetését az erő — Miért volt szükség az átszeredők tisztásain. Annak ellenére, hogy vetésre? a legelő állatok jelentős károkat „ . .,, „ . „ „ , okoznak az erdei kultúrákban, ezt a Szlovákia erdőgazdaságának s a kérdést még eddig nem oldották meg tálságos problémáit így sikeresebben. Mezőgazdaságunk korszerűsítésével, egyéni módon oldhatjuk meg. Elsősor minőségének és gazdaságosságának ban az alábbi kérdésekre gondolok: fokozásáral összhangban ezt a kora) a bükkfa, tölgyfa és más lomb-olést is kell oldanunk levelő fák tenyésztésének és hatékod) Továbbá itt van az alacsonnyabb kihasználásának sajátságos kér- bükkösök, sarjerdők kérdése. Helyetéseire mechanikus és kémiai feldőltak magastörzsű, (magból felnevelt) gázás útján. Igyekezni fogunk, hogy fákat kell telepíteni. Míg a sarjerdők Szlovákia fafeldolgozó iparát kibóvit- évi gyarapodása csupán a száza|ésük, korszerűsítsük és átépítsük, te kát a magastörzsű fák hát a szükségletek szerint módosít- eléri a 34 százalékot- és gyarapodása ennek az sok, hogy minél hatékonyabban ki erdőgazdasági jelentősége is lényegetudjuk használni az erdőgazdaságunk- sen nagyobb, mint a sarjerdőé. Ez ban rejlő kincseket. A lomblevelű annyit jelent hogy lehetőségünknyí. fákat nagyobb mértékben akarjuk ve ]ik a magastörzsí fák növényzetének gyi vagy mechanikus feldolgozással kiterjesztésére körülbelül további kihasználni mint eddig, különös te ezer hektárra, s így a fa évi kikintettel a puha lomblevelű fákra, termelését is körülbelül 350 ezer köbamelyek túlnyomó részevel Szlovákia méterrel fokozhatnánk, folyópartjain található. Azt akarjuk, e) A termelés munkaigényességehogy fafeldolgozó iparunk és papír nek csökkentése az erdőgazdaság műgyáraink termékeivel együtt az emszaki fejlesztése útján, beleértve a bérek munkája és tudása is a kis - gépesítés részarányának fokozását földi piacra kerüljön. A faanyag fel- (faként a nemesítő ténykedésben, rádolgozatlan állapotban, nyersanyag-lamint a fatelepeken), továbbá kőként való kiszállítása gazdaságignnizálás útján stb nem kifizetődő. Elvből szükséges a f) További fontos feladatot jelent fahulladék részarányának állandó a kitermelésre kerülő erdő megközecsökkentése és annak komplex ki- ,íthetősége és az erdei utak építse, használása, például farostlemez készítésére stb. Az új megbízotti hivatal (Folytatás a 2. oldalon) Szakmelléklet Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát FALVAINK többségére az is jellemző, hogy az utóbbi években a népi fogyasztási szövetkezetek új üzleteket, vendéglátókat építettek. A Nyitra Gerencséren melletti szintén új önkiszolgáló boltban vásárolhat a falu népe. A Gerencsér szívében levő üzlettel önkiszolgáló elégedett a falu lakossága, mert a vezetőnő még a „kisördögöt" is előteremti, ha a vevők úgy kívánják. Gondolatok cukorrépavetés idején Beszélgetés négy járás agronómusával % A dunaszerdahelyi és komáromi járás az élen Problémák a gyomirtó vegyszerek alkalmazása körül 0 Baj van a csíraképességgel . A TAVASZI NAPSÜTÉSBEN, a vetőgépek zaja közepette látogattam meg négy járás mezőgazdasági termelési igazgatóságának agronómusait. Most, amikor földbe hull a mag, elégedetten gondolnak vissza a múlt évi bő termésre. Tóth István Dunaszerdahelyen örömmel újságolta, hogy 439 mázsás átlagos cukorrépa hektárhozammal országos méretben élre kerültek. De persze ettől szebb eredmények is születtek a járásban. A nagyabonyi szövetkezet 589, a padányi 537 mázsás hektárhozamot ért el, hogy csak kettőt említsünk a sok közül. Janecka Milan mérnök elmondotta, hogy a komáromi járásban is elérték a 439 mázsás átlagos hektárhozamot, de csak azért kerültek a második helyre, mert a dunaszerdahelyi járás nagyob területen termel cukorrépát. A galántai járás a 424 mázsás átlagos hektárhozammal kissé lemaradt a két előző járástól, de ilyen termést eddig még nem értek el. Dicséretre méltó, hogy nagy területeken is magas a hektárhozam. A sókszelecei szövetkezet 164 hektáron 515 mázsát, a deáki 91 hektáron 519 mázsát, Pered pedig 154 hektáron 516 mázsát termelt hektáronként. Az érsekújvári járásban az átlagos hektárhozam 413 mázsa, de a koltai 576, a libádi 524 és a csúzi szövetkezet szintén 524 mázsás hektárhozamot ért el. A felsorolt adatok azt bizonyítják, hogy mind a négy járásban akadnak olyan mezőgazdasági üzemek, amelyek rekordtermést értek el. Az átlagos hektárhozam is figyelemre méltó. Az agronómusok véleményéből viszont kitűnt, hogy a magas hozamok nemcsak a kedvező időjárásnak köszönhetők. Az utóbi években lényegesen megjavult a talajelőkészítés, a tápanyagellátás és a növényápolás. HÁROMSZOR LÁSSON ERET A FÖLD A fő talajelőkészítés a cukorrépatermesztés alfája-omegája. Ezt vallják az agronómusok a termelési igazgatóságokon és a szövetkezetekben is. Csémi József, a nemesócsai szövetkezet főagronómusa például kifejtette, hogy a tarlóhántás után már szeptemberben elvégzik a keverőszántást, október elején pedig a mélyszántást. A középszántással 450 mázsa istállótrágyát szántanak a földbe. A műtrágya egy részét is ősszel juttatják a talajba. Ez a gyakorlat a komáromi járás minden mezőgazdasági üzemében meghonosodott. Janecka Milan főagronómus szerint a cukorrépatermesztésre szánt föld kivétel nélkül három szántást kapott és már október elején elvégezték a 30—35 cm mélyszántást. De ahol a termőtalaj vastagabb, 40—45 cm mélyen is szántanak. Nagy sikerrel alkalmazták az altalajlazítókat. Kár, hogy kevés van belőlük, mert idén még több hektáron akartak altalajlazítást végezni. HEKTÁRONKÉNT 200—250 KG MŰTRÁGYA TISZTA TÁPÉRTÉKBEN A mezőgazdasági üzemek általában a cukorrépa alá már megadják a 400 —450 mázsa istállótrágyát. Ennyi kell a magas hektárhozamhoz. Ám ez sem minden. A növények fejlődéséhez különféle műtrágya szükséges. A komáromi járásban már a múlt évben is 200—250 kg műtrágyát adtak tiszta tápértékben hektáronként, de idén az adagot még emelni akarják. A nemesócsai szövetkezetben például 93 kg nitrogén műtrágyát, 87 kg foszforfélét és 130 kg kálisot adnak minden hektárra. A cukorrépa tápanyagellátásához nagyban hozzájárulhat a trágyalevezés is. Még mindig kevés helyen értékesítik és ebből a nitrogéndús trágyaféléből sok tönkre megy a gazdasági udvarokon. Például a dunaszerdahelyi járásban csak a cséfai EFSZ-ben működik trágyaleves öntözőberendezés, viszont a vásárvámosi és a somorjai EFSZ-ben kihasználatlanul áll, de hasonló sorsra van ítélve a Nagyszarvai Állami Gazdaságban is TRÁGYA ÉS CSAPADÉK A magas hektárhozamok említésénél, az agronómusok nem véletlenül mosolyogtak el, amikor a csapadék szóba került. „Mellénk szegődött az időjárás“ — mondogatták. Tény, hogy a sok csapadék feloldotta a talajban levő tápanyagokat, és így a növények kellő mennyiséget vehettek magukhoz. Hogy csak egy példát említsünk a dunaszerdahelyi járásban a szokásos 520 mm csapadék helyett 680 mm hullott. Az időjárás tehát segített a földműveseknek. De mi lesz akkor, ha az ég csatornái kevesebb esőt permeteznek a földre? A földművesek erre is felkészültek. A főagronómusok véleménye szerint az elvetett cukorrépa 40—50 százalékát öntözhetik 1 MECHANIKUS ÚTON VAGY VEGYSZERREL Irtsuk a gyomot? A cukorrépa ápolása — főleg az egyelés — még mindig sok gondot okoz a mezőgazdasági üzemeknek, és lényegesen kihat a hektárhozamra is. Az érsekújvári járásban az EFSZ-ek 429, az állami gazdaságok viszont csak 350 mázsás hektárhozamot értek el. Jozef Mudroch mérnök, járási főagronómus, a különbözetét azzal indokolja, hogy az állami gazdaságok lényegesen kevesebb munkaerővel rendelkeztek, és ezért megkéstek a répa egyelésével. Ez a példa is bizonyítja, hogy az egyelés mennyire kihat a hektárhozamra. Felmerül a kérdés, milyen módon gyorsítható a cukorrépa egyelése. Ahol elég munkaerő van, általában 5—6 nap alatt kiegyelik a cukorrépát. Tehát nem indokolt a gyomirtószer használata. Viszont a kevés munkaerővel rendelkező üzemekben kísérletezni kell a gyomirtószerekkel. A dunaszerdahelyi járásban a múlt évben 328 hektáron alkalmaztak vegyszeres gyomirtást, és 70—75 százalékos gyommentességet értek el. Mikulec József növényorvos szerint azonban vigyázni kell a gyomirtószerek alkalmazásával. Gombán például szélben permetezték és a növények egy részére dupla adag került, így a növények nagy része elpusztult. Hasonló veszély áll fenn sebes eső esetében is. Ezért javasolja, hogy a koptatott vetőmagból azokba a táblákba, amelyekbe gyomirtószert permeteznek, egy-két kilóval több magot adagoljanak. Nagyon elégedettek a Piramin gyomirtószer alkalmazásával. Ha lenne belőle elég, akár 1200 hektáron is alkalmaznák. Meg kell mondani, hogy a járási agronómusok egész télen agitálták az üzemek agronómusait, hogy minél több gyomirtószert használjanak, viszont most, amikor szükség van rá, hiánycikk. ELŐBB KELLETT VOLNA ELVÉGEZNI A csírapróbákat Szép az idő, kedvez a cukorrépa vetésének, de a munka hevében egykét hiányosság is előfordul. A galántai járásban még csak a múlt hét végén végezték a csírapróbákat. Pedig ez nagyon fontos munka, mert ha a vetőmag csíraképessége tényleg olyan rossz, mint ahogy azt egyes mezőgazdasági üzemek kimutatják, akkor lényegesen többet kell vetni. Mert ha kevés növény kel ki, akkor már nem számíthatunk magas hektárhozamra. Pedig idén mindenütt magasab hektárhozamokat terveztek, mint tavaly. Erre feljogosítja a mezőgazdasági üzemeket a múlt évi bő termés és természetesen a termelési tapasztalatok is. Ilyen magas hozamok mellett érdemes cukorrépát termelni. A nemesócsaiak például még kender helyett is inkább cukorrépát termesztenek. Földes Béla főökonómus szerint 552 mázsás hektárhozam mellett minden hektár után 11150 koronát kaptak a répáért (beleszámítva a prémiumot is), és még 1989 koronára értékelték a répaszeletet. A termelési kiadások viszont csak 5852 koronát tettek ki. Ez a példa is bizonyítja, hogy magas hozam esetén kifizetődő a cukorrépa termesztése. BALLA JÓZSEF